Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

Az új ér terveiből Kőbányai hőerőmű, lágymányosi bútoriizem, budafoki kerton-papiriizem * Győr Százhalombatta i LKM hengermű, sörgyár Dunaújváros I , ______jL [ folyamatos öntőműi Budapast S Tiszavidéki Vegyi Kombinát nitrogénmütrágyagyár Kőolajflnomitó 3 mill t/év Dunamenti Hőerőmű Á hideg próbára teszi a vetéseket A hideg időjárás, különösen delkezik. A szakemberek sze- a mínusz 15—mínusz 18 fo- rint az, hogy a vetés mikép- kos éjszakák próbára teszik pen állta ki a tél ostromát, az őszi gabonavetéseket. A csak később dől majd el. Szombathely—Baja vonaltól A fagy beállta megakadá­délre, ahol 15—20 centis a hó- lyozta az őszi mélyszántási takaró, kitűnően telelnek a ve- munkák befejezését. A felmé- tések. A mezőgazdászoknak rések szerint országosan a ki- nincs különösebb gondja a jelölt területnek csak 85 szá- Dunántúl többi részén sem. A zalékán végezték el a mély- Duna—Tisza közén azonban szántást, annak ellenére, hogy egyes részeken a hóréteg még korábban kedvezett az időjá- az 5 centit sem éri el, ezeken rás. Mint a felmérések megál- a vidékeken „meztelenül” te- lapították, az üzemek egy része lel a vetés és a gabonákat különféle szállítási és mellék- megsanyargatja a zord idő. üzemi tevékenységgel kötötte Még szerencse, hogy a szovjet le a gépparkot, és ezért szen- Bezosztája-fajta” jó télálló, hl- védték késedelmet a talaj- degtűrő tulajdonságokkal ren- munkák. Soíassaayarmati piac Kis forgalom as év végén Az óév utolsó napjaiban a balassagyarmati piac felhozata­la sem volt gazdag. A MÉK- árudákon és a termelőszövet­kezeti standokon kívül alig volt forgalom, mivel a kör­nyékbeli őstermelők közül csak kevesen hozták el áruju­kat Baromfiból, tojásból és tejtermékekből azonban a szokásosnál többet árusítottak. Az árak így alakultak: Cikkek VIER ár Ft/kg Szab.piac Ft/kg burgonya 3,80 3.— sárgarépa 3,80 5.— petrezselyem 1.60 8.— vöröshagyma 3.60 4,— fejes káposzta 2.60 2,60 kelkáposzta 3.40 3.50 karalábé 2.60 3,— karfiol 8,— 8.— alma (Jonathan) 1.20 7,— körte — 10,— dióbél 74.— 60.— mák 38.— 45,— libamáj — • 100.— tojás 2,20 2,10 Elemi dolgok Az egész éven át tapasz­talható apróságok, bosszantó kis dolgok az utolsó pillanatig tartották' magukat. Ezek az apróságok az elemi dolgok hiányából adódnak, és jó adag optimizmus kell ahhoz, hogy elhiggyiik: január elsejétől minden másként lesz. Elemi dolog lenne például a salgótarjáni Csemege üzlet környékének rendben tartása. Ott látható a vándorló sze­mét, amiről esetleg az is ki­derül — salgótarjáni speciali­tás. Hogy ki a felelős a nagyfor- galmú üzlet környékének rend­ben tartásáért? Jobb kérdés ez van-e ilyen egyáltalán? Az ősszel naponta előfordult, hogy a környékről összesepert szemetet a Csemege bejáratá­hoz „passzolta” valaki, most az oldalsó kirakat alá vándo­rol a szemétkupac. Elemi dolog lenne, hogy egy nyitva tartó étteremben az em­ber oda üljön, ahová kedve tartja. A kényelem — a fel­szolgálók, nem a vendégek kényelme! — azonban a Ka­raites Szálló éttermében ele­mi szabály. Ez a szabály teszi lehetővé, hogy az étterem fe­lét időnként székekkel elbari- kádozza a személyzet, amely így kényelmesebben foglalkoz hat az egy kupacba terelt ven­dégsereggel. Érdekes módszer, ez tény. Szó szerint elemi kérdés a következő: két nappal a nagy szilveszteri rádiózás előtt „sajnos kifogyott” a táska- rádióba való elem. A Pécskő Áruházban azt mondta az el­adó: „Most kaptuk a jelzést — kifogyott”. Végeredményben szokatlan lenne, ha jelzés he lyett elemet kapnának, — idő­beni (pataki) HARC H HATALOMÉRT A szervezett munkások elitje már az őszirózsás forradalom „másnapján” tiltakozott a burzsoa konszo­lidáció ellen, amely a régi osztályviszonyokat akarta konzerválni. Elmúlt az őszirózsás lelkesedés, a köztár­saság kikiáltásának ünnepi hangulata szertefoszlott, a látszat forradalmiság helyett — például a címek és a rangok eltörlése —, igazi forradalmi módon akart vál­toztatni helyzetén a tömeg. A KMP megalakulása, gyorsan növekvő népszerű­sége. programjának óriási mozgósító ereje hamarosan előkészítette a proletariátust a hatalom átvételére. De­cemberben. de különösen január elején, a munkások és a bányászok akciókat szerveztek a reakciós igazgatók eltávolítására.. termfetés munkásellenőrzésének beveze­tésére, sőt a munkásigazgatás m egvalósítására. A Ganz- vagongyár. a Ganz-villamosság i gyár, a Ganz-hajógyár, a Fegyvergyár, a Schlick, a Lipták. a Wolfner és a Cse- pcii-iölténygyár munkásai cselekedtek is. A Vörös Üj- ság így irt például a Ganz-villamossági gyárban vég­bement forradalmi akcióról: a munkások ..erővel be­hatoltak az irodákba, eicsapták, kidobták az összes igazgatókat és hajcsárokat, azután pedig kijelentettek, hogy átveszik a gyárat”. A Fegyvergyárban munkás­tanács alakúit, s innét nemcsak a vezérigazgatót űzték el. hanem az antiszociális főtisztviselőket is. Ezt köve­tően új igazgatóságot választottak, s ebben helyet kap­tak a munkások képviselői is. Hasonló folyamat ment végbe a bányászok körében is. Brennbergből fegyverrel kergették el az igazgatót. Salgótarjánban 1919. január 3-án a bányászok kijelen­tették. hogy a bánya az övék és új igazgatóságot ne­veztek ki. Peyer szénkormánybiztos egy ellenforradal­mi érzelmű zászlóaljjal leverette ezt a m»Ttz imát: 16 személy meghalt, és a statáriál <s bíróság folytatta a vé­rengzést. Erről a Vörös Üjság így számolt be: „Salgó­tarjánban mintegy’ száz embert kivégeztek és ezt Pe­yer kormánybiztos úr a sajtó útján kürtölte világgá, hogy a rend helyreállott...” Ami a parasztság törradalmasodását illeti, ennek első szakasza még 1918 októberében zajlott le. A falu népe bosszút állt kínzóin és visszavette a gabonarak­tárakból, az urasági istállókból és a vidéki depókból, amit a magáénak érzett, ami szükséges volt élete fenn­tartására. Falunként és járásonként változott e forra­dalom jellege, módja cs hevessége. 1919-ben azonban, már az év elejétől, ismét fel­lángolták a parasztmozgalmak, amelyek február végén, március eiején érték el tetőpontjukat, a tömeges föld- foglalásokkal. Rohamosan bebizonyosodott, hogy a munkás- és paraszt-érdekeket lábbal tipró burzsoá konszolidáció fából vaskarika. Ez a tény jutott el aztán végkifejle­téig 1919. március 20-án, amikor a burzsoázia kényte­len volt letenni a fegyvert... F. M. A bírságolás csak figyeimeztetö Szeme a gazdaságon Nincs még egy esztendeje, hogy az ellenőrző bizottság elnökének választották. Atn Juhász Pál sokfajta vizsgáló­dásban, a dejtári szövetkezet csaknem minden tevékenysé­gére kiterjedő ellenőrzésben vett már részt. Nézték a köny­velést, a pénzgazdálkodást, a határt, a magtárat, a sava­nyító üzemet. Fontos és ke­vésbé lényeges területeket. — Nem is okoz majd gon­dot a zárszámadáskor a be­számoló — mondta nevetve. — Lesz mit elmondani a tagok­nak. .. Még a tavasszal történt, a szö­vetkezet határában éppen csak elvetették a kukoricát. Szóbe­széd járta a tagok között, a traktoros meg a vetőgép ke­zelője elspórolta a a földből a magot. — Nosza járjunk a végére, mi igaz a beszédből — mondta Juhász Pál. A határszemle után olyan jelentést adtak a vezetőségnek, hogy a gépet kísérő termelő­szövetkezeti tag valóban mu­lasztást követett el. Nem kelt ki a kukorica csak akkor, amikor újra vetették a te­rületet. Természetesen annak a béréből vonták le a költsé­geket, aki vétkes volt. Mint mondotta, szeme egész esztendőn át ott volt a gaz­daságon. Benéztek a raktár­ba, és kiderült, sehogyan sem egyezik a nyilvántartás a meg­levő készletekkel. Szerencsére az alkatrészekből nem hiány­zott semmi. Az adminisztrá­cióval, a nyilvántartással ma­radtak el. Minden esetre a raktárost figyelmeztették, ha elhanyagolja a nyilvántar­tást, saját munkáját fékezi. Aztán mások idejét is elra­bolja, ha nem tudja, milyen alkatrész van raktáron és mit szükséges még beszerezni. Ké­sőbb is ellátogattak a raktár­ba. Akkor azonban már rend­ben találtak mindent. Máskor a savanyító üzemben nem mentek rendjén a dolgok. Juhász Pálék ott is körülnéz­tek. 'A leszedett és a feldol­gozott káposztánál találtak súlykülönbséget. Hamar rájöt­tek: nem viszi azt el senki, csak éppen azzal felejtettek el számolni, hogy feldolgozás előtt megtisztítják a káposztát. Közben meghallgatták az asz- szonyok panaszát, akik gu­micsizmát, gumiköpenyt kér­tek. Intézkedtek is, hogy a szövetkezeti asszonyok megfe­lelő körülmények között, meg­felelő munkaruhában dolgoz­zanak. Budapestre a zöldség- és gyümölcselárusító hely el­lenőrzésére helyettesét küld­te. Lényeges mulasztást, olyant, amely károsítaná a közöst, ott sem találtak. Egyébként Juhász Pál fo- gatos a termelőszövetkezet­ben. Reggelenként befogja a lovakat, s megy ahogy ép­pen munkája van. Soha nem volt hanyag munkás. Azóta meg különösen igyekszik, mi­után az ellenőrző bizottság el­nökének választották. Vincze Istvánná Tizenhét község hen Tavaly húsz Nógrád megyei községben végezlek nagyobb méretű rekonstrukciót az EMÁSZ Salgótarjáni Üzern- gazgatósáea szerelési osztá­lyának dolgozói. Ezzel éves tervüket körülbelül egymillió forinttal megtetézték, s te­kintve, hogy a közvilágítás, energiaszolgáltatás korszerű­sítésénél sok, még alkalmas, használt anyagot beépítettek, a megtakarítás is tetemes. Az osztály tervezett nyereségét év végére csaknem meghá­romszorozta. Jövőre egyéb­ként mintegy tizenhatmillió forint értékű rekonstrukciós és hálózatbővítési munkát szándékoznak elvégezni: ti­zenhét községben újítják fel a kisfeszültségű hálózatot, s körülbelül húsz kilométernyi nagyfeszültségű vezetéket át­építenek. Január 1-én üzembe helyezik Salgótarjánban a szerelési osztály saját elő­regyártó telepi, amely a helyszíni szerelést fogja meg­gyorsítani. NÓGRAD — 1969. január 3., péntek A szurdoki aknaüzemnel az előző évhez viszonyítva rosszabbodtak a baleseti mutatók és a vállalati át­lagnál is mintegy 24 szá­zalékkal kedvezőtleneb­bek. Legutóbb az Országos es Ke­rületi Bányaműszaki Fel fi «ve­lőség dolgozói, a vállalat ille­tékes vezetői és a szakszerve­zet képviselői általános bá­nyaműszaki ellenőrzést tar­tottak az aknaüzemnél, amely­ben az ügyészség, rendőrség és a KÖJÁL képviselői is részt vettek. Az ellenőrző vizsgálat meg­állapításait hosszan lehetne sorolni, mert mulasztásokkal bőven találkoztak. Biztosítás, acéltám hiányzott több he­lyen. Az előírások betartását, a rendet nem követeli meg kellően a felügyelet. Ezért fordult elő, hogy az aknász en­gedélye nélkül omlasztást végezzenek. Több munkahe­lyet a bizottság átmeneti idő­re kénytelen volt leállítani, azért, hogy pótolják a mu­lasztást, a hiányzó biztosítást. Több villamos berendezésen is hibákat találtak. A bizottság a tapasztalato­kat csaknem 40 pontos jegy­zőkönyvbe rögzítette. Intéz­kedtek arról is, hogy a mu­lasztókkal szemben szabály­sértési eljárást alkalmazzanak, és természetes a bírság ezút­tal sem marad el. Kérdés csupán az: vajon mikor lesz már olyan fo­ganatja a bírságnak, hogy a felelős vezetők egy pillanatra se feled­kezzenek el a legfonto­sabbról, a dolgozók biz­tonságáról? Most előre tudták, hogy el­lenőrzés lesz, ^mégsem gondos­kodtak a hibák kijavításáról. Vajon amikor nem várnak ellenőrzést, akkor milyen a technológiai és biztonsági fe­gyelem ennél az aknaüzem­nél? Igaz, erre a baleseti sta­tisztika kedvezőtlen alakulá­sából lehet következtetni. Ide­je lenne komolyabban venni az emberek testi épségéneit védelmét, és ahol kell, sokkal nagyobb szigorral érvényt szerezni az előírásoknak. B. J. nagybcatonyi üzeme Tavaly decemberben kezd­ték el a termelés előkészüle­teit a FÜTÖBER nagybátonyi telepén Szabó Imre telepve­zető irányításával nyolctagú brigád kezdte a munkát. Az első készáru-szállítmány ja­nuár második telében hagyta el az üzemet. Akkor még úgy vélekedtek, hógy az 1968-as esztendőben mintegy 10—12 millió forint termelési értéket érhet el ez a telephely. Ez a szám hónapról hónapra válto­zott, és a második félév ele­jén már reménykedtek ab­ban, hogy a 20 milliót is el­érhetik. A kezdő lépéseket a buda­pesti Forgács utcai szocialista üzemrésszel kooperálva tették meg. Barnák János üzemve­zető egész évben nagy segít­séget adott a nagybátonyiak- nak, de sokat tartózkodott itt Bertrán Rezső is. a szakszer­vezeti tanács tagja. Közben sokat fejlődött a gyártáselő­készítés, de szaporodott a lét­szám is. Ma már 134-en dol­goznak Január elsejétől ön­állósítják a nagybátonyi üze­met és újabb 15 fővel szapo­rodik a létszám. Termékeik skálája egyre szélesedik. A legrégibb a ventillátor, amelyből hét tí­pusban hat és fél ezret szál­lítottak el egy év alatt. A nyomás nélküli szögletes tar­tályokból 20 literestől 10 ezer literesig gyártottak több mint ezer darabot. Eddig kétféle hidrofor készült, a 80 és a 200 literes. A kettőből együttesen közel hatezer darabot szállí­tottak el. Űjabban megkezd­ték a fekvőhengeres hidro­for gyártását, amiből 800 li­teresig készítenek és decem­berben már 95 darabot elszál­lítottak. Az üzem többet adott, mint amennyit vártak tőle. Általá­ban ezer forinttal teljesítették túl az egy főre eső havi ter­melési értéktervet, költség­szintjük is kedvezően alakult. Egy év alatt megállapodott a törzsgárda: a telepvezető vagv Szőke Hugó TMK cso­portvezető, Kajárik Sándor gépésztechnikus, Kerner Már­ton. a Budapestről hazajött gépésztechnikus, valamennyien vezető beosztásban vannak. Néhány hónappal ezelőtt erősö­dött a műszaki gárda Lantos Lóránd fiatal gépészmérnök­kel. A törzsgárdához tartozik Tóth Józsefné is, aki koráb ban nem dolgozott üzemben, ma pedig már a ventillátor részlegnél szinte minden munkafolyamatban otthonos . a forgácsolás kivételével Szorgalmáért szeretik. A TMK-részleg dicséretére válik az is, hogy az egész vál­lalat heeecztődlr''mó lm sát, generál ozását elvégez­ték a szomszédos Nagybátonyi Szolgáltató Üzemmel koope­rálva. Három szocialista bri­gádba tömörül már mintegy 110 dolgozó. Jövőre az a tér vük, hogy a szocialista üzem. címért indítanak : versenyt Az idő ez a kis kollektíva 4200 óra társadalmi munka­órát végzett nagyrészt az új üzem építésében, rendezésé ben, ezenkívül a városi par­kírozó munkában. A tervek szeneim 19fi9-ben is­mét jelentősen változni fog ha­zánk gazdasági és kulturális tér­képe. A beruházások a jövő évi terv szerint az ideihez képest 6—7 százalékkal növekednek és várhatóan elérik a 73 mil­liárd forint értékét. Többek között sor kerül a Tiszavidéki Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya-gyárának intenzifikála.sara; üzembe lép Százhalombattán az évi há­rommillió tonna kapacitású kőolaj-finomító; a lágymányosi beépített bútorokat gyártó üzem; o győri hűtőház stb. A további fejlődést szolgália töb­bek között a Duna menti és a Kőbanyai Hőerőmű: a Lenin Kohászati Művekben új ne­mesacél hengersor, Dunaújvá­rosban a folyamatos öntőmű; Budafokon karton-papír gyártó gépsor; k borsodi új sör- és malátagyár, s a Győri Műbőr- gyár építésének, illetve bő­vítésének megkezdése. Az idén legalább 60—62 ezer lakás épül, ebből 21 600 állami erőből. A' lakásépítési prog­ramnak megfelelően 1969-ben megkezdi a termelést a III. számú budapesti, a miskolci és a g-yöri házépítő kombinát, teljesítményük egyenként évi 4200 lakás Folytatódik az idén megkezdett debreceni és jövőre megkezdődik a szegedi házépítő kombinát építése Mindkét házgyár évi kapaci­tása 2500 lakás. A lakásépítés közműigényei­nek kielégítésére az előző éveknél nagyobb üzemben bő­vül a vízellátás, folytatódik a csatornázás Az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás javítását célozza a gyógyinté­zett ágyai? számának ezeröt­százzal történő növelése. A szociális otthonok ágyainak számát hatszázhetvennel, a böl­csődei helyekét ezerhárom- százzal növelik. Mintegy öt­ezerrel több hely lesz az óvo­dákban is. Tovább bővül a tantermek száma is. A diák­otthonok hálózata csaknem 300 hellyel gyarapszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom