Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

Húszéves o »őve^exet Mikula János igazsága Hideg szél fű] a Cserhátba!;, havat ígér. oegataotns így jó­solja Mikula János. Róla pe­dig azt tartják a pusztaiak: igen ritkán téved. Annak idején is megmondta, legyen az gazda, vagy cselédember, az jár jól, aki belép a szövetke­zetbe. Akkor sokan hitetlen­kedtek benne. Most meg már arra tekintenek értetlenül a pusztán, aki kétségbevonja az öreg Mikula János igazságát. Pedig húsz esztendeje csak jó­solt, amikor a szövetkezetföl neszéit az embereknek. Hiszen hogyan láthatott volna maga előtt példát? Az első szövet­kezetét Zsunypusztán alakítot­ták a hajdani cselédek, Mi­kula János biztatására. Sokat dolgoson míg cseléd volt, s nem pihent a szövet­kezetben sem Most hatvanhá­rom esztendős. Teste megfo­gyott, haja tnegfehéredett. A homlokán annyi a ránc, mint barázda volt a zsunyi határ­ban húsz évvel azelőtt. Csak a szemei, azok maradtak fiata­lok. Kitágulnak és fényessé­gűn szinte versenyre kel a konyhai lámpával, amint meg­idézi az időt: — Kanyó János, Hercseg János, oevai Karoly az idő­sebbik ___ Balogh Mikibe.., ö >k jöttek utánam, amikor aláirtani a belépési nyilatko­zatot .,. ~íz család, két-három hold Juttatott földdel. Kaptak hoz­zá állami tartalékterületet, s így kerekedett ki a nyolcvan holdas birtok. Az iskolában mondták ki a szövetkezet megalakulását, 1849. február­jában. Elindultak hát semmi nélkül. — Még elnököt is csak ne­hezen találtunk az elején — maga is hitetlenül csóválja fe­jét. — Plezsik Jánosnál akar­tuk, de nem vállalta ... Szemeit kérdőn függeszti az asszonyra. Plezsikné állja egy Ideig Mikula János tekintetét, majd azt mondja: — Tudatlanok voltunk ... Járatlanok az effajta dolgok­ban ... Én is féltem, mi kö­vetkezik majd ezután? Baj« Istvánná hajlott leg­inkább a szóra. Szorgalmas, dolgos asszony volt. Addig biz­tatták, bátorították, míg ki- mond.ta az igent: elnöke lett a szövetkezetnek. A férfiak meg traktorra ültek. Nem a szövetkezetére, mert bizony nem volt annak sem jószága, sem gépe még akkor. Ott volt a pusztán a gépállomás, az adta a traktorokat. Szántogat- tak, ahol csak lehetett — Kézzel vetettünk, lóval boronálgattunk, kézzel arat­tunk. Ej, — mélyet szív a ci­garettából Mikula Tános. — beszélgetjük is az emberek­kel, most éppen csak a táblák sarkait igazítjuk el kaszával, ■a gépek előtt. . Hanem akkor hajnalban keltünk, derékig vi­zesek lettünk a harmattól. Csomóztunk egészen sötétig. Nem is láttuk egymást, inkább csak gondoltuk, ki merre jár a táblában .. Gyakran látogatta a szövet­kezetét a gond, a baj, de 1930- ben mégiscsak megtartották az első. igazán jól sikerült zár­számadást. Kapták a tagok munkaegységenként három ki­ló búzát, két kilő árpát, meg két liter bort. Akkor 42 hold termő szőlőjük is volt már a Bableves-csárdánál. Ma is em­legetik Rigó Vincét, aki csa­ládostul ott dolgozott a szőlő­ben. Kaptak harminc hektoli­ter bort, örültek, hogyne örültek volna a tagok. Még azoknak is megjött a kedvük, akik addig csak ímmel-ámmal dolgoztak a közösben. A ve­zetőség meg vett egy régi te­herautót, s azzal hordták ki a határba, s este haza a tagokat. Minden évben előbbre ju­tottak valamennyid. Hitelből az igaz. de jószágokat, gépe­ket vásároltak. Volt már birka, sertés, ló meg traktor is. Be­adtak 12 ezer hektoliter te­jet, s maguk is csodálkoztak, hogyan gyűjtötték össze a ta­gok a sok tojást, tyúkot. Ne mondja rájuk senki: iám a szövetkezetiektől próbáljanak begyűjteni, ha nine» mit. Lassan törlesztgetni kezdték a jószágok, gépek árát, S 1955- ben hazajött a pusztára el­nöknek Szelcsik László, a já­rási tanácstól. Azóta is ő irá­nyítja a szövetkezetét. Így érkezett el az 1936-os év. Az ellenforradalom Idején akadtak, akik megijedtek, és iépten-nyaman azt suttogták Mikula János fülébe: — Jó lesz idejében vissza­adni mindent a tulajdonosok­nak ,.. Jönnek a birtokosok vissza, és úgyis elveszik! Mikula János, akkor már párttitkár» volt a pusztának, nem engedett, — Azért dolgoztunk mosta­náig. hogy mindent elkótya­vetyéljünk? Azt már nem! Sokan hallgattak rá. Estén­ként összejöttek az emberek, figyelték a nyugtalanító híre­ket, s buzdították, bátorították egymást. Megszervezték az is­tállók és a magtár őrzését Villa meg balta volt a fegyve­rük, azzal vigyáztak felváltva éjszakánként. Jó ideig ivem történt semmi. Egyszer aztán egy teherautó állt meg a pusz­tán. Egy csoport feitüzelt fia­tal, huligán érkezett Nagyidé­ról. Hangosan, fenyegetőzve jártak-keltek. A panutKárt keresték. S az emberek között egyetlen egy sem akadt, aki megmutatta volna melyik út vezet Mikula János házához. Azok meg dühökben törtek- zúztak a szövetkezeti irodán, a pártházban. Aztán eljött a tavasz, és Zsunypusztán megindult a munka. Közösen szántottak, vetettek, mint addig Mert a szövetkezetiek nem szaladtak szét. Űj tagokat vettek ma­guk közé, és most már a közös birtok is majd nyolcszáz hold. — Minden munkát gépesí­tettünk, smvt csak lehetett, — büszkélkedik Szelcsik László elnök. — Valamennyi munkát elvégeztük a magunk, erejé­ből... Fiatal, jó traktorosaink vannak ,., Most már jönnek hozzánk, mert fizetünk szé­pen ... Aztán szabadság, táp­pénz Is éppen úgy van, mint az iparban. Jó esztendőt aárt most leg­utóbb Mikula János is. Egy­szerűen nem akarja tudomásul venni nyugtalan, beteg szive háborgását. Még dolgozik, bri­gádvezető a szövetkezetben. — Ha jól számolom, olyan húszezer forint körül ke­restem tavaly. — Megy és ki­kapcsolja az amúgy is csen­desre fogott televíziót, — Eb­ből is van legalább huszonöt a pusztán... Ä házak is újak. Két család .. . csak ők ma­radtak a régi cselédlakások­ban. A szövetkezet szépen fi­zet .,, Még az asszonyok is, — akiknek pedig nem- adódik munkájuk egész évben — megkeresték a 14—15 ezer fo­rintot Már a szorgalmasab­bak, Baja Istvánná, Hegedűs Lászlóné... Későre jár, ideje hazaindul­ni. Pedig mondja, szívesen so­rolja a szövetkezet dolgait Mikula János. Kísér egészen a kertkapuig. A főkönyvelő még megmutatja a, művelődési há­zat Most építették, színházte­remmel, könyvtárral, K1SZ- klubbal, pártirodával. Valósá­gos kis kultúrkombinát, A fiatalember büszke, ilyen még nem volt a pusztán. Még fenn járunk a Cser­hát szerpentinjein, amikor szállingózni kezdett a hó. Seg­geire pedig megfehéredtek az utak, a, háztetők. Vincze Istvánná Tovább gyarapodott megyénk lakossága (Folytatás aa 1. oldalról) haladta a ló ezer főt. A ki­lépők száma az előző évhez viszonyítva mintegy 15 szá­zalékkal nőtt A kilépések 40 százalékát a dolgozók kezde­ményezték. Kedvező tenden­cia, hogy a munkaerő-hul­lámzás következtében az iparban a szakmunkás bizo­nyítvánnyal rendelkezőé; ará­nya emelkedett. Az építőiparban foglalkoz­tatottak száma — a felmérés alapján — az előző év szep­temberéhez viszonyítva 4.7- ről 5.3 ezer főre — a közleke­dés-hírközlés ágazatban dol­gozóké 3.9-rői négyezer főre eme'kedett Mintegy 200 fő« emelkedés történt a kereske­delemben dolgozóknál is­Munkabérek, bérarányok A megye szocialista ipará­ban az 1968-ban kifizetett munkabérek — az országos arányokkal csaknem azonos mértékben — 5,8 százalékkal emelkedtek, és megyénkben is meghaladták a termelés­növekedés arányát. A bér- emelkedést elsősorban a lét­számnövekedés, kisebb mér­tékben pedig az átlagos havi keresetek növekedése ered­ményezte. 19ö8-ban a megye iparában dolgozók majdnem 58 százalékának keresete ala­csonyabb volt. mint a megyei 2141 forintos át’ag. Ezek ha­vi átlagos munkabére 1500— 1550 forint között mozgott, uevanakkor a megyei átlag felett keresők átlaga elérte a 2900 forintot is. Az egyéb népgazdasági ágak közül a legalacsonyabb átlagkeresetek a kereskede­lemben és a költségvetési szerveknél voltak. Megyei összesítésben a férfiak átlag- keresete 2260,— a nőké mint­egy 1400 forint volt. a férfiak átlaga tehát több mint 60 százalékkal volt magasabb, mint a nőké. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A lakosság bruttó pénzbe­vétele 1968 évben 8,4 száza­lékkal (142 miUiő forinttal) volt magasabb mint az elő­ző évben A penzberéte az év folyamán nem rótt egvan- Letes ütemű, mivel a növeke­désből mintegy 60 mittié fo­rint a IV. negyedévre jutott A bérből élők bevételei 1967. évhez viszonyítva 6,3 száza­lékkal, a parasztság pénzbe­vételei 25,8 százalékkal nőt­tek. A személyi jellegű kifizeté­sek 1968. ©v (oly ártván kere­ken 13 százalékkal voltak magasabbak. mint az előző évben. Ezen belül a társada- lorabi?tositós> kifizetések 15,4, a családi pótlékok 1,3, a napidíjak növekedés© 24,8 százalékos volt. As Országos Takarékpénz­tár betétállománya 1968. év végén 442; millió forint volt, közel 74 millióval (aO.O száza­lékkal) magasabb, mint egy évvel korábban. ' Az összes betétállománynál gyorsabban (33,4 százalékkal) nőtt a gép- koes’-nyereménybetétek állo­mánya. A lakossági hitelek állomá­nyának növekedése 1968 év­ben az előző évihez viszo­nyítva mintegy 12 millió fo­rint, 2,4 százalékos volt. 1968 évben 9,4 százalékkal több személyi hitelt és 34.3 száza­lékkal magasabb áruvásárlási hitelt folyósítottak, mint 1967 évb©p, A kiskereskedelem árufor­galma fogyasztói folyóáron, az előző évhez viszonyítva a* országos hétszázalékos növe­kedéssel szemben csak 6,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül a bolti élelmiszerek for­galmának aránya, az orszá­gossal azonosan alakult, a ruházati és vegvesiparcikk- forgalom ugyanakkor az or­szágosnál gyorsabban nőtt. a vendéglátás forgalma viszont lényegesen alacsonyabb volt. As összes eladáson belül legnagyobb mértékű a bolti élelmiszerek forgalom-növe­kedése volt, az országossal azonoe mértékben kilencszá­zalékos A megyei vendéglá­tás bevétele ugyanakkor az országos kétszáaalékka! szem­ben csak 0.5 százalékkal nőtt. A bevétel növekedés az év fo­lyamán itt sem volt egyenle­tes. KESERŰ GYÜMÖLCS A dolog még a »póron indult, de most sem fejeződött be megnyugtatóan. Azzal kezdő­dött, hogy a salgótarjáni Ma­dách Imre Gimnázium és Szak- középiskola tanulói rendkívül kellemesen érezték magukat a budakeszi építőtáborban, ahol jó munkájukért méltó elisme­résben is részesültek. Ezer t múlt év októberében, amikor « Budakeszi Állami Gazdaság szőlőt szedni hívta a fiatalo­kat, a két harmadik osztály, a lakatosok és a B-sek, öröm­mel vállalkoztak a munkára. Mint később kiderült, korai volt az öröm. A gazdaságban brigádokra osztották a diákokat, a leány­brigádot — zömmel a B. osz­tály — a kényes exportszölö szüretelésére irányították, míg a fiúkra — többségükben a lakatos osztály tanulói — a kevésbé kényes termés szüre­telése maradt, amely termé­szetesen szaporább munkának bizonyult. Ráadásul esős idő jött közbe, így a lányok csak igen kevés szőlőt szedhettek •— az exportszőlőt csak száraz időben lehetett szedni —, míg a jiúfc teljesítménye megug­rott. A bajt a Budakeszi állami Gazdaság elszámolása okozta. miszerint a lakatos osztály ta­nulói egy hét alatt körülbelül Ötven forintot kerestek fejen­ként, a lányok pedig — önhi­bájukon kívül — ötven forint adósságot ..szereztek” munká­jukkal, hiszen a kosztot a szállást, az útiköltséget tőlük is megkövetelték, A gazdaság egyszerűen oldotta meg a kér­dést, a lányok adósságát a fiúk keresetéből levonta. A lakatos osztály tehát kéri a B. osztálytól ezt az összeget, fejenként ötven forintot. Ké­résük tulajdonképpen jogos, A B. osztály tanulói viszont nem hajlandók fizetni, mondván, nem azért dolgoztak egy hétig az állami gazdaságnak, hogy ezért még ők fizessenek, nem is kis összeget. Nekik is igazuk van. Ügy tűnik, a két osztály — az igazgató, s a nevelőtestület közbelépésére, s morális ér­zékről tanúbizonyságot téve — megegyezik: a „lakatosok” elengedik követelésüket, belát­va társaik igazát is. Mindenképpen elgondolkod­tató azonban a budakeszi gaz­daság eljárása, amely figyel­men kívül hagyva minden ne­velési szempontot, ilyen hely­zetet teremtett két osztály ta­nulói között. Akkor, amikor az iskola és az élet kapcsolatának szorosabbá tételéről, a munka megszerettetéséről beszélünk a gyerekeknek, semmiképpen sem fordulhat elő az, hogy egy osztály tanulói egy héten át azért dolgozzanak, hogy „ráa­dásul" még ők hozzanak anya­gi áldozatot. Azt szoktuk mondani, jő munkának édes a gyümölcse A budakeszi szőlő keserűnek bizonyult. (te) Faluról fa’ura Uj piákon Néhány hónappal ezelőtt Ipolytarnócon, a község kul­turális életéről beszélgettünk Siket Bélával. Állomásfőnök, s nagyon szereti a szép zenét. Maga is elismert művelője. Elmondta, hogy a községben megrekedt a kulturális élet, pedig szép, új, művelődési otthonuk van. Társadalmi- munka-hozzáiárulással építet­ték fel a hatvanas évek ele­jén. — Annyi, mintha nem is volna. Nincs benne élet — mondta. * Hiány ég bírálat Másoknak is ilyen vélemé­nye volt- Nem azért fáradtak az építkezések idején, hogy amikor elkészült, udvarát gyep lepje, berozsdásodjanak a* ajtókilincsek. Hiszen több mint egymillió forintot fordí­tottak rá, Szép. modern, ma­gas épület, szeretnék hasznát venni, Idézzük Szabó László ipolytamóci lakos véleményét is — Felépítettük a művelődé­si otthonunkat, az a kívánsá­gunk. hogy este nyitva le­gyen. tanulni, szórakozni jár­hassunk bele, a fiatalok ott töltsék el szabad Idejüket, ne a kocsmába,» . A tanács vezetőivel is be­szélgettünk a dologról. Ko­vács János tanácselnök nem tiltakozott Elismerte, hogy a község kulturális élete nem megoldott. A község dolgozói legtöbbet a tanácselnököt bí­rálták a hiányosságokért. Si- ba Gergely, Kelemen József- né vb-tagok egyetlen ülésen sem mulasztották el sürgetni, hogy az ügyet a község vezető testületé vegye a kezébe. Átnéztük azt a végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvet, amely rögzíti, milyen felada­tokat kell végrehajtani a köz­ség kulturális életének fellen­dítése érdekében, így lehetne summázni: személyi változást az otthon vezetésében, egy esztendőre elkészíteni a kul­turális programot; létrehozni a szakköröket, beindítani a politikai, társadalmi és tudo­mányos előadásokat, klub­esteket. szórakoztató előadá­sokat rendezni, A vb döntését a tanácsülés elé terjesztették jóváhagyásra, és Ipolytarnó- cop megkezdődött a munka az eleven, pezsgő kulturális életért. A program Az otthon vezetője Télek Balázs volt. az iSK.oiaig&'ígató. Köztiszteletben álló ember. Nem felkészültségének hiá­nya, hanem a munkájával já­ró elfoglaltsága miatt nem tudta a szükséges energiát a művelődési otthonra fordíta­ni. Természetesen sokat tett. Különböző rendezvények fű­ződnek nevéhez, de a község dolgozói többet igényelnek. A /égrehajtó bizottság Telek Irén tanítónőt bízta meg az otthon vezetésével. Fiatal pe­dagógus. Az időn fejezi be főiskolai tanulmányait. Hely­beli, kapcsolatban áll a fiata­lokkal, Eddigi tevékenysége azt bizonyítja: a végrehajtó bizottság jól választott. Már elkészült a község kul­turális programja is. Gazda­gabb az előző évieknél. Politi­kai, világnézeti oktatás fel­nőtteknek, fiataloknak, szóra­koztató műsorok, klubestek, vetélkedők, közös esti foglal­kozások szerepelnek benne. Nem hiányoznak a színházi előadások sem. Külön foglal­kozik a könyvtár munkájá- vab A tanács elfogadta a prog­ramot, Jelenleg a megvalósí­tás a legfőbb gondunk — mondta a tanácselnök­Nemrégiben személyesen is meggyőződtünk arról, hogy a célul tűzött feladatokat ho­gyan hajtják végre. A téli es­ték keretében nyolc előadást tartottak, amelyen 309—350 hallgató vett részt. Olyan kérdéseket vitattak meg, mint a tsz belső életének alakulá­sa, a mezőgazdaság fejleszté­se, a mezőgazdasági terme­lést befolyásoló tényezők, szociálpolitikai kérdések és ehhez hasonló hasznos tud­nivalók A téli esték népsze­rűek Ipolytarnócon, Több szakkör is alakult. A színját­szók előadásra készülnek. Si­keres KISZ-klubdélutánt is ’-endeztek: szellemi vetélke­dőt, a Szovjetunióról élmény­A megyei ruházati árufor­galom 1968. évben az orszá­gosnál (hatszázalék) lényege­sen nagyobb mértékben, 7.8 százalékkal nőtt. ami a ked­vezőbb késrietös&zetéteUel és a jobb áruellátással magya­rázható. A vegyes iparcikkek forgal­mának országos hétszázalékos növekedésével szemben » megyei forgalomnövekedés nyolcszázalékos volt. A ve­gyes iparcikkek közül a tartós fogyasztási cikkek értékben! forgalma 22.7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év­ben, A tavalyinál lényegesen magasabb kölcsönfolyósítás következtében a hitellevélre eladott tartós fogyasztási cik­kek forgalma annál nagyobb mértékben, 26,3 százalékkal nőtt. Szttririlis és kulturális ellátottság A megye egészségügyi ellá­tottsága az év folyamán lé­nyegében nem változott. A 16 ezer lakosra jutó orvosok szá­ma az előző év végi állapot­tal azonos: 13,9, Megyénkben az elmúlt év végén 339 orvos működött, számuk az előző ev végéhez viszonyítva 1 fővel csökkent. Egy körzeti orvos­ra az év végén 2926 lakos ju­tott, az előző évhez viszo­nyítva 3.6 százalékkal, (tehát az országos arányoknál na­gyobb mértékben) csökkent. A teljesített, rendelőintézeti orvos.) órák száma 147 ezerre (mintegy 10 százalékkal), a rendelőintézeti gyógykezelési esetek száma 981 ezerre (az előbbivel azonos- mértékben) emelkedett. A Wnoénzes na­pok száma az 1967. évi 6,3- rő! 7,1-re nőtt Az 1968/69-es tanév ele jen általános iskoláinkba 31135 tanulóit vettek fel, számuk az előző tanévhez viszonyítva 4,8 százalékkal csökkent. Az oktató-nevelő munkát ellátó pedagógusok száma 1507-re (15 fővel) emelkedett. Egy tanerőre 20,7. egv osztályte­remre 38,1 tanuló jut, 9,0, il­letve 4,0 százalékkal kevesebb mint egy évvel .korábban. A közéniskolai tanulók száma a tanév eleién 4045 fő, mintegy 4 szár«'ókkal kevesebb mint az 1967/68-as tanév elején. beszámolót. A művelődési otthonban megindult az élet Beszélgettünk Kiss Lászlóén!, a község fiatal párttitkárával is: — A művelődési munka jobb, mim volt. Arra törek­szünk, hogy a gazdasági fej­lődéssel arányosan az embe­reit műveltsége is emelked­jen. Szeretnénk, hogy a mű­velődési otthon a maga esz­közeivel segítse, ha a tsz úí módszereket kíván bevezetni. Például a szarvasmarha-te­nyésztéssel országos hírnevet szerzétt magának a község. Erre alapozva még korsze­rűbb tenyészetet akarunk ki­alakítani. Ha a művelődési otthonban erről előadásokat, módszertani .bemutatókat tar­tanak, hálásak leszünk érte. T »rm'szrtesen a művelődési otthon szórakoztató központ is, ez sem hanyagolható el Szépíteni kall Az otthon és a község ve­zetőinek gazdag az elképzelé­se. Hibát követnek el azon­ban, ha figyelmen kívül hagyják, hogy fontos feladat az is, ha gondot fordítanak a művelődési otthonra. Hiányo­sak a felszerelései^ ridegek a klubszobák, a berendezés ko­pott, élesen elkülönül az új épülettől. Ezeket pótolni kell. A jó műsor mellett ez is vonzza majd a közösséget Ipolytarnóc azok közé a köz­ségek közé tartozik, ahol ha­gyományos a műveltség Irán­ti vágyakozás szeretik a tar­talmas előadásokat, színházat, szeretnek szórakozni. A külső feltételeket is meg kell ehhez teremteni. Bobál Gyula NÓGRAD - 1969. február 11., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom