Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-16 / 269. szám
AZ OLVASOK Hozzászólás Fejlett üzemekre bízzák a képzést Érdeklődéssel olvastuk a NÓGRÁD-ban megjelent cikket és a közölt hozzászólásokat a mezőgazdasági szakember- nevelés kérdéseiről. A cikk áltál érintett aktuális és fontos kérdésről szeretnénk mi is véleményt mondani: Való, hogy a gazdaságok egy részében nem fogadják szívesen a fiatal szakembereket, és nem foglalkoztatják őket képzettségüknek megfelelő munkakörben, holott a mezőgazdaság szakember-ellátottsága nem mondható még jónak. Ügy látszik: a termelőszövetkezeti szakemberek állami támogatásának újonnan szabályozott rendszere — amely a kezdő szakemberek állami támogatását fokozottan előtérbe helyezi —, a szakember-utánpótlás kérdését végérvényesen nem oldja meg. A probléma lényegét megítélésünk szerint ott kell keresni, hogy a kezdő szakemberek, gyakornokok intézményes képzése jelenleg megoldatlan. A közép- és felsőfokú oktatási intézmények feladata a fiatal szakember kihelyezésével befejeződik, az üzemek egy része pedig különböző okok miatt — gazdálkodásuk' színvonala, .tapasztalt szakemberek hiánya — nem alkalmas a gyakornokképzésre. S nincs egy testület vagy szerv, amely valaha is számonkérné a gyakornoktól, hogy gyakorlati ideje alatt milyen ismereteket szerzett. Minősítené vagy elbírálná, hogy a gyakornok megérett-e egy szakág vagy gazdaság felelősségteljes, önálló irányítására. Az, hogy kiből mikor és milyen eredménnyel válik igazi szakember, gyakran a véletlenen múlik. A tévedés pedig mindkét oldalon a szakembernél és az üzemnél is komoly következménnyel jár. Még ott is, ahol komolyan veszik a gyakomokképzést, gondot jelent a kezdő szakember megismertetése a szakma valamennyi ágával. Az üzemek elsősorban ott foglalkoztatják őket, ahol „szorít a cipő”, és figyelmen kívül marad az, hogy a mezőgazdaságnak egyre inkább áttekintő-képes- séggel rendelkező, sokoldalú, magasan kvalifikált szakemberekre van szüksége. A tsz-szövetség a megoldást abban látja, hogy az erre illetékes szerveknek a gyakorlati oktatás intézményes megoldására kell törekedniük. Mindenekelőtt úgy, hogy gyakornokképzésre csak azon üzemeknek adnak lehetőséget, amelyekben ennek személyi és tárgyi feltételei adottak. Az állami támogatás ilyen irányú felhasználása hatékonyabb lehet és a megfelelő szakmai felkészítéssel egyidejűleg elejét lehet venni, hogy a gyakornokban riválist lássanak, hogy a gyakornok ne csak „nézelődjék a határban” és ne olyan emberek kényszerüljenek oktatni, akikre magukra is ráfér a tanulás. Ilyen megoldás mellett megfelelően felkészített, kész szakemberek kerülnek a gazdaságokba, akik becsületes munkával, „tortúra nélkül” vívhatják ki a szakmai megbecsülést. A tárgyilagossághoz tartozik annak megemlítése, hogy az igen komoly állami támogatás és az, üzemek legmesszebbmenő segítsége is eredménytelen marad, ha a fiatal szakemberben nincs ambíció, szakma- szeretet. Ha a fiatalok nem értik meg, hogy a gyakorlati időt, még ha nehéz is, hasznosan kell eltölteni. Dr. Nagy Lajos jogtanácsos Cserhát—Karancs Hegyvidék Tsz Vólcsio! az illetékes Tisztelt. Törekednek a jó szolgáltatásra Augusztus 9-i számunkban „A NÚGRÁD mai kérdése” rovatban Bürokrácia vagy szükséges rossz? címmel megjelent panaszra az alábbiakban válaszolok: A postahivatali nyilvános távbeszélő-állomásról kezdeményezett távolsági beszélgetés díját előre kell kifizetni a kezelő munkahelyen. A hívó a beszélgetés időtartamát előre meghatározhatja, de köteles ennek megfelelő összegű letétet adni, ami legkevesebb 3 perc díja. Ha a beszélgetés dőtartama előre nem határozható meg, úgy egy bizonyos összegű — a várható költségeket fedező — letétet kell befizetni. Az ilyenirányú kérést, a beszélgetés bejelentésével egy- .dejűleg, a munkahely kezelőjével közölni kell. Ez a gyakorlatban nem ritka eset. Ellenkező esetben csak az előre kifizetett, illetve letétbe helyezett összeg erejéig folytatható a beszélgetés, és ez általában nem hosszabbítható meg. Ebből következik, hogy a távbeszélőkezelő nem engedélyezhet beszélgetést, amiért anyagilag nem ő a felelős, hanem a felvevő alkalmazott. Ugyanis előfordulhat, és sajnos volt már rá példa, hogy a hívó „elfelejtette” utólag kifizetni a már engedélyezett további beszélgetés díját. Ilyenkor bi! -----------------------------------zony a jóhiszemű engedélyező fizet. Sajnos a panaszos az ismertetett lehetőséget elmulasztotta, így a távbeszélő kezelője helyesen járt el. Közlöm még, hogy a cikkben „állítólagos”- nak jelzett rendünket a 2/1956. VI. 29. KPM. sz. rendelettel kiadott Távbeszélőszabályzat foglalja össze. Ezen szabályzat rendelkezései érvényesek, úgy a távbeszélőt igénybe vevő felek, mint a posta jogaira és kötelezettségeire. Az említett Tóvbeszélőszabályzat mindenki által megvásárolható, sőt megtekinthető bármely posta- hivatalnál. Végezetül, mi is tisztáiban vagyunk azzal, hogy a posta van az ügyfelekért és nem fordítva. Szívesen vesszük, ha a sajtó munkánkat jószándékú kritikájával támogatja és sokszor terhes, felelősségteljes munkánkat ezzel is segíti. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk és a jövőben is azon leszünk, hogy a postahivatal munkájával mindenki a legnagyobb mértékig elégedett legyen. Ha előfordulnak Is ki- sebb-nagyobb hiányosságok munkánkban, azok sosem a szándékosságot, hanem az egyébként meglevő objektív nehézségeinket tükrözik. Tóth Tibor postahivatal-vezető, Balassagyarmat------\ f • E zúton szeretném a szerkesztőségnek megköszönni azt a fáradságot, amit gyermekem érdekében tett. Örömmel közlöm, hogy hathatós intézkedésük nyomán az elmaradt tartásdíjat megkaptam, sőt azóta rendszeresen havonta megkapom az előírt összeget. Az Önök munkája felülmúlja a bíróságét, mert ott két év óta nem bírták orvosolni panaszomat, míg Önök a legrövidebb időn belül segítettek a dolgon. Községünkben is mindenki örül, hogy a gondom végre megoldódott. Nagyon szépen megköszönöm a fáradságát mindazoknak, akik ebben az ügyben intézkedtek. Tisztelettel: Vojtkó Tibornc Egyházasdengeleg Elnézést kérek, hogy e pár sorral zavarom önöket, de meg kell köszönnöm a hozzám való szívességüket. Az ügyem, amit elpanaszoltam, elintézést nyert rövid időn belül, tehát ezek után bizalommal merek fordulni Önökhöz. Kérem viszonzásul fogadják jókívánságaimat, sok sikert és jó egészséget kívánok további munkájukhoz. Tisztelettel: özv. Kanyő Béláné Varsány A sertéseknek parkosítunk? Csak az elismerés hangján lehet szólni arról az igyekezetről, amelyet a városi tanács vb kertészete tesz Salgótarján szépítése, parkosítása érdekében. Tekintélyes az a költség, amit a város erre a célra áldoz, de felvetődik a kérdés, érdemes-e? Ugyanis a Pécs- kő utcai toronyházak és a Lovász József utcai szövetkezeti házak mellett létesített gyepszőnyeget és a rajta levő díszbokrokat, virággruppokat kíméletlenül pusztítják a gyerekek. Néhány nappal ezelőtt a parkokba árvácskákat ültettek a kertészet dolgozói, s a rá következő napokon már sertések legelésztek rajta. Vagyunk néhányan, akik terelgetjük a sertéseket és figyelmeztetjük a gyerekeket, de ez sajnos nem vezet eredményre. Érvényt kellene szerezni annak a szabálysértési rendeletnek, amely szerint a parkok és épületek rongá- lóit felelősségre kell vonni. Ezzel lehet, hogy megfékezhetnénk a kártevőket. E mellett természetesen kívánatos és szükséges, hogy a társadalmi egyesületek, általában a lakosság saját érdekében, támogassa ezt a munkát. Az épületeket, parkokat rongáló gyerekeket figyelmeztessék, ne haladjanak el mellettük közönyösen, érdektelenül. Ezeket szem előtt tartva juthatnánk közelebb nézetem szerint a célhoz, egy kultúrált szép Salgótarjánhoz. H. Gy. O. Salgótarján Elázott a tárolt burgonya Balassagyarmati járásbeli olvasóink egyike panaszolta, milyen kellemetlenség érte: bérelt lakóházának pincéjében csőrepedés történt. A télire tárolt burgonya átvize- sedett, s több más, a pincében tartott holmi is tönkre ment. Mint említi, a ház tu- .ajdonosa hallani sem akar arról, hogy megtérítse a kárt. Olvasónk kérdi: törődjön bele a veszteségbe, vagy indítson pert. A kárt a háztulajdonos gondossága megelőzhette volna. Mivel az épület karbantartását elmulasztotta, a kárért, ő a felelős. Erre tekintettel, ha olvasónk pert indít a területileg illetékes bíróságon — adott esetben a balassagyarmati járásbíróságon —, azt meg is nyeri. A kereset beadása előtt azonban ajánlott levélben szólítsa fel a háztulajdonost a kár megtérítésére. Ellenkező esetben akkor is olvasónkat terhelné a perköltség, ha — amint nem kétséges —, megnyeri a pert. Nem megy a büfé A tarjáni resti és a kulturált utasellátás . .. címmel megjelent írásunkra a MÁV Utasellátó Vállalat az alábbi tájékoztatást adta: „A Budapest Keleti pályaudvar — Somoskőújfalu viszonylatában vállalatunk kísérletezett büfé, (fülke) szolgáltatással. A tapasztalat szerint annyira minimális igény jelentkezett, hogy megfelelő áruválasztékkal és ügyes dolgozókkal sem tudtunk oda- és visszaútban 2—300 forintnál nagyobb bevételt elérni. A gördülő büféspultok alkalmazásának a mi vonalainkon nem a felszerelési hiány az oka, hanem az, hogy a MÁV- szerelvények ilyen szolgáltatásra nem alkalmasak. Büfékocsinál takarítási probléma még nem merült fel, ilyen okból kifolyólag büfékocsi nincs forgalmon kívül.” Hidas József sk. kereskedelmi igazgató 4 NÖGRÁD — 1968. november 16., szombat Űj magyar filmet játszik a salgótarjáni November 7. Filmszínház. Galambos Lajos műve, Makk Károly rendelésében Isten és ember előtt címmel kei ült közönség elé. A film hétfőig szerepel a salgótarjáni mozi műsorán. NYUGDÍJASOK szabadsága üjabb munkaviszony ESETÉN B. 1. olvasónk több nyugdíjas nevében fordult hozzánk tanácsért. Van, aki kap közülük szabadságot, van aki nem. Olvasónk kérdezi, mi az ezzel kapcsolatos rendelkezés? A Munkaügyi Minisztérium állásfoglalása szerint, ha a nyugdíjas a nyugdíjrendelkezésekre vonatkozó szabályok szerint alkalmazásba kerül, akkor a dolgozó és a vállalat között munkaviszony jön létre. A munkaviszonyban álló nyugdíjas pedig jogosult mindazokra a járandóságokra — így a szabadságra is —, amelyek a vele azonos körülmények mellett munkát végző, munkaviszonyban álló, nem nyugdíjas dolgozókat megilletik. Amikor a nyugdíjas dolgozóval a vállalat munkaviszonyt létesít, a szerződésben meg kell határozni — éppen úgy, mint a nem nyugdíjas dolgozónál — a munkakört és a munkabért. Ennek figyelembevételével kerül aztán megállapításra, hogy a munkakör szerint megállapított havidíj (órabér) mennyi munkában töltött időnek felel meg, vagyis a nyugdíjkorlátozásra * tekintettel a havi 500 forint munkabérrel alkalmazott nyugdíjas dolgozó munkaidejét a munkabérrel arányosan kell megállapítani, és ennek alapján kiszámítani a szabadságot. Tehát, ha olvasónk munkakönyvé a ktsz-nél van, S havonta rendszeres foglalkoztatásban részesül, a havonta ledolgozott munkaidő arányában illeti meg a szabadság. BETEGSÉG ÉS SZÜLÉSI SZABADSÁG N. Gy.-né olvasónk szülési alatt sem járna a 75 százalé- szabadsága alatt megbetege- kos táppénz, mivel arra az a dett. Kérte, hogy erre az a dolgozó jogosult, alti lega- időre vegyék táppénzes álló- lább kétéves munkaviszony- mányba, és betegségének ide- nyal rendelkezik. Ha olvasónk jével hosszabbítsák meg szü- ezzel rendelkezne, akkor ter- lési szabadságát. Olvasónk ké- hességi, szülési segély címén relmének elutasítását sérel- nem a fél fizetésével azonos mezi különösen azért, mert — összeget, hanem a teljes havi mint ahogy írja —, így rósz- fizetésének megfelelő összegű szabbul jár. Ugyanis ő nem segélyt kapná húsz hétig. Az rendelkezik a 270 nap előze- ötvenszázalékos segély azt tes társadalombiztosítással, feltételezi tehát, hogy legfel- ezért a szülési segélye havi jebb 65 százalékos táppénzre keresetének csupán fele. Ha lenne jogosult. A jelenlegi ha- viszont nem most szül, akkor tályos rendelkezések szerint betegsége alatt — mint írja —, nincs lehetőség a szülési sza- 75 százalékos táppénzt kapott badság idejének meghosszab- volna. bítására, és arra sem, hogy A táppénzt illetően tévedés- ezen idő alatt betegség esetén ben van olvasónk. Semmi szín táppénzt kapjon. NYUGDÍJALAP ÉS KATONAI SZOLGALATI IDŐ Sz. O. olvasónk úgy hallotta — írja —, hogy a nyugdíj megállapításánál a katonai szolgálati éveket is beszámítják. Nála azonban ezt nem tették, ezért ezt sérelmesnek tartja. Kéri erre vonatkozó válaszunkat. Van egy korábbi rendelkezés, amely szerint akkor számított a katonai szolgálati id,ő, ha a bevonulás a munkahelyről történt, és előzőleg a dolgozónak legalább 6 hónapi munkaviszonya volt, vagy tanulmányok alatt, illetve annak befejezését követően rövid Időn belül hívták be. Az új rendelkezés szerint a szolgálati idő beszámítására akkor van lehetőség, ha a bevonulásra 1960. december 18-án, vagy azt követően került sor, függetlenül attól, hogy előtte volt-e, és mennyi munkaviszonya a bevonulónak. Olvasónk leveléből úgy látjuk, nem követtek el szabálytalanságot, mert még olyan időben ment nyugdíjba, amikor az említett rendelkezés reá nem vonatkozhatott. LAKÁSCSERE ÉS ÉRTÉKKÜLÖNBÖZET A kérdéssel többen fordultak hozzánk. Az ezzel kapcsolatos jogi álláspont: mint minőségi csere, ilyen címen nem lehet kikötni ellenszolgáltatást, abból a rendelkezésből kiindulva, hogy bérleti jogot pénzért, vagy egyéb ellenszolgáltatásért átruházni nem lehet. Nincs azonban akadálya annak, hogy a cserélők reális összeget kössenek ki, amely arányban áll a költözködést költségek, egyes berendezési tárgyak megváltásával, és esetleg a bizonyítottan szükséges átépítés költségednek fedezésével, feltéve, ha az így kikötött összeg nem látszik túlzottnak. Ilyen esetben nem jogszabályellenes, ha olvasónk költségmegtérítést köt ki, és fogad el. Pályázati lehetőség külföldi ösztöndíjra A Művelődésügyi Minisztérium az 1969/70. tanévre nappali tagozaton ösztöndíjjal folytatandó külföldi egyetemi, főiskolai, valamint szakiskolai tanulmányokra nyilvános pályázatot hirdet. Megyénkből is számos fiatal tanul a szocialista országok felsőfokú intézményeiben, a külföldi ösztöndíjra való pályázat is mind népszerűbb a nógrádi fiatalok körében. Egyetemekre azok pályázhatnak, akik az 1968/69- es tanévben a választott szaknak megfelelő egyetem, főiskola, felsőfokú technikum nappali tagozatának I. évfolyamát végzik, valamely üzemben (vállalatnál) dolgoznak, 1965-ben vagy azóta fejezték be középiskolai tanulmányaikat, és az 1968/69-es tanévben a választott szaknak megfelelő egyetem, főiskola esti vagy levelező tagozatának első évfolyamát végzik. Valamely üzemben (vállalatnál, stb.) dolgoznak, 1965-ben vagy azóta legalább közepes eredménnyel érettségiztek (képesítőztek), és középiskolai tanulmányaik során a II. osztálytól kezdve az egyes tanévek végén és az érettségin (képesítő vizsgán) a felvételi vizsga tárgyaiból eredményük közepes osztályzatnál nem volt rosz- szabb. Szaiskolára (Ingenierschule) azok pályázhatnak, akik 1965- ben, vagy azóta a választott szaknak megfelelő középfokú technikumban vagy szakközépiskolában legalább közepes eredménnyel képesítőztek (érettségiztek), és azóta szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A pályázati felhívást a középiskolások és a felsőfokú oktatási intézmények elsőéves nappali tagozatos hallgatói az oktatási intézmények vezetői útján ismerhetik meg részletesen. A dolgozó fiatalok a megyei tanács művelődésügyi osztályán kaphatnak felvilágosítást. Az ipari nagyüzemeket egyébként felettes hatóságuk külön is ellátja pályázati felhívással.
