Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

A 7aná< & közt ár sasán tiiltiálfasa előtt SaeocícaEcEemokrciftak a „bagolywärban” A Tanacsköztarsaság kiki­áltását közvetlenül megelőző hetekben — 191 í). március 1-től március 21- ig — Nógrád megye központi igazgatásában látszólag újsze­rű és minden addigitól külön­böző „korszak" zajlott le: a „szociáldemokrata vármegye’’, azaz Saly Endre főispáni kor­mánybiztos uralmának idősza­ka A magát függetlenségi pár­tinak nevező, de alapjában vé­ve reakciós és a régi uralko­dó osztály érdekeit megvédeni igyekvő Rákóczy István főis­páni kormánybiztosnak buká­sa — hónapokig tartó és a de­mokratikus átalakulást gátló harc után — február végén következett be. — Somló Jó­zsef a szociáldemokrata párt Nógrád megyei szervező bi­zottsága február 23-i ülésén arról számolt be, hogy a ba­lassagyarmati pártszervezet küldöttséggel kereste fel az or­szágos pártvezetőséget és a kormányt, és Rákóczy eltávo- ' iítását követelve, szociálde­mokrata kormánybiztost kért a megye élére. Sőt még azzal is fenyegetőztek, hogy Rákóczyt erőszakkal fogják eltávolítani, ha a kormány nem intézkedik. — Lehet, hogy a fenyegető­zésnek is volt hatása abban, hogy a már többszöri kérést teljesítették és február 26-án Saly Endrét, Peyer Károly egyik bizalmasát nevezték ki a megye főispáni kormánybiz­tosává. Saly március 1-én, szomba­ton érkezett meg Balassagyar­matra, ahol kinevezésének hí­rére a magát addig kormány- pártinak hirdető Nógrádi Hír­lap felfedezte, hogy a megye számára az egyedül üdvözítő út a szociáldemokrácia, és március 2-án már mint a párt lapja jelent meg. „Hisszük — írja a szerkesztő — hogy ezen csatlakozásunk is a vármegye nagy közönségében megelége­dést fog kelteni, s hazafias, független, magyar törekvése­inkben támogatni fog.” — Egy szóval sem említi a munkás- osztályt, a proletár internacio­nalizmust, de továbbra is hangoztatja a függetlenségi párt szólamait. A megyei „közéletnek” ez a „loyális” balratolódása Saly március 2-i, megyeházi beszé­de után még inkább nyilván­valóvá lett. — Saly, amikor ffagy Mihály alispán üdvözlő szavaira válaszolt, „különösen a haladásra hívta fel a figyel­met. Űj szellemet kell bevin­ni a megyeházakba, ezekbe a régi bagolyvárakba — mon­dotta — s meg kell változni­uk a tisztviselőknek, akiket eddigelé felfelé gerinctelenség. lefelé pedig durvaság jellem­zett.” — Mindez igaz és kívá­natos volt, és Saly későbbi be­szédei sem szűkölködtek ilyen, a tömegeknek szánt kijelenté­sekben, de ugyanakkor maradt minden a régiben. Sőt a voll uralkodó osztály, miután Saly harcot hirdetett a kommunis­ták ellen — igaz, hogy a pol­gári szélsőjobboldalt is fe­nyegette — a megyei szociál­demokrata vezetőség jóváha­gyásával látott hozzá birtokai és régi pozíciója megmentésé­hez. E zek után érthető, hogy a megye vezetőit ta­lán még a „salgó­tarjáni bolsevizmus”-nál is egyre jobban idegesítette, hogy Saly célkitűzései ellené­re, a munkásság fékentartásá- ra kirendelt katonaság köré­ben — a munkások agitációia következtében — erősen ter­jedtek a kommunista nézetek. — Február 23-án Füleken, a 20. század körletében, foglal­tak le nagymennyiségű kom­munista nyomtatványt. Febru­ár 25-én a salgótarjáni dan- dárparancsnoksóg utasította a füleld és szécsényi csoportpa­rancsnokságokat, hogy az oda­érkező agitátorokat, „akik kommunista tanokkai a kar­hatalmi csapatok fegyelmét akarják megbontani”, tartóz- tas'sák le. Az is figyelemre méltó, hogy Saly beiktatása­kor a katonatanács egyik tag­ja azt hangsúlyozta beszédé­ben, „hogy a kormánybiztos biztosan számíthat a katonák támogatására, amikor a for­radalmi vívmányok megvédé­séről van szó.” Annyira nyilvánvaló volt a kommunista agitáció sikere a Nógrád megyei katonaság kö­rében, hogy , ‘még a távoli Nagyváradon megjelenő helyi’ lap is így írt a február 27-i számában: „Salgótarjánban a kommunista mozgalom az ot­tani bányákat őrző csapatok­nál mindjobban érezhető... Az agitáció oly mértéket ért el, hogy a bányák őrzése, de a demarká­ciós vonal biztonsága is a leg­nagyobb mértékben veszélyez­tetve van.” A demarkációs vonallal kap­csolatos bajok azonban — és M kútja Azt mondtam a felszolgáló­nak: — Nagyon kérem, szerezzen egy kis csontot a kutyámnak. Sajnálkozva válaszolta:* — Ami volt, azt már el­vitték. Tessék várni, most jött egy tizenkettes esküvői társa­ság, ott biztosan marad vala­mi, Igaz, csak most kapják az erőlevest, eltart egy fél óráig, amíg a hxísnál, illetőleg a csontnál tartunk. Váriam. Az újdonsült asz- szony szép volt és kövér. Az ifjú férj cingár és alacsony. Megállapítottam, hogy kettő­jüktől nem sokat várhat az én Csibim. A nő mohón megeszik mindent, a férj úgyszintén, mert bizonyára hízni akar. Ezután szemügyre vettem a násznépet. Ezek közt akadt re­ményteljes vend,ég. Az egyik csak belekóstolt az erölevesbe és azt is otthagyta. Volt a násznép között egy pergamenl- bőrű alak is. Ennek szeret­tem volna, nemcsak Csibi mi­att. hanem az önzetlenségtől v(—"reive is azt tanácsolni, ár ey vigyázzon a a gyomrára, és < ertózkodjék a túltáplálko- zc "tói. Végre elvitték a leveses csé­széket, de a húst még nem hozták. Totózni kezdtem, hogy mi lesz, csirke, kacsa vagy más sokcsontú hús? Ezek len­nének a nyerőszámok? Ötös ta­tlat tyúk. kórsa, ri’sznókardj, tldalas és pörkölt lenne, amelynek mócsingos alkatré­szét (Csibi kedvence) minden­ki a tányéron hagyná. De egyes találattal is megeléged­tem volna, mert kilenc elmúlt és már kolbászt sem vásárol­hattam volna a kutyának. És jött a pincérsereg. Egyet­len találatom sem volt... Min­denki natúrszelctet kapott, so­ványát, egy falatnyi csont vagy mócsing nélkül. A pincér sajnálkozva mond­ta: — Reménytelen eset. Régi tapasztalatom, hogy a nász­nép még a tányért is kitör- li a kenyérrel. Most már csak abban bíz­tam, hogy sikamlós viccek hangzanak el az asztalnál, és valamelyik kényes vendég sér­tődötten, vagy étvágyát veszt- ve abbahagyja a táplálkozást. De nem! Mindenki úgy evett, mintha napokig koplaltatt&k volna őket. Az én pincérem félszemmel állandóan a táp- lálkozókat leste. Egyszer csak felcsillant mindkettőnk szeme. Az egyik vendég letette a kést. a villát és beszélgetni kezdett a mirtuszkoszorús asszonyká­val. A pincér gyorsan felkapta a vendég tányérját, odahozta hozzám, és a maradék húst rá­csúsztatta előre elkészített pa­píromra. Ez volt az a pillanat, ami­kor a vendég, akitől a pincér szinte észrevétlenül elcsente a húst, így szól a menyecskéhez: — Ilyen finom, puha borjú­húst már régóta nem ettem. Kérni fogok még egy adaggal. Palásti László ez az igazság — semmi össze­függésben sem voltak a kom­munista agitációval, hanem pontosan a magyar és a cseh­szlovák burzsoázia „területvé­dő”, illetve „terjeszkedési” am­bícióival. Tény az, hogy a fegyverszüneti megállapodás - ban előírt feltételeket egyik fél sem tartotta be, és mind­két részről soviniszta izgatás folyt. Például — éppen Saly beiktatásának napján — már­cius 2-án közli a Nógrádi Hírlap, hogy a nem magyar katonai ellenőrzés alatt álló területekre naponta röpcédu­lákat szórnak le magyar repü­lőgépek, „amelyeken a lakos­ságot felhívják, hogy a cse­heknek adót ne fizessenek, mert a csehek kitakarodásakor ezt az adófizetést senkinek se tudják be.” — Az ilyen és ha­sonló esetek súlyos örökség­ként nehezednek majd a Ta­nú csköztársaságra. Ä Salv által kívánt rendet és fegyelmet a megye szociáldemokrata szer­vezetei igen furcsán értel­mezték. Március 6-án — például — a füleki pártszer­vezet nyíltan a földbirtokosok oldalára állt, és a belügymi­nisztertől kért segítséget n környék 8—10 nagyobb ura­dalmában mozgolódó cseléd­séggel szemben. Attól félt, hogy „rendszeres kommunizá- lás és ezzel járó anarchia fog bekövetkezni, miáltal rengeteg vagyon megy veszendőbe." — Ez az állásfoglalás is annak a következménye, hogy a me­gye szociáldemokrata szerve­zetei többségükben a volt uralkodó osztállyal való szövet­séget keresték. Ennek az el­képzelésnek éppen Saly volt az egyik vezető exponense, képviselője. — Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az, hogy 1919. augusztus 4-én Peyer Károly belügyminiszter Saly Endrét nevezte ki az or­szág első vármegyéje, Pest me­gye főispáni • kormánybiztosá­vá. Dr. Belitzky János Vadkan volt, s nem a bécsi ármány A szigetvári vár baráti köre fontos kortörténeti forrás bir­tokába jutott: egy 273 éves könyvhöz, amely érdekes ada­tokat közöl a Zrínyi-családról. Az Augsburg városában 1696- ban kiadott könyvet egy ama­tőr történész, Farkas Jenő bu­dapesti nyugdíjas juttatta el a várbaráti körhöz. A szerző: Leonardus Frizon francia je­zsuita szerzetes, aki úgyne­vezett panegirikoszokat (di­csőítő beszédeket) gyűjtött össze a kötetben. A latin nyelvű, barokk stílusú beszé­dek francia uralkodók és fő­papok érdemeit méltatják, és csupán két külföldi híresség szerepel a könyvben: a nagy hadvezér Sobieski lengyel ki­rály, és a hadvezér-költő Zrí­nyi Miklós. A Zrínyi Miklóst búcsúztató beszéd számos ér­dekes adatot tartalmaz a Zrí­nyiek életéről, tetteiről. így megerősíti azt a tényt, hogy a költő Zrínyi Miklóssal nem a bécsi ármány végzett — mint annak idején, és azután is so­kan vélték — hanem valóban vadkan ölte meg 1664-ben a Csáktornya melletti kursava- ci erdőben. A közlést hiteles tényként kell elfogadni, annál is inkább, mert Frizon atya a francia királyi udvarban élt, márpedig a francia ural­kodók kitűnő információkkal rendelkeztek a magyarországi helyzetről, eseményekről. A beszéd — feltehetően — párizsi királyi akadémián hangzott el, 1665 tavaszán, vagyis nem sokkal Zrínyi ha­lála után. Az emlékbeszédet a várbaráti kör két nyelvű —■ magyar—latin — kiadásban jelenteti meg. Afrikas arán Az afrikai kontinensen jp- lenleg csupán Gabonban és a Dél-afrikai Köztársaságban bá­nyásznak uránt. 1970-ben azon­ban már Nigéria, 1972-ben pc- d,ig a Közép-afrikai Köztársa­ság is megkezdi az urán ki­termelését. A munkálatokat főleg francia társaságok fi­nanszírozzák. Pályázati felhívás Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága 1969, 70. tanévié felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Laninizmus Esti Egyetem 3 éves általános és a 2 éves szakosított tagozatának: általános politikai gazda­ságtan, szocializmus politikai gazdaságtana, nemzetközi munkásmozgalom, filozófia és kultúrpolitika! szakára. A 3 ÉVES TAGOZAT célja, hogy a párt-, az állami és tömegszervazeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, pro­pagandisták szervezett marxista—leninista oktatását biz­tosítsa. Tanulmányi idő 3 év. Tandíj egy évre 170 forint. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a msisodik év­folyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásai»/,galom történetét tanul­mányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát, évenként szigorlatot tesznek. A tanul­mányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bi­zonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését a 1088/1957. sz- kormányrendelet biztosítja. Felvételüket kérhetik azok, akik egyetemi, középiskolai végzettséggel vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz szükséges marxista ismerete­ket már megszerezték. A jelentkezők felvételi vizsgát tesz­nek. A felvételi vizsga tárgya: a mvrxizr ’-'i—leninizmus esti középfokú iskola teljes anyaga. Az esti egyetemnek Salgótarjánban és Balassagyarmaton 3 éves tagozata, Magy- bátonyban, Pásztón, Szócsényben és Rétságon kihelyezett osztálya működik. A SZAKOSÍTOTT TAGOZAT célja: vezető propagan­disták képzése, illetve magas fokú marxista mfivejtsóg biz­tosítása funkcionáriusok és az adott szakterület dolgozói számára. A szakosított tagozaton a tanulmány! idő két év­A két év elvégzése után a hallgatók államvizsgát tehet­nek. Azok a hallgatók, akik az általuk választott szakot — két cv — elvégezték és eredményes államvizsgát tettok, le­velező hallgatóként folytathatják tanulmányaikat. A hátralevő két államvizsgát két évein belül (évenként egyet) kell letenni. A marxizmus mindhárom szakából tett államvizsga után a 17/1963. VII. 2. K«rm. sz. rendelet főiskolai . vég­zettséget biztosit. A szakosított tagozatra fölvételüket kérhetik azok. akik elvégezték az esti egyetem 3 éves általános tagozatát, vagy cinnek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. A jelentke­zők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga tárgya: a 3 éves általános tagozat vonatkozó szakának anyaga- Tandíj egy évre: 250 forint. A Marxizmus—Lenínizmus Esti Egyetem mindkét tago- gatára pártonkívülick is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer 3 órás előadPás. illetve osztályfoglalkozás van, amelyen a megjele­nés kötelező. A pályázatot a munkahely szerinti illetékes járási és városi pártbizottsághoz kell benyújtani az alapszarvcaet ja­vaslatával egvütt. A pályázathoz szükséges kérdőívet a párt­bizottságoknál és az egyetem Igazgatóságán tehet beszerel­ni. A pályázatok I960, március ?0-lg nv”'tindák be. A felvételi vizsga ánrilis 20 és müus 1 közö't lesz. AZ MSZMP NrtGR in MCCvn r-vo-r-rsAGÁNAK OKTATÁSI IGAZGATÓSAGA Tsz-nyugdínáru!ék, a nyugdí; összegének kiszámítása Több nyugdíjas és nyugdíj­ba készülő tsz-tag olvasónk érdeklődött szerkesztőségünk­nél a nyugdíjjárulék új fizeté­si rendszeréről, valamint vár-' ható nyugdíja összegének ki­számításáról. Mert az 1966. évi 30. törvényerejű rendelet a tsz-nyugdíjjárulék fizetési rendszerében is változást ho­zott. A régi szabályok szerint a jövedelemtől függetlenül, minden tsz-tagnak fizetni kel­lett 27 forint nyugdíj járulékot, 6 forint betegellátási díjat és 4,50 forint baleseti díjat, ösz- szesen tehát 37,50 forintot ha­vonta. Ezen kívül fizetett a termelőszövetkezet a 1 közös pénzből, a közös használatba adott földek minden aranyko­ronája után 4,50 forint, a használatba adott állami tar­talékterületek minden arany­koronája után pedig 7 forin­tot. Ez a járulékfizetési rendszer volt érvényben 1967. évben is, tehát akkor, amikor az új nyugdíjtörvény alapján már lényegesen magasabb szolgál­tatásra váltak jogosulttá a tsz- tagok. Az új járulékfizetési rendszer 1968. január 1. nap­ján lépett hatályba. Ettől az időtől kezdődően a tsz-tagot 1967. évi tényleges jövedelme alapján, havi átlagos jövedel­mének megfelelően, nyugdíj­osztályba sorolták. A jogsza­bály 21 nyugdíjosztályt állított fel, amely alapján a tsz-tag a besorolási osztályának megfe­lelően havi jövedelme után 3—7 százalékos összevont tár­sadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Forintban kife­jezve ez azt jelenti, hogy az 1—10 nyugdíjosztályig, vagyis havi 1900 forint jövedelemig 3, a 11 és 12. nyugdíj osztály­ban — vagyis havi 1901—2300 forint jövedelemig 4. a 13—16 nyugdíjosztályokban havi 2301—3200 forint jövede­lemig 5, a 17 és 18 nyugdíj­osztályban 3201—4000 forin­tig 6, a 19—21 nyugdíjosz­tályban pedig a havi 4000 fo­rintos jövedelmen felüli mun­kadíj után 7 százalékos társa­dalombiztosítási járulékot kell fizetni. A termelőszövetkezet to­vábbra is fizet járulékot, de nem a bevitt, illetve az állami tartalékterületek után, hiszen ezek nagy része megváltás út­ján tulajdonába kerül. A dí­jat a közösből származó jöve­delem után fizetik. Az előző évi zárszámadás szerint kimu­tatott, a közösből származó jövedelem, vagyis a pénzbeli és természetbeni részesedés 7,5 százalékát fizeti be társa­dalombiztosítási járulék cí­mén. Nem kell a tagnak társada­lombiztosítási járulékot fizet­ni arra a hónapra, amelynek teljes tartama alatt keresőkép­telen beteg vagy szülési sza­badságon volt, katonai szolgá­latot teljesített, a vezetőség en­gedélyével ideiglenes munka- viszonyt létesített, vagy kis­ipari, illetve háziipari szövet­kezet tagja volt. Az- a tag sem fizet, akinek saját jogán nyug­díjat, járadékot folyósítanak. Kivételt képez a 67 százalékot el nem érő munkaképesség­csökkenés alapján megállapí­tott baleseti járadék. Az az idős tsz-tag tehát, aki nyug­díját, járadékát nem saját jo­gán, hanem özvegyi jogon kapja, függetlenül attól, hogy ténylegesen nem végez mun­kát a közösben, járulékfizeté­si kötelezettsége alól csak ak­kor mentesül, ha keresőképte­lenségét orvos igazolja. A járulékfizetési rendszerrel együtt megváltozott a nyugdíj­alap kiszámításának rendszere is. A régi jogszabályi rendel­kezés szerint a tsz-tag nyug­díjalapja a tényleges jöve­delemtől függetlenül havi 900 forint volt. Az új nyugdíjtör­vény szerint a nyugdíjosztály­ba sorolásnál, a járulékfizeté­si alapnak megfelelően figye­lembe kell venni az előző év­ről szóló zárszámadási mérleg szerint a közgyűlés által jó­váhagyott és a közös , gazda­ságban végzett munka után kifizetett vagy kiosztott pénz­beli és természetbeni részese­dést egyaránt. A nyugdíj alapját az így megállapított utolsó négyévi jövedelem egy hónapra jutó átlaga képezi Tekintettel azonban arra, hogy a nyugdíjalap kiszámításának ez az új rendszere csak 1967. január 1. naptól van érvény­ben, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az 1969. évben nyugdíjba menő tsz-tagoknál 2 év alapján, az 1970. évben nyugdíjba menő tsz-tagoknál 3 év alapján és az 1971. évben nyugdíjba menő tsz-tagokná! 4 év átlaga alapján számítsák az egy hónapra eső nyugdíj­alapot A várható nyugdíj összegét 10 nyugdíjév után, ezen szá­mítás szerint egy hónapra eső átlagjövedelem 33 százaléka képezi, de ez az összeg 400 fo­rintnál kevesebb nem lehet Tíz nyugdíjéven felül 25 nyug­díjévig, évi 2 százalékos emel­kedéssel, a havi jövedelem legfeljebb 63 százaléka, 25 nyugdíjéven felül pedig évi 1 százalékos emelkedéssel a ha­vi jövedelem legfeljebb 70 százaléka lehet a nyugdíj ösz- szege. Annak a 65. évét elért férfi tsz-tagnak tehát, akinek 15 nyugdíjévé van és 1967. és 1968. évi jövedelme alapján nz egy hónapra jutó átlagjövedel­me 1800 forint volt, ha 1969. évben nyugdíjba kíván menni, a várható nyugdíj összege ha vi jövedelmének 43 százaléka, vagyis 774 forint lesz. Házas­társi pótlékra való jogosultság esetén ez az összeg további 100 forinttal 874 forintra emel­kedik. Balassagyarmati piac Megjelent a paraj A kedvezőtlen időjárás ellenére Is jobb volt az átlagosnál a fel­hozatal. A szokásosnál kevesebb árumennyiséget kínáltak az áru- dákban, azonban így is a kínálat volt a nagyobb. A hét elején megjelent a gyarmati piacon a paraj (spenót), amely az első .,fecskének” tekinthető a primo rök sorában. Az árak a követke­zőképpen alakultak? Cikkek MtK ár Ft/kg ’.z. piaci ár Ft'kf burgonya 3,40 3.50 sárgarépa 4,80 5,— gyökér 7,80 8,— ■ vöröshagyma 3.80 4.— fejes káposzta 3,— 4.— kelkáposzta 4,— 4.— vöröskáposzta 4,*— 4,—A karalábé 4,— 4,­fokhagyma 24,— 32,— paraj — 40.— alma (Jonathan; 13,— 12.— alma (egyéb) 10,— 10.— körte (császár) 12.— dióbél . 70,— 60,— mák . 36.— 38.— fehér bab $ 18.— 18.— lencse 35.— 35.— savanyú káposzta 6.— 6.— MÓGRÁB ” 1969. március 6., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom