Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

lUpw ebben a hónapban Színházi esték A Vérnász Salgótarjánban A társulat Illyés Gyula ra­gyogó fordításában, Székely Gábor nagy műgondról, ala­pos elemzésről tanúskodó ren­dezésében mutatta be a Jó­zsef Attila művelődési köz­pont színpadán Lorca drámá­ját. Az együttes játékkeretét Török István puritánságában is erőteljes hatású színpadké­pe szolgálta. A dráma középpontjában tulajdonképpen három sze­mély áll, szinte egyenlő fon­tossággal és jelentőséggel. Az Anya alakjában Hegedűs Ág. nes családi gyászában megszi- kárult jellemű parasztasszo­nya ragyogó művészi teljesít­mény. Gyöngyössy Katalin a menyasszony szerepében el­utasítón hűvög és lírain felen­gedő egyszerre. A szerelmes férfi, Leonardo személyében Huszár László tragédia felé utaló indulatokat szólaltat meg teljes hitelességgel. K hármas méltó partnere és a tragédia részese a vőlegényt formáló Kránizt Lajos. Ro­bosztus egyéniséget kaptunk a menyasszony apjában Kür­tös Istvántól, tetszett a drá­ma kísérő alakjaiban a kettős feladatban helytálló Andaházi Margit, továbbá Sebestyén Éva, Káldy Hóra, Bókái Má­ria, Szombathy Gyula, Halász László, Czibulás Péter, Juhász János formálása. Bár a közönség ezúttal nem töltötte meg a művelődési központ nézőterét, Lorca drá­mája így is szép sikert ara­tott, emlékezetes estje marad a salgótarjáni színházbarátok­^ / Rarna Tihnv1 na. Korszerű legelő­gazdálkodás A karancslápujtői termelőszö- veikezecuen m.niegy liéisiázötven sza* va.>mai-hat számolnak. A sa- karmányellátás biztosítása s*em pontjából nagy Jelentősége van a jó minőségű hegyi legelőnek. A közös gazdaságban az címűit év­ben is nagy gondot fordítottak a legel« te. illetek ápolására« gondo­zására. Nagyven holdon újratele­pítették a füvet. Mintegy tíz va­gon műtrágyával Javították a le­gelőterületek fű termését. Emel­lett különböző kísérleteket végez­tek, s végeznek az idén is a kor­szerű legelőgazdálkodás érdeké­ben. 'emuról fcLU'01 Lcgéndi interpelláció! & Kezdődik a szerelés Azonnal kijavítják a károkat Novák Gergelytől, a Tiszán­túli uazAMjigeUiatö és Szereid Vonalat Salgótarjánban léte­sült építésvezetőségének veze­tőjétől nyert tajékoztatas sze­rint Salgótarjánban, a Mun­kácsy út 1. számú házban feb­ruár 17-en megkezdődik a földgáz vezetékeinek és egyes földgáztüzelésű fűtőberende­zéseknek a felszerelése.. A ki- lenclakásos épület után sor­rendben következik a Munká­csy út 2., 3., 4. és 5. számú házakban a szerelés. Értesü­lésünk szerint ezúttal a föl- és leszálló vezetékeket, vala­mint a lakások belső vezeté­keit építik be, továbbá a szo­bai konvektorokat, s ahol n'ncs. ott gáztűzhelyet is. Ahol erre mód van-, felszere­lik a konyhai és fürdőszobai fai'uá'vhákat. valamint a víz­melegítőt. Ahol azonban vil­lany- vagy szén-, fatüzelésű bo’^errel rendelkeznek. ez ■utóbbi berendezések eltávolí­tásával várnak a nyomáscsök­kentő állomás, illetve a kis­nyomású elosztó-csőhálózat megépítéséig. Az építésvezetőség január 2-áii tve*dte meg a lelkészü­ket a feladatra, szakmán kásái tanfolyamon vetlek részt Hajdúszoboszlón. Az építésvezetőség rendelkezése­re áll minden anyag és alkat­rész ahhoz, hogy a munkát gyorsan és szervezetten elvé­gezhesse. Az építésvezető szándéka, hogy egy-egy_ lakás­ban három napnál tovább ne tartson a munka. A szereléssel, beépítéssel kapcsolatos károkat a lakásokban az építésvezetőség szerelő kőművese a szerelés befejezése után azonnal kija­vítja. A Munkácsy úti negy­venöt lakás belső szerelését március végére befejezik. Ezenkívül folyamatosan meg­kezdik a Lovász József, a Schuver Ferenc és a Rákóczi út egves tanácsi kezelésű és szövetkezeti lakóházaiban a szerelést. Valamennyi érintett ház lakóit, tulajdonosaif az építésvezetőség jó előre levél­ben és személyes látogatássá iS erteölU a maliivá ivezueieio*. Műn mar koiabuan is tájé­koztattuk olvasóinkat, a váro­si tanács az idén harornseaz- tíz tanácsi kezeiesben levő ta kasba rendelte meg a l'GSZV-től a földgázvezeté­kek és berendezések felsze­relését, mintegy négymillió - hétszázezer forint ráfordítás­ból. Ezenkívül több magán­vagy szövetkezeti tulajdonba.* levő salgótarjáni lakóházba js bevezetik a [öldgázt. Sajnos, a belső szereléssel nem' párhuzamosan kezdődik a nyomáscsökkentő állomás, illetve a külső elosztó-csőhá­lózat építése, fgy annak elle­nére. hogy jó néhány lakás­ban már a közeli jövőben föld­gázzal fűthetnének, főzhetné­nek. erre előreláthatólag csak őssz«i kerülhet sor — ha csak az íl’etékes szervek az ezze* * * * 1 kaneso’atos előkészületek“*- me“ "em <nwi«ÍHák. s a kivi­telező szervezetet rne“ nevn erősítik anyaggal, s főleg lét­számmal. A megye egyik legeldugot­tabb sarkában, közvetlenül a megyehatáron fekszik Legénd, a kedves külsejű kisközség, amelynek házai nagy rend-- szertelenségben telepednek a hegyek oloalába, a szűk völ­gyek medrébe. s erek partjai­ra. Panaszolják is az ittlakók. hogy szerintük hozzájuk ke­vesebbszer jut el az újságíró, a megyei lap munkatársa is. Kölcsönösen megragadtuk te­hát az alkalmat, hogy néhány fontos, a falu lakosságát kö­zelről érintő interpellációnak adjunk hangot. 1 A felvetődött kérdések- re még aznap Czmorek László tanácstitkártól kértünk választ, magyarázatot, aki szí­vesen állt rendelkezésünkre. A lakosság egy általános kérése a főútvonalak járdásí- tása és a portalanítás, mert nyáron vályogot kell nyelnie annak, aki a főút közelében 'akik vagy pedig arra jár. A kérdést a község vezetői is ismerik és nagyon jogosnak találják, csakhogy a járdásí- tás egyelőre megoldhatatlan­nak látszik, éppen a település rendszertelensége miatt. Há­zakat kellene elbontani, ker­teket kisajátítani, új útvona­lakat kijelölni. A községi ta­nács tagjai ezért salamoni megoldást találtak: az utakat bitumennel portalanítják, s ezzel egyidejűleg ideiglenesen a másik panaszt a járd ásítást is orvosolják. Mert, bár az úton kell továbbra is közle­kedni, de már nem kell a já- rókelokneK száraz időben a port nyelniök. 2 Másik nagy gondja a falusiaknak, főként a fiataloknak, hogy házhely hiányában nem tudnak épít­kezni. Telek kellene, és nem is kevés, ha a növekvő igénye­ket nézzük. Az interpellálók ebben az esetben nyitott kapukat dön­getnek, mert a községi tanács ezzel az üggyel is foglalkozik. A Kenderesi-dűlőben már ki is alakítottak 32 házhelyet, csak a kisajátítási eljárás le­folytatására Van szükség. A tanács a kártalanítást is meg­oldja, mert 120 ezer forintos hitelt vesz fel erre a célra, amelynek összege a telek­igényekből minden bizonnyal néhány év alatt megtérül. Most már csak arra van szük­ség, hogy a kisajátítási aktus mielőbb lebonyolódjon. Q Különösen az ldőseb­**• bek panaszolják, hogy bár Legénden két felekezeti temető is található, méasines megoldva az örök nyugalom­ra helyezes kérdése. Olyan rossz helyen van mindkét te­mető, hogy esős, olva^ásos időszakban meg sem lehet közelíteni, s legalábbis ko­moly erőfeszítést jelent a ko­porsó felszállítása a hegyol­dalba. Mint a tnnácsházán kide­dült, a kérés annyira jogos, hogy már hosszabb ideje ke­resik a megoldás módját. Az elképzelés az, hogy megfelelő helyen új köztemetőt alakíta­nak ’ ki, és mintegy százezer forintos költséggel ravatalozót is építenek az új temető be­járatának közelében. Erre egészségügyi kérdések is sür­getik a tanács vezetőit és tagjait, mert a jelenlegi te­metőkön át egy forrás vize is keresztül folyik, s úgy jut le a községbe. Legénden nem lehet • tőkehúst vásárolni. Aki friss disznó- vagy marhahús­ra vágyik, annak tíz kilomé­tert kell autóbuszon megten­nie Alsópetényig. Czmorek László tanácstitkár ennek a panasznak a jogossá­gát is alátámasztotta, s mint elmondotta: az sem megfelelő magyarázat, hogy a lakosság nagy részben önellátó, hiszen sertést és baromfit a legtöbb háznál tartanak. Olykor, és főleg az ünnepeken, az önellá­tók is szeretnének marhahúst fogyasztani, azután mégse mindenki nevel a háznál jó­szágot, s ők is szeretnének húshoz jutni. Ebben az ügy­ben már többször reklamál­tak a Nézsai Általános Fo­gyasztási és Értésesitési Szö­vetkezetnél. Nemrégiben ígé­retet kaptak, hogy előrelátha­tólag még az idén Nézsán hús­boltot nyit az fmsz, amely megoldaná a legéndiek prob­lémáját is, mert Nézsa már könnyebben megközelíthető, mint ALópetény. Nagyon sok legéndi • embert érintő gond az autóbusz-közlekedés igényed­hez alkalmazkodó megoldása. Nem a járatok számával van baj, hanem a közlekedés idő­pontjával és módjával. Amint azt a községi taná­cson megtudtuk, tíz évvel ez­előtt Legiéndet még alig érin­tette egy-két autóbuszjárat, most nagyszámú autóbuszjá­rat viszi az utasokat Vácra és Budapestre. Rétságra azonban, amely a járási székhely, csak reggel fél hatkor lehet utazni, mert különben nem érik el Alsópetényben a csatlakozást, onnan ugyanis háromnegyed hétkor indul a másik busz. Visszafelé már jobb a helyzet, mert két lehetőség közül le­het választani: tizenkét óra után és tizenkilenc órakor is indul autóbusz Rétságról Le- géndre, igaz ugyan, hogy me­gint csak átszállással. Nézsá- ra, az orvoshoz is csak a reg­gel fél hatos busszal lehet be­menni, s másfél órát kell vár­ni a nagybetegnek is, a nyolc órakor kezdődő rendelésre. Későbbi busszal lekésnék a rendelést. Azt kérik a legéndi­ek, hogy a Nézsára 6 óra 40 perckor érkező busz térjen be Legénd re is, mert ez a fordu­ló csökkentené a nehézsé­geket L Ügy találtuk, hogy az interpellációk, ame­lyek a tanács intézkedését kö­vetelik meg lényegében nyi­tott kapukat döngetnek, most már csak arra lenne szükség, hogy a fogyasztási szövetke­zet a húskérdésben, az AKÖV pedig az autóbusz-köz1 ekedéi­ben találjon kielégítő megol­dást. Lakos György NÖGRAD - 1969. tebruái 14., péntek Tanácsköztársasági művészeti szemle A szécsényl Járás fiataljai­nak kulturális tevékenységé­ben is jelentős helyet foglal el a tanácsköztársasági művé­szeti szemlére való felkészülés, illetve részvétel. A szemle körzeti bemutatói a járásban e 'lónapban kezdődnek. Holló­kőn február 16-án, Ipolytarnó- con március 2-án, Szalmater- -sen március 9-én, Szécsény- ben pedig március 15-én zajla­nak a körzeti szemlék. A já­rási bemutatóra Szécsényben, március 4-én kerül sor. Ezen részt vesznek a helyi gimnázi­um és a mezőgazdasági techni­kum csoportjai, szólistái, s meghívás alapján a tánczene­karok és táncdalénekesek. Nagylócon március 19-én lesz járási bemutató, s a legjobb irodalmi színpadok, próza- és versmondók szerepelnek. Vé­gül április 20-án Karancssá- gon lesz a járási döntő. Itt meghívás alapján a legjobb csoportok és szólisták mutat­ják be tudásukat. rr.TSB.-T—'-"'a Búcsúzik az igazgató... A nap korán alábukott a lá­tóhatár magé. Titkos Ferenc, a Romhanyi Ctseiépkaiynagyar igazgatója szokásához híven az aulákhoz állt, s kitekintett a gyár udvarára. Szeme a szo­kottnál hosszabban időzött az újjávarázsolt gyári épülete­ken, a rendben tartott udva­ron. Rend, nyugalom és tisz­taság mindenütt — állapította meg jó érzéssel. Ezt kell most itthagyni. ti­zenkét évi munka után, sza­kadt fel melléből a sóhaj. A nehéz feladatokhoz szokott munkásemberből lett igazga­tó. szeme sarkában néhány könnycseppet morzsol «szét. Búcsúzik a gyártól. A megin- dultság kissé felzaklatja amúgyis beteges szívét. Leül íróasztala mellé, felkattintla asztalilámpáját, aztán átadja macát az emlékezésnek. 1957-et jelzett a nantár. A nvnisztériumhan dolgozik. Egyik nap behívják, e azt mondják: — Romhánvba. a cserépkályhasvárba m<sz igaz­gatónak. Az áúanotok nem a ie<vinbhak. Csinálj rendet! Nehéz idők voltak. Nem könnyű a zűrzavarból megta­lálni a kivezető utat. Megér­kezésekor elsőnek azt kérde­zi: van-e pártszervezet? — Nincs — mondták. — Akkor lesz — válaszolja. A járási pártbizottsággal és néhány ré­gi párttaggal együtt hozzákezd a pártszervezet létrehozásá­hoz. Amikor pedig megalakul a munkásőrség, az első hét között van ő is, s a befüg- gönyzött ablak mögött mond­ja a többiekkel pgviitt az e'kü szövegét: A néphatalmat meg­védem. .. Fogadalmához híven cselek­szik. Éjt nappallá téve dolgo­zni. hogy a technikailag és más szempontból elmaradott te- leoből vonzó, mi-den tekin­tetben szép, esészsé-es mun­kából vet varázsoljon. F’kéo»e- tnmo-a+táli a nártitagok és a jó érzésű, jobbat akaró «fíVpcsoHó tábo­ra. A naí*v sem veszi, hogy túlhajtotta magát, öt évet hagyott maga a cu. u<xxi, aiiii.xwi e&j este a advent** *w*p. n.egy a Körzeti IM’vuönOZ. A teui’l gyógyszer nem Hasznai. iéiLn*»zjt öuuaHesue. A kispesti rendeiO ue-gyogyásza- tau azzal logadja az orvosno: nein eooe a oorzetue tartozik, de azért megvizsgálom. — Harminc évig nem voltam or­vosnál — varaszoija az igaz­gató. Az orvosno arca a vizs­galat során egyre Komuraobá válik, végűi kimondja: szívin­farktus. K.ornazba kell menni, bármely pillanatban végzetes lehet. ' Felépülése után újra teljes erővel veti magat a munká­ba, amíg újra a szivenez nem kap. Rorhazoa kell menni — mondja az orvos. O viszont azt hajtogatja: nem és nem, maja rendbe jón. A makacsság íel- bosszantja az orvosnőt, aki dühösen csak annyit mond: - Maga íeleioiieniU Játszik életével... Nyolc hónapig volt betegál lományban. (Jutna beiatta: igaza van az orvosnőnek. Fel­kereste a vállalat igazgatója: s kérte: egészségi állapotára való tekintettel helyezzék vissza Budapestre. Kispesté: van a lakása, felesége és csa ládja. Nem sokkal később jött a válasz: személyzeti munka­körben tudnák foglalkoztatni. — Inkább várok, míg lesz más lehetőség. Továbbra is konkrét, gyakorlati munkát szeretnék ~ végezni. Ennek is eljött az ideje. Rövidesen a vállalat központjában lesz gazdasági tanácsadó, műszaki titkár. Amíg* 1 * **• idáig ér gondolatai­ban, még jobban hatalmába kerítik az érzelmek, amelyek az elmúlt tizenkét év során alakultak ki, s százféle módon kötik a gyárhoz, annak ige- sok dolgozójához. Ismét sorra veszi a barátokat, ismerősö két gondolatban bocsánatot kér azoktól, akiket valamilyen formában oktalanul megbán­tott. Mert ő is csak ember. Hr>- rag azonban sohasem volt a szívében. Azt a szót, hogy oosszui állni, nem ismerve, pe­dig sok rosszindmatu hí rész ve­lőssel keiiett szernbeszálinia. A tettek sokasága, puritán élete — az igazgatói szooában elhelyezett sezionon aludt ti­zenkét évig —a közösség odaadó, önzetlen szolgálata bi­zonyította, hogy az „állítások” valótlanok. Emlékezetében csak a jó és szép kap mo6t is helyet. S hogy szívében nincs harag, mi sem bizonyítja job­ban, mint a vállalat igazgató­jának mondott szavai. Ha úgy érzem, várnak ott. én munka­idő után is lemegyek Rom- hányba. Csendes, kiha't a táj. Éjié' felé járhat az idő. Az igazga­tó utoljára fekszik a sezlonra. Eloltja a villanyt, de sokáig nem jön álom a szemére. Venesz Károly Vizsgásnak az újítási ügyintézők Az elmúlt évben a tanácsi helj iipari vállalatok több­ségében jelentősen megcsap, pant az újítókedv. Osztály- szinten 60 újítást adtak be a vállalatok dolgozói. Ebből 38- ot elfogadtak, 22-t pedig meg. valósítottak. Az újítóknak ki- fizetett díj összege 59 ezer fo­rint. A leejobb eredményt a Nógrád megyei Textilipari Vállalat érte el. A benyújtott 2? újítási javaslatból 18-at el­fogadtak s 10-et hasznosítot­tak. Űjítói díjként majdnem 45 ezer forintot fizettek ki. A tanácsi ipar másik nagy üze­mében, a Nógrád megye» Fém­ipari Vállalatnál csak 12 újí­tást bíráltak el, amelyből ótöt hasznosítottak. Az újítók 5000 forintot kaptak. A mozgalom fellendítése céljából a megyei tanács ipari osztálya a HVDSZ me­gyebizottságával egyetértésben újítási versenyt szervez az idén, melynek középpontjába a műszaki fejlesztői tevékeny­ség segítését állítják. Ezenkí vül vizsgára kötelezik az újí­tási ügyintézőket. széd aiakjai ajkán ,— a nép- költészet természetességével és ősi erejével. Hogy mennyire a népi vi­lág mese- és kőltészetanyagá- ból merít, arra épp a Vér- nász egyik legérzékletesebb példa. A szegény fiú — gaz­dag lány szerelmi tragédiája szinte minden nép mesevilá­gában és irodalmi feldolgozá­sában fellelhető. Gondoljunk így pillanatra a magyar nep- balladák hasonló alakjaira, vagy — ha oldottabb írói felvetésben bár. Móricz Zsig- mond Pillangójára. Garzia Lorca azonoan nem oldja fel az egymásnak feszülő társa­dalmi ellentétet, s tragikus végkifejlettel színpadi balla­dát álkot. Még nem a Ber- narda Álba háza fejlett szín­padi készségével, dramaturgiai biztonsagával. de minden­esetre költői eszközeinek tel­jes értékével. Komor és nyomasztó világ az. amelyet a Vérnászban kö­zönségével láttat, a dráma kezdetétől végfejletéig egyet­len halvány mosolyra nem ad engedelmet a történés szem­lélőinek —. s ez a feszesség erősen fárasztó ugyan, de egyben arra utal, hogy az élet valóságáról van szó. az egymásnak feszülő jellemek, indulatok nem puszta írói szü­lemények és csiholmányok; Lorca az élet valóságanyagá­ból merít. Az élmény tartósságát nagy mértékben szolgálta a Szolno­ki Szigligeti Színház szuggesz- fív előadása. i Mindössze harmincnyolc éves volt, amikor Franco fal- langistái a granadai temető falánál végeztek vele. De eb­ben az egészen ki sem mért négy évtizedben, költő volt a •egremekebbek közül, akiket Hispánia történelme szült, méltó utóda Lope de Vegá- nak,- Cervantesnek. Nagysze- : rű harcos humanista és fórra- i dalmár emberként, költőként, : majd drámaíróként egyaránt, i Előbb csak verseit ismerték 1 meg. A színpaddal igazán ak- ' kor jegyzi el magát, midőn a l spanyol köztársaság színház- i vezetéssel bízza meg. Társu­latával mindig úton van. hogy apró falvak embereinek játsz- sza legszebb remekeit a spa­nyol és a világirodalom klasz- szikusainak. Ekkor, színház- igazgatósága kezdetén, 1932- ben írja meg a Vérnászt, mely aztán egy évvel később, a madridi „Beatriz” színházban kerül először közönség elé. Federico Garzia Lorca — mert hiszen róla van szó —, gazdag parasztember gyerme­ke. Talán ezert képes oly döb­benetes realitással ábrázolni azt a világot, melyet a Vér­nászban életre kelt, — a pa- , raszti módosakét és szegénye­két. s e gyermekkori környe­zet egymással való küzdelme , tölti meg Lorca költészetét és drámait a balladák hangu- 'atával. Lorca költőnek indult, s alapjában drámaíróként is költő maradt Csodálatos nyelvi pompa csillog prózájá­ban is, szinte muzsikál a be-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom