Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! V. NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 3. SZÁM ARA: 1 FORINT 1969. JANUÁR 5., VASÁRNAP Szakszervezeti előtt Választásra készül megyénk több mint hatvan­ezer szervezett dolgozója. A magyar szakszervezetek alapszabálya szerint kétévenként sor kerül a tisztújí­tásra, a szakszervezeti tisztségviselők újjáválasztására. Az elmúlt napokban a bizalmi csoportértekezletekkel, választásokkal megkezdődött a munka. Az elmúlt két év eredményeit, úgy is mondhatjuk hibáit értékelik a dolgozók, s újjáválasztják vezetőiket. A választás mindig a számvetések ideje. Az el­múlt két év a szakszervezeti munkában is mozgal­mas volt. Az új mechanizmus bevezetésére való fel­készülés, a nagyobb vállalati önállóság, a megnöveke­dett szakszervezeti hatáskör új munkastílus kialakítá­sát követelte a bizalmiaktól kezdve valamennyi szak- szervezeti tisztségviselőtől. A sok gond ellenére ma már megállapítható, hogy általában sikerült a válasz­tott szakszervezeti szerveknek megfelelniük a megnö­vekedett feladatoknak. A szakszervezeti, mondhatnánk úgy is, az üzemi demokrácia még soha nem volt olyan élő, mint ép­pen az elmúlt időszakban. Az üzemi tervek készítésé­nél és különösen a kollektív szerződések vitáiban szá­zával mondtak véleményt, tettek javaslatot még olyanok is, akik korábban nem , igen nyitották ki a szájukat. A vállalati, közösségi üfeyek iránt megnőtt az érdeklődés. Ugyanakkor az igényesség is nagyobb a szakszervezet választott szerveivel szemben. Mindez serkentőleg hatott a munkára. Igaz viszont az is, hogy ennyi vélemény, javaslat még nem segítette a vezető­ket a helyes döntősekhez, mint éppen ebben az idő­szakban. A fejlődés azonban mindig újabb gondokat hoz felszínre és éppen ezért a mostani számvetéseknek is előre kell mutatniok, mit lehetne a jövőben még jobban tenni. Nagyon sokoldalú a szakszervezetek munkája. Az érdekvédelem nemcsak a segélyek kifizetését, a bérbe­sorolásokba való beleszólást, a balesetvédelmet, a kedvezményes üdültetést jelenti, hanem van az érem­nek másik oldala is. A szükséges anyagi javak megte­remtéséért is igen aktív, komoly munkát kell végez­ni. Ennek megszervezésében ugyancsak nagy szerep jut a szakszervezeteknek. A választás a bizalmi csoportértekezletekkel kez­dődik. Megyénkben több mint három és fél ezer szakszervezeti bizalmit választanak újjá. Ma már a bizalmiaknak, kevés kivételtől eltekintve, nagy szavuk van az előléptetésnél, béremelésnél éppen úgy, mint a fegyelmezésnél. Közülük a legtöbbet bizonyára most is újjáválasztják. Rajtuk kívül még mintegy hétezer tisztségviselőt választanak újjá az clkövetkezendő he­tekben, hónapokban. A választási munka nagyon sok energiát leköt, azonban egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a mindennapi tennivalókról. Tennivaló bőven akad. Két évre kell elkészíteni és megkötni az új kollektív szer­ződést. Az 1969. évi feladatok teljesítésére mozgósító munkaversenyt megszervezni. Nem új dolog ez, foly­tatása az elmúlt évi sikeres versenymozgalomnak. Csupán új tartalommal kell megtölteni a szocialista brigádmozgalmat. Elérni, hogy az üzemeknél minden­kinek legyen versenyfelajánlása. Nagyon sok csoportértekezlet, taggyűlés lesz az elkövetkezendő hetekben. Az összejövetelek, megbe­szélések igazán alkalmasak arra, hogy az elmúlt idő­szak eredményeit értékeljék, e tapasztalatokat le­szűrjék és meghatározzák a teendőket. A választás nemcsak azt jelenti, hogy felfrissül a mozgalmi élet vérkeringése, hanem azt is, hogy sok igen hasznos ja­vaslat elhangzik, majd olyan, amit később a munka során hasznosítani kell. A „reform” első évén túl vagyunk már. Rengeteg tapasztalatot adott az üzemeknél, amit a jövőben a szakszervezeti munkában is gyümölcsöztetni kell. Az eredmények ellenére nem volt hibától mentes a múlt év. A most előkészítés előtt álló kollektív szerződések is nagyon sok új dolgot' tartalmaznak majd, amelyek bizonyítják, hogy van még mit tenni. A szakszervezeti szervek is sokat tanultak az elmúlt két év alatt. Na­gyon fontos, hogy a tanulságokat leszűrjék és a ta­pasztalatokat hasznosítsák. A választási munka a napokban kezdődött. Mint­egy három és fél ezer szakszervezeti bizalmit válasz­tanak újjá csoportértekezleteken. Őket követik majd a szakszervezeti bizottságok, szakszervezeti tanácsok, és a különböző, több mint tízezer tisztségviselő meg­választása. Minden választás számvetést és egyben ünnepet is jelent. A szakszervezeti munka nem lesz egyszerűbb, .mint eddig volt. A tisztségviselőktől nagyobb felké­szültséget kíván. Minden remény megvan arra, hogy az eddigi sok tapasztalatot szerzett vezetők és az újon­nan tisztségbe kerülök eleget tesznek majd annak a bizalomnak, amelyet dolgozó társaiktól kaptak. Az el­következendő évek munkájához ugyanis az útravaiót, az alapot a választók, az a mintegy hatvanezer szak- szervezeti tag adja, aki a megbeszélések, taggyűlések során bírálatot mond, javaslatot tesz az elkövetkezen­dő időkre. A választások technikai lebonyolításával ma már nem kell külön foglalkozni. Igen fontos, hogy a szak- szervezeti tagság a bizalmi értekezletektől kezdve ki­fejtse véleményét az elmúlt időszak munkájáról és te­gyen javaslatot a jövőre vonatkozóan. Az első válasz­tások már lezajlottak, de még ezután kerül sor a szak- szervezeti tanácsok, bizottságok megválasztására. A bizalom nagy szó. Igen fontos, hogy azok kerüljenek szakszervezeti tisztségbe, akik arra rászolgáltak, érde­mesek. Bodó János Mai szamunkban: Tanulmány a gyenge tsz-ekrői (3. oldal) A zeneiskola hangversenye (4. oldal) A padlásszoba lakói (5. oldal) Főiskola Gyarmaton? (7 oldal) Radar (11. oldal) A ZIM-ügy tárgyalása (12. oldal) (Koppány György felvétele) Blél-Yietiiam tuKsxiinoíef akar? SAIGON (MTI) A szombatra virradó éj­szaka a DNFF tüzérsége tűz alá vette a kormánycsapatok több állását a Saigontól Tay Ninh felé vezető úton. Az amerikai egységek Sai­gon környékén több kisebb partizáncsoporttal bocsátkoz­tak harcba, egyes helyeken pedig fegyverraktárakat fe­deztek fel. Az amerikai hadijelentés szerint a demilitarizált öve­zetben két jelentősebb inci­densre került sor pénteken: többek között tüzet nyitottal« egy amerikai megfigyelő gép­re. A B—52-es nehézbombázők pénteken este a Közép-Viet­nami Fennsíkon és Hűé térsé­gében szórták le bombater­hüket. Az AFP jelentette, hogy Dél-Vietnam fontolóra vett egy olyan javaslatot, amely­nek értelmében a párizsi ta­nácskozásokat három külön­böző értekezletre bontanák fel. Ba Luong, a dél-vietnami rezsim képviselőházának elnö­ke erről szóló decemberi ja­vaslatában azt indítványozta, hogy először Észak-Vietnam és az Egyesült Államok ta­nácskozzék a csapatok vissza­vonásáról. A második szakaszban a Hanoi és a saigoni kormány tárgyalna az Észak- és Dél- Vietnam közötti kapcsolatok­ról, míg a harmadik, utolsó szakaszban a saigoni kor­mányzat tárgyalna az ellen­zéki csoportokkal, köztük a nemzeti felszabadítási front­tal. Dél-vietnami politikai kö­rökben utalnak arra, hogy ezt a megosztást Ky alelnök su­galmazta. A dél-vietnami kormány­körökben úgy vélik, hogy a párizsi értekezlet ilyetén mó­dosítása lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy még Johnson elnök man­dátumának lejárta, azaz janu­ár 20-a előtt tűzszünetet ren­deljen el Dél-Vietnamban. A saigoni tervezet szerint a DNFF politikai pártként in­dulhatna a választásokon. A dél-vietnami fővárosban egyébként a javaslatok azért keltettek politikai vihart, mi­vel tavaly pontosan ilyen in­dítványokért ítélték ötévi börtönre Truong Dinh Dzu-t, az elnökválasztásokon várat­lanul nagyszámú szavazatot összegyűjtő békej elöl tét. 1969 első vasárnapja van. E napok sokaknál a tervez­tetés jegyében teltek. Volt, •iki jósolt; szerencsecsillag­ra függesztette tekintetét. A Playdate című nemzet­közi képeslap például ezt közölte Szerencsecsillag ro­vatában a január hónap várható eseményeiről azok számára, akik e hónapban születtek: Váratlan kelle­metlenség éri, amelyet ép­pen azok okoznak, akik­től a legkevésbé várja. De legyen elnéző és tapinta­tos. Súlyos gondolatait óva­tosan fogalmazza meg. mi­előtt leírja. Alakítson ki új Icapcsolatokat. Talán erre gondoltak azok is, akik új évet köszönteni vonültak tizenötezren a lon­doni Trafalgar térre, ahol összefogózva a híres skót dalt, A régi jó idők-et éne­kelték. Majd sokan hideg zuhanyra vágyva részt vet­tek a hagyományos fürdő­zésben a kutak jéghideg vi­zében. Bár nem tudni, a Az első vasárnap jó angolok kitől várták leg­kevésbé .kellemetlenségei­ket, amelyek 1968-ban ugyancsak jócskán érték őket. Mindenesetre, most óvatosan fogalmaznak, de nem tudni, hol keresik majd az új kapcsolatokat. Ha keresik. Dr. Philip Bláiberg min­denesetre keresi. Új év napján telefonon felhívta francia bajtársát. Father Damien Boulogne-t, akinek ha nem is egy év óta, szin­tén új szíve van. A bajtárs szó talán nem pontos, rrJ után Bláiberg szavaival él­ve, egyáltalán nincs baj az új szívvel, s ő niaga olyan erős. mint egy ló. Az öt perces telefonbeszélgetést a dél-afrikai Fokváros és Pá­rizs között a luxemburgi rádió is közvetítette, így mindenki hallhatta, az új- szívűeknek egyáltalán nem fáj a szívük a régiért. Blai- bergnek legfeljebb a foga fáj egy európai utazásra. Közölte, hogy tavasszal kontinensünkre látogat meg­inni egy pohár bort Father Boulogne-al. Persze, mond­hatják, könnyű annak, aki­nek az új évre új szíve van De mit csináljon az, aki csak a régivel rendelke­zik. Türelem. Erre figyelmez­tet a londoni slágerlista is, amelynek élén a „Lily the Pink” című dal áll rendü­letlenül. Scaffold-ék utol­só listavezető száma a „Thank You Very Much” volt — 1967. A liverpooli trió tehát kivárta. Köszö­nik szépen? 1969 első vasárnapja van. Türelem, várjuk ki az utol­sót. (tóth) Egészségügy- 1968 A Központi Statisztikai Hi­vatalban most állítják össze 1968 egészségügyi statisztiká­ját. Egyik legörvendetesebb adat, hogy tovább nőtt az él- veszületések száma. Az emel­kedés körülbelül 5 százalékos, s bár a halálozások száma is nőtt, a természetes szaporodás 3 százalékkal volt magasabb, mint 1967-ben. Az egy éven alul elhalálozottak száma, vagyis a csecsemő-halandóság tovább csökkent. Ezer élve születettből 35 halt meg egy­éves kora előtt. A halálokok között évek óta vezető szívbetegségekben 5 százalékkal többen haltak meg. mint egy évvel koráb­ban. A rákhalálozás az 1967- es szinten maradt, a fertőző betegségek, a gümőkór, vala- nint a tüdőgyulladás néhány százalékkal kevesebb áldoza­tot szedett, mint a megelőző évben. Elgondolkoztató viszont a halálos balesetek számának 9 százalékos növekedése. Ebben is külön helyet foglalnak el a közúti közlekedési balese­tek, amelyek a korábbinál 32 százalékkal több halálos ál­dozatot követeltek, és mint­egy 20 százalékkal több sé­rülést okoztak. A gümőkór elleni küzde­lem .szempontjából eredmé­nyes volt 1968: ma már ha­zánk minden tízezer lakosá­ból évente 13-an betegszenek meg tbc-ben, a halálozási arányszám — ugyancsak tíz­ezerre vonatkoztatva — 2,2. A legfontosabb fertőző beteg­ségek közül a dizentéria csak­nem 60 százalékkal több eset­tel szerepel a statisztikában, mint tavaly. Leküzdött betegségnek szá­mít a tavalyi hét megbetege­dés ellenére is a fertőző gyer­mekbénulás, továbbá a difté- ria. amely egész évben össze­sen 36 megbetegedést okozott. Jelentősen csökkent a sza- márköhögéses gyerekek szá­ma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom