Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-07 / 31. szám
HOSSZÚ A FALU \ NŐGR/Cn mai Kis község a megyében Felsőlold. A falu teljes utcahossza alig éri el az 180; métert. A legutóbbi beszélgetés során Nemecz Rudolf, a felső- toldi pártszervezet titkára mégis így fogalmazott: kis község, nagy gondokkal. Állítását mindjárt indokolta is. — Korán reggel indulok otthonról, általában kerékpárral, mégis majdnem két órát vesz igénybe, míg eljutok a munkahelyemre, a termelőszövetkezetbe, ahol mint bérelszámoló és SZTK-ügyintéző dolgozom. Számomra azért hosszú a falu, mert mint említettem két órát is génybe vesz, míg végigérek rajta, hiszen az emberek ilyenkor állítanak meg, mondják el panaszaikat, vagy kérnek tanácsot, segítséget a párttitkártól. Ezért nem lehet haragudni. Hiszen mindenki dolgozik a faluban, én meg örülök annak, hogy bizalmasak, őszinték hozzám az emberek... , Kétségtelen, sok munkája vén Nemecz Rudolfnak.. A három községből — Felsőtoid. Alsótold és Garáb — alakult termelőszövetkezetnek 217 tagja van, közülük 87 nyugdíjas. A tagok munkabérét számfejteni, SZTK-ügyeit intézni mindenki megelégedésére, nem kis feladat. Ezeken túl mint párttitkárnak igen nagy szerep jut a közös gazdaság munkájának kialakításában, mint ahogy mondja is: a pártmunkát nem lehet elválasztani a termelőszövetkezet tevékenységétől. Most például a zárszámadás előkészitésében volt tennivalója. Arra viszont büszke, hogy a tervezett ösz- szegen felül fizettek a tagoknak. Kikérik véleményét az alapok képzésében, a biztonsági alap megteremtésében stb. Mellette persze a mindennapi gond. A munkaszervezés, a személyi ügyek és ki tudja még felsorolni, mi minden. — Ezt a munkát csak akkor lehet megfelelően elvegezni, ha minden cselekedete tudatos az embernek — mondja. — Nem vagyunk egyformák, s van jogos és. vélt sérelem, s a kettő között kell megtalálni a helyes utat, az emberséges intézkedés lehetőségeit. A falu lakó szerint Nemecz Rudolf párttitkár annak ellenére, hogy fiatal, igen tapasztaltán cselekszik. Ezért szeretik is a faluban. — Harminchárom fős az alapszervezetünk. Tizennégyen vagyunk termelőszövetkezeti tagok, a többiek alkalmazottak, a földművesszövetkezetnél dolgoznak, pedagógusok meg mások. Ezért differenciált munkát is igényel a pártszervezet vezetése. Tennivalónk mindig, akad. Mindjárt össze is foglalja a pártszervezet előtt álló feladatokat. Tavaly csak két új párttagot vettek fel, s most fontos a pártépítési munka. Eddig négy emberrel beszélgettek, akiket alkalmasnak találnak arra, hogy a párt tagjai közé felvegyék. Van köztük termelőszövetkezeti tag, meg fiatal is. — Ez a szám azonban nem végleges — figyelmeztet. Lehet, hogy hat új taggal erősödünk az idén. Nincs zárt kapu, minden becsületes embert szívesen fogadunk. Másik gondjuk az oktatás. Beindították a háromhetes politikai tanfolyamot, Felső-, toldon 40—45 fővel, Alsótol- don 15, Garábon pedig 15—20 hallgatóval. Ezzel párhuzamosan —• a politikai oktatás után — a termelőszövetkezet ag- ronómusa 40 fő részére szak- munkásképző-taníolyamot is vezet. — A baj csupán az, hogy évről évre ismerős arcok ülnek a padokban, nem tudunk frissíteni. Reméljük, ezen a téren is előbbre lépünk. .. Amikor a tömegszerveze- tekre, s arra terelődik a szó, hogy van a faluban egy nagyszerű, jól berendezett pártszékház, Nemecz Rudolf kissé elszomorodik. — Az igaz, hogy kultúrotthon hiányában pártszékhazunk mindenki otthona. Ez rendjén is van. Otthont adunk a kiszeseknek, az úttörőknek, biztosítjuk a tévé-nézést, itt tartjuk' a zárszámadó közgyűlést, de még a táncmulatságot is. Baj azonban, hogy a tömegszervezetek gvenge működése következtében nem tudjuk tartalommal megtölteni szé^házunkat. A KISZ-t nem tudiuk összefogni. A fiatalok kilencven százaléka kijár a faluból, maga a titkár is. Így van ez Alsótoldon és Garábon is. Nincs szervezeti élet, hiányzik az oktatás, gyengén funkcionál valamennyi tömegszervezetünk, a nőtanács csakúgy, mint a Hazafias Népfront. Kampány- szerű a tevékenységük. Ezeken a gondokon sürgősen segítenünk kell. Ezért is hosz- szú a falu, mert ha megái lünk beszélgetni, ezekről is szót ejtünk. Nemecz Rudolftól sok kérdésre várnak választ az emberek. A pártmunkán túl a falut érintő dolgokban is. Pél ' al arra: mikor kezdik meg a járdásítást a községben. Megoldódik-e a belső víztelenítés, vagy segít-e a KMP a Garáb felé vezető ú' portalanításában stb. stb. Megnyugtató a válasz szinte valamennyi kérdésre. Húszezer forintból megkezdik a iárdásítást. s hét—nyolcezer forinthói a belső víztelenítést EeU'Hítiák az iskolát is. építenek hnz7,á ppv nevetői szobát és zárt zsibongót, 150 ezerért. — Nos ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kérnek megnyugtató választ az emberek. Ezért hosszú ez a falu, legalább az én számomra. Magánélet? Este 10 órától, reggel hét óráig. És természetesen az ebédidő. Az igaz, a sajtóé, akkor szeretek olvasni. Szóval kevés az idő szórakozásra. Használom a kerékpárt, de legjobban gyalogolm szeretek. Akkor sokat lehe* beszélgetni, bár így még hosz- szabb a falu. De vállaltuk a munkát, s az emberekért érdemes cselekedni... Somogyvári László kérdése Meddig titkos a lei tár ? A salgótarjáni OFOTÉRT- üzlet ajtaja kedd óta zárva a szemüvegért esdeklők előtt. Kedden kitették a táblát: „Leltár miatt szombatig zár val" —, és a legjobb esetben is csak pénteken veszik be, vagyis három, négy napig semmilyen lehetőség nem ígérkezik a szemüvegcserére, rendelésre a rászorulóknak. Az üzlet előtt napokig tanácstalanul topognak a salgótarjániak, vidékiek. Az „esdeklést” tessék szó szerint venni, nem a hatás kedvéért választottuk ezt a kifejezést. Aki szemüveget kénytelen viselni, nagyon jól tudja, mil jelent napokig élni, dolgozni a megszokott üveg nélkül. Érdeklődésünkre: miért van szükség a négy napig tartó leltárra? — a következő válaszokat kaptuk a bolt dolgozóitól: „Itt kérem hatszázezer forint értékű leltár folyik... Ez nem csekélységl” „Az egész országban így van... Még a miniszter is foglalkozott az üggyel. Hiába! A leltár az leltár! Bírják ki ezt a négy napot...” Bírják. Ki így, ki úgy viseli a látási zavarral járó kényelmetlenséget, ki igy, ki úgy vészeli át azt a veszélyt, amely ezekben a napokban a megszokott és előírt dioptri'ik nélkül munkában, közlekedésben fenyegeti. A hely"~ínen ezt kérdeztük: értesítették valamilyen módon a közönséget a hosszas leltárról? A válasz: „a leltár szigorúan titkos a kezdetéig/” Tényleg így van az egész országban? — Pl — Tőkés piacokra is A Nógrád megyei Fémipari Vállalat évi kábeldob-termelésének majdnem felét Csehszlovákiába exportálja. Több jelzés érkezett, hogy a csehszlovákiai piac rövidesen telítődik ebből a gyártmányból, Jó, ha a gyár vezetői más piacok után . néznek. Az elmúlt évben már üzleti kapcsolatot alakítottak ki egy osztrák céggel. Részére 40 dobot exportáltak. Az idén, az első negyedévben 120-at küldenek az osztrák megrendelőnek. Egy francia cég próbaképpen 50—100 kábeldobot rendelne, ha konstrukcióját megfelelőnek találja. Érdeklődik a gyár e terméke iránt egy NSZK-beli cég is. Az ajánlatokat rövidesen elküldik. Üzletkötésre — az utóbbi külföldi céggel — előreláthatólag az első negyedév végéig kerül sor, amennyiben a gyár is megtalálja számítását. DER Amikor először hallottam a sóderról, azt gondoltam, valami épít- ke/.essei kapetioiatban emlegetik annyit. Méltán, hiszen sok építkezés elmaradását magyarázatták sóderhiánnyal. Azután rájöttem, nem az építőanyagról van szó, s nem is arról a beszédről, amelyre gyakran használják: „nyomja a sódert”. A „sóder” tulajdonképpen egy érdekes játék. Eredetét nehéz lenne kinyomozni, annyi bizonyos, hogy az ükapja az egykori ..hegyek között, völgyek között, zakatol a vonat” kezdetű játék lehetett. A kettő között ugyanis sok a hasonlatosság, de a „sóder” fejlettebb. A csécsei kiszesek, a/ ifjúsági klub lelkes lányai és fiai tanítottak meg a játékra. Az ifjú nemzedék nagy előszeretettel sódéról, amikor csak lehet, s amikor hangulat kerekedik hozzá. Na, de mikor nincs jókedvük a fiataloknak? A sóderoláshoz sok lány, sok fiú kell. A klubnapokon, foglalkozásokon pedig van. Amikor befejezték a foglalkozást, befejezik a próbát, kezdődhet a sóderolás. S ez a vidámabb része a klubéletnek. Körbefonódnak lányok, fiúk, s körbejárva énekelik a következő szöveget: „Eg a gyertya, ég, El ne aludjék, Aki lángot látni akar, Mind lego - sóder, sóder. A lábam alatt. Aki itt a legszebb. Tőlem csókot kap.” A kedves gyerekdallamra hangzó szöveg közben táncol a kör, míg a befejezés után mindenki kiválasztja a legszebbet, S ... Azután újra feláll a kör, s kezdődik minden elölről. p. a. Segít a patronáló gyár Több mint nyoleszáz tagja van az Érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetnek, s a tagok nagy része asszony. A női tagok foglalkoztatása a dohány, a cukorrépa ée egyéb munka- igényes növényei? termesztése mellett sem tekinthető megoldottnak. Különösen a téli hónapokban kérik az asszonyok a munkát. A budapesti Goldberger gyár, amely lassan egy évtizedé patronálja a szövetkezetét, most is az érsekvadkertiek segítségére sietett. A gyár, valamint a szövetkezet vezetői a közeljövőben megbeszélik, milyen lehetőség kínálkozik arra, hogy a budapestiek egy konfekció- részleget helyezzenek ki a községbe. Ha az elképzelés megvalósul, jelentős mértékben enyhülnek a foglalkoztatási gondok Érsekvadkerten. fäliosfogBoles a nyereség felosztásáról A vállalatoknál jelentkező különböző félreértések tisztázása ce juuoi a Munkaügyi Minisztérium, a SZOT és a Pénzügyminisztérium az egységes értelmezés érdekében a következőkben foglalt állást: A részesedési alapot a csoportmaximumok — a csoportátlagot nem terhelő összegek levonása után — és az egyes részesedési kategóriákba tartozók éves bérűnek .szorzata arányában kell a részesedési kategóriák között felosztani, és ezeket az arányokat be kell tartani. Törvényes az az eljárás is, mely /,?ri.u a nyereséget a különböző termelő egységek hozzájárulásának megfelelően osztják szét, mivel ezek csak lényegtelen mértékben térnek el a vállalati, tröszti arányomtól. Mi az eljárás, ha a vállalat, tröszt egésze nyereséges, de vannak veszteséges részlegei es \ ;«zont, — na veszteséges a vállalat, de vannak nyereséges részlegei? Lehet-e csökkenteni ilyenkor az első és második kategóriába sorolt dolgozók alapbérét? Amennyiben a vállalat a veszteségét a tartalékalappal sem tudja fedezni, a bércsökkentést valamennyi első és második kategóriába tartozó dolgozónál egységesen kell végrehajtani, akkor is, ha a vállalat veszteségét csak egyes résziegek idézték elő. Ha viszont a vállalat egy része nem • • .t s %js. h szemexyi axap- bér-csökkentést az esetleges veszteséges részlesekne! sem alkalmazhatják. A kollektív szerződés azonban kizárhatja • >!:»• ■.? nyereségből. Az állásfoglalás egyértelműen kimondja, hogy a kollektív szerződés kedvezményei nem vonatkoznak a vezető állásúak részesedésére. Csak a vállalat felsőbb szerve engedélyezheti, hogy a részesedési alap vagy a bérköltség terhére más címen is fizessenek ki valamely összeget az előbb említetteknek. Lehet-e a munkaviszonyban nem álló dolgozókat valamilyen formában díjazni? Más vállalat dolgozója számára prémiumot, illetve jutalmat kifizetni törvény- sértő. A vállalatok csak a velük munkaviszonyban vagy munkavégzéses jogviszonyban állóknak adhatnak a bérköltség vagy a részesedési alap terhére munkabért vagy más díjazást. E tilalom nem vonatkozik a tanulmányi ösztöndíjasokra, a bedolgozókra, a szakmunkástanulókra. az üzemorvosokra, a szakoktatókra, a függetlenített párt- és tömegszervezeti tisztségviselőkre, valamint a munkaviszonyban nem álló újítók- , ra. Tisztázódott, hogy az év végi részesedés kategóriák közötti felosztásának kiszámításakor minden dolgo- z -z-srd.‘ kategóriába kell sorolni, függetlenül attól, hogy az illető az adott évben kap-e jutalmat, prémiumot. év végi részesedést vagy sem. Választ kaptak a vitázók arra is, hogy 30 napnál rövidebb keresőképtelenség idejére jár-e év végi részesedés. Ezt a jogszabályok figyelembevételével a kollektiv szerződés határozza meg. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy az év végi -s jutalom után táppénz, terhességi és gyermekágyi segély csak akkor folyósítható, ha a betegség, keresőképtelenség 30 napnál tovább tart. Vagyis a szülési szabadság időtartamára is biztosítani kell az év végi részesedést, illetve a csökkentésnélküli jutalmat, ha a dolgozó egyébként jogosult az év végi részesedésre. Ellenkező esetben a dolgozó önhibáján kívül hátrányos helyzetbe kerülne. Faluról fa'ura Talán többet is lehetne... Ha valaki Széosény felé halad, s közben eszébe jut Szé- csényfelfaluba is ellátogatni, Endrefalva központjában jobbra kell fordulnia. Ezen az utcán lehet eljutni az ide két- három kilométerre levő kisközségbe; Az erózió Furcsa a község neve! Szé- csénvfelfalu. Ami a .,felfalut” illeti, nagyon is ráillik. Az út felfelé vezet. Kétoldalt vízmosások szabdalta meredek domboldalak, becsatlakozó völgyek szegélyezik a portalani- tott szürke útszalagot. A község szélén van a termelőszövetkezeti major. Megkezdett szénakazlak, gőzölgő trágya, feneketlen sár, fakult épületek. A házak úgy kapaszkodnak , a domboldalakra, mintha valami hirtelen áradat kergette volna őket rendetlen összevisszaságba. Hiába, itt nagy úr a víz, a szél, az erózió. A kacskaringós főutcát patak csúfítja. Erre mondják: ez az egyik gondkerítő. Évekkel ezelőtt a községbeliek felkeresték az illetékes járási, megyei szerveket, s kérték: nyújtsanak segítséget, hogy legalább a belterületen kikövezhessék a patakot. Az ötlet tetszett másutt is, amit bizonyít az is, hogy megtervezték, pénzt is biztosítottak rá. Azután három-négy évvel ezelőtt Endrefalván árvizet akozott a Ménes patak egyik ága — amelyet a szécsényfelfalui- ak szerettek volna a Községükben kikövezni. Mi történt erre? Hirtelen elkezdték a patak rendezését, kövezését End- refalván. Látták ezt a felfalui- ak, s szóvá tették nemegyszer. Ök javasolták, s ők maradnak ki belőle? Harag persze nem lett belőle, s ez a józanabbaknak köszönhető. Végül is belenyugodtak a felfaluiak is a megfellebbezhetetlen ténybe, miszerint minden patakot, vízfolyást a befogadó felől, a torkolat felől kell rendezni. Fordítva nem lehet. Azóta három év telt el, de a rendezés lassan halad. S most azon vitatkoznak, és azt találgatják Szé- csényfelfaluban, mikor is érnek a munkások az ö községükbe? Attól tartanak, hogy mire rájuk kerül a sor, elfogy a pénz. A külterületen már üzemi vízrendezésben is elvégeznék a munkákat — mivel a termelőszövetkezet földjeit is elönti a víz —, de nem lehet, mert komplex tervet készítettek a kivitelezésre. Klubot kérnek Ha a vízügyben tanácstalanok a felfaluiak. még jobban áll ez a patakon átívelő hídra. Amikor a nagy terv megfogant, biztató anyagi lehetőségek kínálkoztak ennek a megjavítására is. Jelenleg azonban kevés a pénz, mert közben belekezdtek egy másik óhaj megvalósításába. Régi vágya a község fiatalságának, hogy teremtsenek lehetőséget a családiasabb szórakozásra. Magyarán mondva: építsenek klubot, ahol hasznosabban, kényelmesebben töltheti az idejét idős és fiatal egyaránt. A legutóbbi tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűléseken annyian kérték ezt, hogy a község vezetői meghajoltak a közakarat előtt. Az anyagi fedezet azonban gyengén állott, összesúgott tehát a község népe. s máris összegyűlt csaknem harmincezer forint értékű társadalmi munka. Pedig nem is jelentkezett mindenki! Amint hírlik, a tervet is társadalmi munkában vállalta egy tervező, ami ugyancsak jelentős segítség. A klubház építése azonban mégis bizonytalan. Hiába számolták össze a községi vezetők a rendelkezésre álló helyi anyag és a felajánlott társadalmi munka értékét — kevés,, Azt viszont nem tehetik meg. hogy a teljes fejlesztési alapot csupán a klubra fordítsák, másra is szükség van. Fáj a fejük a szécsényfelfalui vezetőknek, mivel az anyagi lehetőségek végesek. Igaz, mondhatnánk, hogy „mindenki addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér”. Azonban a községi vezetőket is megkapta a gondolat, ami előbb-utőbb gyümölcsözne. A szécsényfelfalui fiatal is szívesebben maradna otthon, ha szabad estéit vagy a hét végét barátságos, hangulatos környezetben tölthetné. Még az idősek is jobban összeülnének egy kis eszmecserére. Reménykednek, hogy talán a járás segíthet valamivel! S amit még lehet megtoldják társadalmi munkával. Ragaszkodnak a mostoha tájhoz Jellegzetes nógrádi kisközség Szécsényfelíalu. A lakosság többsége — férfiak és, fiatalemberek — bányába, gyárba jár dolgozni. Azonban szeretik a községüket, ragaszkodnak ehhez a mostoha tájhoz. Bizonyítják ezt azok a falusi paloták, amelyeknek a száma gyorsan szaporodik a domboldalakon. Televíziós antennák nyújtózkodnak a házak tetején, hogy bevigyék a szobákba a külvilágot. Érdeklődőbb lett a szécsényfelfalui ember is. Ez az érdeklődés azonban nemcsak a nagyvilágnak szól, hanem a község ügyeinek is. S tesznek is érte már többet, mint régebben, de talán még többet is lehetne tenni. Pádár András NÖCRÁD — 1969. február 7., péntek
