Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-06 / 54. szám
A 7aná< & közt ár sasán tiiltiálfasa előtt SaeocícaEcEemokrciftak a „bagolywärban” A Tanacsköztarsaság kikiáltását közvetlenül megelőző hetekben — 191 í). március 1-től március 21- ig — Nógrád megye központi igazgatásában látszólag újszerű és minden addigitól különböző „korszak" zajlott le: a „szociáldemokrata vármegye’’, azaz Saly Endre főispáni kormánybiztos uralmának időszaka A magát függetlenségi pártinak nevező, de alapjában véve reakciós és a régi uralkodó osztály érdekeit megvédeni igyekvő Rákóczy István főispáni kormánybiztosnak bukása — hónapokig tartó és a demokratikus átalakulást gátló harc után — február végén következett be. — Somló József a szociáldemokrata párt Nógrád megyei szervező bizottsága február 23-i ülésén arról számolt be, hogy a balassagyarmati pártszervezet küldöttséggel kereste fel az országos pártvezetőséget és a kormányt, és Rákóczy eltávo- ' iítását követelve, szociáldemokrata kormánybiztost kért a megye élére. Sőt még azzal is fenyegetőztek, hogy Rákóczyt erőszakkal fogják eltávolítani, ha a kormány nem intézkedik. — Lehet, hogy a fenyegetőzésnek is volt hatása abban, hogy a már többszöri kérést teljesítették és február 26-án Saly Endrét, Peyer Károly egyik bizalmasát nevezték ki a megye főispáni kormánybiztosává. Saly március 1-én, szombaton érkezett meg Balassagyarmatra, ahol kinevezésének hírére a magát addig kormány- pártinak hirdető Nógrádi Hírlap felfedezte, hogy a megye számára az egyedül üdvözítő út a szociáldemokrácia, és március 2-án már mint a párt lapja jelent meg. „Hisszük — írja a szerkesztő — hogy ezen csatlakozásunk is a vármegye nagy közönségében megelégedést fog kelteni, s hazafias, független, magyar törekvéseinkben támogatni fog.” — Egy szóval sem említi a munkás- osztályt, a proletár internacionalizmust, de továbbra is hangoztatja a függetlenségi párt szólamait. A megyei „közéletnek” ez a „loyális” balratolódása Saly március 2-i, megyeházi beszéde után még inkább nyilvánvalóvá lett. — Saly, amikor ffagy Mihály alispán üdvözlő szavaira válaszolt, „különösen a haladásra hívta fel a figyelmet. Űj szellemet kell bevinni a megyeházakba, ezekbe a régi bagolyvárakba — mondotta — s meg kell változniuk a tisztviselőknek, akiket eddigelé felfelé gerinctelenség. lefelé pedig durvaság jellemzett.” — Mindez igaz és kívánatos volt, és Saly későbbi beszédei sem szűkölködtek ilyen, a tömegeknek szánt kijelentésekben, de ugyanakkor maradt minden a régiben. Sőt a voll uralkodó osztály, miután Saly harcot hirdetett a kommunisták ellen — igaz, hogy a polgári szélsőjobboldalt is fenyegette — a megyei szociáldemokrata vezetőség jóváhagyásával látott hozzá birtokai és régi pozíciója megmentéséhez. E zek után érthető, hogy a megye vezetőit talán még a „salgótarjáni bolsevizmus”-nál is egyre jobban idegesítette, hogy Saly célkitűzései ellenére, a munkásság fékentartásá- ra kirendelt katonaság körében — a munkások agitációia következtében — erősen terjedtek a kommunista nézetek. — Február 23-án Füleken, a 20. század körletében, foglaltak le nagymennyiségű kommunista nyomtatványt. Február 25-én a salgótarjáni dan- dárparancsnoksóg utasította a füleld és szécsényi csoportparancsnokságokat, hogy az odaérkező agitátorokat, „akik kommunista tanokkai a karhatalmi csapatok fegyelmét akarják megbontani”, tartóz- tas'sák le. Az is figyelemre méltó, hogy Saly beiktatásakor a katonatanács egyik tagja azt hangsúlyozta beszédében, „hogy a kormánybiztos biztosan számíthat a katonák támogatására, amikor a forradalmi vívmányok megvédéséről van szó.” Annyira nyilvánvaló volt a kommunista agitáció sikere a Nógrád megyei katonaság körében, hogy , ‘még a távoli Nagyváradon megjelenő helyi’ lap is így írt a február 27-i számában: „Salgótarjánban a kommunista mozgalom az ottani bányákat őrző csapatoknál mindjobban érezhető... Az agitáció oly mértéket ért el, hogy a bányák őrzése, de a demarkációs vonal biztonsága is a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van.” A demarkációs vonallal kapcsolatos bajok azonban — és M kútja Azt mondtam a felszolgálónak: — Nagyon kérem, szerezzen egy kis csontot a kutyámnak. Sajnálkozva válaszolta:* — Ami volt, azt már elvitték. Tessék várni, most jött egy tizenkettes esküvői társaság, ott biztosan marad valami, Igaz, csak most kapják az erőlevest, eltart egy fél óráig, amíg a hxísnál, illetőleg a csontnál tartunk. Váriam. Az újdonsült asz- szony szép volt és kövér. Az ifjú férj cingár és alacsony. Megállapítottam, hogy kettőjüktől nem sokat várhat az én Csibim. A nő mohón megeszik mindent, a férj úgyszintén, mert bizonyára hízni akar. Ezután szemügyre vettem a násznépet. Ezek közt akadt reményteljes vend,ég. Az egyik csak belekóstolt az erölevesbe és azt is otthagyta. Volt a násznép között egy pergamenl- bőrű alak is. Ennek szerettem volna, nemcsak Csibi miatt. hanem az önzetlenségtől v(—"reive is azt tanácsolni, ár ey vigyázzon a a gyomrára, és < ertózkodjék a túltáplálko- zc "tói. Végre elvitték a leveses csészéket, de a húst még nem hozták. Totózni kezdtem, hogy mi lesz, csirke, kacsa vagy más sokcsontú hús? Ezek lennének a nyerőszámok? Ötös tatlat tyúk. kórsa, ri’sznókardj, tldalas és pörkölt lenne, amelynek mócsingos alkatrészét (Csibi kedvence) mindenki a tányéron hagyná. De egyes találattal is megelégedtem volna, mert kilenc elmúlt és már kolbászt sem vásárolhattam volna a kutyának. És jött a pincérsereg. Egyetlen találatom sem volt... Mindenki natúrszelctet kapott, soványát, egy falatnyi csont vagy mócsing nélkül. A pincér sajnálkozva mondta: — Reménytelen eset. Régi tapasztalatom, hogy a násznép még a tányért is kitör- li a kenyérrel. Most már csak abban bíztam, hogy sikamlós viccek hangzanak el az asztalnál, és valamelyik kényes vendég sértődötten, vagy étvágyát veszt- ve abbahagyja a táplálkozást. De nem! Mindenki úgy evett, mintha napokig koplaltatt&k volna őket. Az én pincérem félszemmel állandóan a táp- lálkozókat leste. Egyszer csak felcsillant mindkettőnk szeme. Az egyik vendég letette a kést. a villát és beszélgetni kezdett a mirtuszkoszorús asszonykával. A pincér gyorsan felkapta a vendég tányérját, odahozta hozzám, és a maradék húst rácsúsztatta előre elkészített papíromra. Ez volt az a pillanat, amikor a vendég, akitől a pincér szinte észrevétlenül elcsente a húst, így szól a menyecskéhez: — Ilyen finom, puha borjúhúst már régóta nem ettem. Kérni fogok még egy adaggal. Palásti László ez az igazság — semmi összefüggésben sem voltak a kommunista agitációval, hanem pontosan a magyar és a csehszlovák burzsoázia „területvédő”, illetve „terjeszkedési” ambícióival. Tény az, hogy a fegyverszüneti megállapodás - ban előírt feltételeket egyik fél sem tartotta be, és mindkét részről soviniszta izgatás folyt. Például — éppen Saly beiktatásának napján — március 2-án közli a Nógrádi Hírlap, hogy a nem magyar katonai ellenőrzés alatt álló területekre naponta röpcédulákat szórnak le magyar repülőgépek, „amelyeken a lakosságot felhívják, hogy a cseheknek adót ne fizessenek, mert a csehek kitakarodásakor ezt az adófizetést senkinek se tudják be.” — Az ilyen és hasonló esetek súlyos örökségként nehezednek majd a Tanú csköztársaságra. Ä Salv által kívánt rendet és fegyelmet a megye szociáldemokrata szervezetei igen furcsán értelmezték. Március 6-án — például — a füleki pártszervezet nyíltan a földbirtokosok oldalára állt, és a belügyminisztertől kért segítséget n környék 8—10 nagyobb uradalmában mozgolódó cselédséggel szemben. Attól félt, hogy „rendszeres kommunizá- lás és ezzel járó anarchia fog bekövetkezni, miáltal rengeteg vagyon megy veszendőbe." — Ez az állásfoglalás is annak a következménye, hogy a megye szociáldemokrata szervezetei többségükben a volt uralkodó osztállyal való szövetséget keresték. Ennek az elképzelésnek éppen Saly volt az egyik vezető exponense, képviselője. — Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 1919. augusztus 4-én Peyer Károly belügyminiszter Saly Endrét nevezte ki az ország első vármegyéje, Pest megye főispáni • kormánybiztosává. Dr. Belitzky János Vadkan volt, s nem a bécsi ármány A szigetvári vár baráti köre fontos kortörténeti forrás birtokába jutott: egy 273 éves könyvhöz, amely érdekes adatokat közöl a Zrínyi-családról. Az Augsburg városában 1696- ban kiadott könyvet egy amatőr történész, Farkas Jenő budapesti nyugdíjas juttatta el a várbaráti körhöz. A szerző: Leonardus Frizon francia jezsuita szerzetes, aki úgynevezett panegirikoszokat (dicsőítő beszédeket) gyűjtött össze a kötetben. A latin nyelvű, barokk stílusú beszédek francia uralkodók és főpapok érdemeit méltatják, és csupán két külföldi híresség szerepel a könyvben: a nagy hadvezér Sobieski lengyel király, és a hadvezér-költő Zrínyi Miklós. A Zrínyi Miklóst búcsúztató beszéd számos érdekes adatot tartalmaz a Zrínyiek életéről, tetteiről. így megerősíti azt a tényt, hogy a költő Zrínyi Miklóssal nem a bécsi ármány végzett — mint annak idején, és azután is sokan vélték — hanem valóban vadkan ölte meg 1664-ben a Csáktornya melletti kursava- ci erdőben. A közlést hiteles tényként kell elfogadni, annál is inkább, mert Frizon atya a francia királyi udvarban élt, márpedig a francia uralkodók kitűnő információkkal rendelkeztek a magyarországi helyzetről, eseményekről. A beszéd — feltehetően — párizsi királyi akadémián hangzott el, 1665 tavaszán, vagyis nem sokkal Zrínyi halála után. Az emlékbeszédet a várbaráti kör két nyelvű —■ magyar—latin — kiadásban jelenteti meg. Afrikas arán Az afrikai kontinensen jp- lenleg csupán Gabonban és a Dél-afrikai Köztársaságban bányásznak uránt. 1970-ben azonban már Nigéria, 1972-ben pc- d,ig a Közép-afrikai Köztársaság is megkezdi az urán kitermelését. A munkálatokat főleg francia társaságok finanszírozzák. Pályázati felhívás Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága 1969, 70. tanévié felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Laninizmus Esti Egyetem 3 éves általános és a 2 éves szakosított tagozatának: általános politikai gazdaságtan, szocializmus politikai gazdaságtana, nemzetközi munkásmozgalom, filozófia és kultúrpolitika! szakára. A 3 ÉVES TAGOZAT célja, hogy a párt-, az állami és tömegszervazeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, propagandisták szervezett marxista—leninista oktatását biztosítsa. Tanulmányi idő 3 év. Tandíj egy évre 170 forint. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a msisodik évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásai»/,galom történetét tanulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát, évenként szigorlatot tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését a 1088/1957. sz- kormányrendelet biztosítja. Felvételüket kérhetik azok, akik egyetemi, középiskolai végzettséggel vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga tárgya: a mvrxizr ’-'i—leninizmus esti középfokú iskola teljes anyaga. Az esti egyetemnek Salgótarjánban és Balassagyarmaton 3 éves tagozata, Magy- bátonyban, Pásztón, Szócsényben és Rétságon kihelyezett osztálya működik. A SZAKOSÍTOTT TAGOZAT célja: vezető propagandisták képzése, illetve magas fokú marxista mfivejtsóg biztosítása funkcionáriusok és az adott szakterület dolgozói számára. A szakosított tagozaton a tanulmány! idő két évA két év elvégzése után a hallgatók államvizsgát tehetnek. Azok a hallgatók, akik az általuk választott szakot — két cv — elvégezték és eredményes államvizsgát tettok, levelező hallgatóként folytathatják tanulmányaikat. A hátralevő két államvizsgát két évein belül (évenként egyet) kell letenni. A marxizmus mindhárom szakából tett államvizsga után a 17/1963. VII. 2. K«rm. sz. rendelet főiskolai . végzettséget biztosit. A szakosított tagozatra fölvételüket kérhetik azok. akik elvégezték az esti egyetem 3 éves általános tagozatát, vagy cinnek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga tárgya: a 3 éves általános tagozat vonatkozó szakának anyaga- Tandíj egy évre: 250 forint. A Marxizmus—Lenínizmus Esti Egyetem mindkét tago- gatára pártonkívülick is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer 3 órás előadPás. illetve osztályfoglalkozás van, amelyen a megjelenés kötelező. A pályázatot a munkahely szerinti illetékes járási és városi pártbizottsághoz kell benyújtani az alapszarvcaet javaslatával egvütt. A pályázathoz szükséges kérdőívet a pártbizottságoknál és az egyetem Igazgatóságán tehet beszerelni. A pályázatok I960, március ?0-lg nv”'tindák be. A felvételi vizsga ánrilis 20 és müus 1 közö't lesz. AZ MSZMP NrtGR in MCCvn r-vo-r-rsAGÁNAK OKTATÁSI IGAZGATÓSAGA Tsz-nyugdínáru!ék, a nyugdí; összegének kiszámítása Több nyugdíjas és nyugdíjba készülő tsz-tag olvasónk érdeklődött szerkesztőségünknél a nyugdíjjárulék új fizetési rendszeréről, valamint vár-' ható nyugdíja összegének kiszámításáról. Mert az 1966. évi 30. törvényerejű rendelet a tsz-nyugdíjjárulék fizetési rendszerében is változást hozott. A régi szabályok szerint a jövedelemtől függetlenül, minden tsz-tagnak fizetni kellett 27 forint nyugdíj járulékot, 6 forint betegellátási díjat és 4,50 forint baleseti díjat, ösz- szesen tehát 37,50 forintot havonta. Ezen kívül fizetett a termelőszövetkezet a 1 közös pénzből, a közös használatba adott földek minden aranykoronája után 4,50 forint, a használatba adott állami tartalékterületek minden aranykoronája után pedig 7 forintot. Ez a járulékfizetési rendszer volt érvényben 1967. évben is, tehát akkor, amikor az új nyugdíjtörvény alapján már lényegesen magasabb szolgáltatásra váltak jogosulttá a tsz- tagok. Az új járulékfizetési rendszer 1968. január 1. napján lépett hatályba. Ettől az időtől kezdődően a tsz-tagot 1967. évi tényleges jövedelme alapján, havi átlagos jövedelmének megfelelően, nyugdíjosztályba sorolták. A jogszabály 21 nyugdíjosztályt állított fel, amely alapján a tsz-tag a besorolási osztályának megfelelően havi jövedelme után 3—7 százalékos összevont társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Forintban kifejezve ez azt jelenti, hogy az 1—10 nyugdíjosztályig, vagyis havi 1900 forint jövedelemig 3, a 11 és 12. nyugdíj osztályban — vagyis havi 1901—2300 forint jövedelemig 4. a 13—16 nyugdíjosztályokban havi 2301—3200 forint jövedelemig 5, a 17 és 18 nyugdíjosztályban 3201—4000 forintig 6, a 19—21 nyugdíjosztályban pedig a havi 4000 forintos jövedelmen felüli munkadíj után 7 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A termelőszövetkezet továbbra is fizet járulékot, de nem a bevitt, illetve az állami tartalékterületek után, hiszen ezek nagy része megváltás útján tulajdonába kerül. A díjat a közösből származó jövedelem után fizetik. Az előző évi zárszámadás szerint kimutatott, a közösből származó jövedelem, vagyis a pénzbeli és természetbeni részesedés 7,5 százalékát fizeti be társadalombiztosítási járulék címén. Nem kell a tagnak társadalombiztosítási járulékot fizetni arra a hónapra, amelynek teljes tartama alatt keresőképtelen beteg vagy szülési szabadságon volt, katonai szolgálatot teljesített, a vezetőség engedélyével ideiglenes munka- viszonyt létesített, vagy kisipari, illetve háziipari szövetkezet tagja volt. Az- a tag sem fizet, akinek saját jogán nyugdíjat, járadékot folyósítanak. Kivételt képez a 67 százalékot el nem érő munkaképességcsökkenés alapján megállapított baleseti járadék. Az az idős tsz-tag tehát, aki nyugdíját, járadékát nem saját jogán, hanem özvegyi jogon kapja, függetlenül attól, hogy ténylegesen nem végez munkát a közösben, járulékfizetési kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha keresőképtelenségét orvos igazolja. A járulékfizetési rendszerrel együtt megváltozott a nyugdíjalap kiszámításának rendszere is. A régi jogszabályi rendelkezés szerint a tsz-tag nyugdíjalapja a tényleges jövedelemtől függetlenül havi 900 forint volt. Az új nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjosztályba sorolásnál, a járulékfizetési alapnak megfelelően figyelembe kell venni az előző évről szóló zárszámadási mérleg szerint a közgyűlés által jóváhagyott és a közös , gazdaságban végzett munka után kifizetett vagy kiosztott pénzbeli és természetbeni részesedést egyaránt. A nyugdíj alapját az így megállapított utolsó négyévi jövedelem egy hónapra jutó átlaga képezi Tekintettel azonban arra, hogy a nyugdíjalap kiszámításának ez az új rendszere csak 1967. január 1. naptól van érvényben, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az 1969. évben nyugdíjba menő tsz-tagoknál 2 év alapján, az 1970. évben nyugdíjba menő tsz-tagoknál 3 év alapján és az 1971. évben nyugdíjba menő tsz-tagokná! 4 év átlaga alapján számítsák az egy hónapra eső nyugdíjalapot A várható nyugdíj összegét 10 nyugdíjév után, ezen számítás szerint egy hónapra eső átlagjövedelem 33 százaléka képezi, de ez az összeg 400 forintnál kevesebb nem lehet Tíz nyugdíjéven felül 25 nyugdíjévig, évi 2 százalékos emelkedéssel, a havi jövedelem legfeljebb 63 százaléka, 25 nyugdíjéven felül pedig évi 1 százalékos emelkedéssel a havi jövedelem legfeljebb 70 százaléka lehet a nyugdíj ösz- szege. Annak a 65. évét elért férfi tsz-tagnak tehát, akinek 15 nyugdíjévé van és 1967. és 1968. évi jövedelme alapján nz egy hónapra jutó átlagjövedelme 1800 forint volt, ha 1969. évben nyugdíjba kíván menni, a várható nyugdíj összege ha vi jövedelmének 43 százaléka, vagyis 774 forint lesz. Házastársi pótlékra való jogosultság esetén ez az összeg további 100 forinttal 874 forintra emelkedik. Balassagyarmati piac Megjelent a paraj A kedvezőtlen időjárás ellenére Is jobb volt az átlagosnál a felhozatal. A szokásosnál kevesebb árumennyiséget kínáltak az áru- dákban, azonban így is a kínálat volt a nagyobb. A hét elején megjelent a gyarmati piacon a paraj (spenót), amely az első .,fecskének” tekinthető a primo rök sorában. Az árak a következőképpen alakultak? Cikkek MtK ár Ft/kg ’.z. piaci ár Ft'kf burgonya 3,40 3.50 sárgarépa 4,80 5,— gyökér 7,80 8,— ■ vöröshagyma 3.80 4.— fejes káposzta 3,— 4.— kelkáposzta 4,— 4.— vöröskáposzta 4,*— 4,—A karalábé 4,— 4,fokhagyma 24,— 32,— paraj — 40.— alma (Jonathan; 13,— 12.— alma (egyéb) 10,— 10.— körte (császár) 12.— dióbél . 70,— 60,— mák . 36.— 38.— fehér bab $ 18.— 18.— lencse 35.— 35.— savanyú káposzta 6.— 6.— MÓGRÁB ” 1969. március 6., csütörtök
