Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-23 / 18. szám
i\ég,iíábii baráhink, a kuíia Terelés Firenzében — Az unoka 8 hónapos — Klub y öli fádban ? A barát: Árokfalvi Nemzetközi kutyakiállítással ünnepli jubileumi évét — Hetvenéves fennállását — a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete. Az egyesület létrehozásán nem kisebb személyek fáradoztak, mint: Herman Ottó, Rökk Szilárd vagy Jókai Mór. Az alakulási év l!199-ben volt. Az egyesületnek folyóirata van. Neve: A kutya. Havonta 30 000 példányban jelenik meg, s ebből több mint ezer külföldi kutyabarátok kezébe kerül. A jelenlegi folyóirat elődjének is azonos volt a neve. A lap 28 évfolyamot élt meg, és 1944-ben megszűnt. Kaposvárott állították elő. Az előfizetők száma havonként 1300—2200 között mozgott. Ma már a MEOE-nek vidéki csoportjai is vannak. Tizenöt megye székhelyén és tíz városban működnek kutyaklubok. Mindössze négy megyében, Zalában, Tolnában, Hevesben és Nógrádban nincs klub. Itt talán nem szeretik a kutyákat? klubnap és valuta A kutyatulajdonosok — a profikról van szó — egyesületi életet élnek, ök is, kutyáik is. A klubnapon a betévedt amatőr vagy tájékozatlan személy csak ámul. Tapasztalatcsere, idomítás, betegség, eledel. Sok más egyébről is szó esik. ami a kutyával kapcsolatos. Budapesten a múlt év decemberében 14 klubnap volt. Fajtánként találkoztak ebek és gazdáik. A magyar kutyafajtákat világszerte keresik. Levelek száza érkezik a MEOE központjába. Komondort, kuvaszt, pulit, magyar vizslát és agarat kérnek külföldre. Ez valutát jelent. A kutyákat — közvetlenül a tenyésztőtől — szaikmai ellenőrzés mellett a EXPORT- PEDlGREE-vel szállítják a MAVAD útján. Kedvelt a puli? Igen. Szeret terelni. Ismerősöm meséli: az egyik puli még kölyök korában Olaszországba került- Magyar rokonok érkeztek Firenzébe a pulitulajdonos családhoz. Sétára indultak. Az olasz család hozta a már korosodó puliját is. A Szent a külföldi turistákat. Pedig állítják gazdái: életében nem látott birkákat. Kutyavásár Igaz, „egyszer volt Budán kutyavásár”, ám a hűséges négylábúakat gazdáik árusítják. kínálják boldog-boldogtalannak. Apróhirdetések „A kutya” című lapból. — Eladó. Magyar vizslakö- lyök, 8 hónapos, törzskönyvezett kan. A Homoki-film „Csavargó”~jának unokája. — Világhírű emberek, így Beregi Oszkár hollywoodi filmszínész komondorai is egy kis magyar faluból, Pilisszent- ivánból származnak. Komon- dorkölykök előjegyezhetők. (Hogy mire nem jó egy filmszínész.) — Szeretném, ha szeretnél, nekem komondort vennél. (Név és cím.) — Legkedvesebb karácsonyi ajándék egy nyolchetes puli- kölyök. S végül mit tesznek rájuk? íme a hirdetés: — Póráz, nyakörv, szájkosár nagy választékban, finom kivitelben. Hát igen. Mit meg nem tesz az ember egy négylábúért. Egyet nekem az alomból A pandamackókat Moszkva és London között utaztatják. Miért? Hogy kis pandamackók legyenek. Tény: egy tulajdonosnak Miskolcról Zalaegerszegre négyszer kellett utaznia, hogy a frigy létrejöjjön. Házasságközvetítő iroda is működik. Hirdetések kérik, kínálják a szerelmet. Két tulajdonos találkozik. Intim helyen. A pórázon két eb. Hiába nagy a szerelem, utód csak akkor lehet, ha mindkét fél meggyőződött, hogy a papírok rendben vannak. Ha világra jön öt—hat kicsi, az apa-kutya gazdája felkeresi a mamát és az alomból kiválaszt egyet. Előválasztósi joga van. Fej pénz: 50 fillér Hány kutya van Nógrádban? Nem tudják. A tanácsok költségvetés} csoportjánál az 50. bevételi rovatban „állategészségügy” költséghellyel megtaláljuk adójukat. Salgótarjánban évenként 27—28 ezer forint fut be ebadó címen, ösz- szesen 1100—1200 kutyát írnak össze évenként. Az összeírás januárban kezdődik. Egy vagy két ember járja a portákat „fejpénzért”. Kutyánkén 50 fillért kapnak. A periférikus részeken „felfedezett” négylábúakért egy forintot. Adó. A költségvetési tájékoztató pontosan rendelkezik. A házőrző és a pásztorkutya díja 16 forint. A német juhászkutyákért ég korcsaikért 240, a törzskönyvezett fajkutyákért 120 forint. A rendelkezés még ezt is mondja: a német juhászkutyát és korcsait kedvtelésből tartott ebeknek kell tekinteni. És a törzsk ön y vezettek? őket is kedvtelésből tartják. Emlékszem Dobsinai Csengő Bibi Bendegúz nevére. A törzskönyvön: apa, anya, nagyszülők. dédszülők. Tarjánban is. íme néhány kitűnőség. A terrier neve: Gold Star Armen. Anyja: Rózsadombi Lucy. Az apa: Bili von Háwenblick. Milyen furcsa — az élet érdekes helyzeteket produkál — hogy a terrier barátja: Árok- parti Flórián névre hallgat. Egy doberrnann neve: Harmathegyi Cézár, az anya: Pál- fálvi Szilvia. Az apa: Rés Ca- cib Barosi Bagó. Nemrégiben kutyatulajdonosok jártak Budapesten. Klubügyben Nógrád- ból. Szeretnék megalakítani a tarjáni kutyaklubot. Lehet. Egy biztos: ha létrehozzák, egyesületi előnyként a henteseknél kutyaeledelt is vásárolhatnak. Csak négylábúak részére két ilyen bolt tart nyitva hazánkban. Szokács László Egy kirgiz gariba!dista Egy bizonyos Karataj Mari- ov nevű kirgiz férfi a második világháború alatt tüzérez- ■ ednél teljesített szolgálatot. Egy ütközet során megsebesült, fogságba esett és koncentrációs táborba hurcolták. 1944-ben, amikor a nácik a koncentrációs tábort sürgősen evakuálták, Maripov Olaszországba került. Sikerült kapcsolatot létesítenie a partizánokkal, megszökött és egy kocsirakomány fegyvert és gyógyszert is magával vitt. A kirgiz kolhozparaszt az első garibaldista hadosztály egyik rohamcsapatának tagja lett. Olasz bajtársai, akikkel vállvetve küzdött, a „mi Mari- onk”-nak becézték. Maripov a háború befejezése után visszatért szülőföldjére. Szuzák üdülőhelyen él feleségével együtt és szívesen eleveníti fel olaszországi élményeit. Volt olasz harcostársai a napokban látogatták meg, hogy köszöntsék 60. születésnapja alkalmából Hemutatkozott a miskolci íolokluh A megyei József Attila művelődési központ nógrádi ío- toklubja múlt év decemberében mutatta be munkásságát Miskolcon. A látogatás viszonzásaképpen a napokban a miskolci fotoklub tizenkét tagja látogatott Salgótarjánba. Találkoztak nógrádi kollégáikkal, kicserélték tapasztalataikat, s bemutatták a magukkal hozott rangos kollekciót. Mintegy 140 fekete-fehér és színes képet, 150 színes diapo- zitivot, két audiovizuális d'ia- sorozatot és két amatőrfiknet mutattak be. A rangos anyagból is kiemelkedett Tarczai Béla: Ősszel című audiovizuális sorozata, Gulyás László: Hol nem volt című amatőrfilmje és Berde Béla grafikai hatású fekete-fehér képei. Megállapodás született, hogy évenként észak-magyarországi fotóművészeti kiállítást rendez a két klub. Terv szerint, ez évben októberben Miskolcon nyílik a tárlat, amelyet később Salgótarjánban, majd Egerben is bemutatnak. Márk téren sétáltak, amikor a kutya szimatot fogott, s elkezdett körben szaladgálni. A tér közepére igyekezett terelni Kaland a szigeten Bűnjel a j‘ölíi matt Hataimas mennyiségű anyagot használ lel az EVM Nógráű megyei aiiomi Lynoipari vauaiata szecsényoen: haivaiuiarom hutást épít a piactérnél, narancs László művezető egy napún [m, s zu,.tu értesült arról, hogy a már méretre vágott beton vasból jelen- iciteny mennyiség luányzilt. A szecsényi járási Kerdörltapitány- sag sorra hallgatta ki a tolvaj- mssal gyanúsítható személyeset. a bűncselekmény-sorozat ielgön- gyölitésenez szükséges fonalat Virág Piroska anyagkezelő adta a nyomozok Kezébe. Szemebe mondta Sz. Béla nagylóci gépkocsivezetőnek, hogy elkottyantotta előtte: egyesek nyalabszám- ra hordják el az építkezés területéről a betonvasat. Akár Sz. Béla, úgy N. Lajos endrefalvi, és Zs, László szécsényi gépkocsi- vezető járművének platója alá rejtve vitte a gömbvasat —, abból pedig pénzért, pálinkáért virágállványokat készíttetett több, szintén a 2. számú AKÖV állományába tartozó szerelővel. N. Lajos a még feldolgozatlan vasat elásta, de „ rendőrség így Is rábukkant. A bűnügyben más gépkocsivezető. rakodómunkás is szerepel. A társadalmi tulajdont ért kár jelentékeny hányada máris megtérült. Mind az építők, mind a tisztesség útjáról le nem tért AKÖV- dolgozók elítélik a lopást, a munkaidő alatt történt fusizást; s őszinte megbecsüléssel szólnak Virág Piroskáról, akinek segítségével a rendőrségnek még idejekorán sikerült véget vetnie a kap. zsi dézsmálásnak. Fura éjszaka volt. Megelevenedett előttem Agatha Christie: Tíz kicsi néger című regénye, s a jótékony szender közben saját fülemmel hallottam, amint az a határozott hang fejemre olvasta a vétkemet. — Kropulek Kázmér — így a hang — bűnös, mert számtalan elhatározás után sem hagyta abba a dohányzást. Vádlott, fel tud-e hozni valamit. a védelmére? Most, hogy visszagondolok, látom magamat, amint csak értelmetlenül makogok, s fojtogató füstfelhőbe borítom az egész Néger-szigetet, amivé közben a szobám átalakult. Lúdbőrözött a hátam, vitus- táncot járt előttem a bíró, a magánnyomozó, a titkárnő, s mindenki, annyira reszketett a szempillám. — Konyakot, Rogers, konyakot — hallottam az orvos sürgető utasítását — az úr rosszul van. — Egy frászt magának — pattantam fel, $ ökölvívóktól ellesett mozdulattal támadó állásba perdültem. — Velem ugyan nem itat meg semmiféle mérget! — Hagyják az ürgét — legyintett lenézően a bíró. Nézzék inkább a tüdejét: akár egy gyárkémény belseje. Valósággal páncélba burkolta már a lebenyeket a korom meg a kátrány. Odapislantottam, s láttam a bíró tenyerén kiterítve a tüdőmet. Kissé megviselt volt. Zihált, fújtatott szegény, mintha nagyon szorongatná valami. — Vésővel talán lehetne rajta segíteni — vélte Rogers, az inas —, de még inkább ajánlhatnám a fejtőkalapácsot ... Mélységes felindulással kaptam a tüdőm után, de a bíró a kezemre vert. — Előbb összegezzük a tapasztalatokat. Kinek mi a véleménye erről a kormos pájs- liról? — Dobjuk a tengerbe, hadd űzze el a cápákat a környékről — javasolta a társaság. Ennél a pontnál egy icipici időre felébredtem, de aztán folytatódott minden. A Tíz kicsi néger azt vitatta: nem volna-e célszerűbb kirakni a tüdőmet egy sziklára, hadd mumifikálódjék a napon. — Inkább komolyan abbahagyom — ugrottam közéjük szívre rakott kézzel — csak adják vissza a fújtatómat. ígérem: sose veszek többet a számba se Fecskét, se Munkást, se Kossuthot, s a szivart is messzire elkerülöm. — Hazudik a drága — bo- kázott a népszerű slágerre az orvos —, de azért egye fene. próbáljuk meg. Letöröltem magamról a verejtéket, visszakaptam a tüdőmet, s elkezdődött életem legremekebb szakasza. Másnap reggel már csupán egy negyedórányit köhécseltem, harmadnapra pedig rémítő emlék maradt, hogy valamikor én harákoltam fel a fél házat alighogy pitymallott. Egy hét múltán már nem is a földön jártam, hanem addig ismeretlen, könnyed lebegéssel lépegettem fűszálról fűszálra. Annyira életvidám let. tem, hogy fel sem tűnt az egyedüllét. Nem is vettem észre, hogy közben mindenki elpusztult a szigeten. Csodálatos volt az a hét! Köhögés, harákolás és keserű szájíz nélkül éltem. Már azt hittem, így marad végig, amikor ismét hallottam a hangot. Most azonban nyersebb és kö- vetelödzőbb, mitöbb: egészen kellemetlen volt. Percekbe telt. amíg ráeszméltem, hogy a vekker csap akkora lármát Szitkozódva bújtam ki a paplan alól, kotorásztam cigarettáért, s miközben leszívtam az első stukkót, visszaidéztem a tüdőmet. Nem is volt annyira ronda, ki lehetett bírni. Persze egy kicsit megviselt a külseje, s talán a hörgők is zörögnek, de mi* tehetek: régen hordom már, és végeredményben nem tarthat örökké... Sz. I. 4 NÓGRÁD — 1969. január 23., csütörtök Kívülállók földiének megváltása A termelőszövetkezetek területek megváltási árát. használatában levő olyan földek, amelyek kívülállók tulajdonában voltak. 1969. január 1. napjával megváltási ái fizetése ellenében kerültek a termelőszövetkezet tulajdonába. Egyszerűbben kifejezve ez azt jelenti, hogy a törvény alapján létrejött tulajdonváltozást, valamint az aranykoronánként fizetendő térítés összegét sem a volt tulajdonos, sem a termelőszövetkezet nem vitathatja. .Tehát a termelőszövetkezetek a tulajdonba adott földet kötelesek elfogadni és fizetni, a kívülállók pedig a föld tulajdonát átadni, amelynek ellenében jogosultak a térítésként meghatározott összeg felvételére. A kívülálló volt földtulajdonosok túlnyomó többsége a törvénynek ezeket a szabályait megértette és elismeri. A megváltási ár kiszámításával, a fizetés módjával kapcsolatban azonban még ma is sok kérdés vetődik fel. Dr. Jónás Sándor tsz-jogta- nácsos ezekről a szabályokról ad most tájékoztatást. A megváltási árat a jogszabály a gyakorlatban elfogadott kataszteri tiszta jövedelem alapján, főbb művelési áganként különböző nagyságrendben határozta meg. A kívülállóknak külterületi zártkertért, valamint 400 négyszögölön felüli belterületi szántóért, rétért és legelőért minden aranykorona után 80 forint térítést fizet a termelő- szövetkezet. A térítés összegének kiszámításánál azt a művelési ágat. illetve kataszteri tiszta jövedelmet kell alapul venni, ami akkor volt, amikor a termelőszövetkezet tulajdonába került. Ha a megváltott terület kataszteri tiszta jövedelmét annak idején nem tudták megállapítani, a község területének ’aranykorona átlaga szerint kell a megváltási árat kiszámítani. A termelőszövetkezet művelés alól kivett terület megváltása esetén is köteles térítést fizetni. Ennek összegét, minthogy az ilyen területeknek kataszteri tiszta jövedelme nincs megállapítva, a községben található legalacsonyabb kataszteri tiszta jövedelem alapján állapítják meg. Termő szőlő és gyümölcsös megváltása esetén a térítés összege a területen található fák. tőkék számától, azok korától és termőképességétől függően, aranykoronánként 80—400 forintig terjedhet. Termő szőlőnek. illetve gyümölcsösnek azt az ültetvényt lenetett minősíteni, amely a termelőszövetkezet közös használatába adásakor és a tulajdonba vételekor is termő állapotban volt. Nem lehetett termő ültetvénynek minősíteni azokat a területeket, amelyeket a közös használatba adás előtt sem műveltek, továbbá amelyért a volt tulajdonos telepítési költségtérítésben részesült, és azt a szőlő- területet, amely direkttermő szőlőve] van telepítve. A direkttermő fajtákkal kevert ültetésű szőlőknél a direkttermő fajtájú tőkéket hiánynak kellett tekinteni és a beállottságot. ezekre figyelemmel kellett megállapítani. Ha a szőlőterületekbe gyű. mölcsfákat is telepítettek, a térítési összeget csak a fő kultúra, vagyis a szőlő alapján lehetett számítani. Azon amelyeket az előzőek alapján nem minősítettek termő ültetvénynek, aranykoronánként 80 forintnál magasabb összegben megállapítani nem lehetett. A megváltás alá került szőlő- és gyümölcsterületek minősítésénél, százalékos értékelésénél a járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezési osztályainak szakvéleményét döntőnek kell elfogadni. Az erdőterületek megváltó, sa esetén — az erdők termőhelyi osztályának megfelelően — a térítés összege aranykoronánként 80—400 forintig terjedhet. A megváltás alá vont erdőterületek termőhelyi osztálvba sorolását az illetékes állami erdőrendezőség megbízottja végezte el. Nem lehetett erdőnek minősíteni azt a területet, amelyet / a közös használatba- vételkor üres vágásterületként adtak át. Az ilyen területekért a szántóföldi megváltási árat. vagyis aranykoronánként 80 forint térítést lehet fizetni. Üres vágásterület alatt azt a területet kell érteni, amelyet a tarvágás után egyáltalán nem, vagy eredménytelenül erdősítettek be. Az állami erdőrendezőség megbízottja által gyenge termőhelyi osztályba sorolt erdők után aranykoronánként 200 forint, közepes termőhelyi osztályba sorolt erdők után aranykoronánként 300 forint, a jó termőhelyi osztályba sorolt erdők után pedig aranykoronánként 400 forint térítést köteles a termelőszövetkezet fizetni. Bár megyénkre nem jellemző, de előfordulhatott, hogy kívülállóktól a termelőszövetkezet tulajdonába került földön a kívülálló tulajdonában épület is volt. Ilyen esetekben a termelőszövetkezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a kívülálló tulajdonos az illetékes építésügyi hatóság engedélyével az épületet lebonthassa és az anyagot elszállítsa. Ha a lebontáshoz az építésügyi hatóság, vagy a termelőszövetkezet nem járul hozzá, a term előszövetkezet térítést köteles fizetni, amelynek összege a kisajátítási értéket nem haladhatja meg. Az érintett kívülállók ingatlanaik megváltásáról és az értük járó térítés összegéről határozatban értesülnek. A határozatba a jogorvoslati lehetőség is fel lesz tüntetve. A határozatban megszabott térítési összeget a termelőszövetkezet fizeti meg a volt tu- laidonosnak, 1969. évtől kezdődően öt év alatt egyenlő részletekben. Amennyiben a termelőszövetkezet anyagi ereie ezt lehetővé teszi, rövi- debb idő alatt va«v akár egyszerre is kifizetheti a termelőszövetkezet. de ehhez hitelt n.en? ,vehet igénybe. Központi irányelv hogy a száz forinton alul,* megváltási árat egyezerre é, a többi összeget is lehetőleg rövidebb idő alatt f.zeeeóv meg a termelőszövet, kezetek. Az állami területek megváltásához a tárás? tanácsok végrehajtó bizottságainak engedélye szükséges. Az állami területekért járó megváltási árat ugyancsak ötévi egyenlő részletben kell megfizetni, de az első részlet kifizetésére csak akkor kerülhet sor. amikor a kívülállók részére a megváltási ár megfizetése befejeződött. Zárszámadás vidám műsorral A mátír as zőll ősi termelőszövetkezet január 24-én, pénteken tartja évi zárszámadó közgyűlését A község fontos eseményére ezúttal különlegesen ünnepélyes formák között kerül sor, s a hivatalos programot műsor egészíti kd. A mátraszőllősi zárszámadó ünnepség keretében a Salgótarjáni Kohász Művelődési Központ színjátszó együttese és tánczenekara vidám műsorral szórakoztatja a termelőszövetkezeti gazdákat.
