Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-09 / 263. szám

Díszszemle a Vörös téren (Folytatás az 1. oldalról) — javarészt kétéltű. — jármű­veiken, gépesített lövészegysé­gek dübörögtek át a Vörös té­ren. Majd a légideszant-egy- ségek felvonulása következett. Ezek a csapatok a Vltava és a Dnyeper ■ hadgyakorlatok so­rán, valamint más alkalmak­kor is bebizonyították, hogy hihetetlenül rövid idő alatt teremnek a harc színhelyén, s ha az ellenség „sima földre- SJtállásukat” akadályozná, mér a levegőben megkezdik a har­cot. Kétéltű járművektől egé­szen a reaktív' tankelhárító eszközökig, minden szerepel fegyvertárukban. Harckocsik haladtak el, pon­tos irányt és távolságot tart­va, majd megjelentek a dísz­szemle királyai: a rakéták. A légvédelmi rakéták között kü­lönleges fejű rakéta keltett figyelmet: ez egymaga az ag- résszor egész repülőgép-kötelé­két képes megsemmisíteni a védett területtől nagy távol­ságra. Nagy taps köszöntötte a haditengerészet rakétáit, ame­lyeket atom-tengeralattjárók­ból, víz alatti helyzetből lehet fel bocsátani. A szilárd üzemanyaggal mű­ködő, háromlépcsős interkon­tinentális, és a náluknál is nagyobb méretű — szivar, cső, cápa alakzatú — stratégiai ra­kéták zárták le a hagyo­mányosan 50 percig tartó im­pozáns katonai díszszemlét. A katonai parádé után a sportolók, majd a száz-száz­ötven méter szélességben höm­pölygő tömeg, a moszkvai dolgozók menete vette bir­tokba a Vörös teret. A lenyű­göző díszszemlével és a moszkvaiak Impozáns felvo­nulásával az ünneplés nem ért véget. Este tüzérségi díszössz- tűz és tűzijáték köszöntötte a forradalom 81. évfordulóját. A szovjet emberek vidáman, de­rűsen lépnek szocialista ál­lamuk fennállásának 52. esz­tendejébe. A szovjet kormány a jubile­um alkalmából ünnepi foga­dást adott a Kreml kongres­szus I palotájában. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KÜzpontl Bizottságának főtitkára Üdvö­zölte a jelenlevőket, s pohár­köszöntőt mondott az októberi forradalom 51. évfordulójának . tiszteletére. Nixon az új kormányról tárgyal /Vem utunk Dél-Vietnaniba WASHINGTON Az amerikai elnökválasztá­sok végeredményét még min­dig nem tették közzé, mert nem fejeződött be u szavaza­tok összeszámláiása. Állandó­an érkeznek újabb részered­mények. amelyek azonban ér­demben nem módosítják a ki­alakult képet, bár ltt-ot,t az elektori szavazatokra befo­lyással vannak. A legírisebb közlés szerint az országos szavazatok össze- számlálákanak alapján mind Ntxonnak, mind Humphrey- nak 43 százalékos részaránya van. Nixon 30 446 000 szava­zatot kapott. Humphrey pedig 30 122 000-t. Humphrey szava­zataihoz hozzá kell még szá­molni 01 342 voksot, amelyet Alabamában egy külön listán szerzett. A január 20-án hivatalba lépő elhök jelenleg Floridában piheni ki a választási hadjá­rat fáradalmait, de közben ta­nácsadóival már kormánya összeállításán fáradozik. Ron Ziegler, Nixon sajtó­szóvivője közölte, hogy Nixon- nuk nincs szándékában beik­tatása előtt Dél-Vietnamba. vagy akármelyik más külföl­di országba utazni. Ismeretes, hogy Thieu dél-vietnami el­nök kijelentette, szívesen üd­vözölné Saigonban Nixont. A szóvivő azonban nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy Nixon semmiféle külföldi utat nem tervez, hacsak Johnson el­nök nem javasolja a béketár­gyalások előmozdítása céljá­ból. Nixon nem akarja megza­varni a párizsi tárgyalások menetét, és nincs szándéká­ban nyilatkozni az Egyesült Államok külpolitikájának semmiféle vonatkozásáról mindaddig, amíg a Fehér Ház­zal és a külügyminisztérium­mal riem egyezteti álláspont­ját. Nixon kormányának össze­tételéről december S-ig sem­mit sem hoznak nyilvánosság­ra, A tanácskozások tartanak ugyan, de a döntéssel vára­koznak, amíg az elektorok le nem adják szavazataikat. Debreceni László <M>. Pocsaj százados ernyedten dőlt hátra az ülésen. Válla sajgott, csuklója pedig akkorára dagadt, mint egy szegedi cipó... Mégse érzett haragot az egykedvűen maga elé meredő, soknevű fogoly iránt, inkább némi büszkeség dorombolt benne: a felada­tot, ha nem is a legsimábban, de teljesítették, A négyarcú hírszerző elnyeri méltó büntetését. A győri kórházban az ügyeletes orvos azonnal a műtőbe vitte a nyomozó tisztet: — Szerencsére felületi szúrás ... — mondta, — járhatott volna rosszabbul is... — Alaposan be­kötötte a sebet. — Pestig kibírja. Ha útközben vé- reznt kezdene, azonnal orvoshoz ... Az osztályon az Izgalom tetőfokra hágott, ami­kor a sebesült százados és Deákék dísakíséretóben feltűnt a folyosón Bergmann Károly. Egyenesen Csorba ezredes szobájába vitték. Az ál-müncheni szállodás halálra vállán állt a nyomozók gyűrűjé­ben, a lopott fekete ruha sárosán, szakadtán ló­gott rajta. Leültették. — Adjanak neki egy cigarettát... — mondta az ezredes, Mire ketten is a hírszerző elé tartották a tárcájukat. Az őrizetesnek reszketett a keze, mintha sokkos lenne. — Fél? — kérdezte az osztályvezető. Bergmann hörgött: — Ne faggassanak, akasszanak fel! — 205 ­j\oi einf©itíuIalóm ftéinctoi'sziíg'ba n Irta: l'rof. dr. Walter Nitulz. a Német lörténelmi Museum iuuzuató/a Ünnepségek Prágában PRAGA (MTI) A prágai Olsany temetőben november 7-én kettős ünnep­séget tartottak. Felavatták a cseh és szlovák vörös katonák emlékművét, majd megkoszo­rúzták a Csehszlovákia fel­szabadításáért elesett szovjet harcosok síremlékét. Az ünnepségen részt vettek és koszorúkat helyeztek el a CSKP és a kormány vezetői, a Nemzeti Front szervezeteinek képviselői, Alexander Dubcek és Oldrich Cernik vezetésével. Jelen voltak és koszorút he­lyeztek el: V. V. Kuznyeeov. a Szovjetunió külügyminiszte­rének első helyettese. Sz, V. Cservonyenko nagykövet, az ünnepségekre Prágába érke­zett szovjet küldöttségek, köz­tük a szovjet hadviseltek szövetségének delegációja is. A szép és méltóságteljes ko­szorúzás! és avatási ünnep­ségen jelen volt a CSKP több száz régi tagja, akik éltették a Szovjetuniót, a szovjet had­sereget, és meleg szeretettel vették körül annak jelenlevő katonáit. Több száz prágai lakos, Öre­gek és fiatalok, csütörtökön délután felkeresték a prágai szovjet nagykövetséget és üd­vözölték annak képviselőit az ünnep alkalmából, éltették a csehszlovák-szovjet- barátsá­got és elénekelték az Interna- clonálét. Fiatalok provokációja November 7-én délután és az esti órákban több száz 20 éven aluli fiatal provokatív tüntetést rendezett Prága bel­városában. A hangoskodó, szovjetellenes jelszavakat ki­áltozó csoportok az épületek­ről leszedték a szovjet és vö­rös zászlókat, egyes helyeken letépdesték és az utcán el­égették. A lakosság megdöb­benve figyelte a garázdálkn- dókat, akik ellen a rendőrség közbelépése hatástalannak bi­zonyult. Amikor a Hűdé Prá- vo környékén tűzoltófecsken­dőket Is bevetettek ellenük, a fiatalok újabb helyeken gyűl­tek Össze. 21 óra tájban a Vencel téren további botrá­nyos jelenetekre került sor, Ezt követően a munkás milí­cia alakulatai is részt vettek a rend fenntartásában Éjfél­kor már valamennyire kiürült a Vencel tér, de még ekkor sem -Volt teljes a rend. A rendőrség több személyt őri­zetbe Vett. „...A forradalom, mint el­lenállhatatlan forgószél söpör­te el a császári birodalmat, s mindazt, ami ahhoz tarto­zott. .. Egy héttel azelőtt még készenlétben állt az egész ka­tonai és polgári elnyomó ap­parátus. .. Tegnap reggel, leg­alábbis Berlinben, ez még mind érvényes volt. Délutánra pedig mindez semmivé vált", így írt Theodor Wolff neves polgári újságíró, a megelőző nap megrázó forradalmi ese­ményeiről 1918. november 10- én a „Berliner Tageblatt”-ban. A forradalom 1918. novem­ber 3-án kezdődött, a kiéli matrózok és munkások fegy­veres felkelésével. Rövid né­hány nap alatt a forradalom kiterjedt az egész északi és keleti tengerpartra, majd Nyugat-, Dél- és Közép-Né- metországra. \ Az iparvidéke­ken és a városokban a dolgo­zó tömegek sztrájkoltak és tüntettek a háború azonnali befejezéséért, a monarchia és a müitarlzmus megdöntéséért, az imperialista háborús bűnö­sök megbüntetéséért és lefegy­verzéséért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája alapján mindenütt munkás- és katonatanácsok alakultak, amelyek kezdetben sok hely­ségben és üzemben a valósá­gos hatalmat gyakorolták. A mozgalom Berlinben érte el csúcspontját, ahol novem­ber 9-én reggel a Spartacus- csoport és más forradalmi ve­zetők felhíváséra százezrek mondták ki az általános sztrájkot. Ezt fegyveres felke­lés követte, A kivezényelt egy­ségek vonakodtak szembe­szállni a tüntető tömegekkel, és sok katona csatlakozott a munkásokhoz. Déltájt a forra­dalmi munkások és katohák felkelése győzedelmeskedett a fővárosban, 11. Vilmos császár Hollandiába menekült. A berlini munkás- és kato­natanács első teljes Ülése no­vember 10-én egyhangúlag fo­gadta el a felhívást, amely Németországot szocialista köz- társasággá nyilvánítja, meg­hirdeti a tanácsok forra­dalmi hatalmát, követeli a béke megkötését, a termelő­eszközök azonnali társadalma­sítását és á barátságos kap- csalotokat Szovjet-Oroszo?» szággal. Az ülés megválasztot­ta az új kormányt a Szociál­demokrata Párt és a Független Szocialisták képviselőiből, A baloldali Spartacus-csoport azonban figyelmeztette a munkásokat és katonákat, hogy a Hohenzollernek meg­döntése és a köztársaság lét­rehozása néhány szociálde­mokrata miniszterrel a vezető posztokon, még egyáltalán nem oldotta meg a forrada­lom alapvető feladatait. A Spartacus-csoport prog­ramot dolgozott ki a forradal­mi vívmányok biztosítására és továbbfejlesztésére. A Sparta- cus-csoportnak és más balol­dali erőknek sikerült meg­nyerniük a tömegeket a hábo­rús kormányzat és a monar­chia megdöntésére, erejük azonban nem volt elegendő a régi állami, hatalmi apparátus szétveréséhez, munkás- és pa­rasztkormányzat létrehozásá­hoz. Hu uz SPD és az USPD ve­zetői, ukik a kormányt a ke­zükben tartották, a munkás- és katonatanácsokra támasz­kodva megtisztították volna az államapparátust és a fegy­verkezési konszernek urait megfosztották volna hatal­muktól, lehetővé vált Volna Németország demokratikus fejlődése. A szociáldemokraták vezetői azonban „a demokrá­cia", ,.a szocializálás" és „a nemzetgyűlési választások" jelszavai alatt folytatták együttműködésüket az uralko­dó körökkel. Ellenforradalmi különítmé­nyek segítségévéi — szövet­ségben Hlndenburggal és Stin- nes-szel — a muflkás- és ka­tonatanácsokra, a dolgozó nép­re támadtak, A munkásosz­tály forradalmi pártja, a kommunista párt csak később alakult meg, akkor, amikor már a forradalom túlhaladt csúcspontján. Így már nem változtathatott u forradalom lefolyásán. Csak 1933-ban, amikor a ná­ci párt hatalomra jutott, jött MOSZKVA (MTI) Harminchárom órával a műtét után meghalt az újszí­ves szovjet nö, akin novem­ber 4-én Leníngrádban szív­átültetési operációt hajtottak végre. Mint a műtét után niegálla­ré sok szociáldemokrata veze­tő az 1918-as mulasztásokra. Amikor a Szovjetunió és szövetségesei felszabadították Németországot a Hitler-fasiz- mus igája alól, ismét meg­nyílt a nagy lehetőség a né­met nép előtt, hegy eltemesse a bűnös imperializmust és mi- litarlzmust és végleg szakítson az agresszió és a háború poli­tikájával. Németország Kom­munista Pártja — az 1935. és 1939. évi brüsszeli és berni ha­tározatok alapján — 1945. jú­nius 11-én felhívást tett köz­zé, amelyben megjelölte az utat e nemzeti feladatok tel­jesítésére. A szociáldemokrata párt központi választmánya 1945. június lS-én ugyancsak ki­nyilvánította egy antifasiszta demokrata kormányzat léte­sítésére vonatkozó elhatározá­sát, „Igen, mi készek va­gyunk" — mondotta Otto Grotewoh). az NDK későbbi el­ső miniszterelnöke 1945, jú­nius 17-í beszédében — „új alapokon harcolni , a német munkásosztály szervezeti egy­ségének megteremtéséért.,. A legnagyobb és legértékesebb kincse a munkásosztálynak az egység." A kommunisták és szociál­demokraták 1946 áprilisi egye­sülése Németország Szocialista Egységpártjévá az ország kelas ti részén levonta a legfőbb ta­nulságot az 1918. évi novembe­ri forradalomból. Az évek, amelyek a SED alapítása óta elteltek, igazolták ennek az útnak a helyességét. A nyugat­német szövetségi köztársaság­ban azonban, sajnos még nem sikerült levonniuk a történe­lem szükségszerű tanulságait. A történelem folyamatát azon- bun semmi nem tartóztathatja fel. pították: a páciens korábbi súlyos állapota — a máj és tüdő kóros elváltozása — kedvezőtlenül hatott a beteg állapotára, majd pedig éppen az említett belső szervek je­lentős elváltozása folytán egv- re fokozódó r,zl/gyengeség lé­pett fél. Meghalt az újszíves szovjet nő — Az az ítéletvégrehajtó kötelessége, A miénk csupán annyi, hogy vallomása után a bizonyítékok­kal együtt átadjuk magát az igazságszolgáltatás­nak ... —■ Melyik néven akar előbb vallani, mint Bergmann Károly, Karl Gergstein, Joseph Wolf­gang, vagy Vakulva Antal? — A hírszerző egyked­vűen rángatta a vállát. — Gondolkozzék rajta reg­gelig . . Mester Árpádért, Kolozsvári Jánosért pe­dig ne aggódjék, ők is itt vannak . . — Az alosz­tályvezető intett, hogy elvihetik, Szikora őrnagy gyorsan megszólalt: — Szabad egy kérdést? — Tessék . . . Az őrnagy a fogolyhoz fordult: Azt mondja meg: huszonnegyedikén délután miért kereste fel Mester Árpád pagonyi lakását? Bergmann fahangon válaszolt: — Hogy hova küldje a jövőben az anyagot. — Köszönöm .. . vihetik ... Hárman maradtak: Csorba ezredes, az őrnagy és Pocsaí százados. — Látom, hogy még mindig Izgatja a ougunyi eset... —- mosolygott az ezredes. Szikora restellkedve piszkált az íróasztalon egy dohányszálat. —' Az első páciens volt, aki negyvennyolc óráig túljárt az eszemen .,. —- Tudja, azt mondta az én apám mindig: úgy bocsásd hüvelyébe a kardot, hogy idejében kiránt­hasd .. . Azt hiszem, hogy erről soha nem lenne sza­bad megfeledkeznünk .. No. de elég volt mára. gyorsan haza mindenkinek .. . Pocsa) elvtársat mész bevisszük a kórházba, aztán meg ne lássam Idebent 'egalább egy hétig, mert hátrakötöm a sarkát. . — 206 — A százados is nevetett. Együtt az osztályveze­tővel. — De mi lesz a többi üggyel ezredes elvtárs? — Ne (éljen, nem szöknek meg... — Az ez­redes Pocsaira kacsintott. — Legfeljebb csak negy­vennyolc óráig, tgaz őrnagy elvtárs? § Szikora úgy nézett rájuk, mintha citromba ha­rapott volna... És ezen aztán muszáj volt nevetni mindhármuknak .. . XXL FEJEZET A televízió képernyője pillanatra ki világoso­dott. aztán megjelent rajta egy hullámos hajú fér­fi: — Most pedig meine Damen und Herren, nagy nyári rejtvényversenyünk második feladványának megfejtése következik. Kérem: figyeljenek 1 Imolette nem várta meg a harsonát, meg a nyertesek felsorolását, hanem elzárta a készüléket. A fotelből Valaki rászólt: — Miért nem hagyod? Ismét. Lexi volt. — Bocsánat, nem tudtam, hogy ez is érdekel. .. Az Íróasztalon váratlanul megszólalt a kis, fe­hér bakelit hangszóró: — Helló, Imolette! . . . Cloy még mindig nincs? — Nincs főnök. Mr. Sugar valósággal kiabált: — Azonnal kerítsék elől (Folytatjuk) — 207 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom