Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-25 / 69. szám

%ßo eredmények a baromfitenyésztésbe Kiváló törzsállomány — Biztos jövedelem — Javítják a háztáji tenyészetet Nógrád megyében, hasonló­an az országoshoz, emelkedik a baromfihús fogyasztóinak száma. Külföld is egyre na­gyobb mennyiségű baromfit vásárol Magyarországról. Töb­bek között Japánt is megren- delőihk között tartják számon. A baromfihús iránt megnö­vekedett érdeklődésre tekintet­tel, a termelőszövetkezetek számára kifizetődő a baromfi- tenyésztés. A megyében 18 tsz foglalkozik pecsenyecsirke és tojótyúk nevelésével. A nóg- rádsápi, a diósjenői. a lucfalvi gazdaság országosan is elis­mert a szárnyas állatok neve­léséről. Szandán libát te­nyésztenek, s olyan kiváló mi­nőségű tojást állítottak elő, hogy az illetékes szervek or­szágos tenyésztésre használják fel. A nagyüzemi baromfi törzs­állomány az elmúlt évben el­érte a csaknem 900 ezer dara­bot. A baromfival foglalkozó ter­melőszövetkezetek többségének az állattartáshoz szükséges korszerű felszerelései megvan­nak. Az állomány minősége jó. A New-Hampshire, a Loh- mann és G 65-ös húshibrid fajták a legkedveltebbek. A gazdaságoknak jó jövedel­met nyújt a baromfitartás. N ógrádmegyeren például, ahol zárt szaporítótelep működik, egy tyúk 110—120 forint jöve­delmet hoz. A pecsenyecsirke kilogramm­ja után a gazdaságok 6—8 fo­rint jövedelemre tesznek szert. Mindez természetesen attól függ, hogy a tsz-ek milyen hozzáértéssel végzik a barom­fitenyésztést. Ezen a téren is jelentős eredményeket értek el a megyében. Amíg 1967-ben egy kilogramm baromfi előállí­tására mintegy négy kilogramm abrakot használtak fel, addig 1968-ban két kilogramm és 51 deka abrakkal állítottak elő egy kiló baromfit. A gazdasá­gok a tudományos kutatóin­tézetek segítségével a takar­mányt leghasznosabban érté­kesítő hibrideket állították be pecsenyecsirke nevelésére. Az elmúlt években általában je­lentősen javították a baromfi­tartás technológiáját is. Nem mondhatjuk ezt el a háztáji állományról, pedig a tojásszükséglet nagyobb részét a háztáji gazdaságok adják. A tsz-ek vezetősége évekkel ez­előtt a háztáji állomány gya­rapítására adott előnevelt csi­béket, ezek azonban húshibri­dek voltak. A tetszetős jószá­gokat a háziasszonyok nem ér­tékesítették pecsenyecsibeként, hanem meghagyták tojóknak. Ez a fajta baromfi viszont ilyen célra alkalmatlan. Jelenleg a háztájiban igen kis hasznot hozó vegyes állo­mány van. A megyei állatte­nyésztési felügyelőség megtet­te a szükséges intézkedéseket, hogy a háztáji gazdaságokba a tojástermelés szempontjából leghasznosabb New-Hampshi- re fajta kerüljön. E célból Nógrádmegyeren, Erdőkürtön és Szendehelyen tenyésztelepe- ket állítottak fel. A tsz-ek a keltetésre alkalmas tojást a balassagyarmati keltető állo­másnak adják át és a csibék innen kerülnek a háztáji gaz­daságokba. A csibék iránt igen nagy az érdeklődés. Ezt csak abban az esetben tudják kielégíteni, ha más megyéből is vásárolnak. Legutóbb Szol­nok megyéből hoztak nagyobb szállítmányt. B. Gy. Mai műsor Bővítik a salgótarjáni szenny vízderítőt Salgótarján fejlődésével egy­re nyilvánvalóbbá vált, hogy az évekkel ezelőtt megépített szennyvízderítő-telep kapaci­tása nem elégíti ki a követel­ményeket. Hogy a közművesí­tés fejlesztésének ne álljon útjába ez az akadály, elhatá­rozták, hogy a szennyvízderí­tőt a jelenlegi kapacitás két­szeresére bővítik. A kiviteli terveket a MÉLYÉPTERV Vállalat ez év júniusára szál lítja. A körülbelül tizenegy és fél millió forintos beruházás megvalósítója a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, még eb­ben az évben hozzálát a ki­vitelezéshez. KOSSUTH RÁDIÖ: 4.33: Hajnaltól reggelig... — 8.05; Müsoris- merwíLes, — 8.20: Kedveit régi meioüiák. ■— b.uü: Harsan a hua^o. A Gyemiekrádió műsora. (A tegnapi adás ismétlésé.) — 9.35: Tánc- zene. — io.üö: Barokk zene. — íx.ou: ISK.oiarácno. — 11.35: Giacomo Laun-Voipi énekel. — 12.00: Déii Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? Já­ték és muzsika tíz percben. ■— 13.45; Mezőgazdaságtudomány. Az ember szerepe a termelésben. — 14.02: Kóruspodium. A Szolgáltató KISZOV Tavasz 1967 együttese énekel. 14.15: Szakmunkástanuló vagy segédmunkás? Az ifjúsági rádió érdekvédelmi műsora. — 15.10: Rá­dióiskola. A hangszeres műfajok múltjából. — 16.00: A viiággazda- sag hírei, — 16.05: Hallal, tánccal a világ körül. — 16.38: őrjárat — ezúttal a garanciális javítások ügyében. — 16.58: Hallgatóink figyel­mébe! — 17.05: Tallózás a világsajtóban. — 17.20: Filmdaiok. — 17.31: Interjú közügyben — a lakásépítkezésekről. Szél Júlia műsora. — 17.56; Bartók: Zene húros-, ütőhangszerekre és cselesztára. — 18.23: Ma 50 éve történt! Rendelet a Vörös Hadseregről. — 18.28: Könnyűzenei híradó. (Ism. holnap P. 8.15) — 18.58: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: A Szabó család. (Ism. holnap K. 11.30.) — 19.55: Lemezek közt válogatva. Zsoldos Péter műsora. (Ism. szombat P. 17.30) — 20.25: Járóka Sándor népi zene­kara játszik, Madaras Gábor és az MRT énekkara énekel. — 21.03: Kilátó. A rádió kulturális világhíradőja. — 22.15« Sporthírek. — 22.20: Tánczene. — 22.45: Gondolatok filmekről. Gusztáv és a többiek. — 23.00: Túró József népi zenekara játszik. — 23.30: Részletek Jones San Toy és Gésák c. operettjéből. — 0.10—0.25: Az innsbrucki Vo- gelweide kórus énekel. PETŐFI RÄDIÖ: 6.30—8.05: Azonos a Kossuth-müsorral. — 8.05: Balettzene. — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00* Néndalok. — 9.20: Yehudi Menuhin hegedül. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.47: Földindulás. Bíró Lajos publicisztikai írásaiból. — 12 00: Ver­senyművek. — 13.05: A Törvénykönyv. A Rádió jogi műsora. — 13.20: Margaret Tynes énekel. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00« Kettőtől hatig. . . A Petőfi rádió zenés délutánja. Műsorve­zető: Erős Anna. — 18.10: Magvari Imre néni zenekara játszik. Har­dy Tamás énekel. — 18.30: Európai századok — magvar száza­dok. VII. rész. Háború, forradalom, békerendszer. — 19 02: Hang- versenv a stúdióban. SzokefaJvi-Nagv Katal;n r^ekel. ttortés? La- jos zongorázik. — 19.37« Üj künvvek. — 19.40* Mágnás Miska. Rész­letek Syir»nai—Gábor onerettiéhől. — 19 54* jé éjszakát, ever^kok! — 20 00: E«*i Krónika II. — 20.25: A ..Kék kakas” a Kerepes! úton. — ?i 04: Odüsszeusz. — 22.38: Szép magyar vers. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.00—9.20: Iskolatévé. Körn vezeti «m eret ált isk. 1—2. oszt. — 14 00—14.20; Kü*'nvP7'‘ű«jm«r<»f !Tctn > — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18 05: «Két kérünk* *r?«»mink a termelns7:övotk<'^efben. — 18 55; Rpkkámmfisor. — 19 00; Esti mese. Pummí. mint újságíró. fVT>K-film. I. ré«z.) — 19.10* tvtí^w- kan töb­bet? Vi+fi a jov«4o1jv—do • 1' ű HrJ , gár kisfilm. — 19.55: Szünet. — 20 00« TV-híradó. — 20.20: Kapasz­kodj. Malvin, jön a kanyar. Tragikomédia két részben. — 22.00: TV- híradő — 2. kiadás. BESZTFRCEBANYA: 9.30: Kisfümck. — 10.00: Népdalok. — 10 30: Tégknropg VB ? Svédország—Szovjetunió (felvételről!. — 16.00: Jég­korong VB.: Csehszlovákia—Finnország. — lo.oo és 21.00: TV-híradó. 19.35: Farsangi műsor. — 20.05: Cseh film, vígjáték. .. mert az apácák között megpillantotta Édithet. Host végre megtudta, hová száműzte etoíg a lányt a nagynénje L, ' " J JÓItll Hőit w «5» iM MáSkít M m <§> Bánat Mindennapi ismerősök Mosoly a kávé mellett Átdolgoztál Cs Horvátit Tibor Rajzolta Korcsmát < Pák Ó, mállós, omlós illatok eleje ízek, zamatok ereje, veleje Te mély, te mély, te ódon bűz Kit szült, kit szült a tűz, a tűz. Te kényes ínyek félelme, Te renyhe szakácsnők szégyene, Ki zord, viharzó fazekak fenekén Bűzről pattansz, csemegém! Te tegnapi levesem mételye, Te étvágyam borzalmas szégyene Üj szégyent kosztomra Ne hozz ma, ne hozz ma, Ö kozma, kozma, kozma, kozma... (ky. e.) 1 bíróságon történt KÉT SALGÓTARJÁNI ÁRUHÁZ ruházati osztályát kereste fel nem előszeretettel Czuczu Józsefné baglyasaljai lakos. Az áruházi tolvajok is­mert módszereivel különböző ruhanemüeket lopott, több mint kétezer forint értékben. A sál gótarjáni járásbíróság Czuczu Józsefnét társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopásban mondta ki bűnösnek, s ezért hathónapi szabadságvesztésre ítélte. A büntetés végrehajtá­sát azonban háromévi próba­időre felfüggesztette. MÉG 1967 NYARÄN ama- conkai kocsmában szóváltás támadt az 58 éves Forgács Ba­lázs és az 59 éves Pikó Sán­dor nyugdíjas maconkai lako­sok között. A szóváltás vere­kedéssé fajult. Először sörös­üvegek repültek a levegőben, majd „beszállt” segíteni For­gács veje és Pikó fia is. A két nyugdíjas sérüléseket szenve­dett. A salgótarjáni járásbíró­ság Forgács Balázst nyolcszáz forint, Pikó Sándort ötszáz fo­rint pénzbüntetésre ítélte. A SALGÓTARJÁNI Építé­si és Tervező Ktsz fűtésszere­lő részlegének vezetője, Paulo- vics András kétezer forintot vett fel a szövetkezet pénztá­rából anyagvásárlásra. Még a felvétel napján beteg lett, az összeget azonban többszöri fel­szólításra sem fizette vissza, hanem saját céljaira fordítot­ta. A részlegvezető ellen már büntetőeljárás volt folyamat­ban. amikor nagynehezen visz- szafizette a kétezer forintot. A salgótarjáni járásbíróság Paulovics Andrást társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztásban mondotta ki bű­nösnek. s ezért négyhónapi szabadságvesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását azon­ban háromévi próbaidőre fel­függesztette. A MÚLT ÉV DECEMBE- BEREBEN összeveszett fele­ségével Bóra István veres- egyházi lakos. Vállalata Győrbe küldte. íi azonban el­határozta, hogy inkább Cseh­szlovákiába indul. Győr he­lyett Tarjánba jött, s gyalog indult a főtéri állomástól So* mosköújfaluba. Itt az éj lep­le alatt egy tehervagonba mászotú s átjutott a határon. Jogszabályellenesen — úti­okmányok nélkül — tíz na­pig csellengett a szomszédos országban, mígnem Pozsony­ban őrizetbe vették. A büntetett előéletű Bóra Istvánt a salgótarjáni járás- bíróság nyolchónapi szabad­ságvesztésre ítélte, s egy év­re a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. A presszógép fölött kis kar­tontábla: tegnap 1161 duple fogyott el. Igaz, ez rekord mennyiségnek számit még < kávéimádók népes táborában is, de más napokon sem pi­hennek a Csemege kávéfőzői A gép állandóan sistereg, nincs megállás, fáradhatatla­nul jönnek a kedves vevők és az eladók sűrűn kérdik: egy. vagy két cukorral parancsol­ja? Miskovics Katalin, vagy ahogy mindenki ismeri, Ma­rika, közel öt éve mosolyog a pult mögött. Pedig nem is olyan könnyű dolog napi nyolc órán keresztül főzni a kávét, kiszolgálni, ide-oda ug- és közben még azt is s- on tartani, hogy röviden vagy hosszan szereti-e a ven­dég a duplát. Mert ez nagyon fontos. Mindenkinek jól esik, ha megjegyzik szokásait és kü­lön kérés nélkül is kapja a megszokott kávéját. Marika pedig számon tartja. Tudja, hogy ki kéri gőzölve és ki gö- zöletlenül, rövi i vagy hosz- szan, tejjel vagy anélkül. Van olyan kávéimádó, aki csakis a Marika által főzött kávét hajlandó elfogadni. Megtör­tént, hogy fél órát vártak rá, amíg ebédelt, hogy ő főzze és gőzölje a duplát. — Persze ilyen azért ritkán akad — jegyzi meg kis mo­sollyal. — Az az igazság, hogy minden kedves vevő egyfor­mán jó kávét kap nálunk. — Mikor van a legnagyobb forgalom? — Szombat és hétfő a leg­erősebb. Szombaton azért, mert az emberek jobban rá­érnek, hétfőn pedig sok a vi­déki. Van úgy, hogy öt-hat ki­ló kávé elfogy. — A kávéfőző hányat iszik naponta? — Csak kettőt. Egész nap szagoljuk az illatát, sokszor már szédülünk tőle. Pedig most kezdek rájönni hogyan kell olyan „igazi” kávét főzni, mert itt minden mozdulat fon­tos. Gyakran előfordul, hogy itt bent jobbat főzök, mint otthon. — Sok embert ismer? — Rengeteget. Vannak, akik mindig ugyanabban az időben jelennek meg, naponta több­ször is. Természetes, hogy megismerem őket. Amikor jönnek, már tudom, hogyan kérik a kávét. — Különleges igényű vende­gek? — Akadnak. Van aki ra­gaszkodik ahhoz, hogy először a tejet tegyem bele, van, aki éppen fordítva kéri. A leg­különlegesebb mindenesetre az a kedves vendég, aki a kávé­ját minden esetben négy cu­korral, gőzölve, három cent tejjel és féldeci rummal issza. Marika még nincs húszéves, és nagyon szeret kávét főzni. Mindig ad egy kis mosolyt és udvariasságot is a dupla mel­lé. Örül, ha nagy a forgalom, sok a vevő. De legjobban an­nak örül, ha látja, hogy ízlik a kávé, és a vendégtől legkö­zelebb azt hallja: — Marika, olyan jót kérek, mint a múltkori volt. Csatai Erzsébet Us&odfi as iskolában A salgótarjáni Lovász József utcai iskola építése köz­ben már felmerült az a gondolat, hogy az alagsorban kihasz­nálatlanul maradt meglehetősen nagy gödröt kár lenne visz- szatölteni földdel, fel kellene használni valamire. Több öt­let közül az tetszett meg a legjobban, hogy itt meg lehetne valósítani Salgótarján első iskolai tanuszodáját. Magyar Gé­za, a LAKÓTERV műterem vezető építésze, még mielőtt az uszoda megvalósításának pénzügyi fedezetét biztosították volna, felajánlotta, hogy a szükséges terveket elkészíti. Ez meg is történt. Az iskolai uszoda megépítéséhez a városi ta­nács biztosította a költeégeket is. A tanmedence 5 m széles, é$ 16,66 méter hosszú lesz. A létesítmény alapterületét 410 négyzetméterre tervezték, s helyet kapnak benne az öltözők, zuhanyozók, s a gépház Egyszerre általában egy osztálynyi gyerek úszóleckéit lehet majd megszervezni benne. A terv szerint a munkát ebben az évben megkezdik. FIGYELEM! GAZ 51 -es, GAZ 63-as típusú, elhasználódott teher­gépkocsit felújítottal 35 000-38 000 forintért azonnal kicscréljült. GAZ fődarabok javítását (motor stb.) cserealapon vállaljuk. Külön kívánságra a gépkocsit új gumiab­roncsokkal és új akkumulátorra) látjuk el. GAZ 51- es, és GAZ 63-as tehergépkocsi típusban II. szemlét, középjavítást vállalunk. Mezőgazdasági üzemek ré­szére a 20 százalékos kedvezményt biztosítjuk. Ka­rambolos személygépkocsik javítását, személygépko­csik középjavítását vállaljuk. Kárpitos munkákat, hütőjavítást vállalunk. Cím: AFIT. XI. sz. Autójavító Vállalat Szeged, Tolbuchin sugárút 9—11. Telefon: 15-491.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom