Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-13 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) AZ MSZMP NOGRfiO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 60. SZÁM ARA: 80 FILLER 1969. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK niszAmunkbak Hősök nyomában—az elsők között (3 oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) Előkészületi mérkőzések (7. oldal) Ünnepi emlékülés A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája A Magyar Pedagógiai Társaság Heves—Nógrád me­gyei tagozata a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 50. évfordulója alkalmából ünnepi emlékülést tar­tott tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács nagyter­mében. Az emlékülés megnyitóját Hartly Jánosné, a Pe­dagógusok Szakszervezete Nógrád tnegyei Bizottságának, titkára tartotta. Elmondotta, hogy méltóbb alkalmat nem választhatott volna a Magyar Pedagógiai Társaság He­ves—Nógrád megyei tagozata az első nyilvános megyei bemutatkozásra, mint éppen népünk közelmúltjának azt a nemzetközi méretekben is nagyszerű eseményét, melynek ünnepi előkészületei az ország határain belül és kívül most kezdődnek: a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját. A megnyitó után dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára tartott elő­adást, A Magyar Tanácsköztár­saság nevelésügye és mai fel­adataink címmel. Mindössze 133 nap neveléstörténetéről van szó — mondotta többek kö­zött —, ami villanásnyi idő az évszázados történések folya­matában. Percek olykor több történést sűrítenek magukba, mint békés, szunnyadó évtize­dek és emberöltők egész sora. Ilyen robbanó percei a histó­riának a forradalmak viharai­ban villannak fel. Előadásában a forradalom közoktatásügyének kiemelkedő és nevezetes csúcsairól, leg­főbb jellemzőiről beszélt. El­sősorban az iskolák államosí­tásáról, amelyet a maga törté­neti világában, a történeti kö­rülmények szövevényében kell mérlegelnünk és értékelnünk. Külön szót ejtett a kulturális demokráciának a közoktatás- ügyre vonatkozó alapelveiről, amelyért a Tanácshatalom Szovjet-Oroszországgal együtt úttörőként szállt harcba. Ma már ezek az elvek több or- - szágokban — nálunk is — a megvalósulás útján járnak, de 1919-ben a harcok heroikus kezdetét jelentették. Az előadó beszélt a tankötelezettség, az ingyenesség és a szervezetében egységes oktatás elvéről, amelyben a Magyar Tanács- köztársaság szintén következe­tes álláspontot képviselt. A Tanácshatalom által fölépített közoktatásügy egységes volt, s felszámolta az oktatásügy zsákutcáit. A Magyar Tanácsköztársa­ság 133 napja hősi helytállás volt a köznevelés frontján is. A szocialista pedagógia elmé­lete és gyakorlata akkor még gyermekcipőben járt: a Ta­nácsköztársaság közoktatás­ügyének vezetői, elméleti éa gyakorlati pedagógusai ezért mindenképpen úttörőknek, ön­álló alkotóknak tekinthetők. Megpróbálták először hazánk­ban a valóságba átültetni azo­kat az elveket, amelyeket a marxizmus klasszikusai meg­fogalmaztak és azoknak a gondolatoknak. terveknek nyomdokain járni, amelyeket Magyarországon a szocialista tanítómozgalmak megálmod­tak. Törekvéseik ezért nemzeti történelmünk legszervesebb részei. Munkásságuk a ma­gyar neveléstörténelemben és népünk történetének fényes lapjairól ad biztosítást és bá­torítást jelen feladataink meg­oldásához. A nagy tetszéssel fogadott előadás után három korreferá­tum hangzott el. Először dr. Molnár József, az Egri Ta­nárképző Főiskola docense tar­totta meg korreferátumát He­ves Tnegyei pedagógusok küz­delme a Tanácshatalomért cím­mel. Szemelvényekkel mutat­ta be megyéjének harcát az ok­tatásügyért. Dr. Molnár Pál, Nógrád Megye Tanácsa Műve­lődésügyi Osztályának vezetője A Tanácsköztársaság művelő­déspolitikája Nógrád megyé­ben címmel tartotta meg hoz­zászólását. Elmondotta, hogy a Tanácsköztársaság művelődés­politikájára vonatkozó megyei adalékok is bizonyítják: dol­gozó népünk igényelte a kul­túrát, s a tanácsrendszer al­kalmasnak bizonyult a kultú­ra irányítására. Rendelkezésé­re álltak a kultúra terjesztői, a néphez hű pedagógusok. Szo­cialista államunk méltán te­kinti e tekintetben is nagy elődjének a Tanácsköztársasá­got, és leli benne a szocialista művelődésügy kincsestárát. Fabulya László, a Magyar Pedagógiai Társaság Heves— Nógrád megyei tagozatának titkárhelyettese korreferátu­mában, amelyet A szocialista forradalmi hagyományok sze­repe a történelemtanításban címmel tartott meg, arról be­szélt, hogy elsősorban a tör­ténelemtanárok feladata az, hogy a Tanácsköztársaságról, a kommunista párt igazságos és következetes harcáról va­lóban az igazságot hallják és tanulják meg a tanítványok Legfőbb ideje — mondotta —, hogy történetírásunk és törté­nelemtanításunk emelje mél tó helyére közelmúlt történel­mi létünk egyik legnagyobb nemzeti küzdelmét, mely 1919- ben a magyar munkásosztály következetes harcának ered­ményeképpen a világtörténe­lem élvonalába emelte Ma­gyarországot. Az előadások elhangzása után. Hartly Jánosné zársza­vában megállapította, hogy az ünnepi megemlékezés a Ma­gyar Pedagógiai Társaság He­ves—Nógrád megyei Tagozatá­nak méltó zászlóbontása volt, amely szervesen kapcsolódik a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak félévszázados jubileumára rendezendő ünnepségsorozat­hoz. I. megyei mezőgazdasági munkavédelmi konferencia Ezer közül tíz halálos! Szerdán, Salgótarjánba hívta össze Nógrád Megye Taná­csa VB Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Osztálya és a Szak- szervezetek Nógrád megy iá Tanácsa az 1. megyei mező- gazdasági munkavédelmi kon­ferenciát. A megye állami és szövetkezeti mezőgazdasági üzemeiből mintegy 200. sze­mélyt hívtak meg a tanácsko­zásra, amelyen részt vett töb­bek között Magyart Je'aö, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Munka és Szociálpolitikai Főosztályának vezetője is. Délelőtt hét elő­adás hangzott ej ős délután került sor a feladatok meg­vitatására. A megye termelőszövetkeze­teinek munkavédelmi helyze­téről Hajczinger György, a me­gyei tanács osztályvezetője tar­tott előadást. Vázolta azt a nagyarányú fejlődést, amit a gépesítés, automatizálás, a vegyszerek és az iparj gyárt­mányok tömeges alkalmazása jelent a mezőgazdaságban. Az új technikai eszközök alkalmazásának együtt kell járni a munkakörül­mények javításával. Az embereket tevékenységük során egészségi ártalmak ér­hetik. A balesetek előfordulá­sa azonban nem törvényszerű. Több nagyüzem példája iga­zolja, hogy ahol jól szervezett a munkavédelmi tevékenység, ott ritka a baleset — mon­dotta többek között, majd 10 alapvető baleseti okot elem­zett. A szabályok be nem tar­ApoUo—9 Ma leszáll az űrhajó Végéhez közeledik az Apol­lo—9 amerikai űrhajó Föld körüli útja: három utasával még 24 órát lesz az úrben és — ha az időjárási viszonyok megengedik — csütörtök dél­után — magyar idő szerint 16,24 órakor — száll le a ten­gerre a Bermudák közelében. A hírügynökségi jelenté­sek máris további tervekről számolnak be- Ezek szerint az első amerikai, aki az Apollo- program keretében júniusban, '’’agy júliusban kiszáll a Hol­don, feltehetően Edwin Aldirin lesz. Mint John W. Small, a NASA egyik vezetője a hous­toni úrkísérleti központban tartott sajtóértekezletén el­mondta, a Holdra szálló űrha­jós a „holdkomptól” tíz egy­néhány méterre távolodik el, elhelyez egy készüléket, amely az úgynevezett napszél (proton-elektronsugárzás) in­tenzitását méri, s adatait to­vábbítja a Földre. Az űrhajós különleges edénybe mintegy 10—12 kilogramm holdbéli kavicsot gyűjt össze, majd egy szeizmográfot helyez el, amelynek adataiból minden eddiginél pontosabb következ­tetést vonnak le a Hold-talaj összetételéről. Balassagyarmaton megkezdték a Magyar Kábelmúvek gyár­egységének kivitelezését. Képünkön az autódaru a helyük­re emeli a hetvenkét méter hosszú üzemi csarnok szerkeze­tének tartóoszlopait. A közeljövőben hozzálátnak egy má­sik, csaknem tizenegy ezer négyzetméter alapterületű üzemi épület építéséhez is a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói (Koppány György felvétele) tása, ismeretük hiánya, a fi­gyelmetlenség, a részletes uta­sítások hiánya és be nem tar­tásuk elég gyakran előforduló baleseti ok. Nem egyszer má­sok zavaró hatása, vagy az egyéni védőfelszerelések hasz­nálatának mellőzése okoz bal­esetet. Sokszor az elővigyáza­tosságot az egyéni ítélőképes­ségre bízzák és előfordulnak még felesleges próbálkozások is, amik ugyancsak veszély­forrást jelentenek. Megyénk termelőszövetkeze­tében tavaly több mint ezer embert ért baleset, ezek közül 10 ha­lálos kimenetelű volt. A balesetek miatt csaknem 23 és fél ezer munkanap esett ki a termelésből, ami értékben 5 millió forint kárt jelentett a gazdaságoknak. Ezért is igen fontos a munkavédelmi és üzemegészségügyi rendelkezé­sek érvényesítése, a jól bevált módszerek elterjesztése. Mint kirívó példát említette, hogy az elmúlt évi gépellenőrzések során a termelőszövetkezetek erőgépeinek csaknem egyhar- mada nem feledt meg a kö­vetelményeknek. Farkas József, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője a balesetek megelőzésének üze­mi tapasztalatairól tartott elő­adást. Megállapította, hogy az ipari üzemekben és a mező­gazdaság állami Sizektorá- ban a nagyobb erőfeszítések eredményeként sokat javult a baleseti helyzet. A termelőszö­vetkezeteknél viszont nagyon sok a tennivaló. A szabályok, előírások fokozott betartására hívta fel a figyelmet és hang­súlyozta a vezetők felelőssé­gét. Szóvá tette, hogy egyes me­zőgazdasági üzemek, termelő- szövetkezetek a mellékiparági tevékenységek szervezésekor figyelmen kívül hagyják a munkavédelmi előírásokat, a dolgozók részére még a mi­nimális balesetvédelmi és üzemegészségügyi feltételeket sem adják .meg. Dr. Krajcsovics Pál, a KÖJÁL igazgatója a munka- egészségügy, a munkakörül­mények javítása és a növény­védelemmel kapcsolatos mun­kavédelmi feladatokról tartott előadást. Beszámolt vizsgála­taik eredményeiről, amelyeket most már a mezőgazdaságban is nagyüzemi módszerekkel vé­gezhetnek. Példákkal illuszt­rálta, hogy a gépesítésnél és a keml- zálásnál az előírások be nem tartása milyen nagy veszélyeket jelent­Az óvatosságra, az egyéni és környezeti tisztaság fokozott ápolására hívta fel a figyelmet, mint mondotta: Magyarorszá­gon tavaly annyi vegyszert használtak fel a mezőgazda­ságban, hogy egy-egy lakosra 5,5—6 kilogramm jut. Igen fontos, hogy az e mérgező anyagokkal foglalkozók szak­mai képzettségét magasabb szintre növeljék. Rendkívül szigorú felelősséget és fegyel­met igényel a mérgekkel váló bánásmód. Murányi László, a MEDOSZ megyei bizottság titkárhelyet­tese az állami mezőgazdasági üzemekben kialakított mun­kavédelmi szervezetek tapasz­talatairól tartott előadást. Megemlítette, hogy ezek segít­ségével az utóbbi időben lé­nyegesen sikerült csökkenteni a balesetek számát. A gépesítés munkavédelmi feladataival és a tapasztala­tokkal Éles Sándor, a Pest— Nógrád megyei Állami Gaz­daságok főmérnöke foglalko­zott Képzettebb kezelőkre é* szilárd fegyelemre van szük­ség. A tárgyi feltételek mel­lett a hozzáértés, a munkavé­delmi előírások ismerete, az oktatás tartalmasabbá tétele az egyik legfőbb feladat­Ma már mintegy 600 féle gép­pel dolgoznak a mezőgazdasá­gi üzemekben, ezért fokozot­tabban kell küzdeni a balese­ti veszélyek lebecsülése el­len — mondotta többek kö­zött. Dr. Köröskényi Gyula, « Nógrád megyei Állategészség­ügyi Állomás igazgatója a Fog­lalkozási betegségek és meg­előzésének feladatai az állat- tenyésztés területén címmel tartott előadást. Az állatról emberre kerülhető betegségek­ről szólt. A rendszeres: egész­ségügyi vizsgálat, a munka- és védőruhák, az öltözőhelyisé­gek fontosságát hangsúlyozta. Dr. Zeke Lajos, a balassa­gyarmati TBC Intézet igazga­tója az egészségügyi felelősök tevékenységét ismertette a termelőszövetkezetek üzem­egészségügyének fejlesztésé­ben. Az előadásokat délután ter­mékeny vita követte. Vietnami helyzetkép Nagyobb csaták Saigon közelében A szerdára virradó éjszaka valamelyest csökkent a sza­badságharcos tüzérség aktivi­tása: „csupán” tíz katonai cél­pontot támadtak, ugyanakkor több elkeseredett ütközetre került sor Saigon térségében, valamint Tay Ninh, a közép­vietnami fennsik és a delta­vidék övezetében. A főváros közelében hat na­gyobb csata zajlott le. Bien Hoa támaszpont térségében 2390 partizán csapott össze az amerikaiakkal. Cu Chi és Dau Tieng között hatórás csatát vívtak az amerikaiak a parti­zánokkal, akik megtámadtak egy menetoszlopot. A közép­vietnami fennsíkon Kontum körzete volt az összecsapások színhelye. FOKSILL Az Oklahoma állambeli For Sülben, egy amerikai hadi­törvényszék kedden tizedessé fokozott le egy őrmestert, mert lefejezett két halott dél­vietnami gerillát- A 22 éves Charles F. Hodges 1967- jú­nius 23-án követte el tettéi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom