Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-16 / 269. szám

AZ OLVASOK Hozzászólás Fejlett üzemekre bízzák a képzést Érdeklődéssel olvastuk a NÓGRÁD-ban megjelent cik­ket és a közölt hozzászólásokat a mezőgazdasági szakember- nevelés kérdéseiről. A cikk áltál érintett aktuális és fon­tos kérdésről szeretnénk mi is véleményt mondani: Való, hogy a gazdaságok egy részében nem fogadják szívesen a fiatal szakembere­ket, és nem foglalkoztatják őket képzettségüknek megfe­lelő munkakörben, holott a mezőgazdaság szakember-ellá­tottsága nem mondható még jónak. Ügy látszik: a terme­lőszövetkezeti szakemberek ál­lami támogatásának újonnan szabályozott rendszere — amely a kezdő szakemberek állami támogatását fokozottan előtérbe helyezi —, a szakem­ber-utánpótlás kérdését végér­vényesen nem oldja meg. A probléma lényegét meg­ítélésünk szerint ott kell ke­resni, hogy a kezdő szakembe­rek, gyakornokok intézmé­nyes képzése jelenleg megol­datlan. A közép- és felsőfokú oktatási intézmények feladata a fiatal szakember kihelyezé­sével befejeződik, az üzemek egy része pedig különböző okok miatt — gazdálkodásuk' szín­vonala, .tapasztalt szakembe­rek hiánya — nem alkalmas a gyakornokképzésre. S nincs egy testület vagy szerv, amely valaha is számonkérné a gya­kornoktól, hogy gyakorlati ide­je alatt milyen ismereteket szerzett. Minősítené vagy el­bírálná, hogy a gyakornok megérett-e egy szakág vagy gazdaság felelősségteljes, ön­álló irányítására. Az, hogy ki­ből mikor és milyen ered­ménnyel válik igazi szakem­ber, gyakran a véletlenen mú­lik. A tévedés pedig mindkét oldalon a szakembernél és az üzemnél is komoly következ­ménnyel jár. Még ott is, ahol komolyan veszik a gyakomokképzést, gondot jelent a kezdő szakem­ber megismertetése a szakma valamennyi ágával. Az üze­mek elsősorban ott foglalkoz­tatják őket, ahol „szorít a ci­pő”, és figyelmen kívül marad az, hogy a mezőgazdaságnak egyre inkább áttekintő-képes- séggel rendelkező, sokoldalú, magasan kvalifikált szakembe­rekre van szüksége. A tsz-szövetség a megoldást abban látja, hogy az erre il­letékes szerveknek a gyakorla­ti oktatás intézményes megol­dására kell törekedniük. Min­denekelőtt úgy, hogy gyakor­nokképzésre csak azon üze­meknek adnak lehetőséget, amelyekben ennek személyi és tárgyi feltételei adottak. Az állami támogatás ilyen irányú felhasználása hatékonyabb le­het és a megfelelő szakmai felkészítéssel egyidejűleg ele­jét lehet venni, hogy a gyakor­nokban riválist lássanak, hogy a gyakornok ne csak „néze­lődjék a határban” és ne olyan emberek kényszerülje­nek oktatni, akikre magukra is ráfér a tanulás. Ilyen megoldás mellett megfelelően felkészített, kész szakemberek kerülnek a gaz­daságokba, akik becsületes munkával, „tortúra nélkül” vívhatják ki a szakmai meg­becsülést. A tárgyilagossághoz tartozik annak megemlítése, hogy az igen komoly állami támogatás és az, üzemek legmesszebbmenő segítsége is eredménytelen marad, ha a fiatal szakember­ben nincs ambíció, szakma- szeretet. Ha a fiatalok nem értik meg, hogy a gyakorlati időt, még ha nehéz is, hasz­nosan kell eltölteni. Dr. Nagy Lajos jogtanácsos Cserhát—Karancs Hegyvidék Tsz Vólcsio! az illetékes Tisztelt. Törekednek a jó szolgáltatásra Augusztus 9-i számunkban „A NÚGRÁD mai kérdése” rovatban Bürokrácia vagy szükséges rossz? címmel meg­jelent panaszra az alábbiak­ban válaszolok: A postahivatali nyilvános távbeszélő-állomásról kezde­ményezett távolsági beszélge­tés díját előre kell kifizetni a kezelő munkahelyen. A hívó a beszélgetés időtartamát előre meghatározhatja, de köteles ennek megfelelő összegű leté­tet adni, ami legkevesebb 3 perc díja. Ha a beszélgetés dőtartama előre nem határoz­ható meg, úgy egy bizonyos összegű — a várható költsé­geket fedező — letétet kell befi­zetni. Az ilyenirányú kérést, a beszélgetés bejelentésével egy- .dejűleg, a munkahely keze­lőjével közölni kell. Ez a gya­korlatban nem ritka eset. El­lenkező esetben csak az előre kifizetett, illetve letétbe he­lyezett összeg erejéig folytat­ható a beszélgetés, és ez álta­lában nem hosszabbítható meg. Ebből következik, hogy a távbeszélő­kezelő nem engedélyezhet be­szélgetést, amiért anyagilag nem ő a felelős, hanem a fel­vevő alkalmazott. Ugyanis előfordulhat, és sajnos volt már rá példa, hogy a hívó „el­felejtette” utólag kifizetni a már engedélyezett további be­szélgetés díját. Ilyenkor bi­! -----------------------------------­zony a jóhiszemű engedélyező fizet. Sajnos a panaszos az ismer­tetett lehetőséget elmulasztot­ta, így a távbeszélő kezelője helyesen járt el. Közlöm még, hogy a cikkben „állítólagos”- nak jelzett rendünket a 2/1956. VI. 29. KPM. sz. rendelettel kiadott Távbeszélőszabályzat foglalja össze. Ezen szabályzat rendelkezései érvényesek, úgy a távbeszélőt igénybe vevő fe­lek, mint a posta jogaira és kötelezettségeire. Az említett Tóvbeszélőszabályzat minden­ki által megvásárolható, sőt megtekinthető bármely posta- hivatalnál. Végezetül, mi is tisztáiban vagyunk azzal, hogy a posta van az ügyfelekért és nem for­dítva. Szívesen vesszük, ha a sajtó munkánkat jószándékú kritikájával támogatja és sokszor terhes, felelősségteljes munkánkat ezzel is segíti. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk és a jövőben is azon leszünk, hogy a postahivatal munkájával mindenki a leg­nagyobb mértékig elégedett legyen. Ha előfordulnak Is ki- sebb-nagyobb hiányosságok munkánkban, azok sosem a szándékosságot, hanem az egyébként meglevő objektív nehézségeinket tükrözik. Tóth Tibor postahivatal-vezető, Balassagyarmat------\ f • E zúton szeretném a szer­kesztőségnek megköszönni azt a fáradságot, amit gyermekem érdekében tett. Örömmel köz­löm, hogy hathatós intézkedé­sük nyomán az elmaradt tar­tásdíjat megkaptam, sőt az­óta rendszeresen havonta meg­kapom az előírt összeget. Az Önök munkája felülmúlja a bíróságét, mert ott két év óta nem bírták orvosolni panaszo­mat, míg Önök a legrövidebb időn belül segítettek a dolgon. Községünkben is mindenki örül, hogy a gondom végre megoldódott. Nagyon szépen megköszönöm a fáradságát mindazoknak, akik ebben az ügyben intézkedtek. Tisztelettel: Vojtkó Tibornc Egyházasdengeleg Elnézést kérek, hogy e pár sorral zavarom önöket, de meg kell köszönnöm a hozzám való szívességüket. Az ügyem, amit elpanaszoltam, elintézést nyert rövid időn belül, tehát ezek után bizalommal merek fordulni Önökhöz. Kérem vi­szonzásul fogadják jókívánsá­gaimat, sok sikert és jó egész­séget kívánok további mun­kájukhoz. Tisztelettel: özv. Kanyő Béláné Varsány A sertéseknek parkosítunk? Csak az elismerés hang­ján lehet szólni arról az igyekezetről, amelyet a vá­rosi tanács vb kertészete tesz Salgótarján szépítése, parkosítása érdekében. Te­kintélyes az a költség, amit a város erre a célra áldoz, de felvetődik a kérdés, ér­demes-e? Ugyanis a Pécs- kő utcai toronyházak és a Lovász József utcai szövet­kezeti házak mellett létesí­tett gyepszőnyeget és a rajta levő díszbokrokat, vi­rággruppokat kíméletle­nül pusztítják a gyerekek. Néhány nappal ezelőtt a parkokba árvácskákat ül­tettek a kertészet dolgozói, s a rá következő napokon már sertések legelésztek rajta. Vagyunk néhányan, akik terelgetjük a sertése­ket és figyelmeztetjük a gyerekeket, de ez sajnos nem vezet eredményre. Érvényt kellene szerezni annak a szabálysértési ren­deletnek, amely szerint a parkok és épületek rongá- lóit felelősségre kell von­ni. Ezzel lehet, hogy meg­fékezhetnénk a kártevőket. E mellett természetesen kí­vánatos és szükséges, hogy a társadalmi egyesületek, általában a lakosság saját érdekében, támogassa ezt a munkát. Az épületeket, parkokat rongáló gyereke­ket figyelmeztessék, ne ha­ladjanak el mellettük kö­zönyösen, érdektelenül. Ezeket szem előtt tartva juthatnánk közelebb né­zetem szerint a célhoz, egy kultúrált szép Salgótarján­hoz. H. Gy. O. Salgótarján Elázott a tárolt burgonya Balassagyarmati járásbeli olvasóink egyike panaszolta, milyen kellemetlenség érte: bérelt lakóházának pincéjé­ben csőrepedés történt. A té­lire tárolt burgonya átvize- sedett, s több más, a pincé­ben tartott holmi is tönkre ment. Mint említi, a ház tu- .ajdonosa hallani sem akar arról, hogy megtérítse a kárt. Olvasónk kérdi: törődjön bele a veszteségbe, vagy in­dítson pert. A kárt a háztulajdonos gondossága megelőzhette volna. Mivel az épület kar­bantartását elmulasztotta, a kárért, ő a felelős. Erre te­kintettel, ha olvasónk pert indít a területileg illetékes bíróságon — adott esetben a balassagyarmati járásbírósá­gon —, azt meg is nyeri. A kereset beadása előtt azon­ban ajánlott levélben szólítsa fel a háztulajdonost a kár megtérítésére. Ellenkező esetben akkor is olvasónkat terhelné a perköltség, ha — amint nem kétséges —, meg­nyeri a pert. Nem megy a büfé A tarjáni resti és a kul­turált utasellátás . .. címmel megjelent írásunkra a MÁV Utasellátó Vállalat az aláb­bi tájékoztatást adta: „A Budapest Keleti pá­lyaudvar — Somoskőújfalu viszonylatában vállalatunk kísérletezett büfé, (fülke) szolgáltatással. A tapasztalat szerint annyira minimális igény jelentkezett, hogy megfelelő áruválasztékkal és ügyes dolgozókkal sem tudtunk oda- és visszaútban 2—300 forintnál nagyobb bevételt elérni. A gördülő büféspultok alkalmazásának a mi vonalainkon nem a felszerelési hiány az oka, hanem az, hogy a MÁV- szerelvények ilyen szolgál­tatásra nem alkalmasak. Bü­fékocsinál takarítási prob­léma még nem merült fel, ilyen okból kifolyólag büfé­kocsi nincs forgalmon kí­vül.” Hidas József sk. kereskedelmi igazgató 4 NÖGRÁD — 1968. november 16., szombat Űj magyar filmet játszik a salgótarjáni November 7. Filmszínház. Galambos Lajos műve, Makk Károly ren­delésében Isten és ember előtt címmel kei ült közönség elé. A film hétfőig szerepel a salgótarjáni mozi műsorán. NYUGDÍJASOK szabadsága üjabb munkaviszony ESETÉN B. 1. olvasónk több nyugdíjas nevében fordult hozzánk tanácsért. Van, aki kap közülük szabadságot, van aki nem. Olvasónk kérdezi, mi az ezzel kapcsolatos rendelkezés? A Munkaügyi Minisztérium állásfoglalása szerint, ha a nyugdíjas a nyugdíjrendelkezésekre vonatkozó szabályok szerint alkalmazásba kerül, akkor a dolgozó és a vállalat kö­zött munkaviszony jön létre. A munkaviszonyban álló nyug­díjas pedig jogosult mindazokra a járandóságokra — így a szabadságra is —, amelyek a vele azonos körülmények mel­lett munkát végző, munkaviszonyban álló, nem nyugdíjas dolgozókat megilletik. Amikor a nyugdíjas dolgozóval a vál­lalat munkaviszonyt létesít, a szerződésben meg kell hatá­rozni — éppen úgy, mint a nem nyugdíjas dolgozónál — a munkakört és a munkabért. Ennek figyelembevételével ke­rül aztán megállapításra, hogy a munkakör szerint megálla­pított havidíj (órabér) mennyi munkában töltött időnek fe­lel meg, vagyis a nyugdíjkorlátozásra * tekintettel a havi 500 forint munkabérrel alkalmazott nyugdíjas dolgozó munka­idejét a munkabérrel arányosan kell megállapítani, és ennek alapján kiszámítani a szabadságot. Tehát, ha olvasónk mun­kakönyvé a ktsz-nél van, S havonta rendszeres foglalkozta­tásban részesül, a havonta ledolgozott munkaidő arányában illeti meg a szabadság. BETEGSÉG ÉS SZÜLÉSI SZABADSÁG N. Gy.-né olvasónk szülési alatt sem járna a 75 százalé- szabadsága alatt megbetege- kos táppénz, mivel arra az a dett. Kérte, hogy erre az a dolgozó jogosult, alti lega- időre vegyék táppénzes álló- lább kétéves munkaviszony- mányba, és betegségének ide- nyal rendelkezik. Ha olvasónk jével hosszabbítsák meg szü- ezzel rendelkezne, akkor ter- lési szabadságát. Olvasónk ké- hességi, szülési segély címén relmének elutasítását sérel- nem a fél fizetésével azonos mezi különösen azért, mert — összeget, hanem a teljes havi mint ahogy írja —, így rósz- fizetésének megfelelő összegű szabbul jár. Ugyanis ő nem segélyt kapná húsz hétig. Az rendelkezik a 270 nap előze- ötvenszázalékos segély azt tes társadalombiztosítással, feltételezi tehát, hogy legfel- ezért a szülési segélye havi jebb 65 százalékos táppénzre keresetének csupán fele. Ha lenne jogosult. A jelenlegi ha- viszont nem most szül, akkor tályos rendelkezések szerint betegsége alatt — mint írja —, nincs lehetőség a szülési sza- 75 százalékos táppénzt kapott badság idejének meghosszab- volna. bítására, és arra sem, hogy A táppénzt illetően tévedés- ezen idő alatt betegség esetén ben van olvasónk. Semmi szín táppénzt kapjon. NYUGDÍJALAP ÉS KATONAI SZOLGALATI IDŐ Sz. O. olvasónk úgy hallotta — írja —, hogy a nyugdíj megállapításánál a katonai szolgálati éveket is beszámítják. Nála azonban ezt nem tették, ezért ezt sérelmesnek tartja. Kéri erre vonatkozó válaszunkat. Van egy korábbi rendelkezés, amely szerint akkor szá­mított a katonai szolgálati id,ő, ha a bevonulás a munkahely­ről történt, és előzőleg a dolgozónak legalább 6 hónapi mun­kaviszonya volt, vagy tanulmányok alatt, illetve annak befe­jezését követően rövid Időn belül hívták be. Az új rendelkezés szerint a szolgálati idő beszámítására akkor van lehetőség, ha a bevonulásra 1960. december 18-án, vagy azt követően került sor, függetlenül attól, hogy előtte volt-e, és mennyi munkaviszonya a bevonulónak. Olvasónk leveléből úgy látjuk, nem követtek el szabálytalanságot, mert még olyan időben ment nyugdíjba, amikor az említett rendelkezés reá nem vonatkozhatott. LAKÁSCSERE ÉS ÉRTÉKKÜLÖNBÖZET A kérdéssel többen fordul­tak hozzánk. Az ezzel kap­csolatos jogi álláspont: mint minőségi csere, ilyen címen nem lehet kikötni ellenszolgál­tatást, abból a rendelkezésből kiindulva, hogy bérleti jogot pénzért, vagy egyéb ellenszol­gáltatásért átruházni nem le­het. Nincs azonban akadálya annak, hogy a cserélők reális összeget kössenek ki, amely arányban áll a költözködést költségek, egyes berendezési tárgyak megváltásával, és esetleg a bizonyítottan szüksé­ges átépítés költségednek fe­dezésével, feltéve, ha az így kikötött összeg nem látszik túlzottnak. Ilyen esetben nem jogszabályellenes, ha olva­sónk költségmegtérítést köt ki, és fogad el. Pályázati lehetőség külföldi ösztöndíjra A Művelődésügyi Miniszté­rium az 1969/70. tanévre nap­pali tagozaton ösztöndíjjal folytatandó külföldi egyetemi, főiskolai, valamint szakisko­lai tanulmányokra nyilvános pályázatot hirdet. Megyénkből is számos fiatal tanul a szocia­lista országok felsőfokú in­tézményeiben, a külföldi ösz­töndíjra való pályázat is mind népszerűbb a nógrádi fiatalok körében. Egyetemekre azok pályázhatnak, akik az 1968/69- es tanévben a választott szak­nak megfelelő egyetem, főis­kola, felsőfokú technikum nappali tagozatának I. évfo­lyamát végzik, valamely üzemben (vállalatnál) dolgoz­nak, 1965-ben vagy azóta fe­jezték be középiskolai tanul­mányaikat, és az 1968/69-es tanévben a választott szaknak megfelelő egyetem, főiskola esti vagy levelező tagozatának első évfolyamát végzik. Vala­mely üzemben (vállalatnál, stb.) dolgoznak, 1965-ben vagy azóta legalább közepes ered­ménnyel érettségiztek (képesí­tőztek), és középiskolai tanul­mányaik során a II. osztálytól kezdve az egyes tanévek vé­gén és az érettségin (képesítő vizsgán) a felvételi vizsga tár­gyaiból eredményük közepes osztályzatnál nem volt rosz- szabb. Szaiskolára (Ingenierschule) azok pályázhatnak, akik 1965- ben, vagy azóta a választott szaknak megfelelő középfokú technikumban vagy szakkö­zépiskolában legalább köze­pes eredménnyel képesítőztek (érettségiztek), és azóta szak­mai gyakorlattal rendelkez­nek. A pályázati felhívást a kö­zépiskolások és a felsőfokú oktatási intézmények elsőéves nappali tagozatos hallgatói az oktatási intézmények vezetői útján ismerhetik meg részle­tesen. A dolgozó fiatalok a megyei tanács művelődésügyi osztályán kaphatnak felvilá­gosítást. Az ipari nagyüzeme­ket egyébként felettes hatósá­guk külön is ellátja pályázati felhívással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom