Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
XXV. ÉVF., 33. SZÁM ARA: 1 FORINT 1969. FEBRUÁR 9., VASÁRNAP AZ MSZMP NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TÁN ÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I A mindennapi kenyér Jan Marko Normalizálásra Megnyílt az Olasz ICi* XII. kongresszusa Valamennyien emlékezhetünk arra a küzdelemre, amit a mezőgazdaság dolgozói vívtak a nagyüzemekhez méltó, nagyobb kenyérgabona-terméshozamok eléréséért. Nehéz és szívós erőfeszítés volt az, amely végül is megteremtette gyümölcsét: az idén mái- a nehéz, aszályos évben is tizennégy mázsán felüli termésátlagot értek el megyénk termelőszövetkezetei is. Állandósult tehát a nagyobb termés, s a gondos, gyors betakarítással javult a kenyérgabonák minősége. Most már, amint ezt a fogyasztók mondják, csak arra lenne szükség, hogy a nagyüzemi módon készülő kenyér minősége is javuljon, s az igényekhez mérten szélesedjék. bővüljön a választék. Mert bizony a kenyér olyan élelmiszercikk, amely a barátság. a vendégfogadás és megélhetésért való küzdelem jelképe is. A mi kenyérevő népünk jó vagy rossz kiszolgálása nem mellékes kérdés. Ebben a szellemben, és erről a mindenkit érdeklő problémáról, a ■ mindennapi kenyérről vitatkoztak fővárosunkban az érdekelt szakemberek egy teljes napon át, ezzel is súlyt adva annak, hogy a kormányzat nemcsak rendesetekkel, de operatív jellegű tapasztalatcserékkel, konzultációkkal is segíteni kívánja a lakosság észrevételeinek, panaszainak mielőbbi orvoslását, A tanácskozást bevezető előadásból megtudtuk, milyen nagyarányú fejlődésen ment át a sütőipar is az államosításokat követő esztendőkben. A korábbi 3600 kis sütöde feladatát lényegében ezer nagyobb, állami sütőüzem látja el, amelyeknek csali elenyésző arányban segít be a hatszáz magán- és a húsz tsz-sütöde. De ez a számszerűleg kevesebb sütöde is jóval több kenyeret készít, mint azelőtt a 3600. Közben a megtermelt kenyér mennyisége is százezer vagonra nőtt évente a korábbá hetvenezer vagonnal szemben. Mindez azt mutatja, hogy hazánkban rendkívül magas a kenyérfogyasztás, hiszen mindenkire száztíz kilogramm jut, amíg Angliában 42, Ausztriában 58 kilogramm kenyeret fogyaszt egy-egy ember évente. Mindez azonban arra is rámutat, hiszen az élelmiszer választék a felszabadulás után rendkívül sokat javult, hogy több kenyér fogy, mint amennyit az emberek megesznek, vagyis sok megy kárba. Hogy miért megy kárba? Mert nem kielégítő a minőség, sok kerül hulladékba a családoknál is a túlsült, vagy keletien, repedezett kenyérből. ■ A mindennapi életben, de a tanácskozáson is sok szó esett arról, hogy miért nem olyan a kenyér minősége, mint amilyet a fogyasztó joggal elvár. Számos objektív okot figyelembe kell venni. Ilyen például a sütőipar panasza, hogy olykor rossz minőségű lisztből kénytelen sütni, hogy egyes gépek, technológiák nem mindig felelnek meg a követelményeknek, s a szállítás megszervezése is anyagi nehézségeikkel, szállítóeszköz-hiánnyal társul. De el kell fogadni az objektív okok mellett néhány szubjektív akadályt is. Így például a szakemberhiányt, a Szociális körülmények kielégítő megoldásának nehézségeit (mint például a szakemberek lakásigényének kielégítése), azonkívül helyenként a jogos bérköveteléseket is ki kell elégíteni. A tanácskozás szelleme azonban azt mutatja, hogy ezekben a kérdéseikben államunk a legmesszebbmenő támogatásra hajlandó. Éppen ezért a sütőipar termelőkapacitását jelentős mértékben növelik, hogy a jelenlegi szállítási távolság nagymértékben csökkenjen, és a sütőipari termék két-három órán belül a legtávolabbi boltba is eljusson. A fogyasztót mégis és már ma is a minőség kérdése foglalkoztatja a legközvetlenebbül, hiszen jól tudják, hogy géppel is lehet jó kenyeret sütni, ez abból is látszik, hogy sütőipar sem süt mindig kifogásolható kenyeret, sőt néha dicséretremél tó a géppel készült kenyér és sütemény minősége. Azonkívül azt is tudják, hogy nem egyszer a jó lisztből is fogyaszthatatlan kenyér készül. Végezetül meggondolásra készteti a fogyasztót az, hogy a magánkisiparos bármely minőségű lisztből tucj jó kenyeret sütni. Nem akarunk részleteibe menni ennek a kérdésnek, elégszer elemeztük már a sütőipar, a fogyasztók és az ellenőrök oldaláról is. Egy dolgot azonban, amelyet a minisztertanácsi rendelkezés is rögzít, s amely a tanácskozás résztvevőit is széles körben foglalkoztatta: a konkurren- cia kérdését nyomatékosan fel kell vetnünk. Nemcsak azért, mert viszonylag Nógrád megyében dolgozik a legkevesedd magánsütöde, hanem azért is, mert évek óta egy káros tendencia tanúi vagyunk, mi több, az új rendelkezés végrehajtását is mesterséges gátló tényezők akadályozzák. Jól emlékszünk még olyan Nógrád megyei sütőipari tanácskozásokra, ahol a mezőgazdasági termelőszövetkezetek képviselői olyan szándékukat vetettek fel, hogy szívesen sütnének tagjaik és községük ellátására szép, foszlós cipókat, mások meg szívesen berendezkednének cserekenyér sütésére, megint mások sütőüzemet tartanának fenn kisegítő üzemágként, ámde ezeket a próbálkozásokat éppen a megyei szervek képviselői fojtották csírájukba. A konkurrenciát megyénkben egyesek ugyanis úgy képzelik el, hogy a sütőipar valamely körzetét átveszi a földművesszövetkezet, a termelőszövetkezet, vagy magánkisiparos olyan monopol jogokkal, és kötelezettségekkel, amelyeket eddig az állami sütőipar élvezett. Másutt olyan pék- és egyéb sütemények készítéséhez és szállításához, „terítéséhez” kötik a kenyérsütés: engedélyek kiadását, amely teljesíthetetlen az adott mezőgazdasági üzem adottságainál fogva. Márpedig a konkurrenciát a rendelet megszerkesztői és a fogyasztók is csak egyféleképpen értelmezhetik, mégpedig úgy, hogy több termelő jelenik meg árujával ugyanazon a piacon, s a kereskedelem, a fogyasztó attól vásárol, aki jobbat kínál. Miféle konkurrencia az, amely sajátos helyzeten és különleges jogokon alapul. De milyen, szándék is az a kenyérellátás javítására, amely a pihenő sütőüzemek megnyitását sokszor teljesíthetetlen feltételekhez köti? A kenyérkérdés nagy tí.olog. S meggyőződésünk, hogy me- gyénkben csak akkor lehet az egészséges verseny útján elindulni, ha egyes megyei szervek nem az állami sütőipar védőszentjeinek, hanem a fogyasztók érdekvédőinek szerepét töltik be. A kenyérkérdés ugyanis, ezt a tanácskozás is megállapította, politikai kérdés. L, Gy. törekszünk Negyven külföldi delegáció — Négyezer meghívott MOSZKVA Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jelenleg a Szovjetunióban tartózkodó külügyminisztere nyilatkozott a CTK moszkvai tudósítójának. A külügyminiszter elmondotta, hogy Moszkvában olyan kérdéseket vitattak meg, amelyek a Szovjetunió és Csehszlovákia politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait érintik. Megvizsgálták ezenkívül azokat a külpolitikai problémákat, amelyek közvetlenül Csehszlovákiával vannak ösz- szefüggésben, szóba kerültek az európai biztonság kérdései is. Marko kijelentette: ami a szovjet—csehszlovák kapcsolatokat illeti, a tárgyalásokon megvitatták -a normalizálás jelenlegi helyzetét, és a kapcsolatok megjavításának módozatait. A normalizálásra — tette hozzá —, szükségünk van. és becsületesen kell törekednünk arra, hogy meg Is valósuljon. Csehszlovákia olyan külpolitikát óhajt folytatni, amely megfelel a nép szükségleteinek, amelyet a nép jóváhagy és elfogad. f BOLOGNA Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósitója jelenti: A bolognai sportcsarnok zászlódíszbe öltözött épületében szombaton délelőtt nyílt meg az Olasz Kommunista Párt XII. kongresszusa, amely felméri az 1966-ban megtartott előző kongresszus óta megtett utat és kijelöli a párt előtt álló feladatokat. A sportcsarnok földszintjét töltik meg a küldöttek padsorai — 815 delegátus, másfél millió párttag képviseletében —, ott foglal helyet az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség 131 küldötte, a lelátókon helyezkedik el a mintegy négyezer meghívott: a párt legkiválóbb harcosai, az antifasiszta pártok küldöttségei, a nemzetközi sajtó mintegy 300 megfigyelője. Az elnökségi emelvény közelében ütnek a testvérpártok küldöttei, köztük a Szovjetunió Kommunista Pártjának delegációja, élén Ponomarjov, az SZKP KB titkára, és az MSZMP küldöttsége, élén Nyers Rezső, a PB tagja, a KB titkára. összesen több mint 40 külföldi delegáció kíséri figyelemmel a kongresszus munkáját. A tanácskozást Armando Cossutta, a vezetőség és a titkárság tagja nyitotta meg, és javaslatot tett az elnökségre. Luigi Longo, a párt főtitkára, valamint a vezetőség tagjai mellett az elnökségben kapott helyet a párt számos kiváló harcosa, sok vezető értelmiségi, mint Retmto Guttuso, a világhírű festőművész, Loigi Nono, a zeneszerző. Nagy taps köszöntötte a fiatal Franco Patrusot, aki nemrég szabadult a börtönből: egy vietnami szolidaritási tüntetés nyomán tartóztatták le. Hasonló tapsvihar köszöntötte az avolai földmunkások küldöttét. Az elnökségre tett javaslatot egyhangúlag jóváhagyta a pártkongresszus. Ezután ugyancsak egyhangúlag megválasztották a kongresszus titkárságának három tagját, majd • Fanti. Bologna jelenlegi kommunista polgármestere emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy a pártkongresszusra nagy érdeklődéssel tekint nemcsak Olaszország, hanem külföld is. Azok az elemzések, és azok a döntések, amelyek az olasz kommunisták tanácskozásán születnek, mély és konkrét következményekkel járnak majd, mind az olasz tö(Folytatás a 2. oldalon.) Április 25-27: IV. Országos Amatör Könnyűzenei Fesztivál Salgótarjánban A rendező bizottság kétnapos ülése Újból megjelenik a Politika A CSKP KB titkársága legutóbbi ülésén jóváhagyta a KB hetilapjának, a Politikának koncepcióját, (mint ismeretes, a Politika megjelenését novemberben — mivel irányvonala nem felelt meg a párt célkitűzéseinek —, a KB. beszüntette). A titkárság megállapította, hogy a PolitiIcának marxista politikai folyóiratnak kell lennie, amely hozzájárul a párton belüli nézetazonosság megteremtéséhez, és érvényesíti a párt politikai vonalát. A titkárság egyetértését fejezte ki a PoliA KISZ központi bizottságának kulturális osztálya, a Magyar Rádió Zenei Főosztálya, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a KISZ Nógrád megyei bizottsága április 25- én, 26-án és 27-én rendezi meg Salgótarjánban a IV. Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztivált. A versenyt négy kategóriában (dzsessz, hagyományos tánczene. beat és pol- beat) hirdették meg. Az országos rendező bizottság tagjai, a megyei rendező bizottságok vezetői és a zsűri-elnökök tegnap és ma tanácskozáson vesznek részt Salgótarjánban. A megbeszélés résztvevői tegnap délután két órakor a megyei József Attila művelődési központban megtekintették a Salgótarjánról készült filmet, majd megkezdték az érdemi munkát. A kétnapos tanácskozást Kálovits Géza, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Ezt követően a KISZ központi bizottság kulturális osztályának munkatársa a magyar amatőr könnyűzenei mozgalom helyzetéről beszélt, Szentkúti Pál, a Magyar Rádió zenei főosztályának vezetője pedig a fesztivál szerepét, jelentőségét méltatta. Este a küldöttségek tagjai megtekintették a föld alatti bányászati múzeumot, s Eresztvénybe látogattak el. A tanácskozás a mai napon folytatódik, sor kerül a tegnap elhangzottak megvitatására. A rendezvény célja, hogy a résztvevők átfogó képet nyerjenek a magyar amatőr könynyűzenei mozgalom jelenlegi helyzetéről, s a megyék zsűri- bizottságának tagjai egységes elvet dolgozzanak ki a zenekarok elbírálására. Az országos fesztivált megelőző városi, járási és kerületi döntőket országosan februái 15-ig, a megyei döntőket március 30-ig rendezik meg az illetékes KISZ-bizottságok. A megyei döntőn aranyszínvonalat elért együttesek és szólisták közül választja ki és hívja meg az országos rendező bizottság a salgótarjáni fesztiválon részt vevő együtteseket és szólistákat. A versenyen részt vehetnek azok áz amatőr együttesek és szólóénekesek, akik ez év január 1-ig nem töltötték be 30. életévüket. A dzsessz, a hagyományos tánczenei és a beat-kategóriában a benevezett versenyzőiknek 15 perces műsorral kell felkészülni. Legalább a műsor fele magyar szerzők műveiből álljon. A külföldi számokat is magyar nyelven kell énekelni. A pol- beat kategóriában két saját szerzeménnyel lehet szerepelni. Egy együttes több kategóriában is indulhat. A rendező bizottság elvárja az együttesektől, hogy fokozott gondot fordítsanak a játék tisztaságára, stílusos, hangulatos, színes, kiegyensúlyozott előadásmódjára. valamint a kulturált, ízléses megjelenésre, színpadi viselkedésre. tika újbóli kiadasaval. Kronovetter István vízvezeték-szerelő ifjúsági szocialista urigátija tavaly decemberben, s az idén januarbau felajánlást tett: azokért a lakásokban elhelyezett csapokért, csaptelepekért, amelyeket a, brigád szerelt fel, egyévi jótállást vállal. A garancia teljessége érdekében kérlek a MOFF.M dolgozóinak segítségét. A vizveze ték-szerelvényeket ugyanis Mosonmagyaróvárott gyártják. Lapunk, s a KISZ Nógrád ni '.'gyei bizottságának kezdeményezésére február 4-én Salgótarjánba látogattak a MOfÉM dolgozóinak képviselői. Szerkesztőségünkben találkoztak Kronovetter Istvánnal, valamint ifjúsági vezetőkkel. A találkozóról, eredményéről, a csaptelepek minőségének megjavítása érdekében kötött megállapodásokról részletes tudósítást közlünk az 5. oldalon A kategóriánként legjobb helyezést elért zenekarok és énekesek arany-, ezüst- és bronz- diplomát. valamint a KISZ központ; bizottsága kulturális osztálya, a Magyar Rádió Zenei Főosztálya, szovjet művek színvonalas tolmácsolásáért az MSZBT, az. Expressz. Utazási Iroda, a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat különdíját kapják, a dzsessz-kategóriu nyertese részt vesz a Magyar Rádió dzsesszversenyének döntőjében az Álba Régia nemzetközi dzsesszfesztiválon. A fesztiválon díjazott együttesek és énekesek közül a legjobbak szerepelnek a gálaesten, amelyet a rádió egyenes adásban közvetít Salgótarjánból.
