Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-04 / 284. szám

Leleplezték a „tökéletes” bűncselekményt Hatalmas visszaélés a ZIM-ben — Tizenhét vádlott Elkövethető-e úgy vala­mely bűncselekmény, hogy azon nem lehet lebukni?... A kérdésen előszeretettel töp- rengenek azok, akik számára a lopott méz ezerszerte éde­sebb a vásároltnál. Nagy György és társai abban re­ménykedtek, hogy sikerült le- ieplezhetetlen módszert kiagyal- liok a társadalmi tulajdon két marokkal történő dézsmálásá­ra. Az alábbiakban, az elkö­vetési mód lényegesen egysze­rűsített ismertetésével, a rö­vidség kedvéért az összegek kerekítésével mutatjuk be, hogy nincs „tökéletes” bűn- cselekmény, hogy a bűnüldö­ző szervek feltétlen szellemi fölényben vannak a legraffi- náltabb bűnöző fölött is. Nagy György, a Zománcipa­ri Művek Salgótarjáni Gyárá­nak rezsigazdálkodója volt. Egy személyben tevékenyke­dett az irodaszer-raktárban mint kezelő, utalványozó és beszerző. Az elképesztően la­za ellenőrzéssel visszaélve a megrendelt és tételesen le­számlázott irodaszereknek, ve­gyi anyagoknak csak egy ré­szét szállíttatta be a gyárba; a különbözet a boltban maradt, annak értékén Nagy egyes üz­letvezetőkkel megosztozott. Más boltokból ki sem került az áru, csak a — számla. Is­mét más esetben Nagy György nem a számlán feltüntetett árut vette át, hanem — sa­ját céljaira — azok értéké­ben rádiót, hajszárítót, bútor­vásznat. Megint másutt Nagy részére a gyárból eltulajdoní­tott cikkeket — szívességből vagy ellenszolgáltatásért — egyéb árukra cserélték. Ra­gyogó jövedelemforrás volt Nagy részére az a temérdek munkaruha és védőfelsze­relés, amit szintén a ZIM-ből csalt ki. A re­zsigazdálkodó „kijavította” a kivételezési jegyeket úgy, hogy a tényleges kivételezés­nek megfelelő számok helyé­be nagyobbakat írt. ötven­ezer forinttal károsította, meg csak a munkaruhákkal a gyá­rat A pénzen megosztozott a ZIM egyik, azóta elhunyt munkavállalójával. Nagy György összesen kétszázki- lencvenezer forint kárt oko­zott. A Nógrád megyei Főügyész­ség vádirata részletesen fog­lalkozik Németh Gyula anyag­átvevő üzelmeivel is. Nemi­gen érthető, hogy az iszákos, fegyelmezetlen ember hogyan tölthetett be egyáltalán olyan munkakört, amelyben hosszú időn át foglalkoztatták. Né­meth sorozatosan megszegte az ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit, rá sem hede­rített, hogy a számlákon sze­replő áruk a gyárnak közeié­be kerültek-e. Tudatos köte­lességszegésével kétszázezer forintot meghaladó kár okozá­sának vált részesévé ily mó­don. Tóth Kálmán, a Nógrád me­gyei Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat kisterenyei, 5. számú boltegységének vezető­jeként szövetkezett bűncselek­mények elkövetésére Naggyal. Ketten száznegyvenezer forint kárt okoztak azzal, hogy Tóth többet számlázott le, mint amennyit Nagy az üzletből el­vitt. Batta István, a kisterenyei FÜSZÉRT-lerakat vezetője Tóth Kálmánnak nyújtott se­gítséget ahhoz, hogy az orvul szerzett árut elrejtse. Próbál­kozása csúfos kudarccal járt: a Nógrád megyei Rendőr-főka­pitányság vizsgálati osztályá­nak dolgozói egy mátranováki ismerőse portáján megtalál­ták, s bűnjelként lefoglalták az értékeket. Kiss László, a Szirák és Vi­déke Körzeti ÁFÉSZ sziráki, 14. számú vegyesboltjának ve­zetője, vegyi árukról szóló fiktív számlákat készített Nagynak. Nagy György a Kiss-féle boltban értékesítette a ZIM-ből eltulajdonított anyagok egy részét. Sándor Géza mint a ZIM anyagraktárának vezetője Né­methez hasonlóan szegte meg ellenőrzési kötelezettségét. Negyvenezer forint kár kelet­kezéséhez járult hozzá így. Kassai Rezső, a ZIM anyag- beszerzője, fiktív rezsianyag­számlák készítéséhez adott segítséget Nagynak. Sebők József, a Nógrád me­gyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kisterenyei, 385. szá­mú boltjának vezetője fúrók­ról, tömlőkről s más cikkek­ről állított ki hamis számlát Nagynak. Verbói József, a ZIM gép­kocsivezetője szintén a szám­lagyártásban volt segítője Nagy Györgynek. Erki Dénesné, a pásztói pa­pírüzlet vezetője és Mészáros Lászlóné az üzlet eladója az­zal vált Nagy cinkosává, hogy eltűrték: a számlán szereplő áruknak csupán egy részét vi­gye el az üzletből, a többit a maga javára használja. Ré­szesei voltak a Nagy-féle ille­gális árucseréknek is. Kadlóth János, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat kisterenyei, 1. számú raktárának vezetője és Trenker Ferenc, a vállalat áruforgalmi előadója, Tóth Kálmánnal szövetkezve mani­pulált. Tóth nyolcvan mázsát meghaladó almát vásárolt a raktárból. A mérésnél tetemes raktári többletet fedeztek fel, ezen hármasban osztoztak. Sebők István, a Nógrád me­gyei Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalat nagybátonyi, 394. számú ajándékboltjának veze­tője is Nagy György ismeret­ségi körébe tartozott. Sebők együttműködésével vitt el Nagy — persze, a ZIM terhé­re — karórát, fényképezőgé­pet, drága töltőtollat a bolt­ból. Görgényi János, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat kisterenyei, 32. számú árudájának vezetője soha el nem adott zsírt, húst számlázott le Tóthnak. Gulyás Istvánná, az élelmi­szer-kiskereskedelmi vállalat dorogházi, 6. számú élelmi­szerboltjának vezetője két ha­mis átvételi elismervénnyel kedveskedett Tóth Kálmánnak, aki várható leltárhiányát kí­vánta leplezni. Tóth biztosíté­kül egy ötezer forintos autó- nyereménybetétkönyvet ha­gyott Gulyásnénál. Mint sejt­hető, ez a betétkönyv nem sok jóval biztatja Tóthot a legközelebbi sorsolásnál: a rendőrség bűnjelként lefoglal­ta. A társadalmi tulajdont há­romszázezer forintos kár ér­te. A három főkolompos előze­tes letartóztatásban van, a többi tizennégy vádlott sza­badlábon védekezhet. Ennyi vádlott ekkora kárral ritkán kerül a Balassagyarma­ti megyei Bíróság elé. A tár­gyalás — előreláthatólag — még ebben a hónapban meg­kezdődik, s mindvégig nyilvá­nos lesz. Minden valószínű­ség szerint csak a jövő évben kerül sor ítélethozatalra. Ak­kor tudódik ki igazában, ki­nek mennyire érte meg, hogy letérjen a törvénytisztelet út­járól. — b. z. — Balassagyarmati piac Választékos az árukészlet A város piacán kielégítő volt fogadhatóan alakultak. Válasz- a hét elején a felhozatal. A ték tekintetében a balassa- háziasszonyok elegendő meny- gyarmati piac pillanatnyilag nyiségű és változatos árukész- gazdagabb, mint a megye- létből válogathattak a stando- székhelyi. Az árak így alakúi­kon. Az árak is viszonylag el- tak: Cikkek MEK ár Ft/kg Szab.piae Ft/kíj burgonya 3,20 3,— sárgarépa 3,60 4,— gyökér 7,60 7,— vöröshagyma 3,40 3,60 fejes káposzta 1,60 3,— kelkáposzta 2,60 4,— karalábé 2,— 3,— karfiol 7,20 8,— retek — 4,— fokhagyma 32,— 36,— alma (Jonathán) 6,— 4,50 körte (Alexander) — 7,— dió (héjas) — 18,— száraz bab 30,— 25,— lencse 35,— — savanyú káposzta 6,— — tojás 2,— 2,— mák 38,— 39,— dióbél 74,— 55,— 4 NÓGRÁD — 1968. december 4., szerda Elcsípték a másodikban is Rablótámadás Pásztón Mint a NÓGRÁD jelentette: a salgótarjáni járásbíróság a nyáron egyévi szigorított bör­tönre ítélte Bojtár Jánost, aki a megyeszékhely vasútállomá­sán durva módon bántalma­zott egy koros férfit. A fia­talember megkezdte bünteté­se kitöltését — s mindinkább reménykedett abban. hogy szem elől kerülve titokban marad röviddel előbb elköve­tett, még súlyosabb bűncse­lekménye. Tévedett. A megyei rendőr-főkapitányság vizsgá­lati osztálya számos tanú meg­hallgatása és a szükséges tár­gyi bizonyítékok előteremtése után bebizonyította, hogy Boj­tár a nyár elején Pásztón aranygyűrűt rabolt egy sám- sonházi kislánytól. A pásztói járásbíróság — a visszaeső bűnözőkkel szem­ben megszokott, törvényes szigorával — Bojtár Jánost kétévi szigorított börtönre ítélte; s megállapította, hogy nem részesülhet a feltételes szabadságra bocsátás kedvez­ményében. Csillagokról Sxugyon Érdekesnek ígérkező — komplex csillagászati — elő­adásra kerül sor ma a TIT rendezésében Szügyön, a mű­velődési klubban. Gergely Ist­ván mérnök és Kiss Imre csil­lagász tart előadást. Szemlél­tetésképpen az ég titkait fil­mekről is megismerhetik a szügyiek. Az est végeztével a résztvevők távcsővel „vizsgál­hatják” a csillagokat. A TIT Nógrád megyei szervezeténél úgy tervezik, hogy az új nép­művelési évben — hasonlóan a szügyihez — a megye 14 községében lesz komplex csil­lagászati bemutató. Tíz év diafilmen összegyűjtik azokat a kép­zőművészeti alkotásokat, ame­lyek kultúrotthonokban, klu­bokban találhatók, s amelye­ket az utóbbi tíz évben vá­sárolt a megyei tanács. Az anyag Balassagyarmatra, a Pa­lóc Múzeumba kerül. Itt dia­film készü] az alkotásokról, és a jövőben ismeretterjesz­tő előadásokon, klubfoglalko­zások keretében segíti a nép­művelést. A „begyűjtött” al­kotások a diózás után újból visszakerülnek eredeti he­lyükre. A Salgótarjáni Kohász Művelődési Központ színjátszó együtte­se nagy sikerrel mutatta be Moliere: A tudós nők című víg­játékát. Képünkön Bolyós László és Szórád Ilona a darab egyik jelenetében (Koppány Gy. felvétele) Mit g-yujtsünk ? Megyei pedagógiai múzeum létesül Széesényben Abból a gondolatból kiin­dulva, hogy haladó pedagó­giai hagyományaink feltárá­sa és ápolása hozzájárulhat pedagógiai kulturáltságunk emeléséhez, az ezirányú kuta­tás segítéséhez, sőt fontos közoktatás-poütikái célkitűzé­sek megvalósításához, de elő­mozdíthatja az oktató-nevelő munka korszerűsítését is, a művelődésügyi miniszter 1968. július 4-i rendeletével az Or­szágos Pedagógiai Könyvtár feladatkörét múzeumi feladat­tal bővítette. Ennek megfele­lően az intézmény nevét is Országos Pedagógiai Könyv­tár és Múzeumra változtatta. E híradás egy, a megye közvéleményét is érintő folya­matra hívja fel a figyelmet. November végén ugyanis Egerben a Magyar Pedagógiai Társaság Heves—Nógrád me­gyei Társulata ülésén elhatá­rozta, hogy a közeljövőben mindkét megyében pedagó­giai múzeumot létesít. Nógrád- ban ez új megyei intézmény megnyitását jövő év márciu­sára tervezik az új szécsényi gimnáziumban, amely korsze­rű környezetet nyújt a leendő pedagógiai múzeum anyagá­nak. A múzeum, azon túl, hogy Szécsény szellemi életére is minden bizonnyal frissítő- leg hat majd, s az új gimná­zium tevékenységében is ked­vezően érezteti hatását, az egész megye számára jelentős fórumot jelent, mind a peda­gógiai kutatásban, mind a na­pi oktató-nevelő tevékenység­ben. A múzeum feladata felku tatni, összegyűjteni pedagógiai múltunk minden fellelhető emlékét, gondoskodni azok megőrzéséről, illetve publiká­ciók és kiállítások szervezése. Az anyaggyűjtő munka, ter­mészetesen, már most megkez­dődik. S abba esősorban az is­kolák, a szakszervezeti bizott­ságok, a létrehozandó megyei és járási színtű munkaközös­ségek, az értékes emlékeket őrző múzeumok, a levéltár, az iskolamúzeumok, iskolai könyvtárak, nyugdíjas pedagó­gusok. az ifjúsági szervezetek s a megye valamennyi lako­sa bekapcsolódik, illetve be­kapcsolódhat. Mit gyűjtsünk? A Nógrád megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályán kapott tájékoztatás szerint ál­talában mindent, melynek ne­veléstörténeti értéke van. Az anyagot egyelőre a megyei művelődésügyi osztályra lehet beküldeni. Régi tankönyvek es pedagógiai-pszichológiai mód­szertani szakmunkák éppúgy számot tartanak az érdeklő­désre, mint az egyéb doku­mentumok, hivatali Íratok, kéziratok, nyomtatványok, ré­gi bizonyítványok. De kiter­jedhet a gyűjtés a pedagógus- egyesületi, pedagógusszakszer­vezeti és ifjúsági mozgalmak emlékeire, az iskolák életét megörökítő képek, fényképek, dokumentumfilmek, magnó­szalagok, megörökített TV- és rádióadások, régi metszetek, illusztrációk felkutatására is. Az egyéb tárgyi emlékeket, is­kolai felszereléseket, régi tem- szereket, szemléltető eszközö­ket, táblázatokat, egyenruhá­kat, sapkákat, érméket, jelvé­nyeket stb. ugyancsak szíve­sen fogadja a leendő megyei pedagógiai múzeum szervező bizottsága. Természetesen, he­lyet kapnak majd az új intéz­ményben a korunk alkotó pe­dagógusainak gyakorlati tevé­kenységét reprezentáló tárgyi emlékek (a pedagógus újító- mozgalom eredményei, az elő­remutató módszerek, eszközök), a munkás- és a szakszervezeti mozgalomban szerepet játszó, üldözött vagy mártírhalált halt pedagógusokra vonatkozó emlékek, dokumentumok is. Nógrád pedagógustársadal­ma is most ünnepli a 100 éves oktatási törvényt. A megyei pedagógiai múzeum létrehozá­sa méltóan reprezentálja majd az évszázad alatt megtett óri­ási út eredményeit, s az előre­mutató módszerek propagálá­sával újabb eredmények szü­letését is segítheti. Az új mú­zeum, mindezen kívül, folya­matos kutató- és gyűjtőmun­kát is végez, a megyében élt hírneves pedagógusok sírjait gondozza, emléktáblák elhe­lyezését javasolja stb. Meg­nyitása jövő tavasszal az egész megye szellemi életé­ben jelentős eseménynek ígér­kezik. T. E. Kétmilliárd éves lelet Szovjet geológusok a Kola- félsziget központjában (Orosz­ország európai részének észa­ki vidéke), a félsziget legrej­télyesebb részén egy szemcsés anyagú masszívumban — 2 milliárd éves moszatokat ta­láltak. Vlagyimir Ljubcov, a Szov­jet Tudományos Akadémia kólái tagozatán működő geo­lógiai intézet tudományos munkatársa közölte a sajtó képviselőivel, hogy a Kola- félsziget egyike a Föld azon ritka vidékeinek, ahol igen régi, eleven organizmusok szerves maradványait tartal­mazó kőzeteket találni. A most felfedezett mosza- tok régen eltűnt tengerekben éltek és olyan nagy erejű vul­kanikus folyamatok tanúi voltak, amelyeknek nagy mélységben levő zónáival hoz­zák összefüggésbe a tudósok réz- és nikkellelőhelyek képződését. V. Ljubcov úgy véli, hogy ez a rendkívül ritka lelet se­gítségére lesz a tudósoknak a Kola-félsziget geológiai múlt­jának tanulmányozásában. Az alapításának 100 éves jubileumához közeledő szek­szárdi nyomda kezdettől fogva naptárakat készít. Jelen­leg is itt készülnek a legigényesebb kivitelű különféle asztali-naptárak, határidő-naplók, zseb-noteszek. Képün­kön: egy asztalnyi kollekció a nyomda által készített jövő évi naptárakból

Next

/
Oldalképek
Tartalom