Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-19 / 15. szám
Ezl inond'a a jogszabály! A polgári védelmi kötele- ztttseg szabályozásáról szóló 6H964 (11. 21.) Korm. számú rendelet. (Megjelent a Magyar Közlöny 1964. évi 11. számában). Meghatározza a polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség, az önkéntes kötelezettségvállalás. a polgári védelmi beosztás, illetve a szakszolgálatra kijelölés, a ki - • képzés és a gyakorlat, a PV szolgálat, a megjelenési és bejelentési kötelezettség, valamint a PV érdekvédelem fontosabb szabályait. Tartalmazza a polgári véd lem állam- iR87 >,atási. üzemi, hivatali stb. vezetőit megillető jogokat és a PY kötelezettség megsértésének : aukcióit. .4 polgári védelmi köt elevenség szabályozásáról szóló 6/1964. (11. 21.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 4 1964. (X IS.) HM számú rendelet. (Megjelent a Magyar Közlöny 1964. évi 64. számában.) Á polgári védelmi kötelezettséggel és a kötelezettség alóli mentességgel kapcsolatos részletes rendelkezéseket tartalmazza. Pontosan rögzíti a kiképzés és a gyakorlat, a polgári védelmi szolgálat. a szakszolgálati nyilvántartás, a polgári védelmi tevékenységre jelölés, mentesítés stb. szabályait és az ezzel kapcsolatos eljárásokat. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályok gyakorlati végrehajtásáról szóló 1965. évi 10. számú PVOP (törzsparancsnoki utasítás) külön kiadásban jelent meg). Meghatározza a polgári védelem államigazgatási, üzemi, hivatali, termelőszövetkezeti stb. szerveinek a polgári védelmi kötelezettségről ’szóló magasabb jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos feladatait, biztosítja a magasabb jogszabályok rendelkezéseinek egységes értelmezését, ezáltal a polgári védelmi szervek eljárásának egyöntetűségét. Lesz-e világtartalék ? Ü Thant, az ENSZ főtitkára a közelmúltban előterjesztett egy javaslatot, hogy körülbelül 1,5 milliárd dollár! értékben nemzetközi élelmiszer-tartalékot hozzanak létté. Ez a világtartalék, amely nagyobb részben gabonafélékből állna, U Thant szerint fedezni tudná a rövid időre szóló szükségleteket- és felhasználhatnák Katasztrófák esetén a bajba jutottak megsegítésére is. Az ENSZ becslése szerint a terv megvalósításához 2,2 — 3,52 milliárd nyugatnémet márkára lenne szükség. rolflári védelem* Eeypzerű eszközök is használhatók Gondoskodj unk állataink védelméről Mezőgazdasági területeken. főként a nukleáris fegyverek robbanása következtében szétszóródó radioaktív anyagok, valamint a mérgező és biológiai harcanyagok pusztító hatásaival kell számolnunk. Az állatállomány védelme az Istállókban .elhelyezett állatok esetében nagyobb fokú, mint a szabadiban levőké. Az épületeket határoló szerkezetek ugyanis a szétszóródó radioaktív por, valamint a mérgező és biológiai harcanyagok egy részét felfogják, hatásukat csökkentik. A védelem fokának további növelésére tehát az épületekben átalakításokat kell elvégezni, amelyek a radioaktív por, valamint a mérgező és biológiai harcanyagok bejutás; lehetőségének további csökkentését eredményezik. Az állatállománv védelme azonban csak úgy teljes, ha ugyanakkor gondoskodunk a takarmány és az ivóvíz védelméről is. Mezőgazdasági nagyüzemeinkben az állatállomány tartása, a takarmánykészletek tárolása és a vízellátás — a nagyüzem jellegénél fogva — sok vonatkozásban más módon történik, mint a kisüzemekben, a háztáji gazdaságokban. A védekezés gyakorlati teendőinek meghatározásakor ezeket a különbségeket figyelembe kell vennünk. Háztáji gazdaságokban a legkülönfélébb istálló-típusokkal találkozunk. A védelem szempontjából legzártabb építmények a szarvasmarhaistállók. A sertés- és baromfiszállások viszont eléggé „levegősek”, ezért védelmük is nehezebb feladat. A háztáji istá'lóicban nem szabad törekedni a teljesen légmentes lezárásra, A háztáji állatállomány védelmére olyan megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyeknél a külső szennyezett levegő a természetes szellőzés révén szűrt állapotban kerül be az istállótérbe. A háztáji gazdaságokban fellelhető anyagok felhasználásával a védelem érdekében a következő tennivalókat kell elvégezni: istállók, ólak előkészítése Szarvasmarha-istállók védelemre történő előkészítésénél legegyszerűbb módon akkor járhatunk el, ha az istálló ablakait kívülről és belülről belécezzük és a lécek közé, az ablaküregbe tömörített szalmát helyezünk el. Az ajtóra pedig zsákokból vagy zsákszövethez hasonló anyagokból függönyt készítünk és az ajtónyitást faltól falig ezzel fedjük el. A sertés- és baromfiszállásokat vegyük körül kukorica- szárral, és a tetőzetet is ebből alakítsuk ki. Támadás veszélye esetén az állatok száméra könnyen hozzáférhető módon 4—5 napra szükséges takarmányt és ivóvizet helyezzünk el az istállóban, ólakban. Atomtámadás után azonnal munkához látnak a mentesítő szakaszok. Képünkön: sugárszennyezett körzetben dolgoznak a különböző alegységek beosztottjai, az elsődleges életmentési feladatok végrehajtása céljából Vigyázzunk embertársaink életére Eredményes a 15 érás oktatás Tapasztalatok a salgótarjáni járásban Még 1964-ben megjelent a* a határozat, amely előírja a lakosság polgári védelm; tájékoztató oktatását. E szerint a lakosságot öt éven keresztül arányos ütemezéssel kell az oktatásba bevonni. Hogy hol tartanak az oktatásban, milyen tapasztalatokat szereztek eddig, erről beszélgettünk Sándor Lajossal, a polgári védelem Salgótarján; járási törzsparancsnokával. — A határozat értelmében mi is hozzáláttunk a lakosság 15 órás polgári védelmi oktatásához. A járás területén az elmúlt évvel együtt már 16 községben fejeztük be aj oktatást, s a résztvettek száma meghaladja a 21 ezer főt Csupán az elmúlt évben több mint ötezer embert vontunk be ebbe az oktatási formába. Az 1968—1969-es oktatási évben a salgótarjáni járásban bevonták ebbe a munkába a tanácsokon túl elsősorban a Magyar Honvédelmi Szövetséget és a különböző társszerveket is. Az oktatáshoz szükséges segéd- és szemléltető anyagokat még októberben a község rendelkezésére bocsátották, s ígv a feltételek minden tekintetben biztosítottak voltak. — Felméréseket végeztünk az idei oktatásról Is — folytatja a beszélgetést Sándor Lajos. Az idén mintegy 2200 fő vesz részt a 15 órás oktatásban, összesen 44 csoportban, 15 előadóval. Azokban a községekben, ahol időben hozzáláttak a munka végrehajtásához, már befejeződött az új oktatási év is. Jó eredménnyel. Vizsláson és Kis- hártyánban például százszázalékos volt a részvétel. Nagy- bárkányban és Sámsonházár. az oktatásban bevontak 98 százaléka jelent meg. Befejeződött az oktatás Karancs- berényben és Lucl’alván, a hó. nap végére eleget tesznek ennek a kötelezettségnek Kazáron és Kisterenyén is Ellenőrzéseink során megállapítottuk, hogy az oktatásokat kellően takarított és jól fűtött helyiségekben tartották. Nem volt tapasztalható, hogy a hallgatóknak állmok kellett volna ülőhely hl- ányában, mint ez korábban gyakori eset volt. Elmondhatom, hogv kulturált körülmények között folvt mindenütt aj oktatás. Az előadásokat zömmel a régebbi, tapasztalt előadók vezették és vezetik. Csupán Kisbárkányon. Bedenusztán és Márk házán kellett új előadókról gondoskodni. Az oktatás során azt is Évekig működő „radioaktív’"' égők Egy Düsseldorfban megtartott vegyészeti kongresszuson közölték, hogy a „radioaktív világítás” megvalósítása már nem késik sokáig. Radioaktív világítást elsősorban ott lehetne használni, ahol takarékoskodni Iceíl a villamossági berendezésekkel és az áramköltséggel, továbbá ahol állandó fényforrásra van szükség. A kongresszuson kifejtették, hogy a hagyományos energia, források fényterrtfelése csekély, A használatos villanyégők például az áramnak csupán 5 százalékát alakítják át fénnyé, a legújabb, nemesgázzal töltött égők legfeljebb 15— 20 százalékát. A villamosenergia többi része nem kívánt és felesleges hóvé alakul. A müncheni műszaki főiskolán megállapították, hogy az eddig ismert mintegy ezer radióizotóp közül csaknem tíz alkalmas arra, hogy „radioaktív lámpákban” fel lehessen használni. Az iparnak tehát olyan égőket keli maid előállítani, amelyek teljesen elszigetelik ar. izotópok radioaktív sugárzását. A második világháború óta már több mint huszonhárom esztendő telt el. Ennek ellenére még napjainkban is előfordul halálos kimenetelű robbanásos baleset, ami abból adódik, hogy a háborúból visz- szam&radt és fel nem robbant lőszerek az építkezések során, erdőben fakitermelésnél, szántóföldeken előkerülnek eddigi rejtekhelyeikről. A fel nem robbant lőszert szabadon hagyják, így a gyerekeknek lehetővé válik,..hogy azokkal játszadozzanak, dobálják, ütlegeljék. Ebből következik be általában a halálos kimenetelű robbanás. A tragédiákból okulva szükséges, hogy a lakosság megismerje a tennivalókat arra az esetre, ha fel nem robbant bombát, lőszert talál. Mit kell tennünk, ha felnem robbant lőszerf találunk, mit ír elő az idevonatkozó rendelet? Aki a háborúból elhagyott bármilyen robbanóanyagot — lőszert, bombát, aknát, gránátot stb — talál, vagy ilyenek hollétéről tudomást szerez, haladéktalanul köteles jelenteni a legközelebbi városi, járási tanács igazgatási osztályának, községekben a végrehajtó bizottság titkárának vagy rendőrségi szervnek. A baleset elkerülése végett a robbanóanyagot találó személy a bejelentés megtétele előtt köteles a helyszínen valamilyen szembetűnő megjelöléssel a robbanás veszélyére felhívni a figyelmet. Különösen sürgős esetekben közvetlenül a néphadsereg tűzszerész ügyeidének távbeszélőn, Budapest 202-601 számon lehet bejelentést termi. A robbanóanyag hatástalanítása és megsemmisítése a lűzszerész-járőr feladata. Más személynek, a robbanóanyaghoz nyúlni, azt helyéről elmozdítani nem szabad. Aki elhagyott robbanóanyagot talál a tragédiák megelőzése érdekében tartsa kötelességének, hogy bejelentést tegyen időben, az illetékes szerveknek. Ihrmincinilliós szervezet A Szovjetunióban a polgári védelem tagjainak kiképzését, körülbelül 30 millió tagot számláló önkéntes szervezet a DOSAAF irányítja. Bizottsága a polgári védelmi törzseivel, a Vöröskereszt és egyéb önkéntes szervezetekkel segítik a helyi iskolákat és a Szovjetunió minden polgárát, hogy a szükségesnek megfelelően elsajátítsák a tömegpusztító •ma- közök elleni védelem módszereit. Polgári védelmi felvilágosító munkában aktívan részt vesz a helyi sajtó, a rádió és az Instruktorok nagy csoportja. Fő szállítók a régi ismerősök Olvasóink kérdezik Az eddigi összeállításainkban több olyan szó hangzott el. amelyekre olvasóink választ kérnek. Szívesen teszünk énnek eleget, sőt az újabb kérdésekre is adunk majd választ. Mi a ballonszonda? A ballonszonda hidrogénnel vagy más, levegőnél könnyebb gázzal ’töltött léggömb, amelyet az ellenség különböző rendeltetéssel küld a magasba. Ilyen léggömböket használtak az amerikaiak a koreai háborúban a biológiai fegwerfajták szállítására és tévesztésére. Más esetekben az ilyen léggömböket propagandaanyagok (röplapok) szórására is felhasználták. Egy időben az ellenséges terület feletti hírszerzésre le alkalmazták. Újabban a meteorológiai vizsgálatoknál' alkalmazzák, a magasabb légrétegek tanulmányozásra. Mi a befogadási bizottság? A bizottság tagjai az adott közigazgatási terület — megye, város, járás, község — állami, tanácsi, társadalmi, tömeg- és szakigazgatási szervek és szervezetek vezetői, illetve képviselői. Ez a bizottság méri fel a befogadás lehetőségeit, szervezi meg a befogadás mechanizmusát, vezeti és irányítja a befogadást végzők munkáját. Mi a befogadási terület? Az a terület, ahol a veszélyeztetett városból kitelepülő lakosság tagjai a háború időtartamára elhelyezést nyernek. t tapasztaltuk, hogy a hallgatók szívesebben vették azokat az ismereteket, melyeket a gyakorlatban is be lehetett mutatni. Ilyenek például a különböző kötözés; formák bemutatása, azok gyakorlása, valamint a házilag és egyszerű módon elkészíthető szükség védőeszközök alkalmazásának bemutatása, használata. Továbbra is nagy az érdeklődés a polgári védelmi jellegű filmek iránt. A járási törzs tulajdonát képező ..Kötelességünk” című filmet legutóbb Lucfalván vetítettük. összegezve azt mondhatom, hogy a lakosság szívesen vesz részt az oktatásokon, s megértik annak fontosságát. Véleményem szerint a polgári védelmi oktatás eredményes volt a salgótarjáni járásban — mondotta Sándor Lajos járási törzsparancsnok. A vegyi fegyverek alkalmazását ismert nemzetközi egyezmények tiltják. Bár az USA ezeket az egyezményeket nem írta alá. 1943. június 9-én F. D. Roosewelt, az USA akkori elnöke ünnepélyesen kijelentette: ... az amerikai haderő soha nem fog mérgező harcanyagok alkalmazásához nyúlni, amennyiben ellene nem alkalmazzák ezeket...” Köztudomású, hogy sem a VDK, sem a DNFF nem nyúlt vegyi fegyverhez, az amerikai hadvezetés mégis gátlástalanul használja Vietnamban. Nem is tagadják, nagy hangon és cinikusan hangoztatják ....... a h aregázak alkalmazása a vietnami háborúban harcászati szempontokból szükséges, meggyorsítja a háború mielőbbi befejezését. . A vegyi mérgező harcanyagok második nagy. csoportját 1961 óta a növényzet elpusztítására használják. Fö célkitűzés a vietnami lakosság fő táplálékának, a rizsnek az elpusztítása, a gumiültetvények ég a gyümölcsök tönkretétele, a dzsungelek levéltakaróinak megsemTT|isítése, hogy a DNFF bázisait, összpontosítási körleteit felderítsék és megsemmisíthessék. A növénypusztító anyagok a herbicidek, a defóilántok és az arzénvegyületek. Ezek egyrészt a növényzet gyökérzetét támadják, anyagcseréjét gátolják, másrészt — a defó- liántok — a levél takaró lehullását, beszá vadasát idézik elő. Az arzénvegyületek az élő emberekre is rendkívül veszélyesek. A növényzetpusztító vegy; harcanyagokat elsősorban a nagyobb összefüggő növénykultúrák, ültetvények ellen alkalmazzák. Ahogy a közmondás tartja: „Madarat tolláról, embert barátjáról ismerik meg.” Az USA fő szállítója: a Német Szövetségi Köztársaság. Régi „ismerősökkel” állunk szemben. Már a második világháborúban tevékenykedtek, többek között a „Zyklon B”-típusú mérgező anyag előállításával foglalkoztak. mert nagy volt a koncentrációs táborok „fogyasztása”. Akkor az I. G. Farben, cég, a Farben Werk Hoechts A. G., a Badische Anilin und Soda Fabrik volt a szállító. A közvetítő szerepét újra az I. G. Far- beh régi amerikai marinere iátssza, a General Anilin and Film Corparation. A haszon mindkét fél részére dollármilliókkal mérhető... ■f «
