Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

Tsz-eknek tanulsnQn* Kinek fai Évül a ííilemíile? A tolmácsi Szabadság Tsz tavaly Budapesten piaci áru­sítóhelyet tartott fenn. A stand vezetője a gyomai Dó­zsa Tsz-től négy tonnát meg­haladó mennyiségű mákot vásárolt, majdnem százötven- ezer forint értékben azzal az ígérettel, hogy a tartozást ti­zenöt nap alatt kiegyenlíti. A mák nem bizonyult kelendő­nek, az átutalás késett. No­vember derekán a gyomaiak pert indítottak a rétsági já­rásbíróságon; Tolmács pedig még a tárgyalás megtartása előtt fizetett. így a szövetke­zeteket a bíróság egyenként csupán nyolcezer-kilencszáz forint illeték megfizetésére kötelezte. Csupán csak ezért nem szólnánk az esetről: más miatt követe! az ÖKv nviivá- nosságot, bár a fülemülepe- rekre ez is szembetűnő példa. Egyes termelőszövetkezetek túlságosan tágan értelmezik az új gazdasági mechaniz­must, — annyira liberálisan, hogy a* ötletes gazdálkodás üzérkedéssé torzul. Igaz, egyik tsz a másiktól vehet át árut. de csak meghatározott ese­tekben, — például, ha más­ként megromlás miatt kárba veszne áz áru; ha választék­bővítésről van szó. Miniparcellás kísérletek Űi otthonban a növényvédők Balas-sagyartnat város leg­szélén, a Nyírjesbe vezető út mellett november közepe óta egy új intézmény, a Nógt'ád megyei Növénvvédő Állomás üzemel. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um fennhatósága alá tartozó intézetet a napokban adták át rendeltetésének. Novembe­rig Mohorán működött, de ott kinőtte a rendelkezésére álló helyet, nagyobb, korszerűbb épületre volt szüksége. Palota a város szélén Ami azt illeti, Balassagyar­maton az állomás egyik dol­gozója sem panaszkodhat helyhiány miatt. A megyei építőipari vállalat valóságos palotát varázsolt a város szé­lére. A növényvédő dolgozói­nak »2áma megéhezik a mohorai létszámmal, de a tervezők már azokra az agro- nómusükra is gondoltak, aki­ket az intézmény irányitól a közeljövőben szándékoznak felvenni. A megyei növényvédő ál­lomás kötelékében a műsza­ki gárdán kívül hét mező- gazdasági szakmérnök és ki­lenc agrármérnök dolgozik. „Kötelékében’’ — írtuk, mert * «uz állomás munkatársai nem mind magában az épületben, hanem az Intézmény sajátos jellegéből fakadóan állandóan a járásokban tevékenyken ' nek, s azok is gyakran a fal­vakban töltik el idejük egy részét, akiknek munkahelyük az állomáson van. A növényvédő állomás te­vékenysége — mondja el To- ta Ferenc igazgató — minden szektorra kiterjed. A tsz-ek és állami gazdaságok, mellett, növényvédelmi szempontból fennhatóságunk alá tartoznak az erdőgazdaságok és a ma­gántermelők területei is. A munka növényvédelemmel kapcsolatos operatív és a ha­tásági feladatok megoldása igen sokrétű. Az ország ösz- szes növényvédő állomásának (minden megyében van egy) azonos, ób egy szóval össze­foglalható a feladata: a nö­vényvédelem. De, hogy ezt milyen módszerekkel oldják meg. mely növények védel­mére kell a súlyt helyezni, az már a helyi körülmények­től Szabolcsban például érthetően - az almafajták védelme a legfontosabb; ná­lunk a bogyós gyümölcsünk •megv-dése a kiemelt feladat Az intézet, szorosan vett, nö­vényvédelmi munkáján kí­vül, jelentős szerepet játs/.U a kemizálásban is. Prefix, Gramoxone, Hungazín A főbejárat mellett nyílik a kémiai, biológiai és a fotóla­boratórium ajtaja. Cserháti Zoltánná laborvezető az itt folyó munkáról tájékoztat. — Az -elmúlt időszakban hét nagyüzemi, a termelés­technológia fejlesztését célzó kísérletsorozatot végeztünk a megye termelőszövetkezetei­ben, most az eredmények fel­dolgozása folyik. Érsekvad- kerten és Drégelvpalánkon «, fekete ribizli Prefix gyomirtó­szerrel való védelmének technológiáját az országban elsőként mi kísérleteztük ki, mégpedig sikerrel. A málná­nak Gramoxone-Hungazm szerek kombinációiéval való védelmét szintén Vadkerten dolgoztuk ki. Nógrádsápon a bogyÓ6-gombabetegségek le­küzdésének módozataival fog­lalkoztunk. Mlniparcellás kísérleteket az állomás laboratóriumainak dolgozói mindössze fél holdon tudnak végezni. A tsz-ek vezetői a Vetéster­vek kidolgozásánál egyre gyakrabban veszik Igénybe az intézet növényvédelmi prog­nózis-szolgálatét, s mivel földrajzi és éghajlati viszo­nyaik eltérőek egymástól, a a növényvédők munkája igen sokrétű. De az itt dolgozók­nak tervszerű szaktanácsad á- son kívül sürgős növényvé­delmi feladatokat Is meg kell oldani. A munka megkönv­-L'.T ! .......11 . ■ 1—L1—!—i—I__ n yí&ése céljából a növényvé­delemmel egyidejűleg folyik az állati és növényi kártevők „feltérképezése”. A fogyasztók védelmében Az állomáson a meglevő laborrészek mellé jövőre e\V toxikológiai laboratóriumot is létrehoznak. Itt az emberre káros, a növényben levő vé­dőszer-maradványok kiküszö­bölésével foglalkoznak majd. A növényvédő állomás hat­van személyes ebédlő-kultúr- helyisére tudományos tanács­kozások megtartására is al­kalmas A szociális létesítmé­nyek és az épületben levő ti­zenkét személyes munkásszál­ló korszerű, tágas. Az állo­mást műhelyek, garázsok és kocsiszín teszi teljes egységgé, a megye növényvédelmének ellátására alkalmassá. Ami pedig az állomás mpn- katársait lileti: az intőket közvetlen szomszédságában szolgálati lakásokat is épitet telt. Jelenleg üresek, de ha már ott állnak, ne álljanék hiába, az állomás gondos munkát végző dolgozói igazin megérdemlik, hogy minél előbb elfoglalhassák azokat. Baranyai László A munlcA»roo*ria?om nagyjai — medvénk sxülöllei 4/ ónitikin-iri vállalat KlSZ-helyiségé- M I 5en> a titkárt tala.urn, Nagy József hellyel kínál Elmondom: édes­apjával, idősebb Nagy Józseffel szeretnék be­szélni. Szól a telefon. Várunk. Kisvártatva megérkezik. Közrefogjuk, Felváltva kérde­zünk. Kérdezzük a régi időkről az egykori KlMSZ-titkart, a veterán kommunistát. Elő­kerül a cigaretta, oldódik a hangulat. Nagy József emlékezik. — Ba«l vasalján születtem. Apám a bányába járt. Erről az időről — a gyermekkort kérdezte —- nem szíveseh beszélek. Az idősek tudják, a fiata­lok közül sokan nem, milyen volt. Meg az­tán annyiszor leírták már. Ismétlés lenne. (Ismétlés?? Tíz gyermek volt a családban. Kettőnek jutott egy Cipő. Még csak kilenc­éves, amikor az iskolaszünetben már dolgo­zik. Reggel héttől este hatig füvet gyomlál a vasútnál.) Iskolába Baglyasalján jártam. Kifutó vol­tam a bányánál, majd íarjánba Kerültem kőműves inasnak. Tizenkilenc éves Voltam, amikor 1931-ben szabadultam. Hogyan ismer­kedtem meg a mozgalommal? Ezt kérdezte. Jól emlékszem Első éves tanuló voltam 1929- ben. Volt egy barátom, Kátai Rezsőnek hív­ták. Sülve-főve együtt voltunk. Együtt jár­tunk moziba, csavarogtunk, beszélgettünk. Vitatkoztunk is sokat. Akkor még nem tud­tam Rezsőnek mi a szándéka. Később Igen. Mindenben egyezett a véleményünk, csak a vallás kérdésében nem. Én tizenhét éves ko­romig vallásos voltam. Egy alkalommal ke­zembe nyomott egy könyvet. Nézem a cí­mét: „Dialektikus materializmus”. Átrágtam magam az oldalakon, s bevallom, nehezen ér­tettem meg Egyet azonban igen. Volt a könyvben egy rés2, a vallásról. Amit olvas­tam, olyan jól megértettem, hogy egycsapás- ra kivert minden hitet a fejemből. így kez­dődött. A2tán Jött a többi könyv. Természet- tudományról, csillagászatról, Darwinról. (Nagy József haja ősz. Csillog a szeme, mi­kor barátjáról, Kátai Rezsőről beszél. Az öreg Budapesten él. A Nagy testvérek közül már csak kettő. Aki emlékezik és a nővére.) / — Egy év telt el, amikor mór konspirációs feladatot kaptam. Szigorú utasítások. Tagja lettem egy sejtnek. Négyen voltunk. A leg­első akció: röpiratszórás. Ketten hajtottuk végre. Jó adag szorongás volt bennem. Még most is érzem, ha rágondolok. Vigyázni kel­lett, mert figyelték az embereket. Sok volt Baglyasalján a „fekete ember”. A nagy fel­adat, amit kaptam 1931-ben volt. Lovász Jó­zsef, a KIMS2 kerületi bizottságának titká­ra lebukott. Kegyetlenül megkínozták. Megbí­zott a párt a titkári teendőkkel. Mi volt a gyakorlat? Röpiratszórás, az illegális sajtó­termékek eioa^.,„sa, találkozók szervezése, kapcsolattartás a községek között. Vállaltuk. Mi, fiatalok könnyebben mozoghattunk, mint az idősebb kommunisták (Neveket sorol. Szabó József, Vágvölgyi Fe­renc, Szomszéd József, Pádár András.) Gyakran utaztam Budapestre illegális talál­kozóra. Ipari utca, Rot tern biller út környéke, Soroksári út. öt. maximum tíz perc várakozás, kaptam a csomagot, s már jöttem is a vo­nathoz Akkoriban Baglyasra a nagyállomá­son kellett leszállni. Az állomáson mindig ott csébolygott két csendőr. Kevesen utaztak «Z Idő tájt, jól megfigyelhették a leszállókat, J6 párszor eiKÍsérteit naza r amikor csomag volt a kezemben. Nem szóltak. Leközelebb, ami­kor mentem, egy előzetes megbeszélés alap­ján a zagyvapálfalvi temetőnél kidobtam a csomagot. Este volt. a vonatról nem láthat­ták. Később már így csináltam. Másnap szor­tíroztuk az anyagot. Eljutott a röplap a kör­nyékre. Tarjánba is. (A konspiráció alfájáról és ómegájáról, a pontosságról beszél. Üjságot vesz kezébe, Azon mutatja, hogyan ment akkoriban a tit­kos levélírás, keményítővel írták az üzene­tet. Akt olvasta, vízbeimártott jódos vattával simította a sorokat Tarján! évek. Hol kap munkát, hol nertv. Katonaévek. Segédmunkás az üveggyárban. Budapestre nővéréh«z 1941-ben költözik. A Jelentés utána megy; rendőri felügyelet alá helyezik. A2 év végén a Csepeli Papírgyárban kap munkát. A gyárban sok a kommunista. Itt is tevékpnvkeH;>f. dolgozik. 1944 decem­bere. A szovjet csapatok Budapest határánál vannak. Nagy József katona. December 9-én nyolc társával átszökik a szovjet csapatok­hoz. A Szovjetunióba kerül. Kőművesként dolgozik. Amikor 1947. augusztus 9-én haza­tér, első útja a Csepeli Papírgyárba vezet.) — Bempnlem a gvárba. gadtak. Megkérdezték, melyik párt tagja akarok lenni: az MKP, vagy a szociáldemok­rata párté? Mért kérdez/tel:? — kérdez.ein. Akkor, amikor üldözték a pártot dolgoztunk azért, hogy most szabadon tevékenykedhes­sünk. Most ne ezt választanám? így lettfeni legálisan a párt tagja. A pesti évek után Tar­jánba jöttem 1957-ben. Hívtak. Szeretem ezt a várost. Most különösen, de régen is szeret­tem. Még a múlt évben találkoztam jó ba­rátommal, Andó Gyulával. Meghívott Balas­sagyarmatra. Elmentem, A városi, járási KÍSZ-vezetők ültek körül. Idősebbek is vol­tak. Élménybeszámolót tartottam. Jólesett a meghívás. Meghallgattak, kérdeztek. Jó len­ne velük újra találkozni. Vajon hogy sike­rült az a beszámoló? Székács László Bogyósokat telepítenek Csaknem 3900 hold a megye gyümölcstermő területe. Kü­lönösen a bogyós gyümölcsök termesztése jelentős, amely­ből az utóbbi években csak­nem ezer holdat telepítettek a közös gazdaságok. A követ­kező évek terveiben a bo- gyósültetmények további nö­velésével számolnak a terme­lőszövetkezetek. Elsősorban málnát, valamint piros és fe­kete ribizlit telepítenek. A padSásszoba lakói Euy könnyelműen megírt panaszlevét nyomában Elmentünk a nagybátonyi tanácselnökhöz és megmutat­tuk neki a néhány napja hoz­zánk érkezett levelet. Meg­nézte az aláírást. Az elnök nyugodt ember, de a név lát­tán felugrott és a levelet ha­tározottan visszaadta. Arcán elmélyültek a barázdák és in­dulatos lett. — Engem nem érdekeinek ezek az emberek. Kérem elv- társak, értsék meg, nem ér­dekelnek — jelentette ki nyo­matékosan. Feszült csend következett. Pedig a levélben ilyen meg­fogalmazásokat olvashatunk. „Nincs Itt sem veszekedés, sem verekedés, de az a mély­re süllyedt erkölcsi züllés Nem hiszem, hogy az ország­ban még egy Ilyen van.. — Kérem, engem mér ez nem hat meg — mondta az et- nök nagy szünet után. — Kér­jenek véleményt a rendőrség­től. A masain részéről befe­jeztem ... Indultunk a rendős égre. A parancsnok nagyon szívélye­sen fogadott. Nézte a levelet. — H. Lászlóné írta? Most oldottuk fel a rendőri felügye­let alól. Minden lehetőséget biztosítottunk számára, hogy normális életet éljen. Kizáró­lag rajta múlik, képes-e rá. Tessék, rendelkezésre álltjait a vele folgalkozó ügyiratok! De még ennél is mr ő-őbb m beszelnek a szomszédokkal. Sajnos, közismert személy... Meghökkentő. Egy asszony Nagybátonyból segítséget ké­rő levelet ír, amikor teljesíte­ni akarjuk kötelességünket... Természetesen a dolog vé­gére kell járni. Néhány szót a levélről! Egy­eseiben segítséget nyújtottunk H-nénak, hogy az ingatlanke­zelő hozza rendbe a lakását. Erre a segítségre hivatkozva írta meg a második levelet, amelyben a családi tragédiá­ját tárta fel. Hat éve törvé­nyesen külön él férjétől. H. a második férje, héhány éve el­hagyta őt. Akkor az első fér­je visszaköltözött hozzá. Tíz év óta munkanélküli, rajta élősködik. Itt érdemes idézni a levélből: „Próbálják meg, ké­rem, elképzelni: öt éve a te- renyei i téglagyárban férfi­munkát végzek. Amikor fá­radtan hazatérek, napról nap­ra néznem kell egy tökréizeg embert. Az első gondolat, hogy miből iszik? A közvélemény azt állítja, hogy engem árul.. A továbbiakban a levélből az csendül ki, hogy H.-né me­nekülni szeretne ebből a hely zetből és kéri, segítsünk ne­ki. Elmentünk a téglagyárba is. Azt mondják, H.-né az el­múlt esztendőben 177 nápot (!) betegállományban töl­tött. Nagybátony közuég még. itt mindenkiről mindent tud­nak. Az egyik szomszéd: „En­gem nem érdekel. Menjenek csak az italboltba, majd ott megmondják!” Az italbolt vezetője: „Jöjjenek el fize­téskor. C. Ottó, H.-né első férje itt lézeng egész nap. Figyeli az embereket. Mikor belemerülnek az italozásba, suttog velük, aztán eltűnnek. Viszi az italtól mindenre kap­ható embereket az asszony­hoz. Ebből élnek.. Olyan részletek tárulnak fel H.-né életéből, mintha nem is közöttünk élnének. Egy időben á kocsma fölötti szállóban laktak, Volt rá pél­da, hogy a férfiak sorba áll­tak ajtaja előtt. Verekedés is előfordult. Az egyik ember­nek H.-nénál elveszett a fi­zetése. * Visszament az asz- szonyhoz, elvette a személyi igazolványát és addig nem adta vissza, amíg az elveszett pénzét nem kapta meg. A második férje is azért hagyta el az asszonyt, mert rájött, hogy milyen életet él. Beszéltünk a taxisofőrrel. Igaz nehezen, de végül ig be­vallotta, férfiakat hord H,-né lakására. Ezért hát a rendőr­ségi felügyelet, a tanácselnök magatartása. Több családanyával is gon­dolatot cseréltünk. Képzelhe­tő, milyen véleménnyel van­nak H.-néról. Nem nagybátonyi asszony Budapestről hasonló maga­tartásért tiltották ki. C, Ot­tóval együtt börtönbüntetésre is ítélték őket. Onnan kerül­tek Nagybátonyba „új életet kezdeni”. Kedvező munkale­hetőséget biztosítottak nekik. Az asszonyt a maconkai föld­művesszövetkezetné) helyez­ték el boltvezetőnek, s C. Ot­tót Kisterenyén. Mindketten visszaéltek beosztásukkal, sikkasztottak. C. Ottó azóta sem dolgozik, az asszony pe­dig csak olykor néhány he­tet, aztán betegállományba lép. Hogy miből élnek...? Kerestük a lehetőségét, hogy szembenézzünk ezzel a két emberrel. Nagybátonyban egy régi bányászépület pad- lésszobájában találtuk meg őket. Megviselt deszkalépcső vezet a padlásra. Nyikorog, amikor kapaszkodunk rajta. Aporodott padlásszag fogad. A hevenyészett építmény be­járata zárva. Hosszan kopog­tunk. — KI az? Fordul a kulcs, barna, kócos fej néz ki a résen. Kitárul az ajtó. Csap2ött nő fogad. Összetört rekamié és szétdo­bált ruhadarabok, nyomasztó levegő, Kossuthot bont. mé­lyen leszívja a füstöt. A sze­me zavaros:-* Már megbántam azt a levelet. Nem tudom miért is írtam. Beszéljenek ezzel az emberrel... Indul a szomszédos fülké­be. Szemét, piszok és kibír­hatatlan bűz. A piszkon pap­lan alatt egy férfi fej. Nem mozdul. Az ágy alatt palac­kok. • —■ Ottó, kelj fel, keresnek! — Nem bírok... Visszamegyünk az asszony szobájába. Megpróbál válasz­tékos lenni. Keverednek gon­dolatai. összefüggéstelenül beszél. Nyílik az ajtó, a szom­széd szobából magas, sovány, meggyötört ember lép be. Nem szól, leüL-Mohón kap a cigaretta Után és szívja. Az asszony kitör: —* Menj innen, tönkrete­szei. .. I A férfi hallgat. Néz a te­nyérnyi ablakon a semmibe. S az jár az eszembe, hogy ezek az emberek a szakadék szélén állnak. most kellene segíteni rajtuk. De, hogy mi tehetne az a szigorúság és erény, amely a helye« útra té­ríthetné őket, bocsássák meg, ezúttal nem jut az eszembe. Bohál Gyula Társadalmi ünnepek A családi és társadalmi ün­nepségekről, megyénkben is aktuális problémát vet fel a Világosság című folyóirat múlt évi utolsó számában Palkó Magda, aki e témával összefüg­gő országos konferenciáról Szá­mol be. A konferencia mód* szertani referátumai elsősor* ban azt a törekvést hangsú­lyozták, hogy az új rendez­vények, ünnepségek formában és belső tartalomban egy­aránt különbözzenek az egy­háziaktól. Szerencsés indítási adott, és tájékoztatást nyújtott a népművelés munkásainak a konferencián elhangzott egy­házpolitikai előadás is, amely részletesen elemezte a családi és társadalmi ünnepségekkel ma még fennálló gondokat Tervek az erdővel Csaknem 37 ezer hold erdő­vel rendelkeznek megyénk termelőszövetkezetei. Az er­dőgazdálkodás itt rövid, mind­össze három-négy éves múlt­ra tekint vissza. Az erdőtele­pítést és a felújítási munkála­tokat még tavaly is jórészt az erdőgazdaságok végezték. Az elkövetkező évek tervei­ben azonban a hozzáértő szakemberek alkalmazása mellett több erdekes elképze­lés szerepel. Valamennyi lí­rásban csemetekerteket léte­sítenek és a fakitermelés Jö­vedelmezőségének növelése érdekében, korszerű, fafeldol­gozó üzemeket hoznak létre. NÓGRÁD — 1969. január 5-, vasárnap X 1 CISZ FEJJEL, FIATAL EVEKRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom