Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

Terjed a távfűtés Tél a szőlőben Becsüljük meg az újítókat! Sok vita l'olyt megyénkben is a múlt év­ben az újílóniGzgalomról. Meg nem értés, több visszásság hatott fékezően, különösen a műszakiak körében. Ezért kevés kivételtől el­tekintve csökkent a mozgalom eredményessé­ge. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Találmányi Hivatal széles körű vizs­gálata után decemberben megszületett a Mi­nisztertanács határozata, amely elhárítja a mozgalom akadályait. igen nagy jelentőségű, hogy az újitómoz- galom részkérdéseit a vállalati sajátosságok­nak megfelelően, önállóan, a kollektív szer­ződésekben szabályozhatják. A legtöbb vitát megyénkben is az egyes kategóriák részese­dési alapját terhelő újítási díjak, jutalmak kiűzetése okozta. A jövőben az újítási díj az egész részesedési alapot terheli. Igen fontos es igazságos módosítás ez, már csak azért is, lú-zen az újításokból eredő megtakarítás, gazdasági eredmény is végsősorban nemcsak az egyes kategóriák, hanem az egész vállalat nyereségét növeli. A határozat másik igen lényeges és egy- b;n a nagyobb műszaki alkotások kidolgo­zására ösztönző előírása, hogy a találmányok díjazását a termelési költségek terhére fo­lyósíthatják a jövőben. Az elmúlt évben éppen a megkötöttségek okoztak elég nagy feszültséget a műszakiak körében. A módosítás bizonyára a vezető be­osztásban dolgozókat is jobban ösztönzi a műszaki fejlődést szolgáló, nagyobb eredmé­nyeket biztosító alkotások kidolgozására. Az akadályok elhárítása azonban önmagá­ban kevés lesz. Igen fontos, hogy a módosí­tást széles körben ismertessék vállalataink­nál. Legalább az szükséges, hogy időben rá­irányítsák az újítók figyelmét a megoldásra váró legfontosabb feladatokra és már most év elején az illetékesek kezébe jussanak az újítási feladattervek. Aki többet ad, az többet is érdemel. Fon­tos tehát az újítók fokozott erkölcsi és anya­gi megbecsülése. Erről azért érdemes szólni, mert az elmúlt évben több helyen, rosszul ér­telmezett óvatosságból, a megérdemeltnél alacsonyabb díjazást állapítottak meg. Az igazi újitás mindig biztos befektetés a válla­latnak, hiszen az újítási díjat ténylegesen el­ért gazdasági eredmények alapján fizetik. Több vállalatnál, mint például a Nógrádi Szénbányáknál, már tavaly is megtalálták a módját az újítók ösztönzésének. Az ilyen he­lyeken a kezdeti megtorpanást fellendülés követte. A Minisztertanács legutóbbi módo­sító határozata lényegesen jobb feltételeket biztosít a korábbinál az újítási mozgalom fejlesztésére. A lehetőségekkel azonban élni is kell. B. J. Határon élnek Az idén újabb fogyasztókat kapcsolnak be a távfűtésbe. A fűtési idény után megkezdik a salgótarjáni Lőwy Sándor ut­cában egy épület szükséges át­alakítását. Bekötik a távfű­tést a II. Rákóczi Ferenc úti általános iskolába is. Ezt az épületet egyébként az idén teljesen átépítik kívül belül, hogy az itt kialakult új vá­rosképhez végre ez az épület is illeszkedjék. Az idén meg­valósul a Centrum Áruház régen tervezett távfűtése is. így a következő fűtési idény­re már nem fogja ennek a háznak a kéménye sem ontani a füstöt, megszégyenítve egy vasúti fűtőházat. A zeneiskola terve Elkészült a salgótarjáni húsztantermes zeneiskola tar- nulmányterve. A budapesti LAKÖTERV Vállalat ez év végére köteles befejezni az új oktatási intézmény kivite­li dokumentációit. Az iskolát, melyben az oktatótermeken kívül hangversenytermet is Alig három kilométerre fekszik Kiskér puszta Szan- dától, mégis nagyon messze van. Kiváltképpen így tél idején, aráikor vagy a sár, vagy a jég miatt hajmeresztő a megközelítése. Pedig kijár­nak ide rendszeresen a szan- daiak, mivel a puszta a ter­melőszövetkezet egyik üzem­egysége. Borjakat nevelnek a kinn élő emberek segítségé­vel. Igaz, gyakran előfordul, hogy a takarmányt szállító vontatót is két traktor cibál- ja a sárból, a jószág azonban nem maradhat eleség nélkül. Mostoha táj Legutóbb Hegedűs Pállal, a szandai termelőszövetkezet elnökével indultunk a pusz­tára. Hintóval, mivel gépko­csi oda ki nem megy. Felfelé menet még csak elviselhető a rossz, csúszós üt. Amikor azonban lefelé ereszkedtünk, s a könnyű hintó még a két erős lovat is próbára tette a negyvenöt fokos, jeges lejtőn, csupán a kalap miatt nem állt égnek a hajam. — Ilyen a mi vidékünk — mutatott körbe az elnök a szemnek gyönyörű, de a me­zőgazdaságnak mostoha tá­jon, — Mit tehetünk ilyen he­gyek között? Állatot tenyész­tünk, takarmányt termelünk. Az ereszkedővei szemben a bujáki hegyek. A Sas bérc beleveszik a délelőtti ködbe. A völgyben feltűnnek a lakó- es gazdasági épületek. A kis­kéri kastély omlatag épülete, amelyről elmondja az elnök, hogy itt született és élt ha­zánk nagy fia, Szentgyörgyi Albert. — Rászorulunk, hogy hasz­nosítsuk az itteni épületeket, mivel kevés az istálló, ugyan­akkor az itt élő néhány csa­lád foglalkoztatását is bizto­sítanunk kell — magyarázza Hegedűs Pál. — Ugyanis Szandára bejárni körülmé­nyes. S a pusztai emberek egyébként sem szívesen moz­dulnak ki a környezetükből... A hintót fogadó kutyauga­tásra megélénkül a távolról lakatlannak vélt település. Idős férfiak, asszonyok tekin­tenek ki az udvarokból. Az egyik parányi ablakban há­rom kíváncsi gyerekarc tű­nik fel. Az elnöknek a borjúneve­lőben akadt dolga, s hogy tel­jen az idő, találomra beko­pogtam az egyik lakás ajta­ján. Mosolygós arcú fiatal- asszony fogadott a kis kony­hában. Közvetlenül a tűzhely mellett kiságy állt, amelyben apró gyerek nyitotta tágra a tekintetét az ismeretlen jö­vevény láttán. Az ajtónyitásra azonban egy hét-nyolc éves forma kislegény is előpende- rült valmelyik zugból. A szoba-konyhás lakásban Béri Ferencék élnek. — A férjem éppen az erdő­re ment — mentegetőzött a menyecske. — Nemsokára megérkeznek, lassan ebédidő lesz. Délután itthon lesz dol­ga, a tehenészetben. Hogy mi­kor kerültünk ide? A férjem idevalósi, én nyíregyházi va­gyok — magyarázza ízes sza­bolcsi akcentussal. — Az em­ber Oroszlányban dolgozott a bányában, de nem volt la­kásunk. Másfél éve jöttünk haza. , Pusztai élet A Béri család feje most fejőgulyás a pusztán. A jöve­delmére nem panaszkodhat. A gyerekek jólöltözöttek, a szobában szép új bútor fo­gadja a látogatót. Icuka, a feleség szívesen mutatta meg a szobát. Modem hálóbútor, a földön magyar perzsa. A föl­dön, amelyet nemrégiben má­zolt fel a fiatalasszony, hogy ne poroljon. — Az elnök elvtárs meg­ígérte, hogy rendbe hozatják a lakást — mondta remény­kedve. — Padló kellene, meg a mennyezetet kicserélni — mutatott a gerendás plafonra. Időközben megérkezett az elnök, s megerősítette a ko­rábbi ígéretet — a tavasszal sorra kerülnek a lakóépüle­tek. — Szép, de rossz helyen fekszik Kiskér puszta, mert a rossz idő elvágja az itt élő­ket a külvilágtól. Kijárni is nehéz, de a községbe menni bevásárolni is fáradságos. Nemrégiben zárta be az fmsz Lakberendezési áruház Régóta vajúdó probléma oldódott meg év végén. Az egy­re inkább fejlődő Salgótarján, az évről évre átadásra ke­rülő lakóházak tartják napirenden egy korszerű lakberen­dezési áruház létesítését. Ez egyszersmind a városrekonst­rukció egyik megoldandó feladata is: Rákóczi útnak a Cent­rum Áruháztól a Felszabadulás térig terjedő szakaszáról van szó. Az eredeti elképzelések szerint arról volt szó, hogy a Centrum terjeszkedik, erről azonban ez a kereske­delmi vállalat lemondott. A Nógrád megyej Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat viszont kapott az alkalmon, A beruhá­zás célprogramja elkészült: mintegy hatmillió forintos költ­séggel létesítenek ezen az utcaszakaszon egy csupa üveg lakberendezési áruházat. A beruházás szanálási költségeit a városi tanács magára vállalta. 4 NÓGRÁD - 1969. január 4., szombat az itteni boltocskát, mert a forgalom még a boltos kere­setét sem biztosította. A kis­bérieken csak az út segít majd — mondta az elnök. Elbúcsúztunk Bériéktől. A nyolcéves Lacika már bátran fogott kezel;, a négyéves Fe­rike búcsúzóul nevetett. A fiatalasszony szíves szóval in­vitált. látogassuk meg őket máskor is. Múlt és jövő A pusztán villany is van, a közös gazdaság jóvoltából. A gazdasági épületekből be­vezették a lakásokba is. Rá­dió és televízió is akad né­hány. A postás is kijár, te­hát újságot is olvasnak a kis- kériek. Telefon is van az üzemegység-vezetőnél. Ha esetleg orvos kellene, vala­melyik fogat rendelkezésre áll. Furcsa, felemás állapot ural­kodik Kiskér pusztán. Az adottságok, a természeti vi­szonyok a múlthoz húzzák még az itt élőket. A techni­ka vívmányai azonban már a jövőt ígérik a pusztai lako­soknak. P A. létesítenek, előreláthatólag a József Attila utcában, az új ti­zenhat tantermes általános is­kola „folytatásaként” építik meg. A kivitelezést a harma­dik ötéves terv végén. 1970- ben kezdik meg. (Koppány György felvétele) Garantált bér, építkezés, terméshozam Felmentették a mozigépészt A rétsági járásbíróság több tár­gyalás után felmentette a vád alól Török János tereskei mozigépészt. A büntető eljárás alapjául az szolgált, hogy özvegy V. J.-né feljelentette a férfit; állította, hogy takarítói állás ígéretével a moziba csalta, s ott követte el az erőszakos cselekményt. A bíróság mások mellett dr. Szabó Endre igazságügyi orvosszakértőt is meghallgatta. A büntető tanácsban az a meggyőződés alakult ki, hogy az asszony azért tett felje­lentést, mivel a remélt állást nem kapta meg. A járásbíróság ítéleté­nek indokolásában kifejtette, hogy az említett bűncselekmény megállapításához a nő komoly el­lenállása szükséges a férfival szemben, ilyet viszont V. J.-né nem tanúsított. A vádlott és védő­je tudomásul vette az Ítéletet, a vádhatóság képviselője a bűnösség megállapítása iránt jelentett be fellebbezési óvást. Az elmúlt év tapasztalatai­ról kérdeztük ifjabb Sümegi Jánosit, a nógrádmegyeri Pe­tőfi Termelőszövetkezet elnö­két; — Az elmúlt évet a garan­tált bérezés bevezetésével kezdtük, megszüntetve az al­kalmazottaknál is a fix fize­tést. Az új bérezési rendszer jónak bizonyult, a tagoknál elértük a megfelelő ösztönző hatást. Májusban újra válasz­tottuk a vezetőséget, s a ki­lenc vezetőségi tag közül há­rom újat választottunk. — Építőbrigádunk több mint harminc létesítményen vég­zett munkát az elmúlt eszten­dőben. Köztük kétszáz mázsa kapacitású takarmánykeverő házat, ötszáz férőhelyes juh- hodályt, negyven állat befo­gadására képes borjúóvodát és nagyüzemi kutat építettek. Készülőben van egy száz fé­rőhelyes istálló is. Áz építke­zésekre másfél millió forintot költöttünk saját erőnkből. Az elnök elmondotta, hogy nem csekély az az összeg sem. amelyet a gépek vásárlására költöttek. Kombájnt, takar­mánykeverő-gépet, vízsziivaty- tyút, vetőgépet, szártépót stb vettek. — Hogy az előző évi munka­egységenkénti 44 forint helyett az idén többet fizethetünk, annak is köszönhető, hogy jó eredményeket értünk el a ter­méshozamok növelésében. Pél­dául a tervezett 11,7 mázsás holdankénti átlagtermés he­lyett 18,2 mázsa kenyérgabo­nát takarítottunk be. Az ed­digi 15—20 mázsás burgonya átlagtermésünk 1968-ban hol­danként 90 mázsára emelke­dett. 16 mázsát terveztünk egy holdról betakarítani ku­koricából, 23 mázsát sikerült. Köztudott, hogy 1968 takar­mányhiányos év volt. Mi eb­ben az évben is ötven mázsa luoernamagot adtunk el — mondotta ifjú Sümegi János. Köd előttem, köd utánam ezdetben vala a káni­kula, aztán az eső meg a cug, de mivel az emberek igen sokat jajgatának és sí- ránkozának ezek felett, meg­változók az idő, és eljőve a köd. A köd nem randalírozik, nem vág oldalba, a protézist sem fújja ki a szádból — in­kább szelíden körülölel, ba- rátiasan megsimogat — a nagykabátod egészen elérzé- kenyül ettől a nagy megtisz­teltetéstől és halkan könnyez­ni, majd zokogni kezd, és mi­re hazaérsz, valósággal bőg már, facsarni lehet belőle a vi­zet, s határtalan örömödben azért nem ugrándozol csak, mert nadrágod, mint eQV ál­ltok polip, minden moccanás­ra hozzátapad a „térgyed ka­lácsához .. Persze előnyei is vannak a ködnek, hisz — vald csak be — általa ismered meg szű- kebb hazádat, mert mikor mész hazafelé, és be akarsz fordulni azon a sarkon, ahol már százszor befordultál, ez- úttt.l valahogy nincs sarok, vi­szont utána egymás után rög­tön kettő is van, és másod­szor akkor lepődsz meg, mi­kor az utca lefelé lejt, ahe­lyett, hogy fölfelé lejtene, és fáéba nézed az utcatáblákat, o~yan magasra már nem látsz föl, és mikor riadtan vissza­indulsz. hirtelen furcsa lesz a körmiék, és csak késő este tudod meg a jó emberektől, hogy messze még a hazai fái, és megkérdezik barátsággal: tan biz’ idegen vagy, hogy így lekeveredtél?... És az is érdekes tulajdon­sága ennek a ködnek, hogy egyszer szűri a fény, máskor meg nem szűri — az utcai lámpák olyan különlegesen vibrálnak előtted, mintha ott is lennének, meg nem is, és te hiába erőlteted, dörzsölöd, guvasztod a szemedet, nem tudod megállapítani, hogy vi­lágít-e valami, vagy sem, és csak azt látod, hogy tovább­ra is remegnek, rezgelődnek a fények. Hm, hm, — motyo­god megfontoltan — úgy lát­szik romlanak a szemeim, or­voshoz kell menni... Na és az autósok, akiknek egyenesen áldás ez a jó sűrű kisköd, legalább egyszer eb­ben az életben óvatosan ve­zetnek, és csak úgy nyeldesik az andaxint, mert látják ám a ködben, és áldják istent, hogy egyáltalán észrevették, amint szemközt egy hatalmas kamion-kocsi közeledik, ren­geteg lámpával — fölül sok, de alul még több — és már azon gondolkodnak, hogy nem kéne-e még inkább az út szé­lére húzódni, mikor a köd­ből kibontakozik és elrobog mellettük a rettenetes iármű. egy lámpákkal teleaggatott Fiat-hatszázas. .. E$ mikor máskor játszhat az ember egy igazi krimit, amelybe saját maga a fősze­replő? Ha nem ilyen príma kis ködben?, Mert mész este, avagy „éccaka” hazafelé, és hallod, ha éppen nem is lá­tod, hogy jön valaki mögöt­ted, követ téged, a köd nagy­szerűen felerősíti lépései hangját, és idegesen lesel hát­rafelé, mert mit lehet tudni, akármi megtörténhet. Megállsz óvatosan, de erre az is meg­áll, szintúgy óvatosan, elin­dulsz, az is elindul, és majd’ kitör a frász, mire hazaérsz, és csak a kapu alatt veszed észre, hogy egész idő alatt a visszhangoddal játszódtál... És az is érdekes, mikor a jobbszélső felsivít a ködben, hogy tedd a labdát Jocó. és Jocó rögtön teszi is a hang irányába, a szemfüles jobb­szélső pedig elfut vele, cselez egyet, és máris gól!, é$ mikor újra hallatszik, hogy „tedd a lasztit Jocó!, Jocó már előre somolyog, és újra megvágja a bőrt, de ott csak az ellenfél balhátvédje leledzik, aki most még jobban somolyog, mert két évvel ezelőtt nem vélet­lenül került a ki mit tud dön­tőjébe, mint parodista... Es az se kutya, hogy min­den gyanútlantól meg lehet kérdezni, hogy mit szólsz hoz­zá, mond, mi van ma, és mi­kor felelik, hogy köd van, akkor fel lehet röhögni. és mondani, hogy „pödig szörda van, te szöröncsétlen.. zóval nem rossz ez a kis köd, nem kell szégyen­kezni, van olyan, mint bár­melyik londoni. Kis ország, kis megye vagyunk, de mint annyi másban, lassan ködben is elérjük a világszínvonalat. Baranyai László No az export Évről évre növekszik a ter­melés a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemekben. Jövőre pél­dául már csaknem 192 ezer tonna árut gyártanak, ami 4,5 százalékkal lesz több az idei termelésnél. Viszonylag érté­kesebb árut állítanak elő, hi­szen az értékterv 11,2 százalé­kos növekedését tervezték. A vállalat jelentős mennyi­séget termel exportra is. Ex­portbevételét több mint 278 és fél millió forintra tervezte « lopos MAKRAI Makrai Miklós szátoki lakos har­minckét éves kora ellenére eddig majdnem öt esztendőt töltött sza­badságvesztésben. Legutóbb ta­valy márciusban szabadult, s már (!) szeptemberben panaszolta egyik tolmács! ismerősének, hogy nem tud elhelyezkedni. A jóindu­latú férfi nyomban beajánlotta őt az egyik váci üzemhez, — ám amíg a vezetővel tárgyalt, Makrai meglépett a rábízott szőlővel és orkánkabáttal; ez utóbbit tized- árán vesztegette el. Nem sokkal később a diósjenői vasútállomáson egy túrkevei férfi csomagját lop­ta el, az Alföldről érkezett apa a szociális otthonban gondozott gyermekének hozott ruhaneműt. A javíthatatlannak bizonyuló Mak­rai Miklós január 21-én áll a rét* sági járásbíróság elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom