Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-05 / 29. szám

Pedagógusok fóruma Párfnapok februárban FEBRUÁR 6-ÁN: Salgótar­ján. 2. sz. AKÖV, Szóé Béla, az MSZMP megyei titkára; Balassagyarmat, MÁV, dr. Michna István. r. alezredes, Balassagyarmat Palócföld Tsz, Ozsvárt Lőrinc, a megyei pb munkatársa; Balassagyarmat, Terményforgalmi Váll. ÄFTH. dr. Horváth Istvánná, a me­gyei. oktatási igazgatóság ta­nár ■ FEBRUÁR 7-ÉN: Salgótar­ján; Kohászati Üzemek. Jed- licska Gyula, a megyei pb első titkára; Salgótarján, Ci­pész Ktsz. Vonsik László a városi pb PMO-vezetője; Sal­gótarjáni Bányagépgyár, Mis­kei Józset, üzemi párttitkár; Salgótarjáni Síküvegyár, Pa- lócz Imre, vállalati főmérnök: Balassagyarmat, Fémipari Vállalat, Nádasdi András, az SZMT vezető titkára. «•BRUÁR 10-ÉN: Salgótar­ján. megyei tanács, dr Móna Gyula, a megyei oktatási igaz­gatóság igazgatója; Salgótar-' já.n 1. sz. Postahivatal. Né­meth Jenő. a megyei hivatal •’ezetőie: Salgótarján FOK­GYEM Ktsz. Molnár István, a várósi ob TKO-vezetője: Sal­gótarján, Ruházati Ktsz. dr. Kecskés Géza,, Pü. ör. szds; Salgótarján OTP, Szőcs Gyula, fx Kohászati Üzemek főosztály- vezetőja: Salgótarján. Állami Biztosító. Szabó Aladár, a vá­rosi pb titkára; Salgótarján Vegyesipari Vállalat, Mede Szilárd, a városi pb munka­társa; Salgótarján, KISZÖV —MOKÉP, Sándor Elemér, a városi tanács vb elnöke; Szé- csény FMSZ, Györki Zoltán, u megyei pb munkatársa. FEBRUÁR 11-ÉN: Salgótar­jáni Öblösüveggyár, Hévízi István, az MSZMP KB alosz­tályvezetője; Salgótarján, élel- miszer-kisker. vállalat, Szalui Gáspár, a városi pb első tit­kára. FEBRUÁR 12-EN: Nagyoro­szi, Havas Péter, a megyei pb PMO-vezetője; Diósjenő, Hosz- szú Mihály, az MSZMP KB munkatársa; Kétbodony. Her- czeg István, a KISZ mb tit­kára ; N ógrád, t adkerti Ló- ránd, az SZÍVD titkára; Nő­tincs, dr. László István, a me­gyei NEB elnöke; Romhány, Kálovits Géza, a KISZ mb titkára; Salgótarján, városi ta­nács. Csík Pál, a városi ta­nács vb elnökhelyettese. FEBRUÁR 14-ÉN: Sale r- ján, ZIM. Szalai Gáspár, a vá­rosi pb első titkára; Salgótar­ján, Karancs Szálló, Üjlaki István, a városi pb munka­társa; Salgótarján, iparcikk- kiskereskedelmi vállalat, Hor­váth László, a MŰM. 211. sz. Int. igazgatója, Salgótarján, ingatlankezelő vállalat. Szilá­gyi Dezső, a városi pb PTO- vezetője: Balassagyarmat, iparcikk- és élelmiszer-kisker v., Húszak Artur, a megyei pb munkatársa; Felsőpetény, Kőbánya, Bállá Mihály, a já­rási pb MGO-vez. FEBRUÁR 15-ÉN: Csécse, Szabó Béla, r. őrnagy FEBRUÁR 17-ÉN: Jobbágyi, textilipari vállalat, Tóth Fe­renc, a megyei pb munkatár­sa; Egyházasdengeleg, Kővári Tibor, • a megyei pb munka­társa; Szügy, állami gazdaság, Szilágyi Tibor, a megyei okt. ig. tanára; Salgótarján, textil­ipari vállalat, Szalai Gáspár, a városi pb első titkára. FEBRUÁR 18-ÁN: Pásztó, dr. Vonsik Gyula, az MSZMP KB Tudományos és' Kulturális Osztályának helyettes vezető­je; Tolmács, Erdőkémia. Dev- csics Miklós, a járási pb első titkára; Szendehely, Sógor anyag-hiány miatt igen sűrűn kellett késedelmi kötbért fi­zetnie a gyárnak, az üvegek „ömlesztett” állapotban való László, a járási KlSZ-bizott- ság titkára; Nézsa, Kuris Mi­hály, üzemi párttitkár; Le­gend, Paulinyi János, a járási pb PTO-vezetője; Borsosbc- rény, Góg Mátyás, az állami gazdaság igazgatója; Rétsá ' tsz, Rakonczai József, a járás5 tanács vb elnöke: Tolmács gépállomás, Csóti Józsefné, a járási tanács vb elnökhelyet­tese; Szátok, Gresina István, a járási pb titkára; Salgótar­ján, írószer Ktsz, Vonsik László, a városi pb PMO-ve­zetője. FEBRUÁR 19-ÉN: Salgótar­ján, Füszért, Varga Gyula, az Öblösüveggyár igazgatója. FEBRUÁR 20-ÁN: Salgótar­ján, Megyei Kórház, Szalai Gáspár, a városi pb első tit­kára. FEBRUÁR 21-ÉN: Kálló, Tóth István, a megyei pb munkatársa; Salgótarján, MŰM. 211. Intézet, Szabó Ala­dár, a városi pb titkára; Sal­gótarján, MÁV-forgalom, fű­tőház, Tóth András, a KISZ városi bizottságának titkára. FEBRUÁR 26-ÁN: Ma™ar- nándori Állami Gazdaság, ■Szorcsik Sándor, a megyei oki igazgatóság tanszékvezetője. FEBRUÁR 28-ÄN: Erdőkürt, Kiss József, a megyei pb MGO-vezetője. met szakaszosan helyezik üzembe. A körülbelül egymil­lió forintos költséggel létre­hozott új termelőegység már az idén teljesen ellátja a gyá­rat csomagolóanyaggal. Fakarusz helyett Ikarusz A salgótarjáni helyijáratú autóbusz-közlekedésből már réges-régen kikoptak a fabódés gépkocsik — népnyelven: fa- karuszok. Egyetlen járaton azonban küzdenek az idővel és haladással: a Salgótarjánt Somlyóbánya-teleppel összekötő úton. Ezt az utat tavaly az Egri Közúti Igazgatóság ta­valy ugyan felújította, mégpe­dig azzal a céllal, hogy itt is korszerű autóbusszal lehessen a személyforgalmat lebonyolí­tani. de az út hiányosságai miatt ezt a rendőrség közle­kedési osztálya továbbra sem engedélyezte. Tekintve, hogy a somlyóbánya-telepi lakosság igénye jogos, február 4-én úgynevezett helyszíni műszak­rendőri bejárást tartanak, amelyen megállapítják a szük­séges tennivalókat, hogy az út ne csak fakarusz, de Ikarusz autóbuszokkal is járható le­gyen. Előkészületek a fesztiválra Mint ismeretes, Salgótarján­ban kerül megrendezésre áp­rilis 25—27-e között a IV. or­szágos amatőr könnyűzenei fesztivál. Az előkészületek már megkezdődtek. Február 8—9-én Salgótarjánban, két­napos tanácskozáson találkoz­nak a zsűri tagjai. Képvisel­teti magát többek között a KISZ kb és a Magyar Rádió is. A megyei elődöntőt egyéb­ként február—márciusban rendezik. A legjobb Nógrád megyei zenekarok zsűrizése március 22-én lesz. Az április­ban sorra kerülő fesztiválra mintegy 50 zenekart várnak a rendezők. itvai tanács — Fiacskám jegyezd meg — oktatja gyermekét az apja —, az élőiben két legfontosabb tulajdonság a következetesség és a bölcsesség. — Apuka, mit jelent az. hogy következetesség? — Azt fiacskám, hogy amit valakinek megígérsz, azt min­dig teljesítsd. — Na, és mi az. hogy böl­csesség? — Hogy senkinek nem ígér­getsz semmit.. ■ Elmúlik a Hosszú évek problémája ol­dódik meg az idén a Salgótar­jáni öblösüveggyárban. A gyár termékeinek csomagoló­anyaga eddig főként a buda­pesti dobozkészítő ktsz-nél készült. A ktsz, túlterheltsége miatt, gyakran nem volt ké­pes kötelezettségeinek eleget tenni. De néha a gyár is ne­héz helyzetben volt, mikor, s milyen doboz-megrendelést adjon fel. hiszen különösen az utóbbi két—három évben igen megnövekedett a kis sorozat- számban készülő üvegáruk iránti igény. A csomagoló­régi gond tárolása rengeteg törést oko­zott. Saját dobozüzemének előké­szítését egy éve kezdte el az öblösüveggyár. Helyét a régi exportraktárban jelölték ki, ahol erre a célra raktárakat és géptermet alakítanak ki. Megérkezett már a gépek egy része is, mégpedig a Szovjet­unióból és az NDK-ból. A raktárakat a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek új termékével a Dexion-Salgó elemekkel rendezik be. Az öblösüveggyár dobozüze­Aki eddig még vonakodott volna tudomásul venni, hogy Horthy Mikló,s kormányzó lesz az államfő, most már végképpen felhagyhat a töprengéssel. Csak az ma­rad hátra, hogy a kormányzói intézményen gondolkoz­zanak. A nemzetgyűlés még nem ült össze, de a belügy­minisztériumban már készítik az 1920. évi I. törvény­cikket, amely megteremti a kormányzói tisztséget. Horthy ellátogat a belügybe, Beniczky Ödön belügyminiszter­nél átnézi a törvényjavaslatot, s mint jövendő kormány­zó, elégedetlen a kormányzói jogkörrel Követeli: az államfőt illesse meg a parlament elnapo­lásának és feloszlatásának, a parlament által elfogadott tör­vények új tárgyalásra és határozathozatalra való visszakül­désének joga is, hiszen azok a királyt is megillették. Be­niczky a második követelést hajlandó teljesíteni, de a ház feloszlatása joga iránti kívánságnak vonakodik ele­get tenni. Horthy dühösen távozik. Ö a katonai hata­lom mellett a teljes politikai hatalmat is meg akarja szerezni, s szándékából nem enged. Gondot jelent szá­mára az is, hogy IV. Károllyal is számolnia kell. Az ex- király Svájcban él száműzetésben. Mivel az ország ál­lamformája még rendezetlen, a király tulajdonképpen bármikor hazatérhetne, s elfoglalhatná trónját, vagy leg­alábbis bejelenthetné trónigényét. Horthy, ügyesen ma­nőverez. Svájcba, IV. Károlyhoz küldi megbízottját. Azt üzeni a Habsburgnak, az ő kormányzósága ideiglenes, a királyhoz való hűsége töretlen. IV. Károly híve volt, az is marad haláláig, de a király trónra ültetésével meg kell várni a békekötést. IV. Károly megköszöni a hű­séget, s azt üzeni vissza: egyetért hűséges alattvalójá­nak elképzelésével, a maga részéről is támogatja kor­mányzóvá választását. — 37 — S nemzetgyűlés két nagy pártjában, a kisgazdapárt- oan és a kereszténydemokrata pártban ugyan akadnak, akik tiltakoznak Horthy megválasztása ellen, de még a kormányválasztó ülés előtt rá kell döbbenniük, hogy sok választásuk nem lehet. Azoknak a kereszténypárti politikusoknak, akik a 74 éves Apponyi Albert grófot akarják kormányzónak. Apponyi levélben maga magya­rázza el: neki nem áll rendelkezésére karhatalom, csak Horthynak, s ha nem akarnak polgárháborút, akkor a fővezért kell megválasztaniok. A levelet Huszár Károly miniszterelnök olvassa fel c. párt értekezletén és hozzáfűzi: — Megértem a felháborodástokat, de vegyétek tu­domásul, hogy ha holnap nem Horthyt választjátok kor mányzóvá, szét fogják verni az egész nemzetgyűlést... 1920. február 29-én este Horthy Miklós a Gellért Szállóban fogadja Ostenburg Gyula jelentését. Az őr­nagy jelenti, hogy minden előkészület megtörtént, min­den rendben lesz másnap. A fővezér azzal a biztos tu­dattal hajthatja álomra a fejét, hogy ébren szőtt álmai a következő napon beteljesednek. A parlament ülésére, a kormányzóválasztásra igyek­vő képviselők csak az Ostenburg-különítmény adta ka­tonai kordonon keresztül, a legszigorúbb igazoltatás után juthatnak be az épületbe. Az eligazítás körül valami hiba történhetett, mert Vass József képviselőt fél 11 óra tájban a katonák eltessékelik a képviselői bejárattól. — Mi az oka, hogy a rendes képviselői bejáraton nem lehet közlekedni? — kérdezi megszeppenve Vass József. — Nem tartozunk magának válasszal. Különben pe­dig, ha tényleg képviselő, jusson be az épületbe, ahogy tud. Vass József egy másik bejáraton mégiscsak bejut a kormányzóválasztásra, báró Korányi Frigyes pénzügy- miniszter azonban kinnreked. Ö a miniszteri bejáraton próbál bemenni, de katonák állják útját. Korányi oda­hívatja a parancsnokló tisztet, s igazolja magát, mint miniszter. A tiszt vállat von: — A katonaság azt a parancsot kapta, hogy senkit, legyen az Magyarország miniszterelnöke is, ne bocsás­son be .. — 38 — a teievixió eiott A mai hét—nyolcéves gyermek bővebb ismeretekkel, szélesebb látókörrel rendelkezik, mint szülei an­nak idején. A mesét szeretik ugyan, de a mesékkel, mesealakokkal őket már nem lehet megfélemlíteni. Min­dennek az okát keresik, kutatják az összefüggéseket, kér­déseikkel sokszor ámulatba ejtik környezetüket. Hogyha ennek okát, eredetét keressük, a sok hatás közül, amely a ma gyermekét éri, feltétlen meg kell állnunk egynél. A televízió ez. mely egyaránt lehet hasznos és káros a család minden tagjára, különösképpen a kisgyermekre. Hogy me­lyik gyermeknél, melyik hatás érvényesül jobban, az a szülőn múlik. Engedi-e gyermekének minden műsor meg­tekintését, vagy kiválogatja azokat, melyek őt szórakoztat­ják, s ismereteit bővítik, korának, érzelmi-értelmi világá­nak megfelelnek. Hasznos és szükséges, hogy a szülők minél többször nézzenek gyermekükkel együtt mesejátékot vagy filmet. így a műsor végén, de közben is kérdésekkel, magyarázatok­kal kiegészítik, teljessé teszik az élményt gyermekeik szá­mára. Fontos ez azért is, mert a gyermek igényli ilyen­kor a társat, akivel örömét, izgalmát megoszthatja, s ezek a reakciók sokat elárulnak a gyermek tulajdonságairól, elősegítik megismerését és ezzel nevelését. Nem közömbös pél­dául az, hogy melyik szereplőt érzi rokonszenvesnek, ho­gyan reagál a mese fordulataira. S ha a műsor végén vissza is kérdezzük, miről szólt a film, fejlesztjük gyer­mekünk kifejezőkészségét, gazdagítjuk szókincsét. A 9—10 éves gyermek már igen jól kamatoztatja is­kolai munkájában az egyes ismeretterjesztő előadásokban vagy a híradóban látottakat. Számára nemcsak megenged­hető, de tanácsos is ezek megtekintése. Itt azonban még nagyobb szükség van a segítésre, a szülővel való megbe­szélésre. H a tehát ilyen formában és így válogatva ültetjük gyermekünket a készülék elé, akkor az hasznos segítőtársunkká válik a nevelésben. Sajnos, na­gyon sok családban a gyermekek válogatás nélkül nézik a műsorokat, és túl sok időt töltenek a képernyő előtt, a munkából hazatérő szülő ezt szívesen megengedi. Addig nem zavarja őt a gyermek, nem csinál rendetlenséget, csöndben van, szóval nincs vele probléma ez alatt az idő alatt. A probléma azonban később jelentkezik. A gyer­mek, a nem neki való műsor hatására éjszaka nyomasz­tó álmokkal küszködik, kétségbeesetten felsír, majd reg­gel álmosan ébred, fáradt az iskolában, nem figyel, gon­dolatai még mindig az előző napi filmen járnak. Különösen tapasztalható ez háborús és bűnügyi filmek után, de ka- landfilm-sorozatoknál is. A „Belphegor” közvetítése idején a gyerekek állandóan ijesztgették egymást, „Ivanhoe” elő­adásainál Vívtak, „Teli Vilmos” közvetítésekor nyilaztak, s az „Orion” idején, órák alatt, figyelés helyett már a leg­kisebbek is az űrhajót rajzolgatták. Egész gondolatvilágu­kat ez töltötte be. Nem csoda, ha tanulmányi eredményük nem volt kielégítő, sőt sok esetben romlott. Még egy hátrányáról kell szólni a vég nélküli tévé­nézésnek: elrabolja a gyermek idejét sok hasznos foglal­kozástól, amelyek közül legfontosabb az olvasás. A keve­set olvasó gyermek mind ezek közül kerül ki. Pedig a könyv megszerettetését már a kisiskolás korban el kell kezdeni. Mi tehát a helyes teendő gyermek és tévé kap­csolatában? Üljünk le közösen a heti műsor megérkezése­kor vagy naponta, és beszéljük meg, jelöljük meg az új­ságban, melyek a neki való műsorszámok. Napirendjét úgy alakítsuk, hogy megtekinthesse, s ha nincs mindig időnk vele együtt nézni, kérjük számon mi volt az, ami tetszett, mi ragadta meg a figyelmét. I lyen körülmények között gyermekünk sem fizikai­lag, sem pszichésen nem fog károsodni, hanem ismereteiben gazdagodik. így válik hasznos segítő­társunkká, gyermekeink barátjává a televízió. Pesenyánszky Lászlóné Salgótarján, Lovász J. úti általános iskola A kormányzóválasztási komédia nem tart sokáig. Körülbelül 150 felfegyverzett katonatiszt sétál a par­lament folyosóján, sőt felfegyverzett tisztek vannak még az ülésteremben is. A jelenlevő 141 képviselőből 131 szavaz Horthyra. Az altengernagy, aki mindezt maga rendeztette, meg­lepetést színlel, amikor a Gellért Szállóban felkeresi a Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök vezette par­lamenti küldöttség, hogy felkérje: méltóztassék átfárad­ni a parlamentbe, a kormányzói eskü letételére. A fő­vezér kiöltözködve, pomádétól fénylő hajjal, legszebb tengerész díszegyenruhájában várja a delegációt, de a fehérvári püspök szavai után mégis azt mondja: — Engem egészen váratlanul ér az egész dolog. Ve­lem sem a miniszterelnök, sem más felelős politikus nem beszélt arról, hogy esetleg engem jelölnek a kormány­zói tiszt betöltésére és én erre egyáltalán nem számí­tottam ... 13. Lelkiismereti konfliktus németül Miközben legbizalmasabb hívei, az Ostenburg-külö- nítményesek a parlament környékét és a parlamentet megszállva tartják, hogy kormányzóvá választását biz­tosítsák, Horthy ott áll a küldöttség előtt és csodálko­zik, hogy kormányzóvá választották. Mintha halvány sej­telme sem lenne arról, hogy kerek három hónapon ke­resztül a nemzetgyűlési választásokon teljes erővel folyt érdekében az agitáció, mintha sohasem hallott volna a katonaság által megszervezett városi és megyei tör­vényhatósági feliratözönről, amely az ő kormányzóvá választását követelte, és amelyet a katonai cenzúra alatt működő sajtó naponta közölt. Mintha Ostenburg Gyula valami játékos csínytevése lenne, hogy különítményé­vel körülveszi a parlamentet, és tisztjeivel megszállva tartja az üléstermet és a folyosókat. Horthy úgy tesz, mintha minderről nem tudna sem­mit. s mindenen csodálkozik. De néhány perces kapa- citálás után már tudja „mivel tartozik a nemzetgyűlés­nek”, hajlandó a küldöttséggel elmenni a parlamentbe, hogy személyesen közölje a nemzetgyűléssel elhatáro­zását. (Folytatjuk' — 39 — t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom