Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-24 / 92. szám
Április 25-től árengedmény [Napi postánkból KonzenibemuUstő Salgötarjőnbcsn Szakemberek válogatnak az új konzervek között. A bemutatott áru legnagyobb része rövidesen megjelenik az üzletekben (Koppány György felvétele) Köszönet a tűzoltóknak Ilyenkor tavasszal gyakoriak a tüzek, s ezek nem kis feladatot jelentenek a tűzrendészet! szerveknek. Egy tűzesetről, a tűzoltók bátor helytállásáról ír ifj. Szomszéd István, a nagybátonyi gépüzem üzemigazgatója. „Üzemünknél, a nagybátonyi gépüzemnél szocialista brigádértekezletre készültünk. Váratlanul, percek alatt elterjedt a hír: kigyulladt a transzformátor-állomás. A magasba törő fekete füst elborította a környéket. Azonnal intézkedni kellett, a feszültséget mentesíteni, biztosítani, és segítséget kérni a tűzrendészettől. Minden perc nehéz órának tünk Nem kellett sokáig várni. Az értesítés után azonnal a helyszínre érkeztek Salgótarjánból a tűzoltók. Megjelenésük bizalmat, bátorságot jelentett számunkra. Szervezetten, merészen hajtották végre nem veszélytelen feladatukat. Megfékezték a tüzet. Mindenki róluk, a névtelen hősökről beszélt, tisztelettel és elismerés. sei. Engedjék meg, hogy üzemünk kollektívája nevében megköszönjem munkájukat, a gyors és eredményes segítségadást.” Bemutató teremmé változott Salgótarjánban a Tarján vendéglő. A Pest—Komárom— Nógrád megyei Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalat találkozóra hívta meg a megye állami és szövetkezeti kereskedelmének és a vendéglátóiparnak vezetőit, legjobb szakembereit, hogy szakmai bemutató keretében megismertesse legújabb áruit. Szabályos konzervparádé jött létre, ahol a budapesti és a szegedi konzervgyár, a Délker Vállalat mutatta be újdonságait, a kóstoló után pedig az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája gondoskodott az ízletes borokról. Dr. Várkonyi József, a PKNÉ salgótarjáni fiókjának áruforgalmi vezetője arról számolt be, hogy az elmúlt évben is jelentősen nőtt a vállalat áruértékesítési forgalma. Konzervből 3,1, édességből 8,9, deligyümölcsból pedig 30,6 százalékkal hoztak forgalomba többet, mint az előző évben. Érdekesen alakult 1968-ban az egy főre eső fogyasztás. Zsírból például 68 dekával kevesebbet fogyasztottunk, mint 1967-ben. A cukorfogyasztás 56, a kávé 20, a citrom pedig 26 dekával növekedett. Míg lisztből 46 vagonnal kevesebbet értékesítettek, addig a kávéfogyasztás 3, az édesség 19, a konzerveladás pedig 11 vagonnal növekedett egy év alatt. Hasonlóan alakult az áruforgalom 1969. első negyedévében is: a forgalom 13,5 millió forinttal növekedett. Az időjárás kedvezőtlen alakulása nagyobb feladat elé állítja a kereskedelmet, ezért is rendezték a konzervbemu- tatót. A késői tavasz miatt konzervekkel kívánják kielégíteni a zöldfélék iránti keresletet. Zöldbabból, paradicsomból kielégítik az igényeket, sajnos nem így a zöldborsóból, ami ma is hiánycikknek számít. Bő választékot nyújtanak a gyümölcsszörpből csakúgy, mint a különböző savanyúságokból. A konzervgyárak most bemutatott új termékei napokon belül megjelennek az üzletekben. Ezekkel szélesítik azt az áruválasztékot, amely eddig hiányzott a forgalomból. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat azonnal reagált. Április 25-től május 15-ig engedményes konzerv- vásárt rendez 15 kijelölt szaküzletben, amelyekben csaknem egymillió forint értékű árut kínál eladásra. A mintegy ötvenféle cikk között megtalálható majd a zöldbab, a lecsó, az almabefőtt és sok más konzerv, amelyek valamennyire pótolják a piacról jelenleg hiányzó főzelékféléket. Országos első Az Üvegipari Müvek tizenkét gyáregységének ifjúsági szocialista brigádjai minden évben versenyt kezdeményeznek az országos első hely megszerzéséért. Ebben a versenyben vetélkedett Szorcsik István félautomatán dolgozó üveggyártó ifjúsági szocialista brigádja is. Az 1968. évi verseny értékelésére most került sor Salgótarjánban, az Öblösüveggyárban. Az értékelés szerint az első helyet — immár harmadszor — ismét a salgótarjáni Szorcsik István brigádja szerezte meg, s elnyerte az Üvegipari Művek vándorzászlaját és az ezzel járó pénzjutalmat. Ezen felül a verseny nyolc legjobb brigádját oklevéllel és pénzjutalommal tüntették ki. Próbaérettségi Az történt, hogy a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium egyik csoportja paródiát mutatott be az érettségiről. Csupa tánc, örömteli puskázás, kiváló erényekkel felruházott elnök és bizottság — szóval a paródiában minden megvolt, ahogy azt a maturálok elképzelték. A műsor nagy sikert aratott már a bemutatón, a megyei művészeti szemlén is. Legközelebb Egerben szerepelnek vele. De mi lesz a tulajdonképpeni érettségivel? Hogyan zajlik le? Milyen követelmények lesznek? A diákok egyre többször ostromolták kérdéseikkel tanáraikat. S ami játékként, önfeledt szórakozásként felmerült, konkrétabb formát váltott. A tanári kar és a KISZ alapszervezet összefogásával próbaérettségit rendeztek. A mérce. Az ötlet a tantestületet is érdekelte. Játsszunk együtt! — mondták a tanárok. Hiszen hazai pályán folyik a mérkőzés. A tanulókat négy éven át „edző” tanárok voltak a bírák, akik a feleletek alapján saját munkájukat is lemérhették. Az érettségizők pedig rájöhettek, hogy nem bíróság előtt állnak. De tovább is magyarázhatjuk a komoly játék nagyszerűségét. Ahogy az elnöki tisztet vállaló dr. Szabó László mondta: — Mindenki tapasztalja, hogy az érettségit meglehetős miszti- fikum veszi körül. Ezt a félelemérzetet, ezt a szorongásos érzést szeretnénk a gyerekekben feloldani. Mit kell tenni? Hogyan kell? Egy élethűen végigcsinált „látszatérettségi” mindenre fényt derít, a megnyitástól az eredménykihirde- tésig. Nagy segítséget nyújt a készülődéshez. A színhely: Kedden délután hosszú sorokban vonultak át a Balassi érettségizői a Szántó Kovács Gimnázium nagytermébe. A teremben piros drapériával leterített asztal mögött ült a bizottság. A szabályok kihirdetése után feszült csend uralkodott, annak ellenére, hogy közel 200 diák foglalt helyet a székeken. Fekete István szakközépiskolás törte meg a csendet először. Tétele az akkumulátoros gyújtás volt, a B kérdés: A fogaskerék hajtása. Az A kérdésre szabatosan válaszolt, papírra vetett vázlata is jól sikerült. A fogaskerék felrajzolásába azonban hiba csúszott. Gedőczy Zoltán szaktanár bírálta a feleletet. Kifejtette, hogy a jó vázlat a tétel logikus felépítését is bizonyítja. Fekete István feleletét a bizottság közepesre értékelte. Soltész Zoltán következett, aki határozott, biztos tudású diákként mutatkozott be, ábrákkal szemléltetett feleletet nyújtott. Négyesre értékelték teljesítményét. A szakközépiskolások után a gimnazisták következtek. Skoda Mária magyarból, Fodor Marianna történelemből számolt be. Skoda Mária Ba- csányiról és Csokonairól, a felvilágosodásról beszélt. Kiválóan alkalmazta feleletében az érettségin most először használható szöveggyűjteményt. És így zajlottak tovább a feleletek franciából, oroszból, matematikából, (amely egyben az érettségizők egyik legizgalmasabb témája), kémiából és fizikából. Az eredmény. Mit tükrözött a keddi próbaérettségi? Először is megnyugtató választ adott a fiataloknak, hogy a rendszeres munka mindig jó eredménynyel jár. Felhívta a diákok figyelmét arra, hogy továbbra is lendülettel készüljenek az érettségire. Ez annál inkább is lényeges, mivel a tételek átfogóbbak. Nemcsak az a cél, hogy a diákok bizonyos fokú tudásanyaggal rendelkezzenek, hanem az is, hogy világosan lássák az összefüggéseket, azt, hogy egy-egy tétel láncszeme a további tudományoknak. A felelők előre meghatározott tételekből készültek fel. Megmutatták a többieknek: ma ezt tanultam, holnap a következőt. Az érettségiig van még idő, de ez a napok múlásával egyre jobban csökken. A próbaérettségi — bármennyire is komoly játéknak tűnt — megmutatta a vizsgáztatás technikai oldalát. Megmutatta, mik a követelmények, milyenek az elbírálás összetevői. A bizottság tagjai az értékelésben igen fontosnak tartották diákjaik előadó- és nyelvi készségét, szerkesztését, világnézeti felfogását. Hasznos volt ez a kezdeményezés. Bebizonyította, hogy a negyedikesek nem hanyagolják el a KISZ-munkát sem az érettségire való tekintettel. Oroszlánrészt vállaltak az előkészítő munkában. Másrészt a gimnazisták először hallhatták a szakközépiskolások feleleteit. Betekintést nyertek abba a komoly munkába, amit ők végeznek. A Balassi Gimnáziumban 192 diák érettségizik. Hat osztály. Mindannyian útmutatást kaptak, mi lesz, hogyan lesz. A paródia témája komolyra fordult, a próbaérettségi után most már a valódi következhet. M. Zs. az üzemi balesetért? E lterjedt, de téves felfogás, hogy az üzemi balesetnek semmi köze a hüncseJekményekhoz. Jórészt ebből ered, hogy egyes vállalatok, üzemek — szabálytalan módon! — nem, vagy csak késedelmesen jelentik be a balesetet. Amint az idő múlik, úgy halványulnak az események a szemtanúk emlékezetében, s úgy változtatják meg a helyszínt Az üzemi baleset önmagában nem bűncselekmény Előidézése azzal válik bűncselekménnyé, hogy valaki magatartásával — akár tevőlegesen, akár mulasztásával — a Büntető Törvénykönyvben meghatározott törvényi tényállást megvalósítja. Egyszerűbben szólva: ha valakinek a felelőssége megállapítható. A büntetőjogi felelősségen kívül munkajogi, polgári jogi felelősség is létezik, s egyes esetekben kártérítési kötelezettséggel jár. Üzemi balesetnek kell tekinteni minden olyan, egyszeri k,ülső beh a társra, hirtelenül, váratlanul bekövetkező szervezeti károsodást, amely a dolgozót műnk ., tatója területén, vagy» azon kívül, de a munkáltató érdeke ben végzett tevékenységgel kapcsolatban éri. Ezért számi t üzeminek a munkahelyre igyekvés, vagy a munkából távozás idején történt baleset. Természetesen csak akkor, ha nincs kapcsolatban olyan viselkedéssel — ittassággal, verekedéssel —, amely alapvető oka lehet a balesetnek. N em rejlik minden üzemi baleset mögött büntetőjogi szempontból értékelhető tévedés vagy mulasztás, a sérült sem hibáztatható minden esetben. Elképzelhető olyan technikai hiba — törés, szakadás, omlás —, amely a legnagyobb körültekintéssel sem lett volna megelőzhető. Az üzemi baleset foglalmát a Btk. keretjogszabályként határoz za meg: „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével egy vagy több ember életét, testi épségét vagy egészségét gon datlanul közvetlen veszélynek teszi ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A büntetőjogi felelősség megállapításának nem feltétele, hogy a folgalkozás élethivatásszerű vagy' állandó legyen, c. még a szakképzettség sem előfeltétel. A Btk. külön kiemeli a járművekre vonatkozó közlekedési, továbbá a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó foglalkozási szabályokat. Az általános gyakorlat foglalkozási szabálynak tekint minden írott vagy íratlan szabályt — leírást, utasítást, technológiai, munkaköri, kezelési stb. rendelkezést—, amely valamely foglalkozás, hivatás gyakorlását szabályozza. Foglalkozási szabályként elsősorban a munkavédelmi és baiaset- elhárítási szabályok jönnek számításba. M ár alig létezik olyan üzemi, ipari vagy mezőgazdasági dolgozó, aki ne állna valamilyen módon foglalko zási szabály hatálya alatt, természetesen nem kell feltétlenül mindén üzemi balesetért felelnie valakinek. Büntetőjogi felelősség csak akkor állapítható meg, ha valaki foglalkozása szabályait megseegte, s ennek következményeként közvetlen veszélyhelyzet állt elő. A közvetlen veszélyhelyzete: az jellemzi, hogy magában hordozza a veszély növekedésének, a sérülés lehetőségének magvát. A büntetőjogi felelősség megállapításához tehát nem kell balesetnek történnie; — elégséges a foglalkozási szabályok megszegésével a veszélyhelyzet előidézése. A foglalkozási szabályok megszegésének két együttható feltétele közül az egyik objektív, a másik szubjektív jellegű. Az objektív jelleg azt jelenti, hogy az elkövető magatartása ellentétben áll valamely foglalkozási szabállyal. Szubjektív jellegen: azt értjük, hogy az elkövető a foglalkozási szabályt szándékosan, avagy gondatlanul szegte-e meg. Objektív oldalról értékelve: a foglalkozási szabály megszegése bekövetkezett akár konkrét, akár általános foglalkozási szabályt szegett meg valaki. A konkrét szabály megszegése nem tűr mérlegelést; az általános szabályé igen. A szubjektív oldalt tekintve: a bűntett elkövethető gondatlanul és szándékosan. A gondatlan cselekményért az felelős, aki a tőle elvárható figyelmet, körültekintést, előrelátást elmulasztja, s e miatt nem ismeri fel, hogy a foglalkozás szabályai más magatartásra kötelezték volna. Szándékos cselekményért az felelős, aki felismerte, mire kötelezik őt a foglalkozás szabályai, mégis másként cselekedett. A jog nyelvén szólva: az üzemi baleset veszélyeztetés! bűntettnek csak akkor minősül, ha az ember a foglalkozási szabályok megszegése által kerül közvetlen veszélyhelyzetbe, vagyis ha a közvetlen veszélyhelyzet és a gondatlan vagy szándékos magatartás között oksági kapcsolat áll fenn. Benedek József Ki felelős íittörő kulturális szemle Népi táncból lesz megyei döntő A Magyar Úttörők Országos Szövetsége ez évi programjaként ország szerte mindenütt megrendezik az úttörők kulturális szemléit. Körzeti, járási, megyei és végül országos döntőkön mutatják be műsoraikat a kisdobo ■ sok és úttörők. Nógrád megyében már lezajlottak a körzeti szemlék, néhány helyen a járásiak is. A salgótaráni városi döntőre május harmadikán és negyedikén kerül sor. A salgótarjáni járásé május 4-én lesz, a megyei döntőt május 11-én rendezik népi táncból. A népi tánc kiemelt művészeti ágként szerepel ebben az esztendőben az úttörő kulturális szemlén. Megyénk úttörői összesen négyszáz képzőművészeti és irodalmi pályamunkát küldtek a zsűrinek. Ezek közül negyven képzőtnűvenzeti alkotást tartott alkalmasnak a zsűri arra, hogy kiállításra kerüljenek. Az első díjat Kaszás Gábor hetedik osztályos kisterenyei pajtás nyerte, második díjjal jutalmazták Rozgonyi Sándor nyolcadikos ka- rancslapujtői tanuló munkáját, a harmadik díjat Gajdár Magdi nyolcadik osztályos mátranováki kislány nyerte. Az iradalmi pályázat díjai: első lett Kiss Judit hetedik osztályos kisterenyei, második Maruzs Katalin nyolcadikos mátranováki, a harmadik Horváth Ildikó nyolcadikos kisterenyei pajtás. Az iradalmi pályázat első két helyezettje részt vesz az országos pályázaton is. NÓGRÁD — 1969. április 24., csütörtök $
