Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-15 / 62. szám
A vásárlók érdekében Freskó a paraszti életről Bőséges kereslet, szegényes Hivatalon helyen mondták: szeretnénk a közönséget a divatigények szellemében úgy befolyásolni, hogy az öltözködésben nagyobb szerepet kapjon a kötött áru. Ennek ellenkezőjét viszont a vásárlók állítják: az utóbbi időben ismét csökkent a kötött áruk választéka, nem kapják meg azt az üzletekben. amit keresnek. Hogyan látják a kötöttáruellátást a kereskedők? te Misik István, a rétsági földmű vess/.ö vetkezet 101-es ruházati boltjának vezetője a következőket mondja: — üzletünk évi forgalma 14 millió forint. A havi átlag meghaladja a másfél milliót. Kötött áruból egy hónapban 250 ezer forint bevételünk van. Zömét a Budapesti Rövidáru- nagykereskedelmi Vállalattól (RöVIKÖT) kapjuk. Szerzünk még árut a Földművesszövetkezeti Árubeszerzö Vállalattól és a háziipari szövetkezetektől. Tavaly 280 fogyasztói reklamációnk volt. Csupán egy kifogásolta a kötött áruk minőségét. Állandóan visszatérő probléma azonban a választékhiány. Nem tudjuk kielégíteni az igényeket a vékony kötésű női pulóverekből, keveset kapunk a női szettekből. Keresik a fiú- és leányka végig gombolhatós pulóvereket. Több import kötöttholmit is el tudnánk adni. A RÖVIKÖT-nél ugyan van áru, de régi fazo- múak, hiányzanak a mai igényeket kielégítő áruk. Nem jó ez nekünk, mert rövidesen nyakunkon a húsvét. Várjuk a tavaszi forgalom beindulását. Pénzünk is volna kötött árura. Százezer forint értékben tudnánk vásárolni a keresett, modern árukból. Amennyiben a RÖVIKÖT-nél nem kapjuk meg azokat, amelyeket a vásárlók keresnek, kénytelenek leszünk a Pannónia Háziipari Szövetkezet kötöttáru-részlegé, hez fordulni. Ök az általunk megadott minta alapján és választékban kiszolgálnak bennünket. Az utóbbi időben mind többen panaszolják: a feltüntetett méretek sem felelnek meg a valóságnak. Elsősorban a banlonáruknál, főleg a Budapesti Kötöttárugyár termékeinél. A nagyoroszi földművesszövetkezet iparcikket árusító boltjában kapott helyet a textilrészleg, ezen belül a kötött árukat kínáló néhány polc. A boltvezető, Schnémann László- né elmondja, hogy a havi 240 ezer forintos forgalomból a kötöttáru-részleg csak tízezer forinttal részesedik. Mostanában a v'evők nem panaszkodtak az áruk minőségére. — Ami van — mutat a polcokon látható szegényes választékra —, azokat kedvelik a vásárlók. Az árut a RÖVIKÖT- től, a Szövetkezeti Árubeszerzőtől és a Sportszertől vásároljuk. A Szöváru áruval megrakott gépkocsijai helybe hozzák a portékát. Többet tudnánk eladni pasztellszínű gyermek-, leányka- és bakfis- pulóverekből. A férfiak a szintetikus anyagból készült pulóvereket keresik. Nem tudjuk kielégíteni a keresletet a svájci vállas kisingekből, hiánycikk a nói svájci nadrág, a gyermek patentharisnya, sót a nylonharisnya is. — Tudomásunk szerint az utóbbi cikkekből bőséges a választék a nagykereskedelemnél? — Tévedés — állítja határozottan a boltvezető. Később kiderül, hogy a textilruházati cikkek választékának rovására — a termelőszövetkezeti zárszámadás idejére —, főleg tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordították forgóalapjukat. Ez meg is látszik a kötött áruk választékán. + Hrehorovszky Pál, a szécsé- nyi kötött- és fehérneműbolt vezetője azzal kezdi: — egy év alatt kilenc esetben hoztak vissza kötött árut rossz minőség miatt. Volt köztük nylon- harisnya, festés miatt szétment pulóver, három nylon- ing. A használhatatlan holmikat a RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat vita nélkül visszavette. Más a helyzet a választék bővítésénél. Hetek óta nem kapunk gyerek-, fiú- és leányka garbónyakú pulóvereket. Keresik a műszálas női rövid és hosszú ujjú pulóvereket. Ha valamennyit kapunk, azt is kevés színárnyalatban. Átmenetileg hiánycikk a fehér nyloning is. Csak negyvenen felüli számokat kapunk. Női szettekből sem tudVillanások a tv műsorából Jelenet az „Én, Prenn Ferenc” című TV-filnvből (csütörtöktől 3 részben) választék juk kielégíteni az igényeket. Folyamatos ellátás esetén havonta 20 ezer forinttal növelhetnénk forgalmunkat. Megpróbálkoztunk Egerből is árut szerezni. Sajnos ugyanaz a helyzet, mint Budapesten a RÖVIKÖT-nél. Esetenként meglátogatnak bennünket a Budapesti Haladás Kötőipari Htsz képviselői. Szép árut adnak, elég borsos áron. Szállítási határidejük azonban hosz- szú. Három-négy, de előfordul, hogy csak két hónapra vállalják a kért áru leszállítását. Az ellátás megjavítása érdekében esetenként a MÉSZÖV segítségével kollektív vásárlást végzünk a RÖVIKÖT-nél. Ezt tettük a héten is. Sikerült 250 ezer forint értékben kötött holmikat beszerezni, amelyek igen keresettek. Az áru a jövő hét közepén érkezik. Utána újra körülnézek, mit lehet még kapni a húsvéti ünnepekre. Gyakorlatból mondom: minél többet foglalkozik az ember a beszerzési lehetőségek felkutatásával, annál jobbá tudja tenni az ellátást, * A tapasztalatok azt tanúsítják, hogy a hivatalos elképzelés találkozik a fogyasztók igényével, érdeklődésével. A beszélgetésekből viszont nem sikerült kideríteni, hogy a nagykereskedelmi vállalatok beszerzési munkájában van-e a hiba, vagy a könnyűipar kötött árukat gyártó üzemei még nem készültek fel minden tekintetben az igények folyamatot kielégítésére. V. K. ÚI ALTATÓ Francis Camps angol professzor azt javasolja, hogy álmatlanság ellen meleg tejbe whiskyt kell keverni. Szerinte ez igen hatásos szer és kevésbé ártalmas, mint a gyógyszertárakban árusított altatók. Páciensei még nem nyilatkoztak az új altatószerről. Falu-e még a falu? I. (Kedd19.25) Vendégasztal. Már rendszeresnek tekinthető műsorszám a vendégasztal, amelynek keretében időszerű kérdésekről beszélgetnek egymással a legilletékesebb vezetők, a nézők bevonásával. Végső soron ez az adástípus is „fórum- jellegű”, noha nem a kérdések oldaláról vitatnak meg dolgokat, hanem a tárgy felől közelítve meg a részleteket és az összefüggéseket. Ezúttal a város és a falu közötti különbség, pontosabban a ma már sok tekintetben tűnőben levő különbség a téma, hiszen a vidék is fejlődik, iparilag, kulturálisan, s még sok más voríatkozásban. A távolságok csökkennek, s ennek az útnak az állomásait vizsgálják meg a résztvevők, a házigazda, Erdei Ferenc akadémikus, és a vendégek, Gonda György, a Vas megyei tanács vb elnöke, Szabó István, a TÖT elnöke, Simon István költő és Zsar- nóczay Sándor, a Társadalmi Szemle rovatvezetője. Tízezer nap (Csütörtök, 16.50) A Húsz év 12 legjobb magyar filmje, tv-sorozat legújabb darabjaként. Két éve, 1967 tavaszán mutatták be a filmszínházak a fiatal alkotótrió — Kosa Ferenc rendező, Gyöngyössy Imre és Csoóri Sándor forgatókönyv-író — művét, ami a magyar falu életét, küzdelmes változásait követi nyomon egy ember életútjába sűrítetten ábrázolva, harminc évet (tízezer napot!) felölelő- en. Múlt, jelen, jövő bontakozik ki a történet során, az indíttatás, ami egy osztály, a parasztság keserves sorsa, útra- valója volt; a jelen küzdelmei, s a megnyugvás, a beilleszkedés vázlata. Széles István a főhős, ám csak annyiban, hogy őt név szerint ismerjük meg a történet sorén, a többi főhős — ezrek és ezrek — éppúgy bejárta ezt az utat, mint ő, az eltérések csak árnyalatok a freskón, amit a magyar paraszti élet küzdelmeiről az alkotók festettek. A film igen szép sikert aratott — jat nyert Cannes-bam — külföldön is. Moliére: Tartuffe. (Vasárnap, 19.15) Vígjáték két részben, a Katona József Színház előadása, felvételről. Egy éve újította fel a Katona József Színház a vígjáték egyik nagy klasszikusának, Moliére-nek ezt az örök sikerdarabját, amelyet most a képernyőn láthatunk. A Tartuffe az a darab, amit sokszor nézünk meg, mert sokszor kell megnézni. A képmutató hatalmáról, a nyájként terelt polgári családról látszik szólni a komédia, s bár arról szól — mégis többet mond. Font osk od ás ? A balassagyarmati járási közegészségügyi felügyelőség egy év alatt 300 esetben ellenőrizte a járás kereskedelmi hálózatát. A felmérések eredményeit értékelve megállapítható, hogy a kereskedelmi egységek közegészségügyi helyzete nem tart lépést az ellátás mennyiségi és minőségi színvonalával. Gyakran előfordul, hogy az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek egységvezetői a felügyelőség vizsgálatait és határozatait felesleges zaklatásnak, a bírságokat személyi sértésnek fogják fel. Az AFÉSZ-ek, illetve a kereskedelmi hálózat vezetői nem rendelkeznek kellő kritikával, az egészségügyi vizsgálatokat fontoskodásnak veszik. Pedig a legtöbb helyen tapasztalható hiányosság: a szeméttárolók és az árnyékszékek meg nem felelő állapota erősen befolyásolja a járásban ijesztő en szaporodó fertőzése« májgyulladások számát. Jelenleg a balassagyarmati ÁFÉSZ egységeiben legrosszabb a helyzet, de a bcrceli, az érsek- vadkerti. a dréí-eJvnalánki és a ma zvarnándori ÁFÉSZ-ek- nek is van mit söpörni a házuk táján. , Danjou felhasználta a szünetet es átgondolta százada helyzetét. A levegő óráról órára forrósodott, egyre inkább elviselhetetlenebbé vált. Katonái még árnyékba sem húzódhattak, mert fák nem voltak a közelben. Azon a dombháton. ahonnan a mexikóiak már kétszer rohamra indul- j tak, ott zöldellt néhány kaktusz, de a terepnek azt a részét szilárdan tartotta megszállva az ellenség. Fokozta a J francia tiszt gondját az is, hogy embereinek a kulacsát í reggel már nem töltethette meg vízzel, és öszvérek meg- j vadulása miatt az utolsó számottevő tartalékot is elve- i szítették. — Elfoglaljak a haciendát — mondta a tiszt az al- | tisztjeinek. — A falak mögött védekezünk. Gyanakodva néznek körül a légiósok a hacienda ud- j varán. Pillanatok alatt átkutatják, mert azzal a lehető- i séggel is számolnak, hogy ellenséges katonák rejtőztek el. I A romok azonban elhagyatottak, csak gyíkokat és kigyó- i iát találnak a szétszedett kocsik óriási kerekei alatt, f Az altisztek intézkednek, és a katonák teljesen bir- ; tokba veszik a hacienda valamennyi részét. Seszínűelt a falak, a nap teljesen kifakította Talán húsz éve üresek az épületek. Nyilván egy hosszú száraz időszak riasztotta el Innen a lakókat. A légiósok átvizsgálják fegyvereiket, felkészülnek az újabb harcra. A mexikóiak azonban nem siettek, mert mint igazi lovasok először lovaikról gondoskodtak. Állataikról leszedték a nyerget, és kipányvázták őkel az ár- vyíkban, mert most már gyalogosan akarták folytatni a küzdelmet. Danjou határozottan adja ki a parancsait: — Egy raj álljon az egyik kapuhoz... egy másik he- •yozkedjék el a másik kapuhoz... Mielőtt elindultok, kisstom a maradék borunkat. — 16 — A százados az övéről leakaszt egy kulacsot. Felemeli a magasba, hogy mindenki jól lássa. — Ennyi az egész készletünk — montfja a tiszt. — Egy liter. Mindenki igyon belőle. Sok nem juthatott egy embernek. De mindenki ivott. A két raj elindult a kapukhoz. Tíz légiós viszont ott helyezkedett el, ahol a haciendát körülvevő faj. kövei szétgurulva a földön hevertek. 1 — Ezt a rést biztosítani kell. Mindenáron — szólt a százados. — Két raj szállja meg a hacienda lakószobáit. A század maradéka legyen az udvarban. Tartalékként. Morzicki őrmesternek fontos szerep jutott. Ö felmászott a tetőre, onnan figyelte, és azonnal jelentette a mexikóiak minden mozdulatát Nem ismerte a félelmet. Az őrmestert az ellenség jól látta, és így minden pillanatban könnyedén lelőhetté volna. Mégsem vették célba. 6. „Franciák, adjátok meg magatokat!" Kilenc óira öt perc az idő. Egy parlamenter jelent meg a hacienda előtt. Már messziről hatalmas fehér kendőt lobogtatott, és felkiáltott a tetőre. Szavait Morzicki- hoz intézte, nyilván azért, mert csak őt látta, mert a többiek biztos védelmet nyújtó fedezék mögé rejtőztek. —Franciák! — kiáltotta a parlamenter. — Adjátok meg magatokat. Mi túlságosan sokan vagyunk. Minden harc értelmetlen... Semmi értelme az ellenállásnak. Csend. Csak a keselyűk szárnyának suhogása hallatszott. A parlamenter szünetet tartott, mintha válaszra várna. A mexikói nem tudhatta, hogy a falak mögött olyan emberek várják a küzdelem folytatását, akik nem sokra becsülik az életüket. Nem jött semmi válasz. A parlamenter végül ezt mondta: — Milan ezredes garantálja az életeteket. Danjou felszólt Morzickihez: — Intsen őrmester, hogy a parlamenter távozzon. A harcot folytatjuk. Az őrmester szó nélkül teljesíti a parancsot. A mexikói megfordul, és visszaindul a csapatához. — Eltávozott a parlamenter — jelenti Morzicki. — 17 — — Mi katonák vagyunk. A kötelességünk, hogy har- > coljunk — mondja a százados. — A diplomaták dolga a tárgyalás. Őrmester, jöjjön le a megfígyelőállásából. Pokoli a hőség. Tenyérnyi felhő sincs az égen. A nap < úgy önti a meleget, hogy a százados arra gondol, bármennyire is kritikus a helyzetük, mégsem maradhattak volna tovább a nyílt terepen. — Mennyire becsüli a mexikóiak erejét? — kérdezi a századparancsnok az őrmestertől. — Legalább ezer ember készül a támadásra — mondja Morzicki. — Szerencsére igazán harcolni csak lóháton tudnak. Jók viszont a fegyvereik. Modem karabélyok. Csak itt-ott láttam lándzsát és kardot. Gyors döntést akarnak. Most úgy látom, leszálltak a lóról és gyalogosan akarnak támadni. — Lovaikat jobban féltik, mint önmagukat — mondja Danjou. — Köszönöm a jelentést, foglalja el ismét a megfigyelőállást, őrmester. Morzicki visszamászik a tetőre. A százados pedig végigjárja a katonáit. Egyéniként megkérdezi őket: — Harcolsz az utolsó lehelletig? — Harcolunk, százados úr. Danjou minden emberét megeskette, hogy mindhalálig kitart. A század főleg olyan emberekből állt, akiket semmiféle anyagi vagy érzelmi szál sem fűzött már előző életéhez. Volt közöttük néhány közönséges bűnöző is, akik a börtön elől menekültek a légióba.. Sok veszítenivalójuk nem volt ezeknek a kalandoroknak. Nem becsülték sokra az életüket. De azt gondolták, ha hősiesen harcolnak, és ha a küzdelem alatt felmentés érkezik és kimenekülnek a kutyaszorítóból, akkor a franciák méltányolják, hogy bátran szembeszáll tint az ostromlókkal. Sortűz dörrént. Tompán ropogtak a mexikói fegyverek. A légiósok nem viszonozták a tüzet, mert az ellenség még több, mint kétszáz méterre volt tőlük, és különben is takarékoskodni akartak a lőszerrel. Űjabb sortűz, azután csend. Majd egyetlen jól irányzott lövés. Danjou ott áll a hacienda udvarán. Tompa ütést érzett, de a katonái mindebből semmit sem vettek észre. A százados felétnelte kezét anélkül, hogy a kardját elengedte volna. Mellén sötét folt jelent meg. Ez* takarta le az öklével. (Folytatjuk) — 18 —