Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-14 / 61. szám

FIATALOK KEREK ASZTALA Egy klub úf életre kel Általános értelemben megfogalmazva: új életei kezd a megyei művelődési központ ifjúsági klubja. Egészen pontosan arról van szó, hogy valami elkezdődött, és ha a folytatás sem marad el, élni kezd a cső port. Eddig ugyanis, leszámít­va a kezdeti időszakot, amikor értelmes-eleven mozgás volt a falak között, hosszú ideje csupán vegetált a művelődési központ ifjúsági klubja. Pedig éppen helyzeti előnyéből — és minden más előnyéből — következően a klubtevékenységben példamutatóan, a városra, a megyére kisugárzóan kellett volna élnie... kottáik a salgótarjániak és külön ülitek, beszélgettek az egriek' Pedig itt nem a semmiből kellett klubot létrehozni. De néhányam ezt is rosszul értel­mezik: — Könnyű az öblösüveg- gy áriaknak produkálni! Őket összefogja a közös munka, teremteniük kellett valamit, társadalmi munkát vállaltak, pénzt kerestek, ott a gyár, ott könnyű... Itt könnyebb lett volna. Arisztokratikus vonások A megyei művelődési köz­pont ifjúsági klubját úgy is emlegetik, mint a közgazda- sági technikum fiataljainak csoportját. Nincs ebben sem­mi rossz mindaddig, amíg a homogén összetétel nem ve­zet el a merevségig, a mások iránti közönyig, sőt az arisz­tokratikus elzárkózottságig. De elvezet, s többnyire rossz vágányra csúszik a csoport, amely még belülről is tovább csomósodik, néhány fiatalból álló egységre szakad és mivel az üres formán, a helyiségen kívül semmi nincs, ami ösz- sízefogja őket — kiesnek a vá­rosi ifjúság nagy együttesé­ből, és a város központjában, a megyei művelődési centrum­ban önmagukba merevednek. A beszélgetésein természe­tesen szó volt arról is, ki le­het, ki legyen tagja a jövőben az újraszerveződő ifjúsági klubnak? Helyesnek látszik a terv: minden saámbaveheitő klubtag egy vendéget hozzon magával, vállaljon érte fele­lősséget még azon az áron is. ha a helytelen magaviselie- tű vendég eltávolításával a klubtagnak is távoznia kell. Az első összejövetelen tíz fia­tal írta fel nevét egy tiszta lapra. A tíz fiú és lány vállal­ta, hogy részt vesz a klub ve­zetésében, többet vállal a szervezésből, a programok le­bonyolításának feladatából, segítségére lesz a klubvezető­nek:. Egymást sem ismerték Az új raszervezodést jelentő első összejövetelnek hamar híre ment. Sokan tudták: va­lami kezdődik az ifjúságii klubban. Negyed ötkor két tag jelenlétében kezdett Kicsiny Miklós, a nagybátonyi műve­lődési ház igazgatója, a klub új vezetője. Amikor az első találkozás végén felállt az asztaltól, huszonkét fiatal volt körülötte. A beszélgetés elején a fia­talok saját magukat kemé­nyen megbírálták. Ilyen han­gok hallatszottak: — A klub tevékenysége a nullával volt egyenlő... Ré­gebben vitáztunk, volt néhány nagyon jó előadás, a szovjet diplomácia történetéből pél­dául, vetélkedőt rendeztünk a Szovjetunió ismeretéből.. • Százötvenen járnak ide, állí­tólag. .. Boldog, boldogtalan, jöhetett... Mostanában inkább boldogtalan, mivel pangás volt az egész... Szazam csak azért jöttek, mert kint hideg volt... Színvonal? Erről — úgy gondoljuk —, az is elárul valamit, hogy a „Ki­váló ifjúsági klub” verseny­ben alulmaradtunk. -. A kényelmes kezdést ha­mar megszokták. Eleinte még berzenkedtek egy keveset a tétlenség miatt, azután bele­nyugodtak, hogy — úgy hit­ték — senki sem kíváncsi ar­ra, mit tudnak, mit szeretné­nek, senki sem törődik azzal a bizonyos fölös energiával, amelyet fel kellett volna sza­badítani, valami hasznos te­vékenység medrébe vezetni. így kezdődött a befelé for­dulás, az elszigetelődés min­dentől ami a város, a megye ifjúsági életét jelenti. így fordulhatott elő, hogy az egyik sarokban ülő csoport nem is­merte a másik sarokban ülőt. így történhetett meg mindeb­ből következve — szinte tör- vénvszerűen —, hogy amikor vendégül látták az egri fiata­lokat — külön csoportot ai­•• Ötperces beszélgetés a tervcsoport vezetőjével 1968. január elsejétől, az új gazdas irányítási rendszer bevezetésével nagyobb önálló­ságot kapva megváltozott az alsó szintű tanácsok tervezési rendszere; megalakultak a tervosztályok, a tervcsoportok. A Balassagyarmati Városi Ta­nács tervcsoportjának létrejöt­te kritikus időszakra esett: a város ekkor lépett fejlődésé­nek új szakaszába. A tervcso­port tevékenységére és felada­taira vonatkozó kérdéseinkre Mészáros Istvánná csoportve­zető adott választ. — Balassagyarmaton az ala­kulás időpontjától kezdve mostanáig legfontosabb fela­datunk az iparfejlesztés volt — mondotta. — Kiemelt hely lévén, a városban több nagy üzem létesít új telephelyet. Hogy idetelepüljenek, a szá­mukra kijelölt helyen villany, víz- és szennyvízhálózat kiépí­téséről kellett gondoskodni. — Mi volt a tervcsoport fel­adata az ipartelepítésben? — Az elvi. nagy jelentősé­gű tárgyalások kivételével a gyakorlati, a beruházásokkal kapcsolatos megbeszéléseket a tervcsoport bonyolította le. Tevékenységünk másik része az építkezések és egyéb be­ruházások minél olcsóbb és ésszerűbb megoldására tett javaslatok kidolgozása. Az új fiúkollégium felépítésére pél­dául több változatban is ké­szítettünk tervezetet. — Voltak-e nehézségek, fennakadások a csoport, mű­ködésében? — Problémáink, mint min­den újonnan alakult szerv­nek, kezdetben nekünk is voltak. A kettős feladat: az új mechanizmusra való átállás és az iparfejlesztés miatt tá­madt zökkenőket azonban 1968 őszére teljes egészében leküzdöttük. A negyedik öt­éves tervet már felkészülten, kidolgozott programmal fo­gadjuk. — Mivel foglalkoznak jelen­leg? — Több más feladattal együtt a varosban végzett tár­sadalmi munkálatok megszer­vezésével foglalkozunk. A ta­valyi, egy főre jutó igen ke­vés társadalmi munkaóra át­lagát úgy próbáljuk növelni, hogy az elvégzendő feladatok feltérképezése mellett szám- bavesszük és irányítjuk a társadalmi munkát végezni kívánó szerveket és egyéne­ket. — Hallhatnánk végül vala­mit Balassagyarmat lakásépít­kezéseiről? — Az OTP-kölcsönnel folyó lakásépítési akció mellett a városban a közeljövőben 49 állami lakást építenek fel- A Lanin-lakótelepen. két 18 la­kásos blokkház épül. Ezeken kívül a bíróság- a növényvédő állomás és a MÁV dolgozói számára készülnek még laká­sok. A 49 lakás egy része szolgálati lesz, másik része a városfejlesztés során lebon­tott épületek lakóinak elhe­lyezésére szolgai. B U. — Nem lenne helyes kizá­rásos alapon kezdeni — mondták a fiatalok. — Lehes­sen bárki tagja a klubnak, ha elfogadja a többség által jó­nak mondott programot, haj­landó együtt élni, dolgozni ve­lünk. „Hátborzongató“ program — Hátborzongatóan jó — mondta valaki arra a prog­ramtervezetre, amelyet az új klubvezető ismertetett- (Ét­vágygerjesztőnek is jó, kiin­duló alapnak is megfelelő, de legjobb lenne teljes egészében megvalósítani!) Az első tennivaló, ami a tartalmi munkát is elősegíthe­ti. a rendszeres klubnapok számának növelése. Eddig két napon, szerdán és, szomba­ton volt nyitva a fiatalok előtt a klub ajtaja. Most úgy tervezik, hogy minden más­nap összejönnek. A „hátbor­zongatóan jó” program össze­állítója, Kicsiny Miklós, min­denre gondolt. Előterjesztését egyelőre ő maga is ötletadó­tervnek szánta, és várja, hogy a fiatalok saját igényeik sze­rint kiegészítsék' Érdemes egy pontját érinteni a Nagybá- tonyból érkezett klubvezető el­képzeléseinek. — Ahogy a megyei művelő­dési központnak kisugárzónak kell lennie, ugyanúgy más cso­portok előtt mintaként kell áll­nia a központi ifjúsági klub­nak. Ez tartalmas, tudatos, a művelődési ház falain kívüli munkát is igényel. Értelmes „bandázást”, időnkénti és ese­tenkénti kireppenést, közvetlen kapcsolódást a város és a me­gye társadalmi, politikai és művelődési életéhez. De legelőször az újraszerve­ződő ifjúsági klubban kell rendezni a dolgokat. Az első mozdulatot elvégezték a fia­talok. Tiszte lapot kezdtek, nemcsak átvitt értelemben, hanem szó szerint is. Az üres lapra tízen már rá­írták a nevüket. Most várják a többieket. Pataki László Megosztják a hatásköröket A CÍMBEN FOGLALT INTÉZKEDÉS nem mindenütt és nem minden területen jön létre. A kezdeményező lépést a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának ösztönzésére o megyei tanács ipari osztálya tette meg. Az osztály vezetői abból indultak ki: az elsőfokú iparhatósági teendők községekbe való leadá­sa meggyorsítja a hatósági munkát, eleve­nebb kapcsolatot teremt az élettel, hozzájárul a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez, ugyanakkor jelentősen megnöveli az illető község végrehajtó bizottságának erkölcsi és politikai tekintélyét. A döntés előtt azon vi­tatkoztak; hány községnek adják le a hatás­kört. A tájékoztató megbeszélések után 17- ben jelölték meg a községek számát. Igemám, de megvannak-e a végrehajtáshoz szükséges személyi feltételek? Ennek vizsgá­lata során a következő problémákba ütköz­tek: újabb létszám beállítása nélkül sokhe­lyütt nem lehet megoldani. Felmerüli, hogy akik elvállalták ezt a feladatot, képesek lesz- nek-e megbirkózni vele. Végül bérkérdések is szóba kerültek. Vita folyt még arról, hogy a teljes hatáskört, vagy csali annak egy részét adják-e le a községi tanácsoknak. MINDEZEKET FIGYELEMBE VÉVE ter­jesztette az ipari osztály a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága elé javaslatát. A végrehaj­tó bizottság elfogadta az osztály előterjeszté­sét. Az első ütemben egyelőre 5 község kapja meg az elsőfokú iparhatósági jogkör gyakor­lását. Ezek a következők: Nagybátony, Pásztó, Kisterenye, Érsekvadkert és Ssécsény. Április 1-től ezek a községek járási-városi elsőfokú iparhatósági jogkörrel rendelkeznek. Feladatkörükbe tartozik iparigazolványok, kis­ipari működési engedélyek, háziipari értéke­sítők, vándoripari engedélyek kiadása, a mes­tervizsga követelmények alóli felmentés — az építőipar kivételével —, a kivételes mester- vizsgára bocsátás, az iparszüneteltetés, az öz­vegyi-, illetve a gyám jogán folytatott ipar­gyakorlás engedélyezése, iparjogosítvány, há­ziipari értékesítő, vándoripari engedély, — a rászolgált eseteknél azok visszavonása —. ipari tanulók szerződéskötése, két kisiparos — azonos vagy rokonszakmában — ipargya­korlásra történő társulásának engedélyezése, visszavonásig érvényes külön engedély kiadá­sa. külön vállaló, külön munkahelyiség fenn­tartásához az engedély megadása, saját ipar­hatósága területén az iparáthelyezés engedé­lyezése, telepengedélyezési eljárás lefolytatá­sa, a kontár ellenőr hálózat tagjainak fényké­pes igazolvánnyal való ellátása, láttamozása, az Iparlajstromok folyamatos vezetése. EZ AZ INTÉZKEDÉS A NYITÁNYA an­nak a folyamatnak, amely szélesebbre tárja a szocialista demokratizmus lehetőségeit a taná­csi apparátus munkájában. Ezután ott dön­tenek majd az iparhatósági kérdésekről, ahol a döntéshez minden objektív előfeltétel meg­van, ahol legjobban ismerik a lehetőségeket és a szükségleteket. Az ősz folyamán pedig újabb községeknek adják meg az elsőfokú iparhatósági jog gyakorlásához szükséges ha­táskört. ) A végrehajtó bizottság a munka elősegítése céljából határozatában utasította a járási, vá­rosi kisipari előadókat, hogy a helyszínen ad­janak gyakorlati segítséget az új feladatot el­vállaló dolgozóknak, hogy minél előbb bele­jöjjenek a munkába, kikerüljék az esetleges buktatókat. Előírtak, hogy a községi ügyin­tézőknek ez év végéig kisipari szakvizsgái kell tenniök. LEHET, HOGY AZ ELSŐ IDŐKBEN n«rc megy úgy minden, mint ahogy a nagykönyv­ben áll. Ezért a feszítsd meg helyett vagy lebecsülő vélemények hangoztatása helyett célszerűbb azt kutatni, hogy a felsőbb szer­vek milyen céltudatos módszereket és célrave­zető segítséget adtak a községek szakigazga­tási szerveinek az új jogkör gyakorlásához. V. K. A tanköteles gyermekek összeírása A tankötelezettségről szóló törvényerejű rendelet értel­mében azokat a gyermekeket, akik szeptember 1-ig betöltik 6. életévüket, a szülők (gond­viselők) március 15—30 között kötelesek a lakás szerint kör­zetileg illetékes általános is­kolába bejelenteni, majd jú­niusban az általános iskola el­ső osztályába beíratni. A városi tanács vb. műve­lődésügyi osztálya arra kéri az érdekelteket, hogy a beje­lentési kötelezettségnek sze­mélyesen vagy írásban feltét­lenül tegyenek eleget. Az ok­tatásügy illetékesei csak az el­ső osztályosok várható létszá­mának ismeretében tudnak megfelelően gondoskodni a ta­nítás személyi és tárgyi felté­teleiről. A nyilvántartásba vé­telhez szükséges adatok: a gyermek neve, születési helye és ideje, édesanyja leánykori neve, pontos lakcíme. Helyes, ha a szülők már a nyilvántar­tásba vételkor jelzik, hogy ké- rik-e a gyermek elhelyezését napközi otthonban. Faluról falura Érdemesek A TAMOGATASRA Dorogházán készülnek a ta­vaszra. Takarítják a kerteket, metszik a gyümölcsfákat, csi­nosítják a házakat. A tanács­házán abból keletkezett a késő estig tartó vita, hogy mindenki azt szeretné, ha a portája a legszebb volna a fa­luban. Összefog a falu Bakos István, a tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke türelmesen hallgatta Bakos László és Bakos Dávid pana­szait, akik ezért fordultak a vb elnökéhez, mert szom­szédaik nem takarították ki a vízlevezető árkot, az áteresz feltöltődött iszappal és a Mát­rából leszaladt hóié elöntötte udvarukat. — Igazatok van, intézke­dünk, hogy a mulasztást pó­tolják — nyugtatta meg a vb elnöke a panaszosokat. Dorogháza a Mátra északi oldalán egy völgyben húzódik meg. Szép, tiszta, erdővel kö­rülvett község. A lakosság száma közei kétezer. Arról nevezetes, hogy saját erőből, nagy gonddal építik, szépítik községüket. A tanács költség­vetése a lakosság igényeihez mérten alacsony. Fenntartás­ra 331 ezer, fejlesztésre 2o3 ezer forinttal rendelkeznek. Ebből 120 ezer forintot tár­sadalmi munkával pótolnak, a helyianyag értéke pedig 10 ezer forint. A vb elnöke külön hangsúlyozta: — A társadalmi munka ér­teke nem nagy, de mögötte tényleges munka van... Gyorsan számbavette, hogy a lakosság 70 ezer forint köz­ségfejlesztést fizet. Igen sok családi házhelyet értékesíte­nek, ebből 44 ezer forint volt a jövedelmük. — Kiadásunk is van. A köz­ség fejlesztése során területe­ket sajátítottunk ki, ezért fi­zetni kell. Erre a célra az QTP-től 130 ezer forintot vet­tünk kölcsön. Adósságunkat majd részletekben íörlesztjük — mondja az elnök. Ennek ellenére Dorogháza szépen fejlődik. A lakosság támogatja a tanácsot a köz­ségfejlesztési munkában. Leg­utóbb a népfrontülésen és a tanácsülésen azt kérték, kor­szerűsítsék a közvilágítási há­lózatot, sűrítsék a lámpákat. A község vezetői megmondták: csak abban az esetben, teljesít­hetik a kérést, ha a dolgozók anyagilag hozzájárulnak a közvilágítás korszerűsítéséhez. Többen önkéntes felajánlást tettek. Fehér Gyula 1000, Su~ rányi József és Katona Tibor 500—500 forintot ajánlott fel erre a célra, A művelődés háza Dorogházán hagyományos, hogy községük fejlesztését anyagilag is, és munkával is segítik az emberek. Így épí­tették fel 2 millió forintért a művelődési otthont. Bárme­lyik község megirigyelhetné tőlük. Korszerű, szép épület. Stílusával is beilleszkedik a Mátra-vidéki tájba. Zsong ben­ne az élet. A vb a közelmúlt­ban fogadta el éves prog­ramját, amelyben politikai, tu­dományos ismeretterjesztő elő­adások szerepelnek. Nagy fel­adatokat tűztek maguk elé a szakkörök. Dalest keretében nemrégen mutatkozott be a vegyes kórus. Régi népszoká­sokat elevenítettek fel, népda­lokat mutattak be. Bakos Je­nő veterán sokat segített ne­kik. Meghívták őket a szom­szédos Nádújfaluba is. Most alakítják meg a mű­szakiak klubját, tekintettel ar­ra, hogy a faluban sok az ipari munkás. De létrehozták a mezőgazdasági szakkört is. Az állattenyésztési és szántó­földi termelés korszerű isme­reteinek elsajátítása mellett, most oktatják a hasznot hozó gyümölcstermesztési ismerete­ket. A községben nagykiter­jedésű háztáji gyümölcsösök vannak, amelyekben most a metszéssel és a permetezéssel foglalkoznak. A községtől tá­volabb eső Üj telepen is ter­veznek egy klubot. Űj az iskolájuk is, nyolc esztendővel ezelőtt fejezték be az építését. Emeletes, 6 tan­termes, a felső tagozatosok ta­nulnak benne. Egy nemrég született határozat értelmében itt tanulnak majd a szuhai fel­ső tagozatosok is. Az alsó ta­gozatosok a régi iskolában maradtak. Űj orvosi rendelőt is építettek, külön váró és öl­töző helyiségekkel. A közel­múltban fejezték be az óvo­da átépítését. — Nem panaszkodhatunk, gyarapodik a községünk és munkánkban támogat a la­kosság. Eredményeinknek ez a titka — magyejrázta az elnöki íz utak Az elmúlt évben történt, hogy az egri közúti igazgató­ság portaianította a falun vé­gigvezető főútat. A munkát felületesen végezték el, rö­vid idő alatt tönkrement. A község dolgozói a hiányok pót­lása érdekében leveleket ír­tak. Bakos Galambos János megyei tanácstag végigki- tincseilrte az illetékes szerve­ket és kérte támogatásukat Halász Sándorné járási ta­nácstag interpellált a járási tanácsülésen. Végül is a köz­úti igazgatóság ígéretet tett, hogy pótolja a mulasztást. Dorogházán az idén min­dennél fontosabb a község ut­cáinak rendbetétele. Nehéz fel­adat lesz, ugyanis erre a cél­ra mindössze 10 ezer forint­juk van. A lakossághoz for­dultak, hogy ahol lehet, tár sadalmi munkával nyújtsanak segítséget. Megérdemelnék z. dorogháziak, hogy felsőbb szerveik megvizsgálnák: nem tudnának-e valamivel na­gyobb összeget adni az utcái rendbetételére. Hiszen 12 híd- juk van, csupán ezek fenntar­tására jelentős összeget kell fordítaniuk. És ezt is a 10 ezer forintból.. . Ahol a lakosság olyan tel­kesen dolgozik a közös érde­kért mint Dorogházán, meg­érdemlik a támogatást. Bobál Gyula NOGRAD m 1969. március 14,, péntek 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom