Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

% RplypSQyüitdUnek Vagyon száz év után Sok embert vonz a filatéliához a meggazdagodás vá­gya, és amikor befektetésük 2—3 év után nem növeke­dik többszörösére értékben, csalódottan fordulnak el a bélyegtől. Az igazi gyűjtő a hobbyban rejlő szellemi él­vezetet szereti, és tudja, hogy gyors áremelkedés csak ritkán fordul elő. Hosszú idő alatt a bélyegek meghoz­zák a kamatot, erről mesélnek a bajorországi Schockgru- ber család krónikájának megsárgult oldalai. 1853-ban egy téli délutánon a család akkori feje Franz fáradtan tért haza munkájából, amikor eszébe jutott, hogy a be­teg nővérének szóló levelet postára kellene adni. A pos­taügynökséget barátja Seppl Birkelmaier kezelte, de bi­zony vagy 10 kilométerre Franz házától. A fáradt pa­raszt igen kelletlenül indult útnak a már sötétedő idő­ben. Annál nagyobb öröm volt a megérkezés, hiszen a barát meleg szobán kívül jó borral és érdekes hírekkel kínálta a vendéget. Először a hivatalos ügyet intézték el elég nagy üggyel-bajjal, mivel Schockgruber úrnak csak forintosa volt, mely akkor 60 krajcárt ért. A levél díja 6 krajcárt tett ki, a postásnak csak 50 krajcárosa volt, így a hiányzó aprópénz helyett 4 db 1 krajcáros bélyeget vágott le ollójával. Schockgruber szerette volna a bélye­get visszautasítani, de újabb pohár ital megtörte ellenál lását. Virágos hangulatban tért haza éjfél körül, de p szobába már csizma nélkül lopakodott, nehogy az asz szonyt, akitől erősen tartott, felébressze. Ami késik, nem múlik, reggelinél kitört a vihar. A feleség a szidalmak özönét zúdította urára, amikor megtudta, hogy 4 krajcár helyett bélyeget hozott haza. Amikor a kedélyek lecsilla­podtak, a történetet beírták a családi naplóba és a ritkán levelező emberek a perpatvar bizonyítékát az esemény- leírása mellé rakták. A féltve őrzött krónikát egyik nem zedék a másiknak adta át és átvészelt vagy or háborút amelyek közül kettő az egész világot megremegtette 1950-ben a Schockgruber család nagy gondban volt Alois a családfő a háború és hadifogság keserves évei után betegsége miatt alig tudott dolgozni. Az ősi házat az idő viszontagságai erősen megviselték, már összedűlés fe­nyegette. Ekkor egy délután a legnagyobb fiú, akit a lec­kénél a szülők szekrénye jobban érdekelt, kutatás közben meglelte az ősök kézzel írott történetét. Szétpiszkált egy vastag összeragadt lapot és ott 4 db bajor sötét-fekete 1 krajcáros bélyeget talált igen jó állapotban, nagyon ki­csi enyvezési hibákkal. Az apa úgy gondolta, hogy leve­lezésre nem használható, .már értéktelen papírt találtak, de fia erősködött, hogy a bélyegeket elviszi tanítójához. Nem is volt hiábavaló a bélyegekkel való foglalkozás. 5000 márkát kaptak egy híres filatelistától, amiből nem­csak a ház javítására, hanem kellemes ausztriai nyara­lásra is tellett. S. T. Ruhagondok télen A ruházat a test különböző ré- g utána ugyanúgy öltözve lép- g/em küióuDozö vastagságban ve- nek ki a jeges utcára, di a testet. Legvastagabb a tör- Fontos« hogy semmilyen ruha- asón, legvékonyabb általában az darab ne legyen szoros! A «leg­alsó végtagokon. A törzsön té- szorított nadrágszíj éppoly .káros len átlagban 30 mm vastag ru- hatást gyakorol a ha$j szervek- hát viselünk, a felső végtagokon re, mint a ereit és vérke­11 mm-t, az alsó végtagokon 4— ringését elszorító harisnyagumi, 8 mm-t. Ebbe nincs beleszámítva amely a viszértágulás kialakulá- az egyes ruhadarabok közti le- sának is egyik okozója. A szűk, vcgőréteg, amellyel együtt a ru- hegyesorrú cipő sohasem kedvez ha vastagságát az előbbiekhez a lábnak, különösen ártalmas képest csaknem kétszeresének ve- azonban télen, ilyen cipőben nem hetjük. A korszerű, modern öl- veszi körül meleg, védő levegő- tözködés pedig éppen azon az réteg a lábat, sőt a szűk cipő még elven alapul, hogy több vékony a vérkeringés elszorításával is ruhadarab a közöttük felmelege- akadályozza a láb hideg elleni dő levegőréteggel együtt jobban védekezését. Szerencsére az űsrv- véd a hideg ellen, mint egyet- nevezett nyújtott fazonú cipők len vastagszövésű, nehéz kabát. már kimennek a divatból, de nem .. , . . tétre valók a vékonytalnú férfi- és A helyes öltözködés legfonto- „m ripflk Hasznosak vl­«abb szabálya télen is a kdrnye- g|!<mt „ flu.e»Izmák, a vas­zet. hőmersekletehez való rugal- , vagy gumi t ál pi, el­ma, alkalmazkodas amely le - eslzmSk. kedvezőbben a reteges oltdzko­défisel oldható me,!. A túl köny- A feszes börkesztyflk helyett nyű öltözködés meghűlést Idéz- viseljünk bö. puha és hét elő, de nem helyes .. testet zyapjú vagy egvéh melee béleb elkényeztető túl meleg ruházat kesztyűt. S remél ük. Ä .. 1 sem. A környezethez vaio alkal- divatba Ismét visszatért muf'ot mazkodást azonban gyakran meg- olvan sokan és ««ívesen vise sértik! Ne csodálkozzanak, ha mint ambven hasznos, mint ami mezhfllnek például azok, akik ''-en léi védi - kezet a mezhoiés­ftllledt levegűjfl, melee moziban M « eset,eges nagykabátban töltenek el 2 órát, Dr. S. R. 221 Tummh-r. LELKES MTKLŐS Korcsolya A kis Gizi csöppnyi gyerek, s ha kislány is — csuda bátor. Nem fél ő a jégen csúszó fényes-büszke korcsolyától. A korcsolya ott a lábán, s aki nézi, rögtön látja: kis szívében ott a szándék, s hogyha tudna — korcsolyázna. Az ördöngös jég gyakorta megtréfálja amint látom: erre puffan — arra puffan. s túl sokat jár négykézlábon. Pityeregne — node mégsem! (Nevetnék a többi lányok.) A kopasz fán ül egy varjú s kárörvendve újra károg. Mellémcsúszkál a kis Gizi: ..Kitaláltam a baj okát! Jaj. apu. a kezemre is szerelhetnél egy korcsolyát!” l^tékhumor HA A PAPA NINCS OTT­HON: Pistire rászól a tanító bá­csi: — Kisfiam, három hiba van a- házi feladatodban, pe­dig eddig hibátlanul dolgoz­tál. míg Jancsi feladata hibát­lan. pedig ő a rosszabb tanuló. Hogy lehet ez? — Ügy tanító bácsi kérem — felel Pisti. — hogy Jancsi apukája tegnap este otthon volt, de az enyém elment moziba. A FÉLHOLD : A tanító a Holdról mesél az iskolában. — „Tudjátok gye­rekek, a Hold olyan nagy. hogy akár több millió ember is lakhat rajta, — mondja, mire Lacika elkezd nagyon nevetni: — Mi van ezen nevetni va­ló? — kérdi a tanító felhábo­rodva. — Csak az, tanító bácsi, hogy mit csinál ez a több millió ember, ha félhold lesz? A TISZTA KÉZ: Katikát megkérdi a mamá­ja: — Mondd kislányom, mos­tál már kezet? — Hogyne anyukám — felel Katika — nézd csak meg a törülközőt í. 25 r ä 26 r 23 29 52 fit 55 54 56 57 58 ÜT NÖGRÁD — 1969. január 12., vasárnap u mikor a eroromba őszi szél kikergette az utol­só lepkéket is a kertből, a három katicabogár-testvér, Katalin, Kató és Katinka is téli álomra hajtotta a fejét. Fejük búbjáig betakaróztak száraz falevéllel, hogy átvé­szeljék a zimankós, jégesős, havas telet. Katalin és Kató egyhamar álomba merült, hanem az izgő- mozgó Katinka csak forgoló­dott a fekhelyén. Folyton ki­kukucskált a takaró alól. Ad­dig, addig leselkedett, nézege­tett kifelé, hogy egyszeresük zsupszl... ledobta magáról a meleg levélpavlant, és kisétált a jólismert kertbe. — Dehogyis alszom én még el! Én bizony még játszom egyetl Megigazította pettyes ruháját és elindult, hogy fel­keresse kedves jóbarátait, a virágokat. De virág már egy se volt a kertben. Mind elmentek vala­hová. Csak a kies; fenyő ágas­kodott a kert szélében. Ka­tinka jól ismerte, oda röppent hát hozzá. — Még jó. hogy téged itt talállak, mert különben olyan idegenül erezném magam eb­ben a sivár kertben. De te müven üde. friss vagy most i.s! Nem tudod, hová lettek a virágok? A JÁTÉKOS KATICABOGÁR — Én télen-nyáron zöld va­gyok, ezért hívnak örökzöld­nek. És te nem tudod, hogy a virágokat már elhervasztot- ta az ősz, a tél pedig fagyos lehelletével jéggé dermesztette őket. s azután elhaltak. Az én tűleveleim azonban már megszokták és bírják a hide­get. — Milyen jó volt pedig a sarkantyúcskák és többi, csa­logató virág között bújócskát játszani a méhekkel és a pil­langókkal. Ügy hiányzanak nekem, úgy szeretnék még egy kicsit játszani. Semmi kedvem még aludni a lombtakaró alatt. Engedd meg, hogy itt tanyázzak az ágaid között. A kis fenyő bólintani akart éppen az esengő kérlelésre, hát maradj egy kicsit, amikor apró fehér pelyhek kezdtek szállinaózni körülöttük. — Jaj, de szép! Jaj, de szép! — ujjongott Katinka — Hiszen ezek icipici fehér lep­kék! — Nem lepkék bizony ezek, hanem esni kezd a hó —felel­te a fenyő —, és jól tennéd, ha azonnal visszatérnél a nő­véreidhez, míg nem késő. — Hó? — Hát az mi? — érdeklődött Katinka. — Hát a tél! — válaszolta egyre türelmetlenebbül a fe­nyő. Katinka azonban nem szólt semmit, csak ámult-bámult az egyre sűrűsödő hóesésben, míg o fenyő szigorú hangon rá nem. szólt: — Most már aztán igazán ne bámészkodj tovább, hanem azonnal röppenj haza, mert rö­videsen megdermedsz! Katinka összerezzent a szi­gorú hangra, és ki akarta tár­ni pettyes szárnyait. De nem tudta, mert már megdermed­tek. Keservesen sírni kezdett a fenyő ágai között. A hó pe­dig hullott, hullott, és éles szél vagdalózott. Emelgette, rázogatta a lábait, mert na­gyon fázott. Nem tudta mitévő legyen. Reszketett, vacogott, és már úgy érezte, nem bírja tovább, amikor kinyílott az előszobaajtó és Zsuzsika lé­pett ki rajta. A kis fenyő egy pillanatig sem habozott, jimint Zsuzsikát megpillantotta. Gyorsan le­rázta egyik ágáról a havat és integetni kezdett vele, hogy a kislány figyelmét magára vonja. Zsuzsi észrevette, és odasza­ladt a kis fenyőhöz. Azonnal megpillantotta a hóra hup­pant piros, pettyes ruhájú kis bogarat. — Jaj, de hiszen ez egy kis katicabogár! — kiáltott fel csodálkozva. Mit keresel te itt. a hó tetején? Te kis okta­lan bogár! Tenyerébe vette és besietett vele a meleg szobába, s egy­re csak biztatgatta: „Katica­bogár szállj el.. De Katinka mozdulni sem tudott. Zsuzsika a szobai zöld növények közé bújtatta. s lassan ott tért magához a dermedtségéből. Ott bújt azu­tán meg a porhanyói földben. Ott álmodta át. a telet a sar- kantyúvirágokról és a pillan­gókról, míg kint nagy pely- hekben hullt a hó a fenyőfa ágaira és tombolt a tél kike­letig. fsaknem áldozata lett * J kíváncsiságának és szó- fogadatlánságának. ha a kis fenyő és Zsn,zsika jószívűen nem segítenek rajta. Lánc Etelka M marit ah asoík tälaläsa, felszolgálása A bográcsgulyást bogrács­ban, ennek hiányában timbál­ban vagy mély kerek jénai­ban, alatta kerek ezüsttállal szolgáljuk fel. Kis merőkana­lat adunk hozzá. Minden pörkölt-, tokány- félét, paprikást timbálban szolgálunk fel. Egy nagyobb timbálban van a hús, a ki­gyorsaságra törekedve a hú­sokat a köretre tálalhatjuk. Az angolos húsok (beefsteak, bélszínérmék, rumpsteak) jel­legüknél fogva nem forrók a tálalásnál, ezért meleg, ová­lis tálra adjuk. Ha angolos köret van hozzájuk, tálpapírt nem adunk. A rostonsült hú­sokat sohasem szabad húslé­tálaljuk,, mint a marhapör­költet. A borjúpörköltet, borjú- becsináltat, paprikást, tokányt ugyanúgy adjuk fel, mint a marhapörköltet. A borjúrisotto kerek ezüst­tálra kerül, külön mártástál­lal. Minden „a la” készítményű szeletet, bordát, borjújavát ovális ezüsttálon szolgáljuk fel, A bécsi, párizsi módoza­tokhoz mindig adjunk citro­mot. Borjújava lábasban „en cas­serole” készítmények lényege, hogy a megsütött húst zöld­séggel. gombával, szalonnával lábasban tovább pároljuk és ígv eredeti edényben szolgál­juk fel. alatta tálpapírral és ezüstalátéttel. Borjúborda papírhüvelyben ..en papilotte” lényege: szív­alakúra formált zsírpapír egyik beva jazott oldalára hal­mozzák a kocka-burgonyát, erre kerül eev szelet sonka, a lesütött hús. tetejére liba­májjal és gombával készített ragu kerül és az egészet úlabb szelet sonka fedi le. Becsa­varják a szív alakba és va- jazott sütőlapon sütik, míg a paoír barna lesz. Az asztal­nál villával felszúrjuk és egyenes vonalban felténjük a oapírhíivelyt. majd tartalmát kiszervírozzuk. A madeira mártást külön mártástálban adjuk hozzá. A virított borjúmájhoz a köretet hozzátájalíák. A rántott borjúláb.'fej. veid ugyanúgy, mint a béesiszelet. csak külön tartármártássa' bővül. Kontó István sebbikben a köret, alátétük egy ovális tál, tálpapírral. A húshoz kanál, villa, a köret­hez kanál a tálaló eszköz. A matrózhúst ugyanígy felszol­gálhatjuk. A főtt marhafartőt, marha­húst, csonthúst ovális tálra burgonyával együtt tálaljuk, a mártást pedig külön mártás- tálban adjuk fel. Ha a köret a húsétellel együtt készül (serpenyős rostélyos) vagy a készítési mód egyik kifejezője (pl. a pékné bur­gonyát borjúcsülökre tálal­juk, az a borjúcsülök pékné módon nevet kapja. Itt je­gyezném meg azt is, hogy a pékné, molnárné stb. elneve­zés nem nevet, hanem foglal­kozást jelöl: ahogy azt a pék felesége készítette, tehát sző. vég közben mindig kis betű­vel írandó!), akkor nem kü­lön, hanem a hússal együtt szolgáljuk fel. Nem szabad azonban folvékony jellegű kö­retet pl.: kelkáposzta, zöld­borsó stb. főzeléket mártásos jellegű hússal felszolgálni, mert az a „főzelékfeltét” fo­galmát jelzi. Szára-? köretek­nél a mutatós tálalásra és UV'VVO/V'V/VO/VO/XXVVV'-O/N-'V/V'VVe vei leönteni! A húsra fű­szervajat teszünk. Az ango­los húsokhoz mindig adunk mustárt, borsot, ketchup-ot, Worcester-t. Ha mártás van hozzájuk rendelve, úgy azt mártástálban szolgáljuk fel. A „tournedos”-k (francia: „fordítsd a hátára”, a hús hir­telen, nagy hőfokon való sü­tésére utal) legmutatósabb éte­leink. Itt gyakorta megenge­dett a hús mártással való át­húzása. Mindig ovális ezüst­tálra tálaljuk. Az egybensült bélszínt, hát­színt (rumpsteak, roost bee0 chateubriant) mindig a ven­dég asztalánál szeleteljük fel A húst villával gyengén le­szorítjuk és a rostokat ferde irányban szeleteljük. Villával ne szúrjuk meg, mert elfo­lyik az értékes lé.) A pirított bélszínszeleteket magyarosan kerek jénai tá­lon, alatta tálpapírral szol­gáljuk fel. A tejfölös ököruszályt ová­lis jénai tálban tálaljuk, rá­téve a zsemlegombócot. De, ha makaróni vagy metéltféle a köret, úgy külön köretes timbálban adjuk. A pacalpörköltet ugyanúgv GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Nagy érdeklődés kísérte útját. 10. Élet. 11. Afrikai ál­lam. 12. Büfé mássalhangzói. 14. Létezik. 15. Elégel. 16. Pózna. 18. Fém. 19. Klu-klux- klán röv. 20. Világlátás. 22. Mindanao magánhangzói. 23 Rángat. 24. Költőnk (József). 25. Vájár mássalhangzói. 26. Maláji tőr. 28. Azonos magán­hangzók. 29. Körív mértéke. 30. Énekhang. 32. Tudást je­lentő cím. 33. Vissza: kül el­lentéte. 35. Állat. 36. Korunk tudománya. 40. A vízsz. 1 fel­adata volt. (Harmadik négy zetben két betű.) FÜGGŐLEGES: 1. Ritka férfinév. 2. Jószág szállása. 3. Rés a jégen. 4. A vízsz. 10 mássalhangzói. 5. U- val elején: indiánregény hő» se. 6. Japán pénz. 7. Fém. 8. Meg kell foltozni. 9. Ma­dár. 13. Szalad. 14. Fém. 17. Amu-...: Folyó a Szovjet­unióban. 18. Merevítő. 19. Vá­ros Csehszlovákiában. 21. Csuk. 22. Római hármas. 24. Sziget az Adriai tengerben. 25. Háztartásban is használa­tos gép. 26. Vándorló. 27. Fi­zikai fogalom. 28. A harag. 29. Agya helye. 31. KéF ró­mai ötvenes. 33. Kis ház. 34. Edény. 37. H. L. D. (Második négyzetben két betű.) 38. Visszakerget (!). 39. Fordítva kötőszó. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1 és 40.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom