Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

CRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGVtl BIZOTTSÁGA ÉS A "M F GYE 1 TANACS IAPJA VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVF., 288. SZÁM ARA: 1 FORINT 1968. DECEMBER 8., VASÁRNAP Felkészülve A z idei év második nagy csatáját kezdték el az elmúlt héten megyénk kereskedelmi dolgozói. Az új gazdaságirányítási rendszerből fakadó év eleji feladatok tel­jesítése után számos buktató­val kellett megküzdeni ahhoz, hogy a fogyasztók ne érezzék az átállással járó gondokat, zavartalan legyen a lakosság áruellátása. Az első nagy hullám az el­múlt héten tetőzött. A Tél­apó-vásár ideién zökkenő­mentes volt a kiszolgálás, bő­séges áruválaszték fogadta a vevőket. Csupán a FÜSZÉRT 55 mázsa télapófigurát szállí­tott az üzletekbe, megfelelő választékban. A nagy munka holnap és azután következik. Karácsonyra, szilveszterre ké­szülnek az emberek. A családi számvetések után megindul a vásárlók áradata az élelmi­szer-, az iparcikk-boltokba és az áruházakba. Az Ígéretek valóra váltását várják dolgo­zóink a kereskedelemtől. A kereskedelem felkészült a rohamra. Hírt adtunk ar­ról, hogy csupán szaloncukor­ból 160 mázsa kerül az üzle­tekbe. Lesz elegendő fenyő­fa. igyekeznek kielégíteni az igényeket déligyümölcsből is. Megtelt Salgótarján és a megye éléstára. A 270 vagon burgonya, a 25 vagon vörös­hagyma, a 35 vagon fejes ká­poszta, a rengeteg zöldség, sárgarépa, gyökér azt bizo­nyítja, nem lesz hiány ezekből a cikkekből sem. A korábbi évek rossz tapasztalataival el­lentétben megfelelő mennyisé­gű gyümölcsöt biztosítanak a téli időszakra: 37 vagon almát és más gyümölcsöt tárolnak nagyobb mennyiségben. Ezek a számok önmagukért beszélnek — bizonyítják, hogy alapvető élelmiszerből, zöld­ség- és gyümölcsféleségekből nem lesz hiány. Ez így van rendjén, ez így jó, hiszen vá­laszt ad azoknak a kételke­dőknek, akik az év elején az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetésétől idegenked­tek, nem látták biztosítottnak a lakosság zavartalan ellátá­sát. Aggódva beszéltek arról, hogy az esetleges áruhiány, a választék csökkenése felvá­sárláshoz vezet majd, rontja a lakosság hangulatát, végső­soron a munkakedvet. Min­denki tudja: nem a kételke­dőknek lett igazuk. . Ha azonban arról szólunk hogy kereskedelmünk felké­szült az év végi nagy hajrá­ra, elismeréssel szólunk az élelmiszerboltok tevékenysé­géről. Szükséges azonban azt is megmondani, hogy az ipar­cikk és a ruházat nem tartott a korábban példaképnek em litett vállalatokkal lépést. Az elmúlt hetekben hiánycikként emlegettek egyes cipőmérete­ket, csökkent a választék. Megtalálható ez néhány ruhá­zati és iparcikknél is. Okát ke­resve, arra a megállapításra ju­tottunk, hogy néhány üzlet alig-alig vesz már át árut, félve a magas raktári készlet­től, a Nemzeti Bank magas kamatkövetelésétől, bünteté­sétől. Néhány üzlet milliók­kal csökkentette készletét, sa­ját érdekeit előtérbe helyez­te, semmit sem törődve a vá­sárlók igényeivel, érdekeivel, a választék biztosításával. És mindezt az új gazdaságirányí­tási rendszer törvényeire való hivatkozással! Közeledik az év vége. Ne­héz és fáradságos napok vár­nak a kereskedelem dolgozói­ra. Számos helyen felkészül­tek erre. Nekik van igazuk. Az igények kielégítése után az év végi leltár sikeres befejezését, az új év sikeres indítását vár­ják valamennyiüktől. Ez kö­zös érdek. A kereskedelmi dolgozóké csakúgy, mint a vá­sárlóké. S. fc. IS mindig együtt A kommunista sajtó iinneptésa szerkesztőségünkben A Vörös Üjság, az első le­gális kommunista lap megje­lenésének 50. évfordulóján, szombat délelőtt megemléke­zést tartottak a NÓGRÁD szerkesztőségében, amelyen a lap munkatársain kívül részt vettek a nyomda laprészlegé­nek dolgozói, a posta lapter­jesztéssel foglalkozó vezetői és a meghívott vendégek. Gotyár Gyula, a lap főszer­kesztője köszöntötte a megje­lenteket, majd Havas Péter, a megyei pártbizottság osztály- vezetője emlékezett a nap je­lentőségére. — örömmel teljesítem a megyei pártbizottságtól kapott megbízatásomat, szeretettel kö­szöntőm a sajtó napján, a kommunista sajtó 50, évfordu­lóján az újságírókat, terjesztő­ket, nyomdászokat. Aligha van méltóbb jelképe a ma­gyar kommunista sajtónak, mint az, hogy születésnapját szinte együtt ünnepli a * párt megalakulásának napjával. Nem a pillanat ünnepélyes­sége, hanem a magyar kom­munista sajtó dicső története _ diktálja annak elismerését, hogy 50 évének a legfőbb jel­legzetessége: összeforrott a párttal. A két proletárdik­tatúráért, a munkásosztály és a dolgozók jogaiért, a magyar néo függetlenségéért és sza­badságáért vívott harcban, a szocializmus beteljesedéséért vívott küzdelemben, a kom­munista sajtó harcostársként haladt és halad a párttal, s e küzdelemben sokszor az elő­retolt bástya szerepét játszat­ta. A sajtó munkatársai a párt­nak mindig a legexponáltabb munkásai voltak. Volt idő, amikor a párt az igazságát szinte csak a sajtó segítségé­vel hirdethette. A sajtó azzal, hogy alkotó kapcsolatot tar­tott a tömegekkel, méltán ér­demelte ki a párt iránytűjé­nek jelzőjét. Ezután megemlékezett azok­ról a kommunista újságírókról, akik a harc során életüket vesztettek, utalt az elmúlt ti­zenkét év eredményeire^ amelyben nagy része volt a sajtó munkásainak, majd így folytatta: — Számunkra külön öröm, hogy a magyar kommunista újságírók között ott vannak a Táviratok a megyei lapnak A magyar sajtó napja al­kalmából tegnap szerkesztő­ségünkhöz több távirat ér­kezett. Politikai, tanácsi és tömegszervezetek juttatták el jókívánságaikat a kommunis­ta sajtó megjelenésének 50. évfordulója alkalmából a NÓGRÁD munkatársainak. Táviratot kaptunk a Magyar Szocialista Munkáspárt Nóg- rád megyei Bizottságától. A táviratban a következőket ír­ják: „Kedves elvtársak! A ma­gyar sajtó napján kommunis­ta üdvözletünket küldjük a NÓGRÁD minden dolgozójá­nak. Felelősségteljes munká­jukhoz kívánunk további sok sikert, erőt és egészséget”­Táviratot küldött szerkesz­tőségünknek a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa El­nöksége, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága, a Polgári Védelem Nógrád me­gyei Törzsparancsnoksága és számos kedves olvasónk. A jókívánságokért ezúton mondunk köszönetét. nógrádi lap munkatársai, aki­ket mi méltán nevezhetünk hatékony segítőtársuknak. A napilappá vált NÓGRÁD, va­lamint üzemi lapjaink nél­kül ma már nem tudjuk el­képzelni tevékenységünket. Megyénk sajtója nélkül kul­turális, szellemi életünk szegé­nyes, sivár képet mutatna. A gazdasági reformból adódóan, politikánknak egyre több me­gyei vonatkozása lesz, s me­gyei sajtónknak egyre inkább kiemelkedő funkciója. — Megyei bizottságunk vi­lágosan látja a követelmé­nyeket, a lap helyét a megye gazdasági, politikai, kulturá­lis életébén, rendszeresen nagy koncentrált figyelmet szentel a NÓGRÁD munká­jának, sokat foglalkozik a lap gondjaival és tudja, hogy a lap hatékonyságának eme­léséhez megfelelő társadalmi légkört szükséges teremteni. Ezután Vida Edit, a Nógrád megyei Lapkiadó Vállalat igaz­gatója pénzjutalmat adott át a dolgozóknak. VASÖNTÉS (Foto: Román Dénes) Az 1969. évi né A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az 1969. évi nép- gazdasági tervet- Megállapította, hogy 1968-ban a. népgazda­ság zavartalanul állt át az új mechanizmus viszonyaira. Az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mai gazdaságirányí­tási rendszerünk alkalmas a központilag elhatározott gazda­ságpolitikai célok és a népgazdasági terv megvalósítására, a helyi öntevékenység kibontakoztatására, a szocialista terv- gazdaság továbbfejlesztésére. A népgazdaság fejlődése 1968-ban általában megfelel a tervezettnek, a növekedés egyes területeken az előirány­zottnál valamivel gyorsabb ütemű. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal, a fogyasztás kö­rülbelül 6 százalékkal, a fel­halmozás — a tervezett 1—2 százalék helyett — mintegy 4 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés a tervnek megfelelően várhatóan 5—6 százalékkal nő. A termékek választéka a korábbinál job­ban megfelel ugyan a szükség­leteknek, de korszerűségben, minőségben még sok termé­künk nem éri el a kívánt szín­vonalat. Az iparban foglalkoz­tatottak száma több mint 3 százalékkal nő, a termelékeny­ség azonban nem emelkedik olyan arányban, mint kívá­natos lenne. A viszonylag je­lentős létszámemelkedés mel­lett egyes területeken és szak­mákban munkaerőhiány mu­tatkozik. Az építőipar ez évi teljesít­mény kb. 8 százalékkal halad­ja meg a tavalyit, ugyanakkor a dolgozói létszám mintegy 6 százalékkal bővült- Ez azon­ban még nem elégséges ahhoz, hogy az építőipar ki tudja elé­gíteni a növekvő építési igé­nyeket. A mezőgazdaság termelése a rendkívül kedvezőtlen időjá­rás ellenére is kis mértékben meghaladja a múlt évit. Ke­nyérgabonából több termett a tervezettnél, s jó a szemesta- karmány-termés is. Szálas ta­karmányokból, burgonyából, s néhány zöldség- és gyümölcs- féléből az előirányzottnál ala­csonyabb volt a termés. Az állattenyésztés termelésének értéke meghaladja a tervben számítottat;. a sertés- és szarvasmarha-állomány azon­ban az év eleji kedvező fej­lődés után csökkent. Beruházásokra az év végéig várhatóan nagyobb összeg ke­rül felhasználásra a tervezett­nél. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül — töb­bek között — a Hódmezővá­sárhelyi Edénygyár, a lágymá­nyosi telefonközpont, a Borso­di Vegyi Kombinát nitrogén­műtrágya-gyára, a siófoki 400 ágyas kórház és rendelőinté­zet, Balatonarácson 750 sze­mélyes szálloda stb. A beru­házási igények és a kivitelező kapacitások között a több év óta fennálló feszültség nem csökkent a kívánt mértékben. A külkereskedelmi forgalom mintegy 6—7 százalékkal meg­haladja a tavalyit, s a forga­lom egyenlege is kedvezőbb a múlt évinél­A lakosság pénzbevételei a számított 6—7 százalék helyett 8—9 százalékkal magasabbak a tavalyinál A fogyasztói ár­szint emelkedése alacsonyabb a számítottnál­A munkások és alkalmazot­tak reáljövedelme az előirány­zott 3—4 százalékkal szemben várhatóan 5—6 százalékkal, a parasztságé ennél valamivel nagyobb mértékben nő. Az egy keresőre jutó reálbér a számí­tott 1.5—2 százaléknál szintén nagyobb mértékben, mintegy 2—2,5 százalékkal emelkedik. Az 1969. évi népgazdasági terv a harmadik ötéves terv­ben kitűzött gazdaságpolitikai célok megvalósítását hivatott szolgálni­Ennek érdekében — a gaz­daságirányítási rendszer re­formjának erőteljesebb kibon­takoztatása útján — biztosíta­ni keU: — a fogyasztói piacra a Jó árukínálat fenntartását, a vá­laszték bővítését; — a beruházási tevékenység hatékonyságának fokozását, a beruházási kereslet és kínálat közötti összhang javítását; — a külföldi versenyképes­ség növelését; — a külkereskedelmi árufor­galom egyenlegének tervezett alakulását. NEMZETT JÖVEDELEM, BERUHÁZÁSOK. A tervben megszabott követelményeknek — figyelembe véve a népgaz­daság jelenlegi helyzetét viszonylag mérsékelt fejlődési ütem mellett lehet eleget ten­ni. Ezért az 1969. évi népgaz­dasági terv a tavalyih.oz ha­sonlóan a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos emelkedését irá­nyozza elő. A beruházások a terv sze­rint az ideihez képest 6—7 százalékkal növekednek, vár­hatóan elérik a 73 milliárd fo­rint értéket- Az építőipar ter­vezett fejlődése lehetővé te­szi az előirányzott beruházá­sok építési igényeinek kielégí­tését. Bizonyos építőipari munkáknál, illetve az ország egyes körzeteiben azonban a kereslet és a kínálat közötti feszültség — bár az eddiginél kisebb mértékben — továbbra is fennmarad. 1969-ben is jelentős — álla­mi döntési körbe tartozó — beruházások biztosítják a nép­gazdaság tervezett növekedé­sét. Sor kerül a Tiszavidékl Vegyi Kombinát nitrogénmű­trágya-gyár intenzifikálására; üzembe lép — többek között — Százhalombattán a 3 millió tonna/év kapacitású kőolajfi­nomító; a lágymányosi beépí­tett bútorokat gyártó üzem; a győri hűtőház stb. A további fejlődést szolgálja többek kö­zött a Duna menti 2. és a kő­bányai hőerőmű; Dunaújvá­rosban folyamatos öntőmű: Budafokon kartonpapír-gyártó gépsor; a borsodi új sör- és malátagyár s a Győri Műbőr­gyár építésének, illetve bő­vítésének megkezdése. Fentiek mellett tovább nö­vekszik a vállalati beruházá­sok, s ennek megfelelően fi­nanszírozásában a vállalati pénzforrások részaránya. A beruházások ágazatok szerinti megoszlásában csökken az ipar és a szállítás—hírközlés részesedése, s növekszik a me­zőgazdaságé és a lakásépítésé­IPAR. Az ipari termelés az 1968. évihez képest mintegy 6 százalékkal nő, ezen belül az egyes iparágak fejlődése el­térő. Az alapanyaggyártó ipar­ágak zömében a szükségletek kielégítése érdekében a terv az ipar átlagánál gyorsabb üte­mű fejlődéssel számol. A kőolaj- és földgáz-ipar termelése emelkedik, ugyanak­kor a szénbányászat termelése csökken, a villamosenergia-ipa- ré 7, a kohászaté 6, a gépipa­ré 7, az építőanyagiparé 7,5, a vegyiparé 9, a könnyűiparé 3 és az élelmiszeriparé 5,5 száza­lékkal nő. A termelés viszonylag mér­sékelt bővítése feltehetően elő fogja segíteni az ipar belső arányainak javítását, a haté­konyság fokozását, a kereslet­hez való jobb alkalmazkodást Az iparban foglalkoztatottak száma mintegy 35—40 ezerre-l bővül. Az egy foglalkoztatott­ra jutó társadalmi termék ér­téke az ez évinél gyorsabban nő. Az építőipar teljesítménye 1969-ben 6—7 százalékkal lesz nagyobb, mint ez évben- A* ehhez szükséges 8—9 ezres lét­számnövekedés biztosítható. Az iparban és az építőipar­ban a kormány által megha­tározott feltételek érvényesíté­sével folytatni kell a munka­idő csökkentését. MEZŐGAZDASÁG. A terv a mezőgazdaság termelésének az ideihez viszonyított 2—3 százalékos növekedésével szá­mol. Ez megfelel a harmadik ötéves tervben előirányzott ütemnek. (Folytatás a 2. oldalon.) » K

Next

/
Oldalképek
Tartalom