Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

Vendégszerető, szorgalmas község Piliny, a Szécscnytől Salgótarjánba ve­zető útvonal közelében, a Várhegy tövé­ben fekszik. Az erdőktől koronázott dom­bok között fekvő község mai lakói elége­dett emberek. Csupán egyetlen dologgal nem tudnak megbarátkozni: miért települ­tek az ősök a főútvonaltól távolabb. Ha­sonlóan sok más községhez, Piliny is a fejlődés útján halad, ám lakói nemegy­szer jegyzik meg kesernyésen: „Ki kellene tolni ezt a községet a főútig, akkor ne­künk is jobb lenne.” Kétségtelen, a köz­lekedés szempontjából nem előnyös ez a kitérő. De végre elkészült a portalanított bekötő út, s a buszvezetők is szívesebben hajtanak be a községbe. Nógrádot általában vendégszerető embe­rek lakják, de Pilinyben még ezen is túl­tesznek. Az idegent kellő tisztelettel fo­gadják, s ha segítségre szorul, nem fukar­kodnak megtenni ezt. Szorgalmas, ipar­kodó nép lakja a községet. Jelentős ré­szük „kijár”, s a közeli iparvidéken kere­si a megélhetést. De sokan dolgoznak a helybeli termelőszövetkezetben, amely mind biztosabb megélhetési forrása a pili- nyi embernek. Ezekről a vendégszerető, szorgalmas em­berekről szólunk írásainkban. A tanácstagok naponta felke­resik a tanácsházán a vb el­nökét és megbeszélik, mit ta­pasztaltak körzetükben. Ezen a délelőttöt) Pintér Lajosné és Ruzsinszki József érkezett a tanácsházára. A községt'ejlesz- tésről tárgyaltak Eldőlt a vita A község főutcáján a járda építését sokáig gátolta, hogy Eged Bertalan, özv. Varjú Lászlóné, de legfőképpen Ju­hász Sándor nem voltak haj­landók a járda vonalába eső kerítésüket lebontani és bel­jebb vinni. Már úgy látszott, hogy pörösködésre kerül sor. Eged és Varjúné arra hivat­kozott, csak akkor hajlandók kerítésüket lebontani, ha Ju­hász is lebontja. Juhász Sán­dor, a község neves földmű­velő embere belátta, hogy nincs értelme veszekedni. Lebontotta a kerítést. A ta­nács pedig néhány méterrel beljebb felépítette neki. Eged­nek is és Varjúnénak is segí­tett a tanács. Anyagot adott és azóta helyreállt a békes­ség. Megalapozott a tsz jövője A piliny} termelőszövetke­zetben Bozsik Béláné főköny­velő két számmal illusztrálta a közös gazdaság fejlődését. Néhány évvel ezelőtt még a tizenhárom forintot sem érte el a munkaegység értéke, je­lenleg csaknem ötvenöt forin­tot ér egy munkanap. A szá­mok mögött azonban sok-sok munka, erőfeszítés rejtőzik. Számottevő fejlődés azonban csak az utóbbi egy-kót évben következett be. Sokat segített a termelőszövetkezeten az ár­támogatásos állami támogatás bevezetése, amivel a vezetők jól gazdálkodnak. Pilinyben azt tartják: „A kormány adja a jó rendeleteket, bolond, aki nem él velük.” Kétségtelen, hogy ki is használnak mindenféle lehető­séget, amivel növelni lehet a gazdálkodás eredményességét, fjff Rendbe is hozták annyira a közös gazdaságot, hogy bizton­ságos alapokkal kezdhetik a következő évet is. Bórák János tsz-élnök szerint négy alap­vető oka van a fejlődésnek. Növekedtek az átlagtermések, tovább gyarapodott a géppark, módosították a vetésszerkeze­tet, és bevezették a készpénz­fizetéses munkadíjazást. Nem kell különösebb magyarázat, hogy az okok mögött jól szer­vezett, időben és kellő gond­dal elvégzett munka húzódik meg. Boszorka-völgy A N0GRÄD-napok során a legtöbb községben találkozunk érdekes dűlőnevekké’ vagy furcsa utcanevekkel. Piliny­ben a jelenlegi Dózsa György útnak alakult érdekesen az el­nevezése az évek során. Körül­belül egy évtizeddel ezelőtt még Boszorka-völgynek nevez- ■ ék. Állítólag azért, mert az erre hazatérő bányászok bo­szorkányokat láttak éjszaka. A rossz nyelvek viszont azt sut­togják, hogy azok a bányászok, hogy is mondjam, szóval emel­kedett hangulatban tértek ha­za. Később Boldog-völgynek nevezték el, mivel ezen a ré­szen épült a legtöbb új ház. A jó pilinyiek erre a részre építették fel a falusi palotá­kat. S akinek ilyenre telik, el­hiszem, hogy boldog. A község- rendezés során kapta azután ez a terület a megtisztelő mai nevét. Bár az az igazság, hogy Pilinyben még mindig csak így emlegetik: „Ott lakik a Boszorka-völgy ben”. Bórák János, a termelőszövet­kezet elnöke, aki immár hat éve tevékeny részese az ered­ményeknek Azt sem tagadják azonban a pilinyiek, hogy még számos gondjuk is akad. Ilyen többek között az állattenyésztés ren­dezetlensége. A major elavult, régiek az épületek. Ez gátol­ja az állattenyésztés okszerű fejlesztését, s a jobb eredmé­nyeket. Hasonló okok miatt került veszélybe a tbc-mente- sítés eddigi eredménye is. Az újabb épületekhez azonban ke­vés még a közös gazdaság saját ereje, a hitel megszerzése vi­szont bizonytalan. Hanzélik Fe­renc f őagronómus — aki nemré­giben került Pilinybe a szakve­zetés erősítése érdekében — azonban hizakodik. S ha je­lentkeznek is átmeneti nehéz­ségek, ez a bizakodás jogos. Az állattenyésztésben olyan lelkes szakember tevékenyke­dik, mint Varga József agro- nómus, aki erőssége a szakirá­nyításnak. A szövetkezet jövő­je viszont megalapozott, így remélhető, a jövőben több jut az állattenyésztésre is. Jojjfos kérés Földtörvény és mentesítés Pilinyben is jó ütemben ha­lad a földtörvény végrehajtá­sa. A község földterületeit már felülvizsgálták, s megál­lapították, melyek azok a földterületek, amelyek a kí­vülállók tulajdonában, de a termelőszövetkezet használa­tában vannak. A vizsgálat eredményeképpen már több kérelem érkezett a járási föld­hivatalhoz a mentesítés érde­kében. A földhivatal egyik munkatársa éppen ottjártunk, alkalmával ellenőrizte a kérel­mek jogosságát, s egyeztette a tanáccsal a további tennivaló­kat. Szeri Ferencné: Legnagyobb gond, hogy községünkben nincs óvoda és nem tudjuk ki­re hagyni az óvodás korú gye­rekeket Nem nagy dolog? Mariska néni csak nagyon nehezen nyilatkozott a Vörös- kereszt munkájáról. Azzal hárította el az érdeklődésün­ket, hogy nem nagy dolog, amit ők tesznek. A község ve­zetőinek azonban más a véle­ményük. A száztíz tagú szer­vezet, amelynek a titkára Le- hoczki Barnáné s az elnöke Mariska néni, azaz Báli Ist­vánná, nagyon sokat tesz a községért. Ha a művelődési otthonban takarítani kell, jönnek a vöröskeresztesek: Társadalmi munkát kell vé­gezni a községben, elsők a vörösl^eresztesek. Kétségtelen, hogy ezeknek a lelkes asszo­nyoknak köszönhető, hogy rend és tisztaság uralkodik a községben, de kiváltképpen a Dózsa György úton. Számos ház viseli a „Tiszta udvar, rendes ház” kitüntető táblát. Miért nem kapnak ? A községbelíek közül többen panaszkodtak a hiányzó busz-váróra, a járdára, útra, de az ellátással elégedettek az emberek. Azt mondják, hogy mind a vegyesboltban, mind az italboltban jó az ellátás, udvarias a kiszolgálás. Amit meg lehet kapni a járási székhelyen, Pilinyben is megtalálják a vásárlók az üzletben. Legyen az élelmiszer vagy iparcikk. Ha valamit mégis szóvá tettek — ezt is Juhász Árpád üzlet­vezető — ez a déligyümölcsök hiánya. A pilinyiek is szíve­sen vásárolnának narancsot, fügét vagy datolyát, banánt. Ám nem kapnak. Az üzletvezető maga sem érti, miért nem szállítanak községi üzletbe is ezekből a finomságokból. Leg­alább az ünnepekre, mert ha ilyesmit kapnának, egyébként is ünnepnapot jelentene. A tanácstag asszony A hatos huszár A tanácsháza előtt találkoztunk Vitovszki Pállal. Köpcös, tömzsi ember. Sima az arca, pedig már 71 éves. Még min­dig arra a legbüszkébb, hogy valamikor a hatos huszárok­nál szolgált. — Én azért nem öregszem meg, mert hatos huszár vol­tam — húzta ki magát. — Pali bácsi most mivel foglalkozik? — Fiam, éppen azért vagyok itt — néz a tsz irodája felé —, adjanak nekem is munkát. Tudok én dolgozni. Segíte­nek-e? Nem tudtunk hirtelenében választ adni. Beszélnünk kel­lett z elnökkel. Azt mondta, rendben van, adnak Pali bácsi­nak munkát. Ennyiben segítettünk. Szak mun k ás-jelöltek „A mi termelőszövetkeze- -1 tünkben törődnek a szakmun­kásokkal is” — vélekedett Ha- bony Ilona, amikor a közös gazdaságban összetalálkoz­unk. A pilinyi szövetkezetben minden évben végez egy-két szakmunkás. Ez jelentős a szakmai színvonal növekedése és az utánpótlás szempontjá­ból is. Az állattenyésztésben jelenleg két kislány, Habony Ilona és Cingel Margit tanul az idén. Mindketten szarvas­marha-tenyésztők lesznek, ha befejezik a tanulást. Az isko­la befejezése viszont már nincs messze, mert már harmadik éves tanulók. A két kislány szorgalmára és szakértelmére jellemző, hogy már rájuk bíz- Nálunk törődnek a fiatal ták a borjúnevelőt, ahol négy- szakmunkásokkal — mondja vennégy kisborjút gondoznak Habony Ilona Kút és járda A Béke úton láttuk, hogy a járda egy régi kerekes kútba torkol­lik. Aki folytatni kíván­ja útját, le kell lépnie a járdáról a sárba. A tervezők sokat gondol­nod lak, hogy a járdá­val hogyan kerüljék id a kutat. Mivel más le­hetőséget nem találtak, úgy döntötték, a kutat kell elvinni az útból. De a kút Visnyár János tulajdona, ő Repítette még annak idején. Nem hajlandó megsem­misíteni csak auban az esetben, ha megfelelő földdel kártalanítják. Körülbelül tíz négy­szögölről lehet szó. Kép­telenség Visnyáréknak kihasítani valahol azt a néhány1 négyszögölt. A kutat mindenképpen el leéli az útból távolítani. Az egész utca lakóinak érdeke így kívánja. Pintér Lajosné, a község népszerű Juliska nénije ma a legelfoglaltabo asszony a faluban. Negyvenöttől párt­tag, a XI. körzet­nek a tanácstagja. Sűrűn felkeresik a választópolgárok. Szemtanúk vol­tunk, amikor Kál­mán Jjmbrusné kérte, hogy telefo­náljon az orvos­nak, mert a férje beteg. Juliska né­ni készségesen rendelkezésre állt. — Szép munka az emberek ügyei­nek intézése, de bele lehet ebbe fáradni is. Megtudtuk a fa­luban, hogy Julis­ka néni még soha nem mondta sen- ■ kinek, hogy fá­radt, nem nyiXjt ,segítséget. Most azért harcol, hogy a művelődési ott­honban létesítse­nek egy büfét, ahol üdítő italo­kat, süteményeket lehet vásárolni. — Tudja, kérem — mondja — igénylik a fiata­lok. Ha nincs bü­fé, mennek a kocs­mába. Ezt nem akarjuk. Szép klubhelyiségünk van. Tervezzük, hogy korszerűsít­jük. Egy büfén már nem múlhat, hogy ott jól érez­zék magukat a fia­talok. Várják, hogy az fmsz rövidesen megvalósítja. Panaszosok a fogadóórán A tanácstagok szorongatott helyzetben vannak Pilinyben. A választópolgárok minden körzetben azt kérik, hogy a főúti elágazásnál építsenek autóbusz-várót. Czibulya Pál tanácstag mondta el, hogy a lakosság felajánlotta, anyagi támogatást is adnak és tár­sadalmi munkával is segítik a váró felépítését. A község dol­gozóinak indokolt a kérése. Kérjük az illetékes AKÖV-ve- zetőket, hallgassák meg a köz­ség jogos kérését. Pilinyi olvasóink egyéni pa- ßuiszaik mellett többen közérde­kű panaszokat tolmácsoltak. A «•enju út lakói nevében mondta el Ruzsinszki Zoltánná, hogy mi­vel egy élelmiszerbolt van a köz­ségben, s ez hozzájuk nagyon távol esik. képtelenek megoldani, hogy naponta friss kenyérhez jussanak. Ugyanis a nagy tá­volság miatt kénytelenek egy hétre való kenyeret egyszerre megvásárolni, mert naponta nem tudnak bejönni érte a falu köz­pontjába. Így bizony a friss ke­nyeret szerető kisgyermek csak száraz kenyeret majszolhat. Kér­nek egy olyan boltot, ahoi na­ponta friss kenyeret és tejet kap­hatnának. Ugyancsak megnehezíti a házi­asszonyok dolgát a húsbolt hiá­nya. Ha húst akarnak vásárolni, utazniuk kell Szécsénybe vagy Endrefalvára, s nem egyszer for­dult elő, hogy mire Endrefalvá­ra érnek nem jut hús a pili­nyi eknek. A fiatalság nem találja fc: ma­gát a községben, a meglevő kul­túrotthon és filmszínház kevés szórakozást nyújt. Cukrászdát szeretnének, ahol kulturált körül­mények között a fiatalság szóra­kozhatna. Ehhez készek társadal­mi munkával is hozzájárulni. De még maradjunk a fiatalok gond­jainál. Szívesen maradnának a községben, ha munkalehetőséget teremtenének fiatal asszonyok és lányok részére. Szeretnék, ha a meglevő kastélyban könnvűipari üzemet létesítene akár a tanács, akár a termelőszövetkezet.- tj ­Szép eredmények5 biztató jövő Rajkó Lajost közel két esz­tendeje választották meg a községi tanács vb elnökévé. A falu szülötte, jól ismeri az em- befeket, azok is őt. A tanács­elnöknek nincs könnyű dolga. A pilinyiek igényes emberek. A község lakóinak jó anyagi helyzetét bizonyítja, hogy tíz év alatt száz új házat építet­tek. Az idén is körülbelül egy­millió 200 ezer forintot helyez­tek a takarékba. Kevés a köz­ségi tanács költségvetése: mindössze 36 ezer forint. Ennek ellenére rohamos lép­tekkel fejlődik Piliny. A fő­útvonalról két irányból új, korszerű bekötő utakat építet­tek. Erre a célra az államtól mintegy 4,5 millió forintot ka­pott a község. A Dózsa György úton 600 méter, a Szécsényi úton egy kilométer, a Szoros utcában 300 méter hosszúság­ban felújították az úttestet és járdákat építettek. Korszerű­sítették a villanyhálózatot is. A régi 50 lámpatest helyett ma 80 világítja meg a falut. Van egy trafóállomásuk, erre is egymillió forintot fordítot­tak. A község víztelenítése most a legnagyobb gondjuk. A Dó­zsa György úton 600 méter hosszúságban árkot ástak. Most tárgyalnak a községet át­szelő patak rendezéséről. A közúti igazgatóság felajánlot­ta, hogy a meder nyugati ol­dalát megcsináltatja. A keleti oldalt a lakosságnak kell vál­lalni. A tanácselnök bizako­dik, hogy ezt is elvégzik. Foglalkozik a községi tanács egy másik tervvel is. Kisebb, 30—40 női munkaerőt foglal­koztató ipari üzemet szeretné­nek létesíteni. Megfelelő helyi­séggel rendelkeznek. Szívesen vennék, ha valamelyik vállalat letelepedne a faluban. Hasznos, sok tapasztalam, n, ujtó órákat töltöttéi, munkatársaink a piliny. emberek között, Meggyő­ződtek róla, hogy a pUi- nyiek — fiatalok és Idő. sek egyaránt — igényesek. Igyekszenek lépést tartam korunkkal. Sokat és kemé­nyen dolgoznak megélheté­sükért, otthonukért, közsé­gükért. Az e közösségről szóló írásokat Bobál Gyula í és Pádár András írták, a fényképeket Koppány György készítette. A pana­szokat Tóth Lajosné hall­gatta meg. és továbbítja az illetékesekhez elintézés cél , jából. Munkatársaink az idén már nem látogatnak el egyetlen községbe sem NÖGRÁD-napra legköze­lebb tehát már csak az új évben kerül sor, amelynek pontos időpontjáról és he­lyéről később tájékoztatjuk olvasóinkat. Ugyanakkor arra már most is felhívjuk a figyelmet, hogy a NÖG. RAD-napok oldal-összeállí­tását a jövőben nem csü­törtökön, hanem szomba­tonként közöljük. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom