Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

Csúcstalálkozó a közeljövőben ? WASHINGTON (REUTER) Nixon elnök küszöbönálló európai körútját méltatva, a Reuter hírügynökség, wa­shingtoni diplomáciai körök­re hivatkozva közli, hogy az amerikai elnök az európai ve­zetőkkel folytatott tárgyalásai során hangot kíván adni an­nak a reményének, hogy a Szovjetunióval való fokozatos érintkezés során egy éven be­lül el lehet jutni egy csúcs- konferenciához. Az értesülése — mondja a Reuter — egyi­ke azoknak a jeleknek, ame­lyek arra engednek következ­tetni. hogy Nixon európai tár­gyalásainak fő témája a kelet— nyugati kapcsolatoknak egy újfajta megközelítése lesz Diplomáciai körökben úgy véük. európai körútja során Nixon a NATÓ-szöve‘ságesek jóváhagyását igyekszik majd elnyerni a Moszkvával való „szakaszos érintkezéshez’’. A Fehér Ház nem erősítet­te meg azt, hogy valóban lé- tezik-e egy ilyen terv. any- nyit azonban elmondtak, hogy az elnök nem kíván közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni a Szovjetunióval addig, amfg más nyugati kormányok véle­ményét nem ismeri meg. Ügy vélik, hogy Nixon elérkezett­nek látja az időt a kelet— nyugati feszültség enyhítéséi célzó törekvésekre, de nézete szerint ezek csak lépésről lépésre valósulhatnak meg. Washingtonban egyes kor­mánytisztviselők máris arról beszélnek, hogy elképzelhető a csúcskonferencia összehívása a nyár közepére vagy őszre. Diplomáciai források sze­rint Nixonnak a Szovjetunió­val kapcsolatos reményeit Anatolij Dobrinyin. a Szov­jetunió washingtoni nagykö­Vietnami jelenté« Bombázások Saigon korul es Laoszban 4 Mmások miatt SAIGON Egy amerikai katonai szóvi­vő közölte, hogy csütörtökön az észak) Quang Tn tarto­mányban a laoszi határ men­tén folytak hadműveletek, anol amerilai tengerészgyalo­gosok igyekeztek lezárni a szabadságharcosok Saigon fe­lé vezető útját. Ezzel egyide­jűleg B—52-es légierödök csü­törtökön is folytatták bombá­zásaikat a kambodzsai határ mellett fekvő Phuoc Long tar­tományban, Saigontól 100 kilo­méterre északra. A saigorü kormány csapatai a Központi fennsík északi részén ütköztek meg a szabadságharcosok egy­ségeivel. HANOI A DNFF Felszabadulas hír- ügynöksége jelentette, hogy a DNFF által bejelentett hét­napos holdújévi fegyverszü­net alatt az amerikaiak feb­ruár 15-én é* lö-án bombáz­tak és gyalogsági támadást in­téztek több sűrűn lakott terü­let ellen Quang Tri és Thua Thien tartományban. A népi felszabadító erők megtorlás­képpen február 17-én heves támadást indítottak a 9- ame­rikai tengerészgyalogos ezred ellen, és harcképtelenné tet­tek 400 amerikai katonát leszerelését kérte Ezenkívül hat ágyút és nagy- mennyiségű lőszert zsákmá­nyoltak. WASHINGTON Francis T. Reitemeyer z4 éves amerikai hírszerző tiszt lelkiismereti okokból leszere­lését kérte a hadseregből, mi­vel a kiképző iskolán arra oktatták őket, hogy „a kínzás legszélsőségesebb formáit” al­kalmazzák a vietnami polgári személyekkel szemben. A VNA közlése szerint a Patet Lao csütörtökön nyilvá­nosságra hozta, hogy ameri­kai harcj repülőgépek febru­ár 10-án sűrűn lakott területe­ket bombáztak a 0. számú or­szágút mentén a VDK határa közelében. A légelhárító egy­ségek egy F—105-ös bombá­zót lelőttek. Ezzel az 1904 má­jusa óta Laosz felett lelőtt amerikai gépek sz-áma 1019-re emelkedett. A Patet Lao másrészt az­zal vádolja az amerikaiakat, hogy számos légitámadást hajtottak végre Thateng vá­rosa ellen, amelyek következ­tében sok polgári személy éle­tét vesztette, illetve megsebe­sült, és több mint 400 ház romba dőlt. vete „ihlette”, aki — mint a Reuter írja — állítólag a közelmúltban lezajlott egyórás megbeszélésük során meghív­ta Nixont Moszkvába. Ügy vé­lik, hogy az amerikai elnök a Szovjetunióval a stratégiai ra. kétarendszerek korlátozása tárgyában folytatandó tárgya­lásokhoz is meg akarja sze­rezni a nyugat-európai veze. tők jóváhagyását, A Reuter hírügynökség vé­gül kapcsolatba hozza Ni xonnak a kelet—nyugati érintkezés felvételével kapcso­latos reményeit a Nyugat- Berlinbe tervezett nyugatné­met elnökválasztással. A hír- ügynökség azt állítja, ameny- nyiben „a kommunisták ré­széről" gátolni fogják a nyu­gatiaknak Nyugat-Berlinbe irányuló forgalmát, úgy Ni­xon reményei „a korai kelet— nyugati érintkezésre” jelentős mértékben csökkenhetnek. Fehér könyv a sötét tervekről A NATO RENESZÁNSZÁ­RÓL cikkeznek jó ideje egyes nyugatnémet lapok, de amin* a most kiadott bonni Fehér könyvből is kiderül, ezen be­lül elsősorban a revansista Bundeswehr „újjászületésére” gondolnak. Mindenekelőtt a Fehér könyv számadatai fi­gyelemreméltóak. Ezek sze­rint ugyanis az 1972-re elő­irányzott katonai költségvetés 19 milliárd márkáját 1973-ca rekordösszegre, 21 milliárd márkára emelik. A csapatlét­szám emelése mellett előirá­nyozzák a hadsereg és a hadi­tengerészet felszerelését, a legmodernebb fegyverekkel. A szerzők követelik- hogy lás­sák el „bővebben” a nyugat­német hadsereget nukleáris fegyverek szállítására alkal­mas eszközökkel. Az utóbbi bizonyítja milyen Pakisztán Húsz halál«»* áldozat KARACHI Meg nem erősített hírek szerint Mudzsibur Rehman sejknek, a korábban szepara­tista összeesküvésben való részességgel vádolt kelet-pa­kisztáni ellenzéki vezetőnek őrizetét feloldották. A sejk — írja a Reuter hírügynökség — ellenzéki vezetőktől szár­mazó értesülések szerint már­is útban van Rawalpindi felé Az ellenzéki tömörülés — a demokratikus akcióbizottság — szóvivője, akit, mint jelen­tettük, a tervezett küldöttség helyett menesztettek Ajub Khan elnökhöz — újságírók­nak elmondotta, semmi bizo­nyosat nem tud afelöl, szaba­don bocsátótták-e ä sejket, vagy továbbra is őrizetben van. A DPI hírügynökség sze­rint a kormányellenes za­vargásoknak a csütörtöki nap folyamán Daccában és kör­nyékén 20 halálos áldozata volt. Sztrájkok Spanyolországban MADRID (MTI) A néhány nap óta sztrájko­ló aszturiai bányászok közül csütörtökön többet elbocsátot­tak. A mieresi szénbányák 8 tárnájában összesen 1000 bá­nyász sztrájkol. Sevillában a fémkohászok abbahagyták a munkát, köve­telve a vállalattól, hogy fo­gadja vissza azt a hét mun­kást, akit egy tiltakozó moz­galom kezdeményezése miatt elbocsátottak. Tovább folyik a sztrájk az ipari körzetekben, Bilbaóban, San Sebastianban és Barcelonában. Madridban ifjúmunkások és diákok tilta­kozó röplapokat osztogattak az egyetem környékén. Csütörtö­kön a madridi biróség két-, il­letve egyévi börtönre ítélt két gépkocsivezetőt, mert egy munkásbizottságot akart ala­kítani. Barcelonában két diák kapott félévi börtönbüntetést, azzal az indokolással, hogy egy demokratikus diákszerve­zet vezetői. mértékben fokozódik a bonni aitometvagy. Ehhez hozzátar­tozik: a nyugatnémet újrafel- fegyverzés sohasem indulha­tott volna el az Egyesiül* Ál­lamok jóváhagyása és támo­gatása nélkül. Washington eredetileg arra gondolt, hogy a Bundeswehr amerikai el­lenőrzés alatt marad, ezért mondták ki az újrafelíegy- verzés megindulásakor, hogy a felállítandó nyugatnémet kötelékek a NATO-parancs- nokság alá tartoznak és szi­gorúan „hagyományos” jelle­gűek lesznek. A bonni kor­mány induláskor, taktikai okokból, elfogadta ezeket a feltételeket, ám a Bundes­wehr növekedésével párhu­zamosan egyre makacsabb erőfeszítéseket tett a „ha­gyományos” korlátok áttöré­sére. Logikusan következik, hogy most, amikor a Bundes­wehr fejlesztésére irányuló újabb hullámmal állunk szemben, erősödik a tömeg­pusztító fegyverek közvetlen birtokláséra irányuló követe­lés is. A bonni atom törekvéseknek csak egyik ága. hogy igyekez­nek közelebb kerülni a jelen­leg még amerikai őrizet alatt álló „éles” töltetek birtoklá­sához- A másik, talán még ve­szélyesebb ág az, hogy az el­múlt években „csendben” ki­építették az önálló atomfegy­vergyártás anyagi-technikai bázisát. Bonnban ugyan hang­súlyozzák. hogy az NSZK ál­tal folytatott atomkutn*4oi program csak „békés célokat” szolgál, a nemzetközi atom- szakértők azonban egyetérte­nek abban, hogy az NSZK már azon államok sorába lé­pett. amelyek az önálló atom­fegyvergyártás küszöbén áll­nak. A Bundeswehr tábornoki karának nagy része elégedet­len a NATO-stratégiának az­zal a módosításéval is, ame­lyet még Kennedy elnöksége alatt hajtottak végre, ami­kor, legalábbis elméletben, áttértek a „masszív megtor­lás” jelszaváról a „hajlékony válasz” koncepciójára. Az előbbi azt jelentette, hogy bármilyen tényleges vagy vélt konfliktus esetén az Egyesült Államok azonnal beveti egész atomerejét, az utóbbi viszont számításba vesz egy bizonyos ideig tartó konvencionális hadviselést is. Ezt az elgondolást a bonni generálisok kezdettől fogva viszotyogva fogadták, és a Fe­hér könyv megállapításai ak­kor alakulnak teljes képpé, ha idézünk egynéhány sző­kébb körben terjesztett nyu­gatnémet katonai folyóiratot, amelyekben ilyen megállapí­tások olvashatók: „A NATO tagállamai annak Idején bele­mentek az Egyesült Államok uralkodó szerepébe. Ma már kiderült, hogy Nyugat-Német- ország korlátozott szuvereni­tása a NATO-n belül a szö­vetség gyenge oldala”. Ugyanezek a fejtegetések mind gyakrabban hangzanak el a kétoldalú amerikai— nyugatnémet megbeszélése ken is. | A fejlemények hátteréhez tartozik, hogy az NSZK-ban újra visszanyerte régi pozíció­it a nagytőke és a hadsereg. Ez a két tényező pedig szoro­san összefonódik. A nagytő­ke szócsöve, az Industrie Ku­rier így ír: „A Szövetségi Köztársaságban bizonyos aránvtalanságok tapasztal­hatók: noha az NSZK a leg­jelentősebb ipari és kereske­delmi államok közé tartozik politikailag nem rendelkezik, megfelelő súllyal, ami első­sorban azzal magyarázható, hogy a hadsereg fejlesztésé­nek üteme nem eléggé gyors.” Ugyanez* fejtegette nemrég Franz Josef Strauss: „Nyu­gat- Neme forszé g állítólag gazdasági óriás, politikailag azonban még nem nyerte el az őt megillető pozíciókat, ideje lenne ezen változtat­ni”. VÉGÜL MÉG EGY adalék az amerikai—nyugatnémet vi­szony alakulásához: az utób­bi időben az Egyesült Álla­mok arra törekszik, hogy NATO-szövetségeseit nagyobb áldozatkészségre serkentse. Ezen a téren mindenekelőtt az NSZK mutatkozik készsé­gesnek, sőt, esetenként még elébe is megy az amerikai el­gondolásoknak- Ezzel a takti­kával Bonn pozíciói követ­kezetesen erősödnek, az NSZK pedig minden esetben benyújtja a politikai számlát Ez történt napjainkban is, amikor a nemzetközi jog a potsdami egyezmény előírá­saival szöges ellentétben, március 5-re Nyugat-Berlin­be hívták össze a Bundestag­ot, hogv ott tarsák meg az elnökválasztást és ehhez „si­került” a nyugati szövetsége­sek, mindenekelőtt az Egye­sült Államok jóváhagyását megkapni ok. A provokatív döntéssel egyidőben tátott napvilágot a katonai kiadások felduzzasztásáról szóló közle­mény — a bonni Fehér könyv. A német imperializ­mus történelmében a roha­mos hadseregfejlesztés és a provokatív jogsertések min­dig összefonódtak. Sümegi Endre 2*. Chappy-ből Csöpi A szélsőjobboldali és nyilas körök úgy vélik, hogy gazdáiknak, a hitleristáknak is szolgálatokat tesznek, hi­szen azok ellenérzéssel viseltetnek Horthy István iránt, de csalódva látják, hogy sem Hitler, sem a német kül­ügyi hivatal nem tesz lépéseket a kormányzó fia ellen. Igaz, mellette sem. hiszen a hitleristáknak egyetlen sza­vukba kerülne, s magyarországi zsoldosaik felhagynának a Horthy István elleni propagandával. A nyilasok, imré- dysták akarva-akaratlanul inkább használnak, mint árta­nak a kormányzó terveinek. Sokan, a konzervatív politi­kusok közül, akik különben megpróbálnák megakadályoz­ni a tervek megvalósítását, arra a következtetésre jutnak: ha szembeszállnának Horthyval, a szélsőjobb, a nemzeti szocialisták malmára hajtanák a vizet, s inkább enged­nek. Nem gördít akadályokat maga Serédi sem, akinek számára Horthy István alig elfogadható, de be kell látnia, hogy más jelölt egyszerűen nincs... Maga a kormányzó és hívei igyekeznek úgy beállíta­ni a dolgot, hogy akik a javaslat és a jelölt ellen van­nak. azok a kormányzónak és a hazának az ellenségéi. A kormányzó sajtó és propaganda a nehéz időkben, az elen­gedhetetlen nemzeti egység megbontásának bélyegez min­den ellenvéleményt. A kormányzó egykori szegedi tiszt­— 82 — jei, a különitmenyparancsnokok (számukra Horthy nem­régiben új kitüntetést, nemzetvédelmi keresztet alapított, s ezrével osztja szét), akik különböző szervezetekbe tö­mörülnek, nyilatkozatban szögezik le. hogy a kormányzó mellett állnak: „A Vitézi Rend, az Országos Tűzharcos Szövetség, az Országos Nemzetvédelmi Bizottság, a Ma­gyar Országos Véderő Egyesület (NŐVE), a Magyar Faj­védők Országos Szövetsége, és a csatlakozott társadalmi egyesületek mély megbotránkozással vették tudomásul, hogy névtelen levélírók és felelőtlen elemek ismét pró­bálkoznak a magyar társadalom egységét megbontani. Ezért szervezeteik révén, és ezután is felszólítják a ma­gyar társadalmat, hogy egységes és öntudatos állásfog­lalással bélyegezze meg ez* a legaljasabb emberi ösztö­nökre épitett gyáva és nemzetellenes propagandát, és minden eszközzel segítse elő, hogy a törvény szigora le­sújtson ezekre a felelőtlen elemekre. Bajtársait! A nem­zet ezen sorsdöntő óráiban eskütökhöz és fogadalmatok­hoz híven teljesítsétek kötelességteket.” Az aláírók között szerepel többek között vitéz gróf Takách-Zolvay József, vitéz Magasházy László, vitéz Héj- jas Iván. Szóval azok, akik fegyverrel működtek közre, amikor az országgyűlés 1920. március 1-én az idősebb Horthyt kormányzóvá választotta... S jóllehet, a katonáknak tulajdonképpen tilos políti- zálniok. megmozdul a kormányzó szegedi háziezrede, a „vitéz nagybányai Horthy Miklós ezred” tisztikara is, le­szögezve, hogy ők is a legelső magyar vitéz, a kormány­zó úr őfőméltósága mellett állnak ezekben a felelősség- teljes órákban. Az ezred egyébként azelőtt Hunyadi Já­nos nevét viselte, de a kormányzó meg 1930-ban átvet­te háziezredének. Hunyadi ezredből Horthy ezred ... Horthynák végül is sikerül elérnie, hogy fiát kor­mányzóhelyettessé választassa, de azt nem, hogy meg­adják számára az utódlási jogot. Ez hiányzik a kormány­zói intézményről szóló törvényből, amelyet 1942. február — 83 — 12-én fogad el a képvíselőház. A törvény kimondja, hogy az országgyűlés a kormányzó kívánságára a nagykorú magyar állampolgárok közül kormányzóhelyettes* választ. A kormányzót ajánlási jog illeti meg, s legfel­jebb három jelöltet ajánlhat. Ha a kormányzó ajánlási jogával él, kormányzóhelyettesnek csak olyan személyt lehet megválasztani, akit a kormányzó ajánlott. A válasz­tás titkos ■ szavazással történik, ha nincs közfelkiáltás. A törvény szerint ha „az országgyűlés egyértelmű akarata közfelkiáltásban kétségét kizáró módon megnyilatkozik, az elnök mind a jelölés, mind a választás elrendelését mellőzi, és megválasztott kormányzóhelyettesnek jelentik ki azt, aki iránt az országgyűlés bizalma a közfelkiáltás­ban megnyilatkozott.” Nyílt titok: Horthy Istvánt fogjak — „közfelkiáltás­sal”, hogy elkerüljék a titkos szavazást, az ellenszavaza­tok nagy számának kellemetlenségeit — kormányzóhe­lyettessé választani. Miután a felsőház is gyorsan elfo­gadja a törvényt, amelyet a kormányzó, mint államfő ellát szokásos megerősítő ellenjegyzésével, februárra ki­tűzik a képviselőház és a felsőház közös, kormányzóhe- lyettes* választó ülését. A kormányzóhelyettes-jelölt pe­dig mulat, konyakba és pezsgőbe fojtja bánatát, hogy a házasság járma után a közjogi méltóság igáját is hor­doznia kell már néhány nap múlva. A felesége, aki vi­szont alig várja, hogy belőle legyen az ország második főméltóságú asszonya, sehogyan sem tudja férjét otthon tartani. Négy nappal a kormányzóhelyettessé választás előtt Horthy István alaposan becsíp a Moulin Rouge mu­latóban. Chappy karmestert, akinek, mivel az ország had­ban áll Angliával, Csöpire kellett változtatnia a nevét, mindenáron arra akarja rávenni, hogy játssza el a híres angol katonanótát, a Tipperaryt. Szerencsére kéznél van a testőrség két civilruhás tisztje, s hazavezetik a kissé illuíhinált állapotban lévő kormányzöhélyettes-jelöltet. Chappy fortisszimót vezenyei, hogy a zenekar harsogása elnyomja a kis Horthy méltatlankodó kiáltásait: — En nem akarok kormányzóhelyettes lenni! Én mu­latni akarok! (Folytatjuk) — 84 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom