Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
Másodszor is a legjobbak Eleiem árán is... Irodalmi életünk műhelye Stúdió alakul Salgótarjánban Munkásőrök ünnepi egységgyűlése Síécsényben A járási pártbizottság nagy. termében feszes vigyázzban állnak a munkásőrök. Kanyó Balázs parancsnok néhány lépést tesz az elöljárók elé. — Első titkár elvtárs jelen tem. a szécsényi Csépe Sándor önálló munkásőregység ünnepi egységgyűlésre együtt áll! — Köszönöm — fogadja " delmi kiképzésre és szolgálatra 24 órát fordítottak egy év alatt. Eredményes volt a karhatalmi-harcászat; gyakorlat is. A kiképzést 90 százalékban társadalmi jelleggel oldották meg. Egv év alatt az egységnél 46 munkásőr részesült különböző dicséretben és jutalomban. Eredményes volt az előképzés is. hiszen 1968kíséretében megérkezik a csapatzászló is. Felemelkednek, s ökölbe szorulnak a kezek. — Én ... esküszöm, hogv a munkásőrség hű. fegyelmezett tagja leszek... A munkás- osztály hatalmát, szocialista hazámat, a 'Magvar Népköz- társaságot fegyverrel, ha kell, életem feláldozása árán is megvédem. Salgótarján szellemi éleifcé: an jelentős szerepet vívtak ki maguknak képzőművészeink. Az évek óta megrendezett tárlatok rangos anyagaikkal segítették a városban és Nógrád megyében élők esztétikai nevelését, a képzőművészetben való tájékozódását, közvetve pedig általános és politikai műveltségének gyarapítását is. Így van ez még akkor is, ha megállapítjuk: a képzőművészeti ismeretterjesztésben, természetesen, jóval többet is lehetne tenni. Kedvezőtlenebb a kép, ha a megye irodalmi életét vizsgáljuk. A Nógrádban élő írók, költők, kritikusok, irodalom- és íráskedvelő emberek évek óta semmiféle szervezeti formát nem találtak maguknak tapasztalataik, gondolataik, gondjaik ég terveik megvitatására. A Karancs Szálló mozaiktermében működő művészklub arculatát tekintve elsősorban ugyancsak a képzőművészethez áll közelebb, mint az irodalomhoz. Ezért rendkívül örvendetes az a tény, hogy megszületett a terv egy, a Palócföld című Nógród megyei irodalmi, művészeti és művelődési folyóirat köré alakítandó irodalmi stúdióról. Danyi Gábor. a Palócföld olvasószerkesztője, a megyei Balassi Bálint könyvtár munkatársa vállalta a szervező tevékenység irányítását. Kojnok Nándor+ a Palóctőid főszerkesztője arról tájékoztat, hogy a tavaszra részletesen kidogozzák a stúdió irodalompropaganda feladatát, megteremtik a belső fejlődési- lehetőségekhez szükséges feltételeket. — Tulajdonképpen a már egyszer megalakult irodalmi stúdió munkájának felújításáról van szó — mondja Kojnok Nándor. — 1966-ban ugyanis már működött Salgótarjánban ilyen stúdió, azonban programjának alkalomszerű volta nem gyakorolt vonzerőt a városban és a megyében élő irodalomkedvelőkre, irodalmárokra. Jelenleg a stúdió szervezése folyik. Több álláspontot is egyeztetünk azzal összefüggésben, , hogy szervezetileg hova is tartózzon a stúdió. Véleményem szerint, „természetes” környezetében, a Palócföld szerkesztősége mellett adottak leginkább a stúdió munkája kibontakoztatásának lehetőségei. Eszerint az irodalmi stúdió tulajdonképpen a Palócföldhöz kapcsolódó műhely lesz. — Mit várhatunk e műhelytől? — Nógrád megyében, a szerkesztő bizottság véleménye szerint is, lényegesen több tehetséges ember él, akik kevesebbet szerepelnek írásaikkal a Palócföldben a természetesnél. Mindenekelőtt azt várjuk a stúdiótól, hogy a folyóirat köré tömöríti a fiatal írókat, költőket, kritikusokat, illetve szorosabbra fűzi a szerkesztőség és az írógárda közötti kapcsolatot. amely ösztönző hatását számos vonatkozásban érzékelteti majd. Természetesen, a Palócföldben megjelenő írások színvonalának, tudatformáló súlyának emelésében is. — Mikorra várható az irodalmi stúdió megalakulása? — Mint említettem, már folyik a szervező munka. Ügy tervezzük, hogy a stúdió ez év tavaszán, esetleg márciusban már megtarthatja első összejövetelét. Ezt követően előreláthatóan havonta találkoznának egymással a klub tagjai. Esetenként irodalmi, irodalompolitikai életünk egy-egy kiválóságát is meghívjuk Salgótarjánba, így a klub tagjai magas színvonalon tájékozódhatnak majd irodalompolitikánk legidőszerűbb kérdésedről, hazánk irodalmi életének ideológiai. esztétikai természetű dolgairól. (tóth) A leszerelő cs tartalékállományba vonuló munkásőrök egy csoportja. tisztelgést Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, majd a munkásőrök felé fordul: — Jó napot; elvtársak! — Erőt, egészséget első titkár elvtárs! — hangzik a válasz. Ünnepi volt a hangulat vasárnap délelőtt Szécsényben. a járási pártbizottság székházában. A munkásőrök gyűlésén az egység tagjai, a meghívott vendégek: Kiss Sándor, a szécsényi járási pártbizottság első titkára, Nagy György, a munkásőrség országos parancsnokságának főosztályvezetője, Mátrai István, a munkásőrség megyei parancsnoka előtt Kanyó Balázs, az egység parancsnoka értékelte az elmúlt évi munkát. Arról számolt be, hogy az egység. 1968. évi munkája alapján másodszor nyerte el a megye munkásőrei közötti szocialista munkaversenyben a kiváló egység címet, s a véle járó serleget és oklevelet. Büszkék erre a megtisztelő címre a szécsényi munkásőrök. És joggal. Hiszen megállják helyüket a termelésben, mint Virág András, Lajosi György, Pásztor Győző, Szita József meg a többiek, a pártmunkában, amit legjobban bizonyít, hogy az alapszervezeti választások során 11 munkásőrt alapszervezeti titkárnak, 31 -et pedig vezetőségi tagnak választottak a kommunisták. Derekasan helytállnak a munkásőri kiképzésben is. Az általános kiképzésre nyolc, a közrendvéban 15 új munkásőrt készítettek fel a szolgálatra. Szmolnik István parancsnokhelyettes, a munkásőrség megyei parancsnokának parancsát olvassa fel. Ennek értelmében a szécsényiek elnyerték a kiváló egység, Kanyó Balázs pedig a kiváló parancsnok megtisztelő címet. A serleget és az oklevelet Mátrai István megyei parancsnok adja át. Üjabb parancs. Hárman: Matuszka Mihály, Heiser László és Dénes Sándor a kiváló parancsnoki jelvény és oklevél tulajdonosai. Többen kapnak kiváló parancsnoki és kiváló munkásőri jelvényt. • — A dolgozó népet szolgálom! — hangzik egymás után. Kiss Sándor, az MSZMP Szécsényj járási Bizottságának első titkára felmenti e szolgálat alól azt az öt munkásőrt, akik leszerelnek, s azt a hat férfit, akik tartalékállományba vonulnak. — Megköszönjük több mint egyévtizedes munkásságukat. Azt kérjük, hogy a későbbiek során is érezzék közénk tartozóknak magukat, s ha a párt hívja önöket, továbbra is vállalják a fáradságos, de megtisztelő munkát. Bőviz Ferenc a leszerelők nevében mondja: — Valamennyiünk nevében ígérem, hogy pártunk szavára bármikor készek vagyunk fegyvert fogni a dolgozó nép. a szocializmus védelméért... Parancs hangzik el. Felsorakoznak az új munkásőrök. eskütétel következik. Fegyver A sorból Lehoczky József leszerelő munkásőr lép elő. — Tizenkét évig használtam fegyverem. Most átadom, s ha szükséges, használd a dolgozó nép védelmében ... — Apám, hű leszek a fegyverhez, eskümhöz. s ha kell, a munkásosztály hatalmának megvédéséért használom is — szól az új munkásőr, ifj. Lehoczky József. Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára szól a munkásőrökhöz. Gratulál a kiváló egység cím elnyeréséhez, s azt kéri: tömörítsék továbbra is soraikat. A csapatzászló elvonul, s felcsendül az Intemacionálé: ... ez a harc lesz a végső... Somogyvári László Kibernetikus íia Európa országút fáin Sikeresek a TIT Nógrád megyei szervezete által rendezett földrajzi szabadegyetem előadásai. Legutóbb Salgótarjánban „Romániai útiképek” címmel Vörösvári F. Béla, az IBUSZ-központ munkatársa tartott előadást. A földrajzi szabadegyebem következő előadását január 30-án rendezik a TIT-székházban. Ekkor dr. Batizi László. az országos földrajzi választmány tagja látogat a megyeszékhelyre és „Európa országútjain” cim- mel tart előadást. Már megmondtam, hogy magad oldd meg a számtanpéldádat ! (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) A salgótarjáni November 7. Filmszínház hétfőn mutatta be és január 23-ig játssza, az Emberrablók című új NDK- filmet. A produkciót Robert Louis Stevenson regénye alapján készítették az alkotók NÓGRÁD - 1969. január 21, kedd Hinta-palinta Este leülök a tévé elé, a megszokott helyemre a vízipálmák, kardalakú növények közvetlen közelébe. Kinyújtom a lábam, összekulcsolom a kezem és várom, hogy a Szerelmi körhinta. — ez az esti programot jelentő nyugatnémet film címe — etszé- dítsen, néhány percre kiragadjon a napi dolgokból, körbeforgasson. nem nagyon, csak annyira, hogy rövid időre elfeledjem azt a hétköznapi keringést, amelyben a legutóbbi hétvége óta részem volt. Ülök a helyemen, nézem a kéken villogó képernyőt, a nap fel-felbukkanó eseményeit: ez még a híradó, utána következik a körhinta, amely ezúttal nem titkolja, hogy mindig i3 szoros kapcsolatban volt a szerelemmel. Azt mondja, még a híradó alatt, a gyerek: — Jó neked, Laci bácsi... Ezt mondja a gyerek és sóhajt hozzá. Nagyra nőtt, tízéves lányka, a mai korszerű típus, élénkszemű-eszú — majdnem azt mondtam: reprezentáns — képviselője. „Jó neked, Laci bácsi” — ezt mondja. Miért? — Megnézheted a Szerelmi körhintát. . . Tizenhat éven felüli film. Neked jó. A tizennyolc éven felüli filmeket is megnézheted, ha akarod. Igazat kell adni neki. Tény. leg jó nekem! Itt ülök a pálmák mellett a kényelmes fotelban, és ha akarom, megnézhetem a tizennyolc éven felüli filmeket is. Mj ehhez képest az a néhány apróság, amely miatt néha úgy érzem — nem jó nekem, vagy azt — lehetne jobb is ... Pereg a híradó. Egy ideig csendben vagyunk, nem sokáig, mert most meg azt mondja a gyerek: — Ha leveszem a szemüvegem, nem látom azt a kis szobrot, ott, a vitrin tetején. Csak a körvonalait látom. Persze, tudom, hogy két csó- kolódzó flamingó, de nem látom ... Egyáltalán. Szóval, ha leveszi az üveget — nem látja a szobrot. A flamingók semmivel sincsenek közelebb vagy távolabb — egyvonalban csóko- lódznak a televízióval. Most fel kellene ismernem az ösz- szefüggést a flamingók és a Szerelmi körhinta között, valami olyasfélét javasolni a szigorú mamának: elég, ha le. veszi a kislány szemüvegét, nem kell veszekedni vele, hogy aludjon el végre ... Ügy- sem látja a filmet. A célratörőbb megoldást választom: — Ez valami vicces film lesz. nem komoly... A kislány hálásan pislog a szemüveg mögül. Már régen túl vagyunk a figyelmeztetésen: „csak 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk”. Forog a körhinta, tizenhat éven felülieknek forog, nekem és neked, mindenkinek, aki nézi az „örök témát” bemutató filmet, a szerelmi epizódokat, amelyekben tényleg elég sok a hinta, sőt a palinta. Itt látható Angéla, az unatkozó ponty társaságában, A hölgy holdkórosnak tetteti magát, hogy férjét félrevezesse és eközben — elég kényelmetlenül a háztetőn járkálva — felszarvazza. Azután Sybill, a kacér márki-feleség, jelölt, aki még a régivel, volt férjévei cicázik... És Lolita, az erőskeblű fotómodell, (Anita Ekberg) — gazdag barátját felcseréli egy szegény rajzolóval. Ő tudja, miért. Angéla, Sybill, Lolita — csupa hintáslány, férfi legyen a talpán, aki szédülés nélkül el. viseli őket. Vajon mennyit órt meg ebből a gyerek? Nem lett. volna jobb mégis elvenni azt a szemüveget? Késő. Már jön a német nyelvű felirat: ENDE. Es akkor újra megszólal a gyerek: — Ne zárjátok el! Most jön az Ende néni... Na ugye mekkora gyerek! Még azt sem tudja, hogy az ende ... Egy szót sem érthetett az egészből. Vagy mégis, és így akar megnyugtatni minket? Hm. Nem lehet elég korán kezdeni a hintát... Pataki László Biztató kezdet A tavalyi jó eredmények után biztatóan kezdték az új évet a Salgótarjáni Bányagépgyárban. Januárban, fél hónap alatt négymillió forint értékű készárut gyártottak. Többek között elkészült ezer acélsü- veggerenda, több ezer szalaggörgő. Az Oroszlányi Bánya Vállalat számára egy átadó torony vasszerkezete, a ZIM Salgótarjáni Gyáregysége részére egy konvejor gyártósor készült. A készletező vállalat címére kétmillió forint értékben küldtek alkatrészeket. Az idén a tavalyival azonos létszámmal 145 millió forintos tervet kívánnak megvalósítani, tehát hárommillióval többet, mint tavaly. Anyagellátásuk biztató, és örvendetes, hogy már 130 millió forint értékre megkötötték a szerződéseket. Kelendő a pecsenyebárány Kihasználják a hegyi legelő- két a salgótarjáni járás termelőszövetkezetei. Számottevő juhászattal rendelkezik s homokterenyei Zagyvavölgye Termelőszövetkezet is. A közös gazdaságban a gyapjútermelés mellett a pecsenyebárányok értékesítése hoz jelentős jövedelmet. Az elmúlt évben mintegy négyszáz bárányt szállítottak eL A közeljövőben újabb 140 pecsenyebárányt indítanak útnak. A jószágok nagyrésze exportra kerül.
