Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-30 / 24. szám

■ Változtatni kellene... N<“m érint túlságosan közel­ről az a kérdés, amelyről írni akarok. Mivel azonban az a gyakran hangoztatott gondolat jutott eszembe, hogy a szocia­lista társadalomban minden embernek kötelessége szóvá tenni az előforduló visszássá­gokat, engedjék meg, hogy kö­zöljem észrevételeim és vé­leményem az alábbiakban. Január 6-án, egy hétfői na­pon a kora reggel Erdőkürt­ről induló autóbusszal utaz­tam, amely útvonalán nyolc községet ét int. A legutóbbi hó­napokban ezt már nem azzal a céllal teszi, hogy a községek utazni kényszerülő embereit a járási székhelyre szállítsa, ha­nem idestova azzal, hogy az egyik jobbágyi üzem bérlete­seit vigye embertelen körül­mények között munkahelyére. A jelző nem túlzás. Elképzel­hető annak, a gép mellett nyolc órát végigdolgozó asz- szonynak az idegállapota, aki­nek először az tépi idegeit, hogyha már otthonról eljön, ne vonják le késés miatt az óra­bért S ezért tör zúz, de fel akar kerülni a buszra. Munka végeztével viszont rohan, hogy estére családjához érjen, s az is előfordul, hogy ez csak pár kilométeres gyaloglással sike­rül. Az említett reggelen az elég kis befogadóképességű buszban 79 utas volt összezsúfolva, nem számítva a Palotáson ott­hagyott körülbelül nyolc és a további községek lemaradt bérleteseit. Figyelmen kívül hagyva azokat, akik nem bér­letesek, de jegyváltás ellené­ben utazni merészeltek volna Felmerül a kérdés: van-e, aki vállalni merészeli a túlter­helt közlekedési eszköz meg­csúszása esetén bekövetkezhe­tő tragédiáért a felelősséget." Változtatni kellene az áldat­lan helyzeten. N. I. Héhalom Kérésekéi tolmácsolunk: Tíz perc már segítene Tiszte11 Szerkesztőség! Jól­eső érzessél olvastuk a ripor­tot Kutasó es Bokor község életéről, öröméről és bánatá­ról. Szeretnénk, ha örömeink gyarapodnának és bánataink fogynának. E gondolat adta az indítékot ahhcz, hogy a sajtó nyilvánosságának segítségét kérjük a két község kívánsá­gának teljesítése érdekében. Ismeretes, hogy a két község közlekedése Balassagyarmat es Pásztó felé nincs megold­va. Mint a riporter is írta, so- Icat kell gyalogolni az úgyne­vezett kutasói elágazóhoz, ha Balassagyarmatra kórházba vagy vásárolni kell mennünk. Ezen könnyen lehetne segí­teni, ha a 2. sz. Autóközleke­dési Vállalat 4730. sz. vonalán közlekedő 727 és a 724-es ja- ratszámú autóbusz Kutasót és Bokor községeket érintve köz­lekedne. A járatnak tíz perc eltérést jelent, .e, amely semmiféle hátrányt a fennálló csalakozások- nál nem okozna. Ezt a ké­résünket kérelem formájában elküldtük a vállalatnak már többször is. de sajnos, telje­sítésére nem került sor. S most ezúton ismételjük meg kérésünket a meghallgatás és intézkedés reményében. Balogh Ferenc tanár pártcsop. vezető Vájsz Mihály MSZMP-titkár Előlépett a fiam Előlépett a fiam. Nagy ün­nep ez nálunk, hiszen ö a család szemefénye. Amiben lehet, kedvében járunk, még abban is, hogy megírom he­lyette ezt a néhány sort. (Az valóban csak másodlagos ok, hogy Gabi még nem tud írni- olvasni. Nem, hiszen mindösz- sze hároméves.). Gabi fiam ennyi ideig járt — kezdetben karon, kiskocsin — a József Attila utcai bölcsödébe. Szom­battól már óvodás; ez az elő- lépés ... A bölcsőde valamennyi dol- ~ójának, s ha lehet legkivált j kicsinyekhez oly gyengéd, i.edves doktor bácsinak, dr. Tarai Pál gyermekgyógyász főorvosnak mondok köszöne­tét mindazért, amit a fiamért tettek. Okossá, egészségessé, életvidámmá, szófogadóvá ne­velték. Értékes munkájukhoz őszintén kívánok további sok sittért. L. L.-né Salgótarján Közvilágítást kémek a Mező Imre- CT utca lakói Válaszol az illetékes: M illái y £e rgé r e továbbítunk választ Mihálygergei olvasóink pa­naszát a Nográd megyei Ké­ményseprő Vállalathoz továb­bítottuk, ahonnan az alábbi intézkedésről értesítettek bennünket: „A kéményseprés rendszer­telenségéből adódó panasz jo­gosságához kétség nem fér. Ezért levelük vétele után azonnal intézkedtem a körzet művezetőjénél, hogy a seprést soron kívül végeztesse el a községben. Decemberben meg­tartott műszaki értekezletün­kön M.hálygergét január hó­ban seprésre soroltuk, azon­ban a sok üres körzet miatt erre csak január hó végén ke­rülhetett sor. Megjegyezzük, hogy a megyén belül öt kör­zetben nincs a létszám betölt­ve, kettőben pedig dolgozóink már hosszabb ideje betegek Ez a fő oka annak, hogy nem tudunk mindig és mindenütt kötelezettségeinknek eleget tenni. Remélem, nem lesz gyakori, de ha mégis előfor­dulna, kérem szíveskedjenek a panaszokat minden esetben a vállalathoz továbbítani, ígérjük, hogy a lehetőségek­hez képest a legrövidebb időn belül igyekszünk minden jo­gos panaszt orvosolni.” Juhász László igazgató Nem az erdőgazdaság késlekedett Január 16-i számunkban El­maradt a bér... címmel cik­ket közöltünk, amelyben a mulasztásért tévesen az erdő- gazdaságot marasztaltuk el. A Cserháti Állami Erdőgazda­ságtól kapott értesítés alapján örömmel nyugtáztuk, hogy az elmaradt munkabért a Pilinyi Búzakalász Termelőszövetke­zet időközben kifizette. Té­vedésünkért az erdőgazdaság­tól ezúton kérünk szíves elné­zést. N agybátony-Bányavárosban. szőkébb .kihonunkban is meg­épültek a nagyon szép, köz- világítást kiszolgálni hivatott villanyoszlopok Sajnos, a fé­nyek még napjainkban sem gyúltak ki a Mező Imre ut­cában. Pedig jó lenne már a sötétséget elfeledni, s fényben járni az utcán este ^ s reggel. Kérjük tehát: legyen világosság! K. Ferenc és a Mező Imre utca valamennyi lakója Lakógyűlés Vonják le a tan ú jságokat Magyarázatok szállítás helyett Újra kísért az előző évek jelensége: a salgótarjáni TÜZÉP-tele- pen U'iU.rii különbség van értékesítés és szállítás között. A januái wan .v.űzetett szén szállítását például 38-án kezdték meg. A hasonló jelenségre korábban is bőségesen talállak magyará­zatot az illetékesek. »Az AKÖV nem adott elég kocsit«, »A telep­hely korszerűtlen, tartalékkészletek tárolására nincs mód«. »A la­kosság es az intézmények nem gondoskodnak időben tíizelőszükség- leutk kielégítéséről. Mindenki akkor akar vásárolni, amikor már itt a tél”. Nos, az idén — Tóbik Pál, a 2. számú AKÖV TEFU-osztályveze- tője szerint van elég kocsi, naponta legalább tíz. November óta új, korszerű telepe van a salgótarjáni TÜZEP-nek. Az országban annyi a szén, hogy több bánya termelését be kel­lett szüntetni. Es Csikós Tibor, a TÜZÉP-telep vezetője szerint augusztustól akkora a forgalmuk, mint még soha. Miért van hát kéthetes elmaradás mégis? Ne higgyék, hogy — ha már szén nincs ­magyarázat sincs! Az elmaradás oka ugyanis, hogy a telepvezető szerint — más­fél hónapja hideg van. És, hogy a vásárlók nem fizetés után — aho- gyau ezt a TUZEP kalkulálta —, hanem már január harmadikától mentek tüzelőért. Es megfelelő tartalékkészletek megint nem vol­tak. A TUZEP-telepen megnyugtattak: idő közben a ..vásárlási roham** lecsillapodott, remény van arra, hogy az elmaradást behozzák. Aki pedig most fútetlen lakásban fagyoskodik, bizakodjék: ad­digra kitavaszodik. S még mindig marad egy reménysége. Hátha a magyarázatoktól egyszer melege lesz a J. nak, akik az elmaradásért egyelőre nem tartják magukat felelősnek. T. G. Versek, mesék lemezeken A balassagyarmati járási könyvtár vezetője, Gonda Zol­tán újságolta: — Régi igényt elégítettünk ki. Januárban kölcsönzőink rendelkezésere áll lemeztá­runk. Mintegy száz lemez kö­zül választhatnak a kölcsön­zők. Harminc lemezen a gyer­mekeknek mese, s a többin költemények hallgathatók. Ki­váló művészek tolmácsolják a magyar költők verseit, a ma­gyar líra gyöngyszemeit. A já­rás községeibe irodalmi ren­dezvényekre, klubfoglalkozás­ra adjuk majd ki a lemeze­ket. A Salgótarjáni Ingatlanke­zelő Vallalat a közelmúltban lakógj ülésre hívta a Pécskő utca öt, kilenc és tizenegy számú ház lakóit. A köröz- vényen — melyet a lakókkal előzőleg aláírattak — titok­zatos szöveg utalt a lakógyű­lés okára:... a pincék átépí­tése ügyében”. Nos, a lakó­gyűlésen aztán kitűnt: az IKV elhatározta, hogy a jelzett épületek pinceszint­ién épületenként három-há­rom lakást alakít ki. Felszó­lította a lakókat, hogy a pincekamrák kiürítését ha­ladéktalanul kezdjék meg, mert a „jövő héten, hétfőn megkezdjük az átalakítást”. Ezenkívül közölték még: az átalakítás idejére a lakók a pincekamrákban tárolt hol­mijukat a szárító helyisé­gekbe vihetik, az átalakítás után közös lomkamrákat építenek. A kategorikus közlés után másodpercnyi döbbent csönd ülte meg az új gimnázium éttermét. Aztán felállt a népfrontbizottság körzeti képviselője és tiltakozott' törvények, rendeletek értel­mében, ha a lakosságot köz­vetlenül érintő ügyről van szó, előzetesen ki kell kér­ni a Hazafias Népfront ille­tékes képviselőjének véle­ményét. Ez nem történt meg. Az IKV úgy látszik, kész helyzet elé akarta állítani a lakosságot. Felállt a városi tanács egy tagja, s lényegé­ben ugyanezt megismételte. Ez után felszólalás felszóla­lást követett A Pécskő ut­ca ezen az oldalán — mond­ták — a lakások zömének alapterülete a minimális negyvennyolc négyzetméter, a szekrényeket an­nak idején — takarékosság­ból? — a beruházás költség- vetéséből törölték, erkélye csak a lakások egyharmadá- nak van. A radio-, a tévedő­— •_/*. ^jv iHJllUZ/Cö • hez szüKséges ládák, kosa­rak, a kerékpár, gyermek- bicikli, szánkó, s megannyi, átmenetileg használaton kí­vüli, de el nem dobható, szükséges tárgy másutt, mint az egyébként tenyerny. püKOiiumraban, nem tárol­ható. Többen követelted, hogy' az IKV inkább a meg­levő kellemetlenségek fel­számolásán fáradozna. A lakásokban több helyütt beázik a mennyezet, a par­ketta minősíthetetlen, a távfűtés, különösen a fűtési szezon első hónapjaiban gyakran „kihagyott”, a laká­sok hőmérséklete nem volt megfelelő, ráadásul a táv­fűtési üzem néhány szere­lőjének modora sem. A há­zak környezetén sem igen látszik, hogy ez voltakép­pen új lakótelep. Volt aztán felszólaló, aki kérdésével még mélyebbre ásott: ha az IKV előzőleg mindent eldöntött, miért kérdezi utólag a lakók vé­leményét? Ekkor aztán 'kiderült, hogy az IKV korántsem dönthet el mindent a lakók megkér­dezése nélkül, már csak azért sem, mert az érvé­nyes bérleti szerződésekben — melyet sem lakó, sem bérbeadó nem sérthet meg — a pincekamrák is szere­pelnek. Nem csoda, ha az IKV je­lenlevő képviselői az érvek előtt kénytelenek voltak visszavonulni. Közölték hogy a jelzett pincék átalakí­tásáról lemondanak. Elke rülhették volna a fiaskó' S a jövőben is elkerülhetik ha levonják e lakógyűlé.1 tanulságait. Cs. G. 4 NÖGRAD — 1969. január 30., csütörtök Hogyan tovább ? A nagyüzemi földtulajdon és földhasználat egységének meg­teremtését, vagyis a termelő- szövetKezeti földtulajdon lét­rehozását, hosszú előlkészítő munka előzte meg. Minden községben bizottságok tisztáz­ták a termelőszövetkezet hasz­nálatában levő földek tulajdon- viszonyait. A kimutatásokat közszemlére is kifüggesztették, hogy az érdekeltek jogos pa­naszait, észrevételeit még a helyszínen orvosolják. A törvény végrehajtását előkészítő szakasz lezárult. Több érdeklődő kérdésének tesz eleget dr. Jónás Sándor tsz- jogtanácsos, amikor a föld­törvény végrehajtásának to­vábbi teendőiről tájékoztatja olvasóinkat. A bizottságok helyszíni elő­készítő munkája után a járá­si földhivatalokon a sor. Itt ugyanis a bizottságok által összegyűjtött adatokat, kimu­tatásokat feldolgozzák, a hely­színen felvetett, de nem orvo­solt, vagy az azóta beérkezett panaszokat, észrevételeket meg­vizsgálják és rendezik. Vizs­gálják a beérkezett mentesí­tési kérelmeket, elbírálják jo­gosságukat. A megváltás alá vont területekről, az értük já­ró térítés összegéről, valamint a mentesítési kérelmek elbí­rálásáról az érintett szemé­lyeket határozatban értesítik. A termelőszövetkezet hasz­nálatában levő földek, a tör­vény erejénél fogva nem azo­nos időpontban kerülnek a termelőszövetkezet tulajdoná­ba. A legeltetési bizottságok kezeléséből a tsz használatá­ba adott ingatlanok és va­gyontárgyak, a megszűnt szer­vezetek ingatlanai, valamint a földalapi juttatásiként tsz hasz­nálatába adott területek 1968. január 1. napjával, a kívül­állók termelőszövetkezet hasz­nálatában levő földjei 1969. január 1. napjával kerültek a szövetkezet tulajdonába. Az állami tartalékterületek akkor szállnak a közösségre, amikor a szövetkezet anyagi ereje ezt lehetővé teszi. Ezek az időpontok bizonyos mértékig megszabják a továb­bi tennivalókat is. A legelte­tési bizottságok és más meg­szűnt szervezetek, valamint a földalapi földek és vagyontár­gyak ingyenesen kerülnek a termelőszövetkezet tulajdoná­ba. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amennyiben a fel­mérés során ezeket az in­gatlanokat pontosan és lelki- ismeretesen számbavették, a tulajdonba adó határozatot minden további vizsgálódás nélkül kiadhatják. A földhi­vatalok a határozatok kiadá­sát már megkezdték és folya­matosan végzik. Előbb a föld­ingatlanokra, majd az épület és más vagyontárgyakra vo­natkozóan készülnek a hatá­rozatok. A tsz használatában levő földekért térítést kapnak a kí­vülálló tulajdonosok. Ez nem­csak azt a követelményt állít­ja a földhivatalok elé. hogy a térítés összegét kiszámolják, amit önmagában sem lehet egyszerű számtani műveletnek tekinteni. A határozat kiadása előtt az elkészített kimutatá­sokon át kell vezetni a tagsági viszonyban idő közben bekö­vetkezett változásokat, a több mint nyolcezer elmaradt és az idő közben szükségessé vált hagyatéki eljárás következté­ben előállt változásokat. Az­tán el kell bírálni a beadott mentesítési kérelmeket, ren­dezni a jogos panaszokat, ész­revételeket is. Igaz, a bizottságok tevé­kenysége, a tulajdonviszonyok tisztázásával befejeződött. Azonban segítségükre most is szükség van. Ismeretük, taná­csaik különösen a panaszok és észrevételek rendezésénél, a mentesítési kérelmek elbírálá­sánál. a mentesíthető területek kijelölésénél, a mentesített, il­letve a személyi földhasználat cimén juttatott területek bir­tokba adásánál nem mellőzhe­tők. Külön feladatot határo­zott meg a bizottságok részére a 44/1968. MÉM-rendelet, mely szerint a személyi földhaszná­lat iránt beadott kérelmek el­bírálása, a személy; földhasz­nálat céljára felhasználható területek kijelölése a bizottsá­gok dolga, ök készítik a ja­vaslatot a végrehajtó bizott­ságnak, a földhasználatért évenként térítendő összeg meghatározására is. Sok helyen tisztázatlan még. hogy az olyan kívülálló részé­re, akitől nem került föld, vagy földje nem a földtörvény alapján került a tsz tulajdo­nába, sem személyi földtulaj­don, sem személyi földhaszná­lat címén nem adható terület. Egyes községekben eléggé nagy számú ilyen kérelem érke­zett be, azért fontos erre ügyel­ni. Több kérelemből pedig nem tűnik ki világosan, hogy men­tesítést vagy személyi föld- használatot kérnék. Ezért a mentesítési kérelmet a közsé­gi tanácshoz küldték. A járási földhivatalok helyesen, a föld- használati kérelmek elbírálá­sának előkészítése végett min­den kérelmet magukhoz kér­tek. A jogszabály értelmében a tsz székhelye szerint illetékes községi tanácsok végrehajtó bizottságai, az előkészítő mun­kákra létrehozott bizottságok javaslatai alapján 1969. márci­us 15-ig kötelesek határozni a földhasználati kérelmek telje­sítése vagy elutasítása, a jo­gosultak részére adható terü­letek mértékének meghatározá­sa, a szükséges területek ki­jelölése, valamint a használa­ti díjak megállapítása kérdé­sében. Május 1. napjáig min­den kérelmezőt írásban kell értesíten; a kérelmének elbí­rálásáról, a terület nagyságá­ról és a használati díj össze­géről. Ugyancsak eddig az időpontig kell a jogosultak ré­szére meghatározott területet kimérni es birtokba adni. Ezeket a feladatokat a tsz- tagotk jogosult háztáji terüle­teinek kiadása előtt, vagy az­zal egyidőben kell végrehajta­ni. Ellenkező esetben előfor­dulhat, hogy földhasználat­ra kijelölhető területet háztá­jinak mérnek ki. Hiszen a háztáji területeket a legtöbb alapszabály szerint február végéig ki kell jelölni és már­cius 31-ig már birtokba kell adni. Kívülállók földjének megváltása A fenti cimen január 23-i számunkban cikket közöltünk a kívülállók földjének meg­váltásáról. A cikk harmadik bekezdésének néhány monda­ta félreértésre adott alkalmat, s ezért többek kérésére ezúton közöljük jogászunk magyará­zatát. A térítés összegének megál­lapításánál nem a szövetke­zet tulajdonába kerülés idő­pontja a mérvadó, sem az aranykorona, vagyis a tiszta jövedelem, sem a művelési ág tekintetében, — hanem a tsz használatába kerülés idő­pontja. A tulajdonba kerülés időpontja 1969. január 1. nap­ja. Feltételezhető tehát, külö­nösen a művelési ág tekinte­tében, hogy a használatba adás és a tulajdonba vétel óta változás állt be. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom