Nógrád, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-14 / 61. szám

Színházi esték Pedagógusok fóruma Beleszólás egy musical-be Négyes szerzőgárda. Abai —Majláth—ifj. Kalmár—Fu­löp: Ne szóljatok bele című kétrészes musicaljét mutat­ta be Salgótarjánban, a Szol­noki Szigligeti Színház. Env- nyi bába — reméltük — vi­lágra segít egy épkézláb csecsemőt, s várakozásunk nagyjából valóra is vált. mert ami a darab meséjét, zenéjét illeti, könnyeden, kellemesen és olykor szelle­mesen szórakoztató. Mai levegőjű expozíció után bonyodalmas szituációk kerekednek a színpadon, melyeknek mulatságosságát még mindig létező és ható társadalmi előítéletek táp­lálják. Az egyetemi tanár t'ia a hivatalsegéd lányát veszi el, — ez a fiatalokat csep­pet sem zavarja, de kizök­kenti egyensúlyi helyzetéből, más-más szemléleti szem­pontból a papákat. Nem vi­har, csupán bárányfelhők, amik a darab égboltozatát belengik, éppen ezért pil­lanatig sem kétséges, hogy a fiatalok elkerülhetetlenül a maradéktalan boldogság révébe eveznek. A musical együttese a feladathoz mért bohókás játékstílusa is érzékeltette, mire vállalkozott a szín­ház. A rendező formabon­tástól sem tartózkodott, amit ezúttal szívesen megbocsájt- hatunk. A játék kilépett a színpadi térből, s a nézőte­ret is igénybe vette, ha nem is egészen indokoltan, de mindenesetre hatáskeltően. A jókedvű produkció lelke az öreg hivatalsegéd figu­rájában a fiatal Halász László volt. mellette az elő- mai fiatalembert mintázott adás dinamikáját Krasznói a tehetséges Szombathy Klári szolgáltatta. Üde. ked- Gyula is. vés jelenség szerepében Ba- A darab lüktető rendezé- ranyai Ibolya, egy színpad- se Bor Ambrus érdeme, a ról kikopott, dali-színésznő zenekar élén Pázmán Tibin alakjában Sebestyén Éva dicséretesen helytállt íz Krasznói Klári és Halász László a darab egyik jelene­tében (Koppány György felvétele) énekszámok azonban szinte kivétel nélkül érthetetlenek — részben a színészgárda hangadottságaiból, részben — és ezúttal úgy véljük, el­sősorban a technikai beren­dezés hibájából. Ennek el­lenére a musical jó időtöltés volt, — megért egy estét. (barna) harsánysága szolgáltatta a sikert. Mértéktartó, ele­gáns eszközökkel Huszár László hitelesen formálta Si­mái professzor szerepét, ifj. Ujlaky László ezúttal egy gyámoltalan tanársegéd fi­gurájában szórakoztatott kellemesen. Friss, ízig-vérig Megnyílt a megyei pedagógiai múzeum Alig telt el három hónap azóta, hogy a Magyar Pedagó­giai Társaság Heves—Nógrád megyei tagozatának javaslatá­ra felhívást küldtünk megyénk' valamennyi oktatási intézmé­nyének a pedagógiai múzeum létesítéséről. A felhívásnak, amely a célkitűzést és a gyűj­tési feladatokat tartalmazta, egyelőre nem sok eredménye volt. Ez meghatározta a szer­vező munka feladatait és az első bemutatkozás jellegét is. A szervező munkában a pe­dagógusszakszervezet és első­sorban a megyei titkár, Hartly Jánosné segítségével több nyugdíjas megyei titkárt és jó helyi ismeretekkel rendelkező idősebb nevelőt vontunk be körzetenként. Az ..előőrsök” lelkesedése, javaslataik sok se­gítséget és erőt nyújtottak a nem kis munkához. Az első önkéntes jelentke­zés tiszteletébresztő anyaga a múzeumi kiállításon Egy pe­dagógus életútja cimmel je­lentős helyet kapott. Egy be­csületes és gazdag érdeklődést mutató 82 éves tanító életút­jának dokumentumait tartal­mazza a tabló, az első tanító­képzői bizonyítványtól és ki­nevezéstől a gyémánt diplo­máig. A sók megsárgult papír nemcsak egy-egy állomása a több évtizedes pályának, ha­nem tanúsága is a köz szolgá­latának és az igazi hivatás­nak. A tabló természetesen csak villanásokat mutathat be: az első tanítói beszédet (60 év­vel ezelőtt), tanfolyamokról, továbbképzésekről szóló bizo­nyítványokat, a szovjet kato­nai városparancsnok igazolá­sát egy Nemzeti Segély akció­hoz. Mindez önkéntelenül Is adja azt a feladatot, hogy me­gyénk sok tiszteletet érdemlő e nevelőjének életútját érdé-, mes feldolgozni. zetes módon tárul fel egy-egy történelmi korszak hatása a közoktatásra, megyénk és az ország problémáira, több ki­emelkedő pedagógusnak tevé­kenységére. Néhány jellegzetes példát is kiemelek ennek iga­zolására. A Néptanoda című folyóirat 1893. évi egyik szá­mában például a papok hit­szegő és haladást gátló tevé­kenységéről ír egy megyei le­velező. A salgótarjáni gimná­zium 1934/35. tanévét feldol­gozó évkönyvben Pénzes J. ta­nár — aki igen jó barátja volt Juhász Gyulának — 60 (!) közleményre hivatkozva írt tanulmányt a korszerű fel­adatlapos számonkérésről. A Horthy-korszaköt. a fa­sizmus uralomra jutását igen szemléletes hivatalos levelek, kérvények és tanulmányok mutatják be. (Az Istenes ne­velés feladatai. Az iskolába betörni akaró politikai moz­galmakról. Súrlódás az SS- rsapatokkal. Behívóparancs Mozgósítási parancs. A suhogó pálca szerepe stb.) Vannak igen tanulságos dokumentu­mok a múlt század második feléről. Különösen értékesek az iskolaszék! jegyzőkönyvek és a megyei Tanítótestületek tevékenységét bemutató hír­adások. Igen elgondolkodtató, hogy a századfordulón, majd a két -világháború közötti időszak­ban színvonalas megyei kiadá­sú folyóirata volt tanítóink­nak — ezekből is bemutatunk néhányat. A polgári iskolák nevelői sok cikkel, híradás­sal jelentkeztek az országos folyóiratokban, viszont a fel- szabadulás után dig léhány szám jelent meg i Nógrádi Pedagógus Szemléből. Szeret­nénk a múzeumban össze­gyűjteni minden olyan kiad­ványt, cikket, amelyeket me­gyénk nevelői írtak, illetve amelyek megyénk iskoláivá) foglalkoznak. Viszonylag kevés a tárgyi emlék. (Jelvények, fizikai szemléltető eszközök, palatáb­la, szemléltető képek.) A je­lenlegi anyag minden bizony­nyal jelentősen bővíthető. A tervek szerint, legalább képes anyagban szeretnénk össze­gyűjteni a nevelőink által ké­szített szemléltető eszközöket, újításokat. E rövid tájékoztató termé­szetesen nem adhat teljes ké­pet a kiállítási anyagról, a/ eddigi gyűjtőmunkáról. Pedagógusaink azonban sok segítséget, tárgyi anyagot, ké­peket, okmányokat ajánlhat­nak fel múzeumunknak, amely a megyei hálózatban fontos szerepet tölt be, s a jövő in­tézménye lesz. Addig is köszönetét kell mondanunk a szécsényi gim­náziumnak, amely méltó kör­nyezetet nyújtott számunkra. dr. Szabó Károly, Kovács Fe­renc és Radics István szak- felügyelőknek, valamint Ko- valcsik András nevelőnek, akik igen sokat segítettek az első kiállítás megrendezésé ben. Andrássy Péter tanulmányi felügyelő Megjelent a Nemzetközi Szemle márciusi száma Az első múzeumi kiállítás­nak az a célja, hogy bemu­tassa a gyűjtő- és feldolgozó munka széles lehetőségeit, re­mélhetően sikeresebben, mint egy hivatalos felhívás. A kiál­lítás szerdán, 12-én nyílt meg Szécsényben. További tervünk az, hogy minél teljesebb anyagot állít­sunk össze hazánk tanköny­veiből, tanterveiből. A középiskolai évkönyvek­ből, megyei tanulmányokból, megyei pedagógiai folyóiratok­ból (ez utóbbiakból nagyon sok hiányzik) ugyanis jelleg­Az amerikai kommunista moz­galom egyes kérdéseiről írt Al­bert Béláué. Elmondja, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártja ma már következetesen ha­lad a marxizmus—leninizmus út­ján. Kitűnik ez a pártnak, a vi­lágeseményekkel kapcsolatos ál­lásfoglalásaiból, például a cseh­szlovák helyzettel, a vietnami há­borúval, a néger mozgalmakkal kapcsolatban. A Mezsdunarodnaja Zsizny szov­jet külpolitikai folyóiratból közli Usztyinov: Matematikai módszerek a nemzetközi kapcsolatok vizsgá­latában című rendkívül érdekes írását. A társadalom tanulmányo­zásához és analíziséhez a szociá­lis modelleknek átfogó komplexu­mát kell felépíteni — írja. A szo­ciális modellek fel állít ágában fel kell használni a modern matema­tikai elméletek módszereit, — a valószínűség-elméletet, a tömegki­szolgálás elméletét és a játékel­mélet módszereit. Egyéb írások a “Nemzetközi Szemléből: R. Palme Dutt: 1969 Merre tart a kapitalista viláv (Labour Monthly), Harsány! Ernő Politikai rendezés, vagy újabb há­ború a Közel-Keleten?, N. Jurjev: A „békés behatolás” stratégiájá­nak agresszív lényege (Mezsduna- rodnaja Zsizny), O. Lvov: A Mao Ce-tung-csoport, politikai manőve­rei (Pravda). Jean Suret-Canalc * Hogyan küzdhető le az éhség és a fejletlenség? (France Nonvella), „Elvesztettük uraim inkát a csó­nak fölött” (Interjú Kenneth D. Kaunda zambiai elnökkel (New­sweek.) A mexikóiak azonban nem vették ki a szivart a szá- j ükből, hiába fenyegetőztek bármivel, vagy ígérgettek bármit a franciák. Amikor már a légiósok a csónakkal a partra értek, előkerült a kikötőváros parancsnokságának tolmácsa, ő fordította le az állandóan szivarozó mexikóiak válaszát: — Egy szúnyogcsípés elegendő a sárgalázhoz... A sárgaláz pedig a halál. A szúnyogok azonban nem szere­tik a füstöt. Ezért szivarral védekezünk ellenük. Más meglepetések is vártak Vera Cruzban a légió­sokra. A kikötő egyetlen mólójánál sorakozott fel az ala­kulat, onnan indult be a városba. Az utcák szélesek, ló- vasút közlekedik rajtuk. A házak — egy-két emeletesek. Tetejükön — és ez a második- meglepetés — keselyük ül­dögélnek. Ha valami ennivalót, hulladékot, szemetet fe­deznek fel az utcán, akkor leszáll nak a kövezetre, járó­kelők közé, és azonnal felszednek minden ehetői. Senki­nek nem jut eszébe, hogy a hatalmas madarakat megza­varja. Hasznosak Vera Cruzban a keselyűk, mert nagy a részült abban, hogy a kikötővárosban viszonylag tisz­ták az utcák és terek. Különösen a vásártér körül látni belőlük sokat, igaz, ott a legtöbb dolguk, ott a legtöbb hulladék. Keselyűk ülnek a templomtornyokon is, amint ezt a csodálkozó francia tisztek és a légiósok megállapították. Olyan megszokott mindez, olyan mindennapi madár Vera Cruzban, mint az európai városokban a galamb. A város közvetlen környékén kisebb-nagyobb tavak, mocsarak voltak, benőve sással és más vízinövényekkel. Az iszapban négy-öt méteres alligátorok fekszenek. A mocsarak vizében a trópusi meleg hatására gyorsan bom­lásnak indulnak az állati és a növényi eredetű an vasok. Rossz illatú gőzök térjen gének n város peremén, és meg- — 13 — fertőzik a levegőt. A legveszélyesebb a tavaszi időszak, ekkor általában szélcsendes az idő, tehát semmi sem hű­ti le a mocsarak környékének forró levegőjét. Ilyenkor kezdődik Vera Cruzban a nagy sárgaláz-járvány, és meg­állíthatatlanul terjed, szedi áldozatait. Forcy tábornok így biztatta a katonákat, mielőtt a légiósok karavánja elindult Vera Cruzból: — Forró vidékeken haladtok majd keresztül, ahol talán több betegség, mint dicsőség vár rátok... r'élvad emberek, meszticek, indiánok és mulattok akarják majd elállni utatokat, dé a francia katonákat senki és semmi nem állíthatja meg .. . Elindult a karaván Mexikó belseje felé. Sárgán vil­logó homokon, kopár tájakon menetel a légió. A fülledt melegben lassan haladtak előre. Sehol semmi árnyék. Néhol egy üres nádkunyhó, lakói elmenekültek. A rossz úton lassanként felbomlik, rendezetlenné válik a kara­ván. Az altisztek veszik át az ostort az öszvéreket hajtó mexikóiak kezéből, de ez sem segít. Az út rossz, az álla­tok csökönyösek, a szekerek csak döcögnek, 5. fev liter rí* egy századnak Tompán morajlott a föld. Ezer és ezer pata rohant lefelé a dombhátról. Meglódultak a mexikóiak. Veszedelmesen közeledtek. Már a sík terepen vágtáz­tak a lovak. ötven méter választja el egymástól az ellenfeleket. Már csak negyven. A légiósok várnak. — Túz! Tűz! — kiáltják a légiósok altisztjei. A négyszög egyik oldala, amely éppen szemben áll a mexi­kóiakkal. hirtelen megmozdul. Féltérdre ereszkednek a katonák. Izgalom nélkül céloznak, akárcsak a gyakorla­ton, Egyszerre szólalnak meg a fegyverek. Óriási kavarodás. Az egyik ló úgy dől össze, mintha mind a négy lábát egyszerre törték volna el. Mellette egy másik felágaskodik, azután összerogy. A korbácsos mexi­kói a melléhez kap. az aki két pisztolyából tüzelt, fegy­vereit az égre emeli, értelmetlenül szórja az ólmot, de az is lehet, hogy a félelem elvette az eszét. Lovak és em­berek a földön. Felbomlik a rend. — 14 — Ez már értelmetlen akadályverseny. Az újabb lova­soknak halott és sebesült társaikon kellene álugratniok. ha tovább akarnak haladni. Amint azonban megtorpan­nak, elég ha csak egy pillanatra, biztos célpontot mutat­nak a hidegvérrel célzó légiósoknak. Egyre több a vo- nagló és éppen ezért különösen nehéz akadály. Újra hangzik a francia altisztek vezényszava: — Tűz! Tűz! Véres kavarodás. Gazdátlan lovak rohangálnak. Se­besült mexikóiak tántorognak. Francia oldalon semmi veszteség. Ha csak azt nem számítjuk, hogy a két teherhordó öszvér a lövöldözéstől megvadult, és nyerítve elügetett a mexikóiak távolodó lovai után. Keselyűk keringenek Cameron fölött. Olyan alacso nyan, hogy egy hatéves fiú kővel eltalálhatná őket. Kürt szó), olyan halkan, hogy Danjou csak azt hiszi, képzelődés. Maine tizedes azonban harsányan jelenti: — Támadás a domboldalról, százados úr.. . Porzik a vidék. Kaktuszok dőlnek el, szikladarabok gurulnak le, és meglódulnak a mexikói lovasok. Két ma­kacs ellenfél került szembe egymással. Most a légiósok még közelebb engedték a lovasokat, és könnyedén lepuffantották őket. A mexikóiak felváltva imádkoztak és káromkodtak. Egyre több gazdátlan ló rohangált a csatatéren. Egy elkóborolt állat fölé olyan alacsonyra ereszkedett le egy keselyű, hogy messziről úgy Látszott, mintha karmai már érintenék a gazdátlan nyer­get. Pocsékul rosszul lőttek a mexikóiak. Sok lovas pedig kardjával a levegőbe csapdosott, kellő szitok és átok kí­séretében. úgy viselkedtek, mint akik egyszerűen nem értik miért nem jutnak a franciák közelébe. Felváltva vezényeltek a légiós század altisztjei: — Tűz! Tűz! Összeomlott a mexikói támadás. Elcsendesedett minden, a mexikóiak elvonultak, el­hordták sebesüitjeiket és összefogták a száguldozó lovai­kat A légiósok élő négvszöge előtt új színt kapott a tű. Óriási sötét foltok. A2 első csata nyomán fekete' . a má­sodik után még csak vörösek. Az egyoldalú csata nyomai. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom