Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-21 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MS7MP NÓGRÁD.'VltGYE-l BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 43. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1969. FEBRUÁR 21., PÉNTEK Ezeket az impozáns méretű hajtatóházakat egy termelőszövetkezet építette Bukarest kö­zelében. A szövetkezetiek új módszer segítségével különösen nagy hozamot értek el az uborka termelésben. Az ágyasok földje alá bőségesen nedvesített, műtrágyával megszórt szalmagyékényt raknak, és az így előkészített ágyásba ültetik el az uborka palántákat Elnökségi ülés az SZMT-nél Tartalmasabb munkakapcsolatokat teremtenek Az SZMT-elmökség javasla­tára a megyei tanács végre­hajtó bizottsága a társadalmi munka fokozására indított verseny legjobbjait megjutal­mazta. A szakszervezetek, ösz­tönzésére létrejött szocieldtsta szerződések is sokat segítet­tek a fejlődésben. A nagytoá- lonyi FÜTÖBER-vállalat el­lenszolgáltatás nélkül végezte el a kisebb javítási munkákat a nagybátonyi zeneiskolában, a bölcsődénél és a kultúrott- honiban. A szolgáltató üzem a közvilágítás megjavítására so­ron kívül gyártotta le a hi­ganygőz lámpatestekéi. Hallatja szavát az elnökség és a különböző szintű szak- szervezeti szervek az iparfej­lesztési elképzeléseknél is. Az üzemi szakszervezeti bizottsá­gokon keresztül közreműköd­tek a lakásgondok enyhítésé­ben. Sokhelyütt a bontás­anyagokhoz kedvezménye«' fu­vart biztosítanak. A Nógrád- köves'dii Kőbányánál 50 köb­méter követ és kedvezményes szállítást kapnak a lakásépí­tők. Támogatják őket a terv­rajzok elkészítésében is. Ér­vényesül a szákszervezeti bi­zottságok állásfoglalása a la­káselosztásoknál is. A salgó­tarjáni vízellátás megjavítá- , sara szervezett társadalmi munkában is részt vettek a szakszervezetek. Érvényesítet­ték a dolgozók kívánságait az autóbuszközlekedésben, a menetrendek kialakításánál. A közös erőfeszítés eredmé­nye jut kifejezésre a foglal­koztatási gondok enyhítésénél is- Különösem az ifjúság mun­kába helyezésénél van hatá­rozott javulás. Míg 1967-ben a jelentkezők 57, addig 1968- ban a számban is megnöveke- dett munkát kereső fiatalok 72 százalékát sikerült elhe­A CKD Tatra Művek csaknem három és fél ezer modern tervezésű villamost állítottak elő az utóbbi 15 évben. A je­lenleg készülő villamosaik legnagyobb részét exportra gyártják a Szovjetunió és Német Demokratikus Köztársaság számára. Megkezdték már az épülő prágai Metro szerelvé­nyeinek előkészítését is lyezni. Az SZMT elnökségé­nek része van a csökkent munkaképesséigüeik helyzeté­nek javításában. Az SZMT közgazdasági bizottságának közreműködésével a Munka­ügyi Minisztérium az igényelt ötmillió forint fejlesztési hi­telből 4,5 milliót megszava­zott, ami 280 csökkent mun­kaképességű dolgozó foglal­koztatására alkalmas üzem létrehozását teszi lehetővé. A szakszervezetek segítő, támogató tevékenységének eredménye jelentkezik a csök­kentett munkaidő bevezetésé­ben, a társadalmi, kereske­delmi ellenőrök tartalmasabb munkájában, az áruellátás valamelyes javulásában!, a felnőttoktatásban, az ismeret­terjesztésben, a nevelő mun­kában, a kultúrot.thonok szín­vonalasabb és tartalmasabb műsorpolitikájában, valamint az egészségügyi' ellátásban. .Az első lépések magukon viselik a tapasztalatlanságból eredő félénkséget, bátortalan­ságot, a hatáskörök féltését. Mindezek gátolták a tartal­masabb munkakapcsolatok ki­alakításét. A vitában elhangzottakra Vadkerti Lóránt az SZMT titkára válaszolt. Közölte, hogy az elhangzott javaslato­kat beépítik az SZMT elé ke­rülő beszámolóba. A hatéko­nyabb munka megköveteli, hogy a jelenleginél sokkal felkészültebben tolmácsolják a különböző testületek véle­ményét. Tisztázásra vár, hogy hol, milyen módszerekkel tud­ja befolyásolni aa élet- és munkaltómlményeiket a szak- szervezet. A problémák meg­oldásához pedig a különbö­ző megyei bizottságok bát­rabban kérjék szakmai köz­pontjuk segítségét. Tegnapi ülésén az SZMT elnöksége a másfél évvel ez­előtt útjára indított új kezde­ményezés eredményeit, és a további feladatokat tárgyalta A szakszervezetek területpoli­tikai tevékenysége cím alatt. Az elnökség megállapította, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottságával kötött együttműködési irányelvek­ben foglalttak megvalósítása jó úton halad. Ilyen együtt­működési irányelveket hatá­roztak meg a szakmák megyei bizottságai a megyei tanács illetékes osztályaival. Nem vonatkozik ez az építési, köz­lekedési és vízügyi osztályra. Ma már az SZMT, a szak­mák megyei bizottságai, a vál­lalatok, üzemek szakszerveze­ti bizottságai, konkrétan részt vesznék az éves és távlati ter­vek kidolgozásában, véle­ményt mondanak a beruházá­si politikáról, segítenek új üzemek létrehozásában, köz­ük állásfoglalásukat a szociá­lis, egészségügyi és kulturá­lis tennivalókkal kapcsolat­ban, egyetértésükkel vezetik be a termelőegységekben és a különböző intézmények­ben az ösztönzőbb bérformá­kat. Répcelak ügye a Minisztertanács előtt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A kormány elnöke tájékoztatást adott Ká­dár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának moszkvai tárgyalásai­ról. Ezek során áttekintették d nemzetközi politika legfon­tosabb problémáit, a két or­szágot kölcsönösen érintő ügyeket, így a gazdasági kap­csolatok alakulását. Megálla­pították, hogy valamennyi alapvető kérdésben teljes a nézetazonosság. Fock Jenő tájékoztatta a Minisztertanácsot Mika Spil- jak j ugoszláv kormányfővel folytatott tárgyalásairól. A kohó- és gépipari minisz­ter beszámolt indiai és ceylo­ni útjának tapasztalatairól és tárgyalásainak eredményeiről. A Minisztertanács a jelentési elfogadta. Az igazságügyminiszter elő­terjesztése alapján a kormány határozatot hozott a jogsza­bályalkotás, továbbá az ügy­intézés egyszerűsítésére és továbbfejlesztésére. A Mi­nisztertanács az igazságügy­miniszternek. valamint az OKISZ elnökének és a SZÖ- VOSZ elnökének együttes ja­vaslatára rendezte a kisipari, a, fogyasztási, a takarék- és lakásszövetkezeteknek ■ és ezek szövetségeinek jogi hely­zetét. A nehézipari- és a belügy­miniszter, valamint az Orszá­gos Bányaműszaki Főfelügye­lőség elnöke jelentést tett a szénsavtermelő vállalat répee- laki üzemegységében bekövet­kezett robbanással kapcsolat­ban végzett szakértői vizsgálat megállapításairól. A kormány a jelentést megvitatta, és tu­domásul vette, hogy a felelő­sek ellen bűnvádi eljárás in­dul. Határozatot hozott arra. hogy — a biztonságos üzemel­tetés feltételeit betartva — fo­kozatosan meg kell indítani a termelést. A népgazdaság szénsavszükségletét addj g is fedezni kell, amíg az üzem nem tud Ismét teljes kapaci­tással működni. A hiányt — a külföldi kínálat nyújtotta lehetőségekhez képest — im­portból kell pótolni. A kor­mány felhívta a nehézipari minisztert, hogy gondoskodjék a rendelkezésre álló mennyi­ségek tervszerű eloszlásáról. Helyesen éltek az önállósággal Ankét a területi Hsovetnégnél A Cserhát és Karancs Hegy­vidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, valamint az Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei csoportja, teg­nap Salgótarjánban tanácsko­zásra hívta össze a termelő­szövetkezeti szakembereket. Az 1969. évi termelési tervek készítésével összefüggő kér­désekről dr. Tóth Béla, az idei pénzügyi és jövedelem­előirányzatról Papp József, a TOT munkatársai tájékoztat­ták a jelenlevőket. A megbe­szélésen részt vettek a me­gyei pártbizottság és a megyei tanács képviselői is. Dr. Tóth Béla többek között arról szólt, hogy az elmúlt esztendő bebizonyította: a termelőszövetkezetek többsé­gében helyesen éltek az önál­lósággal. Sikerült összekötni az üzemi elképzeléseket, ter­veket a népgazdaság érdekei­vel. Elérték céljukat a terv- utasítások helyébe lépett köz- gazdasági ösztönzők is. Az új mechanizmusban a korábbiak­nál nagyobb jelentősége van a piacnak. Hasznos tájékoztatót adott a szövetkezeti vezetőknek, szak­embereknek azokról a lehe­tőségekről is, amelyek az ál­lattenyésztés és a növényter­mesztés fejlesztését elősegít­hetik. Elsősorban az állatte­nyésztés fejlesztésére ösztönöz­te az előadás a hallgatókat. Szólt a továbbiakban a me­zőgazdasági árak alakulásáról, az ártámogatás rendszeréről, a szövetkezeti beruházásokról is. Papp József, a termelési és pénzügyi tervek szoros össze­függésére hívta fel a szövet­kezeti szakemberek figyelmét. Ez ugyanis egészen új voná­sa az idei tervkészítésnek. Alapvető dolog, hogy a szö­vetkezeti szakemberek szá­moljanak, kalkuláljanak. Csak olyan növények termesztésére, olyan állatok tenyésztésére rendezkedjenek be, amelyek az acjptt körülmények között a lehető legnagyobb jövedelmet hozzák. Az előadásokat a szövetke­zeti szakemberek rendkívül élénk vitája követte. Elsősor­ban olyan kérdésekre kértek választ a TOT munkatársaitól, mint a megtermelt értékek piaci lehetőségei, az ártámoga­tás, a beruházások és hitelle­hetőségek. El«ö»i«i'hnn a hazai húieliátást akarják javítani Két év múlva négymillió tonna műtrágya a mezőgazdaságnak Csütörtökön a MÉM-taen a megyei tanácsok vb elnök­helyettesei és mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői a mezőgazdaság technikai fej­lesztésének feladatairól tanács­koztak. Dr. Gergely István miniszterhelyettes előadásában rámutatott: elsősorban azokon a területeken koncentrálják az erőket, ahol a legkisebb rá­fordításokkal a legnagyobb gazdasági eredményt lehet el­érni. A fejlesztés általános irányelvei között igen fon­tos az a szempont is, hogy a jövőben a népgazdasági és az üzemi érdekeltséget még jobban összehangolják. Az állattenyésztési ágazatok közül az export és a hazai el­látás szempontjából kiemelt helyet kapott a szarvasmarha­tenyésztés. A legfontosabb fel­adat az ágazat fejlesztésére hozott kormányrendelet végre­hajtása, a tenyésztői kedv helyreállítása. Az állomány növelése érdekében mérsékel­ni kell a tehénselejtezéseket, és az üszők fokozottabb te­nyésztésbevételével javítani a tehénállomány utánpótlását. A sertéstenyésztés fejlesztését a következő években elsősor­ban a hazai húsellátás továb­bi javítása teszi szükségessé. Idén az előirányzatok szerint az elmúlt évi magas, csak­nem 72 000 vagonos vágósertés termelési szint tartása a fő feladat. 1970-ben már kisebb mértékű növekedéssel számol­nak. Rövidesen megépülnek a kísérleti jellegű, iparszerűen működő sertés- és szarvasmar­ha-tartó telepek. Ilyen létesít­mények épülnek, részben köz­ponti anyagi támogatással, a Herceghalmi Állami Gazda­ságban, ahol 720 koca tartá­sára és szaporulatának tartá­sára rendezkednek be. A Szek­szárdi Állami Gazdaságban évi 30 000, huszonöt kilós süldő ne­velésére alkalmas telepet ala­kítanak ki. A miniszterhelyettes elmon­dotta, hogy 1971—72-re meg­kétszereződik a műtrágyaellá­tás, ami azt jelenti, hogy 3,5— 4 millió tonnányi talajeröpót- ló-szert használ majd fel a me­zőgazdaság. Idén tovább foly- tartják a több éves, nagy adagú műtrágyázási kísérletet, több mint 15 000 parcellán. Jelen­tős változás várható az új ta­lajművelési rendszer és a hoz­zá tartozó eszközök kialakí­tásában, illetve elterjesztésé­ben. Fokozottabban előtérbe kerülnek a függesztett és félig függesztett, váltva forgató ekék, valamint a különféle könnyű és nehéz kombináto­tok. A növénytermesztéssel kap­csolatban dr. Gergely István kiemelte: a kenyérgabona-ter­mesztésben fontos cél az el­múlt években kialakult ter­melési szint stabilizálása. Az őszi búzafajta-kérdés lényegé­ben rendeződött; továbbra is a Bezosztaja—1 szovjet fajtá­ra kell alapozni a hazai ter­melést. Az ország évenkénti szemes- kukorica-igénye 4,6—4,7 mil­lió tonna. Ezt a jelenlegi ter­mőterületről 22—23 mázsás holdankénti átlagos szemter­més-hozammal lehet kielégíte­ni. Ennek a hozamnak a fel­tételei hazánkban máris adot­tak. Kétnapos tanácskozás Megyénket tizenkét tagú küldöttség képviseli Ma kezdődik Budapesten a bányászszakszervezet központ­jában a szocialista brigádveze­tők országos iparági tanács­kozása. Megyénk bányászait 12 tagú küldöttség képviseli a kétnapos tanácskozáson. Mi- zserfáról Butkó Tibor, Huszár Imre, Harincsár István szocia­lista brigádvezetők, Nagybá- tonyból Csegöldi Sándor, Győ­ri Ferenc, Bakos B. József szocialista brigádvezetők, va­lamint Szebényi Ferenc fő­mérnök mint patronáló, a Zagyvai-aknaüzemtől Csontos István, Mátranovákról Gajdár Ernő, a Nagybátonyi Szolgál­tató Üzemtől Makalicza Jó­zsef utazik a tanácskozásra, amelyen küldöttként részt vesz Sándor Sándor, a válla­lat szakszervezeti bizottságá­nak titkárhelyettese és Sült Tibor, a Nógrádi Szénbányák műszaki igazgatóhelyettese. Az iparág sajátosságainak megfelelően értékelik majd a szocialista brigádmozgaloon eredményeit és megtárgyalják a fejlődés lehetőségeit. Me­gyénk bányáinál az elmúlt hónapokban sok megbeszélést tartottak a szocialista brigá­dok, így a küldöttek nem mennek, üres tarsollyal az or­szágos értekezletre. Valameny- nyien felkészültek a véle­ménynyilvánításra javaslatok­kal, de egy sor kérdéssel is, amelyekre ezen az országos találkozón várnak választ Bizonyara gazdag tapasztala­tokkal térnek majif vissza, amelyekről később még va­lamennyi szocialista brigád­nak beszámolnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom