Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-13 / 266. szám
íiészülnek a fagyra, hóra Tervek a téli forgalom biztosítására A KPM Egri Közűn Igazgatóságán a ieirőí, a havazásról, a csuiszós. eljegesedett utakról esiK mostanában a legtöbb szó*. Miként, s- mit cselekszenek a közúti igazgatóság dogozó! — együttműködve a közlekedésben érdekelt vállalatokkal — ra szerelt egy- vagy kétszar- gok — helyi proWénákkal - nyvi hóekeket. A síkosság, elleni szinte megostromolták az igaz- sóezórásaal a megye 192 kilo- gatőság egyik-másik útmesterméxer hosszúságú föhálózatá- nak, homok és salak szórásával mintegy 260 kilométernyi másodrendű útvonalának, végül a rajon©» szolgálattal toazért, hogy az utak a hideg, rabbi 11» kilométernyi útvocsapadékos évszakban i* jár- hatóit legyenek? Az igazgatóság képviselőjének tájékoztatása szerint az a cél, hogy a lő úthálózaton, amelyen a legfontosabb forgalom lebonyoíó- sége eljegesedés, illetve hava dik. nagy eljegesedések, hava- zás esetében. nal rendbetartásáról gondoskodnak. így a megye 970 kilométer hosszú útjaiból mintegy 570 kilométernyire kiterjed az igazgatóság tevékenvzasok idején is ,„fekete"’ pályát biztosítsanak. A másoo- é§ harmadrendű útvonalokon is igyekeznek azonban a lehető legrövidebb időn belő? meg“ felelő körülményeket teremA közúti igazgatóság tervei szerint a 2. számú főútvonalán a megyehatártól az országhatárig a 21. úton a megyehatártól az . országhatárig. a 23. útvonalon Kistételű a biztonságos közlekedés Tényétől a megyehatárig, vaszámara. Az eljegesedés ellen a főútvonalakon' tiszta söfeszórással, a többi útvonalakon la mini a Salgótarján — Nád- újfalu útvonalon »»szórással als^dályozzák meg az úttest sózott homokkal vagy salak- síkosságát. Az igazgatóság felkai. esetleg ezek keverékével védekeznek. Havazás esetén a főútvonalakor» állandó hóéi takarító láncot üzemeltetnek, a többi utakon a szükség szabja meg a hóéi takarítás ütehívta a figyelmet arra, hogv kiterjedt eljegesedés vagy havazás esetén semmi esetre sem szabad eltérni átlót a rarrgso- rosszabbodását jósolta. Igaza ségét, és mivel azok nem tér hettek el az országosan előírt sorrendtől, ez fölösleges vádaskodást szült. A védekezés jobb összehangolására az igazgatóság a közlekedés zavarmentes lebonyolításában érdekelt vállalatokká! néhány megállapodást kötött Egyebek között az Igazgatóság hajlandó a közlekedési vállalatok, az Illetékes megyei szervek, és a kőzleke- désrendészet rendelkezésére bocsátani azt a térképet, melyen a rangsorolásnak megfelelően bejelölték a védekezés szervezetét és módját. Megállapodás jött létre a telelőn - összeköttetés mikéntjéro’ is. Emellett a közúti igazgatósé g valamennyi útmesterségét és a nagvobb hóeTtakarífő géneket ellátja URH adó-vevő készülékkel. A távprognózi« az időjárás rolástól, amely a KPM é® a BM közti megállapodás értelmét. Az igazgatóság a Nógrád méhen jött létre, ha csak a két minisztérium illetékes vezetői erre közösen engedélyt megyei főhálózat takarítására biztosított egy hómarót a Mátrában, egy nagytelfesft- nem adnak. Ez azért fontos. rrw*nyű hóekét Balassagyarmaton, továbbá tehergépkocsik mert korábban többször is lesz vagy sem — ki tudja? Tavaly ilyenkor is rendkívüli csapadékos telet jósoltak, mégis az évszázad legaszá- lyogabb időszaka következett be. Aki azonban nem akarja, hogy meglepetések érjék, k“előfordult hogv helyi hatosa- szül a fagyra, hóra. Cs. G. Nem balek a vásárló! A piacon mindenki szeretne jól járni — a termelő, a kereskedő és a vevő is. Mindegyik jót jár, ha a termelő és a kereskedő tiszteletben tartja a. vevő érdekeit, és csak a tisztességes hasznot vágja zsebre. Ez jutott az eszembe, amikor a terényi termelőszövetkezet salgótarjáni piaci árudájánál hallottam keseregni néhány kárvallott vásárlót. Minek is vettek abból a harorn- százhuszas kisvárdai rózsából? Nekik azt mondták: első osztályú minőség, még házhoz is szállítják. Csak, amikor kiöntötték a zsákból, akkor látták, hogy többsége vágott, rágott, rohadt és apró. Az áruda vezetője — régi kereskedőember lévén — »a- gyon szívére vette a dolgot, s azonnal beszüntette a burgonya árusítását. Bosszankodva mesélte, hogy a történtekre igazán nem gondolt. Nem érti, hogyan fordulhatott elő, hiszen az első ötven mázsás szállítmány kifogástalan minőségű volt. Különben nem is kötöttek volna megállapodást a kaz&ri termelőszövetkezettel ötszáz mázsa burgonya eladására. A második ötven mázsa azonban első osztályú minőségben eladhatatlan. Időközben az is kiderült, hogy az ötven kilós zsákok csak utólagos ráadással mondhatók annyinak. Tartalmuk ugyanis egy-két kilóval könnyebb. Mit mond erre a kereskedő? Vagy becsapja a vevőt, vagy a saját „zsebéből” pótolja a hiányt, illetve vállalja a leértékelést. A vevőt nem csaphatja be. A saját hasznát viszont mások hanyagsága miatt nem veszélyeztetheti, mivel akkor nincs értelme kereskedni. Marad a megoldásra az egyetlen lehetőség: a termelőszövetkezet se csapjon be senkit! A terényi termelőszövetkezet árudavezetője hivatalos megállapodást készített a kazári közös gazdasággal. Ebben pontosan rögzítették, kinek mit kell tennie. A termelőszövetkezet azonban nem tartja be a megállapodást. Csöppet sem öregbíti az ilyen és ehhez hasonló hanyagság egyetlen közös gazdaságunk hírnevét sem. A városi ember, a munkás fogyasztásra alkalmas árut akar venni a pénzéért! P. A. Balassaayarmati piac Kielégítő ellátás Az ünnepet követően gyenge volt a felhozatal a balassagyarmati piacon. A hét elején azonban kielégítőnek mondható a piaci ellátás. A felhozatal megfelelt a keresletnek. Minden áruféleségből elegendő mennyiség állt a háziasszonyok rendelkezésére. A gyümölcsök közül különösen körtéből volt bőséges a választék. Hosszú idő után ismét megjelent a zöldpaprika. Általában a vegyes zöldségfélékből mindenki megtalálta a neki megfelelő minőségű és mennyiségű árut. Sajnos, baromfiból — a salgótarjáni piachoz hasonlóan — kevés volt. Az árak így alakultak: Cikk} MÉK ár Ft/kg Szab.piac Ft/kg burgonya 3,— vöröshagyma 3,40 3.60 fejeskáposzta 1.60 2,60 kelkáposzta 1.80 3.— karalábé 3,— ka rfioi 5,60 S.— sárgarépa 3,60 6.— gyökér 7.60 8.— voröskáposzka 4.— 5,— zeller 8.40 7.— zöldpaprika 12.— 8,cékla 1,20 4.— retek — 4.— alma (Jonathan) 4,S0 5,— körte (Alexander) 6.60 6.— savanyú káposzta 6.— 6,— mák 40,— 42,— dió (héjas) 18,— 16,tojás 1,80—2,— 2,Halálra súlytotta az akii afedő Halálos baleset történt hétfőn délután az Állami Pince- gazdaság salgótarjáni telepén. Az eldugult .szennyvízcsatornát tisztították, és az eredetileg kitámasztott mintegy három mázsás beton aknafedő rádőlt Máth István 67 éves nyugdíjasra. A szerencsétlenül járt embert a mentők kórházba szállították, ahol rövidesen meghalt. A körülmények tisztázására indított hatósági vizsgálat még tart. Színházi esték Álarcosbál — debreceni művészekkel Ismét a Debreceni Csokonai szövegéneklés. Ebben ezúttal csiszolhatna még. Mellette >aeiég kevesen jeleskedtek. muel és Tom összeesküvők Színház volt Salgótarján ven dége és ez alkalommal Verdi: Ami a szereplőket egyénileg formálói: Tóth József és Tré- Áiarcosbál című operáját illeti: Richard gróf alakjában, fás György pompás zengésű mutatta be a József Attila hang- és játékteljesítményét baritonjában művelődési központban. összegezve Csongor József roVerdi művei sorában az Ä1- konszenveset nyújtót, bár ér- arcos bál meglehetősen viharos zesem szerint nem érte el a és kalandos körülmények kö- tőle eddig hallott szintet. Te- zött jutott színpadra. Az ope- norjanak lírai súga halványabb, gyönyörködtünk leginkább, de tetszett a főbírót megelevenítő Bán Elemé-', valamint Gazsó János matróza Is. A művet Kertész Gyula renra szövegkönyve tulajdonképpen Seribe: ül. Gusztáv, avagy. az álarcosbál című drámája alapján készült, ameív valóságos eseményt választ színpadi anyagul Éppen a történelmi valóságanyag eredménye volt, hogy . ........ . ..... ... az Álarcosbál bemutatásának J«* hat adott fakóbb volt a megszokottól, dezte, körültekintő gondosságTifkára, René szerepében Bérezett István is csak a harmadik felvonás drámai csúcsain vált teljessé, mintha tudatosan ide tartogatta volna képességeit. Kővári Anikó biztonságos ívű drámai szopránja telkomoly bonyodalmai támadtak Nápolyban. A teljesíthetetlen kát kívánt. A bántott önér- zetű Verdi nem tehetett mást, művét a lényegbevágó átdolgozás helyett visszavonta a nápolyi színháztól és Rómába vitte, ahol kevesebb gáncsos- kodásra számított, ahol Seribe: III. Gusztávja is épp akkoriban aratott érdemleges sikert. Az opera szövegkönyvével azonban a római cenzúra is akadékoskodott; meg kellett változtatni a személyek nevét, a történés helyét, ez. viszont megsem jelentett lényegbe vágó problémát, úgyhogy 1859- ben, az Álarcosbál végre színre kerülhetett. A zene: Verdire jellemző, áradó dallamgazdaságú, feltűnő a műben a kórus újszerű szerepeltetés! formája, a jellemek és érzelmek árnyalt zenei megfogalmazása. A Debreceni Csokonai Színház operaegyüttese ezúttal is pedánsan tiszta előadást produkált. Amit az Álarcosbál bemutatóján leginkább észre- vélelezii ettünk — a korábbi bemutatókkal szemben —, a szereplők artikulációjával függ össze. Bár operatársulatoknál elnézőbb a hallgató, az előadásnak azért semmiképp nem válik kárára az érthető gal, szakavatott kézzel, együttese iránti igényességgel. A vezénylő asztalnál ezúttal is a debreceni operisták és zenészek nagyképességű mestere, Rubányi Vilmos állt heiVt a tőle megszokott kimagasló erényekkel. Záradékul talán az est körendkivül meleg és nagy kifePrinte íező ereíű drámai altot ismer- zönségéről kellene szólni. A L tünk meg Ulricát, a néger nézőtéri fegyelem dolgáról, változtatása- ióen6j, formál6 Pá=sit Magdolna remek hangjában. — szíri őszi leg is érett művész. hogy sokan még összetévesztik nálunk a tánczenei produkciót az igényes muzsika méltányláAz est talán legfigyelemre- si formájával Kétségtelen: az mé'tóbb művészi élvezetét elismerés, a taps művészi elPallós Györgyinek köszönhetjük Ez a fiatal operista énekragadta fást felez ki, de opera esetében mégsem mindegy, és játékkészségben egyaránt hol és mikor hangzik fel; eset- nagy biztonságú. Oszkár ap- leg az összprodukdó kárára ród koloratúrszopránját üveg- lehet. S ha már operaestek- tisztasággal csillogtatja mind- nek örvendhetünk — teljes érvégig, játékban illúziót nyújtó, tékű élvezetre vágyunk. talán artikulációs készségén (barna) \ INÓGR4D elintézte Visszavették a% avas húst Nemrégiben Szűcs Lajos, őr- rült az üzletbe és minden vállal mi olvasónk levélben for- lószínüség szerint ott követ- tíult hozzánk, hogy a helybeli kezeit be a minőségi romlás. 8~as számú önkiszogáló boltban avas füstölt disznófejet adtak el neki. Bizonyítékul beküldte szerkesztőségünkbe a fogyasztásra alkalmatlan hentesáru megmaradt felét is. azzal, hogy szeretné visszakapni a fölöslegesen kifizetett vételiami Kereskedelmi FelügyeMinthogy a hosszas tárolás és a tárolás ideje alatt elmulasztott ellenőrzés miatt a balassagyarmati fmsz őrhalmi üzlete a felelős olvasónk a vételárat hiánytalanul visszakapta. Reméljük, hogy a boltvezető és beosztottai a maguk liálőség segítségét kérte, amely- rán szerzett tapasztalatokat a nek munkatársa, Dóra Gyula jövőben a fogyasztók érdekémegállapította, hogy a kifogó- ben hasznosítják! sóit áru még júniusban keFaluról falura Milyen lesz a jubileum? Ahogy azzal is már régóta szinte mindenki egyetért, hogy új kultúrházat kellene építeni a faluban. Szomorú évforduló Talán nem túlzás azt állíta- hessen őket: út, üzlet, víz, kulid. hogy a 1400 lakosú Vizslás túrház. a varoshoz, a közelj Salgótar- Nincs ellentmondás: a köz- jánhoz „mén ’ magát. Vizslás- s^g útjainak nagyobbik fele ról sokan járnak a salgótarjá- valóban jó. A kivétel, a „fe- kuk Ferenc ni. zagyvapálfalvi üzemekbe j^ete bárány” a Dózsa György * 1i~" ... ez a Vizslás kultúrházat egy öreg, régi épületből alakították ki, korábban, üzlet volt, mindössze két helyiségből áll, itt van a mozi és a KISZ- — Annyi beváltatlan ígéret któb. Nem csoda, hogy az ai- után az ember már nem „mer” kalmatlan épületben a könyv* az újlakpusztaiak szemébe Iát mar nem fér el, a különnézni — mondta keserűen Ka- böző szervek sem lelhetnek ■ benne otthonra, a fiatalok, de A vizslási gondok között, ha 32 idősebbek is, a kultúrának dolgozni, nemcsak szemlélői, út ez a forgalmas útvonal a súlyát, anyagi kihatását te- ebben az — enyhen szólva — de alakítói, tevékeny részesei m^g js a jármüvek kin tjük a soron következőt nem szegényes hajlékában nem er- város életének. Ezért külö- után felszálló salakport kénv- elegendő egyszer — háromszor zik íó' szükséges leírni: víz, víz, víz. Eloszor 1959 ben, egy nagy- Ez a „módos” falu, Nógrád sok Syűlesen vetődött fel a kulködik a jó ivóvízben. Az egyik lakosság jogos kérése minden a szinten helyesléssel találka- másik a ta- zott. Azóta csaknem tíz év nősen érzékenyen reagálnak a telenek „nyelni” az utca la munkahelyük és a lakóhelyük kői. Ennél is nagyobb gond a------■■---------- ------ ------ ,. . . . k özötti szín vonalbeli különb- vasútállomáshoz vezető egy községéhez hasonlóan, szűköl- turhaz építésének terve, s ségre. ha a kulturált szórako- kilométer hosszúságú útsza- k°dik a jó ivóvízben. Az er";l' lakossá* ,nens kerese min zásról vagy az áruellátásról kasz állapota, ősszel, tavasz- elfogadható víznyerő-hely van szó. Bár Vizslás igyekszik <.,„1 „c/jc \c\„ía,, Arii „fehér kőnél” = másik a lépési tartani a növekvő igé- Äf^^Taz^Ä vá- ................ nyekkel, követelményekkel, a gyök, míg elérik az állomást. törekvéseknek, mint bárhol Mások, akik kímélni akarják kevés a településnek. A másutt, nem is a szándék hi- cipőjüket ruhájukat a hosz- vezetőinek régóta fő a fe- ánya, hanem elsősorban a le- szabb költségesebb megoldást jük, mit tegyenek, vízműtár- hetőségek szabnak határt. választják: „bebuszoznak' nácsháztól nem messze található, talán nincs is több. Ez közSzorit a cipő sulást szervezzenek, először Zagyvapálfalvára és ott száll- csak eSY ütea nagyságrendben nak vonatra. mini' aztán A másik látszólagos ellent- s<^. Az első benyomások a köz- mondás is könnyűszerrel fel ségről: többnyire jó utak, ki- oldható. A község kiskereske- engedik? elégítő üzlethálózat, szép is- delmi ellátása kielégítő, de kola, tanácshára, modern, közigazgatásilag Vizsláihoz BÍZUnk hangulatos eszpresszó, rém- még két kisebb település tar- dezett utcák, formás családi tozik: Üjlaktelep és Üjlak- házak. De arra, hogy hol is puszta, s az utóbbiról már nem vízmüvet létesítsenek, telt el, az elképzelések sem kerültek le soha a napirendről, sok ígéret is elhangzott, de a megvalósítás a mai napig elmaradt. Lassan jubilálnak ... De nem ünnepel majd senki, mert méltatlan ez a jubileum, méltatlan a falu vá- szorgos, fokozatosan karüljön Osztott vezetőihez, a csőhálózat bővítésére, ahogy az anyagi lehetőségek a megértésben — Időnként harmincas. „szorít a cipő”, a külsőségek- lehet ugyanezt elmondani, negyvenes csoportokban talál1965 óta tartalékolják a községfejlesztést a vizslásiak a / kultúrház építésére. Sokszor elhangzott már a községben, lesz társadalmi munka, pénzbeli felajánlás, csak legye*» kultúrház. Talán még az sem ____ ___r________ ___ lenne nagy baj, ha a hozzájáb öl soha sem lehet követkéz- Hozzákezdett ugyan a salgó- kozunk a választókkal, össze- rulás összegét 120 forintról tetni. A megoldásra váró gon- tarján! fmsz egy pavilonrend- jövünk a tanácsházán a köz- kétszázra emelnék. A felsőbb dókat a legjoboan Kakuk Fe- szerű épület felállításához, de ségben élő emberekkel, hogy szervek pedig már 1967-ben reric, a községi tanács vb el- nem tudni, mi hibádzik — elmondhassák javaslataikat, ígéretet tettek rá, hogy köznöke ismeri. így jobbára az ő építőanyag, építési engedély, észrevételeiket — mondta Ka- ponti költségvetésből biztosít- szavai nyomán próbáltam be- működési engedély pénz, vagy kuk Ferenc. — Bízunk abban, júk a hiányzó fedezetet. Ezek a jelek azt mutatják, hogy 1969 után, a kultúrház építése, ügyében egy úiabb j'ublleumra már nemigen kerül sor. Kiss Sándor tekintést nyerni a község éle- valami más? — mert az üzlet hogy az ilyen beszélgetések al- tébe. átadása, megnyitása sem az kaiméval sokukat sikerül megA vizslási gondok nagy ré- {Sért határidőre, sem azóta győzni sze rokon vonósokat mutat más n*m történt meg. Lehetséges. községek „fájó pontjaival”, , . , , fontos, nem sürgős? Azok bitalán ezért bevezetőül pár szó ZOnyára nem Ojlakmisatán is elegendő, hogy jelezni le- laknak.., a vízmű társulás szükségességéről, s a lakosság nagyobbik része egyetért velünk. NÓGRÁD — 1968. november 13., szerda
