Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

Együtt terveznek

Centrum:

Ezek a széesénii fiatalok

Két legénykével találkozom a szécsényi utcán.

— Csak nem a klubba

mentek?

— Nem, nui nincs klubnap. Az igazgató bácsihoz, Tóth Endréhez megyünk, a művelődési otthonba. A klub vezetőjét, Öze Lászlót a könyvesboltban találja — válaszol kapásból a kisebbik.

1 Hogyan kezdtük három évvel ezelőtt? Decem- “ber volt. Emlékszem, a táncosokhoz jártam, huszonötén voltunk, összetartottunk. Mindenhová együtt jártunk. Ugyanig a többi szakkör tagjai is. Klub kellene — vetődött fel. Megalakítottuk. Hogyan adjunk azonban közös programot? Szécsényben sok a fiatal: középiskolások és ipari tanulók, tsz-dolgozók, gyári munkások. Az összejöveteleken a közös nevezőt kellett megtalálni. Egy év telt el, amíg gördülékennyé vált a munka. Jöttek a fiatalok. Klubestek, előadások. Együtt vagyunk. Ügy együtt, hogy most már azon gondolkozunk, hogyan lehetne még jobban csinálni, amit elkezdtünk.

Büszkék vagyunk a kiváló címre. Mindenki nevében mondom ezt. Tavaly, amikor elnyertük, 132 klubtagunk volt. Azóta 30-an iskolába mentek vagy katonának. Most? Éppen ma este újabb 20 fiatallal beszélget a héttagú vezetőség. Elmondjuk, mit akarunk — elmondják, mit akarnak. Megkérdezzük: mit vállalnak, hogy jobb legyen a munka. Mert csak így megy. közös erővel. Szívesen járunk-e össze? Igen. Nem is tudnám megmondani, melyik összejövetelünk volt a legnépszerűbb. A hadtörténeti előadások? A középiskolások újabb sorozatot kértek. A télapóest? Egy kalapba tettük a cédulákat. Minden cédulán t'gy-ágy feladat. Így mindenki csinált valamit, s akik korábban hallgattak, azokról kiderült, hogy jól mondanak verset vagy köszöntőt. Itt volt a múlt héten az „l-(-l lemezalbum”. Lányok, fiuk verset olvastak fel Adytól Soós Zoltánig. Minden vers után egy-egy lemez. Üjabban a barátságról vitázunk. Arról, ki az igazi barát. Egy rádiójáték adta az ötletet.

Vitázunk, szinte mindenről. Napokig tartott, amíg eldöntötte a gitárzenekarunk, hogy oupla vagy szimpla V-vel kezdődjön a nevük. Azóta már eldőlt. Vox a név, s így is hívják őket mindenhová • Valaki felvetette: miért nen. hívunk mi nagynevű előadókat? Sorolta a neveket, akik Balassagyarmaton jártak. Mondtam egy nevet a megyéből. Megkérdeztem, tudod-e ki ő? Nem tudta. Azt tartjuk: először szűkebb hazánkat, Szécsényt és a megyét ismerjük meg, aztán majd •jöhet más...

(A beszélgetés itt megszakadt, Öze László telefonál. A kulturotthonba, Tóth Endre igazgatóhoz siettünk.)

— Sokan panaszkodnak £ a mai fiatalokra. En ^" azt mondom, ezekkel a mi fiataljainkkal mindent meg lehet csinálni. Lelkesex, lóversenyek. Osan úgy van ez, hogy axi nem találja a megfelelő hangot, félvállról kezeli őket, az soha nem tud a közeiuKbe férkőzni. Úgy mondanám: nem elég a „jo napotos” viszony. Itt játszo- ioit le a szemem előtt minőén. Huszonegy éve vagyok kuitúrmunkás. Hét éve vezetem a művelődési otthont. Ezek a fiúk ott kezdték, hogy szóltak azoknak, akik a tökmagot elszórták. Aztán levették a sapkát. Az ajtót is bezárták, es a kabátot is letettek később. Most meg? Van egy ötlet, már összeül a vezetőség. A munkától még arra sem gondoltak, hogy nevet adjanak a klubnak. Lenyeges ez? Most azt tervezik: ótiős brigádokat alakítanak egy felelőssel. A vezetőség csak kiadja a munkát. Fegyelem? Az is van. Most készül a tizenkét pontos „házirend”. Kizártak már tagot, mert nem adta, amit vártak tőle. Nem igyekezett. Feiveuek viszont oiyat, akinek ..Rákóczis” haja volt vagy olyat, aki koes- mázott és már csak egy lépese volt a bűncselekményig. Ötletért nem mennek a szomszédba. Pénz kell? Munkát vállalnak. Klubestet szerveznek, parkosítanak, részt vesznek a háztó! házig könyvakcióban, — mondja a kultúrotthon igazgatója.

3 Amit még tudni kell a szécsényi kiváló ifjúsá- "gi klubról: „tájolnak”. Ezek a vándor-klubestek. Felülnek egy autóbuszra vagy harmincán, köztük a hattagú

móló Mexikóról. Szeretnék Komka Magdát és Básti Istvánt vendégül látni. A nyáron a Balatonra terveznek hatnapos túrát. A pénzt munkával teremtik elő. Megnyitják az ifjúsági parkot Szécsényben. Községekben klubnapokat rendeznek, ahol egy napra a felnőttek is tagok lehetnek. Még a télen: új helyiséget kaptak és bútorokat.

A Húszas stúdióban a szécsényi fiatalok. A riport ina hangzik el, Molnár Tamás készítette.

tettei eseményekről

Rigoietto és arab

kor a bérgyilkosságtól sem

A salgótarjáni József Attila művelődési központ az elmúlt héten két érdekes és gazdag műsorral ajándékozta meg közönségét. A hét elején kerüli sor az Országos Filharmónia II. bérleti hangversenyére. Ez alkalommal a Magyar Állami Operaház művészei látogattak hozzánk a sorozat keretében, és Verdi örökbecsű alkotása, a Rigoietto című opera kereszt- metszetével léptek pódiumba. A mű hangversenyszerű előadásának programra tűzése mind,en tekintetben szerencsés volt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy parádés szereposztásban hallhattuk az opera legszebb részleteit.

A nyitány után — mely ebben az esetben inkább a bevezető zene szerepét töltötte be, — hisz nem mozarti— beethoveni hangversenyméretű operanyitányról van ebben az esetben szó, — Bartha Alfonz lépett a mantuai herceg szerepében közönség elé. Első számával, a Kesztyű-áriával máris megnyerte a hallgatókat, a hangulat pedig a koncert vegére egyre fokozódott. Nehéz lenne bárkit is kiemelni a mezőnyből. Radnay

György alakítása megkapó; a színpadi díszletek és jelmezek nélkül is teljes értékű R>. ■ goletto volt, egyszemélvbcn

urait kiszolgáló udvari bolond és saját aljasságát ?e! ismerő és attól szabadulni

akaró ember, lányát rajongásig szerető apa, aki ugyanakriad vissza. László Margit Gilda szerepének legszebb áriáit énekelte. Az Operaházban gyakran énekli ezt a szerepet, így ezúttal is otthon érezte magát a Rigoietto világában. Különösen szép perceket szerzett a Gilda-áriával és az apjával, Rigolettóval közösen énekelt jelenetben.

Az. est talán legmaradandóbb élményét a III. felvonás kvartettje hozta meg (László Margit, Kürthy Etelka, Bartha Alfonz, Radnay György), mely nemcsak ennek a műnek, hanem az operairodalomnak is egyik legszebb együttese. Méltán osztozott az est sikerében a budapesti MÁV Szimfonikusok Zenekara és karmestere, F ácsi István

*

Az Egyesült Arab Köztársaság központi művészegyüttesének magyarországi bemutatkozására került sor pénteken este Salgótarjánban. A 100 tagú együttes igen forró sikert aratott. Az előttünk idegen, egzotikus kultúrál- lamnak tűnő nép életét kevésbé ismerjük. Most néhány óra alatt mégis sikerült némi betekintést kapnunk az arab nép kultúrájába. Ezt a táncot és főleg ezt a népi muzsikát az európai fülnek előbb mea kellett szokni, hogy magáévé tehesse. Első kirobbanó sikerüket harmadik műsorszámuka zeneiskola

Hangversenyek

Balassagyarmaton

Balassagyarmat, Deák Ferenc u. 6., zeneiskola. Tizenkét tanár oktat itt, tizenhat szakon, 270 tanulót. Az iskolának kihelyezett tagozata nincs. A diákok 15 százaléka a környékből, Őrhalomból, Hugyagról, Herencsényből jár be. A balassagyarmati hangversenyeket a zeneiskolában rendezik. Az idei programról Réti Zoltán, az iskola igazgatója tájékoztatott.

— Hagyományosak a havonként sorra kerülő növendék-hangversenyek. Célunk: diákjaink minél többször kerüljenek pódiumra. Tanáraink kétszer adnak hangversenyt ebben az évben. Ezeket a szülői munkaközösség segítségével rendezzük.

— A filharmónia?

— Ez a sorozat sikeres. Legutóbb Antal Imre koncertjén két telt házunk volt. Márciusban várjuk a Perényi- testvéreket. Szólóestjükre máris nagy az érdeklődés.

— Megyei esemény?

— Kettőről is beszámolhatok. Márciusban a II. megyei kamarazenei fesztivál színhelye lesz zeneiskolánk. Májusban első ízben kerül megrendezésre a Nógrád megyei zeneiskolák tanulóinak gordonkaversenyé- Balassagyarmatra várjuk őket.

— Újság az iskolában?

— Erősödött az ének-tanszakunk, Fúr Éva személyében tanárt kaptunk. Egyre népszerűbb és növekszik a vonósok és a fafúvósok száma. Divatosak a zenekari hangszerek.

— Mikor zárják az évet?

— Tanévzáró hangversenyünk júniusban lesz, de maradjunk februárnál. Fellépünk a népművelési aktívák balassagyarmati tanácskozásán. Bemutató lesz. Egy utazás: Salgótarjánba megyünk a megyei zenekari fesztiválra — fejezte be Réti Zoltán, az iskola igazgatója.

— ács —

folklór

kai, a ..Memyasszonyvalasztás” című táncukkal aratták. A Eoitó hangulatot csak fokozták „A ló” című vidám jelenetükkel. Megragadó volt a műsor második felében bemutatott „Ellenállás” című partizánjelenet. Meglepő térformáik, kifejező táncmozdulataik sok helyütt modem balettre emlékeztettek. Rendkívül megnyerő és bájos a kenyérsütést megjelenítő három táncosnő és nagy sikert aratott műsoruk befejező tánca, a „Dapka.v

Néhány szót a csoport zenei együtteséről. A zenekar az európai éy az arab népi hangszerek sikeres összeházasítása. Némely esetben a zenekar hangszerelése teljesen megfelelt a ml szokásainknak, de az igazi érdekességet mégis az jelentette, amikor arab népi hangszerek szólaltak meg akár a zenekarban, akár szólóban. Megismertük a mizmár nevű hangszert, mely a mi oboánknak felel meg leginkább, de annál sokkal élesebb, erősebb hanggal. Kitűnő művészt ismerhettünk meg ezenkívül Kamii Abdulah személyében, aki a nálunk ismert cimba- lom-citerához hasonló hangszeren játszott. A zenekar karmestere — Sábán Abu Szaf — kitűnően irányította a számunkra érdekes összeállítású, de minden tekintetűn pompás zenekart.

(— ág)

Meglepetés

előfizetőinknek

Az új mechanizmus bevezetésének időpontjain ' és a NÓGRÁD előfizetésgyűjtő idényében lapun . szerkesztősége nagy érdeklődéssel gyűjtötte előfizetőink és olvasóink észrevételeit. Figyelemmel kísértük azt is. hogy a csaknem ötezer új előfizető mit vár a NÓGRAD-tól, kit mi érdekel a legjobban. Gyűltek az újságírói noteszekben a feljegyzések, amelyekből csaknem kivétel nélkül arra a megállapításra jutottunk, hogy az olvasók és az újságírók elképzelése szinte egy szinten áll, aligha lehet nézeteltérés. Csak egyetlen dolog gátolta, hogy a közös óhajok, észrevételek megvalósuljanak — mégpedig a terjedelem. Hat oldal az csak hat oldal, s amint azt belső szóhasználatban mondani szokás, a margóra mégsem írhatunk.

I

Márpedig a hat oldal korlát, amely lehetetlenné teszi, hogy a közéleti eseményekről megyei súlyuknak megfelelően tájékoztassunk, de arra sem ad alkalmat, j hogy mindazt közreadjuk, amit a külpolitikáról, sport - j ról, ipari, mezőgazdasági és kulturális eseményekről lapzártakor jelentenek számunkra, vagy újságíróink tudósításaiban szerepel. Nem kétséges, hogy szerkesztőink nagy gonddal ügyeltek eddig is arra, nehogy a lényeg a korlátozott terjedelemben elsikkadjon, sőt sok esetben az eseményeket sikerült előbb közölnünk, mint a fővárosi lapoknak. Viszont a lehetőségek és az olvasók igénye között — bármennyire is igyekeznénk ezt cáfolni — némi űr tátongott. Sokszor már nemcsak a tudósításoktól, cikkektől, riportoktól maradtak el néhány napra, hanem a lapelőállítást anyagilag is érintő hirdetésektől is. Joggal kaptunk bírálatot azért, hogy már azt sem közöljük, amiért az olvasó a saját zsebéből külön fizet.

És a korábbiaknál is nagyobb érv, hogy a megvei laptól, amely köztudomásúan a párt lapja, az olvasók joggal várják el, hogy azokkal a kérdésekkel, amelyek a dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiek — problémái, nyíltan, őszintén, bátran foglalkozzon, hogy ezt a tevékenységét ne korlátozza, hanem az igényeknek megfelelően bővítse, szélesítse. S nem állítanánk igazat, ha azt erősítgetnénk, hogy ennek a í kötelezettségünknek maradéktalanul eleget tettünk.

A jogos észrevételek tömegét összegezve és la- : punk új mechanizmusból fakadó kötelezettségeit is: mérlegelve, arra a megállapításra jutottunk, hogy minden áldozatot vállalnunk kell olvasóink kívánságainak teljesítéséért. Ezért az anyagi következmények figyelmen kívül hagyásával olyan elhatározásra jutottunk, hogy a reális lehetőségek adta határidőn belül, már a következő hónap, Vagyis március elsején áttérünk a nagyobb terjedelemre, havi negyvennégy oldallal növeljük az eddigi oldalszámot és megteremtjük a lehetőséget az olvasók óhajainak maradéktalan teljesítésére.

Félreértés ne essék: ezzel a lépéssel semmi szándékunk sincs azokat a hiányosságokat palástolni, amelyek az elírásokból, sajtóhibákból keletkeztek, bár bízunk abban, hogy a nagyobb lehetőségek csökkentik azt a hibaszázalckot, amelyet saját munkakörünkön belül is a legszigorúbb eszközökkel szorítottunk az országos átlag alá. Egyelőre azonban az a fő célunk, hogy az olvasók és újságírók közös igényét, szükségletét uz adott lehetőségeken belül a legnagyobb mértékben kielégítsük. S nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, hogy ez a kezdeményezés munkatársainktól nagyobb szellemi, fizikai erőfeszítést, anyagi lemondást és öntudatos helytállást követel.

Nem érheti vád lapunkat, hogy palástoltuk azokat a problémákat, amelyek a dolgozók bármely rétegét, a megye bármely városát és községét, gyárát, üzemét, vállalatát, hivatalát vagy mezőgazdasági üzemét érintik. Nemcsak a megyében, hanem országosan kiérdemeltük azt a véleményt — s ezt dicsekvés nélkül állíthatjuk —, hogy kezünket rajta tartjuk a megye vérkeringésének ütőerén, s közvetlen hangon, sokszor merészen, a legtöbbször nagy tájékozottsággal informáltuk olvasóinkat. Talán az a funkciónk szenvedeti némi csorbát, amelyet felsőbb szerveink és a dolgozók gyakran kértek számon tőlünk: a bíráló cikkek, a bírálatok nagyobb mennyiségű közlése. Reméljük, ltogj’ a terjedelem növelése erre a sokoldalú, széles körű feladatra is nagyobb lehetőséget nyújt.

Mindent egybevetve: lapunk március egytől olyan színvonal elérését tűzte ki a nagyobb terjedelem lehetőségével élve, amely egyelőre minden olvasói igényi kielégít. Tudunk egyszerre folytatásos regényt és képregényt is közölni, még frissebbé tehetjük a külpolitikát és a belpolitikai események közleményeit, több színes anyagot közölhetünk és bevezethetjük azokat a rovatokat, amelyeket a méhészek, vadászok, horgászok, a különböző hobbyknak hódolók joggal követeltek tőlünk. Természetesen, e felsorolásban csak korlátozottan foglalkoztunk azzal, amire olvasóink a találkozókon, nyilatkozataikban, terjesztési versenyeken elhangzott észrevételeikben igényeiket l ejelentették.

S azt is elárulhatjuk, hogy a negyvennégy oldala", srjedelem-emelkedés mindössze néhány forintos elő- zetésidíj-emeléssel jár.

NÓGRÁD — 1969. február 2., vasárnap 3

zenekar. Irány: Piliny, Nagy- lóc, Szalmatercs. Találkoznak a fiatalokkal, beszélgetnek, műsort adnak. Elmondják azt is: hogyan kezdték, hol tartanak, mi a tervük.

A februári programból: farsangi rongyosból (mindenki hétköznapi ruhában megy), találkozás a község vezetőivel, Szécsény jövőjéről beszélgetnek. ÉlménybeszáRendezkednek. Tévét szeretnének vásárolni, csak a fiatalok nézik majd.

Na és a legfrissebb esemény: a mai napon 41 fiatal autóbuszra ült, Pásztora mentek. Ismerkednek a pásztói klubtagokkal. Tánc közben vetélkedő lesz Pásztó—Szécsény között, játékos formában. Ök rendezik.

Szokács László