Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-12 / 265. szám
e* I? CsÄi í> Magkazdödött a LEM kongresszusa Gomulka előterjesztette a KB beszámolóját VARSÓ (MTI) Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájának kongresszusi termében héttőn reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását a Lengyel Egyesült Munkáspárt V. kongresszusa. A kongresszuson 1760 küldött és mintegy negyven testvérpárt küldöttsége vesz részt. Az SZKP delegációját Leonyid Brezsnyev, a párt főtitkára vezeti. Jelen van a kongresszuson a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, Biszku Bélának, a párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A tanácskozást Wladyslaw Gomulka nyitotta meg. Üdvözölte a küldötteket és a külföldi vendégeket, majd előterjesztette a kongresszus napirendjét, amelynek első pontja a Központi Bizottság beszámoló jelentése a IV. kongresszus óta kifejtett tevékenységéről és a párt feladatairól a szocializmus erősítésében, az ország továbbfejlesztésében. A napirend egyhangú elfogadása után Wladyslaw Gomulka megkezdte a Központi Bizottság beszámolójának ismertetését. Jelentős fejlődés a gazdaságban A történelmi tapasztalat megmutatta, hogy Lengyelország csak szocialista országként, a munkásosztály és pártja, a LEMP vezetésével élhet és fejlődhet — hangoztatta bevezetőben a beszámoló. — A szocialista építés elmúlt 24 esztendeje rohamos gazdasági fejlődést hozott és fontos társadalmi változásokat eredményezett az országban. Ezt bizonyítja többek között az, hogy a nemzeti jövedelem az idén több mint négyszerese lesz az 1938. évinek, az ipar összes termelése a háború előttihez viszonyítva több mint tizenháromszorosára, a mező- gazdaságé 1,6 szorosára nőtt. Ezek a mutatók a legmagasabbak közé tartoznak Európában, s bizonyítják szocialista tervgazdaságunk fölényét a tőkés gazdaság felett. A beszámoló ezután az elmúlt négy esztendő gazdaságfejlesztését elemezve rámutatott, hogy a szocialista ipar termelése ez alatt évi átlagban 8,4 százalékkal nőtt, új ipari központok jöttek létre, a mező- gazdaság össztermelése pedig 1965—67 között tizenöt százalékkal volt magasabb, mint 1962—64 között. A mezőgazdaságban eszközölt beruházások 1965—67 között negyvenkilenc százalékkal nőttek. Nagyobb önállóság Az elmúlt öt esztendőben sikeresen fejlődött a lengyel külkereskedelem. A külkereskedelmi összáruforgalom ezalatt negyvenhét százalékkal, ezen belül a kivitel ötven százalékkal emelkedett. Az idén az egy dolgozóra eső havi átlag nominálbér 2059 zloty, vagyis havi háromszáznyolc zlotyval — legalább húsz százalékkal — magasabb, mint 1963-ban volt, az átlagos reál1975. évi lengyel távlati népgazdaság-fejlesztési terv körvonalait. Ebben a tervidőszakban a nemzeti jövedelmet harminchat százalékkal, az ipari termelést 45—47 százalékkal, a gabonaneműek terméshozamát átlag 8—10 százalékkal szándéjövedelem pedig, a becslések szerint, mintegy tíz százalékkal lesz nagyobb. Javult a nyugdíjasok helyzete is. Wladyslaw Gomulka ezután az 1969—70-es tervfeladatokról szólt és ismertette az 1971— Csaknem tízmilliós bevételtöbblet Termelést — a fogyasztói igényeknek megfelelően Műszaki tanácskozást tartottak hétfőn a Nógrádi Szénbányáknál. Az írásos jelentés és Zsuffa Miklós termelési osztályvezető kiegészítője az elmúlt háromnegyedévről, a tervezettnél jobb eredményekről adott számot. A termelési tervet túlteljesítették, javult a minőség, emiatt több mint 9 millió 730 ezer forint árbevételtöbbletet értek el. Az ön- költség is nagyobb mértékben csökkent a tervezettnél, így a költségszánt is kedvezőbben alakult.- Az eredmények mellett azonban sok szó esett a gondokról, feladatokról. Arról, hogy a piac igényeit és a termelés összhangját nem sikerült teljes mértékben biztosítani. Nagy a kereslet a háztartási darabos szenekből, ugyanakkor Kányás még a tervezett arányt sem biztosítja. Csak súlyosbítja a helyzetet, hogy ennél az aknánál és Ménkesen, a másik legjobb minőséget adó bányánál meny- nyiségben is bőven van pótolnivaló. A piac igényeihez való alkalmazkodás azért is fontos feladat, mert a szerződések teljesítésének elmulasztása kötbérrel járhat. A darabos szénigénnyel szemben az úgynevezett középminőségű porszenek elhelyezése már most sok gonddal jár és a jövőben ez csak fokozódhat. Fontos, hogy időben megtegyék a szükséges intézkedéseket. Jövőre ötvenezer tonnával az eredetileg tervezettnél is kevesebb szenet kérnek a nógrádi bányákból. Az igazság, hogy még több mint százezer tonnára nem sikerült szerződést kötni. Az igény csökkenése az egész szénmedencére kiható szervezeti intézkedéseket követel. Szó esett arról is,- hogy a jövő év elején újabb aknák termelését szüntetik meg. Létszámot csoportosítanak át a gazdaságosabban termelő és keresettebb termékeket előállító üzemekhez. Ez az intézkedés létszámcsökkenéssel jár, azonban arról is beszéltek, megteremtik a feltételét annak, hogy senki ne maradjon munka nélkül. Az év hátralevő részében egyrészt a fogyasztói igényeknek megfelelő termelést kell biztosítani, ugyanakkor időben felkészülni a zavartalan átmenetre. Gyorsabb ütemre van szükség az improduktív létszám csökkentésében. Nagyobb gondot érdemel az egyre fejlődő kiegészítő termelés is. Jövőre már 90 millió forint termelési értéket kívánnak elérni a kiegészítő üzemágakban, amelynek a személyi és tárgyi feltételeit még biztosítani kell. Felhívták az üzemvezetők figyelmét, hogy a visszafejlesztéssel párhuzamosan fokozott gondot fordítsanak a társadalmi tulajdon védelmére, a visszanyerhető és még újra felhasználható anyagok hasznosítására. koznak növelni. A gazdaság- fejlesztés meggyorsításának hatalmas lehetőségeit látjuk a KGST munkájának továbbfejlesztésében és megjavításában — hangoztatta a szónok. — Pártunk — folytatta Gomulka — 1956 óta megkülönböztetett figyelmet fordít a gazdaságtervezés és irányítás tökéletesítésének problémáira. A kísérleteket mindenekelőtt a gépgyártó iparban folytattuk. (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AJT'MSZMP I4ÓGRÁD M EG Y El, Bl ZOTT SÁGA E S A MiCYtí' TAN A CSí LAPJA • XXIV. ÉVF.. 265. SZÁM ARA: 70 FILLER 1968. NOVEMBER 12., KEDD Ragyogó oSlsmoré i Salgótarjánnak Kitüntetés a bátor kezdeményezésért Ebben az évben Magyarország a nemzetközi urbanisztikai világnap központja. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építőipari Tudományos Egyesület közreműködésével Budapesten az új városházán rendezte meg a kétnapos második városépítési tanácskozást. Az összejövetelt Sarlós István, a fővárosi tanács vb elnöke, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaság emlékérmét Salgótarjánnak adományozta a társaság. A Kisko- vács Gyula tervezte érmet Sándor Elemér a városi tanács vb elnöke vette át. Ugyanakkor Sarlós Istvánnak ez alkalommal Salgótarján nevében átadta a megyeszékhely új címerét, amelyet — mint emlékezetes — Katona László tervezett. Sarlós István, a MUT elnöke, munkatársunkkal folytatott beszélgetése alkalmával e1- mondotta. hogy a most először adományozott kitüntetést Salgótarján és Nógrád megye egyaránt azzal éidemelte ki, hogy merészen alkotott hasznosat, szépet. A megyei vezetés politikailag is, anyagilag is támogatta a bátor tervek kivitelezésében Salgótarján város tanácsát, és a tanácsi vezetőket. A Magyar Urbanisztikai Társaság az eszközökre és az elért sikerre egyaránt tekintettel volt, amikor Salgótarjánt oly rohamosan fejlődő városok elé helyezte az értékelésben, mint Szolnok, Miskolc, Győr, Székesfehérvár. Az emlékérem átvételét követően beszélgettünk Sándor Elemér vb elnökkel, Berkes József vb titkárral, és a városi tanács elnökhelyetteseivel: Csík Pállal és Lengyel Józseffel, Rcvid áttekintést nyújtottak a megyeszékhely majdnem kétévtizedes fejlődéséről. Emlékeztettek arra, hogy a fejlesztés módja az ötvenes évek elején merült fel először. Évtizedes vita, eszmecsere után született meg a döntés: nem úgynevezett vidéki kisvárost kell teremteni, hanem modern, a XX. századba illő várost. A lendületes munka során Salgótarjánban nyolc év alatt háromezer lakás épült a régi vásártéren és a Pécsikő utca környékén. Mind az új gimnázium, mind az új általános iskola 16 tantermes. Több mint 600 nézőt fogadhat be az új művelődési ház. A város vendégei európai színvonalú vendéglátásban részesülnek a Narancs Szállóban. A város és a környék lakói hamar megkedvelték a négyezer négyzetméter alap- területű Pécskő Üzletházat Végül, de nem utolsósorban: a megyej pártbizottság székháza, szintén méltó dísze Salgótarjánnak. — A párt és a lakosság segítségével tovább haladunk a megkezdett úton — mondották a tanácsvezetők. — Ebben a2 évben megkezdődik a kétszáz- hatvan lakásos garzonházépítkezése. Űj mozi alkotásához tavasszal látnak az építők. A Magyar Urbanisztikai Társaság elismerése a jövőre is kötelez bennünket: a lehető legtöbbet nyújtjuk a lakosságnak, a lakosság együttműködésével. Őszi megyei Icönipirlietelc Kezdeményezések a szécsényi járásban Soha ennyire változatos es gazdag programot nem állított össze, mint most a Szécsényi Egyesült Fmsz az őszi megyei könyvhetek idejére. A párt-, a tanács, a KISZ- és a tömegszervezetek képviselőiből alakult az a bizottság, amely a könyvterjesztési tennivalókat írásba foglalta. Szerepel a tervezetben irodalmi és történelmi vetélkedő, a gimnázium, a mezőgazdasági technikum és a művelődési ház irodalmi színpadának bemutatója, kiállítás a KMP megalakulásának évfordulójára megjelenő könyvekből és előadás „Irodalmunk a felszabadulás óta” címmel, valamint az ifjúsági klubban könyvtombolával egybekötött vetélkedő. A járási könyvtár is kitesz magáért: dolgozói az olvasók létszámának 10 százalékkal történő növelését tűzték ki célul a járás területén. Ennek érdekében zenés műsort állítanak össze, és irodalmi estet rendeznek szellemi totóval és könyvtombolával, s lehetővé teszik azt is, hogy a községek lakossága találkozhasson Földes Péter, Fekete Gyula és Urbán Ernő írókkal. S, hogy az asszonyok se maradjanak ki a kezdeményezésirodalmi színpadi napok — 1968. ftógrád legjobb együttese a szécsényi irodalmi színpad Vasárnap véget ért a balassagyarmati színpadi napok rendezvénysorozata. Szombaton, az utolsó előadási napon kitűnő együtteseknek tapsolhattunk. A különböző stílusú produkciók közül mindegyik másért érdemel dicséretet. A tatabányai bányász-színpadnak sikerült megvalósítani azt, amivel sok „profi” színház is kudarcot vallott: a jel- zéses játék és a hagyományos színjátszás összehangolásával nem tévedtek sem a modorosság, sem a rossz értelemben vett népszínmű útvesztőibe. Puritánul leegyszerűsített térforma, fegyelmezett vers- mondás, kellő időben alkalmazott fényhatások —, ezek jellemezték az újpesti vendégegyüttes játékát, s vitték sikerre a Lorca-versekből és Hemingway novelláiból összeállított „Torreádor sirató”-ju- kat. Szerkesztett műsorukban nem akartak többet mondani annál, ami a művekben rejlett — azt azonban sikerült tökéletesen elmondaniuk. A nézők s a szakemberek körében a legtöbb vitát a dunakeszi Radnóti Miklós irodalmi színpad összeállítása keltette. A felesleges összekötő szöveget leszámítva, az egymástól független darabok mindegyike egy-egy elgondolkoztató alaphelyzetet rajzolt. A dejtári irodalmi színpad erőfeszítése mindenképpen elismerésre méltó. A tartalmi és formai rutinelemek helyett, önálló megoldásokkal többre lennének képesek. A díszelőadás vasárnap délután 3 órakor kezdődött a művelődési házban. Az ünnepélyes díjkiosztásra ezután került sor. Először a vendégegyüttesek díjait osztották ki. A háromtagú zsűri döntése alapján a legjobb rendezés díját Uray György, a dunakeszi együttes „Három jelenet” c. összeállításáért, a legjobb szerkesztés díját Keleti István műszaki egyetemistákból álló színpadának „Curriculum vitae” műsoráért, a legjobb kollektív teljesítmény díját az újpesti irodalmi színpad a „Torreádor sirató”-ért, a legjobb pódiumjáték díját a tatabányai együttes „A bekötő út” c. dokumentumjátékért, a legjobb kórusmunka díját a lévai vendégegyüttes „Taman- go táncolj” összeállításáért kapta, s a legjobb egyéni teljesítmény díját az utóbbi együttes szólistája: Szépe Katalin nyerte el. Nógrád megye legjobb irodalmi színpadának a szécsényi, Balassagyarmaténak a művelődési ház együttese bizonyult. A legjobb diákszínpad címet a Balassi gimnázium, a legjobb szerkesztés címet Trencsényi Borbála és együttese, a Szántó gimnázium irodalmi színpada nyerte el. A KISZ megyei bizottságának különdíját a legjobb feldolgozásért a drégelypalánki Szondi irodalmi színpad kapta „Veled vagyunk Vietnam” című műsoráért. Különdíját kapott a Népművelési Propaganda Irodától az irodalmi színpadi napok megrendezéséért a balassagyarmati művelődési központ bői, Litkére Szilvássi Lajos írót hívta meg a nőtanács. Szerveznek még politikai előadásokat is, megemlékezésül az évfordulóra. Vállalták, hogy nem kevesebb, mint 50— 50 olvasót beszerveznek a községi könyvtárakba. A könyvbarátok körének is igyekeznek minél több új tagot „meghódítani”, elhatározásuk, hogy minden faluban legalább két személyt megnyernek a kör számára. Az ifjúság is lelkesen kiveszi részét a munkából: könyvtári olvasókat szerveznek, minden KISZ-tag egy-egy könyvet vásárol, irodalmi vetélkedőt tartanak, s az író—olvasó találkozók megrendezésében is közreműködnek. A még ifjabbak: az úttörők vállalták, hogy november 17-én házról-házra járnak a könyvekkel a körzet tizenhét községében, hogy a falusiaknak ott, helyben legyen alkalmuk a válogatásra. Ezt a napot egyébként is a könyvbarätoK- nak szentelik, a délután programjában vetélkedő, tombola, irodalmi előadás szerepel. A fogyasztási szövetkezet pedig azonfelül, hogy minden megmozdulás szervezésében segít, a legújabb szépirodalmi és szakkönyvekkel minden rendezvényen „jelen van”, versenyt indított a bizományosok között, 700—500 és 300 forint jutalmat tűzve ki a legjobbaknak. Versenyt hirdettek az úttörők részére is. A leg- szorgalmasabban árusító csapatok a jutalékon felül 500—300 és 200 forint jutalomban részesülnek. Vállalták, hogy a szécsényi járásban a könyvhetek ideje alatt a lakosság egy főre jutó könyvforgalmát egy forinttal növelik. Kiállításokat, sorsolást s az intézőbizottság és a bolti dolgozók közreműködésével házról házra árusítást szerveznek. Gondoskodnak arról is, hogy az író—olvasó találkozókra meghívott írók műveiből elegendő álljon a vásárlók rendelkezésére. A termelőszövetkezetek is bekapcsolódnak a szép feladat megvalósításába: valamennyi tsz 300 forint értékű könyvet vásárol terven felül, december végéig.
