Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
Vendégszerető, szorgalmas község Piliny, a Szécscnytől Salgótarjánba vezető útvonal közelében, a Várhegy tövében fekszik. Az erdőktől koronázott dombok között fekvő község mai lakói elégedett emberek. Csupán egyetlen dologgal nem tudnak megbarátkozni: miért települtek az ősök a főútvonaltól távolabb. Hasonlóan sok más községhez, Piliny is a fejlődés útján halad, ám lakói nemegyszer jegyzik meg kesernyésen: „Ki kellene tolni ezt a községet a főútig, akkor nekünk is jobb lenne.” Kétségtelen, a közlekedés szempontjából nem előnyös ez a kitérő. De végre elkészült a portalanított bekötő út, s a buszvezetők is szívesebben hajtanak be a községbe. Nógrádot általában vendégszerető emberek lakják, de Pilinyben még ezen is túltesznek. Az idegent kellő tisztelettel fogadják, s ha segítségre szorul, nem fukarkodnak megtenni ezt. Szorgalmas, iparkodó nép lakja a községet. Jelentős részük „kijár”, s a közeli iparvidéken keresi a megélhetést. De sokan dolgoznak a helybeli termelőszövetkezetben, amely mind biztosabb megélhetési forrása a pili- nyi embernek. Ezekről a vendégszerető, szorgalmas emberekről szólunk írásainkban. A tanácstagok naponta felkeresik a tanácsházán a vb elnökét és megbeszélik, mit tapasztaltak körzetükben. Ezen a délelőttöt) Pintér Lajosné és Ruzsinszki József érkezett a tanácsházára. A községt'ejlesz- tésről tárgyaltak Eldőlt a vita A község főutcáján a járda építését sokáig gátolta, hogy Eged Bertalan, özv. Varjú Lászlóné, de legfőképpen Juhász Sándor nem voltak hajlandók a járda vonalába eső kerítésüket lebontani és beljebb vinni. Már úgy látszott, hogy pörösködésre kerül sor. Eged és Varjúné arra hivatkozott, csak akkor hajlandók kerítésüket lebontani, ha Juhász is lebontja. Juhász Sándor, a község neves földművelő embere belátta, hogy nincs értelme veszekedni. Lebontotta a kerítést. A tanács pedig néhány méterrel beljebb felépítette neki. Egednek is és Varjúnénak is segített a tanács. Anyagot adott és azóta helyreállt a békesség. Megalapozott a tsz jövője A piliny} termelőszövetkezetben Bozsik Béláné főkönyvelő két számmal illusztrálta a közös gazdaság fejlődését. Néhány évvel ezelőtt még a tizenhárom forintot sem érte el a munkaegység értéke, jelenleg csaknem ötvenöt forintot ér egy munkanap. A számok mögött azonban sok-sok munka, erőfeszítés rejtőzik. Számottevő fejlődés azonban csak az utóbbi egy-kót évben következett be. Sokat segített a termelőszövetkezeten az ártámogatásos állami támogatás bevezetése, amivel a vezetők jól gazdálkodnak. Pilinyben azt tartják: „A kormány adja a jó rendeleteket, bolond, aki nem él velük.” Kétségtelen, hogy ki is használnak mindenféle lehetőséget, amivel növelni lehet a gazdálkodás eredményességét, fjff Rendbe is hozták annyira a közös gazdaságot, hogy biztonságos alapokkal kezdhetik a következő évet is. Bórák János tsz-élnök szerint négy alapvető oka van a fejlődésnek. Növekedtek az átlagtermések, tovább gyarapodott a géppark, módosították a vetésszerkezetet, és bevezették a készpénzfizetéses munkadíjazást. Nem kell különösebb magyarázat, hogy az okok mögött jól szervezett, időben és kellő gonddal elvégzett munka húzódik meg. Boszorka-völgy A N0GRÄD-napok során a legtöbb községben találkozunk érdekes dűlőnevekké’ vagy furcsa utcanevekkel. Pilinyben a jelenlegi Dózsa György útnak alakult érdekesen az elnevezése az évek során. Körülbelül egy évtizeddel ezelőtt még Boszorka-völgynek nevez- ■ ék. Állítólag azért, mert az erre hazatérő bányászok boszorkányokat láttak éjszaka. A rossz nyelvek viszont azt suttogják, hogy azok a bányászok, hogy is mondjam, szóval emelkedett hangulatban tértek haza. Később Boldog-völgynek nevezték el, mivel ezen a részen épült a legtöbb új ház. A jó pilinyiek erre a részre építették fel a falusi palotákat. S akinek ilyenre telik, elhiszem, hogy boldog. A község- rendezés során kapta azután ez a terület a megtisztelő mai nevét. Bár az az igazság, hogy Pilinyben még mindig csak így emlegetik: „Ott lakik a Boszorka-völgy ben”. Bórák János, a termelőszövetkezet elnöke, aki immár hat éve tevékeny részese az eredményeknek Azt sem tagadják azonban a pilinyiek, hogy még számos gondjuk is akad. Ilyen többek között az állattenyésztés rendezetlensége. A major elavult, régiek az épületek. Ez gátolja az állattenyésztés okszerű fejlesztését, s a jobb eredményeket. Hasonló okok miatt került veszélybe a tbc-mente- sítés eddigi eredménye is. Az újabb épületekhez azonban kevés még a közös gazdaság saját ereje, a hitel megszerzése viszont bizonytalan. Hanzélik Ferenc f őagronómus — aki nemrégiben került Pilinybe a szakvezetés erősítése érdekében — azonban hizakodik. S ha jelentkeznek is átmeneti nehézségek, ez a bizakodás jogos. Az állattenyésztésben olyan lelkes szakember tevékenykedik, mint Varga József agro- nómus, aki erőssége a szakirányításnak. A szövetkezet jövője viszont megalapozott, így remélhető, a jövőben több jut az állattenyésztésre is. Jojjfos kérés Földtörvény és mentesítés Pilinyben is jó ütemben halad a földtörvény végrehajtása. A község földterületeit már felülvizsgálták, s megállapították, melyek azok a földterületek, amelyek a kívülállók tulajdonában, de a termelőszövetkezet használatában vannak. A vizsgálat eredményeképpen már több kérelem érkezett a járási földhivatalhoz a mentesítés érdekében. A földhivatal egyik munkatársa éppen ottjártunk, alkalmával ellenőrizte a kérelmek jogosságát, s egyeztette a tanáccsal a további tennivalókat. Szeri Ferencné: Legnagyobb gond, hogy községünkben nincs óvoda és nem tudjuk kire hagyni az óvodás korú gyerekeket Nem nagy dolog? Mariska néni csak nagyon nehezen nyilatkozott a Vörös- kereszt munkájáról. Azzal hárította el az érdeklődésünket, hogy nem nagy dolog, amit ők tesznek. A község vezetőinek azonban más a véleményük. A száztíz tagú szervezet, amelynek a titkára Le- hoczki Barnáné s az elnöke Mariska néni, azaz Báli Istvánná, nagyon sokat tesz a községért. Ha a művelődési otthonban takarítani kell, jönnek a vöröskeresztesek: Társadalmi munkát kell végezni a községben, elsők a vörösl^eresztesek. Kétségtelen, hogy ezeknek a lelkes asszonyoknak köszönhető, hogy rend és tisztaság uralkodik a községben, de kiváltképpen a Dózsa György úton. Számos ház viseli a „Tiszta udvar, rendes ház” kitüntető táblát. Miért nem kapnak ? A községbelíek közül többen panaszkodtak a hiányzó busz-váróra, a járdára, útra, de az ellátással elégedettek az emberek. Azt mondják, hogy mind a vegyesboltban, mind az italboltban jó az ellátás, udvarias a kiszolgálás. Amit meg lehet kapni a járási székhelyen, Pilinyben is megtalálják a vásárlók az üzletben. Legyen az élelmiszer vagy iparcikk. Ha valamit mégis szóvá tettek — ezt is Juhász Árpád üzletvezető — ez a déligyümölcsök hiánya. A pilinyiek is szívesen vásárolnának narancsot, fügét vagy datolyát, banánt. Ám nem kapnak. Az üzletvezető maga sem érti, miért nem szállítanak községi üzletbe is ezekből a finomságokból. Legalább az ünnepekre, mert ha ilyesmit kapnának, egyébként is ünnepnapot jelentene. A tanácstag asszony A hatos huszár A tanácsháza előtt találkoztunk Vitovszki Pállal. Köpcös, tömzsi ember. Sima az arca, pedig már 71 éves. Még mindig arra a legbüszkébb, hogy valamikor a hatos huszároknál szolgált. — Én azért nem öregszem meg, mert hatos huszár voltam — húzta ki magát. — Pali bácsi most mivel foglalkozik? — Fiam, éppen azért vagyok itt — néz a tsz irodája felé —, adjanak nekem is munkát. Tudok én dolgozni. Segítenek-e? Nem tudtunk hirtelenében választ adni. Beszélnünk kellett z elnökkel. Azt mondta, rendben van, adnak Pali bácsinak munkát. Ennyiben segítettünk. Szak mun k ás-jelöltek „A mi termelőszövetkeze- -1 tünkben törődnek a szakmunkásokkal is” — vélekedett Ha- bony Ilona, amikor a közös gazdaságban összetalálkozunk. A pilinyi szövetkezetben minden évben végez egy-két szakmunkás. Ez jelentős a szakmai színvonal növekedése és az utánpótlás szempontjából is. Az állattenyésztésben jelenleg két kislány, Habony Ilona és Cingel Margit tanul az idén. Mindketten szarvasmarha-tenyésztők lesznek, ha befejezik a tanulást. Az iskola befejezése viszont már nincs messze, mert már harmadik éves tanulók. A két kislány szorgalmára és szakértelmére jellemző, hogy már rájuk bíz- Nálunk törődnek a fiatal ták a borjúnevelőt, ahol négy- szakmunkásokkal — mondja vennégy kisborjút gondoznak Habony Ilona Kút és járda A Béke úton láttuk, hogy a járda egy régi kerekes kútba torkollik. Aki folytatni kívánja útját, le kell lépnie a járdáról a sárba. A tervezők sokat gondolnod lak, hogy a járdával hogyan kerüljék id a kutat. Mivel más lehetőséget nem találtak, úgy döntötték, a kutat kell elvinni az útból. De a kút Visnyár János tulajdona, ő Repítette még annak idején. Nem hajlandó megsemmisíteni csak auban az esetben, ha megfelelő földdel kártalanítják. Körülbelül tíz négyszögölről lehet szó. Képtelenség Visnyáréknak kihasítani valahol azt a néhány1 négyszögölt. A kutat mindenképpen el leéli az útból távolítani. Az egész utca lakóinak érdeke így kívánja. Pintér Lajosné, a község népszerű Juliska nénije ma a legelfoglaltabo asszony a faluban. Negyvenöttől párttag, a XI. körzetnek a tanácstagja. Sűrűn felkeresik a választópolgárok. Szemtanúk voltunk, amikor Kálmán Jjmbrusné kérte, hogy telefonáljon az orvosnak, mert a férje beteg. Juliska néni készségesen rendelkezésre állt. — Szép munka az emberek ügyeinek intézése, de bele lehet ebbe fáradni is. Megtudtuk a faluban, hogy Juliska néni még soha nem mondta sen- ■ kinek, hogy fáradt, nem nyiXjt ,segítséget. Most azért harcol, hogy a művelődési otthonban létesítsenek egy büfét, ahol üdítő italokat, süteményeket lehet vásárolni. — Tudja, kérem — mondja — igénylik a fiatalok. Ha nincs büfé, mennek a kocsmába. Ezt nem akarjuk. Szép klubhelyiségünk van. Tervezzük, hogy korszerűsítjük. Egy büfén már nem múlhat, hogy ott jól érezzék magukat a fiatalok. Várják, hogy az fmsz rövidesen megvalósítja. Panaszosok a fogadóórán A tanácstagok szorongatott helyzetben vannak Pilinyben. A választópolgárok minden körzetben azt kérik, hogy a főúti elágazásnál építsenek autóbusz-várót. Czibulya Pál tanácstag mondta el, hogy a lakosság felajánlotta, anyagi támogatást is adnak és társadalmi munkával is segítik a váró felépítését. A község dolgozóinak indokolt a kérése. Kérjük az illetékes AKÖV-ve- zetőket, hallgassák meg a község jogos kérését. Pilinyi olvasóink egyéni pa- ßuiszaik mellett többen közérdekű panaszokat tolmácsoltak. A «•enju út lakói nevében mondta el Ruzsinszki Zoltánná, hogy mivel egy élelmiszerbolt van a községben, s ez hozzájuk nagyon távol esik. képtelenek megoldani, hogy naponta friss kenyérhez jussanak. Ugyanis a nagy távolság miatt kénytelenek egy hétre való kenyeret egyszerre megvásárolni, mert naponta nem tudnak bejönni érte a falu központjába. Így bizony a friss kenyeret szerető kisgyermek csak száraz kenyeret majszolhat. Kérnek egy olyan boltot, ahoi naponta friss kenyeret és tejet kaphatnának. Ugyancsak megnehezíti a háziasszonyok dolgát a húsbolt hiánya. Ha húst akarnak vásárolni, utazniuk kell Szécsénybe vagy Endrefalvára, s nem egyszer fordult elő, hogy mire Endrefalvára érnek nem jut hús a pilinyi eknek. A fiatalság nem találja fc: magát a községben, a meglevő kultúrotthon és filmszínház kevés szórakozást nyújt. Cukrászdát szeretnének, ahol kulturált körülmények között a fiatalság szórakozhatna. Ehhez készek társadalmi munkával is hozzájárulni. De még maradjunk a fiatalok gondjainál. Szívesen maradnának a községben, ha munkalehetőséget teremtenének fiatal asszonyok és lányok részére. Szeretnék, ha a meglevő kastélyban könnvűipari üzemet létesítene akár a tanács, akár a termelőszövetkezet.- tj Szép eredmények5 biztató jövő Rajkó Lajost közel két esztendeje választották meg a községi tanács vb elnökévé. A falu szülötte, jól ismeri az em- befeket, azok is őt. A tanácselnöknek nincs könnyű dolga. A pilinyiek igényes emberek. A község lakóinak jó anyagi helyzetét bizonyítja, hogy tíz év alatt száz új házat építettek. Az idén is körülbelül egymillió 200 ezer forintot helyeztek a takarékba. Kevés a községi tanács költségvetése: mindössze 36 ezer forint. Ennek ellenére rohamos léptekkel fejlődik Piliny. A főútvonalról két irányból új, korszerű bekötő utakat építettek. Erre a célra az államtól mintegy 4,5 millió forintot kapott a község. A Dózsa György úton 600 méter, a Szécsényi úton egy kilométer, a Szoros utcában 300 méter hosszúságban felújították az úttestet és járdákat építettek. Korszerűsítették a villanyhálózatot is. A régi 50 lámpatest helyett ma 80 világítja meg a falut. Van egy trafóállomásuk, erre is egymillió forintot fordítottak. A község víztelenítése most a legnagyobb gondjuk. A Dózsa György úton 600 méter hosszúságban árkot ástak. Most tárgyalnak a községet átszelő patak rendezéséről. A közúti igazgatóság felajánlotta, hogy a meder nyugati oldalát megcsináltatja. A keleti oldalt a lakosságnak kell vállalni. A tanácselnök bizakodik, hogy ezt is elvégzik. Foglalkozik a községi tanács egy másik tervvel is. Kisebb, 30—40 női munkaerőt foglalkoztató ipari üzemet szeretnének létesíteni. Megfelelő helyiséggel rendelkeznek. Szívesen vennék, ha valamelyik vállalat letelepedne a faluban. Hasznos, sok tapasztalam, n, ujtó órákat töltöttéi, munkatársaink a piliny. emberek között, Meggyőződtek róla, hogy a pUi- nyiek — fiatalok és Idő. sek egyaránt — igényesek. Igyekszenek lépést tartam korunkkal. Sokat és keményen dolgoznak megélhetésükért, otthonukért, községükért. Az e közösségről szóló írásokat Bobál Gyula í és Pádár András írták, a fényképeket Koppány György készítette. A panaszokat Tóth Lajosné hallgatta meg. és továbbítja az illetékesekhez elintézés cél , jából. Munkatársaink az idén már nem látogatnak el egyetlen községbe sem NÖGRÁD-napra legközelebb tehát már csak az új évben kerül sor, amelynek pontos időpontjáról és helyéről később tájékoztatjuk olvasóinkat. Ugyanakkor arra már most is felhívjuk a figyelmet, hogy a NÖG. RAD-napok oldal-összeállítását a jövőben nem csütörtökön, hanem szombatonként közöljük. I
