Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

Készülődés VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Hiába erőlködik a tél, a ta­vasz követeli helyét az idő­járásban is. Közeledte rend­kívül nagy feladat elé állítja számos más üzem, mezőgaz­daság és intézmény mellett megyénk vendéglátását is, — államit és szövetkezetit egya­ránt. Megyénk az ország egyik kapuja, szocialista és kapitalista országokból áram­lanak befelé a turisták és hi­vatalos látogatók, üzletkötők, ipari és kereskedelmi szak­emberek. Az pedig, hogy mi­lyen az első benyomásuk Magyarországról, rajtunk Nógrád megyeieken is múlik. Vajon fejlődött-e annyira megyénk vendéglátása az el­múlt esztendőkben, amennyi­re az igények jelentkeztek? Egyértelmű és megnyugta­tó választ aligha lehet adni. Az állami és a szövetkezeti vendéglátóipar még mindig a múlt örökségével küszködik, számos épületben üzemeltet éttermet, italboltot vagy esz­presszót, amit csupán bérel, ahol szánté egyetlen fillért sem költhet felújításra, tata­rozásra csak azért, mert nem tudja sajátjának. Az elmúlt évek fejlődése azonban min­den körülmények között arra enged következtetni, hogy jó úton haladunk, pótoljuk a ko­rábbi mulasztásokat A szö­vetkezeti ipar számos község­ben létesített „fővárosi ran­gú” eszpresszókat, kis étter­meket. Az állami vendéglátó- ipar is több üzletet nyitott Salgótarjánban, korszerűsí­tette üzletét Balassagyarma­ton és az iparmedence más községeiben. Csupán az el­múlt évben több mint egy­millió forintot költött ilyen célra. Tavaszvárás, vendégvárás — tartja a közmondás is. A vendégvárásra pedig me­gyénkben is fel kell ké­szülni. S hogy készülnek — számos intézkedés bizonyítja a vendéglátóipari vállalatnál. Erre az évre csaknem kétmil­lió forintot biztosít fejlesztés­re a Nógrád megyei Vendég­látóipari Vállalat. Az összeg­ből már elkészítették az Új. jéggyárat, amelyben a nyári hónapokban nyolc óra alatt 10 mázsa jeget tudnak előál­lítani- Befejezik az idegen- forgalom szempontjából kü­lönösen jelentős balassagyar­mati cukrászda és eszpresszó építését, amit rövidesen átad­nak rendeltetésének. Bővítik a szolgáltatásokat is. Míg a télen tej, kakaó tea kiszolgá­lását vezették be a cukrász­dákban, megnyitották Salgó­tarjánban a finom falatok boltját, a tavaszi, nyári sze­zonban — elsősorban az esz­presszóban — magas színvo­nalú műsorokról gondoskod­nak. A kultúrált vendéglátás megteremtése még ma is fela­dat a megyében. Sok a pisz­kos kiskocsma városban és falun egyaránt. A kelleténél többet találkozunk durva, sértegető hangot használó fel­szolgálóval, csapossal. A ta­vaszi felkészüléshez ennek megváltoztatása is hozzátar­tozik. A vendéglátóipari vál­lalat amellett, hogy újabb négy-öt egységet alakít . át, tataroztat, nyolcvan fiatalt képez a szakmára, hogy biz­tosítsa a kulturált kiszolgálást is. Bár igaz, hogy a szövetke­zeti vendéglátóiparnál hét la­kat alatt, szigorúan bizalma­san őrzik az idei fejlesztést, a beruházás összegét, s azt, hogy hol kívánnak új üzletet létesíteni, annyit azonban itt is megtudhattunk, hogy so­kat tesznek a kulturált ki­szolgálás megteremtéséért. Jól bevált szokás náluk a szakemberek cseréje. Eddig Csehszlovákiába, Bulgáriába, a Német Demokratikus Köz­társaságba küldtek szakem­bert — szakácsot és felszol­gálót —, s foglalkoztattak me­gyénkben a három testvéri országból érkezett fiatalo­kat. Ez hasznos és jó dolog a hazai és külföldi vendégek szempontjából is. A külföldiek tíz- és százez­rei érkeznek megyénk váro­sain és községein keresztül az országba. Megyénk lakossága is azt várja, hogy ez az év újabb fejlődést hoz a vendég­látásban: minél kevesebb ala­csony nívójú kocsmát, vásár­lót megkárosító személyzetet, s több kulturált helyet, meg­jelelő személyzettel. NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF„ 42. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1969. FEBRUAR 20., CSÜTÖRTÖK RVI A ■ SZAMUNKBAN: Merre tart Nixon ? Bélyeggy űj tőknek (2. oldal) (6. oldal) Vajúdó egyház Felkészült az SBTC (2—3. oldal) (7. oldal) Gyorsfénykép Halálra ítélték 16 helységből Bodgál Zoltánt (5. oldal) (8. oldal) BUDAPESTEM Nemzetközi Bizottság az NDK elismeréséért HELSINKI (TASZSZ) A finn fővárosban állandó nemzetközi bizottság alakult, amely célul tűzte ki, hogy va­lamennyi rendelkezésre álló eszköz segítségével „meggyőz­ze a nemzetközi közvéleményt arról, hogy az NDK elismeré­se nélkülözhetetlen az európai biztonság szempontjából”­A TASZSZ kommentátorit, Igor Maszlov ezzel a hírrel kapcsolatban megállapítja, hogy a 13 európai ország kép­viselőit tömörítő bizottság megalakulása elismerését je­lenti azoknak a fáradhatatlan erőfeszítéseknek, amelyeket az NDK fejt ki a békéért és az európai biztonságért foly­tatott harcában. A kommen­tátor utal a német történelem első munkás-paraszt államá­nak egyre növekvő nemzetközi tekintélyére, és példaként megemlíti az Irakkal és az EAK-ikal a közelmúltban lét­rejött konzuláris megállapo­dást, valamint az NDK közel- keleti, afrikai, latin-amerikai és távol-keleti országokkal kiépített gazdasági együttmű­ködésének fokozódását. Az NDK a világ több mint száz országával folytat kereskedel­met. Bombázások Luoszban SAIGON A UPI hírügynökség jól ér­tesült amerikai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy amerikai B—52-es légierődök az idei legnagyobb bombater- het dobták a laoszi hazafias erők állásaira, a holdújévi tűzszünet 24 órája alatt. Mint­egy 30 B—52-es több mint 900 tonna bombát szórt le a Laoszon keresztül vezető „Ho Si Minh ösvényre”. További 300—400 vadájzbombázó-tá- madást is végrehajtottak az amerikaiak ez idő aflatt a kü­lönböző laoszi célpontok el­len. Külpolitikai tükör Nyugat-európai válság — Találgatások Peking lemondásának okairól Még ha felnagyítva és kihegyezve is, sok mindent elmond a dolgok lényegéről cgy-egy sikerült politikai karikatúra. Például a Frankfurter Rundschauban a napokban meg­jelent gúnyrajz. Kiesinger tárgyal Wilsonnal, s kettejük között a falon hatalmas De Gaul- le-portré lóg. A rajz aláírása: milyen kár. hogy soha nem tudunk négyszemközt társa­logni. Igen, a Nyugat-európai Unión belül kirob­bant miniválság jellemzője, hogy Franciaor­szág a szervezet bojkottálását jelentette be, amennyiben nem térnek vissza az alapsza­bályaihoz. Mert Párizs rosszallja egyfelől a NYEU többi tagállamának Londonnal (és Londonban) lefolytatott politikai tanácskozá­sát, másfelől az angol és a bonni kormány között hirtelen fellángoló flörtöt sem nézi jó szemmel. A francia politika eltökélt szándé­ka, hogy Angliát nem engedi be a Közös Piacba. London viszont mindenképpen sze­retne bejutni. Okkal-joggal gyanakszik te­hát Párizs, London minden — a tijbbi tag­állammal folytatott — tárgyalására, hogy azok segítségével Anglia, mintegy a hátsó kapun át, szeretne becsúszni a Közös Piac tagországai közé. Ez a hirtelen kirobbant nyugat-európai vál­ság a lehető legrosszabbkor jön Nixonnak. Az USA új elnöke éppen most készül első külföldi kőrútjára, február 23-tól kezdve járja a Washington számára legfontosabb nyugat-európai országokat- Eredetileg azzal a céllal, hogy az USA és nyugat-európai szövet­ségesei között a kapcsolatokat szorosabbra fűzze, az akcióprogramot, politikai és kato­nai elképzeléseiket összehangolja. Ehelyett pedig — úgy tűnik —. elsősorban a békélte­tő szerepét kell eljátszania, egyfelől Párizs és London, másfelől Franciaország és a Nyu­gat-európai Unió többi tagállama között. Ráadásul nemcsak európai, de ázsiai front­ján is újabb váratlan helyzetbe került a washingtoni kormány. A több mint egy éve szünetelő amerikai—kínai diplomáciai érint­kezést — Kína kezdeményezésére — csütör­tökön vették volna fel újra Varsóban. S már kezdődtek is kibontakozni a körvonalai az Egyesült Államok valamiféle módosult kínai politikájának, legalábbis ezt jelentette az USA fővárosából minden politikai tudósító és megfigyelő. S ekkor, szinte az utolsó pil­lanatban, kedden este, Peking lemondja a csütörtökre kitűzött varsói tanácskozást. Az amerikai külügyminiszter azonnal reagált, kijelentve, hogy sajnálja a kínai lépést. Peking az ország volt hágai ügyvivőjének disszidálásában, illetve az USA ezzel kapcso­latos szerepében jelölte meg a lemondás okát. Am pekingi diplomáciai megfigyelők más tényezőket látnak a lemondás mögött. Egyfelől úgy vélik, Nixonék sem reagáltak eléggé pozitívan erre a pekingi kezdeménye­zésre, másfelől, ha vége van is a „kulturális forradalom” szakaszának, a kínai belpoliti­kai erőviszonyok még mindig nem eléggé tisztázottak ahhoz, hogy határozottan kiala­kult volna az álláspont: tulajdonképpen mit is akarnak mondani az Egyesült Államok­nak? Tél az erdőn Hó borítja az erdőt. Az érdeyemberek azonban a kemény tél ellenére is folytatják megszokott munkájukat, hiszen a fát várják a bányák, a gyárak, a családi otthonok. Ám előbb a fát ki kell vágni, s nem lehet akármelyiket. A salgótarjá­ni erdészet egyik kerületében Papp Antal kerületvezető erdész és Goldberger András műszakivezető társaságában választja ki Czikora József motorfűrészcs, a vágásra érett fát Megdolgoznak a felterhelők is. Nem lehet még mindenütt rakodógépeket alkalmazni, s ezért nélkülözhetetlen a mun­káskéz. Ezek az emberek naponta, több ezerszer emelik fel és rakják le a nehéz hasábokat. Most éppen papírfát ra­kodnak Az erdészet szőrös-pusztai fűrésztelepén még a hulladékot is hasznosítják. A parkettlécből visszamaradt darabokat a Vasötvözetgyárban használják fel a drága import faszén helyett. Előtte azonban Gyurkó Józscfné és Simk Istvánné feldarabolják (Fotó: Koppány György) Tanácskoztak a KGST-országok belkereskedelmi miniszterei delmi, Pénzügyi es Vendeg- látóipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára, továbbá a magyar társminisztériumok és hatóságok több képviselője. Az ülést mint házigazda, Szurdi István nyitotta meg, majd Apró Antal üdvözölte a belkereskedelmi miniszterek első értekezletét, a plenáris ülés résztvevőit. A tanácsko­záson Szurdi István beszédet mondott mongol, NDK-beli, román és szovjet delegációt Peko Ta- kov, Frantisek Barbírek, Ed­ward Sznajder, Szurdi István, Zanrangijn Ganzsurzsav, Gün- ,ter Sieber, Ion Patán és A. I. Sztrujev miniszterek vezetik. Jelen volt Mihail Anijanc, a KGST-titkárság képviselője. A plenáris ülés megnyitó­ján részt vett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Ligeti László, a Kereske­Szerda délelőtt Budapesten, a Gellért Szálló teaszalonjá­ban tanácskozott a KGST- országok belkereskedelmi mi­niszterei első értekezletének plenáris ülése. A miniszterek, értekezletének, mint szervezet­nek a létrehozásáról a KGST Végrehajtó Bizottsága 1968 szeptemberében, 36. ülésén ho­zott határozatot Az ülésen részt vevő bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar,

Next

/
Oldalképek
Tartalom