Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-26 / 47. szám
Színházi esték Carmen — három emlékben Immár három emléket őrzök a Carmentól. Az egyik egy húsz év előtti, debreceni előadás — Rubányi Vilmos volt a karnagya —, a másik három évvel ezelőttről való, a thüringiai erdő mélyéből, csodálatos fenyvesek birodalmából, egy csodalatos természetszínpadról, s a mostanit, a salgótarjáni bemutatót, — újból a debreceni operistákét — és az élmények kedves ismétlődéseként — szintén Rubányi Vilmos karmesteri irányításával. E hálom közül látványossági erejében kétségkívül a thüringiai katlanszínpadé az elsőség, a játéknak szinte természet kínálta környezetével —, a művészi, a zenei élmény azonban sem a húsz év előtti, sem a mostani debreceniekével nem vetekedett. Bizet operája csaknem száz esztendeje, hogy először színpadra került Párizsban. Nem bukott meg, de különösebb sikert sem aratott. A szövegkönyv, Prosper Mérimée novellájának hősei a színpadi világban addig szokatlan alakokat mutat be: csempészeket, cigánylányokat, közkatonákat. Ezt fel is rója a korabeli kritika, amikor megállapítja, hogy: ,,a mű nagyon igaz és nagyon visszataszító.” A párizsi langyos fogadtatásért a bécsi bemutató már nem kárpótolja Bizet-t. Negyedik hónapja halott. Az osztrák császárvárosban tomboló siker fogadja a Carment, s ezt követően egész Európában valóságos diadalutat fut be az opera, amíg végül a komponista halála után közel egy évtizeddel Párizsban is megérdemelt, méltó elismeréshez jut. Ma már kétségtelen, hogy a Carmen, Bizet legteljesebb alkotása, az operairodalom világszerte ismert, legnépszerűbb műveinek egyike. A Carmennal hatalmasat lépett előre az opera története. Személyeinek szokatlan megvá- logatásán túl a zeneanyagot is reálig környezetrajz, gondosan árnyalt jellemábrázolás jellemzi. A mindennapos, de éppen ezért nagyon is valóságos érzelmek hullámzása és a kendőzetlen szenvedélyek összeütközése az, amit sokáig bűnéül róttak. — de ami a művet ma az operairodalom egyik legértékesebb és legnépszerűbb darabjává teszik. — így összegezik a Carment napjaink kritikusai. A Debreceni Csokonai Színház operatársulata a mű legjobb bemutató-hagyományaihoz méltó előadásban hozta színre újból Bizet operáját. S méltón önmaga hagyományaihoz is, erre elsősorban Rubányi Vilmos karnagy, érdemes művész neve a garancia. Ez alkalommal is fölényes biztonsággal dirigálta zenekarát. — érvényre juttatta a zene minden szépségét, csillogását, — egységbe fogva a muzsikusokat és a szánpadot. Kertész Gyula rendezői munkája ugyancsak megőrizte a mű minden értékes előadási hagyományát, ugyanakkor sok friss elgondolással is dúsította a produkciót. A darab címszerepében a megjelenésében is hatásos, énekes adósságaiban kiváló Vargk Magdát láthattuk. Teljes illúziót nyújtott énekben, játékban egyaránt. Mezzoszopránja teljes színértékével érvényesült az előadásban. Don Jósé tizedest Csongor József formálta. Ezúttal is gyönyörködhettünk könnyed vivőerejű lirai tenorjában, s játékban is mind érettebbnek érezzük. A cselekmény ellenpólusában, Escamilloban Gazsó János tömör szerkezetű baritonját hallgattuk gyönyörködve. Remek karaktereket kaptunk énekben, játékban egyaránt a két csempész figurájában Oláh Györgytől és Bán Elemértől. Tréfás György Zuniga hadnagya férfias erőteljességével tűnt ki, s aratott megérdemelt elismerést. Remek képességekkel járult a sikerhez Körössy Anna, Pallos Gyöngyi, Marcali Kiss Zsuzsa és Berczei István is. Az előadás látványos koreográfiáját Barta Judit, ötletes és mutatós díszletét Csányi Árpád, stílusos kosztüméit Greguss Ildikó tervezte. Mindhárman méltán részesei az előadási együttes salgótarjáni szép sikerének. (barna.) Értékelés előtt a Palócföld Salgótarjánba látogat március 10-én Tóth Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kulturális osztályának munkatársa, hogy találkozzék a megye szellemi életének vezetőivel. A megyei tanács helyiségében rendezett tanácskozáson értékeli a Palócföld című folyóirat múlt évi szántait, á megyei párt- és állami szervek képviselőinek, valamint a Palócfödd szerkesztő bizottsága tagjainak jelenlétében. Ez alkalommal szó esik majd a folyóirat helyéről, szerepéről is, Nógrád megye, illetve Észak-Magyarország szellemi életében. Ne legyenek mostohagyerekek A beteg csecsemők, újszülöttek gyógyítása elképzelhetetlen a kismamák jelenléte nélkül, akik szabályos időközönként a legértékesebb „orvossággal”, az anyatéj.ie! segítik az orvosok áldozatkész munkáját, hogy az apróságok minél hamarabb egészségesen távozhassanak a kórházból. Arra az időre, míg a baba felépül, a balassagyarmati kórház a közismert nehézségek ellenére dicséretes gondossággal igyekszik a vidéki szoptatós mamák elhelyezését biztosítani. A kórház területén, de egy távolabb eső épületben szobát, fekvőhelyet bocsátott renígy készül az újság 1869. február 26-án született N, K. Krupszkaja, akinek egész fáradhatatlan és sokoldalú tevékenysége elválaszthatatlanul összekapcsolódott a munkásosztály harcával a régi világ átalakításáért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért. N. K. Krupszkaja a forradalmárok azon nemzedékéhez tartozik, akik harcukkal előkészítették az emberiség történetének útját a tudatos történelmi fejlődés korszakába. N. K. Krupszkaja 1920-ban Ezekről az emberekről írta Lenin még 1902-ben, a „Mi a teendő”? című könyvében: „Mindén oldalról ellenség vesz körül bennünket, s nekünk szinte állandóan tűz alatt kell haladnunk. Szabad elhatározásunkból egyesültünk éppen azért, hogy az ellenséggel harcoljunk.” A lenini párt. létrejötte pillanatától 1917-ig illegális volt. De a kommunisták így is megerősítették kapcsolataikat a néppel és Lenin vezetésével harcot folytattak a szocializmus ügyéért. Nagyezsda Konsztantyinova élete és munkája elválaszthatatlan Lenin életétől, elválaszthatatlan a kommunista párt fejlődésétől és erősödésétől. Sokoldalú tehetség volt, egyike azoknak a kiváló asz- szonyoknak, akik egész életüket a munkásosztály, a párt ügyének szentelték. Fiatal Korától kezdve forradalmi légkörben nevelkedett, ismerte a munkások és parasztok nehéz életét, s látta a cári kormány rendőri önkényét. A marxista körben, ahol Marx és Engels műveit tanulmányozta, magáévá tette azt a nagy eszmét, hogy a munkásosztály felszabadítása a munkásosztály ügye, s hogy a munkásosztály csak úgy tudja felszabadítani magát, ha minden dolgozót felszabadít. Nagyezsda Konsztantyinova nagyon művelt ember volt. Aranyéremmel végezte el a gimnáziumot, majd a pétervá- ri felsőfokú leányiskolában a matematikai tagozaton tanult, öt évig tanított az esti-vasárnapi munkásiskolában. Közismert, hogy Vlagyimir Iljics a szibériai susenszkojei száműzetés évei alatt fejezte be híres munkáját, „A kapitalizmus fejlődése Oroszországban”-!, Nagyezsda Konsztantyinova pedig a száműzött munkások képzésével foglalkozott, a marxizmus megalapítóinak munkáit tanulmányozták, s megírta első könyvét, „A nőmunkás”-t. Egyszerűen, érthetően beszélt ebben a könyvben arról, hogy miért élnek nehezen a dolgozó nők, s mit kell tenniük, hogy életük könnyebb legyen. 1901. márciusában Krupszkaja Münchenbe utazik Leninhez ég ott, az emigrációban az „Iszkra” szerkesztőségének titkáraként dolgozik, s Leninnel együtt harcol. A párt Központi Bizottságának határozata alapján Lenin 1907 végén kénytelen volt elhagyni Oroszországot, s Krupszkaja is utána utazott. A „Proletarij” című bolsevik újság szerkesztője lesz. Lenin kezdeményezésére 1914-ben kezdik kiadni a „Munkásnő” című folyóiratok S annak ellenére, hogy Krupszkaja külföldön élt, egyik szervezője és munkatársa volt a lapnak. Bemben, a nemzetközi nőkongresszuson 1915-ben mint az orosz küldöttség tagja, a háború kérdésében határozottan védelmezte a bolsevik álláspontot. A februári burzsoá-demok- ratikus forradalom után, 1917; április 3-án Nagyezsda Konsztantyinova Leninnel együtt hazatér, s részt vesz azOSZDP áprilisi konferenciáján és a párt új programjának előkészítésében. Ebben az időben egy sor cikket közöl a „Pravdában”. a népművelés kérdéseiről és a nők és a fiatalság között végzett munkáról S amikor’ a júliusi események után Lenin az ideiglenes kormány üldözése elől kénytelen volt illegalitásba vor Krupszkaja életét kockára téve utána ment Finnpr 4- ba, hogy átvegye tőle az útmutatásokat a Központi Bizottság számára. A szovjethatalom első napjaitól kezdve a párt Nagyezsda Konsztamíyinovnát bízza meg a népművelés irányításával. Tagja volt a párt Központi Bizottságának, a XV. pártkongresszus után pedig a Központi Végrehajtó Bizottságnak is. s életének utolsó éveiben beválasztották a Szov- jemunió Legfelső Tanácsának küldöttei közé, majd annak elnökségébe. A történelem sok kiváló asz* szany nevét feljegyezte, közöttük Nagyezsda Konsztantylnov- na Krupszkaja egyike azoknak, akik nemcsak a Szovjetunió népeinek, de a világ minden haladó emberének szemében kiemelkedő egyéniség Mihail Belov Hosszú a kézirat útja, amíg a géptávírótól, a szerzőtől a nyomdába kerül. A kül- és belföldi híreiket válogatja, javítja az olvasószerkesztő, bejegyzi a betűtípust szövegre és címre egyaránt. A tördelőszerkesztö elhelyezi az anyagot a „tükörben”, s irány a nyomda. Ügyes, fürge kezek szedik ólomba a világ minden. tájáró 1 érkezett híreket. A betű a szedőgépen már megelevenedik, hogy másnap az olvasó asztalára kerüljön az újság 4i NÓGRÁD — 1969. februái 26., szerda Uj rend a vásárokon és piacokon delkezésükre. A kórház gyakori zsúfoltsága mellett érthető, ha ez a szálláshely nem mindenben felel meg a követelményeknek, hiszen a legfőbb gond nem az egészséges szoptatós mamák, hanem a beteg emberek ellátása. Érthető talán még az is, hogy a szobáik fűtését, takarítását saját maguknak kell elvégezni. Az már viszont kendózbetetlen szeplő a kórház gondosságán, hogy ágyneművel — enyhén szólva — hiányosan látják el őket: a pokrócok szakadozottak, piszkosak, huzat, fejpárna elvétve ha akad, a matracok „háborús” benyomást keltenek. Azt hiszem, tisztázni kellene a kismamák „státusát”: a kórházhoz tartoznak-e, vagy nem? Ha igen, legalább az alapvető szolgáltatásokat számukra is biztosítani kellene; megfelelő tisztálkodási lehetőséget, hideg-meleg vizet, elegendő ágyneműt. Ne legyenek mostoha gyerekek. Hiszen a legfőbb érték az ember, s minden emberi között a legnagyszerűbb dolog: anyának, gyermekét féltő, aggódó anyának lenni, megérdemlik, hát a gondoskodást. Ahhoz, hogy teljesen ismeretlenül ültünk egymással szemben, remekül indult a beszélgetés. A kocsi kellemesen meleg volt, az ablakra szelíden tenyereit rá a téli éjszaka. Nem volt hóvihar, a mozdonynak nem kellett hóakadállyal birkóznia, nem csikorgóit a kerekek s a váltók körül az éjszakai fagy. Arról beszélgettünk, menynyi a baleset manapság vasúton, vízen és levegőben: az ember már utazni sem mer lassan. Tudós külsejű idősebb útitársunk a repülőgép mellett szavazott, mondván: statisztikailag kimutatták, hogy a sok légikatasztrófa — gyorshír Többen kértek választ szerkesztőségünktől a belkereskedelmi miniszter vásárokról és piacokról szóló rendeletével kapcsolatban. A rendeletet, a Magyar Közlöny december 21-i száma közli 14/1968. (XII. 21.) Bk. M. rendelet — amelyről a következő hírmagyarázatot adjuk. Ez a rendelet sok, eddig vitás ügybem foglalt határozottan állási, s tett igazságot. Alapvető célja, hogy összefoglalja. korszerűsítse a piacok, vásárok megtartásának rendjét, választ adjon vitás kérdések kiküszöbölésére. Pontosan meghatározza és elhatárolja egymástól a különböző piacokat, vásárokat. Eszerint ötféle vásár és négyféle piac tartása lehetséges: A vásárok: országos állat- és kirakodóvá' sár. heti állat- és kirakodóvásár, búcsűvdsár, alkalmi (ünnepi) vásár és autóvásár. A piacok: napi élelmiszerpiac. UTAZÁS ellenére a legkisebb a valószínűsége az ilyen balesetnek. A szemüveges hölgy az autóbuszra esküdött, míg a hazautazó egyetemista lány az apja Opeljének biztonságát ecsetelhette. Vita kerekedett. Szóba került a turbólégcsavar, a közegellenállás, az automataváltó és a fotocellás kontroli- rendszer. Mit értek én ehhez? Az üzemvezető mérnök ábrákat rajzolt a párás ablakra. Ez a görbe meg az a határérték, ha találkozik, akkor, .. Ezt sem értettem. Fájélelmiszer-nagypiac, virágnagypiac, használ tcikík- nagy- piac. A váisárok, piacok helyét, tartásának rendjét és idejét mindenütt a tanácsok határozzák meg. Rendezték azt a kérdést is, hogy ki és mit árusíthat a vásárokon. piacokon. Az országos heti- és kirakodóvásáron - marhalevélváltásának kötelezettsége alá eső állat kivételével —, bármely termék forgalomba hozható. Országos és heti állatvásáron: marhalevél váltásának kötelezettsége alá eső és egyéb állatot lehet árulni, továbbá a bognár-, a kocsi- és szíjgyártó ipar termékeit és az eddig szokásos áruválasztékot. A búcsúvásá- ron: kegytárgyakat, búcsúval kapcsolatos könyvkiadvány, fénykép, levelezőlap, mézeskalács és édesipari termékeket. Autóvásáron: használt gépjármű hozható forgalomba. A napi élelmiszerpiacon és élelmiszer nagypiacon: marhalevél ni kezdett a fejem. Már egyáltalán nem hatottak meg a legszenzációsabb újdonságok leírásai sem. Mert lassacskán csak az új közlekedési csodákról folyt a szó. Aludni próbáltam. Nem ment. A mérnök megszólított: magát nem érdeklik ezek a kérdések? Megvontam a váltam. Letöröltem a párát az ablakról. — A Pásztó—Salgótarján 27 kilométeres útszakaszon ifibb mint egy órája zötyögünk és még mindig csak Zagyvapál- falván vagyunk. Mindenki elhúzta a száját a fülkében. Hogy lehet ezt a témát így elbagatellizálni!? Erdős István váltására nem kötelezett állat, élő- és művirág, mezőgazda- sági termény, fenyőfa, tűzifa árusítható. A virágpiacon: élő- és művirág, s ezekhez kapcsolódó más cikkek árusíthatók. A használtcikk-pia- cokon pedig minden használt cikk, -anyag forgalomba hozható. A rendelet szerint valamennyi piacon folytatható vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző és mutatványos tevékenység. A rendelet értelmében a vásárokon és a piacokon nem hozható forgalomba: nemesfém, gyógyszer, látást javító szemüveg, tűzveszélyes- és robbanóanyag, illetve bármilyen termék, amely jogszabályba ütközik. A vásárokon, piacokon mindenki árusíthat, akinek engedélye van, illetőleg az áru forgalomba hozatalára jogosult, tehát tulajdonos, A rendelet a helyfoglalás rendjére is kitér. Eszerint a sorrend a következő: 1. állami és szövetkezeti kereskedelem és ipar, 2. magánkereskedő, 3. magánkisiparos, 4. magán- személy. Az érkezés szerinti sorrend: helybeliek, járásbeíi- ek, megyebeliek, szomszédos megyeiek és egyéb megyeiek. Az állandó hellyel és pavilonnal rendelkezők előnyben vannak a többiekkel, ameny- nyiben a vásár, illetőleg piac kezdése előtt egy órával elfoglalták azt. A rendelet befolyásolhatja az eddig kialakult gyakorlatot. ezért ajánlatos, ha a kiskereskedők, mutaványosok, iparosok az illetékes tanácsoknál, illetőleg KISOSZ- és KlOSZ-szervezeteknél érdeklődnek, s a rendeletet részletesebben megismerik. R. S. fSMsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssjvssAmsssssssssssssssssssssssssssssssssssssffssssssssssssssssssssssssssssssjm-Ai.'-T SZCSZ EME SZÜLETETT KRUPSZKBIA
