Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-28 / 49. szám
Mi idézte eie 7 Értékesítési gondok a ISomliunvi Cserépkdlybagóitrban — Tartós lesz vagy esak átmeneti jellegű? Faluról falura \ Rossz volt a csempék minősége? Küllemében nem felelt meg a vevők igényeinek? Nem tartottak be a szállítási határidőket? Tévesen mérték tel az igényeket? önkéntelenül is ezek a kérdések vetődnek fel az első pillanatban, amikor megtudjuk: értékesítési gondokkal küzd a Rom- hányi Cserépkályhagyár. Titkos Ferenc, a távozó igazgató azt mondja: — Tavaly decemberben telítődött a piac, no nem a hazai gyárak termeléséből. Mivel az igényeket év közben nem tudtuk kielégíteni, a TÜZÉP-igazgatóság a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelországból és Romániából vásárolt jelentős mennyiségű kályhacsempét. Nemcsak 1968-ra, hanem 69- re is. Ennek hatása már jelentkezett az elmúlt esztendő utolsó hónapjában. A piac részbeni és átmeneti elvesztéséhez hozzájárult az is, hogy a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az ígértnél 23 nappal később adta át az egyik égetőkemencét. Az ebből adódó termeléskiesés erősítette a TÜZÉP Igazgatóságában azt, hogy nem vagyunk képesek kielégíteni az igényeket. lem csökkentik a termelést Az új helyzetről, a gyár központjában is sokat vitatkoztak. Csökkentsük a termelést- vagy ne? E kérdés körül folyt a diskurzus. Végül döntöttek: nem! Ügy vélik, hogy a jelenlegi állapot csak átmeneti jellegű. Később úgyis megnőnek az igények. Ezért a nyensgyártók teljes kapacitással dolgoznak. A ké- ziformázók két műszakban termelnek, az öntésnél is három műszak van. s az égetésnél is. Ez utóbbinál csupán annyi a változás, hogy kevesebb nyersáruval megrakott kocsit tolnak majd a kemencék alagútjába. Arról szó sem volt. hogy a dolgozók létszámát mérsékeljék. Ha minden kötél szakad, akkor növeljük a különleges igényeket kielégítő munkaigényes kézigyártást, de dolgozókat semmilyen körülmények között nem küldünk el — mondja a jelenlegi igazgató. Amikor a termelés folyamatossága mellett foglaltak állást, számba vették az alábbiakat is. A miskolci TÜZEP- telep vezetője kijelentette: — elegédett vagyok a Romhányi Cserépkályhagyár termékeivel, mert minőségileg jók Szívesen is árusítanám, de központunktól függetlenül nem köthetek szállítási szerződést. A másik dolog: a magyar csempe olcsóbb- mint a külföldi. Ezért a romhányiak ttt is előnyt élveznek a külföldiekkel szemben kialakult versenyben. Ösztönzőleg hatott, hogy az első negyedévben a gyár termelésének kétharmad részét már szerződéssel lekötötték a megrendelők, főleg a kályhaépítő kisipari termelőszövetkezetek és az ingatlankezelő vállalatok. Sokat várnak még a kislakásépítkezések megindulásától. Úgy vélik, ugrásszerűen jelentkeznek majd az igények az egész országban Árubemutató és kiállítás A vállalat központjának vezetősége azonban a piac első, komoly figyelmeztetéséből más. konzekvenciákat is levont. A piaci igények jobb megismerése céljából árubemutatóval egybekötött kiállítást rendeztek. Bemutatták jelenlegi termékeit, kipuhatolták, milyen irányba tolódtak el az igények. Eddig sötétzöld, világoszöld. aranybama, sötétbarna- és csontszínben állítottak elő kályhacsempéket, önkéntelenül felvetődik a kérdés: a jövőben bővül-e a színskála? Addig, amíg a kemencéket generátorgázzal fűtik, nem, mihelyt bevezetik a propán-bu tán gázt. akkor igen. Az átállást az év végére, illetve a jövő év elejére tervezik. A fogadóállomás létesítése és az útépítés már folyamatban van. A kazánokat is megrendelték. A versenyképesség fokozását szolgáló új beruházás nyolcmillió forintjába kerül a gyárnak. A propán-bután gázzal előállított csempék minősége még jobb lesz a jelenleginél. Lehetővé válik 30 féle szlnvariáció alkalmazása. Ugyanakkor jelentősen csökken az ólomveszély, mert a mázban levő ólomoxidot le tudják kötni. Ez utóbbinak különösen a dolgozók örülnek. A piackutatással egyidőben úi termékek előállításával is kísérleteznek. A gyár vezetői és a műszakiak nagy fantáziát látnak a külső- és belsőtéri kiképzéshez szükséges díszítő csempe előállításával. Az eddigi eredmények sok jóval biztatnak. A nagy kérdés azonban még nem dőlt e1' igényli- e az új terméket a nine és megadja-e azt az árat, amit a gyár kér? Móa nem dőli el Arra a kérdésre: tartós, vagy átmeneti lesz-e az értékesítési gond- ma még egyértelműen nem lehet sem igent, sem nemet mondani. Annyi azonban már most is latszik: a gyárnak a piacon a korábban élvezett egyeduralma megszűnt. Megfordult a helyzet. Ha a gyár élni és fejlődni akar. nemcsak a meglevő igényeket kell gyorsan és jól kielégíteni, hanem új termékeket kell bevinni a piac áramkörébe, amelyek minden tekintetben előnyösek a vállalat dolgozóinak is. Az idő sürget. Egyre több városban és egyre nagyobb mértékben hódít a földgáztüzelés és a távhőellátás bevezetése. Ez nemcsak ösztönöz, hanem kétszeresen figyelmeztet a gyors cselekvésre. Venesz Károly Kiestek a kosárból ? A „sors” nem kényeztette el bőséggel a szenteieket. Mindazokból a javakból, amiket a környező községek magától értetődő természetességgel vettek birtokukba, nekik alig csurrant-cseppent valami. Nem tudni miért, Szente van a világ végén, vagy más okok játszhattak közre, annyi bizonyos, az elégedettség, a dicsekvő lokálpatriotizmus ritkán tolul a falubeliek szájára. Pedig szeretik falujukat, szűkebb hazájukat, ezt a dombok közé bújt kedves kis községet, csak éppen... Nem a világ közepe Erről a „csak éppen”-rői beszélgetünk Zachar Kálmánnal, a kétbodonyi községi tanacs titkárával, aki korábban a kis- ecseti tanácson töltött be hasonló funkciót, s az utóbbi időben — a tanácsi vezetők gyakori fluktuációja miatt — szinte rendszeresen foglalkozik a szentelek községi és egyéni ügyes-bajos dolgaival Ha egy településről szó esik, gyakran hallhatunk róla közszájon forgó, ízes, népi kiszó- iásokat: „Nem hallotta? Ott van a világ közepe. Ott esett le az aranyalma.” Ha azonban az aranyalmán a közösségi javak bőségét értjük, vajmi kicsiny almáeska hullhatott Szentére. Mi lehet ennek az oka? Zachar Kálmán így fogalmazott: — Ügy gondolom, mindenhol nagyon sok múlik a falu választott vezetőin: De a tanácsi vezető sem „mindenható”. A közösség ösztönző ere- ie, segítő szándéka nélkül a legésszerűbb kezdeményezéseket is nehéz lenne dűlőre vinni. Mi szükséges még a verető eredményes munkájához? Rátermettség, az, hogy távlata legyen, a posztján megmelegedhessen, hiszen Idő kell — sokszor évek — a tanácsi munka fortélyainak, egy község gondjainak megismeréséhez, s ahhoz, hogy az elképzeléseit következetesen meg tudja valósítani. Szentén ez a folyamat nem alakulhatott ki. Azokban az években, amikor mód nyílt a jelentősebb tervek tető alá hozására, a tanácsi vezetők — különböző okok miatt — rendszeresen váltogatták egymást. így nemigen akadt, aki éljen a lehetősegekkel. Három falu. egy tsz Sokszor azt mondják arra, akinek rosszul áll a szénája, hogy „kiesett a kosárból”. Hát a szenteiek is kiestek volna abból a bizonyos kosárból, vagy még benne sem voltak, ezért ki sem eshettek belőle? — Az évek során torlódtak a megoldásra váró gondok, s csak lassú fejlődésre számíthatnak a szenteiek, hiszen rövid idő alatt mindent bepótolni nem lehet. Sokat javult a helyzet, amióta a három szomszédos község — Kétbo- dony. Kisecset. Szente — termelőszövetkezetei egyesültek Az elmúlt évben a szövetkezeti tagság szorgalmas munkájával megteremtette az anyagi bázisát annak, hogy áttérhessenek a készpénzfizetéses elszámolásra. Ha nő a lakosság vásárlóereje, nő az igénye is. Az utóbbi mégin- kább az égető feladatok minél gyorsabb elvégzésére sarkal! mindnyájunkat. Mindössze körülbelül 6—700 lakosa van Szentének. A keresőképes férfiak közül sok az eljáró. A külvilággal, a vasútállomásokkal — Magyarnán- dor. Romhány — autóbuszjáratok kötik össze a községet. Ezek a tények összefüggnek-e a gondjaikkal? — A gazdaságirányítás új rendszere nagyobb önállóságot ruházott a tanácsokra. A nagyobb önállóság azt is jelenti, hogy a tervek megvalósí- * ' ban a helyi erőforrásoknak fontos a szerepük. Egy kis falunak, kicsi a községfejlesztési alapja is. Kis pénzt nehéz úgy elosztani, hogy mindenre jusson, arról nem is beszélve, ha nagyobb horderejű kivitelezés vetődik fel, ami évekre lekötheti ezt az összeget. Eredményes volt a három község szövetkezeteinek összefogása, úgy látszik a megoldás útja a további együttműködés, a három község köz- igazgatási összevonása, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket koncentráltan lehessen hasznosítani. Jó hírek Mit tesznek leggyakrabban szóvá a szentéi választók? Röviden így lehetne összefoglalni: gondot okoznak a fiatalok, az iskola és a közutak elhanyagolt állapota, s a lányok, asszonyok elhelyezkedése, munkába állítása elé tornyosuló nehézségek. — Érdektelenek a fiatalok — állapította meg Zachar Kálmán. — Sokuknak csupán a kocsmázásra futja az idejéből, nemcsak a szereplésre, de még a társadalmi ünnepeken való részvételre, hasznosabb elfoglaltságokra is nehéz rábírni őket. Ennek két oka lehet: az eljáró fiatalok már nem találják fel magukat a községben, csak hét végén jaknak haza. rájuk nem nagyon lehet számítani. Nagy a város és a falu közötti színvonalbeli különbség. így a helyben adott szűkös 1'■'hot őséggel nemcsak nem tó' he, de segftőkészség helyett sokszor lebecsülöd? nyilatkoznak mindenről. Tgaz, kulturált szórakozásra, társasági életre alig van mód. de ezzel az „aliggal” sem mindig élnek. Cukrászdára vagy bármilyen hasonló vendéglátó- hely kialakítására pedig az fmsz még a körzetéhez tartozó nagyobb községekben sem tud áldozni. Befejezésül néhány jó hír a falubelieknek: tervbe vették már az iskola felújítását, a közúti igazgatóság ígéretet tett, hogy az év folyamán rendbehozzák az országutat Kétbo- dony és Magyarnándor között, s úgy tűnik — talán nem is sokára — a dolgozni kívánó asszonyok ügye is révbe jut A kétbodonyi kastély csak arra vár, hogy valamelyik budapesti termelőüzem részleget telepítsen bele, am! a környező községek mintegv másfél száz asszonyának nyújthatna munkaalkalmat. Kiss Sándor Ölési tartott a KISZ vb Jói gazdálkodtak a pénzzel Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Nógrád megyei végrehajtó bizottsága. Az ülésén két napirendi pontot tárgyaltak: szó volt a KISZ megyei bizottsága ez évi sportfeladatairól, és arról a beszámoló jelentésről, amely a múlt évi gazdasági és ügykezelési munkáról rajzolt képet. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés szerint a mozgalmi munkát tavaly eredményesen — az eddiginél önállóbban — segítették a gazdasági és ügykezelési munkával megbízottak- Arra törekedtek, hogy a rendelkezésre álló eszközök minél takarékosabb és célszerűbb felhasználáséval biztosítsák a megye: ifjúsági mozgalom munkáját. Nem léoték túl a központi költségvetési juttatás tervezett mértékét — jól gazdálkodtak az ifjúsági mozgalom célkitűzéséit segítő anyag! eszközökkel. A jelentés megállapítja: az eredményes munka során a vezetőképzés technikai feltételei is tovább javultak az év folyamán, befejeződött a salgóbányai vezetőképző iskola felújítása. Az iskola fejlesztésére azonban ebben az esztendőben is nagyobb összegeket fordít a megyei bizottság. Javult — ha nem is a kívánt mértékben — a KlSZ-alap- szervezetek és úttörőcsapatok ellátottsága, 544 ezer forintot költöttek tavaly a berendezések és felszerelések pótlására. Az idei feladatok között első helyen áll a salgótarjáni Ifjúsági ház építéséinek anyagi támogatása. Nyugdíjasok, gyermekek klubja Még március hónapban 'megnyílik Pásztói- a Lovász József Művelődési Központban a jn.' ugdíjasok és a gyermekek kiubja. A művelődési intézmény nyugdíjas klubja iránt máris nagy az érdeklődés- A terv szerint a délelőttöt a művelődési otthonban töltenék az id.ős emberek. Kulturált körülmények között szórakozhatnak majd. s a TXT rendszeresen érdekes programot biztosítana számukra. A gyermekek klubjának összejöveteleit egyelőre heti egy alkalommal tervezik. Belvíz Balassagyarmaton Ember a töltésen Kívül víz, belül víz. A város már egy hete a vizek szorításában vergődik. Északon, a város alatt, a szigorú kézzel megrendszabályo- zott Ipoly haragosan hánykolódik medrében, hogy aztán nyugat felé, Ipolyszög tájékán széttépve zabláját, kirohanjon a rétekre, és a házak alá Lo- pózva egyedül csak a pesti műút pántlikáját hagyja szabadon: Keleten, de főleg délen, a város magasabban fekvő részén a földi — meg az esővizek erekké, csermelyekké, csörgedező, tajtékzó patakokká gyűlnek össze és befolynak 3 házak közé. A város egy hét óta tegnap lélegzett fel először, Furcsa helyzet: a település egy kiszámíthatatlan, vad folyó mellé épült, de attól nem kell félni, azt az ember — nem is olyan rég — megzabolázta. A készültséget a városba orvul, apránként belopakodó vizek miatt kell fenntartani. __ A fémipari vállalat új t elepén átmeneti kiesés után újra folyik a termelés, a Már- tírok útja — Honti utca térségében terelőgátak létesítésé- vei sikerült vízmentesíteni az utcákat, kerteket. Most a növényvédő állomás fölött megrekedt víztömeg folyamatos, óvatos levezetése folyik. fia nem esik újra eső, ezeken a helyeken nem is lesz baj, de a porcelángyárnál.. . — a városi tanács főmérnöke sóhajt egyet — ott még egy hétig is eltarthat a munka. Porcelángyár — a Finomkerámia Vállalat balasagyarma- ti gyáregysége. A telep közvetlen a vasúti sín szomszédságában helyezkedik el, a „felső” oldalon. A városból déli irányba kivezető műút mentén beömlő vizek a vasúti töltés gyűjtőárkából már a múlt hét közepén kicsaptak, aztán — mivel a sínek alatt nincs átfolyó — döntötték a finomkerámia területét. A várost kelet-nyugati irányban kettészelő vasúti töltés alatt nincs átfolyó. A porcelángyár szomszédságában, csőormányát a gyűjtőárok zavaros vizébe merítve, a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság egyik szivattyúja dübörög. A szivattyú mellett két gumicsizmás-pufajkás ember. A motor zúgása minden más hangot elnyom. — Egy hete, pénteken már éppen szedelőzködtem — kiabálja túl a zajt a fiatalabbik — indultam volna Pestről haza Rimócra, mikor szólnak, hogy Gyarmaton belvízveszély van, oda kell menni. Jól van, ha hívnak, megyek. Meg különben sem jön rosszul az a túlórapénz, — gondoltam magamban —, ami összejön majd egy-két nap alatt. Összepakoltunk, feltettüli a gépeket, estére már itt is voltunk. Pár perces tartózkodás után mintha kissé halkulna a szivattyú dübörgése. — Igenám — folytatja Szabó Pál. a KÜVIZ1G fiatal gépkezelője — de kiderült, hogy az árok nem elég mély. a nyolcvan centis szivókosár nem fér el benne. Ha pedig a szivattyú levegőt kap, leáll. Hogy újra beindulhasson, fáradságos munkával vizet kell tölteni bele Végre, hosszas és sikertelen próbálkozások után vasárnap éjjel egy tűzmester gödröt robbantott az árok fenekére. Szép látvány volt, a víz a robbanás után legalább huszonöt méter magasra csapott fel. A robbanótöltetet a határőrök helyezték el az árokban. — A fiatalember szemében, ahogy az esetet meséli, rövid időre elhamvad a kialvatlan éjszakák fáradtsága. — A robbanás — úgy látszik — nem volt elég erős, a gödör nem sikerült elég mélyre. Ráadásul az így keletkezett iszap eltömte a szívófejet, ki kellett emelni. Megint a határőrök segítettek. A kosarat végül is megtisztítottuk, kedd óta folyamatosan megy a szívás. A gép percenként tizennyolcezer liter vizet tud a töltés másik oldalára átemelni, de nem működtetjük állandóan, mert a vízszint néha annyira lesüllyed, hogy le kell állítani, nehogy levegő kerüljön bele. Ilyenkor várunk pár órát. Szabó Pál egy hete dolgozik Balassagyarmaton. Jobb kezének egyik üjján kötés: — Még a múlt héten, mikor két csövet illesztettünk össze... — Egy hete áll a gép mellett, fülének a motordübörgés most már megszokott hang csupán. Egy hét óta mindössze egy éjszakát aludt át. A szolgálat tizenkét órás. aztán jön a váltótárs, de... De a motorral nem lehet még egyszer probléma. .. .de... egy üzem folyamatos termeléséről vari szó. Arról, hogy a raktár után a kondenzátor-műhelyt is ki kellene költöztetni, ha a vízszint megemelkedne. Igaz, a túlóradíj is számít, de az nem változik, akár lefekszik, akár nem. A gépkezelő, bér munkaideje már lejárt, a töltés túloldalára indul, oda, ahol a temető mellett az átemelt víz újra összegyűlik. Az út nem hosz- szú, de az utca és a környék lakói közül mégis sokan kérdezik meg tőle: — Emelkedni fog a víz? Elönti a kertünket? A temetőnél átmenetileg valóban emelkedik a víz. De itt a második után már a harmadik segéd-szivattyút helyezik üzembe — Szabó Pál idt jött segíteni. Ezek a belvizet egy szennyvízcsatorna felt nyomják, ahonnan az aztár végre az Ipolyba jut. így aztán a temetőnél is csökken a víz. Átmenetileg itt is befejeződik a munka. A gépkezelő még egyszer visszasétál <- törzshelyére, a vasúti töltés re. » A töltésre, anv'vbv el <' ■'?) tettek vízáteresztőt építeni. Baranyai László NÓGRAD — 1969. február 28„ óén telt
