Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-12 / 291. szám

Község a vár alatt y*ss m •> ; ; . -~­sm. Ahol a Börzsöny meredehje szelíd lankává csendesül, ott épült tágas, szép községgé Nógrád. A házakat valamikor a vár vigyáz­ta, amelyről a krónika szerint Anonymus, III. Béla névtelen jegyzője is megemlékezett. Az egész középkoron át a váci püspököknek volt itt birtokuk. Ok uralták a várat is. Ké­sőbb a törökök foglalták el, s felgyújtották a várat, mielőtt kivonultak belőle. A ma­gasba szökkenő romok sok idegent, kirán­dulót vonzanak a községbe. Az 1700-as évek elején Nógrád mezővá­rosként szerepel az összeírásban. Mezőgaz­dasági jellegét hosszú ideig tartotta. Ipara nem volt, s aki biztos megélhetést akart, az , a vasúthoz ment dolgozni, a biztos kerese­tért, állami nyugdíjért. Szilágyi Endre, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetője az 1930-as évek közepén jegyzőgyakornokként szolgált Nógrádon. ű jegyezte fel: „A sze­gény emberek, a magyarok és a tótok, télen gyakran esznek kenyér helyett ' sóban főtt krumplit és kukoricamáiét... A házak abla­Iparosodnak Szőke fiatalember lép be a tsz irodájába: Kovács József, nógrádi lakos. Tavasz óta mini esztergályos a tsz-nél dolgo­zik. Csak rövid beszélgetésre hajlandó, mert munkahelyén várják. — Hogy érzj magát a tsz- ben? — Kitűnően. Megtalálom a számításomat. Jóval kétezer forint felett keresek. Helyben vagyok, nem kell utazgat­nom ... Kovóps József a Landler Je­nő Járműjavító esztergályosa volt. A tsz létesített egy ipari részleget. Laboratóriumi bú­torokat, felszereléseket gyár­tanak. Esztergályosokra volt szükség. Szóltak a faluból ki­járó szakembereknek, akik kö­zül az első fecske volt Bos- tyák István fiatal esztergályos. Ö£ követte Kovács József: — Szeretem ezt a munkát Exportra dolgozunk. Nem olyan változatos, mint a jár­műjavítóban, de mi még c kezdetén vagyunk. Iparosodig a falunk, szélesednek a lehe­tőségek. Házhelyet, házhelyet! kai kicsik és télen szalmával tömik be, hogy ne menjen ki u meleg, a hideg ne jöjjön be. A deszkapalló nagyon kevés, a szobák álta­lában agyaggal vanak simítva... Peróleum- mal világítanak, és a felnőttek közül sokan nem tudnak olvasni...” Ma tiszta, rendes házak sorakoznak. A férfiak és nők Vácra, Budapestre járnak dol­gozni. A vasút még mindig nagy vonzerőt jelent, de a fővárosi és a váci üzemek vi­szik már el a fiatalok zömét. S egyre erősö­dő konkurrenciát jelent a helybeli Béke Ter­melőszövetkezet. A búzából, amit itt termel­nek, a jószágokból, amit a szövetkezeti ma­jorokban hizlalnak, bőven jut mindenkinek. A szövetkezeti ipari tevékenységének széle­sítésével pedig egyre többen jönnek haza dolgozni a fővárosból, a váci üzemekből. A gyermekek időben megtanulnak írni, olvas­ni, nem szólítja ki őket az iskolapadból a munka. Nógrád község a vár alatt, dolgos, szép életet él. Szovjetunióba címzett export-szállítmányokat ellenőrzi a termelőszövetkezet elnöke s a megbízott vámtiszt. Csak­nem két és fél millió forintot hozott az idén az export Több lényt! Plahi Józsi bácsi, a falu egyik legidősebb embere sokat me^ sél a faluról, és Nógrád várá­ról. Ö hallotta, hogy a vár fő­Csak fiataloknak A községben, ma a legtöb- kezni szeretne. Tőle hallottuk, bet vitatott kérdés a házhely, hogy az általános rendezési Harmincán szeretnének új há- terv nem felel meg a község zat építeni és a községi ta- fejlődésének. Nem számoltak bejárata mellett egy aranyhin- nács egyetlen házhelyet sem ugyanis a nagy házépítési tót ástak el tud biztosítani. igénnyel. Nem szerepel a község az A községi tanács a járási ■wt r i r általános rendezési tervben tanácstól várja művelési ág­V ára KOZÓ sem. Változás engedélyezését, mert Beszélgettünk Tilik Ferenc csak ez oldhatja meg a te­Naponta hat-hétszáz ember technikussal, aki szinten épít— lekproblemát. utazik Nógrádról Szobra, Vác­ra, Budapestre. Viszonylag gyorsan viszi, hozza őket a vonat. Legtöbben több évtize­des munkásai már valamelyik gyárnak, üzemnek. Sok nóg­rádi embernek meg éppen a Csaknem félszáz fiatal dől- A szövetkezeti vezetők já­rásút ad kenyeret. Ám arra gozik a nógrádi termelőszö- vaslata gyorsan népszerű egyelőre nem futja az erőből, vetkezetben. A közeljövőben lett a fiatalok között. Eddig hogy bővítsék a nógrádi vas- , , , __ . , , , , ... megalakul az ónálló terme- 25-en jelentkeztek, hogy jo­lőszövetkezeti KISZ-szerve- vőre építkezni szeretnének, zet. Nemrégiben ülést tar- A házépítéshez szükséges tott a szövetkezet vezetősé- telket a szövetkezet kedvező ge, s úgy határoztak: KISZ- áron bocsátja a fiatalok lakótelep építését kezdik rendelkezésére. A közös gaz- zsef. Hetvenegy meg a községben. A szövet- daság vállalja az új házak éves, de még min­ők. hogy a MÁV illetékesei Vezeti irodával szemben le- járulékos beruházásait: a kordában tud­valevőiképpen megtaláljak a tprület kiválAan alkalmas villanyhálózat kiénitését és n tartam a tö­rnöd j át, hogy tágasabb és jobb vo te™ , alKalrnas vilianynalozat Kiépítését es taian iovakat. Na­legyen a várakozó. “ ~ " Lfocogo szolgáltatás Panaszkodnak, hogy a férfifodrász a falu köz­pontjától több mint két ki­lométerre, Újtelken mű­ködik. Ott is a lakóterület legszélén. Panaszolják azt is, hogy nincs a falúban húskimé­rés. Baromfi, liba, kacsa bőségesen akad a háztáji­ban, de időközönként megkívánják a marhahúst is. Sajnos, ritkán jutnak hozzá. A rádió, a tv és a ház­tartási gépek javítását sincs aki elvégezze. Pe­dig kevés azoknak a szá­ma, akiknek nincs vala­milyen háztartási gépüic. A rádióról ne is beszél­jünk. A televízió-tulajdo­nosok száma is eléri a kétszázötvenet. Ami a legérzékenyebben érinti a község dolgozóit: megszüntették a háztartá­si gázpalack-cserét. Pedig a családok többsége gáz­zal főz. A panaszokra a követke­ző választ kaptuk Gyuri - cza Istvántól: — A fodrászt a község központjába hozzuk. A húsellátás megoldása már nehezebb. Tárgyalunk az illetékesekkel, egy új hen­tesbolt építése érdekében. Helyet mi biztosítunk. Ha­sonlóan adunk a Gelkának is egy javítóhelyiséget. Ez­zel megoldódik a háztartá­si gépek, a rádiók és a té­vék javítása. Nagyobb gond a gázellátás. A vál­lalat megkérdezésünk nél­kül zárta le a régi tele­peket. Már két mini gáz­csere-telepet kijelöltünk. A község vezetői nem tétlenkednek, de a lakos tág érdekében gyorsabb ntézkedésre lenne szükség Nógrád főutcáján megyünk végig. Felhívják a figyelmün­ket, hogy a sarki villanyosz­lop közel áll az úttesthez. Za­varja a gépjárművezetők ki­látását, balesetveszélyes. A Felszabadulás úton már mi tapasztaljuk, hogy az éles fordulóban régi épület zavar­ja a kilátást. A veszélyes sza­kaszon járda sincs, a gyalo­gosok kénytelenek az úton közlekedni. Itt fedezzük fel. hogy gyenge a közvilágítás is, A közkút teljes sötétségben van. Hasonlóan gyér a vilá­gítás a község és a vasútállo­más közötti útszakaszon is Van még mit tenni! Nyitva a kapu Tulajdonképpen már meg­tartottuk a zárszámadást — A növénytermesztés és ál­lattenyésztés mellett a segéd­újságolja JTolmácsi Ferenc, a üzemek hoztak szép pénzt: az új üzem meg az építőbrigád. Jö­vőre két kombájnt s 50 vagon műtrágyáit vásárolnak a pénz­ből. Keresnek jól a tagok is. Naponta 81 forintot átlagosan. Jó híre van a Békének a fa­nógrádi Béke Termelőszövet kezet elnöke. — Éppen a na­pokban számoltunk a főköny­velővel. .. Járjuk az épülő majort, megnézzük a műhelyeket, a laboratóriumi bútorokat ke- luban, de a környező közsé- szítő üzemet, a félszáz szövet- gekben is. A biztos, jó kere­kezed tagnak, alkalmazottnak set már az idén 50 fiatal férfit ételt kínáló üzemi konyhát. közben beszélgetünk. — Mit várnak? Az év elején 14 millió forin­tos bevételt ígértünk a tagok­nak. Segítettek nekünk, és most úgy látszik: 15—16 mil­lió forintnál nem lesz keve­sebb a szövetkezet árbevétele — mondja az elnök. Nógrádon lesz utánpótlás. Je­lenleg huszonegy terhes nőt tartanak nyilván, és huszonki­lenc csecsemőt gondoznak. Van asszony, aki az ötödik gyerek­nek készül életet adni. Nagy kultusza- van itt az új nemze­déknek. Vigyáznak is rájuk. Dr. Sabján Imre körzeti orvos „ ­és Romhányi Józsefné védőnő Hiosjenon vagy Retságon vá- sajátjaként kezel minden sarolhatnak. hozott haza az üzemből a szö­vetkezetbe. — Bár jönnének többen — Tolmácsi Ferenc —, Legalább hat esztergályos kel­lene még. A kapu nyitva van minden­ki előtt. Mégis jó lenne Vitánk kerekedett Klucsik Istvánnal, a község kereske­delmi dolgozóinak szakszerve­zeti titkárával. Az váltotta ki, hogy tudomásunkra jutott: Kállai Istvánná, négygyere­kes asszony, aki a tanácstól segélyben részesül, a gyerekek után kapott 900 forintot nem tudta a helybeli üzletekben el­vásárolni. Nem talált olyan holmit, amire a gyerekeknek szükségük lett volna. Rétság- ra kellett utaznia. Nógrádon két boltegység működik, de iparcikket csak gyermeket. vas­útállomást. Pedig annyira szűk a várakozó, hogy az uta­zók jó része kiszorul a sza­bad ég alá. Ha jó az idő, még szívesen is várakoznak a sza­badban. De mióta hidegre for­dultak a hajnalok, mind ne­hezebben várják a nógrádi Virgonc lovak 99 r vezere A községet na­ponta benyprgalja a Szép, sárga hin­tó. A két virgonc ló hajtója Less Jó­az új telep kialakítására. az útépítést. Összefogott a falu Nógrád községben megtekin- tűk és háromezer folyóméter ba. Klárik Mihály erdészeti tettük az idei költségvetést, járdát építettünk.” fejlesztési terveket és egy kék­fedelű füzetet, amelyben a ta­nácselnök naplószerűen veze­ti a jelentősebb eseményeket. A számok, a feljegyzések azonban nem beszélnek arról, hogy a község dolgozóinak nagy része, milyen egységesen dolgozóé és a testvéréé Klárik József üzemi dolgozóé. Beírta nevét Hesz Vincéné fsz-tag, Koreny József tűzoltó, Bertyák András lakatos, ifjú Piroska István vagongyári munkás. Les József darukezelő, Fricz János- . uu'í r iuoM;« mi Lapozgattunk. Ilyen bejegv- ^ fe. részét a munkábóL A zeseket. talaltunx. „Az idén le- kb7.s^g vezetői is szerénvked- ...... , , tejezzuk az uj művelődési ott- szűkszavúan beszélnek Mlhaly es Dretyovszki Jan. hon építését. A ráfordított A n( “f MÁV-alkalmazottak. Néhány tog aoo ezer torint. A, <*z- £*£ *»* “1 an ‘ ,zel ójabb tét Mteram«! ^^4« SdaM műn­tizenkettőre kával hozzá. Azifjúság es a felnőttek közös összefo­gással bontották le a régi, el­avult kultúrházat. A munka a ősi tanteremmel bővítettük az iskolát. A tan­termek száma emel kedett. Az iskola bővíté­sére fordított összeg 245 ezer forint. A község 17 utcájának során új nevek kerültek be a ötven százalékát portalanítot- község történetének névsorá­Nógrád újjáépítésének. A naplóban feljegyzés őrzi, hogy újjáépített fmsz-bolt és a kisvendéglő udvarát a KTSZ- tagok, a sportolók és a Haza­fias Népfront aktívái 50 ezer forint értékű társadalmi munkával betonozták ki. ponta negyven— ötven kilométert is megy. Legény­korától kezdve ko- csiskodik, a hábo­rú előtt Pesten volt, s nem is egy­szer kocsik áztatott fényes urakat. — Engem nem érdekel az autó — húzza mélyebben fülére a kucsmát — én lovakkal foglalkoztam egész életemben, meg is maradok mellei tűk. Jó ba­rátaim a lovak. A Laci például meg­harap mindenkit, aki a közelébe ke­rül. Engem soha nem bántott. Nem is bíznám a gondozá­sukat senki másra, magam látom el őket. Klucsik István azt állította, igy a helyes, nincs szükség iparcikkeket árusító boltra. Véleménye szerint nem for­galmazna. A községbeliehvek az a véleményük, hogy az fmsz helytelenül ítéli meg a hely­zetet. „Olyan árut kell hozni’’ — mondják — „amely tetszik a lakosságnak, akkor majd megvásárolják.. Kétezren felül a lakosság száma.. A jövedelmük eléri n havi kétezer forintot. Ne kény­szerüljenek tehát több kilo­métert utazni, ha vásárolni akarnak! Egy napot töltöttek munka­társaink Nógrád községben. A szépülő faluról, a minden­napok gondjairól beszélgettek a község vezetőivel, a vár alatt futó utcák lakóival, munká­sokkal. termelőszövetkezeti tagokkal, idősekkel, fiatalok­kal, férfiakkal és asszonyok­kal. Összeállításunkban ezek­ről számolunk be olvasóink­nak. Az f-ásokat Bobál Gyu­la, Román Dénes és Vincze Istvánná készítették A falut, a munkában ellesett mozdula­tokat Román Dénes fényké­pezte. A panas-okat Tóth T.s *osné hallgatta meg és továb­bítja az illetékesekhez. A jö­vő héten munkatársaink Pl ínybe látogatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom