Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

f Á második „honfoglalás Szécsényben (Január 8.) Kezdődik az 1968/69-es oktatási év második „félideje”. Szécsényben a gim­nazisták számára a második „honfoglalás” napja ez. Az egyik akkor történt, amikor a község történetében az első gimnázium megnyitotta kapu­it, s falai között» az 1963/64-es tanévben, megkezdődött a ta­nyás. Hercze» Aranka KISZ-titkár: ,.\z új klubot most rendezzük l>e. Februárban beköltözünk,” E szécsényi középiskola rö­vid történetében, úgy tűnik, mindeddig több volt a gond, mint az öröm. A mostoha fel­tételekre jellemző, hogy volt időszak, amikor istállót ren­deztek be tanteremnek, klub­nak, szertáraknak, korszerű előadótermeknek nem jutott hely. Beiskolázási gondokkal is küszködött az iskola, nem versenyezhetett Nógrád „pati­nás” gimnáziumaival. De más gondokat is említhetnénk. E napon azonban elsősorban nem ezekről akarurtk beszél­ni. Hanem az örömről, a jö­vőről. Kiss Katalin: „Nincs negye­dik emelet, de azért jól elfé­rünk. .. Többen is lehetnénk." Kinek mit hozott az első ta­nítási nap az új iskolában? Szerémi Gyula igazgató ki­pillant az ablak alatt dérpor­ral beszórt fenyőfára. Azaz. kipillantana, ha az ablaküve­gen virító jégvirág ezt lehető­vé tenné. Az új épületben ugyanis nem éri el a 20 Celsi­i us fokot a hőmérséklet, né­hány helyiség különösen hi­deg. Az igazgató egyik gond­ja éppen az, hogy „nem füs­töl a kémény”. — Nem szívesen kezdem a gondokkal, hiszen az örömé ez a mai nap, az első az új gimnáziumban — mondja. — Köszönettel tartozunk a Nóg- rád megyei Építőipari Válla­latnak, jó munkát végeztek. Hiba azért akad, a szakipari munka kissé gyengébben sike­rült a többinél. A kémény — tervezési hiba —, nem füstöl jól, a hosszú, fekvő kémény­ben három helyen is megtörik a füst. Ezért az öt ikerkazánt egyszerre szinte sohasem fűt- hetjük. A kazánházból a gáz­elszívó berendezés is hiányzik, fűtőt sem kapunk, három em­ber helyett kettő rakja csak a tüzet. A folyosó, a termek falai még üresek, dekorációra m nem jutott idő Az ebédlő t a konyha sem készült el, a mai ebéd (paradicsomleves és káposztás tészta) a régj kony­hában, a másik épületben ké­szül. Több helyen, műhelyek­ben, előadókban, a tornate­remben, klubban sincs még minden rendben. Valószínű­leg pár nap múlva már min­den ragyog a nyolcmillió fo­rintos költséggel létesült épü­letben. Az első óraközi szünetet jel­ző csengőszó 145 tanulót! hív a folyosókra, ennyi az iskola ta­nulólétszáma. Kissé kevés, je­lenleg hat osztály működik 27—21-es létszámmal. Többen is „elférnének” jtt, s most már a korszerű oktató-nevelő mun­ka feltételei is adottak. A di­ákok számának emelése a jö­vő feladata, amelyre készül­nek is Szécsényben. Szerémi Gyula igazgató az oktató-ne­velő tevékenység mind színvo­nalasabbá tételét jelöli meg legfontosabb célkitűzésül. A szakköri élet mind pezsgőbbé tételét, a tanulószoba vonzá­sának erősítését, amely a be­járók felkészülése gondjának enyhítésén is segíthet, s ez nem kis dolog, a diákok két­harmada ugyanis bejáró. Minek örül az iskola KISZ- titkára, Herczeg Aranka, az első napon? — A KISZ-klubnak. Talán lehetne nagyobb, de eddig ek­kora sem volt, valamennyien örülünk. A berendezés, játé­kok, egyéb, még nincs a he lyén, talán februárban kezd­jük a klubéletet. A progra­mot ezután készítjük el. A klubtól sokat várok. Négy negyedikes jókedvűen meséli az első nap élményét Kiss Katalinnak, Szabó Győző­nek, Lörinez Csabának, Bakó Gyulának az első óra — mint mondják, ez a nap is — jól, latin dolgozattal kezdődött. Kiss Kati meséli: — Jövünk reggel az isko­lába. A folyosón valaki azt mondja, a másodikosok eme­letre menjenek, ott az osztály- termük. Egy másik hang meg­szólal, akkor én akár fordul­hatok is vissza, nincs negye­dik emelet. Negyedikes volt. Persze, van a negyedikeseknek is tantermük, ha nem is a „negyediken”. Nevetnek a történeten. Jó- kedvűek az új otthonban, ma­gukénak érzik. Méltán Lét­rehozásáig a fiatalok 1600 munkanap társadalmi munkát végeztek, a költözködést is számítva Lassan hervadnak le a hó­virágok az ablaküvegről, aho­gyan fogy a délelőtt, múlnak az órák. Az ünnepélyes isko- laavatót március 21-én tart­ják, már készülnek rá a fia­talok. az irodalmi színpad rangosnak ígérkező műsort ál­lít össze. Ekkor nyitják meg egyik, ma még üres helyiség­ben a Nógrád megyei pedagó­giai múzeumot is. Az igazi is­kolaavatás azonban ma törté­nik. Itt-ott mét> kisebb ren- a falakon knoérsáu. Jó fit ói* és komisssn** — esiokelódve Szabó Győző: „Ez a nap is jól kezdődött! Latinból irtunk dolgozatot.’’ (Koppány György fotói) s a kémény sem füstöl a leg­jobban. Szerémi Gyula igazga­tó ma még sok emberrel tár­gyal, szinte még „folyik” az átadás az épület egy-egy ré­szében. A nevelők azonban már órán vannak. Megkezdő­dött a második félév. Szép ez az iskola, az épület a téli napsütésben. A lényeg azon­ban. mi történik falai kö­zött, milyen szellemben zaj­lik az oktatás, a nevelés. Év végén az eredményt — végső Soron — az új iskolában is ez hozza meg. Tóth Elemér Jelenet a „Legszebb pillanat” című olasz filmből a társulat Felkai Ferenc da­rabját, amely — címével sej­teti — Könyves Kálmán korá­ba viszi a nézőt, bár mint minden dráma, korához is szól: a vígjátéki forma mai közéleti-politikai összefüggé­seket is magában foglal, a kor­festés mellett. A cselekmény maga a boszorkányüldözések ellen fellépő, bölcs uralkodót. Könyves Kálmánt idézi, aki ennek során a mérhetetlen ha­talmú egyházzal is ujjat mert húzni. A közönség Felkai Fe­renc di’ámaírói munkásságát már a másfél éve bemutatott — és a televízió által is köz­ve Wtett — Néró révén is is­merheti, s ezúttal a könnyed hangvételű, friss dialógusok sorát felmutató, gördülékeny szerkezetű Boszorkányok pe­dig nincsenek-et láthatja. A darab csipkelődően ábrázolja a jóságot és a komiszságot, a évi — most már hagyomá­nyosnak tekinthető — nyári pécsi filmszemlén, a Magyar, Filmművészek Szövetsége fel­kérésére a megjelent művé­szek, kritikusok, esztéták tit­kos szavazással döntötték el, hogy a két évtizede államosí­tott magyar filmgyártás 260 filmje közül melyek képezik az élmezőnyt. A televízió minden szombaton sugároz egyet a 12-ből. A Körhintában ismét láthatjuk — Törőcsik Mari és Szirtes Ádám mellett — felejthetetlen emlékű Soós Imrét, aki az egyik főszerepet alakította. A filmek vetítése előtt Újhelyi Szilárd, a Műve­lődésügyi Minisztérium film­főosztályának vezetője mond bevezetőt. Vezényel: Herbert von Ka­rajan (szombat, 22.10) ^a te­levízió a zene népszerűsítésé­ben minden korszerű eszközt közreműködésével készült so­rozat egyes darabjai megvá­sárlásával is ezt a célt igyekszik elérni. Dvorák e- moll, másnéven Újvilág szim­fónia című művét láthatjuk- hallhatjuk első alkalommal, a művész ezt amerikai útja so­rán komponálta. Karajan ma­ga több ízben nyilatkozott er­ről a sorozatról, a többi kö­zött kijelentette, hogy „a te­levíziós zenei műsorban a leg­fontosabb, hogy a néző érezze azt, hogy a zenészekkel együtt játszik”. A Berlini Filharmo­nikusok Zenekarának előadá­sában készült filmeket az a világhírű Henry Georges Clouzot rendezte, akit a ma­gyar mozilátogatók „A féle­lem bére” és a „Ha a világon mindenki ilyen volna” című emlékezetes alkotásai révén már jól ismernek. A. Gy. Leszűkül a mini-szoknyások világa A mini-szoknyát viselő nők világa egyre inkább leszűkül, december 1-én lépett hatály­ba Irakban a „mini”-tilalom, amely szerint a miniruhás tu­ristáknak vagy hosszabbra 'cell szabatniok szoknyájukat, vagy pedig le kell mondaniok ennek az arab országnak a meglátogatásáról. Számos afrikai országban is megtiltották miniszoknyák viselését, de a büntetések e rendelkezés megszegői számá­ra elégqé különbözőek. Mada­gaszkárban például 10 napi börtönbüntetéssel kell számol- niok, és a külföldieket kiuta­sítják az országból. Ebben az országban csak 10 évnél fiatalabb gyermekek viselhet­nek miniszoknyát. Malawiban is kiutasítják az országból azokat a külföldi nőket, akik a térdüket mutogatják, ne­hogy „tönkretegyék a hazai Lakosság morálját” — mint ahogy az egyik helyi újság megfogalmazta. Zambiában a rendőrségnek több lányt meg kellett véde­nie, mert a lakosság rövid szoknyájuk miatt majdnem meglincselte őket. Swazi-föl- dön a mini-szoknyát ugyancsak a legszigorúbban tiltják, de minden nő szabadon viselhet felsőrész nélküli ruhát az ut­cákon, mert ez megfelel a helyi hagyományoknak. Caracasban a lányokat pa­pok plakáton szólítják fel. hogy ne hordjanak minit, mert különben elkárhoznak. NÓGRÁD — 1969. január 12., vasárnap AZ ALKOHOLISTÁK LÉLEKTANA Tanufmány az ördögi hatalom leigázottjairól Az alkoholizmus világjelen­ség Bár nemzetközi szinten is széles társadalmi harcot vív­nak ellene, visszaszorítása igen nehéz. A harc módszerei­nek kiválasztásához először az okokat kell alaposabban fel­tárni. Ez mindenekelőtt orvosi, pszichológiai feladat. Erre vállalkozott legújab­ban két angol szakiró. Művük­ben összefoglalták az alkoho­lizmussal összefüggő orvosi, pszichológiai és szociológiai kérdéseket. A vaskos kötet­ben külön fejezetet szenteltek az alkoholizmus meghatározá­sának. Ismertek az úgynevezett „szociális” ivók, akik társa­ságban bizonyos alkalmakkor mérsékelten isznak és esetleg enyhén spicces állapotba is kerülnek. A második lépés a gyakori ivók csoportja: még nem alkoholisták ugyan, de már az állandó ivás kóros egészségügyi következményei jelentkeznek a szervezetük­ben. Ez a típus már orvosi se­gítségre szorulna, csak ritkán ismerik fel szükségességét. Tu­lajdonképpen ez az a pont, ahol még viszonylag könnyű lenne megállni, ha itt kapna az ivásra hai'amos emberi, társadalmi segítséget. Innen már nincs messze az alkoholista szakasz. Az italo­zók függő viszonyba kerülnek a szesszel. Képtelenek önerő­ből lemondani az italozásról. Az azonnali elvonókúrák még mindig segíthetnének rajtuk. S az utolsó állomás: a króni­kus alkoholizmus. Ez már kli­nikai eset, amikor a szerve­zetben súlyos testi és szellemi károsodás történt. Személyiségtípusok A tanulmány érdekesen cso­portosítja az alkoholizmus személyiségtípusait. Arra ke­res feleletet, hogy kik isznak leginkább és miért? Egyes emberek felnőnek, mégsem érik el a felnőtt kor­nak megfelelő érzelmi érettsé­get: éretlen személyiség­típusok maradnak. Sokszor ép­pen a tehetségesek ilyenek, de nem képesek semmit megvaló­sítani akaratgyengeség miatt: ezért az álmodozásban élnek és gyakran az alkohol segít­ségéhez nyúlnak. A másik típus: az önmagát kényeztető személyiség. Egész életében nem képes önállósul­ni, különösebben kifejlődött nála a gyengédség, szeretet- igény egészen a beteges érzé­kenységig. Egész életültben könnyű élvezetre vágynak, azt hiszik, ezt találják meg az italban. Általában a gyerek­korukban agyonkényeztetettek jutnak ide. Gyakran válnak alkoholis­tákká a szexuális problémák kai küzdő személyiségtípusok is. Sokan azt remélik közülük, hogy az ital hatása elősegíti normális életük megvalósulá­sát, levetkőzhetik általa gátlá­saikat. Sajnos csak későn döb­bennek rá, hogy az alkohol se­gítség helyett elmélyíti a nor­mális élet amúgyis tátongó szakadékét. Érdekes típus az önmagát büntető személyiség. Érzelmi életük mélyén lefojtva jelen­tős agresszivitás rejtőzik. Ál­talában a szigorú nevelés kö­vetkezménye ez. Nem volt le­hetőségük gyerekkorukban ki­élni magukat. Bűntudatot éreznek, állandóan félnek, hogy rosszat cselekszenek. Ezért isznak. Az újkor érde­kes személyiségtípusa a stresz alatt állók csoportja. Érzelmi­leg rendkívül túlterheltek, ál­landó feszültségben élnek. Problémáikat — úgy érzik — képtelenek megoldani. Állan­dó szorongásos helyzetükből menekülnek az alkoholba, szinte gyógyszerként űzik az ivást. Gyan út la inti; Az ivás terjedését bizonyos társadalmi és kulturális té­nyezőkkel is magyarázzák. A két angol szakíró néhány jel­lemző ivási szokást is rögzí­tett. Idesorolják a gyanútlan alkoholistát, aki nem tudja, hogy az alkoholtól függővé vált, általában ritkán része- gedik le. A rendszeres ivástól eredő egészségügyi panaszait más betegségnek véli. A gyakori és marsékelt al- konoiista naponta iszik, de az eiiogyasztott szeszmennyise- gan általában képes uralkod­ni, magyarán: nem részegedik Le. Ide tartozik a magányos ivók nagy része, vagy aKik csak a társaság kedvéért isz­nak. Érdekes a „ritkán ivó”, aki ha egyszer elkezd inni, addig isziK, sünig pénzét vagy öntudatát el nem veszíti. Gyakran rászoknak az ivásra azok, akik valamilyen idegr rendszeri megbetegedésben szenvednek. Ez a neurotikus alkoholista. Alkoholizmusa a betegség következménye és nem fordítva. Az ital azon­ban nem javítja, hanem éppen rontja betegségét kiváltó álla­potát, Érdekes az úgynevezett szakaszos ivási szokás: olykor hónapokon keresztül nem isz­nak az ide tartozók, majd hirtelen több napon át min den ok nélkül öntik magukba a szeszt, a következmények­kel egyáltalán nem törődve. Aztán ahogy kezdték, hirte­len abba is hagyják az ivást. Az alkoliolizinu» — betegség A vizsgálatok az alkoholiz­musnak sok, eejdig ismeretlen okát tárták ieL A legfonto­sabb azonban; megállapítot­ták, hogy az alkoholizmus be­tegség. Gyógyításánál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a gyógyszeres eljárásoknál a pszichioterápiának (lélektan; kezelésnek). Leszögezik a szer­zők, hogy az alkoholizmus el­len kevés csak orvosi vagy adminisztratív eszközökkel küzdeni: a társadalom segít­sége a döntő. R. L 1 illamisok a It mfisoráb»] Kel Icai Ferenc: Boszorká­I':., ■ k pedig nincsenek (kedd. 19.20) történelmi vígjáték, a Győri Kisfaludy Színház elő­adása, felvételről. Ebben a színházi évadban mutatta be szenvedélyt és a konokságot, a bölcsességet és a betokoso- dottságot. Húsz év legjobb tizenkét magyar játékfilmje (szombat 16.35) Körhinta. Az elmúlt — dicséretesen — megragad: így a most vásárolt sorozattal is igyekszik felkelteni még több néző érdeklődését a szimfonikus zene iránt. A vi­lághírű Herbert von Karajan

Next

/
Oldalképek
Tartalom