Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-30 / 305. szám
Iliit Sathafunk o Pontot tettek az üoy végére Lapunk szeptember 15-i számában „Jog a boldogsághoz” című írásomban Lear-királyé- hoz hasonlítottam Kuris Bertalan, szécsényfelfalui lakos esetét, — mivel fia és egyik leánya igen hálátlanul viselkedett az őket mindenkor segítő, koros emberrel szemben. Megírtam, hogy Bartus Paine, endreíalvi lakos majdnem hétezer forintra perelte édesapját a szécsényi járásbíróság előtt; — ennyit követelt az apja részére vásárolt, az apja által elfogyasztott élelmiszerek. sőt: szállásdíj fejében. A szécsényi járásbíróság elutasította Bartus Pálné keresetét, s őt a teljes perköltség megfizetésére kötelezte. Az igazságos ítélet indoklása szűkszavú. Apó és leánya nem egyezett meg előre abban, hogy az előbbi az utóbbinak fizet az élelmezésért, a szállásért. Korábban is segítették egymást, természetesen ingyen. Családon belül kosztén, szállásért fizetni nem szokás falusi viszonyok között — mondotta ki a bíróság. Ehhez a magam részéről csak ennyit: városi viszonyok között sem, hiszen a szülők segítése falun s városon egyaránt érvényes emberi kötelesség. — b. z. — Tízéves a nagybátonyi zeneiskola B ensőséges hangulatú hangversennyel ünnepelte az elmúlt napokban tízéves fennállását a nagybátonyi Állami Zeneiskola. A~ helyi Bányász Művelődési Központban találkoztak szép számmal az isliola jelenlegi tanárai és növendékeid a volt tanárokkal és növendékekkel. Szüts Pál, igazgató — aki az intézet alakulása óta irányítja Nagy bátony ban a zeneoktatást —, köszöntötte a megjelenteket, majd értékelte az iskola tízéves múltját. Igen sok értékes adatra figyelhettünk fel, melyekről tulajdonképpen tudunk mindnyájan, de így summázva látjuk csa.k igazán, hogy az intézet lelkes tantestülete munkájával mind a megye, mind az ország zenei életében jelentős helyet foglal el. Tanulói állandó résztvevői a különböző országos zenei fesztiváloknak, zenei versenyeknek, ahol mindig feltűnést keltőén szerepelnek. Volt növendékei megtalálhatók a különböző felsőfokú zenei intézményekben, zeneművészeti szakiskolákban, sőt a budapesti Zeneművészeti Főiskolán is. Megható volt az a szeretet, amivel ezt a lelkes nevelői közösséget köszöntötte a hivatalos minisztériumi és tanácsi szerveken kívül a szülői munkaközösség és a növendékek, zenttóvodások serege. A meleg hangú üdvözlések után színvonalas hangversenyre került tor, melyben először az iskolának azok a volt növendékei léptek pódiumra, akik valamely felsőbb zeneoktatási intézményben folytatják zenei tanulmányaikat. Nehéz lenne a műsornak ebből a részéből bárkit külön is kiemelni, igazán kitűnő zenei produkcióknak lehetett élvezője a szépszámú közönség. Mégis említsük meg talán Pilbauer Jánost, a győri Zeneművészeti Szakiskola klarinétos növendékét, aki Weber: Grand duo Concert-jét adta elő Papp József zongoratanárral, igen éretten. Szép volt Bach: h- moll szvitjének az a néhány tétele, amit a Honvéd Központi Zeneiskola fuvolistája Szvoren András játszott. Meg kell említeni Bencze Lajos klarinétszólóját (Miskolci Szakiskola). Kárpáti Judit (Miskolci Szakiskola) és Tari Lujza (Zeneakadémia) zongo. raszilót, de Szűcs Lajos előadását is, aki ez alkalommal mint zeneszerző is bemutatkozott. Saját művét, II. zongorafantáziáját játszotta szép, megérdemelt sikerrel. RomanKik tudnak énekelni? Fiatal énekeseket — 20—28 éves férfiakat — keres az Állami Népi Együttes. Figyelik a tehetségeket, és felhívással fordultak a tanácsok népművelési osztályához. Nógrádba is ellátogatnak, ugyanis bekérték a megye reprezentatív énekkarainak próbarendjét és a zeneiskolák énekszakainak tanmenetét. Az1 együttes szakemberei rövidesen helyszíni szemlére indulnak, hogy meghallgassák a megye ió hangú férfi ait tikus hangvételű muzsikáját kitűnő pianista erényekkel szólaltatta meg. A műsor e részének kétségtelenül legszebb élményét Ph. Emanuel Bach: Kis fuvoladarabok előadása szerezte. Nemcsak azért, mert a kis zongorakísérő Szüts Katalinon kívül itt apa és leánya muzsikált együtt, de mert a mű kitűnő előadása bármely hangversenyteremben megállta volna a helyét. Borsányi Mátyás, az iskola fuvolatanára és Borsányi Erika, aki a budapesti Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója olyan kitűnő produkciót nyújtottak, mellyel méltán érdemelték ki a közönség nagy elismerését. A műsor második felében az iskola tanárai váltották fel a volt növendékeket a színpadon, Královszky János a brácsairodalom egy ritkán hallható darabját, Mylius: c-moll szvitjét tűzte ez alkalommal programjára. Ugyancsak ritkán hallható müvet hallottunk Bolyky József fuvolatanártól, aki Bach: a-moÜ szólószonátájából játszott két tételt. Örömmel hallottuk mindkét művet, hisz ezeknek a hangversenyeknek az is célja, hogy a tanulóifjúsággal a különböző korok muzsikáját megismertessék. A klasszikus kort két mű képviseltei Mozart: A-dur szonátájának zárótételét, közismertebben a Török Indulót, Radios Istvánné adta elö.t a tőle megszokott intenzív előadással. Beethoven: C-moll triójának L tételét pedig a „Nagybátonyi Zongoratrió'' szólaltatta meg igen összeforrottan. A kamaraegyüttes — tagjai Ángyán Károly (hegedű), Szüts Pál (gordonka), Án- gyánné, Apagyi Anikó (zongora) — néhány éves működése igen nagy reményekre jogosít, és már eddig is szép sikerek tulajdonosai. Sarasate: Andalúziái románcát Koós Kálmán (hegedű) és Radios Istvánné előadásában hallgattuk. Nagyszerű élményt jelentett Hajdú: Magyar pásztordalok c. feldolgozás megszólaltatása. Fricsovszky Ottó klarinétszólója az est egyik legszebb produkciója volt. A hangverseny sikerében végül Vargáné, Varjú 'Erzsébet Wie- niawsky: Mazurkájának, ill. Pap József Bartók: Allegro barbarójának előadásával osztoztak megérdemelten. H angverseny után lelkes tapssal ünnepelte a közönség a jubiláló intézményt, majd a Zeneiskolában a testvériskolák és a Megyei Tanács VB Művelődés- ügyi Osztályának képviselői köszöntötték a nevelőket. Virág László Jelenet a „Térdenállva’’ című olasz filmvígjátékból (Televízió: 1969. január 1., szerda) A kaktusz virága 130-án. hétfőn 20.20). A kétrészes zenés vígjáték közvetítése a József Attila Színházból, falvételről. 1966 májusában mutatta be a József Attila Színház társulata Pierre Bari Ilon és Jean-Pierre Grédy vígjátékának zenés változatát. A kellemesen szórakoztató darab szép sikert aratott, s most a tv-nézők nagy táborának kínál jó szórakozást a televízió ezzel a közvetítéssel. Szilveszter 68. (31-én. kedden). A televízió már a délutáni órákban is az év utolsó napja jegyében sugároz műsort. így 17.30-kor a Csak a képre emlékezem címmel összeállítást sugároz az év műsoraiból vett illusztrációkkal. 20.45-kor kerül sor a heteken át nagy sikert aratott Slágerkupa küzdelmeinek döntőjére, majd 22.00-kor a Szilveszter — 1968 című non stop összeállításra. Ennek első része a „Min mulattak nagyapáink?” címet viseli. A műsor második része „Az év utolso napja” lesz, s csaknem két és fél óra keretében a szokásos szilveszteri kabarét, újság formába öntve láthatják a nézők. írói: Róna Tibor, Látvány! Károly, Romhányi József, valamint a „lap” főmunkatársai: Tab; László és Kamlós János szerkesztették. A műsor kabaréformában. próbálja egy újság valamennyi rovatának alkalomhoz illő paródiáját adni. így lesz természetesen vezércikk, sajtószemle, női rovat, közgazdasági rovat, bő kulturális melléklet, lelki klinika, zenés kritika, mezőgazdasági rovat, riport, interjú (Major Tamással, azaz Majoros Tamás bácsival), és természetesen képes melléklet — Alfonzéval. A lapzárta már csak percekkel előzi meg az új esztendőt, úgyhogy egyben az év fináléjának is tekintendő. A műsorban a legismertebb művészek lépnek feL Térden állva jövök hozzád (1-én, szerdán, 20.30). Magyarul beszélő zenés olasz film- vígjáték. A bohó történet nem érdemel szót, a főszereplő Gianni Morandi — aki a slágerlistán évek óta az elsők között szerepel — alakítja a főszerepet, s a film „rá épül”, ezért a cselekmény igyekszik sok alkalmat teremteni számára ahhoz, hogy énekeljen. S ebben nincs hiba. IV. Henrik (5-én, vasárnap, 20.30). Luigi Pirandello drámájának magyarul beszélő nyugatnémet filmváltozata. A Klasszikusok a tv-filmen című sorozat legújabb darabja. A világhírű, Nobel-díjas olasz író számára a IV. Henrik és a Hat szerep keres egy szerzőt című drámái hozták meg az igazi világsikert, s érdekes, hogy mindkettőt (1921-ben) mindössze öt hét alatt írta meg. A darab egy lélektanilag szinte képtelen — ám mégis hiteles — helyzetből bizonyítja, hogy úgy a világ, mint az ember meg- és kiismerhetetlen. A főhőssel mondatja ki az író, hogy ,,jaj annak, aki akár mint király, akár mint pápa, nem bírja elviselni a maga álarcát”. Az „álarc” az a helyzet, szerep, amit végigélünk, s amit kiosztottak minden eml)ernek. A. Gy. Locsolóautó—tóton Ha nincs por, csinálnak — Úttörő védnökség a parkok fölött Sokan nem akartak hinni a magneziumkloridon szemüknek. Hétfőn is. pente- rendelkezésre áll száz mázsa ken is locsolóautó futott végig só és nyolcvan mázsa finom a salgótarjáni Rákóczi úton. homok, mellyel a mellékutcá- Még mielőtt bárki saját, vagy kát szórja le egy' homokszóró a városgazdálkodási üzem dől- autó. A decemberinél nagyobb gozóinak egészségi állapota havazás esetére készenlétben fölött meditálna, közöljük, áll a hóseprő gépkocsi is, kívül súroltak. így a „kukázást” jahagy kísérletről van szó. mégpedig olyan kísérletről, amely a jelek szerint máris bevált. A locsolóautó például ken, december 27-én tíz—tizenkét milliméter vastag jégpáncélt talált a megyeszékhely főútvonalán, amikor megkezdte a magnézium- klorid szórását. A magnézium- klorid tulajdonsága, hogy nemcsak megolvasztja a jeget, havat, de körülbelül három napon keresztül megakadályozza, hogy újra megfagyjon. A kásás latyakot ez után a járművek az úttest szélére sodorják, a hólevet elnyelik a csapadékvíz-csatornák lefoamelyre hóeke is szerelhető. Ezen kívül mód van alkalmi hómunkások foglalkoztatására: ezért a munkáért nyolcórás műszakonként hatvan forintot fizetnek. A városgazdálkodási üzem természetesen pénte- egymagában képtelen minden reggel úton, s főleg járdán a havat eltakarítani: csaknem három- százezer négyzetméter a tisztítandó utak, járdák, terek területe Salgótarjánban, hogy járdák takarítására köteles intézmények, vállalatok, házkezelők, tulajdonosok sok helyütt nem hajtják végre a városi tanács rendeletét. A városgazdálkodási üzem lyói. Olcsó és hatásos eljárás, megbízottja a rendőrséggel Jó lenne, ha városgazdálkodási karöltve ellenőrzi a rendelke- ötvenezer üzem kiterjesztené az aszfalt- zés végrehajtását, de némely persze burkolatú mellékutcákra is, tarjáni városszeretete híján különösen ott, ahol a lejtős ez az ellenőrzés nem lehet igazán eredményes. Pedig, ha más nem, legalább a tavaly télen a síkos járdákon előfordult balesetek nagy száma nuár végétől ki lehet terjeszteni a József Attila és a Damjanich utcára. A város területén mintegy tizenhat kilómévá rnyi aszfaltozott út van. Nos, az esős napok kivételével gyakran emlegettük a városgazdálkodási üzemet, amelynek dolgozói, ha nem volt por, gondoskodtak róla. Ennek az áldatlan állapotnak Nekám Ervin is szeretne mielőbb véget vetni: a városi tanács költségvetéséből két porszívó- seprőgépet vásároltak, ötszázezer forintért, a gépek érkezését a jövő év első felére várják. Az ember nem is hinné: Csak- Salgótarjánban háromszázhu- szonötezer négyzetméternyi kultúrpark van, hatszázezer négyzetméter a grundok, játszóterek, sétányok területe. Sokba kerül a városnak ennyi park létesítése, gondozása, ápolása. Az őszön például a Pécskő utcai lakókörzetben facsemeték, bokrok ültetésére százhetvenezer forintot költöttek, parkosításra kétszáz- forintot. - Mindez Kinek kell ilyen vőlegény? Huszonhat éves fiatalember tette a szépet egy éppen félannyi korú kislánynak. Elsuttogta, mennyire szereti, s hogy odahaza — Nógrádmarcalon — szép lakása, jól jövedelmező állása van. A gyereklány fejét könnyű volt elcsavarni, megszökött a „vőlegény- nyel”. Csodák csodája: nem a szép otthonba mentek, hanem a férfi egyik nagylóci ismerőséhez. A kislányt onnan vitte haza teljes joggal feháborodott édesapja. Valószínű, hogy az apák nem Oláh Gézához hasonló férjet kivannak lányuknak. Oláh eddig tizenhét helyen állott munkaviszonyban; tavaly október óta dologtalanul élősködők testvérein. Két gyermek apja, de a gyermekek eltartásához egyáltalán nem járul hozzá. S hogy a portré teljes legyen: Oláh Gézát nem csak megrontással (az említett vőlegé- nyesdi miatt), hanem társadalmi tulajdont károsító bűncselekménnyel is vádolja az ügyészség. Oláh Géza e hónap huszonhatodikén nyilvános tárgyaláson áll a rétsági járásbíróság elé. Sárban, lányban ... utakon sokat csúszkálnak a gépkocsik — és sajnos a ród- li zó gyerekek. A július óta működő városin egemé a ráfordítást, fáradságot. ha nem volna >-zinte reménytelen ügy a megőrzésük, óvásuk. gazdálkodási üzem — melyet jobb belátásra bírhatná ezeket Kitépik, letapossák, pusztítják. Nékám Ervin nagy nosztalgiával emlékezik Gyulán tett látogatására, ahol egy-egy virágágyás, parkrészlet mellett lépten-nyomon táblákat látott: három, addig egymástól függetlenül működő üzemből szerveztek — egyébként egyre többet hallat magáról. S ez nemcsak a jobb té'i felkéaz embereket. A városgazdálkodási üzem feladata az utcák tisztántartása és a háztartásokban keletkezett hulladék, szemét elszülésben mutatkozik meg. szállítása is. Az igazgató ezzel ez a park az ilyen és ilyen neEz utóbbiról különben Nékám kapcsolatban szintén jó hírek- vű úttörőőrs -édnöks*ge alatt Ervin, az üzem igazgatója kő- kel szolgált. A két. már műzölte, hogy a tizenöt tonna ködő Kuka-szemétszállító gépkocsi mellé 1969. január 1-től I egy harmadik társul: négy- száznyolcvanezer forintért vááU. Salgótarjáni úttörők, érdemes volna ezt a szép szokást Tarjánban meghonosítani! Cs. G. Ba lassagjármáton könnyebb a hátizsák? A Budapest-vidék Postaigazgatóság forgalmi osztálya nemrég könnyű kézikocsival látta el a salgótarjáni hírlapkézbesítőket. A város összesen huszonegy kocsit kapott, minden kézbesítőnek jutott belőle. A megye másik városába, Balassagyarmatra viszont, ahol a hírlapkihordók pont azt a munkát végzik, mint tarjáni kollegáik, egy kézikocsi se érkezett. Pedig itt csak hatra volna szükség, ennyi a belterületi, kiskerekű kézikocsival is bejárható hírlapkörzetek száma. Megkérdeztük a kézbesítőket. szükségük van-e a szállítóeszközre, de fölösleges volt megkérdezni őket: a vállukon, hátizsákokban és oldaltáskákban kilométereken át cipelt harminc—negyven kilós csomagok látványa fölöslegessé tette a kérdést. Az élelmesebbek, s akiknek módjukban áll, ócska babakocsiban hordják ki a hírlapot. (Hírlapkézbesítés 1968-ban — babakocsival!) Plachy Lászlóné, Baranyi Dezsöné, Bárány: Tibor. Varga Pálné és Varga Jánosné véleménye is az, hogy ők sem lehetnek mostohagyerekek. Ráadásul az öt kézbesítő már hosszú idő óta hat körzetet kénytelen ellátni, mivel erre a nehéz munkára egyszerűen nincs jelentkező. Sárban, fagyban még kézikocsival sem irigylésre méltó a kézbesítők munkája, de így néha kimondottan embertelen. Nem csoda, ha egyikük-másikuk gyakorta ágynak esik. Ilyenkor még a beteg munkája is a többiekre hárul. Balassagyarmaton sem kisebb az újság, ott sem köny- nyebb a csomag — a kézbesítőkre ott is éppúgy ráfér a segítség, mint Tarjánban. Remélhetőleg érdekükben is hamarosan lépéseket tesz a balassagyarmati posta vezetősége. B. U
