Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-06 / 54. szám
Ha a partnerek akarják — a »iker biztos is A terjedelmes kimutatás olyan, mint a nyitott könyv. Ismerője, Urmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek gazdasági igazgatóhelyettese gyorsan és könnyen eligazodik benne. Az export- program elmúlt háromnegyedévi teljesítéséről szól. Hiányzik a negyedik negyedév, mert a külkereskedelmi vállalatok még nem számoltak el partnereikkel- Pillantsunk csak bele! Euy dollár több mint 63 forint — A tőkés relációban dolláronként 11, a demokratikus viszonylatban pedig rubelenként 18 forint szubvenciót kaptunk az államtól, a múlt évben exportált termékeink után. Összforgalmúnkat figyelembe véve az exportért ösz- szesen 55 millió forintot kaptunk. Ebben szerepel az a négy és fél milliós prémium, amit azért írtak javunkra, mert a tőkés export 1966. évi mennyisége meghaladta a 85 százalékot — kezdi a beszélgetést a gazdasági igazgató- helyettes. — Milyen termékek ráfizetésesek? — A mezőgazdasági szeráruk és a különböző szegek. Az előbbinél egy dollár értékű áru előállítása 74-10 forintba, az utóbbinál 89,17 forintba kerüL Csupán a bútorrugónál van minimális nyereségünk. A hidegen hengerelt áruknál egy dollár 59,25 forintot ér. A két termékcsoportot összevetve, egy dollár megszerzése 63,23 forintba került. Fordított a helyzet a demokratikus országokkal történő elszámolásnál. Ez évre még nincsenek véglegesen elfogadott számaink. Valószínű, hogy a demokratikus országokba ugyanannyit szállítunk, mint 1968-ban- Acélszalagokból viszont a tavalyinál többet szeretnénk elhelyezni a tőkés piacokon Tervünk, hogy a tőkés export után kapott állami szubvenciót 71 forintról 66 forintra csökkentsük — foly'atja Ürmös- sy László. rá igény, jó árat kapnak érte. Szeretnék a maguk javára hasznosítani a jelenlegi előnyös helyzetet. A munkaerők ésszerű átcsoportosításával többet akarnak termelni, hogy több jusson exportra mint az elmúlt évben. A külföldi megrendelők kívánságaiból kiderül, hogy a magasfényű, mélyhúzásra igen alkalmas szalagokat keresik. A gyár vezetői vállalkoznának az újabb igények kielégítésére, ha biztosan tudnák: nem lesznek alapanyag-ellátási gondiaik- Javulást azonban senki sem ígér. Valutát várnak új terméküktől, a Dexion-Salgó építőelemekből. Ebben az évben a demokratikus országokba 1500 tonát szállítanak. A piaci jelentések azt mutatják: ezt a terméket a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába érdemes exportálni. Ellenértékként olyan gépeket és berendezéseket vásárolhatnak, amivel a gyár műszáki, technikai színvonalát tudják a tervezettnél gyorsabb ütemben emelni. Nekik kell kimondani... — Az elmondottak alapján állítottuk össze ez évi export-ajanlaturikat amelyet átadtunk a velünk üzleti kapcsolatban álló MET ALI M- PEX és FERUNION Külkereskedelmi Vállalatnak. Mindkettőjükkel améta szerződést kötöttünk. Ennek alapján plusz 25 százalékot kapnak az általunk felajánlott árnál, ha kedvezőbben értékesítik export-termékeinket. Az állam még nem vonta meg tőlünk a korábban biztosított szubvenciót. Intézkedéseink alapján úgy látjuk, hogy tizenhárom és fél 'millió forinttal csökkenteni tudjuk az állami „segélyt”. Nem tudjuk még. mit szólnak elképzeléseinkhez külkereskedelmi partnereink. Ök ismerik az eladási lehetőségeket. Nekik kell majd kimondani: mit és hogyan tudnak előbbi elképzeléseink megvalósításában segíteni — vélekedik a gazdasági igazgatóhelyettes. Reméljük, régi szokásukhoz híven, sokat. Ven esz Károly Hogyan? A megoldást sokféleképpen képzelik eL Egyrészt ésszerű gyartmánystruiciurát alakítanak ki a mezőgazdasági szeráruknál. Egy-egy gyártmány- családot összevonnak» leszűkítik a választékot. Eddig 35 féle kapát gyártottak. Ennek felszerszámozása nemcsak hosszú ideig tartott, de sokba is került, a kis szériák miatt pedig legtöbbször igen megnövelte a termékek önköltségét. Hasonló volt a helyzet a fejszéknél. Ez utóbbinál a korábbi 10—12 fajta helyett az idén csak háromnégy fajta lesz. A gyártmány struktúra felülvizsgálata, összevonása már folyik, s a termékek öt- ven százalékát érinti a kovácsológyárban- Ugyanakkor az anyagi lehetőségek birtokában új technológiai eljárásokat vezetnek be. A Német Demokratikus Köztársaságból olyan gépeket vásárolnak, amelyeknek beállításával növelik a termelékenységet, csökkentik a kézi munkaműveletek számát. Az előbb említett intézkedések révén két év alatt szeretnék megduplázni a kovácsológyári termékek exportját. A kovácsoló gyárban felszabaduló munkt. erőket a huzalműben helyezik el, ahol egy fő egy műszakban 4000 forint termelési értéket tud produkálni, a kovácsológyári 1000 forinttal szemben. A létszám-átcsoportosítás eredményeként a huzalműben gyártott termékek mennyiségét az idén újabb 8—10 tonnával tudják emelni. Olyan bérezési formát alakítanak ki, amely előnyös lesz a huzalműben dolgozók számára. A gyár vezetői külföldi üzletszerző útjaik során tapasztalták: az acélszalagokat most kedvezően lehet eladni» van Május 29 — 31: Közgazdászok vándorgyűlése A Magyar Közgazdasági Társaság, a Tudományos Ismeretterjesztő . Társulat és egyéb szervek rendezésében, Salgótarjánban tartják május 29-től 31-ig a VIII. Közgazdász Vándorgyűlést. A vándorgyűlés témája: a gazdaság- fejlesztés közgazdasági és műszaki kapcsolódásának vizsgálata makro- és mikroökonó- miai szinten, figyelemmel a gazdasági szabályozókra, a kutatóintézetek és vállalatok képességére, • érdekeltségére, a gazdasági tevékenység teljes folyamatában, a ma és a távlatok érdekében. A témát három előadásban és szekcióban dolgozzák fel: A műszaki fej lesztés fő irányai és a hosszútávú népgazdasági tervezés, Vállalati fejlesztési koncepciók kidolgozása, — A fejlesztési koncepciók megvalósítása és a gazdasági szabályozók. Az előadásokat központi előadók tartják és helyi referátumokkal egészítik ki. Fotókiállítás Pásztón A pásztói Lovász József Művelődési Központban fotókiál lítás nyílott, amely a megyei József Attila Művelődési Köz ponton belül működő nógrádi fotóklub tagjainak alkotásait mutatja be. A kiállítás időtartama alatt módszertani előadás is elhangzott a Pásztón alakuló fotószakkör tagjai részére, Koós Pál, a nógrádi fotóklub elnöke ismertette a szakkörök feladatait, a hasznos tapasztalatokat és módszereket. A kiállítás iránt jelenleg is nagy az érdeklődés, s az ott látottak kapcsán Pásztón is mind többen érdeklődnek e művészeti ág iránt. Csizma elefántoknak Wilfred Hunter cipész Doncas- terben (Anglia) furcsa megrendelést kapott: egy gazdag hindu 16 csizmát rendelt meg nála — elefántoknak. A csizmákat az „előkelő megrendelő’* ünnepélyes alkalmakkor fogja viselni. j\e építsünk homokvárakat A falusi fiatalok ■ ■■ ww ■ r w m jövőjéért MOSTANÁBAN SOKSZÁ2 NYOLCADIKOS FIŰ és leány merül önfeledt tervezge* tésbe városban és falun- Képzeletük fia,talos hévvel, szila jsággal vágtat előre, a jövőbe. Vizsgálódnak, válogatnak a lehetőségek között- mi lesz belőlük, ha befejezik tanulmányaikat. A divatos szakmák közé az orvost, a mérnököt, 'a fodrászt, az autó- és motorszerelőt számítják jónéhány éve. A mező- gazdaságba, még tanult szakmunkásnak is, sajnálatos gyéren szállingóznak a fiatalok. E megállapítás a balassagyarmati mezőgazdasági szakiskola nevelőinek, tanárainak gazdag tapasztalatai közül való. Az elmúlt hónapokban ugyanis az általános iskolák egész sorát látogatták meg. Nevelők, szülők és gyermekek előtt rajzolták a mező- gazdasági munka szépségeit, az elhelyezkedés- a kereset lehetőségeit. Közölték, hogy kezdéskor. a tanulmányi eredménytől függően 250-450. a második esztendőben 450- 650. a harmadikban pedig 650-850 forint tanulóbért kapnak a gyakorlat idején a fiúk, ’eánvok. Későbbi keresetük természetesen attól függ, mí- ’ven ügvesek. milyen hozzáértően végzik munkájukat. A VART VONZÓHATÁS mindezek ellenére a legtöbb helyen elmaradt. A kistere- nyeiek esete csupán egyetlen példa a sok közül. A Vörös Október Termelőszövetkezet tíz szakmunkástanulóra jelentette be igényét, ám a helyi általános iskolából egyetlen diák sem jelentkezett mezőgazdasági szakiskolába. Közülük egynek sem áll szándékában, hogy néhány év múlva mint szarvas- marha- és sertéstenyésztő- zöldségkertész, erdész, vágy- gépszerelő dolgozzék a szövetkezetben. Sok oka van annak, hogy egyelőre miért idegenkedik a paraszti munkától a falusi fatalság egy része. A föld emberemlékezet óta kínozta, gyötörte a cselédet, parasztot. Fulladozott a fáradtságtól. de hajtotta a vágy. hadd nőjön, gyarapodjék minél nagyobbra a birtok. A parasztembernek akkor még nem a korszerű gépek, hanem a család, az asszony és a gye-. rekek voltak segítőtársai. Hétköznap- vasárnap egyaránt látástól vakulásig dolgoztak. S hiába mállik lassan szét a régi élet. hiába fejlődött az elmúlt évtizedek alatt óriásit a mezőgazdaság, hiába lett a parasztember segítőtársa ma már a tudomány, a technika, az előítéletek még mélyen gyökereznek. Meg kell hát ismertetni, meg kell szerettetni a mezőgazda- sági munkát a fiatalokkal. HAMIS, TELJESÍTHETETLEN ígéretekkel a mezőgazdaságba csábítani senkit sem helyes. Ügy járhátunk ezzei, mint a homokvárral, amely összeomlik, mielőtt felépült volna. A balassagyarmati szakiskolába most gyűjtik össze azokat a statisztikai lapokat. amelyeket olyan szakmunkástanulóknak, fiatal szakmunkásoknak küldtek, akik közben meggondolták magukat. Sokan, több mint százan voltak a címzettek. Közülük a legtöbben azért választanak új pályát, mert úgy érzik, becsapták őket. A gazdaságokban nem azt találták, amit annak idején ígértek nekik. A három és fél, négy, négy és félezer forint, amivel egynéhány helyen most is elkápráztatják a gyerekeket- nem hull egykönnyen az ölükbe, — és nem is mindig reális ígéret. Az'ok a férfiak, asszonyok keresnek ennvit, akik mögött több évtizedes munka tapasztalata áll. MIKÉPPEN CSINÁLJUNK hát kedvet a fiataloknak a mezőgazdasági munkához? Mert az egyetlen percre sem vitás, hogy itt, Nograo megyében is sok képzett fiatal szakmunkást bánnak a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a gépjavító vállalatok. Az idős, fáradt emberek lassarí-lassan kidőlnek a sorból» s helyükbe a fiataloknak kell majd állniok. Valahol ott kell kezdeni a propagandát. ahol a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben kezdték. Ebben a közös gazdaságban évek óta tervszerűen foglalkoznak a fiatalok nevelésével. A gépesítésben és a kertészetben szinte teljes egészében fiatalemberek, lányok dolgoznak. Keresetük végzett munkájuktól függ, de nagyobb, mint az iparban a kezdő fiatal szakmunkásoké. A kertészetben általában 1000—1400 forintot tesz ki havonta. Nem kevés ez, ha meggondoljuk, hiszen 15-17-20 éves fiatal lányoknak fizetik. MA MAR EGYRE TÖBB azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol a munkalehetőségek mellett számolnak a fiatalok szociális, kulturális kívánságaival is, A fürdő, az üzemi konyha, a klub, a tanulás, a zene, a tánc nagyon természetes igénye ma már falun is a fiatalságnak. Emberi mivoltuk megbecsülése, jó munkájuk elismerése és kellő értékelése mellett olyan kulturális lehetőségeket is kell tehát teremteni számukra (Szécsény, Dré- gelypalánk, Varsány a bizonyság rá, hogy megvalósítható), amelyekkel élve nemcsak anyagi, hanem kulturális tekintetben is megtalálják számításukat. így majd szívesebben dolgoznak falun. Vincze Istvánná Az Elektromechanikai Vállalat által készített első magyar színes televízió adóberendezését beszarelték a Széchenyi- hegyi adóállomás épületébe. A vállalat mérnökei most a végső beméréseket végzik- A március 21 -én meginduló színes kísérleti adás előkészítő műszaki munkáiban részt vesz az egész tervező kollektíva. Képünkön: Bernhard Richard, dr- Tőfalusi Gyula főmérnök, az első magyar színes televízió főkonstruktőre, Falusi László és Szabó Gergely mérnökök ellenőrző méréseket, végeznek a színes tv-adóbeanende- zésen (MTI fotó — Bajkor József felvétele) NÓGRÁD — 1969. március 6., csütörtök Tuskán Pál tehene Népes társaság gyűlt össze Vanyarcon Tuskán Pálnál. A faluban nagytekintélyű ember. Hosszú éveken át közéleti személyiség volt. Már benne van a korban, visszavonult. A termelőszövetkezetben szorgal- maskodik. Ezen a napon lent járt a tanyán, a vetőmagot készítették elő, Könczöl Andrása főállattenyésztő ment ki érte, hogy jöjjön be, mert beszélni akar vele. Jó viszonyban vannak a főállattenyésztővel, pedig nagy a korkülönbség köztük. Könczöl alig pár esztendeje került az egyetemről Va- nyarcra. Egészséges, pirosképű fiatalember. A beszélgetésnél ott volt közös barátjuk, Ku- kucska Pál is. Ö a tsz-ben a háztáji bizottság elnöke. Már együtt ültek Tuskánéknál a tiszta szobában, egy kancsó hazai mellett, amikor váratlanul megérkezett a körzeti orvos. Valaki beteg volt az udvarban, azt látogatta meg, és betért Tuskánókhoz is. Kíváncsian hallgatta beszélgetésüket. A föállattenyésztő azt kérdezte Kukucskától: — Mekkora a községben a háztáji állomány? — Százkilenvenhat tehén és körülbelül százötven növendék. Azért volt Tuskánéknál ez a váratlanul kialakult tanácskozás, hogy tőle személyesen hallják a háztájiról alkotott véleményét. Könczöl számolt. Kimutatta, hogy Tuskánnak a háztáji tehén legkevesebb évi hat és fél ezer forintot jövedelmez. Tuskán meg a fiatalabb Tuskán felesége is közbeszólt: — No, persze ezzel kiadás is jár. Meg nem azért tartja az ember, — mondta az öreg. — Nem is arról van szó! A mi falunkban hagyománya van a háztáji állattartásnak. Elsősorban a család eltartása érdekében, azután a jövedelemért — mondta Kukucska Pál, a háztáji bizottság elnöke. A föállattenyésztő kiszámolta nekik, hogy ha van is kiadás a háztájira, több a jövedelem, mert az állattartóknak kedvezményeket ad az állam, nem szólva arról, hogy a termelőszövetkezet vezetősége is minden szükséges támogatást megad nekik. Nem ellenvetésként mondta mindezt Könczöl, inkább azért, hogy elejét vegye a fölösleges szerénykedésnek. — A háztáji jól jön a gazdaságnak és szüksége van rá az országnak is. Ez az igazság —•, mondta végül is. Teljes egyetértés alakult ki közöttük. Mert Vanyarcon senki nem tiltakozik azért, hogy a háztáji állomány fenntartásához ne adjanak meg minden segítséget. Tervet dolgoztak ki erre is, mint a közös állomány fenntartására. Kukucska Pál, a háztáji bizottság elnöke és Könczöl András, a főállattenyésztő tartja kézben ezt az ügyet. Körülbelül 340 háztáji szarvasmarháról van szó. Ennek az ellátására takarmány kell. Az árokpartot, a mezsgyéket, a kaszálható erdői mind felmérték. A területet elosztják az igénylők között, hogy ki, hol, mettől meddig kaszálhat. Á közös takarmány kaszálásakor pedig részesedést adnak a tsz-tagoknak. Nincs is takarmány hiány, hiszen a tsz-vezetőség még arról is gondoskodott, hogy répaszelet is jusson a háztáji állománynak. Ez azért is volt, mert a múlt évben szűkösebben voltak szálas- és szemestakarmányból is a szárazság miatt. Már kifelé megyünk a télből, úgy látszik, szépen áttelelnek a háztájiak. A háztáji bizottság tagjai nem restellenek a házaknál is megnézni milyen a takarmánykészlet. Teljes az egyetértés, hogy a szarvasmarha mindennél elöbbrevaló. A beszélgetés már az idei takarmányellátási tervre terelődött. Elkészítik a javaslatot és a tsz vezetőség elé terjesztik. — Azért szükséges ez, mert nálunk elképzelhetetlen, hogy ne legyen háztáji jószág — világosított fel Tuskán Pál. Aztán indul ki-ki a dolgára. A főállattenyésztőt egy homokfutó várta két szürkével. A majorba készült, most már a közössel foglalkozni, Kukucska Pál hazafelé tartott. Az öreg Tuskánnak pedig az orvossal akadt még beszélniva- lója. Alkonyodon és etetni kellett a jószágot. Bobál Gyula his bárány, hízómarha exportra Első negyedéves bevétel kétmillió forint Nagy válogatást rendeztek a hét elején a ceredi termelő- szövetkezet juhászatában. A Gyapjúforgalmi Vállalat balassagyarmati kirendeltségének képviselője és a közös gazdaság szakemberei kiválogatták azt a hatszáz kisbárányt, amelyet Olaszországba szállítanak. A termelőszövetkezet 1200 tejesbárány szállítására kötött szerződést, amelyből az első hatszáz húsvétra érkezik meg. az olaszokhoz. A cerediek azonban nemcsak bárány- exporttal, hanem hízómarhák exportálásával is foglalkoznak A szövetkezetiek az elmúlt két hónapban 80 hízott bikát és üszőt szállítottak, ugyancsak az olaszoknak. Márciusban pedig újabb 120-at szállítanak el. Ezzel az első negyedévben kétszáz hízómarhát exportálnak, ami jelentős árbevételhez juttatja a szövetkezetei. A számítások szerint a bárány- és hízómarha-export — az ártámogatás nélkül is — több mint kétmillió forintot hoz a cerectieknek.
