Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-23 / 91. szám

LVIinőgéglám­iteklamáeiósí iaáborii lieliett Az alföldi városokra jellemző lapos építkezési stílus Békés­csabán is idejét múlta. Épül a város első toronyháza, a tízszintes OTP-társasház. A 34 lakásos épületbe — amelynek földszintjén üzletsor lesz — még az idén beköltöznek a lakók (MTI—Fotó, Bajkor Jó zsef felvétele) Hideg csigaszezon — Az emberi kapcsolatok kialakítása, szorosabbá té­tele jobban megoldja a mi­nőség megjavításának prob­lémáit, mint a sok éve fog­csikorgatva vívott reklamá­ciós háború — hangsúlyoz­ta Etesi József, a Tűzhely­gyár párt-végrehajtóbi­zottságának termelési fele­lőse, üdvözölve azt a har- mincegynéhány borsodná- dasdi hengerészt, lemezvá­logatót, akik április 17-én a ZIM Salgótarjáni Gyára KISZ-szervezetének és a NÖGRÁD szerkesztőségé­nek hívására Salgótarján­ba látogattak. A tűzhelygyáriaknak fájó problémája a borsodnádas- di lemez gyakori és sok hi­bája. Ez a lemez tűzben születik. És amíg készter­mékké válik, újra és újra meg kell járnia a kemen­cék poklát. De nem volt kevésbé égető az a bírálat sem, amellyel e lemez mi­nőségét illették. — Mi általában szeretünk a borsodnádasdi lemezzel dolgozni — így a zománco­zó üzem vezetője —, ami­kor jó! De amikor rossz — jön a felfordulás. S ha egy teatűzhely-köpenyt már be­zománcoztunk, kétszáz­nyolcvan forint az értéke. Mégis el kell dobni, mert a lemezhiba, ha akkor buk­kan elő — már javíthatat­lan. Tavaly minden száz teatűzhely-köpenyből har­minc ment seiejtbe, emi­att. Zsivera Gyula, a salgó­tarjáni gyár meó-főnöke so­rolja a hibákat: revefész- kek, hullámosság, méretel­térések. Tavaly az egész évi ezer tonna Borsodná- dasdról származó lemezből száz tonna volt hibás. Hó­napok óta három meós mással sem foglalkozik, mint a tavaly év végén ér­kezett szállítmány váloga­tásával. — És amikor egy lemez­hiba miatt elcsúfult zo­mánctűzhelyt a kereskede­lem leértékel — jegyzi meg Schmidt Rezső főmér­nök — nemcsak a köpeny: az egész tűzhely értékét, árát szállítja le ... — Önök valamennyien hengerészek, a szocialista brigádmozgalom résztvevői — szólt Majlik Antal zo­máncozó, szocialista brigád­vezető. — Mint munkástár­sainktól, kérjük megértésü­ket, segítségüket. Képzeljék el, amikor egy brigádnak műszakonként száznyolc­van tűzhelyköpenyt kell a szerelde rendelkezésére bo­csátani, de képtelen rá, mert rossz a lemez. És a szerelde munkája megbénul. Mi van itt olyankor ...! Akkor felállt I Ikovics Vendel, borsodnádasdi le­mezválogató, szocialista bri­gádvezető: A balassagyarmati piacon is megérezték a háziasszo­nyok ae időjárás hidegre for­dulását, mert a hét elején csökkent a primőr áruk fel­hozatala. Kevés volt a sóska, paraj, saláta és a zöldhagy­ma. Továbbra is kielégítő az — Nem mindegy ki, hol, mikor, hogyan dolgozik. Most műszakonként tizenöt tagú brigádok válogatják nálunk a lemezeket. Éjjel, nappal. Javaslom, hogy a zománcozás miatt kényes salgótarjáni, lemez váloga­tására az üzem vezetősége alakítson külön brigádot. Ez majd csak nappal válogat, amikor könnyebben felfe­dezhetők az apróbb reve- fészkek is. És így ez a bri­gád felelősséget is vállal­hatna a lemezek válogatá­sának minőségéért... Utána Kakukk Ágoston lemezválogató, szocialista brigádvezető kért szót: — Mindannyiunkban van hiba. Nem vádolom a hen­gerészeket. De fordítsanak arra nagyobb gondot, hogy elkerülhessék a revésedést. Ami a válogatást illeti, he­lyeslem Ilkovics elvtárs ja­vaslatát. Helyesli a javaslatot Ko­vács Péter is, a kikészítő üzem alapszervezeti párttit­kára. — Ezt a javaslatot majd a hengerész elvtársak kibő­vítik — csippent a hengeré­szek felé a szemével. Kelemen Miklós előhen- gerész, szocialista brigádve­zető nyújtja a kezét: — Amikor a salgótarjáni elvtársak levele hozzánk megérkezett, nem hagytuk megmelegedni. Az üzemve­zetőnk összehívta a brigá­dokat. Arról beszélgettünk, hogyan lehet segíteni. Azt mondtam: próbáljuk meg úgy, ahogyan régebben volt. A salgótarjáni lemezt^ egy soron legyártani — előhen- gerléstől a válogatásig. A javaslatot még nem hajtot­tuk végre, de itt az ideje. Az . imént azt mondták ne­künk, szeretnek a mi le­mezünkkel dolgozni. Ez jól esett. De azt is tudjuk, a mi lemezünkre addig lesz szükség, amíg jó. Addig megvásárolják. És ettől függ a mi gyárunk sorsa. A tűz­helygyári elvtársak el­mondták véleményüket a munkánkról. Ennek azért is örülök, mert az első alka­lom, hogy mi, a két gyár fizikai munkásai kicserél­hettük véleményünket, el­mondhattuk egymásnak problémáinkat, javaslatain­kat. A borsodnádasdiak KISZ- titkára, egyebek között fel­hívta a figyelmet arra: jó lenne a két gyár revétle- nítési eljárását egyeztetni, összehangolni. Helyesnek tartaná, ha a két gyár ér­dekelt szocialista brigád­jai szocialista szerződést kötnének egymással, amely­nek végrehajtása egyik biz­tosítéka lenne a készter­mék minőségjavításának. — Ami a hengerész ifjú­sági szocialista brigádot il­leti, arra számíthatnak a ellátás azonban a téli tárolá- sú cikkekből, így burgonyá­ból, sárgarépából, zöldségből és vöröshagymából. De jó a tejtermékek és a tojás felho­zatala is. Az árak a követke­zőképpen alakultak: salgótarjáni elvtársak — je lentette ki a titkár. Több felszólaló ajánlot­ta: készítenek Borsodnádas- oon az itt elhangzott ja­vaslatok alkalmazásával egy kísérleti lemezszállítmányt, amelyre megkülönböztető jel­zést tesznek. S a salgótarjá­niak a felhasználás tapasz­talatai alapján majd közük: változott-e, javult-e a mi­nőség? Szóba kerültek a borsod- náctasdiak nehézségei is. A gyár több mint száz éves. Az elmúlt két évtizedben fej­lesztésére az állam nem so­kat fordított, gépei, berendé- zései elavultak. Gondot oko­zott, hogy a gyár néhány éven belül generátorgáz-tü­zelésről áttért az olaj-, majd a földgáztüzelésre. S az új technológia, a műszerekkel való ismerkedés a régihez szokott munkásokat zavarba hozta. Végül megemlítették az Ózdi Kohászati Üzemektől származó platinák (öntecsek) minőségi hibáit, elsősorban homokosságát, ami nem kis részt befolyásolja a lemez minőségét. A két gyár képviselői el­határozták: a borsodnádas- diak — hazatérve — ismét megvitatják az elhangzott javaslatokat. A szocialista brigádok csatlakoznak a sal­gótarjániak minőségláncához. Vállalásokat tesznek, me­lyeknek alapján a két gyár munkásai — a párt-, a szak- szervezet és az ifjúsági szer­vezet védnöksége alatt — egymással szocialista szer­ződést kötnek a minőség megjavítása érdekében. A szerződés aláírására Bcrrsod- nádasdon kerül sor. Erre az eseményre meghívják az Óz­di Kohászati Üzemek szo­cialista brigádjainak, ifjúsá­gi szervezetének képviselőit, s őket is felszólítják: csat­lakozzanak a kezdeménye­zéshez, a minőséglánchoz ők is! Csizmadia Géza Ha egy asszony hosszú éve­ken keresztül egyedül tartja el fiát, nyomorék testvérét, idős szüleit, csak a Legmé­lyebb tisztelet hangján illik szólni róla. Vitéz Veronika, vagy ahogyan sokan szólít­ják, Verőn néni így élt közel negyedszázadon keresztül. Nehéz, küzdelmes sorsát bát­ran, a hétköznapok hősiessé­gével viselte el. Soha sem pa- noszkódott többet, mint akár­ki más, akinek úgylehet tized­annyi gondja sem volt soha, amennyi neki. Szülei matu­zsálemi kort értek meg, nem­régen temette el őket, édes­anyja 81, apja 90 éves volt, amikor meghaltak. Az utolsó percig nagy türelemmel, sze­retettel gondozta mindkettő­jüket. * Verőn néni büszkesége a fia: Miklós. A legkilátástala- nabb években Is erőt adott neki ahhoz, hogy a tengernyi nyomorúságról elfeledkezzen. Elegendő volt csak arra gon­dolni, milyen jó is lesz, ha majd felnő, szakma lesz a kezében, .keresni fog és leve­szi fáradt anyja válláról a soha fogyni nem akaró gond­jai egy részét. S ee a sokat próbált asszony mégis akkor nyitotta száját csendes, csak belül fojtogató panaszra, ami­kor már az első biztos re­ménysugár beragyogta a pa­rasztházacska apró ablakait. Miklós negyedéves, rövidesen befejezi a gépipari techniku­mot, pár hónap választia el attól, hogy elhelyezkedjék a szakmájában, végre kereső legven. Miért? Talán az éveken ke­resztül pattanásig feszített Fokozódó közgazdasági ismeretterjesztés Kedden a fővárosi Kossuth klubban ülést tartott a TIT közgazdasági országos választ­mánya. összegezték a tanács­kozáson az elmúlt két isme­retterjesztő év tapasztalatait a közgazdasági előadások kap­csán, egyben vázolták az 1969- 1970-es oktatási programot is. Kitűnt a beszámolóból, hogy a gazdasági mechanizmus re­formjának első esztendejében mintegy 10 ezer közgazdasági témájú előadás hangzott el, ami a megelőző periódus elő­adásszámait 20 százalékkal múlta felül. Örvendetes ta­pasztalat, hogy a munkásaka­démiák ismeretanyagát, témá­it is szívesen bővítették — a hallgatóság kérésére — köz- gazdasági tájékoztatásokkal. A választmányi ülésen ho­zott határozat szerint az ősz­szel kezdődő tanévben a TIT közgazdasági aktivistái első­sorban a már megalapozott közgazdasági ismeretek to­vábbfejlesztését tűzik ki cé­lul. (MTI) Több mint hetvenezren jelentkeztek középiskolába A Művelődésügyi Miniszté­riumban most elkészült sta­tisztika szerint az általános iskola 8. osztályát idén végző fiatalok 85,2 százaléka tovább akar tanulni. A különböző tí­pusú középiskolák első évfo­lyamaiba az 1969—70-es okta­tási évre 70 810-en jelentkez­tek. A felvehetők száma 65— 66 ezer között van A 34 ezer gimnáziumi helyre 27 612-en kérték felvételüket, szakkö­zépiskolába viszont — a ren­delkezésre álló 31700 helyre — 42 998-an pályáznák. Év- ről-évre nő az érdeklődés a szakmunkástanuló-iskolák iránt. Erről tanúskodnak a je­lentkezések idei arányai is; az összes 8. osztályos közül gimnáziumba 15,4 százalék, szakközépiskolába 23,7 száza­lék, szakmunkástanuló-iskolá­ba 43,4 százalék jelentkezett. idegek egyszerre felmondták a szolgálatot? A türelem, a kitartás energiaforrásai hir­telen elapadtak, mintha a he­gyi patak kristályvizét egy föld alatti barlang mohó szá­ja egy pillanat alatt felhör­pintené? — Elviszik a fiamat kato­nának — buggyantak ki belő­le a visszafojtott szavak. * A patika-tisztaságú, egy­szerű szobában csak hárman voltunk. A beteg testvér szót­lanul, végtelen lassúsággal babrált a kopott varrógépen. Verőn néni ölébe ejtett kézzel ült előttem. Egyszerre min­dent szeretett volna elmonda­ni. Beszélt a kemény évekről, amelyek egymás után, kímé­letlen szigorúsággal zuhantak rá. A háború utolsó évében egyedül maradt. Még felesz­mélni sem maradt ideje. Őr­lődött a család és a munka, a szülőkről, gyermekről, test­vérről gondoskodni akarás és a megélhetés malomkövei kö­zött. Csak olyan munkát tu­dott vállalni, hogy minden kötelezettségének eleget te­hessen. — Sokáig tejbegyűjtő vol­tam — mondta. — De néhány év óta már úgy megfogyat­koztak a tehenek a község­ben, hogy nincsen a mun­kámra szükség. Egy időben a mozijegyeket kezeltem, taka­rítottam a helyiséget, amíg be nem zárták a filmszínhá­zat. Csak ilyen pár órás el­foglaltságokat vállalhattam, mert a tehetetlen öregeket, a testvéremet nem mertem hosszabb ideig felüevelet nél­kül haevni. A szétan-ózódott foglalkozás sokszor még any­A MAVAD kecskeméti tele­pére, ahol négy megyéből vár­ják az éticsiga-rakományt, megérkezett az első szállít­mány. A hűvös, szeles időben a gyűjtők sok helyen ered- menytelenül járják a lelőhelye­ket, a hidegben ugyanis nem mutatkoznak a csigák. Az ed­n.yi jövedelmet sem hozott, hogy az egyedülálló asszonyo­kat megillető kedvezmények­ben részesülhessek. * Verőn néni azok köze tar­tozik, akik alapító tagjai a Nagyoroszi és Vidéke Fmsz- nek. A nagy változások, a forrongás éveiben az akkori tagság 50—60 százalékát győz­te meg a szövetkezés szüksé­gességéről. Ennek a szövetke­zetnek volt már ügyintézője is. A különböző megbízatáso­kat mindig becsülettel teljesí­tette. Hosszú idő óta a szövet­kezet felvásárlói tisztét tölti be a községben, de ez csak olyan foglalkozás, hogy egy­szer hopp, máskor kopp. Ok­tóber, november, december hónapokban mindössze hét forint keresménye volt a fel­vásárlásból. ~ Közeledik a nyugdíj ba vonulás éve. Igazán nem lehet csodálkozni az ag­godalmán. szorongásán: ilyen változó, kis összegű, domb­völgy keresetek után milyen nyugdíjra is számíthat? Ki segíthetne rajta, hogy a mun­kában töltött utolsó években állandó munkahelyre, na­gyobb, kiegyensúlyozottabb jövedelemre tehessen szert? De számára talán a legfonto­sabb: ki fogja támogatói, ki lesz a családfenntartó, ha fi­át elviszik katonának? * A községi tanácson felke­restük Palkovics Béla ta­nácselnököt, és Cseri Ferenc- nét, a községi tanács titkárát, dig érkezett kisebb mennyi­séget főleg a melegebb vidé­kekről, Bács és Békés megye déli részeiről küldték a sze­dők. Erre az időre több mint 5 vagonnyi csigát várt a MAVAD. A nyugati kereske­delmi cégek nap mint nay sürgetik az árut, s főleg a franciák türelmetlenek. akik nagy megértést tanúsí­tottak Verőn néni gondjai iránt. Túlságosan szép leime, ha azt lehetne állítani, hogy egycsapásra sikerült minden aggodalmát, szorongását el­oszlatni. Nem így történt, mái' csak azért sem, mert a köz­ségben erősen korlátozottak az elhelyezkedési lehetőségek: üzlet, termelőszövetkezet, ne velőotthon, tanácsház, iskola ugyan van, de ezekben felvé­tel talán egy helyen sincsen. Mindössze a termelőszövetke­zetnél lenne baromfigondozó! állás, de a telep a falun kí­vül van, így Verőn néninek nem felel meg, s ennek csak egy oka van: ez az erős, bá­tor asszony, aki soha nem ijedt meg a nehézségektől, fe. az éjszaka sötétjétől. * Beszélgetésünk azonban nem zárult eredménytelenül. A községi tanácson számon tartják Vitéz Veronika, kéré­sét. Ha valahol megüresedik egy alkalmas állás, hatáskö­rükön belül élni fognak a ja­vaslattal, hogy oda lehetőleg őt vegyék fel. Palkovics Béla megnyugtatta Verőn nénit: törvényeink igen humánusan gondoskodnak arról, hogy a rászorulók családfenntartó nélkül ne maradjanak. Miklós fiát tanulmányai befejeeése után egy évig semmi esetre sem fogják elvinni katoná­nak. Aztán, ha az egy év el­telt, ismét mérlegelik, milyen' a család szociális helyzete, a bevonuló fiatal családfenntar­tónak minősíthető-e, vagy nem? Ha igen, három eset le­hetséges: nem viszik be kato­nának, a kiképzés után le­szerelik. vagy olyan alakulat­hoz vonultatják be, ahol dol­gozhat, kereshet és a fizetésé­ből támogathatja közvetlen hozzátartozóit, a családját. Verőn néni tehát nem ma­rad támasz nélkül. Kiss Sándor Cikkek MÉK ár Ft/kg Sz. piaci ár Ft/kg burgonya 3,40 3,------3,50 s árgarépa 8.— 8,— gyökér 8,— 9.— vöröshagyma 4,60 5,— fejes káposzta 5,40 5,— kelkáposzta 5,20 5,50 karalábé 3,— — paraj 5,20 20,— sóska 6,— 20,— saláta — 1,50/fej zöldhagyma — 2,—/csomó alma (Jonathán) 12,— — alma (egyéb) — 16­tojás — 1.10—1,20 dióból 70,— 60.— mák 36,— 36,— száraz bab (fehér) 20,— 18,— NÓGRÁD — 1969. április 23., szerda 3 Balassagyarmati piac Az időjárás miatt csökkent a feihozatai A magányos asszony gondjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom