Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-02 / 258. szám

<f U*kilnk nyomán Parasztélet: 1968, Kimozdult a holtpontról Mindenért Tarjánba kell menni... címmel lapunk s/cptember 22-i száma Sa^gó- tarján Zagyvapalíaiva kerüle­tének ellátásával foglalkozott. Megírtuk, hogy rossz a kerület sÍKüveggyári körzetének zöld- seg-gyürnölcs ellátása, a nagy lélekszámú lakótelepen nincs iparcikkeket árusító üzlet, pa­naszok hangzottak el a hús- boltok nyitvatartásával kap­csolatban, az önkiszolgáló elelmiszerüzlet választékára, valamint a vendéglátóipari vállalat 2. számú vendéglő­cukrászdájának színvonalára. Riportunkhoz hozzászólt a Salgótarján és Vidéke Körze­ti Fmsz főkönyvelője, aki előadta, hogy a helyi fogyasz­tási és értékesítő szövetkezet képes lenne ellátni a kerüle­tet iprcikkekkel, ha a birto­kában levő üzlethelyiséget — melynek használati jogától még az ötvenes évek elején megfosztották —, visszakapná. Válaszolt a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője, Laczkó Márton és a városi tanács kereskedelmi csoportvezetője, Qsztafin Lász­ló is. Ami a kerület zöldség­gyümölcs ellátását illeti, a le­vél megismétli a MÉK egyik vezetőjének cikkünkben is­mertetett nyilatkozatát, mely szerint a MÉK leghamarább 1970-ben képes csak korszerű üzlethelyiséget létesíteni. ..Azonban a magánkereskede­lem gyakorlásáról szóló új rendelet alapján — írják a levélben — már most lehe­tőség nyílik arra, hogy a kö­zeljövőben a magánkereske­delem biztosítsa e területen — az állami kereskedelem kiegé­szítéseképpen — et zöldségel­látás megjavítását. Ezzel meg­oldást nyer a bolt nyitvatar­tásinak és áruellátottságának problémája is.” Ez a közlés megnyugtató volna, ha tartalmazná a meg­oldásra vonatkozó konkrét intézkedést is. A kereskedel­mi osztályon nem fognak megharagudni, ha a „már most lehetőség nyílik” és a ..közeljövőben” kifejezéseket még nem tekinthetjük konk­rét intézkedésnek. Arról már nem is beszélve, hogy egy esetleg megnyíló „ma­szek” zöldség-gyümölcs üzlet nem oldhatja meg egv állami zöldség-gyümölcs üzlet áru- ellátottságának problémáját. A kerület húsboltjainak nyitvatartási ideje rendező­dik. „A városi szakigazgatási szerv — olvassuk a válaszban — olyként. intézkedett, hogy a la­kótelep központjában levő Kristóf-féle húsbolt nyitva- tartásának szabályozásával le­hetőség nyílik a naponkénti délutáni nyitvatartásra. oz igények maradéktalan kielé­gítésére”. Felemás az élelmiszer kiske­reskedelmi vállalat fenntar­tásában üzemelő 42. számú önkiszolgáló élelmiszerboltra vonatkozó megjegyzés. Azt uevan elismerik a tanácsi ve­zetők. hogy a választékkal voltak problémák, továbbá, hogy az ipar éjszakai sütém kenyeret szállított ki. „Ez azonban az ellátás zavartalan­ságát vem érintette’’. Most már csak az a kérdés, hóm' mit értsünk az ellátás zavar­talanságán. Nem fogadható el tartós megoldásként az, amit a kör­zet iparcikkellátásával kap­csolatban ajánlanak a kerület lakosságának. Megértjük, hogy a megyei vállalatok, intéz­mények nyomtatványellátá­sa ig fontos, ennek megoldása azonban aligha mehet egy la­kótelep iparcikkellátásának rovására. Azt is sajnáljuk, hogy a válaszírók nem reflektáltak Dániel Pál ímsz-f őkönyvelő megjegyzésére, amely a la­kosság véleményével egyező­en, a korábbi iparcikk-vegyes­bolt forgalomhanyatlásának okát az üzlet gyenge felsze­reltségében, az igényeknek meg nem felelő választékban jelölte meg, Helyes, hogy az önkiszolgáló élelmiszerboltot utasították napi Iparcikkek árusítására, s hogy mozgó­árus alkalmazásával is bizto­sítják az igényelt napi ipar­cikkek szélesebb választékát Ez a mód azonban semmikép­pen sem tekinthető végleges­nek, mert — ismételjük — egy nagy lélekszámú és egvre gyarapodó munkás-területről van s_zó. „A vendéglátó vállalat, által üzemeltetett zagyvapálfaM italbolt-cukrászda korszerűt­lensége miatt elhangzott kri­tika jogos — hangzik a taná­csi vezetők válasza. — A kö­zelmúltban elkészített keres­kedelmi Hálózatfejlesztési tervben szerepel egy, a kul­turáltabb vendéglátói igények kielégítését biztosító egység létesítése.” De hogy ez a terv mikor válik valóra, homályban ma­radt. Ez annál nyugtalaní­tóbb, mert a kiszolgálás szín­vonalára vonatkozó megjegy­zésre a tanácsi vezetők levele ki sem tér, a vendéglátó vál­lalat igazgatója, áruforgalmi vezetője pedig egy kézmoz­dulattal elhárítja, mondván: Meggyőződésünk, hogy nem mentes... szubjektív elemek­től.” Ha a vendéglátó válla­lat két vezetője, komolyan utánanézne a dolognak, né­hány órás véleménykutatás során alig győzné meghallgat­ni a „szubjektív véleménye­ket.” Neves emberek Van egy nagyon okos, fejtágító játék, amelynek az a lé­nyege, hogy mindig újabb kezdőbetűvel hires embereket kell papírra jegyezni. Ezt a játékot mi Kisterenyén leszűkítet­tük és úgy tettük fel a kérdést, hogy mondjanak minél több kisterenyei hires embert. Természetesen az azonos kezdőbe­tűkhöz nem ragaszkodtunk. Kiderült, hogy a nagyközség hí­rességekben sem szűkölködik. Elsőként említették Radios István festőművész és a kis- ierenyei származású Szabó István szobrászművész nevét, de a művészek közé sorolták Bódi Imre tervezőmérnököt is, aki a helybeli gimnázium és általános iskola, valamint a Tanácsköz társaság ötvenedik évfordulójára készülő emlék­oszlop tervét készítette. Kit népművészt is számon tarta­nak: Agasvári Sándornét. akinek nevét és palóc dalait a rádióból megismerhette az egész ország, azonkívül Kómát Sándornét, akinek fonójelenetét most tanulják a művelődési ház színpadán. De a neves emberek között emlegeik Moj- zesné Orsai Katalin doktornőt is, akinek szakértelméről mind bel-, mind nőgyógyászati vonalon sok jót mondanak. Hirtelenjében a fenti hat név került papírra. So^ófariáni p’oc hevén a baromfi én a tojás A válaszokkal kapcsolatos eg vés kifogásaink, ellenérve­ink ellenére köszönjük a vá­laszokat. örülünk, hogv né­hány kérdés megoldásában sikerült, cikkünkkel, célt ér­nünk, és ítélve a válaszok jó­indulatú tónusából, amelyből kicsendül a segíteni akarás, bizonyosak vagyunk benne, hosv a kerület ellátásának állapota, a javulás máris ta- rwsztait'ató első telel után be’áfhqtó időn bel«1 a méltó színvonalra e-nelknrUk. Csizmadia Géza A salgótarjáni piacon az év- izr.ti. ';ik megfelelő árufélesé­geket megtalálták tegnap a lázi asszony ok. Burgonyából, vég vés' zöldségféléből — sőt inw gyümölcsből is mondható — , kielégítő volt a választék. f’ ■‘••'•sv.t csnmirj vj barom fi,-n és a tolásra hallottunk. Igaz. hogy csirkét és tyúkot árult a sóshartyáni és a jászberényi termelőszövetkezet, de keve­set Tojást is drágán lehetett beszerezni. Az árak így ala­kultak: 1 iák: VI EK a. H kg izab.plac ti k burgonya 3.20 3,00 vöröshagyma 3.10 3—3,20 «árnarőpa 3.J« 4,— vük*:'F ’i HU 7.— varíMlH'wn 5,— — völdoiiprika «.so .3—0.30 3.90 8,— Vjz- káposzta 1 Mii 1.50—1,60 kell hvivvia 1.30 1.30—3.— karalábé ■> 3,— te He; ii !» r».~ kort '<1 4.? » 3.— ékl;> 1.2» — »lin« t 90 3.59 iir'r — 'Wfi <5—9.59 — tolas 1.9* 1.30 «fckc — 1 -­Itt is, a — Rajtunk is múlik. hogy meddig lesz bányánk. A bá­nyamester, Mákos János is mindig azt mondja: ha „leszo­rítjuk” az önköltséget, még jobb szenet adunk, akkor Ki­rálytáróra továbbra is szükség lesz. Nézze, az ember — főleg ha már az idő is jobban eljárt felette — nem szívesen gondol arra, hogy helyet vál­toztasson. Az apám itt cselé- deskedett az egyik pusztán. Én is. A hat gyerek közül négy fiú volt. Mindannyian bányászok lettünk. Egy közülünk 27 éves korában meghalt. Tüdőbaj vit­te el szegényt. Nekem is van három fiam. A legidősebb ve­lem dolgozott tíz évig. már se­gédvájár volt. amikor azt mondta. szakmát változhat. Méh) — mondtam neki. Ban­kás az üveggyárban. Ott van a középső is, a kisebb meg a távfűtőknél. A bányánál bi­zonytalanabb a jövő. A pártiskola folyosóján be­szélgetünk a szünetben Pócsa József királytárói szocialista brigád vezetővel. Negyvenki­lenc évéből harmincat a bá­nyánál töltött. Ezüstérmesek az üz.emnél. Az idén ók voltak az elsők- a vietnamiak megse­gítésére egy műszakot ajánlot­tak fel A KMP megalakulásá­nak évfordulójára ugyancsak elsőként tettek ígéretet a ter­melőkén vs^e növelésére, n mi­nőség javítására es a takaró­Miért ragyog Kanyoné szeme? Néhány esztendővel ezelőtt hírül hozták, hogy az egyik faluban istállóba kényszerítet­ték az egész életén át földet művelő, öreg embert. Megvé­nült, elfogyott a? ereje, senki sem gondolt többé rá. Felhá­borodtunk a híren, de régen ilyen volt a „kivénhedt” föld­művelő ember sorsa. Íratlan és kegyetlen törvény uralko­dott. A parasztembert száza­dokon keresztül kísérte az öregségtől való félelem. A fia­talokra, akik egész életüket a föld rabszolgaságában sínylet­ték, ugyanez a sors várt. So­ha egy perc szabad idő, pihe­nés, a gyermekáldás is csak a gondot növelte, s öregkoruk­ra rájuk Is a munkaképtelen parasztok kegyetlen sora várt. S mi a helyzet ma? Adjon erről számot hálom szécsényi tsz-tag élete. Damkó Ferenc A Kossuth utca végén csen­des a ház. Kutya óvja a por­tát. A gazda hónapok óta be­tegeskedik. Tüdejét támadta meg a kór. Nyomta a kórházi ágyat csaknem egy esztendőn át. Most is távol él a háztól. Felesége fogad, a derék, barna asszony. — Én jobban tudom, mit jelent betegségben is biztosan számítani a fizetésre. Öten vannak, A három gye­rek közül kettő még kiskorú. Megalakulásától kezdve tag­jai a közös gazdaságnak. Míg á családfő egészséges volt. nem éreztek szükséget, — A férjem soha nem bete­geskedett. Mikor az orvos el­tiltotta a munkától, bevallom kétségbeestem. Most mi lesz? Ebben a tanácstalanságban érte a Damkó családot az ér­tesítés, hogy a betegség idejé­re 1170 forintot folyósítanak a családfőnek. Nem nagy ösz- szeg, de biztonságot jelent a betegség idejére is. kosságra. A többiek csatlakoz­tak hozzájuk. A brigádvezető pártvezetőségi tag is. Az isko­lára a brigád és az egész bá­nya gondjai elkísérték. — A brigád jó kollektíva, többségük párttag. A többi brigád. Angyal Vilmosé, Vilá­gosi Józsefé is összeforrott együttes. Az összhang megvan. A célok, az érdekek is azono­sak, akárcsak a hozzáállás. Nem tudom, hallotta-e már milyen eredmények születtek? Én most pontosan nem tudom — mondja. Nekem meg sze­rencsém van. mert előtte be­széltem a bányamesterre] es tőle tudom: — Háromnegyed év alatt a királytáróiak több mint 320« tonna szenet termellek terven felül és 920 ezer forint árbe­vételtöbbletet értek el. Ez az utóbbi minőségi munkájukat dicséri Ami pedig a gazdasá­gosságot illeti, a következő a Helyzet: Az ócskafa és a biztosító­anyagok új rafelhasznalásával, takarékos gazdálkodással az első félévben 39 forint 55 fil­lért takarítottak meg minden tonna szén költségéből. Most a harmadik negyedévben már 58 forint 53 fillérrel került keve­sebbe egy tonna szén előállí­tása a tervezettnél. Nem tu­dom. van-e még ehhez ha­sonló eredmény a vállalatnál? * — Megnyugtató, hogy most már olyan elbánásban része­sülünk, mint az üzemi munká­sok Azért valami fáj nekik Megkértek, hogy tolmácsoljuk. Az Állami Biztosító önsegé­lyező csoportjától — amelynek tagjai — nemrég 150 forint se­gélyt kaptak. Régi tagok, ke- veseilik a pénzt. Tudnak ar- ró\ hogy volt, akinek 300 fo­rintot is fizettek. Bloskó István Elmúltak felette az évek. Tizenhárom éves korától a föl­det művelte Tavaly azonban megbetegedett. Ereje elhagy­ta, nem bír dolgozni. A köz­ség központjában, a tűzoltó- t ony tövében egy pádon ül­dögél az őszi napsütésben kor­társaival. Sokat gondolkodik jövőjéről. Olyan képtelen dol­gokon törte a fejét, hogy visz- szakérj a földjét, felébe adja. hoay eltartsák. A napokban felkeresték őt a termelőszö­vetkezet vezetői. Egy kérdő­ívet töltöttek ki. és tudomásá­ra hozták: nyugdíjba vonul­hat. — Nem értem én ezt, ké­rem. .. Számára ismeretlen fogalom még a nyugdíj. Minden őse és ő maga is a Felsenburg-ura- dalomban dolgozott. Ott csak a kiváltságosak kaptak öregségi járulékot: mégpedig csökken­tett kommenciót. — A tsz-nyugdí.iat örömmel fogadom, mert azt mondták: 1201 négyszögöl háztáji földet Is adnak mellé Nem tudok én már föld nélkül élni. Hogy mennyi nyugdíjat kapok, nem tudom... Az öreg Blaskó jó munkása volt a tsz-nek. Magas munka­egységet ért el minden eszten­dőben. Most számolják, hogy eltöltött évei után mennyi il­leti meg — Ha így lesz. akkor, ké­rem ebben az országban meg­fordult a világ rendje — brigádvezetői megbeszélésen azzal foglalkozni, hogy keve­sebb robbanóanyag-felhaszná- lassai még darabosabb szenet nyerünk és olcsóbban is ter­melünk — mondja, majd hoz­záfűzi : — A múlt héten megint módosítottuk a felajánlást A termelékenység nagyobb ará­nyú növelését szeretnénk elér­ni. Egy másik dolog amit én a legnagyobb eredménynek tar­tok, hogy balesetmentesen ter­melt az idén a brigádom. — Iskolán leszek decembe­rig, de a kapcsolatunk állandó. Itt is felkeresnek a többiek, meg otthon a lakásomon is Közös a témánk, mindig van miről beszélgetni. Egyébként eddig sem volt kihúzó közöt­tünk akkor sem, ha társadalmi munkát kellett végezni. Egyik társunk, Ecsegi László Ka- rancsalján építkezett. Mikor kőműveseket kapott, mentünk segíteni mindannyian. A bá­nyász művelődési ház környé­két is mi tettük rendbe. Ezen­kívül volt tennivalónk az üzemben is. Háromszáz óra társadalmi munkát vállaltunk, eddig már négyszázat teljesí­tettünk. A szünetnek vége. várják a könyvek. Egyéni tanulás kö­vetkezik. Most itt kell helyt­állnia Pócsa József brigádve- zetőnek, hogy hazatérte után otthon hasznosíthassa majd a tanultakat Bocin János mondja. — De mi parasztok ’s megérdemeljük a rólunk való gondoskodást... Való igaz, megérdemlik. Konyó Ferencné Még fiatal asszony. Régi tagja a tsz-nek. A konyhában a rácsos kiságyban egészséges, szép gyerek gügvög. Esztende­je születhetett. A tsz Kanyo­nét felmentette a munka alól a kisgyermek gondozása érde­kében. és részére havonta 500 forint anyasági segélyt folyó­sít. — Nagyon hálás vagyok a kormánynak » tsz-asszonyok­ról való gondoskodásért. Ö mondta el. hogy az egyik munkatársa néhány évvel eze­lőtt szült. Akkor még nem ka­pott segélyt. Dolgoznia kel­lett Reggelenként rohant a gyereket elhelyezni. Egész nap nyugtalankodott. A bri- gédtagok nyújtottak neki se­gítsége* otthont gpudfában — Akinek k’csfje van. az tudta, mit je’ent ez. Jó érzés, hon' yondoskertnak rólunk.. A kicsi p. rácsba kapaszko­dik. felén Kanvőnó szeme ra­gyog a boldogságtól.. Bobét Gyula választék — olcsóbb áru Jól használja fel az új me­chanizmus adta lehetőségeket a litkei fogyasztási szövetke­zet, különösen a felvásárlás és értékesítés területén. Már az év elején 100 mázsa kisvárdai rózsaburgonya vetőgumó fel­vásárlásával jelentősen javí­tott a körzethez tartozó közsé­gek ellátásán. Gröngyössolymosről olcsó pénzért diót és szőlőt hoztak Még a hagymát is érdemes volt Makón felvásárolni és Gyöngyösön értékesíteni. Ki­fizetőnek találják azt is. hogy almáért Szabolcsba menjenek: eddig 150 mázsát szereztek be tárolásra: a következő hetek­ben ped’g e-v vagonná' hoz­nak ..gyors-fogyasztásra”. A körzet közös gazda sássa i- tól. az Ipolytamóoi és eayhá- -'a.seer-ei tsz-tői kilenc mázsa uborkát és 2.5 mázsa zöldpr.p- rikát vettek át tartósü'-sra. nmi ugyancsak a litkei szö\'»i- kezet új tevékenységei közé tartozik Ezen felül. ?n mázsa káposztát szándékoznak még beszerezni, hoy » ink osság­nak a tél' Róna nőkben . dó savanv'káposzta álljon ren­delkezésére. Taválv mén h’ánvc”"k volt " Ufkei s-övptiw.elré! — mint sok más hetven is — a vas­kapu és a kerítéselemei: Ma már nem a naykeveskerinlmí '■állata*októl rendelik men ezt mz árut. hanem a ktsz-től. ”mivel nemcsak az áruhiány kiküszöbölését érik el. hanem j i megtakarított árrés révén. [Olcsóbb fogyasztó! árakat tud­nak kialaküani. amf igen elő­nyös a lakosság számára. 1 oarcikkekböl jó és bősévé? n körzeti fmsz-i boltjaink vá­lasztéka. A fő beszerző a lit­kei iparcikküzlet . vezetője, aminek az az előnye, hogy a nagyobb tételeket szívesebben és gyorsabban szállítják a nagy kereskedel mi vállalatok, azonkívül a lakosság által nem Igényelt fölösleges áru nem halmozódik a holtokban. lakásomon is... — Látja — szóta! meg Pócsa —, érdemes volt a szeptemberi NÖGRAD - 196« november 2., szombat 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom