Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
f Á második „honfoglalás Szécsényben (Január 8.) Kezdődik az 1968/69-es oktatási év második „félideje”. Szécsényben a gimnazisták számára a második „honfoglalás” napja ez. Az egyik akkor történt, amikor a község történetében az első gimnázium megnyitotta kapuit, s falai között» az 1963/64-es tanévben, megkezdődött a tanyás. Hercze» Aranka KISZ-titkár: ,.\z új klubot most rendezzük l>e. Februárban beköltözünk,” E szécsényi középiskola rövid történetében, úgy tűnik, mindeddig több volt a gond, mint az öröm. A mostoha feltételekre jellemző, hogy volt időszak, amikor istállót rendeztek be tanteremnek, klubnak, szertáraknak, korszerű előadótermeknek nem jutott hely. Beiskolázási gondokkal is küszködött az iskola, nem versenyezhetett Nógrád „patinás” gimnáziumaival. De más gondokat is említhetnénk. E napon azonban elsősorban nem ezekről akarurtk beszélni. Hanem az örömről, a jövőről. Kiss Katalin: „Nincs negyedik emelet, de azért jól elférünk. .. Többen is lehetnénk." Kinek mit hozott az első tanítási nap az új iskolában? Szerémi Gyula igazgató kipillant az ablak alatt dérporral beszórt fenyőfára. Azaz. kipillantana, ha az ablaküvegen virító jégvirág ezt lehetővé tenné. Az új épületben ugyanis nem éri el a 20 Celsii us fokot a hőmérséklet, néhány helyiség különösen hideg. Az igazgató egyik gondja éppen az, hogy „nem füstöl a kémény”. — Nem szívesen kezdem a gondokkal, hiszen az örömé ez a mai nap, az első az új gimnáziumban — mondja. — Köszönettel tartozunk a Nóg- rád megyei Építőipari Vállalatnak, jó munkát végeztek. Hiba azért akad, a szakipari munka kissé gyengébben sikerült a többinél. A kémény — tervezési hiba —, nem füstöl jól, a hosszú, fekvő kéményben három helyen is megtörik a füst. Ezért az öt ikerkazánt egyszerre szinte sohasem fűt- hetjük. A kazánházból a gázelszívó berendezés is hiányzik, fűtőt sem kapunk, három ember helyett kettő rakja csak a tüzet. A folyosó, a termek falai még üresek, dekorációra m nem jutott idő Az ebédlő t a konyha sem készült el, a mai ebéd (paradicsomleves és káposztás tészta) a régj konyhában, a másik épületben készül. Több helyen, műhelyekben, előadókban, a tornateremben, klubban sincs még minden rendben. Valószínűleg pár nap múlva már minden ragyog a nyolcmillió forintos költséggel létesült épületben. Az első óraközi szünetet jelző csengőszó 145 tanulót! hív a folyosókra, ennyi az iskola tanulólétszáma. Kissé kevés, jelenleg hat osztály működik 27—21-es létszámmal. Többen is „elférnének” jtt, s most már a korszerű oktató-nevelő munka feltételei is adottak. A diákok számának emelése a jövő feladata, amelyre készülnek is Szécsényben. Szerémi Gyula igazgató az oktató-nevelő tevékenység mind színvonalasabbá tételét jelöli meg legfontosabb célkitűzésül. A szakköri élet mind pezsgőbbé tételét, a tanulószoba vonzásának erősítését, amely a bejárók felkészülése gondjának enyhítésén is segíthet, s ez nem kis dolog, a diákok kétharmada ugyanis bejáró. Minek örül az iskola KISZ- titkára, Herczeg Aranka, az első napon? — A KISZ-klubnak. Talán lehetne nagyobb, de eddig ekkora sem volt, valamennyien örülünk. A berendezés, játékok, egyéb, még nincs a he lyén, talán februárban kezdjük a klubéletet. A programot ezután készítjük el. A klubtól sokat várok. Négy negyedikes jókedvűen meséli az első nap élményét Kiss Katalinnak, Szabó Győzőnek, Lörinez Csabának, Bakó Gyulának az első óra — mint mondják, ez a nap is — jól, latin dolgozattal kezdődött. Kiss Kati meséli: — Jövünk reggel az iskolába. A folyosón valaki azt mondja, a másodikosok emeletre menjenek, ott az osztály- termük. Egy másik hang megszólal, akkor én akár fordulhatok is vissza, nincs negyedik emelet. Negyedikes volt. Persze, van a negyedikeseknek is tantermük, ha nem is a „negyediken”. Nevetnek a történeten. Jó- kedvűek az új otthonban, magukénak érzik. Méltán Létrehozásáig a fiatalok 1600 munkanap társadalmi munkát végeztek, a költözködést is számítva Lassan hervadnak le a hóvirágok az ablaküvegről, ahogyan fogy a délelőtt, múlnak az órák. Az ünnepélyes isko- laavatót március 21-én tartják, már készülnek rá a fiatalok. az irodalmi színpad rangosnak ígérkező műsort állít össze. Ekkor nyitják meg egyik, ma még üres helyiségben a Nógrád megyei pedagógiai múzeumot is. Az igazi iskolaavatás azonban ma történik. Itt-ott mét> kisebb ren- a falakon knoérsáu. Jó fit ói* és komisssn** — esiokelódve Szabó Győző: „Ez a nap is jól kezdődött! Latinból irtunk dolgozatot.’’ (Koppány György fotói) s a kémény sem füstöl a legjobban. Szerémi Gyula igazgató ma még sok emberrel tárgyal, szinte még „folyik” az átadás az épület egy-egy részében. A nevelők azonban már órán vannak. Megkezdődött a második félév. Szép ez az iskola, az épület a téli napsütésben. A lényeg azonban. mi történik falai között, milyen szellemben zajlik az oktatás, a nevelés. Év végén az eredményt — végső Soron — az új iskolában is ez hozza meg. Tóth Elemér Jelenet a „Legszebb pillanat” című olasz filmből a társulat Felkai Ferenc darabját, amely — címével sejteti — Könyves Kálmán korába viszi a nézőt, bár mint minden dráma, korához is szól: a vígjátéki forma mai közéleti-politikai összefüggéseket is magában foglal, a korfestés mellett. A cselekmény maga a boszorkányüldözések ellen fellépő, bölcs uralkodót. Könyves Kálmánt idézi, aki ennek során a mérhetetlen hatalmú egyházzal is ujjat mert húzni. A közönség Felkai Ferenc di’ámaírói munkásságát már a másfél éve bemutatott — és a televízió által is közve Wtett — Néró révén is ismerheti, s ezúttal a könnyed hangvételű, friss dialógusok sorát felmutató, gördülékeny szerkezetű Boszorkányok pedig nincsenek-et láthatja. A darab csipkelődően ábrázolja a jóságot és a komiszságot, a évi — most már hagyományosnak tekinthető — nyári pécsi filmszemlén, a Magyar, Filmművészek Szövetsége felkérésére a megjelent művészek, kritikusok, esztéták titkos szavazással döntötték el, hogy a két évtizede államosított magyar filmgyártás 260 filmje közül melyek képezik az élmezőnyt. A televízió minden szombaton sugároz egyet a 12-ből. A Körhintában ismét láthatjuk — Törőcsik Mari és Szirtes Ádám mellett — felejthetetlen emlékű Soós Imrét, aki az egyik főszerepet alakította. A filmek vetítése előtt Újhelyi Szilárd, a Művelődésügyi Minisztérium filmfőosztályának vezetője mond bevezetőt. Vezényel: Herbert von Karajan (szombat, 22.10) ^a televízió a zene népszerűsítésében minden korszerű eszközt közreműködésével készült sorozat egyes darabjai megvásárlásával is ezt a célt igyekszik elérni. Dvorák e- moll, másnéven Újvilág szimfónia című művét láthatjuk- hallhatjuk első alkalommal, a művész ezt amerikai útja során komponálta. Karajan maga több ízben nyilatkozott erről a sorozatról, a többi között kijelentette, hogy „a televíziós zenei műsorban a legfontosabb, hogy a néző érezze azt, hogy a zenészekkel együtt játszik”. A Berlini Filharmonikusok Zenekarának előadásában készült filmeket az a világhírű Henry Georges Clouzot rendezte, akit a magyar mozilátogatók „A félelem bére” és a „Ha a világon mindenki ilyen volna” című emlékezetes alkotásai révén már jól ismernek. A. Gy. Leszűkül a mini-szoknyások világa A mini-szoknyát viselő nők világa egyre inkább leszűkül, december 1-én lépett hatályba Irakban a „mini”-tilalom, amely szerint a miniruhás turistáknak vagy hosszabbra 'cell szabatniok szoknyájukat, vagy pedig le kell mondaniok ennek az arab országnak a meglátogatásáról. Számos afrikai országban is megtiltották miniszoknyák viselését, de a büntetések e rendelkezés megszegői számára elégqé különbözőek. Madagaszkárban például 10 napi börtönbüntetéssel kell számol- niok, és a külföldieket kiutasítják az országból. Ebben az országban csak 10 évnél fiatalabb gyermekek viselhetnek miniszoknyát. Malawiban is kiutasítják az országból azokat a külföldi nőket, akik a térdüket mutogatják, nehogy „tönkretegyék a hazai Lakosság morálját” — mint ahogy az egyik helyi újság megfogalmazta. Zambiában a rendőrségnek több lányt meg kellett védenie, mert a lakosság rövid szoknyájuk miatt majdnem meglincselte őket. Swazi-föl- dön a mini-szoknyát ugyancsak a legszigorúbban tiltják, de minden nő szabadon viselhet felsőrész nélküli ruhát az utcákon, mert ez megfelel a helyi hagyományoknak. Caracasban a lányokat papok plakáton szólítják fel. hogy ne hordjanak minit, mert különben elkárhoznak. NÓGRÁD — 1969. január 12., vasárnap AZ ALKOHOLISTÁK LÉLEKTANA Tanufmány az ördögi hatalom leigázottjairól Az alkoholizmus világjelenség Bár nemzetközi szinten is széles társadalmi harcot vívnak ellene, visszaszorítása igen nehéz. A harc módszereinek kiválasztásához először az okokat kell alaposabban feltárni. Ez mindenekelőtt orvosi, pszichológiai feladat. Erre vállalkozott legújabban két angol szakiró. Művükben összefoglalták az alkoholizmussal összefüggő orvosi, pszichológiai és szociológiai kérdéseket. A vaskos kötetben külön fejezetet szenteltek az alkoholizmus meghatározásának. Ismertek az úgynevezett „szociális” ivók, akik társaságban bizonyos alkalmakkor mérsékelten isznak és esetleg enyhén spicces állapotba is kerülnek. A második lépés a gyakori ivók csoportja: még nem alkoholisták ugyan, de már az állandó ivás kóros egészségügyi következményei jelentkeznek a szervezetükben. Ez a típus már orvosi segítségre szorulna, csak ritkán ismerik fel szükségességét. Tulajdonképpen ez az a pont, ahol még viszonylag könnyű lenne megállni, ha itt kapna az ivásra hai'amos emberi, társadalmi segítséget. Innen már nincs messze az alkoholista szakasz. Az italozók függő viszonyba kerülnek a szesszel. Képtelenek önerőből lemondani az italozásról. Az azonnali elvonókúrák még mindig segíthetnének rajtuk. S az utolsó állomás: a krónikus alkoholizmus. Ez már klinikai eset, amikor a szervezetben súlyos testi és szellemi károsodás történt. Személyiségtípusok A tanulmány érdekesen csoportosítja az alkoholizmus személyiségtípusait. Arra keres feleletet, hogy kik isznak leginkább és miért? Egyes emberek felnőnek, mégsem érik el a felnőtt kornak megfelelő érzelmi érettséget: éretlen személyiségtípusok maradnak. Sokszor éppen a tehetségesek ilyenek, de nem képesek semmit megvalósítani akaratgyengeség miatt: ezért az álmodozásban élnek és gyakran az alkohol segítségéhez nyúlnak. A másik típus: az önmagát kényeztető személyiség. Egész életében nem képes önállósulni, különösebben kifejlődött nála a gyengédség, szeretet- igény egészen a beteges érzékenységig. Egész életültben könnyű élvezetre vágynak, azt hiszik, ezt találják meg az italban. Általában a gyerekkorukban agyonkényeztetettek jutnak ide. Gyakran válnak alkoholistákká a szexuális problémák kai küzdő személyiségtípusok is. Sokan azt remélik közülük, hogy az ital hatása elősegíti normális életük megvalósulását, levetkőzhetik általa gátlásaikat. Sajnos csak későn döbbennek rá, hogy az alkohol segítség helyett elmélyíti a normális élet amúgyis tátongó szakadékét. Érdekes típus az önmagát büntető személyiség. Érzelmi életük mélyén lefojtva jelentős agresszivitás rejtőzik. Általában a szigorú nevelés következménye ez. Nem volt lehetőségük gyerekkorukban kiélni magukat. Bűntudatot éreznek, állandóan félnek, hogy rosszat cselekszenek. Ezért isznak. Az újkor érdekes személyiségtípusa a stresz alatt állók csoportja. Érzelmileg rendkívül túlterheltek, állandó feszültségben élnek. Problémáikat — úgy érzik — képtelenek megoldani. Állandó szorongásos helyzetükből menekülnek az alkoholba, szinte gyógyszerként űzik az ivást. Gyan út la inti; Az ivás terjedését bizonyos társadalmi és kulturális tényezőkkel is magyarázzák. A két angol szakíró néhány jellemző ivási szokást is rögzített. Idesorolják a gyanútlan alkoholistát, aki nem tudja, hogy az alkoholtól függővé vált, általában ritkán része- gedik le. A rendszeres ivástól eredő egészségügyi panaszait más betegségnek véli. A gyakori és marsékelt al- konoiista naponta iszik, de az eiiogyasztott szeszmennyise- gan általában képes uralkodni, magyarán: nem részegedik Le. Ide tartozik a magányos ivók nagy része, vagy aKik csak a társaság kedvéért isznak. Érdekes a „ritkán ivó”, aki ha egyszer elkezd inni, addig isziK, sünig pénzét vagy öntudatát el nem veszíti. Gyakran rászoknak az ivásra azok, akik valamilyen idegr rendszeri megbetegedésben szenvednek. Ez a neurotikus alkoholista. Alkoholizmusa a betegség következménye és nem fordítva. Az ital azonban nem javítja, hanem éppen rontja betegségét kiváltó állapotát, Érdekes az úgynevezett szakaszos ivási szokás: olykor hónapokon keresztül nem isznak az ide tartozók, majd hirtelen több napon át min den ok nélkül öntik magukba a szeszt, a következményekkel egyáltalán nem törődve. Aztán ahogy kezdték, hirtelen abba is hagyják az ivást. Az alkoliolizinu» — betegség A vizsgálatok az alkoholizmusnak sok, eejdig ismeretlen okát tárták ieL A legfontosabb azonban; megállapították, hogy az alkoholizmus betegség. Gyógyításánál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a gyógyszeres eljárásoknál a pszichioterápiának (lélektan; kezelésnek). Leszögezik a szerzők, hogy az alkoholizmus ellen kevés csak orvosi vagy adminisztratív eszközökkel küzdeni: a társadalom segítsége a döntő. R. L 1 illamisok a It mfisoráb»] Kel Icai Ferenc: BoszorkáI':., ■ k pedig nincsenek (kedd. 19.20) történelmi vígjáték, a Győri Kisfaludy Színház előadása, felvételről. Ebben a színházi évadban mutatta be szenvedélyt és a konokságot, a bölcsességet és a betokoso- dottságot. Húsz év legjobb tizenkét magyar játékfilmje (szombat 16.35) Körhinta. Az elmúlt — dicséretesen — megragad: így a most vásárolt sorozattal is igyekszik felkelteni még több néző érdeklődését a szimfonikus zene iránt. A világhírű Herbert von Karajan
