Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-12 / 265. szám

e* I? CsÄi í> Magkazdödött a LEM kongresszusa Gomulka előterjesztette a KB beszámolóját VARSÓ (MTI) Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotá­jának kongresszusi termében héttőn reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását a Lengyel Egyesült Munkáspárt V. kongresszusa. A kongresszuson 1760 küldött és mintegy negyven testvérpárt küldöttsége vesz részt. Az SZKP delegációját Leonyid Brezsnyev, a párt főtitkára vezeti. Jelen van a kongresszuson a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, Biszku Bélának, a párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ve­zetésével. A tanácskozást Wladyslaw Gomulka nyi­totta meg. Üdvözölte a küldötteket és a kül­földi vendégeket, majd előterjesztette a kongresszus napirendjét, amelynek első pont­ja a Központi Bizottság beszámoló jelentése a IV. kongresszus óta kifejtett tevékenységéről és a párt feladatairól a szocializmus erősítésé­ben, az ország továbbfejlesztésében. A napirend egyhangú elfogadása után Wla­dyslaw Gomulka megkezdte a Központi Bi­zottság beszámolójának ismertetését. Jelentős fejlődés a gazdaságban A történelmi tapasztalat megmutatta, hogy Lengyelor­szág csak szocialista ország­ként, a munkásosztály és párt­ja, a LEMP vezetésével élhet és fejlődhet — hangoztatta bevezetőben a beszámoló. — A szocialista építés elmúlt 24 esztendeje rohamos gazdasá­gi fejlődést hozott és fontos társadalmi változásokat ered­ményezett az országban. Ezt bizonyítja többek között az, hogy a nemzeti jövedelem az idén több mint négyszerese lesz az 1938. évinek, az ipar összes termelése a háború előt­tihez viszonyítva több mint ti­zenháromszorosára, a mező- gazdaságé 1,6 szorosára nőtt. Ezek a mutatók a legmagasab­bak közé tartoznak Európá­ban, s bizonyítják szocialista tervgazdaságunk fölényét a tő­kés gazdaság felett. A beszámoló ezután az elmúlt négy esztendő gazdaságfejlesz­tését elemezve rámutatott, hogy a szocialista ipar terme­lése ez alatt évi átlagban 8,4 százalékkal nőtt, új ipari köz­pontok jöttek létre, a mező- gazdaság össztermelése pedig 1965—67 között tizenöt száza­lékkal volt magasabb, mint 1962—64 között. A mezőgazda­ságban eszközölt beruházások 1965—67 között negyvenkilenc százalékkal nőttek. Nagyobb önállóság Az elmúlt öt esztendőben si­keresen fejlődött a lengyel külkereskedelem. A külkeres­kedelmi összáruforgalom ez­alatt negyvenhét százalékkal, ezen belül a kivitel ötven szá­zalékkal emelkedett. Az idén az egy dolgozóra eső havi át­lag nominálbér 2059 zloty, vagyis havi háromszáznyolc zlotyval — legalább húsz szá­zalékkal — magasabb, mint 1963-ban volt, az átlagos reál­1975. évi lengyel távlati nép­gazdaság-fejlesztési terv kör­vonalait. Ebben a tervidőszak­ban a nemzeti jövedelmet har­minchat százalékkal, az ipari termelést 45—47 százalékkal, a gabonaneműek terméshozamát átlag 8—10 százalékkal szándé­jövedelem pedig, a becslések szerint, mintegy tíz százalék­kal lesz nagyobb. Javult a nyugdíjasok helyzete is. Wladyslaw Gomulka ezután az 1969—70-es tervfeladatokról szólt és ismertette az 1971— Csaknem tízmilliós bevételtöbblet Termelést — a fogyasztói igényeknek megfelelően Műszaki tanácskozást tar­tottak hétfőn a Nógrádi Szén­bányáknál. Az írásos jelentés és Zsuffa Miklós termelési osztályvezető kiegészítője az elmúlt háromnegyedévről, a tervezettnél jobb eredmények­ről adott számot. A termelési tervet túlteljesítették, javult a minőség, emiatt több mint 9 millió 730 ezer forint árbevé­teltöbbletet értek el. Az ön­- költség is nagyobb mértékben csökkent a tervezettnél, így a költségszánt is kedvezőbben alakult.- Az eredmények mellett azonban sok szó esett a gon­dokról, feladatokról. Arról, hogy a piac igényeit és a ter­melés összhangját nem sike­rült teljes mértékben biztosí­tani. Nagy a kereslet a háztar­tási darabos szenekből, ugyan­akkor Kányás még a terve­zett arányt sem biztosítja. Csak súlyosbítja a helyzetet, hogy ennél az aknánál és Ménkesen, a másik legjobb mi­nőséget adó bányánál meny- nyiségben is bőven van pótol­nivaló. A piac igényeihez való alkalmazkodás azért is fontos feladat, mert a szerződések teljesítésének elmulasztása kötbérrel járhat. A darabos szénigénnyel szemben az úgy­nevezett középminőségű por­szenek elhelyezése már most sok gonddal jár és a jövőben ez csak fokozódhat. Fontos, hogy időben megtegyék a szükséges intézkedéseket. Jövőre ötvenezer tonnával az eredetileg tervezettnél is ke­vesebb szenet kérnek a nóg­rádi bányákból. Az igazság, hogy még több mint százezer tonnára nem sikerült szerző­dést kötni. Az igény csökke­nése az egész szénmedencére kiható szervezeti intézkedése­ket követel. Szó esett arról is,- hogy a jövő év elején újabb aknák termelését szüntetik meg. Létszámot csoportosíta­nak át a gazdaságosabban ter­melő és keresettebb terméke­ket előállító üzemekhez. Ez az intézkedés létszámcsökke­néssel jár, azonban arról is beszéltek, megteremtik a fel­tételét annak, hogy senki ne maradjon munka nélkül. Az év hátralevő részében egyrészt a fogyasztói igények­nek megfelelő termelést kell biztosítani, ugyanakkor időben felkészülni a zavartalan átme­netre. Gyorsabb ütemre van szükség az improduktív lét­szám csökkentésében. Nagyobb gondot érdemel az egyre fej­lődő kiegészítő termelés is. Jö­vőre már 90 millió forint ter­melési értéket kívánnak elér­ni a kiegészítő üzemágakban, amelynek a személyi és tárgyi feltételeit még biztosítani kell. Felhívták az üzemvezetők fi­gyelmét, hogy a visszafejlesz­téssel párhuzamosan fokozott gondot fordítsanak a társa­dalmi tulajdon védelmére, a visszanyerhető és még újra felhasználható anyagok hasz­nosítására. koznak növelni. A gazdaság- fejlesztés meggyorsításának hatalmas lehetőségeit látjuk a KGST munkájának továbbfej­lesztésében és megjavításában — hangoztatta a szónok. — Pártunk — folytatta Go­mulka — 1956 óta megkülön­böztetett figyelmet fordít a gazdaságtervezés és irányítás tökéletesítésének problémáira. A kísérleteket mindenekelőtt a gépgyártó iparban folytattuk. (Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AJT'MSZMP I4ÓGRÁD M EG Y El, Bl ZOTT SÁGA E S A MiCYtí' TAN A CSí LAPJA • XXIV. ÉVF.. 265. SZÁM ARA: 70 FILLER 1968. NOVEMBER 12., KEDD Ragyogó oSlsmoré i Salgótarjánnak Kitüntetés a bátor kezdeményezésért Ebben az évben Magyaror­szág a nemzetközi urbaniszti­kai világnap központja. A Ma­gyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Építőművészek Szö­vetsége és az Építőipari Tu­dományos Egyesület közremű­ködésével Budapesten az új városházán rendezte meg a kétnapos második városépítési tanácskozást. Az összejövetelt Sarlós István, a fővárosi ta­nács vb elnöke, a Magyar Ur­banisztikai Társaság elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Magyar Urbanisz­tikai Társaság emlékér­mét Salgótarjánnak adomá­nyozta a társaság. A Kisko- vács Gyula tervezte érmet Sándor Elemér a városi tanács vb elnöke vette át. Ugyanak­kor Sarlós Istvánnak ez al­kalommal Salgótarján nevé­ben átadta a megyeszékhely új címerét, amelyet — mint emlékezetes — Katona László tervezett. Sarlós István, a MUT elnö­ke, munkatársunkkal folytatott beszélgetése alkalmával e1- mondotta. hogy a most elő­ször adományozott kitüntetést Salgótarján és Nógrád megye egyaránt azzal éidemelte ki, hogy merészen alkotott hasz­nosat, szépet. A megyei veze­tés politikailag is, anyagilag is támogatta a bátor tervek ki­vitelezésében Salgótarján város tanácsát, és a tanácsi vezető­ket. A Magyar Urbanisztikai Társaság az eszközökre és az elért sikerre egyaránt tekin­tettel volt, amikor Salgótar­jánt oly rohamosan fejlődő városok elé helyezte az érté­kelésben, mint Szolnok, Mis­kolc, Győr, Székesfehérvár. Az emlékérem átvételét kö­vetően beszélgettünk Sándor Elemér vb elnökkel, Berkes József vb titkárral, és a váro­si tanács elnökhelyetteseivel: Csík Pállal és Lengyel Jó­zseffel, Rcvid áttekintést nyújtottak a megyeszékhely majdnem kétévtizedes fejlődé­séről. Emlékeztettek arra, hogy a fejlesztés módja az öt­venes évek elején merült fel először. Évtizedes vita, esz­mecsere után született meg a döntés: nem úgynevezett vi­déki kisvárost kell teremteni, hanem modern, a XX. szá­zadba illő várost. A lendületes munka során Salgótarjánban nyolc év alatt háromezer la­kás épült a régi vásártéren és a Pécsikő utca környékén. Mind az új gimnázium, mind az új általános iskola 16 tan­termes. Több mint 600 nézőt fogadhat be az új művelődé­si ház. A város vendégei euró­pai színvonalú vendéglátásban részesülnek a Narancs Szálló­ban. A város és a környék la­kói hamar megkedvelték a négyezer négyzetméter alap- területű Pécskő Üzletházat Végül, de nem utolsósorban: a megyej pártbizottság székhá­za, szintén méltó dísze Salgó­tarjánnak. — A párt és a lakosság se­gítségével tovább haladunk a megkezdett úton — mondották a tanácsvezetők. — Ebben a2 évben megkezdődik a kétszáz- hatvan lakásos garzonházépít­kezése. Űj mozi alkotásához tavasszal látnak az építők. A Magyar Urbanisztikai Társa­ság elismerése a jövőre is kö­telez bennünket: a lehető leg­többet nyújtjuk a lakosság­nak, a lakosság együttműködé­sével. Őszi megyei Icönipirlietelc Kezdeményezések a szécsényi járásban Soha ennyire változatos es gazdag programot nem állított össze, mint most a Szécsényi Egyesült Fmsz az őszi megyei könyvhetek idejére. A párt-, a tanács, a KISZ- és a tömegszervezetek képviselői­ből alakult az a bizottság, amely a könyvterjesztési ten­nivalókat írásba foglalta. Sze­repel a tervezetben irodalmi és történelmi vetélkedő, a gimnázium, a mezőgazdasági technikum és a művelődési ház irodalmi színpadának be­mutatója, kiállítás a KMP megalakulásának évfordulójá­ra megjelenő könyvekből és előadás „Irodalmunk a felsza­badulás óta” címmel, vala­mint az ifjúsági klubban könyvtombolával egybekötött vetélkedő. A járási könyvtár is kitesz magáért: dolgozói az olvasók létszámának 10 százalékkal történő növelését tűzték ki cé­lul a járás területén. Ennek érdekében zenés műsort állíta­nak össze, és irodalmi estet rendeznek szellemi totóval és könyvtombolával, s lehetővé teszik azt is, hogy a községek lakossága találkozhasson Föl­des Péter, Fekete Gyula és Urbán Ernő írókkal. S, hogy az asszonyok se ma­radjanak ki a kezdeményezés­irodalmi színpadi napok — 1968. ftógrád legjobb együttese a szécsényi irodalmi színpad Vasárnap véget ért a ba­lassagyarmati színpadi napok rendezvénysorozata. Szomba­ton, az utolsó előadási napon kitűnő együtteseknek tapsol­hattunk. A különböző stílusú produkciók közül mindegyik másért érdemel dicséretet. A tatabányai bányász-szín­padnak sikerült megvalósítani azt, amivel sok „profi” szín­ház is kudarcot vallott: a jel- zéses játék és a hagyomá­nyos színjátszás összehango­lásával nem tévedtek sem a modorosság, sem a rossz érte­lemben vett népszínmű út­vesztőibe. Puritánul leegyszerűsített térforma, fegyelmezett vers- mondás, kellő időben alkalma­zott fényhatások —, ezek jel­lemezték az újpesti vendég­együttes játékát, s vitték si­kerre a Lorca-versekből és Hemingway novelláiból össze­állított „Torreádor sirató”-ju- kat. Szerkesztett műsorukban nem akartak többet mondani annál, ami a művekben rej­lett — azt azonban sikerült tökéletesen elmondaniuk. A nézők s a szakemberek körében a legtöbb vitát a du­nakeszi Radnóti Miklós iro­dalmi színpad összeállítása keltette. A felesleges összekö­tő szöveget leszámítva, az egy­mástól független darabok mindegyike egy-egy elgondol­koztató alaphelyzetet rajzolt. A dejtári irodalmi színpad erőfeszítése mindenképpen el­ismerésre méltó. A tartalmi és formai rutinelemek helyett, önálló megoldásokkal többre lennének képesek. A díszelőadás vasárnap dél­után 3 órakor kezdődött a mű­velődési házban. Az ünnepé­lyes díjkiosztásra ezután ke­rült sor. Először a vendég­együttesek díjait osztották ki. A háromtagú zsűri döntése alapján a legjobb rendezés dí­ját Uray György, a dunakeszi együttes „Három jelenet” c. összeállításáért, a legjobb szerkesztés díját Keleti Ist­ván műszaki egyetemistákból álló színpadának „Curriculum vitae” műsoráért, a legjobb kollektív teljesítmény díját az újpesti irodalmi színpad a „Torreádor sirató”-ért, a leg­jobb pódiumjáték díját a ta­tabányai együttes „A bekötő út” c. dokumentumjátékért, a legjobb kórusmunka díját a lévai vendégegyüttes „Taman- go táncolj” összeállításáért kapta, s a legjobb egyéni tel­jesítmény díját az utóbbi együttes szólistája: Szépe Ka­talin nyerte el. Nógrád megye legjobb iro­dalmi színpadának a szécsé­nyi, Balassagyarmaténak a művelődési ház együttese bi­zonyult. A legjobb diákszín­pad címet a Balassi gimnázi­um, a legjobb szerkesztés cí­met Trencsényi Borbála és együttese, a Szántó gimnázi­um irodalmi színpada nyerte el. A KISZ megyei bizottságá­nak különdíját a legjobb fel­dolgozásért a drégelypalánki Szondi irodalmi színpad kap­ta „Veled vagyunk Vietnam” című műsoráért. Különdíját kapott a Népművelési Propa­ganda Irodától az irodalmi színpadi napok megrendezésé­ért a balassagyarmati művelő­dési központ bői, Litkére Szilvássi Lajos írót hívta meg a nőtanács. Szerveznek még politikai elő­adásokat is, megemlékezésül az évfordulóra. Vállalták, hogy nem kevesebb, mint 50— 50 olvasót beszerveznek a köz­ségi könyvtárakba. A könyv­barátok körének is igyekeznek minél több új tagot „meghódí­tani”, elhatározásuk, hogy minden faluban legalább két személyt megnyernek a kör számára. Az ifjúság is lelkesen ki­veszi részét a munkából: könyvtári olvasókat szervez­nek, minden KISZ-tag egy-egy könyvet vásárol, irodalmi ve­télkedőt tartanak, s az író—ol­vasó találkozók megrendezé­sében is közreműködnek. A még ifjabbak: az úttörők vál­lalták, hogy november 17-én házról-házra járnak a köny­vekkel a körzet tizenhét köz­ségében, hogy a falusiaknak ott, helyben legyen alkalmuk a válogatásra. Ezt a napot egyébként is a könyvbarätoK- nak szentelik, a délután prog­ramjában vetélkedő, tombola, irodalmi előadás szerepel. A fogyasztási szövetkezet pedig azonfelül, hogy minden megmozdulás szervezésében segít, a legújabb szépirodalmi és szakkönyvekkel minden rendezvényen „jelen van”, versenyt indított a bizományo­sok között, 700—500 és 300 fo­rint jutalmat tűzve ki a leg­jobbaknak. Versenyt hirdettek az úttörők részére is. A leg- szorgalmasabban árusító csapa­tok a jutalékon felül 500—300 és 200 forint jutalomban része­sülnek. Vállalták, hogy a szé­csényi járásban a könyvhetek ideje alatt a lakosság egy fő­re jutó könyvforgalmát egy forinttal növelik. Kiállításo­kat, sorsolást s az intézőbi­zottság és a bolti dolgozók közreműködésével házról ház­ra árusítást szerveznek. Gon­doskodnak arról is, hogy az író—olvasó találkozókra meghí­vott írók műveiből elegendő álljon a vásárlók rendelkezé­sére. A termelőszövetkezetek is bekapcsolódnak a szép feladat megvalósításába: valamennyi tsz 300 forint értékű könyvet vásárol terven felül, december végéig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom