Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

WS VILÁG PROLETÁRJAI EGVESUUETEKl AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF„ 67. SZÁM ARA: 1 FORINT 1969. MÁRCIUS 21., PÉNTEK, Heg-haj tjük zászlónkat a liósók előtt •• Ünnepi ülés a Parlamentben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap délután, a' Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést tartott a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Fock a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főLUvara, Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke, a Politikai Bizottság tagjai. Továbbá az elnökségben foglaltak helyet a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a munkásmozgalom több régi harcosa, va­lamint a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. Az ünnepi ülést Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. Losonczi Pál megnyitója — A Magyar Tanácsköztár­saságot az akkori nemzetközi helyzetben, az akkori erővi­szonyok között el tudta fojta­ni a külső ellenség, — az imperializmus túlereje. De va­lósággá vált az első magyar tanácshatalom vezetőinek igazsága: „bármi várjon ránk, a szocic-iizmus ügyének győz­nie kell. — A szocializmus ügye azonban diadalmaskodott Ma­gyarországon. A Szovjetunió felszabadító harca, a magyar dolgozó nép forradalmi küz delme elsöpörte a 25 éves eír lenforradalom uralmát. Népi demokratikus államunk, a Magyar Népköztársaság, a Magyar- Tanácsköztársaság ügyének jogos öröksége és hű­séges folytatója — mondotta. — Tagjai vagyunk a szocia­lista országok nagy és erős családjának. Bizton támasz kodhatunk a Szovjetunióra, a szocialista testvéri közösségre, s ugyanilyen biztonsággal szá­míthat a magyar népre, a magyar munkás-paraszt hata­lomra minden szocialista erő, a békét védő haladó világ. — Az ötvenedik évfordulón tisztelettel adózunk egy nagy­szerű forradalmár nemzedék emlékének- A múltnak és a jelennek ez az egysége azzal a jogos reménységgel tölt el mindannyiunkat, hogy utun­kon további sikerek várnak reánk. Ezért magabiztosan te­kintünk a következő évtize­dek, a szocializmus további győzelmei elé. Ünnepi ülésünket megnyi­tom. Ezután Kállai Gyula, az ünnepi ülés szónoka lépett a mikrofonhoz. Októberi Szocialista Forrada­lom lelkesítő példája nyomán a forradalmi hullám hazánk­ban érte el leghamarabb tető­pontját: először a magyar munkásosztály vívta ki hatal­mát, és teremtette meg a szo­cialista Tanácsköztársaságot. Nemrégiben ugyancsak e he­lyen ünnepeltük az őszirózsás, polgári-demokratikus forrada­lom félévszázados jubileumát. E forradalom hozzájárult a népek börtönének, a gyűlölt Osztrák—Magyar Monarchiá­nak megdöntéséhez, megterem­tette az önálló magyar köztár­saságot és polgári demokrati­kus szabadságjogokat vívott ki. Kállai Gyula ezután ismer­tette azokat a történelmi fo­lyamatokat, melyek hazánkban elvezettek a Tanácsköztársaság napjaihoz. Az események alakulása, és a tömeghangulat nyomán 1919. márciusára a szociáldemokra­ta pártban a kommunistákkal való összefogás, s a pártegye­sülés hívei kerültek túlsúly­ba. A hatalmi viszonyok tehát már a diktatúra kikiáltása előtt lényegesen eltolódtak a nép javára. A munkás- és ka­tonatanácsok mind Budapes­ten, mind vidéken a hatalom igazi birtokosaként léptek fel. A gyárakban és üzemekben megnövekedett az üzemi taná­csok szerepe, a falvakban újult erővel lángolt fel a harc a földesurak zsarnoki uralma, s a parasztságot fojtogató nagy­birtok ellen. 1919 márciusában a magyar munkásosztály magára vállal­ta a legnehezebb történelmi feladatot. Vállalta, hogy kö­vetkezetesen megvalósítja a (Folytatás a 2. oldalon) GYŐZELEM! (Koppány György felvétele) Az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte az ünnepi ülés részt­vevőit, köztük az 1919-es for­radalmi harcosokat, a kitün­tetett veteránokat és hozzá­tartozóikat, mindazokat, akik személyesen részt vettek a Magyar Tanácsköztársaság harcaiban. — A szolidaritás jóleső megnyilatkozásaként igen nagyra értékeljük, hogy a testvéri szocialista országok elküldték delegációikat mai ünnepségünkre — folytatta, es köszöntötte a küldöttsége­ket, valamint a delegációk ve­zetőit. — Fél évszázada annak, hogy 1919. március 21-én, ha­zánkban először győzött a szocialista forradalom, az orosz proletariátus új tőidé­nél mi korszakot nyitó példá­ja nyomán. — Az első magyar munkás- hatalom 133 napja fénylő sza­kasz demokratikus és forra­dalmi hagyományaink törté­netében . Kállai Gyula ünnepi beszéde Tisztelt ünnepi ülés! Kedves elvtársnők és elvtársak! Kedves vendégeink! A mai napon ünnepeljük a magyar nép újabb kori törté­nelmének kiemelkedő, nagy­jelentőségű eseményét, a Ta­nácsköztársaság, teljes nevén a Magyarországi Szocialista Szö­vetséges Tanácsköztársaság megalakításának 50. évfordu­lóját. papjaink szocialista Magyar- országa — amely folytatta és teljes diadalra vitte a fél év­századdal ezelőtt megkezdett nagy ügyet — tisztelettel és megbecsüléssel adózik törte- fesstmi elődjének: meghajtja Zászlaját az első magyar pro- Mtardíktatúra hősei előtt. önfeláldozó harcuk, úttörő tetteik eredményei és tapszta- latai értékes segítséget és meg­megújuló erőt adnak a jelen feladatainak megoldásához — a szocialista Magyarország tel­jes felépítéséhez. Tisztelt ünnepi ülés! Másfél esztendeje ünnepel­tük félévszázados jubileumát annak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­me hírül adta a világnak: új korszak kezdődött az emberi­ség történetében. Véget ért a kizsákmányoló rendszerek egyeduralma, az emberiség megkezdte az áttérést a szo­cialista társadalomra, a sza­bad, boldog, emberhez méltó élet megteremtésére. A Nagy 7 örténelmünk dicső fejezetére emlékezünk In népi nsijuy gyűlés Salgótarjánban A Maigyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága és salgótarjáni városi Bi­zottsága a Magyar Tanácsköztársaság kikiál­tása 50. évfordulójának tiszteletére tegnap este Salgótarjánban, a megyei József Attila művelődési központban ünnepi megemléke­zést tartott. A Himnusz hangjai után Sándor Elemér, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke üdvözölte a megjelenteket: Jedlicska Gyu­lát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nóg­rád megyei Bizottságának első titkárát, Szoő Eélát, a megyei pártbizottság titkárát, Un­ták Gyulát, a BM Nógrád megyei Rendőr­főkapitányságának vezetőjét, Hankó Jánost, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnökhelyettesét. Szalui Gáspárt, az MSZMP városi bizottságának első titkárát, Ozsvárt Ferencet, az MSZMP salgótar jáni járási Bizottságának első titkárát. Nagy sze­retettel köszöntötte az ünnepség elnökségében helyet foglaló 1919-eseket, Nagy Béla egyko­ri századparancsnokot, Szabó Jánost, Jessza Károlyt és Zsivera János veteránokat. Külön köszöntötte az ünnepi megemléke­zés szovjet vendégeit, V. I. Szokolovot, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat tisztjét, a Szlovák Kommunista Párt küldöttségét, Vladimir Pi- rosik doktort, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság első titkárát. Köszöntötte Sándor Elemér a társadalmi és tömegszervezetek képviselőit, az üzemek ki­váló dolgozóit, a nagygyűlés valamennyi résztvevőjét. Az ünnepi nagygyűlés elnöke lie vezetőiében méltatta a dicsőséges Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának félévszázados évfordulóját, hangsúlyozva a salgótarjáni bányászok, va­sasok nagyszerű hőstettét, amelyet a Tanács­köztársaság védelmében kifejtettek. Ezután Jedlicska Gyula, az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottságának első titkára, az ün­nepi gyűlés előadója emelkedett szólásra. Jedlicska Gyula ünnepi beszéde Tiszteli ünnepi nagygyűlés! — A nagy történelmi év­fordulók korát éljük. Nem­régen emlékezett meg az em­beriség a dicsőséges Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról. Négy hó­napja idéztük fel, hogy a KMP 50 évvel ezelőtt miként szerveződött, és vált a ma- ;yar munkásosztály forradal­mi, marxista—leninista élcsa­patává, két hete volt 50 éve annals, hogy megalakult Moszkvában a történelmi je­lentőségű és hivatású III. Pro­letár Internacionálé, a Komin­tern — kezdte ünnepi beszé­dét Jedlicska Gyula, majd így folytatta: — És ma is. Leninnek, a zseniális proletárvezérnek, po­litikusnak és teoretikusnak, ál- lamveaetőnek és hadvezetőnek, a XX. század legnagyobb gé­niuszának 100. születésnapja előtt, valamint népünk fel­szabadulása, a hitleri fasiz­mus felett aratott győzelem 25. évfordulója előtt — félév­százados megemlékezést tar­tunk, a dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság győzelmének napján. — Forgatjuk a történelem lapjait, felidézzük a kortársak visszaemlékezéseit, meghall­gatjuk a részt vevő generáció elbeszéléseit a dicsőséges na­pokról, s egyre job baji érez­zük, hogy a magyar nép tör­ténelmében csodálatra méltó és hősies, lörténelemformáló, és az életnek értelmet adó 133 nap, mint valami heroikus küzdelem, hősi eposz elevene­dik meg előttünk. A történel­met idézzük, de nem önmagá­ért, nem is azért, mert a politikai aktualitás követeli meg tőlünk a visszaemléke­zést, hanem, mert a ma törté­nelmének érezzük, a mi gene­rációnk történelmének, mert a XX. századot meghatározó nagy osztályösszeütközés, osz­tályharc, osztályháború olyan első csatáinak, küzdelmeinek forradalmi atmoszféráját nyújtja számunkra, amilyenre az emberiség eddigi történel­mében soha nem volt, nem le­hetett példa. Új világ született A félévszázados évfordulók világtörténelmi jelentőségéi idézzük. Idézzük, mert mamái' egyre jobban látjuk, hogy w emberiség történelmében, amely az osztályharcok törté­nelme volt ezen' éveken ke­resztül, nem egy forradalmi korszakról van szó csupán. Va­lami új, minőségileg más kez­dődött el. Egyben nagyszerű folytatása a megelőző száza­dok legdicsőségesebb forradal­mi harcainak, a sztepan ra- zinok és dózsák, a .dekabris­ták és martinovicsok, a tán- csicsok, a halturinok és frankéi leók, küzdelmeinek a földesúri elnyomás, zsarnok ság, a cári és Habsburg-ön- kény és monarchia ellen, a jobb életért, a demokratikus jogokért, a haladásért, a nép boldogságáért. Minőségileg többről, törté­nelmileg összevethe tétlenről van szó. Az. emberiség több ezer éves történetének főkor­szaka, záróvonala e kor. Le­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom