Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

Portélét Mátra m > nászon ten Ne csak a kérdőívekből... Aránytalanul nehéz a téeszekben dolgozó nők helyzete A balassagyarmati járási nőtanács a közelmúltban fel­méréseket végzett a tsz-ek'oen dolgozó nők körében. Szóval, kérdőívekkel azt vizsgálták: milyen a nők foglalkoztatott­sága, megfelelő-e szakmai, po­litikai képzésük, megkapják-e az őket megillető munkabért? A válaszok — mint azt vár­ni lehetett — nem sok opti­mizmusra adnak okot. Bár a járás téeszeiben dolgozók 54 százaléka nő, s több község­ben, így például Honton, Ipoly vécén a termelőszövetke­zet termelési értékének na­gyobbik részét ők állítják elő, nem kapják meg mindenütt a nekik járó anyagi elismerést. Igaz, az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv gyakorlati alkalmazásával az utóbbi idő­ben mintha javult volna va­lamit a helyzet. Sok tsz-ben azonban az asszonyok nincse­nek tisztában a végzett munka normájával. A tsz-törvény szerint a ve­zetőség köteles a tagok rend­szeres, szakképzettségüknek megfelelő foglalkoztatósáról gondoskodni. A nőknél a mini­mális munkaidő — ez alól egy téesz sem lehet kivétel — 100, tízórás munkanapból áll. Ha átlagosan évet veszünk alapul, es nem számítjuk az idei aszályos nyár okozta termés­kieséseket, akkor is meg kell állapítani, hogy ezt a munka­időt a nők nagyon nehezen tudják végigdolgozni, s így veszélyben forog háztáji föld­jük kiadása. A legnagyobb probléma, hogy a járás legtöbb községében hiányzik a nők egész évben történő foglalkoz­tatottságának lehetősége, a termelőszövetkezetek, mint termelő egységek ebből a szempontból meglehetősen korlátozottak. Néhány helyen azért történt hasznos kezde­ményezés; a vezetők állandóan keresik a folyamatos munka biztosításának lehetőségeit. Magyarnándorban például a dohányterület növelésével ad­nak a nők számára rendszeres munkát. Egyes helyeken a be­dolgozási rendszer bevezetésé­vel is próbálkoznak. Az idő­sek külön gondot okoznak: ők, csökkent munkaképességük miatt nem tudják az előírt munkamennyiséget teljesíteni. A legszomorúbb képet a tsz- ekben foglalkoztatott nők szakmai, ideológiai képzése mutatja. A szakmai tovább­képzés terén még akadt egy­két eredmény. Ilyennek köny­velhető el, hogy örhalomban, Érsekvadkerten, Hugyagon és több más helyen sok nő volt jelen a burgonyatermesztési tanfolyamokon és sikeres vizs­gát tett. A politikai foglalko­zásokat azonban — a család ellátására és a gyermekneve­lésre hivatkozva — nem láto­gatják az assszonyok. Legna­gyobb eredménye még a téli, aránylag tétlen hónapokban megtartott politikai tanfolya­moknak volt. A járható út to­vábbra is a téli oktatások foly­tatása. A nők világban való jártassága hiányának követ­kezménye aztán az, hogy vagy nem tudnak, vagy nem akar­nak részt venni a téeszek ve­zetésében. A megoldás útjait nem könnyű kijelölni. A balassa­gyarmati járási tanács végre­hajtó bizottságának határozata csak segítséget nyújt, végső megoldást nem ad, nem is ad­hatna. A felmérés adatainak értékelését, az azokra vonat­kozó észrevételeket, javaslato­kat a nőtanács megküldi a községi tanácsoknak, a nőta­nács helyi szerveinek és a termelőszövetkezeteknek, hogy a gyakorlatban hasznosítsák azokat. Nem kis dologról van szó: a tsz-tagság nagyobbik részét kitevő női lakosság jo­gos igényeinek rendezéséről. Ha ezeknek nem tudnak ele­get tenni, számolhatnak az­zal, hogy az idősebbek nyug­díjba vonulásával a téeszek elveszítik a női munkaerő­utánpótlásukat. Baranyai László Havanna A Salute Cuban® karneváli hangulatot teremtett Budapest után Salgótarjánban is. A dél­amerikai nyarat, a latin élet­örömet hozták magukkal eu­rópai turnéjukra, s a kubai könnyűzene a szó szoros értel­mében válogatott művészeinek vendégjátéka, a Havanna rit­musai című műsor fergeteges sikert aratott. Az elragadó énekesnő, Ela Calvo — gyönyörű hangján kívül életörömmel teli moz­gását, arcjátékát, humorát is megcsodálta a közönség. Az egykorj havannai gépírólány­nak egy nem titkos vágya van: színésznőnek készül. A havannai Tropicana kabaréban kezdett énekelni 1960-ban, leg­jobban a romantikus népdal- feldolgozásokat szereti, de a legújabb zenei stílusokban is otthonos. Kubában számos rá­dió-, televízió- és hanglemez­ritmusai tatlan szambát és csa-csa-csát is játszik. A „karneválok” kirá­lya”, Pache Alonse a guarac- hero (népi zene) mestere. Az Aragon-együttes sajátos kubai jazzt játszik. A kulturális tanács propa­gandistája, a Kubában műkö­dő latin-amerikai hírügynök­ség, Prensa Latina munkatár­sa. Manuel Osorie Is elkísérte az együttest útjára, amelynek ál­lomásai : Szovjetunió, Bulgá­ria, Románia, Magyarország, majd ismét a Szovjetunió. Kol- legális, baráti segítségét, s tá­jékoztatóját a kubai könnyű­zenei életről ezúton is köszö­nöm. Tóth Elemér „Tűipróbós" mentőcsónak A lengyelországi Ustka ha­jógyár, a gdanski műegyetem hajóépítési intézetének tervei alapján, műanyagból készít tűzálló mentőcsónakokat. A csónak első tűzpróbája során közel 9 percig tartózko­dott a tengerszinten égő olaj­ban. A második próba, ame­lyet eddig még senki sem kockáztatott meg a világon, az volt, hogy a csónak fene­ke alatt meggyújtottak egy teljes kád olajat. Mindkét tűzpróba kitűnően sikerült, amire a tervező és a gyár méltán büszke. Fokozzák a munka hatékonyságát A imitraniindszenti termelőszövetkezet mind jobb ered­ményeiben jelentős szerepük van a pártalapszervezeteknek. a közős gazdaságban dolgozó kommunistáknak. Ezen a terü­leten pártbizottság Irányítja a pártmunkát. A pártbizottság­hoz nyolc alapszervezet tartozik, amelyek közül három ki­zárólag termelőszövetkezeti. Mátramindszenten, Nemtiben es Dorogházán ugyanis külön tsz-pártalapszervezet is működik, míg a szomszédos Szuhán a közös gazdaság párttagjai a köz­ségi alapszervezetben tevékenykednek. A négy község több mint háromszáz kommunistája közül a termelőszövetkezeti párttagok száma alig közelíti meg a százat. Gazdasági tevé­kenységük. szerepük azonban lényegesen nagyobb. Uj szervezési forma A területi pártbizottság — amely 1964 végén alakult — éppen a gazdasági-politikai jelentőséget vette figyelembe, amikor a legutóbbi, ülésen ki­jelölte a soron következő fel­adatokat. Az egyik legfonto­sabb feladatnak tekintik a ter­melőszövetkezet szakmai-gaz­dasági vezetésének hatéko­nyabb kibontakoztatását. A mátramindszenti közös gazdaság kommunistái, a pártszervezetek vezetői évről- évre keresik azokat a hatásos módszereket, amelyekkel si­keresen támogathatják a jobb gazdasági eredmények eléré­sét. Eközben jöttek rá, hogy a termelőszövetkezet jelenlegi szakirányítási metódusa nem eléggé hatékony. A termelő- szövetkezetben alkalmazott egyetemi, felső- és középfokú technikusi végzettségű szak­emberek a különböző szerve­zeti kötöttségek miatt nem tudják a képességüknek meg­felelő teljesítményt produkál­ni. Ezt a véleményt megvitat­ták a termelőszövetkezet gaz­dasági vezetőivel, akik egyet­értettek a felvetéssel. Együtte­sen határozták el, hogy a je­lenlegi üzemegységi szervezet helyett egy részletesebben sza­kosított üzemági szervezési formát vezetnek be. A pártbizottság javaslatára — amikor már a vezetők tisztáz­ták a véleményeltéréseket — először az üzemegység-vezetői tanácskozáson vitatták meg az elképzelést. Lényeges ellen- vélemény nem merült fel. Az új szervezési forma tervezetét további finomítás után, de­cemberben az egyesült tsz in­tézőbizottsága vitatja meg, A tagsággal a téli háromhetes politikai tanfolyam során is­ismertetik meg. Medve József, a pártbizottság titkára úgy fo­galmazta meg, hogy ez a tanfolyam egyébként is egy nagy eszmecsere, ahol a tag­sággal a legfontosabb politikai és gazdasági kérdéseket vitat­ják meg. Az új szervezési formáról csupán egy megjegyzés: ezt az élet követeli a mindszentiek­től. Ebben a közös gazdaság­ban már az új gazdasági mechanizmus bevezetése előtt is alapos gondot fordítottak a termelés mellett a gazdálko­dásra is; a jövőben pedig ez utóbbit kívánják maximáli­san fokozni. Téli tanulás A területi pártbizottság má­sik fontos tennivalóként szab­ta meg — többek között — a politikai munka hatékonysá­gának fokozását és a pártépí­tés erősítését. Ezek összefüg­genek a gazdasági tevékenység erősítésével. Mintegy szilár­dabb elvi támaszt biztosita- nak. Ugyanis nem mindegy, hogy a párttagok mennyire felkészültek, hogyan ismerik az új gazdasági mechanizmus­ból fakadó sokoldalú tenniva­lókat, munkájukban, s a viták során hogyan alkalmazzák a gazdaságpolitikai elveket. A termelőszövetkezeti párttagok tömeges politikai oktatását a háromhetes téli tanfolyamon valósítják meg. A szövetkezeti vezetőket és fejletteb pártta­gokat pedig a gazdaságpoliti­kai tanfolyam mezőgazdasági tagozatán képezik. A pártbizottság működése óta — s a termelőszövetkezet életében — ez az első év, ami­kor nagyon alaposan előkészí­tették a pártpolitikai oktatást. Erre azért volt nagy szükség, mert, amíg a szakmai terüle­ten jelentős előrehaladás tör­tént, a politikai képzés elma­radt. A közös gazdaságban csaknem tíz egyetemet, felső- és középfokú technikumot végzett vezető és számos szak­munkás dolgozik. Az alaps/.er- vezetek vezetői, a párttagok azonban csak akkor támogat­hatják hatékonyan a munká­jukat, az újabb elképzelések megvalósulását, ha kellő gaz­dasági és politikai felkészült­séggel rendelkeznek. Hasonlóan nagy feladat vár a pártépítésben is a pártbi­zottságra, a pártalapszerveze- tekre. A termelőszövetkezeti pártalapszervezetekben ma­gas az átlagéletkor, hiányza­nak a fiatal párttagok. Éppen azokban az üzemágakban, amelyek az eredményesség szempontjából döntőek — mint például a szerelőműhely, traktorosok, stb. — kevés a párttag. Inaktív pártépítés Elgondolkoztató az is, hogy a tsz-alapszervezetekben eb­ben az esztendőben csupán egyetlen párttagot vettek fel. Pedig lenne erre több alkal­mas dolgozó is. Nemcsak eb­ből indult ki azonban a párt- bizottság. amikor elhatározta az ütemesebb pártépítést, Ha­nem a következő feladatok követelményeiből is. Már most foglalkoznak a vezető beosztá­súak párttagságának kérdésé­vel, s a kulcsüzemágakból va­ló erősítési frissítés — a fia­tal emberek bevonásának — gondolatával. Bonyolult, sokoldalú fel­adatkörrel kell megbirkóznia a mátramindszenti területi pártbizottságnak. Ezek között döntő helyet kap a több mint ötezer holdas termelőszövetke­zet előrehaladásának kérdése. A sok nagy probléma mellett azonban számos apró ügyben is dönteni és állást kell fog­lalni. A megoldás lebonyolítá­sa mind jobban kikristályoso­dik, ami annak köszönhető, hogy betartják a szerepkörü­ket. A pártvezetők mindig ott vannak, ahol az első sorokban kell küzdeni valamiért, de sohasem vállalják magukra a gazdasági vezetők feladatait. S ami nagyon lényeges, nem helyettük akarnak intézkedni. Az elvtársi, baráti kapcsola­tok erősödése jellemző a párt- és gazdasági vezetőkre, ami még jobban erősíti tevé­kenységük hatását. Pádár András felvételt készít, az idei sopoti fesztiválon második helyezést ért eL — Legkedvesebb sz&ma? — Egy ház a világ tetején, Szintén romantikus szám. Andres Centurion pantomim- művész egy számunkra ritkán látott műfajjal, a fonomimi­itóval is megajándékozott ben­nünket. E műfaj népszerű Ku­bában, hang és mimika, moz­gás sajátos keverése. A hang- pantomimen kívül tiszta pan- tomimot is bemutat. — A kezdet? — Viccből kezdtem. — S a folytatás? —Sokkal komolyabb. Kaba­rékban lépek fel, de leginkább színházban játszom Havanná­ban. Tony Enrigues, a 37 tagú együttes művészeti vezetője, Havannában az Amadeo Rol­dan zenei színház igazgatója, s Rafael Somavilla zenei ve­zető, otthon is az Amadeo Rol­dan, s a kubai hanglemezgyár zenej vezetője, elmondják, ezen együttest az európai tur­néra állították össze a kubai nemzeti kulturális tanács meg­bízásából. A „nagy” együttes tagjai, s zenekarai külön-külön is a legnépszerűbb művészek és együttesek közé tartoznak Kubában. A Los Bucaneros beat-együttes világszámokat ad elő áthangszerelve, de hamisí­Fiatal, vékony asszony állí­tott be feldúltam a salgótarjá­ni városi rendőrkapitányság­ra. Remegett, küzdött a sírás ellen. A munkakönyvét és a személyazonossági igazolvá­nyát a rendőrtiszt asztalára tette és azt mondta: — Kérem, segítsenek, nem tudok elhelyezkedni. Két gyermekem van... — elcsuk­lott a hangja, zokogott, pa­takzottak könnyei. A rendőrtiszt az asszony ál­lapotából ítélve bűnügyi be­jelentésre számított. A kérés váratlanul érte. — Nyugodjon meg, asszo­nyom — hellyel kínálta. — Ez rendőrhatóság... — Tudom kérem, mór le­jártam a lábam. Azért fordul­tam ide, hátha itt megértenek — ismét a munkakönyvét és személyazonossági igazolvá­nyát mutatta. Sírva magyarázta, hogy ki­lépett a munkahelyéről és a munkáltatója a munkaköny­vébe a valóságnak megfelelő­en 1968 szeptemberét írta be a kilépés időpontjának, a sze­mélyazonossági igazolványá­ba pedig helytelenül 1969 szeptemberét. Emiatt sehol nem alkalmazzák. A rendőr­tiszt meggyőződött a hibás bejegyzésről. — Rendben van, asszonyom, segítünk — s kijavította a be­jegyzést. Az asszony távozott. Az ajtóból visszaszólt. — Nagyon köszönöm az em­berségét ! A történet tudomásunkra jutott. Nyomon követtük. Búj Józsefnéről van szó, aki Salgótarjánban, az egyik la­kásszövetkezetnek több éven keresztül volt a házfelügyelő­Szürke szövetkezeti ház je. A rendőrhatóság segítsége után nyomban elhelyezkedett. Az építőipari vállalatnál vas­betonszerelőként dolgozik. Miért kellett ennek az asz- szonynak kálváriát járni? A munkahelyén beszélget­tünk vele. Melegítőben — feje könnyű kendővel bekötve — végezte a férfiaknak is tisztes­ségére való munkát. Töré­keny, vékony asszony. Mikor feltekintett a szemüvege mö­gül. mosolygott a szeme. Tu­domására hoztuk, jövetelünk célját. Hirtelen megváltozott. Előbb még magabiztos derült­ségét, feszültség váltotta fel. — Hagyjanak, kérem! Nem akarok tudni róla. Szörnyű, soha nem lesz vége?... Ügy viselkedett, mint akit gonosz emlékek üldöznek. Hosszabb várakozás után tért magához, és akkor sírással tarkítva beszélt. Négy eszten­dővel ezelőtt állt a szövetke­zet szolgálatába Munkájáért ötszáz forintot és lakást ka­pott a bérház földszintjén. Nem .tőle, a lakóktól tudjuk: szorgalmasan végezte munká­ját, anyja és férje segítségé­vel. Tisztán tartotta az épüle­tet és a környékét. Később gyereket vártak, nehezebben látta el a feladatát. De az anyja és a férje segítették. Történt, hogy az alagsorban kilyukadt a szennyvíz-leveze­tő csatorna. A lakásszövetke­zet vezetősége arra kötelezte őket, hogy a pincében felgyü­lemlett szennyvizet vödörrel hordják ki. Nem vállalkoztak rá. Kérték: a szövetkezet ve­zetősége javíttassa meg a csö­vet. Ezen az elnökkel, Csep- regi Istvánnal összevesztek. Bujné így mondja el: — Anyám takarította a pin­cét. A bűz miatt jogosan elé­gedetlenkedő egyik lakónak magyarázta, hogy a szennyet nem lehet kitakarítani, a csö­vet kell megjavíttatni, és ez a vezetőség feladata. A háttér­ben levő elnök ezt meghallot­ta és anyám felé ugorva ki­áltotta: — A szennyet nem söpörni, hanem vödörrel kell kihorda­ni !... Az elnök mondta el, hogy Eüjné anyja a söprűvel felé­je sújtott és felütötte a kalap­ját Bujné pedig azt állította, hogy az an;ja a feléje ugró elnöktől megijedve kapta fel a seprűt, és így ért az elnök­höz. Bárhogyan történt, ettől kezdve a házmesternek nem volt nyugta. A ház lakóinak kisebb csoportja, élen az el­nökkel, kifogásolta munkáját Megszólták, ha pongyolában söpört. Egy alkalommal a lép­csőházban. az elnök cipőjére söpörte a port. — Káromkodott, kiabált rám. mindennek lehordott — mondja az asszony A házmesternek menni kel­lett, ha nem akart idegóssze- roppanással kórházba kerülni. Először lakáscserével próbál­koztak. Ehhez kértek hozzájá­rulást a vezetőségtől és a la­kóktól, akik ezt aláírásukkal jóváhagyták. Később új lehe­tőséget találtak. Zagyvarónán hatvanezer forintért vásárol­tak egy házat. Szerény falusi ház. Tízezer forint készpénz­ben. a többit részletekben fi­zetik érte. Mikor elköltöztek, kérték a szövetkezet vezetősé­gét, vezessék be az okmá­nyokba a munkából való ki­lépést. Ekkor követték el a téves bejegyzést, ami miatt Bujné hosszú ideig nem tu­dott elhelyezkedni. — Megértik, az egyik veze­tőségi tagot kértem meg, ja­víttassa ki az elnökivel, Elu­tasította. Azt mondta: szom­bat este ne zavarjuk. Több esetben kértem a vezetőség tagjait is. Nem javították ki. A városi tanácshoz fordultam, az ügyészséghez utasítottak. Innen küldtek a rendőrségre. Szörnyű volt, szeretném el­felejteni. .. Miért van ebben a szürke szövetkezeti házban ez a gyű­lölködés? Több lakó egyöntetűen vallja, hogy a házon belül nincs béke. Harmincegy család nyugalma nem bizto­sított. Az elnök a lakókkal is veszekszik. Jelenleg a har­madik házmesterrel próbál­koznak. Eujné ügyéről érdeklődtünk az elnöknél is így fogadott: — Mi az, kérem? Az ügyészség, rendőrség utón most már a saitó is? Olyan nagy ügy ez ? Ka jó, hát be­széljünk róla.. Minek, mikor Bujnéró! tele gyűlölettel beszélnek. Kifogá­solják, hogy pongyolában sö­pört. Nem házmesterhez mél­tó! Még azt is, hogy gyerek- szülés előtt betegeskedett. Es hogy szombatista Mintha rém Is ember volna. Vádol­ják, hogy becsapta a szövet­kezetét, miit húszezer forint lelépésért adta át a jelenlegi házmesternek a lakást Bizo­nyosságot kértünk. Kitértek. Azt válaszolták- csak feltéte­leznek, nincs bizonyítókuk. A népi ellenőrzés fényt derít­hetne erre. Igénylik is. De kérdeztük az új házmestert — Ugyan, kérem, honnan lett volna nekem húszezer forintom! -- válaszolta. A szürke szövetkezeti ház­ba belopakodott a gyűlölkö­dés. Harmincegy család nyu­galmát borzoiia Nincs ez rérdjén A lakóknak kell fel­kutatni, hol a gyűlölködés forrása. Ennyit akartunk elmondani a szürke szövetkezeti l.áz életéből, Bujné szomorú törté­netével kapcsolatosan. Bobál Gyula NÓGRÁD - 1968. november 10., vosórnop

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom