Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-23 / 18. szám

Nagytakarítás Algyőn A rád»« és a televízió (uai műsora KOSSUTH KADlO: 8.20: ivlin- clenki kedvére! 9.38; iskolarádió. — 10.10: A bűvös szekrény. — 10.49: itadioszíníiáz. Az ötös fül­ke. — 12.15: Jákó Vera és Svéd Sándor nótákat enekel, Balogh Elemér citnbalmozik — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: Bu­dapest kulturális programjából. — 13.06: Gazdaszemmel a nagy­világ mezőgazdaságáról. — 13.21: Kamarazene 13.41: Veronika. — 14.05: Törvénykönyv. — 14.20: Két szimfonikus költemény. — 15.15: Eg.v nagy magyar énekesnő: Krammer Teréz, — 15.56: Könnyű­zene Gyulai Gaái János művei­ből. — 16.19: Rádióreklám. — 16.24: Kóruspódium. 16.38: A ki­rálylány zsámolya, III. rész. — 17.05: Időszerű nemzetközi kér­dések — 17.15: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara ját­szik. — 17.44: Mikrofórum. Mi és a többiek... — 17.59: Az Ifjú­sági Rádiószínpad bemutatója. Le­felé a hegyről. — 18.58: Hallgató­ink figyelmébe! — 19.30: Pucci­ni: Manón Lescaut. Négyfelvoná- sós opera. — 21.39: Ady Endre élete és költészete. — 22.20: Ma­de in Hungary. Könnyűzene, tánczene. jazz. — 22.50: Czine Mihály könyvszemléje, — 23.r>0: Zenekari muzsika. — 0.10: Cim- balommuzsika. PETŐFI RADIO: 10.(10: A Ma­gyar Rádió és Televízió ének­kara énekel — io.09: Az elmúlt év legjobb tánczenei felvételei­ből. V. rész. — 10.39: En és a génem. — 10 49: CsalkovszVii-mü­vek. — 11.35; Operettrészlete!;. _ ! '--15; Eeethnven-művek. — 13.00: A szokolnviki karácsonyfa. — 13.10: A szófiai VTT dalaiból -- 13.32: Pályaválasztás. — 13.47: Víz­állásjelentés. — 14.00; Kettőtől hatig ... a Petőfi rádió zenés délutánja, — 18.10: Hangverseny a stúdióban. Svéd Nóra énekel. Teleki Lajos zongorázik. — 18.50: A kísérlet tárgya: az ember, — 19.00: Wagner: Tannhäuser. — 19.10; Berki László népi zeneka­ra játszik, a Bőripari Szakszer­vezet központi énekkara énekel. — 19.36: A barát lelkiüdve. — 19.51: Jő éjszakát, gyerekek: 20.30: Üj könyvek (ism.) — 20.33: Az Expressz együttes műsorából. — 21.00: Magyar Parnasszus. »Higgy a csodában...” — 21.35: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 22.00: Barokk mu­zsika. — 22.50: Csárdások. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 8.10— 10.20: Iskola-tévé. — 13.10—15.20: Iskola-tévé. — 17.58; Műsorismer­tetés. — 18.00: Hírek. 18.05: Tele­sport. — 18.20: Az aranykesztyű lovagjai, TV-film. II. rész. (ism.) — Í9.50: Esti mese. — 20.00: TV- Híradó. — 20.20; Halló, fiúk: Hal­ló, lányok! — 21.20: Remekművek titkai, Leonardo da Vinci műhe­lyében. — 21.40: Budapest árnyé­kában. — 22.20: TV-Híradó — kiadás. A napokban elfojtott olaj­kitörés után nagyszabású tisz­togatási munkák kezdődtek az algyői szénhidrogén-meden­cében. A 168-as kútnál csak­nem kétkilométeres körzetben fekete olajréteg fedi a készü­lő ipartelep üzemcsarnokait, továbbá a szomszédos termelő- szövetkezet üvegházait, a ta­nyákat, az utakat és a szán­tóföldeket. Most száztagú „ta­karítóbrigád” dózerekkel, szi­vattyúkkal, lapátokkal tiszto­gatja . a feketésbarna lepelbe burkolt környéket. A koráb­ban lezárt szeged-hódmező­Mint jelentettük, a Rétsági járási Rendőrkapitányság nyo­mozást kezdett azok ellen az ismeretlen tettesek ellen, akik tavaly nyáron terményt és zsákot tulajdonítottak el a Borsosberényi Állami Gazda­ságból. A tettesek öten vol­tak: Oiáh Géza nógrádmar- cali, a fiatalkorú B. Ernő ésB. Endre tatabányai, K. János salgótarjáni és Oláh Sándor borsosberényi lakosok. Oláh Gézának a lopáson kívül azért is felelnie kellett, mivel — mint szintén megírtuk — a szécsényi járásban életközös­Salgótarján zenei életének kiemelkedő eseményére ke­rül sor január 27-én. a Jó­zsef Attila művelődési köz­pontban. Ez alkalommal, az Országos Filharmónia ren­dezésében, a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar közre­működésével Verdi: Rigoleí- to című operájának hang­vásárhelyi 47-es műutat már megtisztították és megnyitot­ták a forgalom számára. A kút- ból kiömlött olajból kialakult masszát — amelyből összesen huszonötezer köbméternyi gyűlt össze — állandóan szi­vattyúzzák és tizenkét tartály- kocsival szállítják a vasútállo­másra. majd a finomítóba. Külön gyűjtik össze a már fel nem használható sáros, olajos masszát, amelyet későb­bi időpontban a tűzvédelmi szabályok szigorú megtartásá­val — elégetnek. ségre lépett egy tizenhárom éves kislánnyal. A rétsági járásbíróság Oláh Gézát egyévi és kéthó- napi. szabadságvesztésre, B. Ernőt és K. Jánost .háromhó­napi szabadságvesztésre, B. Endrét hathónapi szabadság- vesztésre és kétszáz forint pénzmellékbüntetésre, Oláh Sándort pedig négyhónapi, próbaidőre feltételesen felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítélte. A vádhatóság képvise­lője ez utóbbi kivételével va­lamennyi elítélt vonatkozásá­ban súlyosbításért jelentett be fellebbezési óvást. versenyszerű megszólaltatá­sát hallhatjuk. Az igényes programban Pécsi István vezényletével László Margit, Radnay György. Bartha Alfonz, Kürthy Etelka és Veress Gyula operaművészek léc­nek fel. Eyforduiö 90 éve, 1879. január 23-án született Kompolthy Jób föld­rajzi író, Belsö-Ázsia kutatója. Atyja világjáró tengerész- tiszt, költő és író, fiát is ha­jósnak nevelte. A fiumei ten­gerészeti akadémia elvégzése után, mint tengerész-zászlós két ízben körülhajózta a föl­det, majd az osztrák—magyar kereskedelmi flottánál lett ha­jóskapitány. 1902-ben a kínai tengerészeti vám- és postaszol­gálatnál vállalt állami hiva­talt. Később Kínában nagy te­rületek postaszolgálatát szer­vezte meg, s néhány év múlva tartományi postaigazgató lett. Hivatali útjai és utazásai so­rán óriási területeket járt be gőzbárkán, vitorlás dzsunkán, lóháton, tevén, gyaloghintón. Olyan helyeken fordult meg, ahol előtte európai ember még nem járt. A beutazott vidé­kekről és benyomásairól érté­kes. éles szemmel megfigyelt földrajzi, néprajzi feljegyzése­ket készített. Különösen a Jangce folyam környékén folytatott beható tanul­mányokat. Egy kínai barátjá­val megrajzolta Kiang-hszi tartomány nagyméretű térké­pét is. 1913-ban szabadságra hazajött. A közben kitört vi­lágháború visszautazását meg­akadályozta. Kutatásainak eredményeit két nagyobb mű­ben írta, meg. Elfogták a rablót Apostag községben, Zrínyi utca 5. szám alatti lakásán eszméletlenül találták Podro- zsik Györgyné 77 éves nyug­díjast. akinek fején baltától származó sérülést találtak. Életveszélyes állapotban szál­lították kórházba. A rendőrsé­gi vizsgálat megállapította, hogy az idős asszony ellen rab­lótámadást követtek el, a la­kásból ugyanis különböző ér­téktárgyak eltűntek. A rend­őrség nem sokkal később el­fogta Trencsényi Ferenc 43 éves, büntetett előéletű helyi lakost, aki beismerte az elkö­vetett bűncselekményt. Szál­láshelyén megtalálták az asz- szonytól származó mintegy 24 000 forintot. Trencsényit a rendőrség előzetes letartózta­tásba helyezte. Tolvaj-kvintett a bíróság előtt Rigoletto — ha ng versen y szérűé n 2. Fegyelmezés u szekrény íeiején A királyi sarjak általában a lehető legjobb oktatást i kapjál;. Tudós professzorok hada oktatja őket, hogy fel­készítsék a trónörökösöket az uralkodással járó „terhek­re”. Horthy Miklósnak természetesen nem jutott ilyen ne­velés. Apja előbb a Kenderesen foglalkoztatott házitaní- tóval megismerteti vele az írás-olvasást, aztán elküldi Debrecenbe, az ottani református kollégiumba. Kitűnő iskola ez, de a magas követelményeket nem Horthy Mik­lós képességéhez és szorgalmához szabták. István báty­jának, aki szintén Debrecenben tanul, és öccsével együtt lakik, elég gondot okoz engedetlen testvére. Legtöbbször úgy oldja meg a fegyelmezést, hogy amikor Miklós nem akar tanulni, egyszerűen felteszi a szekrény tetejére, fel­dobja utána a könyveket, s addig nem engedi leszállni onnan, amíg a leckét meg nem tanulja. A módszer lehet eredeti, de nem célravezető. Két esztendő múltán a nagymúltú debreceni kollégium pro­fesszorai meglehetősen rossz bizonyítványt adnak az akkor tízéves Horthy Miklósnak, az atyának pedig egy jó tanácsot: próbálná meg talán a fia neveltetését má­sutt megoldani. Végtére is a debreceni iskolában olyan diákokat látnál; szívesen, akik tanulni akarnak, s akik­nél; fegyelmezésével az átlagosnál nincs több gond. Vi­szont léteznek olyan iskolák, ahol tudnak olyan gyerekek­kel is bánni, akikkel Debrecenben nem boldogulnak. Horthy István Kenderestől meglehetősen messzire, Sopronba kénytelen vinni a fiát. Ott működik a Láhne- féle intézet. Magániskola ez, jó módú szülők rossz gyer­_ 4 _ i_____-__________——-------------------------------------------------------------­m ekeit 'tanítják és nevelik. A városban nem örvend ép­pen nagy tiszteletnek. Inkább javítóintézet ez, mintsem gimnázium. Az biztos, hogy akik a busás tandíjat rá­szánják, bizonyosak lehetnek benne: akár esik, akár fúj, akár ostoba a gyerek, akár szamár, végül is elvégzi a gimnáziumot, legalábbás bizonyítványt kap róla. Horthyról alkotott véleményünkben mindennek nem lehet különösebb jelentősége. Legfeljebb annyit jelent, hogy a kormányzó űr őfőméltőságának életrajzírói a leg­nagyobb Horthy-kultusz idején sem varázsolhattak idillt a nagy úr diákévei köré. Szégyenlősen beszéltek az isko­lai esztendőkről, sőt báró Doblhoff Lily, a legreprezen­tatívabb Horthy-életrajz írója egyszerűen elhallgatta, hogy a kormányzó valaha is Sopronban járt iskolába... Annyi haszna van a soproni zárt intézetnek, hogy Horthy .tökéletesen megtanul németül, bár közben csak­nem teljesen elfelejti anyanyelvét, a magyart. Ennek hi­ányát azonban még évtizedekig nem érzi, hiszen a fiumei Tengerészeti Akadémián németül oktatnak, a haditenge­részetnél német a szolgálati nyelv, az udvarnál, ahol Ferenc József szárnysegédjeként szolgál, ugyancsak né­metül beszélnek. Amikor 1882-ben Horthy Miklós megkapja a Láhne- féie bizonyítványt, amely igazolja, hogy elvégezte a gim­názium négy osztályát, az apa úgy dönt, hogy Miklósból tengerésztiszt legyen. Két évvel előbb egy véletlen szerencsétlenség Követ­keztében Horthy Béla, Miklós bátyja, a fiumei Tengeré­szeti Akadémia növendéke egy gyakorlaton vaktölténytől megsérült, vérmérgezést kapott és meghalt. Horthy István már régebben elhatározta, hogy tengerésztiszt lesz az egyik fiából, és ebben Béla fia halála sem lehetett akadály. A családfő — az akkori idők szokásainak és a család elöre- törési vágyainak megfelelően — a fiúgyerekeket katona­tisztnek, tengerésztisztnek vagy közigazgatási embernek szánta. Istvánból katonatiszt, lett, Béla a Tengerészeti Aka­démián kezdje meg tanulmányait, Szabolcs, ak; (az 1871- ben született Erzsébet után) 1873-ban hetedik gyerekként jött a világra, közigazgatási pályára ment, s Jász-Nagy- kun-Szolnok vármegye főispánja vált belőle később. (1914-ben esett el a fronton), az 1874-ben született Jenő kétéves korában meghalt, de az 1877-ben született kilen­cedik gyermeket ismét Jenő névre kereszteltették és ló- tenyésztési szakembert nevelt belőle az ap.ia. — 5 — N A P T A R 1969. január 23., csütörtök Névnap: Zelma A Nap kei: 7 óra 22 perc­kor, nyugszik: 16 óra 31 perc­kor, a Hold kel: 9 óra 51 perc­kor, nyugszik 23 óra 09 perc­kor. — Randevú Kovács Katival címmel könnyűzenei estet ren­dez január 29-én a szécsényi járási művelődési központ. A műsorban a „randevúzón” kí­vül Bencze Márta, Berényi György, Bakacsi Béla és Ko­vács József, valamint a Vidám fiúk és a Pannónia együttes lép fel. FeShösüdíés Várható időjárás ma estig: túl­nyomórészt derült éjszaka, nap­közben kisebb felhősödés, csapa­dék nélkül. Száraz hideg, reggel párás idő. Legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1, mínusz 4 fok között. — Rövidhullámú világverse­nyen vesz részt vasárnap az MHSZ salgótarjáni városi rá­dióklubjának kollektív állo­mása. A versenyt a REF, a francia szövetség rendezi. — Az idén megkezdik 20 millió forintos beruházással az acél öntöde rekonstrukciós munkálatait a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A munkába külső vállalatokat is bekapcsolnak. — Az Egyesült Arab Köz­társaság 100 tagú központi művészegyüttese látogat el és ad műsort január 31-én Sal­gótarjánban. A József Attila művelődési központ különle­ges műsora iránt nagy érdek­lődés mutatkozik. — A földművesszövetkezeti táncegyüttesek bemutatójára a kisterenyei gimnázium fmsz tánccsoportja meghívást ka­pott, amelyet a Fővárosi Mű­velődési Házban január 25-én rendeznek. A műsorban az 1968. évi fmsz-i tánccsoport II. országos találkozóján pe­dagógiai és koreográfiái díjas együttesei lépnek fel. — Öt és fél millió forinttal több bért fizettek ki a dolgo­zóknak 1968-ban, mint 1967- ben a Nógrád megyei Textil­ipari Vállalatnál. — Közlekedési propaganda­előadást rendez harminc­egyedikén délután a Sziráki Állami Gazdaság központjá­ban a pásztói járási rendőr- kapitányság. — Orkánkabátot lopott a vonaton, Juhász István szen­tesi lakos. Arra is tekintettel, hogy a rendőrség jóvoltából a kabát megkerült, a balassa­gyarmati járásbíróság Juhászt jogerősen csak ezer forint pénzbüntetésre ítélte. — Nagy látogatottságnak örvendett az elmúlt esztendő­ben a Salgótarjáni Kohászati Művelődési Központ. A felmé­rés szerint a központ rendez­vényeit több mint 112 ezren, napi átlagban több mint 300- an látogatták. — Húsznapi elzárással súj­totta a rendőrség Vidó Pál ba­lassagyarmati Lakost, mert többször megsértette a rendőr- hatósági felügyelet szabályait. — Gépjárművezetői igazol­vány nélkül motorkerékpáro­zott Rónási István, balassa­gyarmati lakos. A rendőrkapi­tányság szabálysértési előadója ezért ötszáz forintra bírságol­ta. — A Vásárosnaményi Rend­őrkapitányság eljárást indított Rózsa Miklós, 40 éves alkalmi munkás ellen. Rózsa Miklós vita és szóváltás közben zsebkésével szíven szúrta Bá­lint Ferenc 36 éves segédmun­kás, györei lakost, aki a hely­színen meghalt. A rendőrség Rózsa Miklóst őrizetbe vette és a vizsgálatot az ügyben to­vább folytatja. ÁRAMSZÜNET I. 23-án 8—15 óráig, Salgó­tarján, Vöröshadsereg úton a megyei kórháztól a vadasker­ti bejáróig, Móricz Zsigmond u„ Kercseg u., Micsurin u„ Néphadsereg u. és a Felszaba­dulás úton levő Textilipari Vállalatnál. I. 24-én 8—14 óráig Salgó­tarján Rákóczi u. Patyolattól Építőipari Vállalat munkás- szállásig, Paptag. Hogy Miklós fiát eredetileg minek szánta? Semmi- esetre sem királynak, de még kormányzónak sem. Való­színűleg papnak, hiszen ez még kimaradt a számba- jöhető hivatások közül, ráadásul a család azzal is büsz­kélkedett, hogy távoli ősei között egy református püs­pök is szerepelt. Amikor azonban Béla, a tengerész-nö­vendék meghalt, Horthy István úgy dönt, hogy Miklós lépjen a helyére. Sopronból tehát Fiúméba vezet a Horthy-csaiád ne­hezen nevelhető sarjának útja. Apja személyesen viszi el az Akadémiára, hogy felvételét kieszközölje. A helyzet nem könnyű. A császári és királyi haditengerészet meg­lehetősen magas felvételi követelményeiket állít a kadet- jelöltek elé. A fizikai felkészültséget vizsgáló feladatok­kal Horthy Miklós viszonylag könnyen boldogul, de a szellemi alkalmasságot vizsgáló elméletiekkel már nem. Felvételi kérelmét el is utasítanák, de az Akadémián tragikus körülmények között elpusztult, hősi halottnak tekintett fivérre való tekintettel különleges elbírálásban részesítik az ügyet. A család minden követ megmozgat, az apa Tisza Kálmán segítségét kéri. Horthy Miklóst fel­veszik az Akadémiára. Állítólag maga Ferenc József ké­rette magához az aktát, s utasította az illetékeseket a kedvező döntésre. A 14 éves Horthy Miklós tehát beléphet a császári és királyi Tengerészeti Akadémiába, ahol négy évet tölt. Kemény stúdium ez. a leendő tenger észtisztek iskolájá­ban vasfegyelem uralkodik. A monarchiában értenek hoz­zá, miként kell képzett, és a parancsnak feltétel nélkül engedelmeskedő, az alárendelteket keményen kézben tar­tó parancsnokokat nevelni. Horthy Miklós növendék elég sok időt tölt a fogdában ahhoz, hogy rájöjjön: a legjobb, ha teljesíti a parancsokat, és ha majd, valaki az ő pa­rancsait nem hajtja végre, annak megfegyelmezésére akadnak módszerek. Az iskolában nem az egyszerű zárka volt az egyedüli büntetés. Magánzárka, sötétzárku sem megy ritkaságszámba az Akadémián és az iskolahajó fe­délzetén. Az utóbbi helyen még különleges büntetésekben is válogathatnak a kiképző tisztek. Például az árbocmá­szásban: pihenő nélkül többször egymás után fel kell mászni a főárboc csúcsáig. Nem tiltott fenyítés a kő­télre állítás sem: a növendék mezítláb több óráig áll vékony összekötő kötélen, pedig már vércsík piroslik a talpán. (Folytátjuk) — 6 — NOGIIAD. a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád (negyei Bizottsága es a Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő; GOTVAlt GYULA. Szerkesztőség: Salgótarján. Petőfi u. 1. Telefon: 22-94 22-95, 22-96, r>-97 Főszerkesztő: 12-94, Belpolitikai rovat: 14-40. Sportrovat: 11-59 Éjszakai szerkesztés: 13-05. Kiadja a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: VIDA EDIT. Kiadóhivatal; Salgótarján. Petőfi u. t. Cclefon: 10-29. Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 17 forint. Előállítja a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat Salgó­tarján. Petőfi u. t. Felelős vezető PAPP GYÖRGY igazgató. Index- szám 2507*

Next

/
Oldalképek
Tartalom