Nógrád, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-22 / 90. szám
VILÁG PROt ET i ?.; Ai tGvESUUETEKi AZ MSZMP NÓGRÁD MEGY El BÍZÓ E SÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 90. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR , 1969. ÁPRILIS 22., KEDD Az igazi út... (3. oldal) Pódiumon a mai magyar líra (5. oldal) Hogyan lett az 1:0-ból 1:3? (7 oldal) Utolérik az időt Az önállóság és a felelősség jegyében i lést tartott a városi tanács sőbbi évek lakás fe j 1 es ztéséAligha akad manapság el- osépeltebb téma az időjárásnál A zord tavasz, a deres áprilisi reggelek láttán nemcsak a gazdaemberek homlokán futnak össze a ráncok. Ott vibrál az aggodalom a városi munkásban is. Mi lesz a földbe tett maggal, a gyümölcsfák bomlő virágaival' ha fagy éri őket. A mezőgazdasági termelés ma már nem csupán a kis parasztgazdaságok ügye, gondja. A lerme- lőszövetkezetek munkáját, eredményeit éppen úgy saját ügyüknek tekintik az üzemi munkások, a bányászok, a hivatalnokok, mint annak idején a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Tagadhatatlan, hogy a közös gazdaságok társadalmi rangot .-szereztek maguknak az elmúlt évtized adatt. Ám az elismerést nem adták ingyen, dolgozni kellett érte keménven, kitartóan. A megbecsülés alapja az a munka, az az erőfeszítés Nógrádban is, ame’y- lyel a szövetkezeti vezetők, tagok és alkalmazottak egyre intenzívebb termelésre serkentik az egyébként gyenge képességű hegyvidéki szántótól deket. Már összegyűltek azok a tapasztalatok, amelyek a megye szövetkezeteinek tavalyi munkáját, gazdálkodását jellemzik. A legfontosabb következtetés kétségtelenül az. hogy az aszályos időjárás ellenére is növekedtek a fontosabb növények terméshozamai. A kenyér- és takarmány- gabonából, a kukoricából és cukorrépából egyaránt többet takarítottak be, mint az előző esztendőkben. A közös gazdaságok jövedelme erősen megközelítette az 5'50 millió forintot. Ennvi pénzt ' még egyetlen esztendőben sem produkáltak az erősen erodált nógrádi földek. A termelőszövetkezetek egvmást szárnyalták túl az egész évben tartó nagy termelési versenyben. S vannak olyan gazdaságaink is, amelyek eredményeikkel az országos versenyben sem vallottak szégyent. Az idei tervek, elképzelések legalább ilyen hozamokat, jövedelmet sejtetnek. A tervek teljesítésének alapvető záloga, -hogy ma már nemcsak a szövetkezeti vezetők, az egyszerű tagok előtt is világos: a gazdag termés, a biztos jövedelem alapjait most kell megvetni. Hogy milyen lesz az év végi számadás, az most dől el kinn a földeken. Ezért nem mind- •egy, hogy milyen gyorsan és milyen minőségben végzik el a tavaszi munkát a megye szövetkezetei. Sok éves tapasztalatok példázzák, hogy a gondosan előkészített talajba vetett mag sokat kibír. Ahol hozzáértő, gondos gazda módjára bántak a földdel, akkor sem kellett aggódniok, ha a szomszédoknál aszály vámolta meg a termést. Hét szakmában 12 részleggel dolgozik a Nagybátonyi Vegyesipari Ktsz. A tavaly elért 4 millió 300 ecer forint termelési értékéből 2 millió 700 ezer a szolgáltatásokból származik. Különösen erős oldaluk a személyi szolgáltatás. Az idén 5 millió forintos termelési értéktervet határoztak meg saját maguk számára. Szerződést kötöttek többek között a megyében levő önkéntes tűzoltótestületekkel berendeléseik, gépkocsijaik A tavaszi határjárások során gyűjtött tapasztalatok bizonyítják: az igyekezet most sem hiányzik sehonnan. Hu- gyagon a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben mindennap benépesül a határ. A burgonyaföldön szervezetten, szépen összedolgoznak a gépek és a szorgalmas asszonyok. Néhány nap múlva végeznek a 240 hold burgonya ültetésével, pedig az eső, a hideg napok miatt csak megkésve láthattak munkához. Ám az asszonyokat, férfiakat egyetlen egyszer sem kellett nógatni, hogy dolgozzanak. Igyekeztek, s igyekeznek most is, hiszen látják, ha a szövetkezet eredményei jók, jobban boldogulnak maguk is. • Ez ösztönzi a közös gazdaságok vezetőit, munkásait, hogy kihasználjanak, munkával töltsenek el minden alkalmas órát. A kései tavasz, a zord április úgy is sok kárt okozott. Tolmácson és Ipoly- vecén, Cereden és Pasztán most egyaránt jól szervezett, gondos munkával igyekeznek pótolni az elmaradást. A szövetkezeti szakemberek éberen ügyelnek, hogy betartsák mindenütt az alapvető agrotechnikai szabályokat. Ahol csak lehet, megszervezték az erő- és munkagépek nyújtott műszakját. Talajt egyengetnek, vetik ■ árpa) o_.zabot, a cukorrépát. Egészeit sötétedésig kinn dolgoznak a földeken a szövetkezeti tagok is. Ezzel a hihetetlen nagy szorgalommal, törekvéssel magyarázható, hogy egyre csökken a különbség a rohanó idő és a napokat kitartóan üldöző gazdaemberek között. A kései indulás ellenére is sikerült kiszórni a műtrágyát az őszi kalászosok majd teljes területére. A szövetkezetek többségében földbe került a borsó, és lassan végeznek az árpa vetésével is. A bátrabb gazdaságokban .néhány napja megkezdték a kukorica vetését, de a hideg hatására leálltak vele. Sok-sok fáradságot, nehéz munkát takarnak ezek a tények, megállapítások. Hihetetlenül szeszélyes volt a március és az április is. A mező- gazdaság fölött nem volt tető a kisparaszti gazdálkodás idején, és nem húztak föléje azután sem, hogy megalakultak a termelőszövetkezetek. Most mégis biztonságosabb, jövedelmezőbb a gazdálkodás, mint annak idején volt. Az okokat keresve feltétlenül eljutunk az összefogás erejéhez. Ahhoz, hogy mióta megalakultak a termelőszövetkezetek, új fogalmakkal ismerkedtek meg a gazdaemberek Az ekét, a kapát fölváltották a korszerű gépek, a vegyszerek, a műtrágya. A szorgalom és a technika együttesen győzedelmeskedik most az időn. Vincze Istvánné Ebből mintegy 600 ezer forint termelési értékre számítanak. A meglévő szakrészlegeket erősíteni, fejleszteni akarják- Az asztalosműhely, a tűzoltószerviz, az autószerviz fejlek lésére fordítják a nyereségrészesedésből megszavazott és tartalékolt 62 ezer forintot, ugyanakkor 300 ezer forint hitelt szeretnének felvenni. Salgótarján Város Tanácsa tegnap délelőtt tartotta ülését, amelyen fontos várospolitikai kérdéseket vitattak meg. Az ülésen részt vett Jedlióska Gyula, az MSZMP Nógrád, megyei Bizottságának első titkára és Illés Miklós, a Nógrád Megye Tanácsa vb elnökhelyettese is. A tanácsülés — a végrehajtó bizottság előterjesztésében — megtárgyalta és megvitatta az 1968. évi költségvetési gazdálkodás, valamint a fejlesztési alap tervének végrehajtásáról készített beszámolót. Az új gazdaságirányítási rendszer részeként megvalósított tanácsi tervezés új rendje lényeges változást hozott a gazdasági tevékenységben. Szorosabbá vált a fejlesztési elképzeléseik és a költségvetés kapcsolata. Az anyagi eszközökkel való gazdálkodás mind a fejlesztési, mind a költségvetési előirányzatokat illetően, már önállóan a városi tanács feladata. A tanácsülés megállapította, hogy az új gazdaságirányítási rendszer alapelvének megfelelően érvényesült a tanácsi önállóság, a döntések meghozatalában fokozottabb módon kifejezésre jutott a felelősség. A városi tanács költségvetése és fejlesztési alapja a korábbinál szorosabb kapcsolatba került egymással, a kötött létszámgazdálkodás helyébe a rugalmasabb béralapgazdálkodás lépett. Utak, parkok, iskolák A városi tanács az 1968-as évi költségvetését minden tekintetben megvalósította. Az eredeti költségvetésben megállapított 5,8 milliós előirányzat az év végére 12,4 millióra emelkedett. A kitűzött feladatokat a tanács terv szerint hajtotta végre. A rendelkezésére álló eszközökből a koncentrált felhasználásra törekedtek. Több mint 5 milliót fordítottak az utak felújítására és korszerűsítésére, emellett a fenntartási és karbantartási munkákat sem hanyagolták el. Üj parkok létesítésére kiemelt feladatként 1,5 millió forintot biztosított a költségvetés. A feladatok végrehajtása a Béke-park kivételével megtörtént. Oktatási intézményeink felújítására közel 1 millió forintot fordítottunk, bár középiskoláink anyagi ellátottsága nagyon különböző. Hátrányosabb helyzetben vannak azok az intézmények, amelyek épületének állaga rossz és nincs központi fűtéssel ellátva. A lakásépítés, munkába állítás Az elmúlt évben közel 2,5 millió forintot fordított a városi tanács a felújításokra. Három óvoda, három általános iskola, emellett napközi otthon, általános iskolai diákotthon, zeneiskola, közgazdasági _ technikum, valamint a tanácsház felújítását fejezték be. A városban komoly feladatot jelent a lakásépítés. A lakásberuházások terén a 211 lakás helyett 37-tel többet építettek. A beruházások a tervezett határidőkre általában befejeződtek. Így átadták a városközponti lakótelep 23- as jelű épületét és megindult a 22-es épület kivitelezése. Beruházási pro.gramszi.nten előkészítették a csillagházat és a rokkant-telepi beépítéseket. Emellett kiviteli terveket rendeltek meg a városközponti lakótelep további beépítésére. A fejlesztési alappal való önálló gazdálkodás az új gazdaságirányítási rendszer első évében sok gondot jelentett. Ennek ellenére a fejlesztési terv végrehajtása sikeresnek mondható, mert az eredeti tervben foglalt célkitűzéseken felül mintegy 13 millió forint értékű fejlesztést hajtottak végre. Az 1968-as évi pénzügyi előirányzatok lehetőséget teremtettek arra, hogy megoldódjanak az évek óta várt köz- művesítési problémák, és lehetőségeket teremtettek a kére is. A tanácsülés ezt követően tárgyalt Salgótarján munkaerő-helyzetéről és három alapvető feladatot jelöltek meg. Egyrészt a harmadik ötéves tervben tovább folytatódik a szénbányászat csökkentése, a felszabaduló munkaerő egy részét a város üzemeiben keil majd, elhelyezni. Másrészt , a tanácsnak meg kell oldania 1970-ig több mint kétezer fiatal munkába helyezését Ezen kívül gondot jelent a női munkaerő foglalkoztatása. A foglalkoztatottság az elmúlt évben városi viszonylatban jól alakult, a férfiaknál 100 százalékos, a nők munkába állítása is növekedett. Az iskolát befejező fiatalok munkába helyezése kedvező volt. Elismerés a végien munkáért A tanácsülés ezután személyi változásokról tárgyalt. Salgótarján Város Tanácsa Sándor Elemér elvtárs elnöki teendők ellátása alóli felmentését —, saját kérelmére, egészségi ál-' lapotára való tekintettel — tudomásul veszi. Salgótarján Város Tanácsa megerősíti a végrehajtó bizottság határozatát, amelyben Sándor Elemér elvtárs munkásságát és Salgótarján város fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét nagy elismeréssel méltatja. Érdemei elismeréseképpen az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesítette, polgári védelmi parancsnoki munkájáért pedig a Honvédelmi Érdemérem kitüntetést kapta. Ezenkívül a tanács javaslatára Sándor Elemér elvtársat a város díszpolgárává választották. A tanács a városi végrehajtó bizottsági elnöki teendöK ellátásával d.r. Tóth István elvtársat, a Salgótarjáni városi- és járási Ügyészség vezetőjét bízta meg. Kádár János vezetésével küldöttség utazott a KGST ülésszakára Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista* Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa április 23-án kezdődő ülésszakára hétfőn Moszkvába utazott a Magyar Népköztársaság küldöttsége. A delegáció tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Szipka József, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, aki a szovjet fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos a Minisztertanács elnökhelyettese és Komócsin Zoltán a KB titkára, ■ az MSZMP Politikai bizottságának tagja, Benkei András belügyminiszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, és Gyenes András, a Központi Bizottság osztályvezetője Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Április 2i-én a Magyar Népköztársaság küldöttsége megérkezett Moszkvába. A Vnukovói repülőtéren a magyar elvtársakat L. 1. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanács,ának elnöke, valamint a párt és a kormány több képviselője fogadta. (MTI) Fehér Lajos Békés megyében Vasárnap a Kettős-Körös Békés alatti szakaszán ünnepélyes külsőségek között új duzzasztóművet helyeztek üzembe. Az avatón ott volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Légen Imre államtitkár, az OVH elnöke, dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Klaukó Mátyás, Békés Megye Tanácsa vb elnöke ünnepi megnyitója után beszédet mondott Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, aki egyebek között kiemelte: hazánkban, a felszabadulás előtt alig 20 000 holdnyi területet Lintöztek, tavaly azonban már 330 000 holdon, a 15 éves távlati tervek szerint pedig legalább másfél millió holdon hasznosítják majd a mesterséges csapadékot. A 27 millió forintos beruházással felépített békési duzzasztómű éppen azt a területet látja majd el éltető vízzel, amely korábban a káros vizektől egyik leginkább veszélyeztetett vidéke volt az országnak. Fehér Lajos ezután utalt rá. hogy a népgazdaság a mesterséges csapadék hatására országosan mintegy kétmilliárd forint értékű többletterméshez jutott. Ebből az eredményből a Körös-vidék jelentősen kivette részét. Ezen a tájon a burgonya holdanként 15 000, a cukorrépa 10 800, a rizs 10 500. a kukorica pedig 8600 forinttal hálálta meg az öntözést. A Körösök völgyében a kedvező tapasztalatok alapján a következő években újabb öntözőfürtöket helyeznek üzembe. Vetik a cukorrépát a jobbágyi határban* A napokban 40 hold egybefüggő területen fejezték be ezt a fontos tavaszi munkát a szurdokpüspöki termelőszövetkezet erőgépei. Az idén összesen több, mint 100 holdon termel cukorrépát a termelőszövetkezet (Koppány György felvétele) Fejlődik a nagybátonyi ktsz javítására, karbantartására.
