Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-22 / 44. szám
Csúcstalálkozó a közeljövőben ? WASHINGTON (REUTER) Nixon elnök küszöbönálló európai körútját méltatva, a Reuter hírügynökség, washingtoni diplomáciai körökre hivatkozva közli, hogy az amerikai elnök az európai vezetőkkel folytatott tárgyalásai során hangot kíván adni annak a reményének, hogy a Szovjetunióval való fokozatos érintkezés során egy éven belül el lehet jutni egy csúcs- konferenciához. Az értesülése — mondja a Reuter — egyike azoknak a jeleknek, amelyek arra engednek következtetni. hogy Nixon európai tárgyalásainak fő témája a kelet— nyugati kapcsolatoknak egy újfajta megközelítése lesz Diplomáciai körökben úgy véük. európai körútja során Nixon a NATÓ-szöve‘ságesek jóváhagyását igyekszik majd elnyerni a Moszkvával való „szakaszos érintkezéshez’’. A Fehér Ház nem erősítette meg azt, hogy valóban lé- tezik-e egy ilyen terv. any- nyit azonban elmondtak, hogy az elnök nem kíván közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni a Szovjetunióval addig, amfg más nyugati kormányok véleményét nem ismeri meg. Ügy vélik, hogy Nixon elérkezettnek látja az időt a kelet— nyugati feszültség enyhítéséi célzó törekvésekre, de nézete szerint ezek csak lépésről lépésre valósulhatnak meg. Washingtonban egyes kormánytisztviselők máris arról beszélnek, hogy elképzelhető a csúcskonferencia összehívása a nyár közepére vagy őszre. Diplomáciai források szerint Nixonnak a Szovjetunióval kapcsolatos reményeit Anatolij Dobrinyin. a Szovjetunió washingtoni nagyköVietnami jelenté« Bombázások Saigon korul es Laoszban 4 Mmások miatt SAIGON Egy amerikai katonai szóvivő közölte, hogy csütörtökön az észak) Quang Tn tartományban a laoszi határ mentén folytak hadműveletek, anol amerilai tengerészgyalogosok igyekeztek lezárni a szabadságharcosok Saigon felé vezető útját. Ezzel egyidejűleg B—52-es légierödök csütörtökön is folytatták bombázásaikat a kambodzsai határ mellett fekvő Phuoc Long tartományban, Saigontól 100 kilométerre északra. A saigorü kormány csapatai a Központi fennsík északi részén ütköztek meg a szabadságharcosok egységeivel. HANOI A DNFF Felszabadulas hír- ügynöksége jelentette, hogy a DNFF által bejelentett hétnapos holdújévi fegyverszünet alatt az amerikaiak február 15-én é* lö-án bombáztak és gyalogsági támadást intéztek több sűrűn lakott terület ellen Quang Tri és Thua Thien tartományban. A népi felszabadító erők megtorlásképpen február 17-én heves támadást indítottak a 9- amerikai tengerészgyalogos ezred ellen, és harcképtelenné tettek 400 amerikai katonát leszerelését kérte Ezenkívül hat ágyút és nagy- mennyiségű lőszert zsákmányoltak. WASHINGTON Francis T. Reitemeyer z4 éves amerikai hírszerző tiszt lelkiismereti okokból leszerelését kérte a hadseregből, mivel a kiképző iskolán arra oktatták őket, hogy „a kínzás legszélsőségesebb formáit” alkalmazzák a vietnami polgári személyekkel szemben. A VNA közlése szerint a Patet Lao csütörtökön nyilvánosságra hozta, hogy amerikai harcj repülőgépek február 10-án sűrűn lakott területeket bombáztak a 0. számú országút mentén a VDK határa közelében. A légelhárító egységek egy F—105-ös bombázót lelőttek. Ezzel az 1904 májusa óta Laosz felett lelőtt amerikai gépek sz-áma 1019-re emelkedett. A Patet Lao másrészt azzal vádolja az amerikaiakat, hogy számos légitámadást hajtottak végre Thateng városa ellen, amelyek következtében sok polgári személy életét vesztette, illetve megsebesült, és több mint 400 ház romba dőlt. vete „ihlette”, aki — mint a Reuter írja — állítólag a közelmúltban lezajlott egyórás megbeszélésük során meghívta Nixont Moszkvába. Ügy vélik, hogy az amerikai elnök a Szovjetunióval a stratégiai ra. kétarendszerek korlátozása tárgyában folytatandó tárgyalásokhoz is meg akarja szerezni a nyugat-európai veze. tők jóváhagyását, A Reuter hírügynökség végül kapcsolatba hozza Ni xonnak a kelet—nyugati érintkezés felvételével kapcsolatos reményeit a Nyugat- Berlinbe tervezett nyugatnémet elnökválasztással. A hír- ügynökség azt állítja, ameny- nyiben „a kommunisták részéről" gátolni fogják a nyugatiaknak Nyugat-Berlinbe irányuló forgalmát, úgy Nixon reményei „a korai kelet— nyugati érintkezésre” jelentős mértékben csökkenhetnek. Fehér könyv a sötét tervekről A NATO RENESZÁNSZÁRÓL cikkeznek jó ideje egyes nyugatnémet lapok, de amin* a most kiadott bonni Fehér könyvből is kiderül, ezen belül elsősorban a revansista Bundeswehr „újjászületésére” gondolnak. Mindenekelőtt a Fehér könyv számadatai figyelemreméltóak. Ezek szerint ugyanis az 1972-re előirányzott katonai költségvetés 19 milliárd márkáját 1973-ca rekordösszegre, 21 milliárd márkára emelik. A csapatlétszám emelése mellett előirányozzák a hadsereg és a haditengerészet felszerelését, a legmodernebb fegyverekkel. A szerzők követelik- hogy lássák el „bővebben” a nyugatnémet hadsereget nukleáris fegyverek szállítására alkalmas eszközökkel. Az utóbbi bizonyítja milyen Pakisztán Húsz halál«»* áldozat KARACHI Meg nem erősített hírek szerint Mudzsibur Rehman sejknek, a korábban szeparatista összeesküvésben való részességgel vádolt kelet-pakisztáni ellenzéki vezetőnek őrizetét feloldották. A sejk — írja a Reuter hírügynökség — ellenzéki vezetőktől származó értesülések szerint máris útban van Rawalpindi felé Az ellenzéki tömörülés — a demokratikus akcióbizottság — szóvivője, akit, mint jelentettük, a tervezett küldöttség helyett menesztettek Ajub Khan elnökhöz — újságíróknak elmondotta, semmi bizonyosat nem tud afelöl, szabadon bocsátótták-e ä sejket, vagy továbbra is őrizetben van. A DPI hírügynökség szerint a kormányellenes zavargásoknak a csütörtöki nap folyamán Daccában és környékén 20 halálos áldozata volt. Sztrájkok Spanyolországban MADRID (MTI) A néhány nap óta sztrájkoló aszturiai bányászok közül csütörtökön többet elbocsátottak. A mieresi szénbányák 8 tárnájában összesen 1000 bányász sztrájkol. Sevillában a fémkohászok abbahagyták a munkát, követelve a vállalattól, hogy fogadja vissza azt a hét munkást, akit egy tiltakozó mozgalom kezdeményezése miatt elbocsátottak. Tovább folyik a sztrájk az ipari körzetekben, Bilbaóban, San Sebastianban és Barcelonában. Madridban ifjúmunkások és diákok tiltakozó röplapokat osztogattak az egyetem környékén. Csütörtökön a madridi biróség két-, illetve egyévi börtönre ítélt két gépkocsivezetőt, mert egy munkásbizottságot akart alakítani. Barcelonában két diák kapott félévi börtönbüntetést, azzal az indokolással, hogy egy demokratikus diákszervezet vezetői. mértékben fokozódik a bonni aitometvagy. Ehhez hozzátartozik: a nyugatnémet újrafel- fegyverzés sohasem indulhatott volna el az Egyesiül* Államok jóváhagyása és támogatása nélkül. Washington eredetileg arra gondolt, hogy a Bundeswehr amerikai ellenőrzés alatt marad, ezért mondták ki az újrafelíegy- verzés megindulásakor, hogy a felállítandó nyugatnémet kötelékek a NATO-parancs- nokság alá tartoznak és szigorúan „hagyományos” jellegűek lesznek. A bonni kormány induláskor, taktikai okokból, elfogadta ezeket a feltételeket, ám a Bundeswehr növekedésével párhuzamosan egyre makacsabb erőfeszítéseket tett a „hagyományos” korlátok áttörésére. Logikusan következik, hogy most, amikor a Bundeswehr fejlesztésére irányuló újabb hullámmal állunk szemben, erősödik a tömegpusztító fegyverek közvetlen birtokláséra irányuló követelés is. A bonni atom törekvéseknek csak egyik ága. hogy igyekeznek közelebb kerülni a jelenleg még amerikai őrizet alatt álló „éles” töltetek birtoklásához- A másik, talán még veszélyesebb ág az, hogy az elmúlt években „csendben” kiépítették az önálló atomfegyvergyártás anyagi-technikai bázisát. Bonnban ugyan hangsúlyozzák. hogy az NSZK által folytatott atomkutn*4oi program csak „békés célokat” szolgál, a nemzetközi atom- szakértők azonban egyetértenek abban, hogy az NSZK már azon államok sorába lépett. amelyek az önálló atomfegyvergyártás küszöbén állnak. A Bundeswehr tábornoki karának nagy része elégedetlen a NATO-stratégiának azzal a módosításéval is, amelyet még Kennedy elnöksége alatt hajtottak végre, amikor, legalábbis elméletben, áttértek a „masszív megtorlás” jelszaváról a „hajlékony válasz” koncepciójára. Az előbbi azt jelentette, hogy bármilyen tényleges vagy vélt konfliktus esetén az Egyesült Államok azonnal beveti egész atomerejét, az utóbbi viszont számításba vesz egy bizonyos ideig tartó konvencionális hadviselést is. Ezt az elgondolást a bonni generálisok kezdettől fogva viszotyogva fogadták, és a Fehér könyv megállapításai akkor alakulnak teljes képpé, ha idézünk egynéhány szőkébb körben terjesztett nyugatnémet katonai folyóiratot, amelyekben ilyen megállapítások olvashatók: „A NATO tagállamai annak Idején belementek az Egyesült Államok uralkodó szerepébe. Ma már kiderült, hogy Nyugat-Német- ország korlátozott szuverenitása a NATO-n belül a szövetség gyenge oldala”. Ugyanezek a fejtegetések mind gyakrabban hangzanak el a kétoldalú amerikai— nyugatnémet megbeszélése ken is. | A fejlemények hátteréhez tartozik, hogy az NSZK-ban újra visszanyerte régi pozícióit a nagytőke és a hadsereg. Ez a két tényező pedig szorosan összefonódik. A nagytőke szócsöve, az Industrie Kurier így ír: „A Szövetségi Köztársaságban bizonyos aránvtalanságok tapasztalhatók: noha az NSZK a legjelentősebb ipari és kereskedelmi államok közé tartozik politikailag nem rendelkezik, megfelelő súllyal, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a hadsereg fejlesztésének üteme nem eléggé gyors.” Ugyanez* fejtegette nemrég Franz Josef Strauss: „Nyugat- Neme forszé g állítólag gazdasági óriás, politikailag azonban még nem nyerte el az őt megillető pozíciókat, ideje lenne ezen változtatni”. VÉGÜL MÉG EGY adalék az amerikai—nyugatnémet viszony alakulásához: az utóbbi időben az Egyesült Államok arra törekszik, hogy NATO-szövetségeseit nagyobb áldozatkészségre serkentse. Ezen a téren mindenekelőtt az NSZK mutatkozik készségesnek, sőt, esetenként még elébe is megy az amerikai elgondolásoknak- Ezzel a taktikával Bonn pozíciói következetesen erősödnek, az NSZK pedig minden esetben benyújtja a politikai számlát Ez történt napjainkban is, amikor a nemzetközi jog a potsdami egyezmény előírásaival szöges ellentétben, március 5-re Nyugat-Berlinbe hívták össze a Bundestagot, hogv ott tarsák meg az elnökválasztást és ehhez „sikerült” a nyugati szövetségesek, mindenekelőtt az Egyesült Államok jóváhagyását megkapni ok. A provokatív döntéssel egyidőben tátott napvilágot a katonai kiadások felduzzasztásáról szóló közlemény — a bonni Fehér könyv. A német imperializmus történelmében a rohamos hadseregfejlesztés és a provokatív jogsertések mindig összefonódtak. Sümegi Endre 2*. Chappy-ből Csöpi A szélsőjobboldali és nyilas körök úgy vélik, hogy gazdáiknak, a hitleristáknak is szolgálatokat tesznek, hiszen azok ellenérzéssel viseltetnek Horthy István iránt, de csalódva látják, hogy sem Hitler, sem a német külügyi hivatal nem tesz lépéseket a kormányzó fia ellen. Igaz, mellette sem. hiszen a hitleristáknak egyetlen szavukba kerülne, s magyarországi zsoldosaik felhagynának a Horthy István elleni propagandával. A nyilasok, imré- dysták akarva-akaratlanul inkább használnak, mint ártanak a kormányzó terveinek. Sokan, a konzervatív politikusok közül, akik különben megpróbálnák megakadályozni a tervek megvalósítását, arra a következtetésre jutnak: ha szembeszállnának Horthyval, a szélsőjobb, a nemzeti szocialisták malmára hajtanák a vizet, s inkább engednek. Nem gördít akadályokat maga Serédi sem, akinek számára Horthy István alig elfogadható, de be kell látnia, hogy más jelölt egyszerűen nincs... Maga a kormányzó és hívei igyekeznek úgy beállítani a dolgot, hogy akik a javaslat és a jelölt ellen vannak. azok a kormányzónak és a hazának az ellenségéi. A kormányzó sajtó és propaganda a nehéz időkben, az elengedhetetlen nemzeti egység megbontásának bélyegez minden ellenvéleményt. A kormányzó egykori szegedi tiszt— 82 — jei, a különitmenyparancsnokok (számukra Horthy nemrégiben új kitüntetést, nemzetvédelmi keresztet alapított, s ezrével osztja szét), akik különböző szervezetekbe tömörülnek, nyilatkozatban szögezik le. hogy a kormányzó mellett állnak: „A Vitézi Rend, az Országos Tűzharcos Szövetség, az Országos Nemzetvédelmi Bizottság, a Magyar Országos Véderő Egyesület (NŐVE), a Magyar Fajvédők Országos Szövetsége, és a csatlakozott társadalmi egyesületek mély megbotránkozással vették tudomásul, hogy névtelen levélírók és felelőtlen elemek ismét próbálkoznak a magyar társadalom egységét megbontani. Ezért szervezeteik révén, és ezután is felszólítják a magyar társadalmat, hogy egységes és öntudatos állásfoglalással bélyegezze meg ez* a legaljasabb emberi ösztönökre épitett gyáva és nemzetellenes propagandát, és minden eszközzel segítse elő, hogy a törvény szigora lesújtson ezekre a felelőtlen elemekre. Bajtársait! A nemzet ezen sorsdöntő óráiban eskütökhöz és fogadalmatokhoz híven teljesítsétek kötelességteket.” Az aláírók között szerepel többek között vitéz gróf Takách-Zolvay József, vitéz Magasházy László, vitéz Héj- jas Iván. Szóval azok, akik fegyverrel működtek közre, amikor az országgyűlés 1920. március 1-én az idősebb Horthyt kormányzóvá választotta... S jóllehet, a katonáknak tulajdonképpen tilos políti- zálniok. megmozdul a kormányzó szegedi háziezrede, a „vitéz nagybányai Horthy Miklós ezred” tisztikara is, leszögezve, hogy ők is a legelső magyar vitéz, a kormányzó úr őfőméltósága mellett állnak ezekben a felelősség- teljes órákban. Az ezred egyébként azelőtt Hunyadi János nevét viselte, de a kormányzó meg 1930-ban átvette háziezredének. Hunyadi ezredből Horthy ezred ... Horthynák végül is sikerül elérnie, hogy fiát kormányzóhelyettessé választassa, de azt nem, hogy megadják számára az utódlási jogot. Ez hiányzik a kormányzói intézményről szóló törvényből, amelyet 1942. február — 83 — 12-én fogad el a képvíselőház. A törvény kimondja, hogy az országgyűlés a kormányzó kívánságára a nagykorú magyar állampolgárok közül kormányzóhelyettes* választ. A kormányzót ajánlási jog illeti meg, s legfeljebb három jelöltet ajánlhat. Ha a kormányzó ajánlási jogával él, kormányzóhelyettesnek csak olyan személyt lehet megválasztani, akit a kormányzó ajánlott. A választás titkos ■ szavazással történik, ha nincs közfelkiáltás. A törvény szerint ha „az országgyűlés egyértelmű akarata közfelkiáltásban kétségét kizáró módon megnyilatkozik, az elnök mind a jelölés, mind a választás elrendelését mellőzi, és megválasztott kormányzóhelyettesnek jelentik ki azt, aki iránt az országgyűlés bizalma a közfelkiáltásban megnyilatkozott.” Nyílt titok: Horthy Istvánt fogjak — „közfelkiáltással”, hogy elkerüljék a titkos szavazást, az ellenszavazatok nagy számának kellemetlenségeit — kormányzóhelyettessé választani. Miután a felsőház is gyorsan elfogadja a törvényt, amelyet a kormányzó, mint államfő ellát szokásos megerősítő ellenjegyzésével, februárra kitűzik a képviselőház és a felsőház közös, kormányzóhe- lyettes* választó ülését. A kormányzóhelyettes-jelölt pedig mulat, konyakba és pezsgőbe fojtja bánatát, hogy a házasság járma után a közjogi méltóság igáját is hordoznia kell már néhány nap múlva. A felesége, aki viszont alig várja, hogy belőle legyen az ország második főméltóságú asszonya, sehogyan sem tudja férjét otthon tartani. Négy nappal a kormányzóhelyettessé választás előtt Horthy István alaposan becsíp a Moulin Rouge mulatóban. Chappy karmestert, akinek, mivel az ország hadban áll Angliával, Csöpire kellett változtatnia a nevét, mindenáron arra akarja rávenni, hogy játssza el a híres angol katonanótát, a Tipperaryt. Szerencsére kéznél van a testőrség két civilruhás tisztje, s hazavezetik a kissé illuíhinált állapotban lévő kormányzöhélyettes-jelöltet. Chappy fortisszimót vezenyei, hogy a zenekar harsogása elnyomja a kis Horthy méltatlankodó kiáltásait: — En nem akarok kormányzóhelyettes lenni! Én mulatni akarok! (Folytatjuk) — 84 —