Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

A magyar némafilm-művészet csúcspontja t Ellenterv Film és mozi a Tanácsköztársaság időszakában A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat gazdasá­gi vezetőinek, párt- és szak- szervezetének közös kezde­ményezésére e hét elején tanácskozásra hívták meg a vállalat központjába az épí­tőipari művezetőket. Tárlat készül páratlanul gazdag anyaggal A Tanácsköztársaság kikiál­tása juoileumanak méltó meg­ünnepléséhez a Nógrád me­gyei Moziüzemi Vállalat rend­kívül izgalmasnak ígérkező kiállítás megnyitásával járul hozzá ez év tavaszán. Kerekes László megbízott igazgató tá­jékoztatása szerint a tablók anyagának összegyűjtése, sőt rendezése is folyamatosan ha­lad. Terv szerint a kiállítást salgótarjáni bemutatása után Nógrád megye több helységé­be is elviszik. A művelődési otthonok, klubkönyvtárak már­is jelentkezhetnek ezirányú igényükkel a vállalatnál. Milyen anyagra számíthat a filmet kedvelő közönség a ju­bileumi tárlaton? összefogla­lóan: a film és mozi helyzeté­ről kap képet a Tanácsköztár­saság időszakából. Figyelemre­méltó, s mindenképpen doku­mentatív erejű mondatok ve­zetik majd be a látogatót e hősi korszak kulturális életé­nek egyik legizgalmasabb te­rületére. a korabeli film és forgalmazásának világába. Kö­zöttük ily mondatok: „Nagy­szerű perspektíva vár a moz­gófényképre, amely az embe­ri elme egyik legcsodálatosabb találmánya, s mely most ki­kerül a kapitalizws önző korlátái közül, grandiózus új lehetőségeket fog kiontani ma­gából.” Vagy egy másik mon­dat: „A kommunizmus., lel­kes harcosa minden igaz mű­vészetnek, és így a Hlmgyár- tás terén is első ielszava: mű­vészien szépet és érdekeset ni'úitani.” A Vörös Film című újság, amelynek fotókópiái ugyan­csak megtekinthetők lesznek a kiállításon, egyében kívül ír­ja: a Magyar Tanácsköztársa­ság a világ első állama, amely köztulajdonba vette a film­gyártást, és a film forgalma­zását. Megteremtette annak le­hetőségét, hogy a filmművé­szetben is a dolgozó tömegek érdekei és kulturális igényei érvényesülhessenek. Dicsősé­ges út követte ezen döntést. Melyek voltak ez út állomá­sai? Szintén csak néhányat említhetünk a készülő jubile­umi kiállítás anyaga alapján. A Tanácsköztársaság minde­nekelőtt helyreállította a há­ború által szétzilált filmgyár­tást. Megszilárdította a mun- líafegyelmet. Lehetőséget te­remtett a filmművészek fog­Kön v vkölcsönzés lalkoztatására. A Tanácsköz­társaság eszméitől áthatott művészek soha nem látott lel­kesedéssel és szorgalommal dolgoztak az új művészet meg­teremtéséért A filmtörténet­ben nagyon rövid időszak alatt (két hónap) 31 film forgatása fejeződött be. Óriási ered­mény, melyre csak a néppel, a forradalommal azonosult mű­vészet képes. A ma számára is tanulságo­sak a Tanácsköztársaság azon erőfeszítései, amelyeket a filmnek a népoktatás szolgála­tába való állításáért tett. A tablók tanúsága szerint is­meretterjesztő stúdió kezdi meg működését, oktató fil­mek készülnek a szakmunká­sok és iparj tanulók képzésé­hez. Gyermekfilm-stúdiót is létrehoznak, és gyermekmozit adnak át az ifjúságnak. A Vörös Film híradása sze­rint Szovjet-Oroszországból is érkeznek filmek elekor ha­zánkba. A két proletár állam a művészetben is baráti job­bot nyújt egymásnak. Először ismerkedhet a magyar közön­ség a szovjet-oroszországi filmművészettel. Fiatal szocia­lista filmgyártásunk eredmé­nyei pedig eljutnak az euró­pai forradalmi munkássághoz is. megismertetve a magyar proletariátus harcait, és inter­nacionalista támogatást nyújt­va a kibontakozó forradalmi mozgalmaknak. A tárlat elsősorban e kor­szak mérhetetlen gazdagságá­val kápráztat el, ez volt a ma­gyar filmtörténet hőskora. Természetesen, lehetetlen len­ne még csak nagyjából is fel­sorolni a tablókon látható anyagot. A film — korabeli képek vallanak majd erről — végigkíséri a Tanácsköztársa­ságot, kikiáltásától a honvédő harcok utolsó mozzanatáig. E korszak minden eseményének lelkes részese volt a filmope­ratőr. A filmhíradósok meg­örökítették az őszirózsás for­radalom és Tanácsköztársaság minden eseményét. Sok má­son kívül, képet láthatunk Ady Endre temetéséről (1919. január 29.). Károlyi Mihály- ról, a kápolnai földosztás ün­nepéről. s a filmszínészekről, Uray Tivadarról, Hollay Ka­milláról, Makay Margitról. Berky Liliről és Gázon Gyulá­ról. Rátkai Mártonról, Törzs Jenőről. Várkonyi Mihályról, Somogyi Nusiról, Lóth Várói, Beregi Oszkárról, Lenkeffy Icáról, Mattyasovszky Ilonáról. Rajnai Gáborról, Farkas Antó­niáról, és még többekről. Fo­tók vallanak az 1919-ben mű­ködő filmgyárakról is: Astra. Corvin. Hungária, Lux. Phö­nix. Projectograph. Semper. Star. Uher. A Nógrád megyej Moziüze- mi Vállalat e tárlata az idei tavasz egyik legjelentősebb kulturális eseményének ígér­kezik Salgótarjánban és a me­gyében. Páratlanul gazdag anyaga a magyar filmtörténet hőskorát hozza mindennapja­inkba, nemcsak a „száraz” rendeletek, hanem elsősorban az emberek bemutatásával, akikért a rendeletek is szület­tek és születnek. A Tanács- köztársaság filmgyártásának lendülete, a korabeli nagy ma­gyar művészek, a színész- és rendezőgárda 1919 időszaká­ban a világ filmtörténetében is figyelemreméltó helvet ví­vott íd magának. Érdeklődés­sel várjuk a ..Film és mozi a Tanácsköztársaság időszaká­ban” című kiállítás megnvitá- sát. (tóth) A kezdeményezés hátteré­ben az húzódik, hogy ta­valy, az új mechanizmus el­ső évében kitűnt a műszaki kczépkáderek kulcsfontos­sága a vállalati elképzelé­sek. tervek, feladatok való­ra váltásában. Ezzel szem­ben. míg az osztályvezetők, mérnökök, s más vezető be­osztású dolgozók tanfolya­mokon, s egyéb alkalmak­kor informálódhattak a re­form támasztotta új köve­telményekről, tudnivalókról, a művezetők számára mind­össze egyszer, év elején tar­tottak e témakörből előadá­sokat. A hézagos informáltság következményei a közvetlen termelésben jelentkeztek. Ez az egyik oka annak, hogy a vállalat vezetői elhatároz­ták: a művezetők konferen­ciáját az idén negyedéven­ként megismétlik. Az al­kalmat egyébként ezúttal is felhasználták arra. hogy a vállalat életében aktuális problémákat megvitassák a művezetőkkel. Jelenleg pél­dául a legfontosabb témák közt szerepel: miként lehet a munkát úgy megszervez­ni az objektumokon, hogy a csökkentett munkaidő kö­vetkeztében kieső több ezer munkaóra ellenére se csök­kenjen a termelés volumene, emelkedjék a termelékeny­ség. Az előadásokon hangsú­lyozták: a munkafegyelem megszilárdításában a legna­gyobb felelősség a műveze­tőre hárul. Ez a cél elérhe­tetlen a művezetők fegyel­me nélkül. Márpedig tavaly megtörtént, hogy több mű­vezetőt a munkafegyelem megsértéséért felelősségre kellett vonni. Közgazdasági és műszaki jellegű előadá­sok hangzottak el arról, mi­ként lehet a rövidebb mun­kaidő alatt, s az érvénybe­lépő új adók, elvonási rend­szer mellett úgy dolgozni, hogy sem a vállalat nyere­ségessége. sem a dolgozók keresete ne csökkenjen, ha­nem emelkedjék. A műveze­tőket, technikusokat, építés- vezetőket egyébként felhív­ták „ellenterv” készítésére. Ezeket a javaslatokat ösz- szegyűjtik, összevetik a vál­lalati termelési és műszaki intézkedési tervvel: s ennek alapján munkálják ki a vállalat idei feladatait tar­talmazó végleges tervet. WWWWVVVV^VVVWVl/V az cloidók ben Könyvek kölcsönzése, a kölcsön­zött könyv visszaadása s visz- sza nem adása nem mai népszo­kás. A XV. század Magyarorszá- ..~+y auuyvt ár versen­gett egymással. Mátyás király bu­dai Corvina-bibliothekája és Vitéz János érseknek, a pozsonyi egyetem kancellárjának esztergomi köny- vesliáza. (Vitéz oly nagy könyv­barát volt, hogy amikor 1471-ben, összeesküvés miatt, egykori ne­veltje, Mátyás lecsukatta, csak azt kérte, vihesse magával köny­veit börtönébe. Egyik-másik kó­dexe megmaradt, s ezeknek be­jegyzéseiből kiderült: azokat való­ban fogsága idején is forgatta). Mátyás, akinek könyvtára számá­ra a budai pálosok könyvírói és betűfestői is dolgoztak, szívesen kölcsönzött egy-egy kötetet a barátoknak. Ennek bizonysága az. hogy egyik — orvosi tárgyú — kódexének receptje mellé az egyik pálos feljegyezte: kipróbál­ta azt. Am akkor sem minden­ki volt megbízható könyvkölcsön­ző! Oaleotto, a Budán élő olasz or­vos, történetíró és tréfa-csinálő nem egyszer kért könyveket köl­csön barátjától, Janus Pannoni- östöl, a kor — latinul verselő — kiyáló magvar költőjétől, Janus, tréfás levelében ekként figyelmez­tette Galeottot hanyagságára: •»Azt kívánod Galeottom. hogy küldjék könyveket neked. De va­jon nem kiildöttem-e már eleget? Latin bönw«MTTW már elvittétek, csak a görögök maradtak meg. Istennek hála. hogv járatlanok ^'aevtok a görög nvelvben! De, ha mégis mentám»igátok gkrö^öi én azonnal e'aaíá+t+om a hÁhf»f nvelvet és höher vódevekbői ál­lítom össze <íí könyvtáramat...” A salgótarjáni November 7. Filmszínház ma. csütörtökön mutatja be a, Minden nő bolondul értem című, színes, szé­lesvásznú francia filmvígjátékot. A mulatságos történet fő­szerepét Robert Hirsch alakítja í ilodendron Megváltás alóli mentesítés, személyi földtulajdon Változatlanul nagy érdek­lődés kíséri falijainkban a földtörvényt, annak gyakor­lati végrehajtását. Olvasóink kérésének teszünk eleget, amikor jogászunk dr. Jónás Sándor magyarázza a törvény­nyel összefüggő fogalmakat, rendelkezéseket. ★ A köztudatban földtörvény néven ismert nagyjelentőségű jogszabály végrehajtásának első szakasza 1969. január 1. napjával lezárult. Eddig az időpontig lehetett beadni a megváltás alóli mentesítés, valamint a személyi földhasz­nálat iránti kérelmeket. Ame­lyek ezen időpont után érkez­nek be, azokat jogosságra való tekintet nélkül visszautasít­ják. A közeljövő fontos felada­tai közé tartozik többek kö­zött a határidőn belül beér­kezett kérelmek elbírálása, erről az érdekelt személyek értesítése és a jogos szemé­lyi földtulajdon, illetőleg a személyi földhasználat címén engedélyezett területek hasz­nálatba adása. Gyakorlati ta­pasztalatok igazolják, hogy a személyi földtulajdon és a személyi földhasználat enge­délyezése különböző feltéte­lekhez kötött és más-más jo­gokat magában foglaló fogal­mak. A határidőn belül beadott kérelmek alapján azon nem tsz-tag, de helybeli lakosok részére, akiknek földjük a szövetkezet tulajdonába ke­rült, mentesítést lehet adni. Természetesen a község belte­rületén vagy a községben ki­jelölt zártkertben, de a ter­melőszövetkezet közös hasz­nálatában levő olyan terüle­teket lehet megváltás alól mentesíteni, amelyeket a ter­melőszövetkezet jelenleg is mezőgazdasági művelés útján hasznosít. Azok a kérelmezők tehát, akinek belterületen vagy kijelölt zártkertben nin­csen olyan föld a tulajdonuk­ban, amelyet a tsz közös mű­velés alapján hasznosít, továb­bá azok, akiknek bár van ilyen tulajdonuk, de más községben vagy városban lak­nak, vagy helyben laknak ugyan, de az ilyen tulajdonú földjüket a tsz nem mezőgaz­dasági művelés útján haszno­sítja, tehát mentesítésre a tsz-nél terület nem áll rendel­kezésre, mentesítés útján sze­mélyi földtulajdont nem sze­rezhetnek. Az ismeretek hiá­nya eredményezte, hogy több kérelmező olyan belterületi vagy zártkerti földekre is kérte a mentesítést, amely tu­lajdonában és jelenleg is használatában van. Az ilyen földek nem kerülnek megvál­tásra, tehát. kérelem nélkül is a tulajdonos használatában és személyi tulajdonában marad­nak. Magától értetődik viszont, hogy az a kérelmező, aki va­lamilyen címen használ belte­rületen vagy zártkertben föl­det, de az nem képezi tulaj­donát és a termelőszövetke­zettel cseremegállapodást sem kötött, ezen terület mentesí­tésére nem tarthat igényt. Ez az eset főleg azonban a köz­ségekben fordul elő, ahol a földrendezés során több szét­szórt terület került a szövet­kezet közös használatába, de a táblásítást nem hajtották végre, és az élelmesebb em­berek egyes területeket elfog­laltak és azóta is háborítatla­nul használták. Most ezeket vissza kell adni a tsz tulajdo­nába A személyi földtulajdon céljára mentesíthető területek mértékének megállapításánál figyelembe veszik a kérelme­ző tulajdonában az ország bármely részén levő földet, függetlenül attól, hogy azt személyesen használja-e vagy sem. A mentesíthető terület ezzel együtt sem haladhatja meg: szőlő és gyümölcsös ese­tében, illetve szőlő- vagy gyü­mölcstermelésre kijelölt zárt- kerben a 800. egyéb terü­leteken pedig az 1600 négy­szögölet, feltéve, hogy a tsz használatába ilyen nagyságú területet beadott. Ha a közös használatba 1600 négyszögöl­nél kisebb területet adott be, úgy á tulajdonában levő, illet­ve a mentesített terület együttes nagysága az általa bevitt terület nagyságáig ter­jedhet. A személyi földtulajdon céljára való mentesítés azt jelenti, hogy ezek a területek nem kerülnek a termelőszö­vetkezet tulajdonába, így ter­mészetes, hogy ezekért meg­váltási árat sem fizet a ter­melőszövetkezet A mentesített terület mint személyi földtu­lajdon továbbra is a jogosult telekkönyvi tulajdonában ma­rad. A telekkönyvi tulajdon­jog a személyi földtulajdon esetében azt is jelenti, hogv a személyi földtulajdonos gya­korolja a használati és a ren­delkezési jogosultságot ' is. Ezen jogosultságok alapján a személyi földtulajdonos köte­les tulajdonát hasznosítani, de annak törvényes keretek kö­zötti használatában őt senki nem zavarhatja. Személyi földtulajdonát mindenkinek joga van bárkinek bármilyen címen elidegeníteni és mind­ezen jogokká] utódai is örö­kölhetik A felszabadulás pótlékére... Pályázat Balassagyarmaton A szovjet hadsereg katonái a német megszállás alól 1944. december 9-én szabadítottak fel Balassagyarmatot. A hu­szonöt éves jubileum tiszteletére a városi tanács művelődés- ügyi osztálya pályázatot hirdet. A pályázatra a Balassa­gyarmaton élők, vagy az ott dolgozók négy kategóriában: irodalomban, képző- és iparművészetben, helytörténetben és néprajzban küldhetnek be pályamunkákat, fotókkal és kis- filmekkel is nevezhetnek. A különböző műfajok kategórián­ként külön elbírálás és díjazás alá esneik. Így például iro­dalomban a költeményekkel, elbeszélésekkel vagy kisregé­nyekkel, riportokkal, drámákkal, tanulmányokkal és műfor­dításokkal pályázók első három helyezettjei egyenként há­romszáztól ezer forintig terjedő jutalmazásban részesülnek. A helytörténet és néprajz kategóriában bármely, Balassa­gyarmatra, vagy annak egy-egy üzemére, intézményére vo­natkozó feldolgozással lehet nevezni. A témák, elgondolások széles körű feldolgozhatósága a képző- és ipar-, valamint a fotóművészeire is vonatkozik. Azonos színtű munkák közül természetesen azok kerülnek előtérbe, melyek az évforduló- val kapcsolatosak. A legmagasabb jutalom — 600—2000 fo­rint — a legjobb kisfilmek rendezőinek, operatőrjeinek és forgatókönyvíróinak lett felajánlva. A pályamunkák beküldési határideje 1969. december 31. Születésnapomra egy nagy cserépben pompázó filodend- ront kaptam ajándékba. Fele­ségem megtetézte az ajándé­kot egy színes díszedénnyel, ebbe került bele a cserép. És ezzel elkezdődött a kálvária. Másnap reggel, amikor a fürdőszobába mentem, hitve­sem rámkiáltott: — Csukd be gyorsan az aj­tót, a filodendronnak árt a huzat. Délelőtt a munkahelyről te­lefonált nekem. Értekezletről hívott ki­— Rohanj haza, a filodend- ront az ablak mellett hagy­tam. Ha egész délelőtt rásüt a nap, vége lesz, megsárgul. Siettem haza és a cserepet elhúztam az ablaktól. Vasárnap csak paprikás krumpli volt ebédre. Felesé­gem megmagyarázta: — Ha négy héten át olcsón megússzuk a vasárnapi ebé­det. akkor a megtakarított ár 9., csütörtök pénzen virágállványt vehe­tünk a filodendronnak. Nekem kellett öntözni. Egy­szer sok, egyszer kevés vi­zet öntöttem rá. Ügy kellett vigyázni a négy zöld levél­re, mint egy csecsemőre. Ha mellette mentem el, felesé­gem elsápadt: — Hozzáérsz, letöröd a le­velet! Vendégeink sorra megsér­tődtek, mert mindig rájuk szólt, hogy vigyázzanak, ami­kor a növény közelében ültek le. Egy napon új levél jele mu­tatkozott az egyik ágon. Élet- társam erre olyan izgatott lett, mintha nem a filodend- ronnak, hanem neki kellene szülnie. Aznap este színház­jegyeinket el kellett adnom, mert nejem estére várta az új levelet és jelen akart len­ni a nagy eseménynél- Égész este izgatottan sétált a szobá­ban. Mint a férjek a szülőszo­ba előtt. Az új levél boldoggá tette. Legszívesebben pólyába öltöz­tette volna, öröme azonban nem tartott sokáig, egy régi levél sárgulni kezdett. Ennek persze én voltam az oka. — Nem csuktad be az aj­tót, ráengedted a napot, agyonöntözted — vádolt a fe­leségem. Meggyűlöltem a filodend- ront. Érdeklődtem egy szak­értőnél, hogy mi az élettar­tama egy ilyen növénynek. Megtudtam, hogy évtizedekig is megkeserítheti az életemet­Aznap éjjel gyönyörű álmom volt. Azt álmodtam, hogy fe­leségem elajándékozta a fi- lodendront- És ebből a szép álmomból ébresztett fel haj­naltájt azzal, hogy este elfe­lejtettük megöntözni a nö­vényt. Határoztam... Másnap volt a sógorom névnapja, neki ajándékoztam a cserép filo- dendront. Feleségemnek kár­pótlásul húsz gyönyörű ró­zsát vettem. Most azokat öntözöm. Palásti László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom