Nógrád, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

Env ű; sierveiet első éve A munkásmozqaíom harcosai — megyénk s*ü!öi»ei Csatorna az hálózatától A TÁSZI — Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda — 19fí7-ben alakult meg, s tavaly tovább bővítette és jóformán első ízben fejtette ki tevékenységét, ami igen sokoldalú. Szervezi és összehangolja a közös gaz­daságok értékesítési tevékenységét, a termelőüzemek kö­zötti közvetlen árukapcsolatokat, segítséget nyújt és tanács- csői szolgál az árukapcsolatokkal összefüggő kérdésekben stb. Fontos része ennek a termelőszövetkezeti árusítóhelyek folyamatos, rendszeres áruellátásának és választékának nö­velése. tét is. Jórészt ezekből a közös gazdaságokból származik a zöldség, a gyümölcs és a tojás nagy része. Amíg az áruellá­tásban biztató fejlődést értek el a szövetkezetek a TASZI közreműködésével, nem mond­ható még el ugyanez az ársza­bályozó szerep betöltéséről. Kétségtelen, hogy számos esetben kedvezően befolyásol­ták a MEK-árakat, azonban, — különösen a késő őszi és téli ellátás sorón — ez még nem érvényesül folyamatosan. Árubőség esetében a termelő­szövetkezeti áruk ára jelenté­kenyen alatta maradt a MÉK- á raknak. Saját szakállukra A TÄSZI tevékenységébe tartozik többek között a vál­lalatok. Intézmények közét­keztetésének áruval való se­gítése is. A múlt évben ezen a területen jelentős előrehala­dást ért el a megyei megbí­zott. A megyei építőipari vál­lalaton kívül számos ki.sebb- nagyobb üzemi konyha ellátá­sát segítette. Ugyanakkor a segédüzemi tevékenységet folytató termelőszövetkezete­ket támogatta termékeik me­gyén belüli, vagy a megyeha­táron túli eladásában. Néhány közös gazdaság pedig árube­szerzésre, a tevékenységi kör bővítéséhez szükséges eszkö­zök beszerzésére kérte fel a TÁSZI megbízottját. Így pél­dául a saécsényfelfalui szövet­kezet használt zsákok, a luc- falvi közös gazdaság dagasz­tógép, a savanyítóüzem ré­szére pedig gépi gyaluk be­szerzésére adott megbízást. Az sem véletlen, hogy a ter- metAszö vetkezeti standokon Fölrázta a piacot A megyében csak 1968 ta­vaszán kezdte meg a működé­sét a TÁSZI megyei megbí­zottja. Ténykedése kezdetben korántsem volt annyira gaz­dag, mint az országos háló­zaté, de jelentős a fejlődés. A TÁSZI és a termelőszövetke­zetek kapcsolata kétoldalú, te­hát nem közömbös, milyen magatartást tanúsítanak a termelőüzemek. Számos kö­zös gazdaság vezetője még nem élt a szervező iroda által biztosított lehetőségekkel, nem vette igénybe a TÁSZI szolgáltatasait. Vagy ha igen, a megyei megbízott kikerülé­sével. Persze több kapcsolat alakult ki, amikor a szövetke­zetek exportszállításra, értéke­sítésre törekedtek, s ez eset­ben közvetlenül az iroda köz­pontjához fordultak. Mit eredményezett a TÁSZI közvetlen jelenléte a megyé­ben? Az eredmény döntően a piaci áruellátás mennyiségé­nek és választékának jelentős javulásában mérhető. A sal­gótarjáni pácon működő — hat állandó és három idősza­kos: — termelőszövetkezeti stand, áruda érdekképviselete mellett eredményes árukap­csolatok alakultak ki. Ezek a szövetkezeti árudák csaknem hétmillió forint értékű árut értékesítettek. S ez csaknem hárommillió forinttal több mint az 1967-es év azonos időszakában. A forintösszeg önmagában keveset mond a háziasszony­nak, aki a piacon mindenek­előtt zöldség- és gyümölcstö­meget szeretne látni, mégpe­dig gusztusos, friss árut. Nos, anélkül, hogy tonnákban, vagy vagonokban fejeznénk ki a tavalyi forgalmat, azt méltán mondhatjuk: a TÁSZI megyei megbízottjának mű­ködése „felrázta” egy kissé a piacot. Habár elsősorban a megyén belüli közös gazdasá­gok áruinak értékesítése a cél, sikeresnek bizonyult a me­gyén kívüli termelőszövetke­zetek bekapcsolása a város, a bányavidék lakosságának ellá­tása érdekében. A megyei ter­melőszövetkezetek, mint pél­dául a ceredi, a pilinyi, a szécsényfelfalui, a kazári stb. — amelyek nem rendelkeznek önálló elárusítóhellyel — hasznosan segítettek a zöld­ség-gyümölcs választék bővíté­sében. Míg a lucfalvi, a pász­tói, a mohorai és a terénvi kö­zös gazdaság saját árudájában foglalkozik értékesítéssel. Habár jóval több termelőszö­vetkezetünk bekapcsolódhat­na az értékesítésbe, mégis di­cséretesnek jellemezhető a fel­sorolt gazdaságok törekvése. Segítség a v eladáshoz \ TÁSZI megyei megbízott­ja — a piaci felügyelettel kö­zösen — eredményesen kap­csolta be az ellátásba a me­gyénkén kívüli boldogi, gyön­gyöspatai, hevesi, tiszakécskei es törted termelőszövetkeze­olcsóbb cirokseprőt lehet kap­ni, mint a háztartási boltok­ban. A TÁSZI közreműködé­sével ötezer kiváló minőségű cirokseprőt szállított az erdő­kövesd i közös gazdaság a me­gyébe. A TASZI megyei megbízott­jának eddigi tevékenysége érezhetően befolyásolta a pia­ci ellátást és biztató kezdeti eredmények jelentkeznek a termelőszövetkezeti árukap­csolatok alakulásában. Sok munkával járó, tiszteletremél­tó eredmények ezek — azon­ban még nagyon a kezdet­kezdetén tartunk. A termelő- szövetkezetek közül jó néhá- nyan inkább a „saját szakál­lukra” üzletelnek, nem veszik igénybe a TÁSZI segítségét. Lehet azonban, hogy ennek az információ-szegénység is oka. A TÁSZI „híradója” esetleg nem jut el minden gazdaság­ba, de a megbízott lehetőségei is igen korlátozottak. Csak egyetlen tényt ezzel kapcso­latban: Bohati Istvánnak, a TÁSZI megyei megbízottjának még annyi helye sincs ahol a levelezését nyugodtan lebo­nyolíthatná, hogy a telefon­ról, már ne is beszéljünk. Az új gazdasági mechaniz­mus a TÁSZI számára is ki­jelölte a feladatokat. A keres­kedelmi szervezet — amely a termelőszövetkezetek érdek- védelmét tartja szem előtt — végzi is a munkáját a megbí­zások alapján. Csak legyen megbízás! Ez viszont a ter­melőszövetkezetektől, az or­szágos információk számától és megbízhatóságától függ. Bízvást kijelenthetjük, hogy a TÁSZI rászolgált a bizalom­ra; amit számos termelőszö­vetkezeti vezető igazolhat. S az idén még gyümölcsözőbb lehet ez a kapcsolat, csupán kölcsönösebb törekvés szüksé­ges hozzá. Pádár András Mezítlábas orvosok" Kínában A kínai lapok a napokban egy mosolygó mezítlábas lány képét közölték, amint parasz­tok egy csoportjában a rizs­földön ül. Lábánál vöröske­reszttel megjelölt fémdoboz áll. A kép felirata szerint a lány egyike azoknak az újfajta „mezítlábas doktoroknak”, aki­ket a falvak lakosságának gyógykezelésére irányítottak. A „doktor” kifejezésnek Kí­nában meglehetősen laza ér­telme van. A főiskoláról ép­pen kikerült, egy- vagy két­éves kollégiumi tanulmányt folytatott fiataloknak diplo­más orvosok „gyorstalpaló” kiképzést adnak a falvakban. Ennek az a célja, hogy le­küzdjék a megfelelően képzett orvosokban mutatkozó króni­kus hiányt. Ezt a hiányt még súlyosbította a hároméves kulturális forradalom során az orvosi főiskolán folyó hatalmi harí. A heves frakcióharcok és annak következtében, hogy az országot bejáró vörösgárdisták széthurcolták a betegségeket, erősen növekedett azoknak a betegeknek a száma, akik a kulturális forradalom heve­sebb időszakaiban orvosi ke­zelésre szorultak. A helyzetet még súlyosbította a korszerű gyógyszerek elégtelen volta. A sebészet Kínában már nem az orvosok kizárólagos előjoga .Az egyik pekingi lap jelentése szerint „jó néhány ápolónő képes vakbél- és sérvműtétre és egyes ápolónők még agyműtétet is képesek végrehajtani”. Hangot kellelt adni a népnek., Ma Lánn lajtai azt mondani a karancs­lUd sem linet aljai Nagg Mihdlyról> hogy öreg ember lenne. Igaz, 68 esztendős, de szellemileg teljesen, fiatal, friss. Ahogyan mondja 38 évet és négy hónapot töltött le a bányában. Állandóan a föld alatt dolgozott. Volt vájár, az 1950-es évek elején pedig ak­nász, 1954-ben rokkantsági nyugdíjjal vonult nyugalomba. De csak a bányától. Vállalta azt, amit minden falun lakó kommunista vál­lalt: érvelt, agitált a közös gazdaság, a ter­melőszövetkezet megszervezése mellett, ami­nek nemcsak tagja, hanem sokáig pártalap- szervezeti titkára is lett. — Hosszú az én életem története — em­lékezik vissza barátságos otthonában. — Ta­lán ott kezdeném, hogy alig voltam tizenhat esztendős, amikor már tagja lettem a szak- szervezetnek A Tanácsköztársaság idején pe­dig éppen részt vettem azon a gyűlésen Sal­gótarjánban, ahol Kun Béla beszélt a mun­káshatalomról. Szólt ó az orosz példáról, meg arról, hogy itt is a dolgozó népnek kell ke­zébe vennie a hatalmat. Fiatal voltam még, alig tizennyolc éves. Nem sokat értettem a beszédből, ám később annál többet haszno­sítottam Kun Béla szavaiból... Nagy Mihály mai szavait hosszú évtizedek tettei bizonyítják. A Tanácsköztársaság bu­kása után 1922-ben ég 1924-ben is ott talál­juk a nógrádi bányászok sztrájkmozgalmá­ban. Szervez és irányít. — A legemlékezetesebb sztrájk szerintem az 1929-es volt. Előtte röplapokat osztottunk szét a bányászok között. Egy esetben a zsi­dótemplom mellett volt találkozóm Salgótar­jánban egy elvtársnővel. Más alkalommal a baglyasaljai elágazónál egy elvtársammal. Ismertető jel: szekfű a gomblyukban. Sze­mélyesen egyiket sem Ismertem. Az illega­litás a legszigorúbb konspirációt követelte. Mi hordtuk a röplapokat, Hován József elv­társunk meg még kisebb csoportoknak osztot­ta szét. Andó János elvtárs Csehszlovákiából hozta a kommunista sajtótermékeket. Ter­jesztettük Gusztáv-aknán, Rau-aknán egya­ránt — Szóval az 1929-es sztrájk. Délutánra kel­lett volna műszakba mennem. Az illegális párttagokat felszólították arra, hogy menje­nek ki a bányához már reggel. Hangot kel­lett adnj a népnek, a párt utasítására ie^ kot­lett állítani a munkát. Sikerült... ez a sztrájk a nógrádi szénme­dencében. Nagy Mihály, ég több társa pos­tán, kapta a vállalati felmondást az igazga­tóságtól. Kenyér és munka nélkül maradt. Pedig a gyermekek várták a betevő falatot. Munka, kereseti lehetőség pedig sehol... — 1930 januárjában többen elhatároztuk, hogy Belgiumba megyünk. Egy ott élő elv- társunk elintézte a letelepedési engedélyt. Ez az út sem sikerült. Már a második műszak­ban meghalt a bátyám, Miklós. Kő esett rá Több hétig tartott a bányában. Ott találkoztunk Szalvai Mihály, meg Fetrics János elvtársakkal, ök biztattak. Marx-iskolára jártunk, meg a Párizsból ka­pott sajtótermékeket terjesztettük. Később én is balesetet szenvedtem. Eltört a jobb láb­fejem, Dolgoztunk mi bányában, gyárépítésén, de a rendőrség mindig a nyomunkban volt. Mit lehetett7 mást tenni? Hazajöttünk ... Mi várhatott Horthy Magyarországán egy illegális kommunistára? Az üldöztetés, a munkanélküliség A pártmunkát azonban folytatták visszatérésük után is. Ha kapott is munkát néhány hónapra, rövid idő után leszámolták a bányától. Pedig a három gyer­mek ... Nagy Mihály életében még több fontos ál­lomás volt — Közülük talán egyik legérdekesebb a karancslejtősi ellenállás — mondja a beszél­getés során. — Bementünk a bányába, több mint háromszázan Voltak közöttünk karancs- aljaiak, lapujtőiek, baglyasiak. meg szökött katonák. Volt fegyverünk, élelmünk. A fa­siszták. a németek, meg a csendőrök meg­tudták, hogy. a bányában vagyunk. Többször felszólítottak: hagyjuk el a bányát. Amikor aztán kikapcsolták a villanyt, leálltak a ven­tillátorok, nem volt levegő. A légaknán meg könnyfakasztó gázt nyomtak a vágatokba. Nehéz helyzetbe kerültünk. Ki kellett jön­nünk ... Hej, azok a kihallgatások . . . Sok embert vertek félholtra bottal, szeneslapáttal, meg szíjjal. Négyet kj is végeztek közülünk a salgótarjáni laktanyaudvaron ... Elhiszi, hogy nagyon vártuk a szovjet hadsereg ka­tonáit? Amiért évekig illegalitásban dolgozott Nagy Mihály, az 1945-ben valóság lett. A felszaba­dult községben feleségével együtt ott volt a párt alapítói között — A párt először a szakszervezetbe kül­dött, ott lettem vezető, csak később kerültem a pártvezetésbe. Av álat id tár az ember feje felett ti* cici ci/ai Nagy mháiy a bányá­ban is megállta a helyét, ezért lett aknász. A vizes, nedves bánya kikezdte az egészségét, megrokkant. Mindig hű volt a párthoz. Ezt a későbbi években is bizonyította. A termelő- szövetkezet pártti tk áraként tevékenykedett évekén kfresztül. — Amit tettem, meggyőződésből tettem — enüékezik. Előveszi kitüntetéseit. A dolgo­zó nép. a párt, a kormány nem feledte el cselekedeteit. Kettőre nagyon büszke. Az egyik, a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata, amit munkássága elismeré­séül kapott. A tnásik, — s talán erre a leg­büszkébb. a Szocialista Hazáért Érdemrend, amit a párt megalakulásának 50. évforduló­ja előestéjén vett át. Azért a munkáért, amit a párt illegális és legális éveiben a dolgozók érdekeiért fejtett ki. Somogyvári László J&aeátnők. egymás kötött Két barátnő beszélget. — Annyi idős vagyok, amilyen számú cipőt viselek. — Érdekes. Hány éves vagy, tu­lajdonképpen? — 36. — ö, te szegény, hogy szoríthat téged az a cipő!. • LENIN-MŰVEK MINIATŰR KIADÁSBAN Véradók két hete A megyei Vöröskereszt ja­nuár két hetében három he­lyen rendezett véradónapot. Nádújfalun és Nagybátony fa­luban több mint 180-an adtak vért. Salgótarjánban a ZIM- ben — itt a dolgozók 10 szá­zaléka véradó — 273-an adtak vért. Teljes létszámmal vett részt a véradásban a gyár csiszolöbrigádja Sztrehó Bar­nabás kiváló véradóval az élen. Kitettek magukért a kulcs- niűhely és a zománcozó dol­gozói- is. A vállalat vezető miszaki emberei is a véradók között voltak. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent mini­atűr kivitelben Lenin: „Az ál­lamról” című munkája. A 45x 65 mm-es kötetet Lenin « egy-egy munkájával, to­vábbi hat hason­ló méretű kiad­vány követi, kö­tetenként ötezer példányban Temssnk m &€old Az osakai világkiállítás szer­vezői fel akarják kérni az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy az 1970. március 15-én megnyíló kiál­lításon mutassanak be néhány „Hold-követ”. Remélik ugyan­is, hogy a két nagyhatalom valamelyike, vagy mind a kettő az év folyamán megveti a lábát a Holdop, ahonnan ily módon legalább két tonna anyag kerül Földünkre * A NASA megígérte dr. H. B. Wiiknek, a Finn Tudomá­nyos Bizottság tagjának, hogy 10 grammot átad abból a „Hold-mennyiségből”, amit az első amerikai expedíció hoz majd magával. A finn tu­dós azért kért 10 grammot, mert ez az a minimális meny- nyiség, amelynek alapján meg lehet állapítani a Hold anya­gának összetételét. Az elem­zést rajta kívül még négyen — két amerikai, egy angol és egy kanadai tudós — fogják elvégezni. Dr. Wiik szerint az első Hold-minták „fantaszti­kus geológiai és tudományos távlatokat nyitnak meg, mert a világegyetem megismerésé­nek kulcsét jelentik.” Az anyagmintákat egy hónapig „vesztegzár” alatt tartják majd Houstonban, s csak az­után kerül sor szétosztásukra. •k A Hold aszimmetrikus és a Föld felé eső része kissé nyúj­tott — állapították meg az Ukrán Tudományos Akadémia obszervatóriumának munka­társai. A Hold-felszínen talál­ható magaslati pontok közül 1200-at vettek tüzetes vizsgá­lat alá szovjet, amerikai és osztrák tudósok által kapott adatok alapján. Elkészült a Hold látható felének térképe, amelyen a felszín abszolút magassága minden félkilomé­teren jelölve van. A Hold kü­lönben az egyenlítőjéhez^ központi meridiánjához és sikfelületéhez viszonyítva aszimmetrikus. A Hold alak­jának pontos meghatározása segítségünkre lehet keletkezé­sének és fejlődésének tanul­mányozásában. Egy londoni ingatlanügynök, John Harrison, arra kérte a törvény képviselőit, tájékoz­tassák , milyen lehetőség van arra, hogy majdan parcellá­kat vásároljon a Holdon. Hogy hangsúlyozza szándéka komolyságát, hozzátette: „1910-ben bizonyos személyek Havannában olyan ingoványos területeket vásároltak, me­lyeknek megművelése akkor teljesen lehetetlennek látszott. S ma ezek az emberek multi­milliomosok. A Hold-parcellák gazdasági hasznát én bizonyá­ra már nem fogóm látni, de talán az unokáim. déduno­káim. ..” NÓGRÁD — 1969. január 19., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom