Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-12 / 265. szám
Ez töitént az M3 lll-ban Á Bgy. Dózsa legyőzte a Mizserfai Bányászt Otthonában kikapott a Pásztói KSE Nem állítom, hogy ez az egyetlen és a legmegfelelőbb jelző, amely ráillik a KISZ Központi Művészegyüttes úttö- rőcsoportjának vasárnap délelőtt, Salgótarjánban, a József Attila művelődési központban megtartott előadására. „Tün- dérinek” azért érzem ezt a vasárnapi matinét, mert láttam a gyermekközönség arcát és a gyermekművészek játékát. A játék miatt volt elsősorban meseszép az a másfél óra. JÁTÉK — csupa nagybetűvel, hiszen ezek a táncosok, énekesek, zenészek és szavalok — hiába csináltak mindent felnőttesen — valójában gyermekként, természetes bájjal, nagy tehetséggei — szó szerint »éve: játszottak. Gyermekelőadás volt a vasárnapi, de ezen a szinten a legigényesebb, amelyet ma, minálunk, ilyen korú szereplőkkel egyáltalán produkálni lehet. Nehéz eldönteni, ki élvezte jobban a játékot: a tizenéves szereplők, a gyermek vagy a felnőtt közönség. Az biztos, hogy ez a — külföldet is megjárt — gyermekegyüttes első salgótarjáni fellépésével kellemes meglepetést, maradandó szép élményt nyújtott gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. Néhány, szóval formált kékét fiú és két kislány mutatott be, s amely a tánc nyelvén mondta el két gyermekpár — kamasz kedvességgel, ügyetlenséggel és ügyességgel teli — vizsgák előtti epizódját. Két fiú arról énekelt, hogy milyenek a lányok , Három zenész (Bimbula együttes) és egy pöttömnyi énekes, beat-et ját- szott-dalolt (három előadott szám közül kettő saját szerzeményük volt!), s ha még azt is elmondom, hogy nem lehetett olyan alacsonyra beállítani a mikrofont, hogy a kis énekesnek kényelmes legyen — érthető a hosszan tartó, ismétléseket követelő vastaps is. Mai ihletésű és történelmi korokat idéző (furulyával, gitárral kísért) magyar dalok, régi és mai gyermekversek, szipor- kázóan szellemes és a szabadon, játszótéren játszott „valódi” gyermekjátékot magába ötvözött koreográfia, rendkívül könnyedén és professzionista szinten pontosan táncoló fiúk, lányok, a Rajkó-zenekar talán legfiatalabb, de mindenképpen a legkisebb prímása; szépen, nagy és öreg hegedűvel, bőszájú ingujjból muzsikáló mai Hüvelyk Matyi — ez volt a vasárnapi előadás néhány, legemlékezetesebb képe. Váradi István, az együttes vezetője (tizenkét esztendeje Fontos tevékenységnek tekintik, s régóta eredményesen művelik a különböző művészeti ágakban dolgozó úttörőcsoportok segítését is. Az együttes reprezentálja úttörőink kulturális életét, legutóbb Párizsban, a Vaillant fesztiválon szerepeltek. Érdekes, hogy az együttes képes arra — egyidő- ben három helyen is szerepeltáncszámának. Vasárnap kétjen. Évente átlagosan ötven előadást tartanak a táncosok, az irodalmi csoport és a szólisták közreműködésével. A száztagú együttes legnagyobb számú csoportja a hatvan gyermekből álló tánckar. Váradi István munkáját, Szirmai Béla, Vádadi Ágnes és Kürti István — nagyon tehetséges művészek segítik. A tervek: KIMSZ-emlékműsor, hat műsorrészből álló előadássorozat, úttörő-musical előadás, vidám tábori műsor összeállítása és természetesen készülődés a jövőre ismétlődő külföldi szereplésekre. — Tavaly egy hét alatt nyolc előadásunk volt Párizsban — mondta Váradi István. És mind „tündéri”! Pataki László A labdarúgó NB III. legutóbbi fordulójában á nógrádi csapatok váltakozó szerencsével küzdöttek. A megyei rangadót biztosan nyerte a Bgy. Dózsa a Mizserfai Bányásszal szemben. A Karancslapujtői Bányász idegenben győzte le a Bp. Postást. A Zp. Építők értékes pontot szerzett Ve- csésen. A Pásztói KSE otthonában szenvedett vereséget a kieséstől szorongatott Petőfi- bányai Bányásztól. A Bányagép SK súlyos arányban kikapott a listavezető Ikarustól. Bgy. Dózsa — Mizserfa 3:1 (1:0) Balassagyarmat, 200 néző, v.: Csala. Bgy. Dózsa: Szu- hánszki — Szűcs, Kalcso, Halas — Gál, Fehérvári — Melega I., Mészáros, Balázsi, Majovszki, Varga. Edző: Podmaniczki Pál. Mizserfai Bányász: Kovács I. — Tő- zsér, Balogh, Kakuk — Domonkos (Bereczki 46., p.), Radics — Szabó. Tőzsér I., Susán, Kovács B.. Bozsik. Edző: Takács Lajos. Mély talajú pályán a hazai csapat kezdett jobban. A 28. percben Balázsi beívelését Kovács I. elvétette, és a labda a menteni akaró Balogh- ról a hálóba perdült (öngól). 1:0. Az egyetlen veszélyes ellentámadás során Tőzsér I. jó helyzetben mellé lőtt. A II. félidőben feljavult a Mizserfa, de a játékot továbbra is a Bgy. Dózsa irányította. A 80. percben Melega I.—Varga —Balázsi adogatás után a kö- zépcsaíár közelről a hálóba lőtt. 2:0. A 85. percben Melega I. volt eredményes. 3:0. A 88. percben Kovács B. szépített. 3:1. Közepes színvonalú és iramú mérkőzésen megérdemelt a hazai győzelem. Jó Gál, Varga, ill.: Kovács í. Bp. Postás — Karancsiapujtő 0:1 (0:0) Vörös Meteor-pálya, 200 néző, v.: Geiger. KARANCSLA- PUJTÖI BÁNYÁSZ: Hives - Gordos, Kovács, Lantos I. — Bodor, Oravecz — Horváth I., Somoskői, Tórák, Lavaj, Juhász (Lantos T. 75 p.). EDZŐ: Takács Dániel. A kiesés ellen harcoló Bp. Postás nagy lendülettel kezdett. A vendégcsapat a küzdelmes találkozón lassítani igyekezett a hazai támadásokat és szervezett védekezésből gyors ellentámadásokba ment át. Helyzetek mindkét kapu előtt adódtak. A mérkőzés sorsát eldöntő gól a 65. percben esett. A szélen előretörő Juhásztól mindenki beadást várt, de a balszélső ügyesen átemelt a kimozduló kapus fölött. 0:1. őszi, idegenbeli legjobb játékával megérdemelten jutott a két bajnoki ponthoz a vendégcsapat. melynek minden játékosa dicséretet érdemel. Vecsés — Zp. Építők 1:1 (0:1) Vecsés, 800 néző, v.: Keller. Zp. Építők: Pintér — Bozó, Gáspár, őze — Tarlósi, De- méndi — Lőrincz, Pepsinsz- ki, Mátrai I., Mátrai II., Honfi. Edző: Juhász Gyula. Lendületesen kezdtek a hazaiak. Pintérnek két ízben is igazolnia kellett jó formáját, A 25. percben Lőrincz labdájával Pepsinszki elfutott, és beadását egy csel után Mátrai I a bal sarokba lőtte. 0:1. A gól után beszorult a vendégcsapat, mégis újabb gólszerzési alkalom adódott a 33. percben. Mátrai I-et azonban nem a legsportszerűbb eszközökkel szerelték. A II. félidőben nagy erőfeszítéseket tett a Vecsés az egyenlítésért. A 76. percben egy beívelt szabadrúgás után Krausz "kiemelkedett. és fejese a kapufáról pattant a hálóba. 1:1. Az utolsó percek is a hazaiak fölényében teltek el. Végig heves iramú mérkőzésen a Zp. Építők nagy lelkesedéssel küzdött. A csapat minden játékosát dicséret illeti. Tóstrandi pálya, 200 néző, v..: Medveczki. VASAS: Varga — Váradi, Varró. Hirbeck. — Márkus. Bérezi. — Antal. Tóth, Vidáts. Somogyvárt. Kovács. SBTC: Szőke — Létrái, Gecse, Gajger. — Kakuk. Boskó. — Szőllősi. Tábori. Németh. Taliga Kraiesi Jő iramú, változatos volt a küzdelem. A kitűnő talajú edzőpályán az esőzés ellenére is reális Pásztói KSE — Petőfibánya 0:1 (0:1) Pásztó. 500 néző, v.: Kiss I. PÁSZTÓ: Bóna — Veres, Tari S., Szadeczki — Klon- ka, Antal — Szklenár, Győr, Pozsár, Malik (Borda), Smokk. EDZŐ: Újházi István. Mindkét együttes erős iramban kezdett, de a kiesés ellen küzdő Petőfibánya veszélyesebb támadásokat vezetett. A 15. percben nagy védelmi hibából Gelics 5 méterről Bóna kapujának bal sarkába gurított. 0:1. A 42. percben a gólvonalról hárítottak a vendégek. A 49. percben gólnak látszó lövést védett a Petőfibánya kapusa. Az 53. percben Szklenár óriási gólhelyzetben nem találta el a labdát. Jó Bóna, Antal, Pozsár. Ikarus — Bányagép SK 5:0 (2:0) Mátyásföld, 400 néző, v.: Nyári. Bányagép SK: Pál — Juhász, Cser ven, Kiss — Boldvai, Kisházi — Bartha, Seprényi. Havasi, György (Ferenc 60. p.), Fiikor. Edző: Tóth István Az első percekben jól tartotta magát a vendégcsapat. Élvezetes, küzdelmes volt a mérkőzés. A 15. percben lesgyanús helyzetből a hazaiak megszerezték a vezetést. 1:0. A lest reklamáló Cservent a játékvezető a partjelző megsértéséért kiállította! A 18. percben Juhász szerelése után 11-est ítélt az Ikarus javára. A büntetőt értékesítették. 2:0 A második félidőben is végig a bajnokjelölt játszott fölényben, és újabb három góllai terhelte meg a vendégek hálóját. Jó: Pál, Bartha, Havasi. SBTC 3:2 (1:1) körülmények között látszottak. A salgótarjáni csapat közvetlen védelme egységesebb volt. A Vasasnál a támadósor játéka emelkedett ki. A helyzetek alapián a Vasas győzelme szerencsésnek mondható. Egyénileg Varró Hirbeck. Tóth és Somogyvári. ill.: Boskó és Tábori iátéka dicsérhető. Góllövők: Kovács, Somogyvári. Tóth. ill.: Németh Krajcsi. ”*5*1 Húsvéti locsolás — a címe az együttes egyik legsikeresebb szer ismételték Salgótarjánban !. tartalékbainoksáq Bp Vasas — pet azért mindenképpen érdemes nyújtani az ú,ttörőegyüt- tes műsorából. Az egyik legnagyobb sikert jelentő szám volt az a táncjáték, amelyet Az évforduló legyében kezdte ezt a munkát) elmondta, hogy a KISZ Központi Művészegyüttese úttörőcsoportjának egyik, de nem egyetlen feladata az utánpótlás-nevelés. Utcanév-változások Balassagyarmaton A Tanácsköztársaság idején és az azt követő években a * munkásmozgalomban tevékenykedő személyekre vonatkozóan széles körő vizsgálatot végzett az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottsága. Ennek eredményeként a város két utcáját: a Patvarc, illetve Temető utcát Murár Lajosról és Lékai Jánosról nevezték el. Murár Lajos Balassagyarmaton született és itt is halt meg. Az első világháborúban orosz fogságba kerülve ismerkedett meg a kommunizmus eszméivel, egy darabig a kolo- meai járásban dolgozott, mint a földreformbizottság tagja. 1918. szeptemberében tért haza, azonnal politikai tevékenységbe kezdett. A Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezete és a megyei direktórium elnökévé választották. A Tanácsköztársaság bukása után illegalitásban fejtett ki kommunista tevékenységet. A felszabadulást erősen meggyengült egészségi állapotban érte meg, 1945. december 30án halt meg. Lékai János, a nemzetközi ( munkásmozgalom kiemelkedő alakja, a KMP alapító tagja, az Ifjú Proletár egyik szerkesztője, a KIMSZ Központi Vezetőségének titkára volt. A KOMINTERN határozata alapján 1922-ben New Yorkba utazott, részt vett az Amerikai Kommunista Párt vezetésében. A börtönben eltöltött évek szenvedéseitől legyengülve tüdővész támadta meg, 1925-ben halt meg. A kutatások megállapították, hogy Lékai János érettségi után Balassagyarmaton volt hivatalnok, illetve egy vaskereskedés dolgozója. A fiatalember nézeteinek, eszméinek kialakításához feltehetően a Balassagyarmaton szerzett élmények is hozzájárultak. Üj nevet kap a Szügyi út is. Nevét Felszabadulás útra változtatják, mivel a Balassagyarmat felszabadítására érkező szovjet csapatok ezen az útvonalon jöttek be a városba. NQGRÄD — 1968. november 12., kedd HALÁL A FEKETE HÍDMÁL'1.) Egy m& eltűnik A múlt év nyarán eltűnt Nyitrai Teréz, Borsod megye egyik községének, Ongának tanácsi dolgozója. A 43 éves nő holttestét pár nappal később megtalálták. Az üggyel kapcsolatosan a Borsod megyei Redőr-fő- kapitányság nemrégiben fejezte be a nyomozást. — Terézke? — Nincs itt. Nem jött meg most sem. — Nem is látta senki? — Nem. — Tegnap sem? — Tegnap sem. Néhány nappal ezelőtt beszéltem vele utoljára, akkor azt mondta, a bátyját kíséri Pestre. Borsod megyében, Onga község tanácsházán az elmúlt év júniusában hivatalkezdéskor gyakran hangzott el ilyen, vagy ehhez hasonló párbeszéd. A tanácselnök kérdezett Teré:ske felől, de a munkatársak néhány nap óta nem látták. Előfordult már ugyan máskor is, hogy Nyitrai Teréz, a községi tanács 43 éves dolgozója el-eltűnt néhány napra, de ilyenkor mindig tudták, hol tartózkodik. Rendszerint a bátyját kísérte Budapestre, aki most végezte az élelmiszeripari technikumot. Bátyját, aki az ötvenen még jóval alul van, néhány évvel ezelőtt azonban, tehát aránylag még fiatalon nyugdíjazták ideggyulladás miatt. Teréz ápolgatta, éjjel is gyakran felkelt, hogy megmasszírozza a fájó részeket. Testve re, akinek húgán kívül senkije sem volt a faluban, nagyon ragaszkodott Terézhez. Beszélték. hogy több udvarlót is elüldözött már a lánytól, sehogy sem akarja férjhez engedni, mert akkor ő egyedül marad. Teréz a betegápolással múló évek glatt elfá- sult, éjjelente egyre ingerlékenyebben kelt fel a masz- szírozáshoz, gyakran volt közöttük szóváltás. így töltötte Teréz életének egy részét. Másik részét pedig az ongai tanácsházán. A néhány kilométerrel arrébb levő községben. Gesztelyben lakott, innen járt Ongára. Most azonban már napok óta nem jelentkezett. Az esetet jelentették a rendőrségnek. Ki tud Terézről? A falu mozgolódni kezdett. Sőt. mind a két falu. Szóbeszéd kerekedett arról, hogy Teréznek oka van az eltűnésre. Esetleg valakinek oka volt rá, hogy eltüntesse. Egyik munkatársnője elmondta, hogy Terézke, amikor utoljára beszélt vele azt közölte: bátyját kíséri Pestre. Teréznél egy fehér retikül is volt, meg valami szatyorféle. Egy másik asszony elmondotta, hogy utoljára kosztümben látta Terézkét, hajában egy barna műanyag fésűvel. Mindig ilyen fésűvel tűzte meg a haiát. Bátyja? Június 21 én kora hajnali órákban érkezett Terézzel Budapestre. Teréz, miután elkísérte őt a szokott helyre, a VI. kerület egyik házába, rögtön vissza is indult Miskolcra, hogy innen. munkahelyére menjen. Ö maga, mármint a férfitestvér, június 21-től június 24-ig Budapesten tartózkodott. Hol van Teréz? Utoljára június 21-én látták, beszéltek vele. Nyugodt volt, viselkedéséből, lelkiállapotából semmi rosszra nem lehetett gondolni. Június 29-én, a délelőtti órákban egy villanyszerelő haladt kerékpárján Gesztely környékén. Ezen a kanyargós úton több híd is található, alattuk azonban rendszerint nincs víz, patak. A hidak a közelben folyó Hemád miatt épültek. Az árvizek alkalmával. amikor a Hernád kiönt az árterületekről visszafolyó víz a hidak alatt találja meg az utat. A kerékpáros több ilyen hídon Is áthaladt már, amikor az egyik vaskorláthoz ért, melyet a környéken Sü- völtő-hídnak, vagy Feketehídnak is neveznek. A híd egyik oldalán facsoport fut az út mentén. Az út elég magas építésű, jó messzire ellátni róla. A Fekete-híd közelében a villanyszerelő orrát különös, erős szag ütötte meg. Lassított, majd megállt, A korláthoz ment, körültekintgetett, majd a búzatáblát nézegette. Nem messze a táblában különös alakot vett észre. Néhány pillanatig nézte, majd elborzadva ugrott kerékpárjára, és gyors tempóban hajtott a gesztelyi tanácsházára. Rövid idő múltán megszólalt a telefon a Borsod megyei Rendőr- főkapitányság központi ügyeletén. Az egyik körzeti megbízott jelentkezett. — Gesztelynél, a Süvöltő- híd közelében, a búzatáblában egy ismeretlen ember holttestét találták, A helyszínt biztosítottam. A kapitányságról hamarosan a helyszínre érkeztek, A több napos, teljesen felismer- hetetlen holttestet nehéz lett volna bárkivel is azonosítani. Csupán az látszott, hogy nő. A halál okára sem utalt semmi. (Erre vonatkozóan később a boncolás sem hozott eredményt.) A környéket átkutatták, de nem találtak semmit. Illetve mégis: a híd Gesztely felé eső végénél egy barna, műanyag fésűt. A ruhát fertőtlenítőbe vitték, majd megmutatták néhány embernek a faluban Az egyik asszony a ruhára pillantva sápadtan megszólalt: — Terézke ruhája! Priska Tibor Következik: Szerencsétlenség, vagy bűntény?
