Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-30 / 305. szám

m JjiJ^ByP VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEKt AZ. MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS IAPJA XXIV., ÉVF., 305. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. DECEMBER 30., HÉTFŐ Pártunk számit az ifjúságra és bízik benne Ünnepi ülés a kommunista ifjúsági mozgalom születésének 50. évfordulója alkalmából A magyar kommunista ifjúsági mozgalom születésének 50. évfordulója alkalmából ünnepi kibővített ülést tartott vasárnap a Parlament kongresszusi termében a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Részt vettek a jubileumi megemlékezésen és az elnökségben fog­laltak helyet: Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, llku Pál,, művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, valamint Révész Géza, nyugal­mazott miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KIMSZ alapító tagja. Ott volt az ülésen a kommunista if­júsági mozgalom számos régi harcosa, továbbá a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség budapesti irodájának több képviselője. Pontosan 10 órakor megszó- hogy ötven évvel ezelőtt, 1913. laltak a harsonák, majd a köl- december 30-án a magyar if- tő, Baranyi B'erenc köszöntőt- jóság élenjáró képviselőit tö­te „Hűségünk” című versével mörítő ifjúmunkások országos az évfordulót. Ezután emelke- szövetsége Lékai János vezete- dett szólásra az elnöklő Sza- sével csatlakozott a Kommu- bó János, a Magyar Ifjúság nisták Magyarországi Pártjá- főszerkesztője és az ülés rész- hoz. vevőihez fordult: „Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun- Fogadjuk a történelmi zászló- káspárt Központi Bizottságá- kat!” A megjelentek felállva nak üdvözletét és jókívánsá- tisztelegtek a Rákóczi és az gait Biszku Béla tolmácsolta a 1848—49-es szabadságharc, az kommunista ifjúsági szövet- 1919-es vörös katonák és a ség vezetőinek és tagjainak, hazánk felszabadításáért vi- hazánk ifjúságának. Köszön- vott harcban részt vett parti- tötte az ifjúsági mozgalom zánok lobogói előtt. egykori vezetőinek és tagjaii­Űjra Szabó János vette át a nak az ülésen részvevő cső­szét. Megemlékezett arról, portját. Biszku Béla beszéde — A kommunista ifjúmun­kások magyarországi szövet­sége súlyos, de felemelő har­cokban született. Tagjai az el­ső perctől az osztályharc ba­rikádjain küzdöttek a párt vezetésével, az első magyar proletárdiktatúra kivívásáért. A Tanácsköztársaság 133 nap­ja alatt az ifjúkommunisták hő­siesen helytálltak mind a szo­cialista vívmányok megterem­tésének, mind a münkáshata- lom védelmezésének küzdő­terein. — A fasiszta- Horthy-rend- szer meg akarta semmisíteni a kommunista pártot és ifjú­sági szervezetét. De a börtön­be, internálótáborba és bitó­ára hurcolt elvtársak helyére új harcosok léptek a kommu­nista fiatalok olyan vértanú­nak emlékezete, mint Kulich Gyula, Lőwy Sándor, Kilián György, Ságvári Endre, Braun Éva, Pataki István, Kreutz Róbert, Pesti Barnabás és a többieké örökké él a munkás- osztály és a fiatal nemzedékek szívében. — Nemes és gazdag hagya­tékot vett át tőlük az az ifjú nemzedék, amely hazánk fel- szabadulása után, új viszonyok közepette, most már a szabad Magyarországon folytatta har­cát a munkásosztály, a dolgo­zó nép, a kommunista párt céljainak valóra váltásáért. Az 50-es évek elején a szek­tás-dogmatikus hibák, majd a revizionizmus a kommunista ifjúsági mozgalomnak is kárt okoztak. — Az ellenforradalom leve­rése után pártunk — 1957. március 21-én, a Tanácsiköz­társaság évfordulóján — élet­re hívta a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget. Pártunk ifjúsági szervezete, a KISZ büszkén vallja, hogy ugyanazok az eszmék és cé- iok vezérlik, mint az 50 esz­tendős kommunista ifjúsági mozgalmat. — Kedves elvtársak! A kommunista ifjúsági szövet­ség fő hivatása, hogy segítsen a pártnak a szocialista Ma­gyarország megteremtéséért, hazánk felvirágoztatásáért Végzett munkájában. — Pártunk gyakran és kéz­zelfogható módon adja bi­zonyságát annak, hogy számít az ifjúságra és bízik benne. Több nagy, országos feladatot bíz a KISZ-re, s ezek sikeres megoldása haladásunknak eigy- egy láncszeme. Ez is azt jelzi, hogy a párt fontai szerepet és helyet jelölt ki az ifjúság szá­mára. Arra is törekszünk, hogy a fiatalok szava, befolyása fo­kozottan érvényesüljön a munkahelyek életében és a közélet fórumain, hogy sehol se szorítsák háttérbe a fiata­lokat, hogy a konzervatív bi­zalmatlanság ne szeghesse te­remtő kedvüket, hogy anyagi és kulturális jólétük — min­denkori erőnkhöz és lehetősé­geinkhez mérten — szüntele­nül emelkedjék. — Kedves elvtársak! Kom­munista ifjúsági mozgalmunk most indul történetének má­sodik félévszázadába. Semmi kétség, hogy a szabad hazá­ban, a szocializmus sikeres építése közepette sokkal gyor­sabbak lesznek ifjúságunk léptei, mint az elmúlt félév­században. Jelentős tettekre ösztönözheti és lelkesítheti if­júságunkat az a tudat, hogy az előtte kitáruló évtizedek­ben teljes fényével és mele­gével felragyog majd az új vi­lág napja. Az egymást követő, a célokban és az erőfeszíté­sekben egybekapcsolódó nem­zedékek láncolatában ez a most induló nemzedék már célhoz ér, mert a mai fiata­lok és úttörők életében valóra válik mindaz, amiről hosszú századok emberei álmodtak, s amiért a kommunista ifjúsági mozgalom megalapítói ötven esztendővel ezelőtt csatasorba léptek. — Őrizzék és emeljék ma­gasra a munkásosztály, a párt harcát szimbolizáló, az egész emberi haladást jelképező vö­rös lobogót. Pártunk nevében azt kérem, hogy önmagukban és szocialista társadalmunk minden sejtjében mindennap gazdagítsák saját nagyszerű örökségüket — zárta beszédét az ülés részvevőinek fergete­ges ünneplése közben Biszku Béla. Felemelő pillanata volt a jubileumi ülésnek, amikor fel­csendült a magyar ifjúság hit­vallását kifejező dal: „A párt­tal, a néppel”, s a kommunis­ta ifjúsági mozgalom veterán­jainak kíséretében behozták a kongresszusi terembe a párt Központi Bizottságának zász­laját. A vörös selyemlobogót Biszku Béla nyújtotta át Mé­hes Lajosnak, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség el­ső titkárának, aki ezután be­szédet mondott. Az elnöklő Szabó János ez­után ismertette a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának határozatát, hogy — az elő­dök iránt érzett mélységes tisztelet, hála és megbecsülés jeleként — KISZ érdemérmet adományoz a magyar kommu­nista ifjúsági mozgalom 34 alapítójának, vezetőjének és aktív tagjának. Azt is beje­lentette, hogy a KISZ köz­ponti bizottsága nevében né­hány nappal ezelőtt már át­adták a KISZ érdemérmet Kádár Jánosnak, a Magvar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának, a KIMSZ északi terü­leti bizottsága volt titkárá­nak, Fock Jenőnek, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökének, a KIMSZ X- kerületi bizottsága volt titká­rának, Nemes Dezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KIMSZ Központi Bizottsága volt titkárának, az „Ifjú Proletár” volt szerkesz­tőjének, Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Központi Bizott­sága titkárának, a KISZ or­szágos szervező bizottsága volt elnökének, a KISZ központi bizottsága volt első titkárá­nak és Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi, Bizottsága titkárának, a KISZ központi bizottsága volt első titkárá­nak. „Fel vörösök, proletárok’’ — zúgott a kórus hangja a te­remben és Méhes Lajos, va­lamint a KISZ központi bi­zottságának tagjai az ülésen részt vevő kitüntetetteknek át­nyújtották a KISZ érdemér­met. A kitüntetettek nevében Ré­vész Géza, a KIMSZ alapí­tó tagja mondott köszönetét a megemlékezésért, s a jubi­leum alkalmából a magyar kommunista ifjúsági mozga­lom egykori részvevői, vete­ránjai nevében üdvözölte a KISZ központi bizottságát, a KISZ valamennyi tagját, az egész magyar ifjúságot. Szabó János megköszönte az elődök nevében megfogalma­zott jókívánságokat, tanácso­kat, majd bejelentette, hogy az évforduló alkalmából sok KISZ-szervezet és úttörőcsa­pat, több külföldi testvérszer­vezet, valamint a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség is táviratban üdvözölte a KISZ központi bizottságát. Ezután felolvasta a lenini KOMSZO- MOL központi bizottságának táviratát. Az ünnepi ülés Szabó Já­nos zárszavával és az Inter- nacionálé eléneklésévet ért véget. A KISZ központi bi­zottsága ezután fogadást adott az ülés részvevőinek tiszte­letére. tSenyvprimilliós beruházás t u stopéi j esen átadták a Fémipari Vállalat áj yyáreyy§ég;ét A Nógrád megyei Fémipari Vállalat legnagyobb eseményé­re tegnap délelőtt került sor: ekkor adták át a vállalat Balassagyarmat' nyugati ré­szén fekvő új gyáregységét. Az ünnepélyes átadáson részt vett Géczi János, a megyei pártbizottság vb tagja, a me­gyei tanács vb elnöke, Trizna János, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője. Il­lés Miklós, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Inokai Já­nos, a KGMTI Tervezőiroda igazgatója és dr. Bartha Ró­bert, a Nógrád megyei Építő­ipari Vállalat igazgatója. A megnyitón megjelentek a mi­nisztériumi vállalatok, a me­gyei és városi, párt- és tö­megszervezetek képviselői is, bizonyítva, hogy Balassagyar­mat és a megye legjelentősebb termelő jellegű beruházásának realizálását mindannyian sa­ját ügyüknek érzik. Az üzemrész ünnepélyes megnyitóját, a gyárkapuban ki feszített szalag átvágását Géczi János elvtárs vágta el. Ezt követően az üzem na­gyobbik. 3200 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnoká­ban került sor a rövid ün­nepségre. Mezei Pál, a vállalat szb-titkára köszöntése után dr. Bartha Róbert, a kivitele­ző vállalat igazgatója emel­kedett szólásra, Balassagyar­mat fontos létesítményét át­adta az elnökségben helyet foglaló Géczi elvtársnak, aki ezután megtartotta ünnepi be­szédét: — Szívesen teszek ele­get a feladatnak, hogy a me­gyei tanács nevében átvegyem és a Nógrád megyei Fémipari Vállalat képviselőjének, Vass Miklós főmérnök elvtársnak átadjam ezt az imponáló lát­ványt nyújtó ipartelepet. — A megyei tanács vb elnöke ez­után a gyár húszéves múltját, fejlődését vázolta: — 1949-ben „Mezőgazdasági és Falusi Villanyszerelési Vállalat” név­vel alakult a mai üzem és nég jelenlegi állapotához el­jutott, sokféle neve, profilja volt. A legnagyobb átalaku­lás 1960-ban következett be. Építőipari jellegét levetve a vállalat ekkor lett ipari üzem. A Fémipari Vállalat termelési értéke a 10 évvel ezelőtti évi 6 millió forinttal szemben 90 millió forintra, a foglalkozta­tottság ugyanennyi idő alatt háromszorosára nőtt. Elmond­ható, hogy ez a munkahely Ba­lassagyarmaton ma már a férfi munkaerő foglalkoztatás legfontosabb helye. Az elmúlt években a vállalat saját ere­jéből nem volt már képes je­lentősen újítani gazdálkodá­sát. Továbbfejlődésére 1965- ben az országos járműfejlesz­tési program keretében az autó- és traktoripari tröszt segítsége adott lehetőséget. Ta­valy a kivitelezést jelentősen meggyorsította, hogy azt ki­emelt beruházásként kezelték. Géczi elvtárs ezután köszö­netét mondott a tervező és ki­vitelező, valamint beruházó vállalatnak, s külön megkö­szönte az építésben részt vevő társadalmi munkások és az azt meggyorsító városi pártbizott­ság és tanács dolgozóinak se­gítségét. Végezetül a Fém­ipari Vállalat dolgozóihoz in­tézte szavait: — E beruhá­zással a gazdálkodásnak olyan anyagi-technikai bázisa ala­kult ki, amely garancia a to­vábbi fejlődéshez. A Nógrád megyei Fémipari Vállalat kol­lektívájának, a megyei pártbi­zottság és tanács nevében a további sikerekre erőt és jó egészséget kívánok — fejezte be beszédét Géczi elvtárs. Vass Miklós főmérnök ez­után az üzemrész kulcsát a vállalat párt- és szakszerve­zeti bizottságának adta át, majd sor került a tervező, a kivitelező és az üzemeltető vállalat dolgozóinak jutalma­zására. A megjelentek végezetül megtekintették az új létesít­ményt. A két szerelőcsarno­kot, melyek közül a kisebbi­ket jövőre tovább bővítik. Az érdeklődők megtekinthették a szerelőcsarnokban kiállított tízezredik, G—116-os dömper­fülkét. Az új üzemben, január 2-án kezdődik meg a folyamatos traktorfülke- és kábeldob­gyártás. Sikeres véqeredménv Túlszárnyalta termelési tervét mindkét salgótarjáni üveggyár Az Üvegipari Művek Sal­gótarjáni Öblösüveggyárában meglehetősen borúlátóan kezdték az 1968-as évet. A rekonstrukció, az áttérés a ki­zárólag kézi gyártású üveg­árukra, a létszámhiány. s megannyi más probléma okoz­ta, hogy nagy várakozásokat ne fűzzenek az új mechaniz­mus első esztendejéhez. Ennek ellenére — miután a gyár ve­zetői ismertették a gondokat az üzemegységek dolgozóival — a kibontakozó lendületes munkaverseny már az első félév befejeztével sokak szá­mára meglepő eredményeket produkált. Hozzájárult az eredményekhez egy sor szer­vezési és műszaki intézkedés is. Most, az év végén az öb- lösüveggyáriak elmondhatják: minden jó, ha a vége jó. Éves tervüket már november 27-én teljesítették, a demokratikus és szocialista országokba irá­nyuló exportszállítási köte­lezettségeiket december 19-én, a tőkés államokkal, illetve cégekkel kötött szerződéseiket pedig december 22-én teljesí­tették. Ezenkívül — a hazai kereskedelem jobb, finom üvegáru-ellátása érdekében — több, mint hárommillió forint értékű árut bocsátottak az ÜVÉRT Nagykereskedelmi Vállalat rendelkezésére. A Salgótarjáni Síküveggyár­ban ennél még imponálóbb év végi eredményekről számol­hatnak be. A húzott síküveg termelése kilencszázezer négyzetméterrel haladja meg az előirányzatot. Ez részben a Zagyva I átépítésének határ­idő előtti befejezésének, a be­vált konstrukciós változtatások­nak és más műszaki intézke­déseknek, de nem utolsósor­ban a gyár dolgozóinalt egyre erősbödő összefogásának kö­szönhető. Túlszárnyalták a síküveggyáriak valamennyi, az év elején önmaguk-elé tűzött feladatot. Húzott síküvegből hatszázezer négyzetméterrel többet értékesítettek a terv­nél. A termelési többletből háromszázezer négyzetmétert az edzett üveggyártásban hasznosítottak, így megtaka­ríthatták ugyanennyi üveg importját. Egyébként ezt az tette lehetővé, hogy a Zagyva I-ben húzott vastag síküveg minősége is jobb lett a várt­nál. A Síküveggyárban idén ter­melt áruk értéke eléri a két­százötmillió forintot — ez negyvenmillió forinttal több a tavalyi termelési értéknél. A vezérigazgatóság év elején tizenkét és fél millió forint nyereség elérésére kötelezte a gyárat: ezt az előírást csak­nem megháromszorozták. A nyereség mintegy harminckét­millió forint. Ennek eredmé­nyeként a munkások húsz­huszonegy nap keresetének megfelelő nyereségrészesedés­re számíthatnak. Ezekben a napokban a gyár vezetőinek, munkásainak fi­gyelme már a jövő év felada­taira irányul. Tovább növek­szik a termelésben a feldolgo­zott üveg aránya. Ez vonatko­zik az edzett zománcüveg­gyártás bevezetésére, a sajtolt üvegáruk előállításának fej­lesztésére, de mindenekelőtt az edzett járműüveg kibocsátá­sának növelésére. Az edzett járműüveg mennyiségét az idei százhetvenötezer négyzet- méterről legkevesebb kétszáz­hatvanezer négyzetméterre emelik. Terv szerint a Sík­üveggyárnak jövőre negyven- millió forint nyereséget kell produkálnia.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom