Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
ADY ENDRE JSlólák piros ősszel \ Piros Ősz, piros Föld, piros £g. De a gondolatok ma: kormok. De a gondolatok feketék. A gondolatok, a gondolatok. Piros volt a Gondolat régen. Ma pedig üszkös, sötét, s halott. Piros volt egykor a szerelem, Piros volt a húsvéti zálog. Piros a rózsa a kebelen. Piros a Nyár és a Nyár-utó. Piros volt minden kis szerelem, Mely lyány után volt nagyon futó. A vér is piros akkor talán S most tengerekben is olyan csak. Mint bor-folt kis korcsma asztalán. II. Piros volt az úr és a hóhér S angyalok jártak le a Földre Egy kicsi-kicsi, piros bókért. £s pjros volt a magyar álma, Mert a kenyér régen kenyér volt S nem mennyekből ledobott málna. Piros volt mi nagy törekvésünk: Siessünk nagyon a magyarral. Megkéstünk kissé, el ne késsünk. Nagy magyar bánatunk piros volt. Igazán igazunkban voltunk S nem mi csináltuk, ami rossz volt. Piros magyarság, be elkéstél, Be rosszabbul mén most a dolgod Minden régi semmit-tevésnél. Piros szív, piros agy, piros bor, Rosszul érkeztünk e világba: Piros világ és mégis rosszkor. Piros csók, hit és piros álom. Sokadik ősz fordított most meg Keresztül millióm halálon. III. Piros ősz. piros Föld, piros Ég, De a gondolatok ma: kormok. De a gondolatok feketék. Nyugat, 1917. szeptember 15. Szergej Zallgln Szibériában született, az Altájon, Barnáidban végezte el a mezőgazda- sági technikumot, majd néhány esztendej i agronómusi munka után hidrotechnikus- mémöki oklevelet szerzett. Jelenleg Novoszibirszkben él. a Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Intézetének tudományos munkatársa. És író. A népszerűség viszonylag későn érte utói: az 1952-ben Moszkvában megjelent könyvével, az Északi elbeszélésekkel. Első nagy sikerét 1964-ben aratta Ekkor jelent meg Az Irtis partján, amelyet a világnak csaknem minden nyelvén kiadtak. Magyarul is. Szergej Zallgin alacsony, mosolygó ember. Ötvenöt éves. Csöndesen, nagyon megfontoltan beszél. — Sokan ünnepeltek azért, hogy az úgynevezett „életből” érkeztem az irodalomba. Ez még nem érdem, legfeljebb előny. Biztos vagyok benne, hogy az irodalomba vezető legjobb út — nem az irodalom, A tudományos munka fegyelemre szoktatott. A kutatás, a kísérlet izgalma, kitartása és módszeressége nemcsak a természet titkainak megfejtésében segíthet, hanem az ember és a történelem bonyolult kapcsolatainak értésében is — Történelem nélkül érthetetlen a jelen. És ezért a művészet sem létezhet a történőimen kívül. Különösen mélyen átérzj ezt az ember északon, s még mélyebben az északi falvakban De az, hogy éltem Így született a forradalom „Az Irtis partján" szerzőjének új regénye Hesaélttetés Szemei Zaliteinnel Aurora ágyűlövése — jeladás volt. 'Ezzel kezdődött, de ml- ' ént folytatódott? Ezekre a kérdésekre akartam válaszolni \ Sósvölgyben —A Sósvölgy-gvel szorosan isszefüggő műnek gondolom korábbi kisregényemet. Az Irtis partján-t. mely különben genezisében is összetartó/'k mostani regényemmel, Már gyűjtöttem az anyagot a polgárháborús témához, olvastam a megszámlálhatatlanul rengeteg dokumentumot, amikor szerettem volna az időt és uz északon, hogy dolgoztam falun — ez véletlen dolga Is lehet. Az viszont törvényszerű, hogy nemzedékem az utolsó, amelyik még látta mai utunk kezdetét. Hogyan Indult a forradalom? És Itt lényeges az, hogy ne csak a vezetés, szerepét mutassuk meg, hanem azt Is, hogy miként hatolt a forradalom az emberek közé. Ahol az események már elvesztették pátoszukat, ahol a változások leghétköznapibb formákban mutatkoznak meg. Miként formálta a forradalom magukat az embereket... Miként élt benne az orosz parasztban a változás lehetősége. micsoda óriási ellenállást kellett legyőzni, az előítéleteknek milyen hálózatát átvágni ahhoz, hogv máig érjünk. — Hat évig írtam új regényemet. melyet a Novij Mír közölt, a Sós völgyet. A szibé- riai polgárháború idején. 1919- ben két hónap alatt játszódik regényem cselekménye. Szibériában. melyet az ellenforradalmi erők ez idő tájt szinte teljesen elszakítottak a központi hatalomtól, körülbelül hét partizánköztársaság alakult. Voltak jobban szervezett köz társaságok, voltak olyanok, melyekben teljesen elhatalmasodott az anarchia. Ezekben a köztársaságokban a nép, a felkelt nép maga gyakorolta a hatalmat. Volt olyan köztársaság, mely hatalmas területen mintegy 14 hónapig létezett. önálló pénzt bocsátottak ki, lapjuk volt. fegyvereiket maguk fabrikálták. A nép önmagát védte. Megérezte a szabadságot — és nem akart tovább másként élni. Más kérdés, hogy tudta-e: mi ez a szabadság? — Regényem újdonsága csak részben tematikai, bár az a valóság, hogy ezekről a partizánköztársaságokról még senki sem írt. Ez azonban mellékes és semmiképpen sem irodalmi tény. Fontosabbnak tartom a szándékot: a népet fejlődésében, történetileg ábrázolni. Pontosan kell tudnunk, hogyan élt, hogyan gondolkozott... Hogyan kelet • kezett a szovjethatalom? Az embereket jobban megközelíteni, az erőt kipróbálni. Ezért kezdtem el írn! egy elbeszélést. Ebből növekedett az Irtis partján. Rájöttem ugyanis, hogy azt az átváltást, amety a2 orosz parasztban az egyéniből a kollektív gondolkozásra megtörtént, • képtelenség egyetlen ponton, sűrítve megadni. A folyamat nélkül érthetetlen az egész. Az emberek, a hősök mások, de a szemlélet azonos. Zaligin emberei leginkább, mint tragédiákat élik át a polgárháborút és a kollektivizálást. Hisznek annak jóságában, ami történik, egész szívükkel igent mondanak reá, de nem akarják hinni, hogy a jót, a társadalom számára hasznosat — olykor a társadalom ellenére kell megtenni. A forradalom éppen az életet adja azoknak az embereknek, akik kiteljesedhetnek tiszta erkölcsiségükkel. E. Fehér Pál Solohov és a grúzok . .Különös szeretettel szeretném üdvözölni meg megölelni teaültetvényeink dolgozóit. Szégyenszemre grúziai utazásomig nem tudtam, milyen nehéz az önök munkája. Épp ezért a különös tisztelet és szívbéli ölelés.. Hét éve annak, hogy Mihail Solohov, a grúz Natanebi falu Lenin kolhozának teatermelőit e szavakkal üdvözölte. A helybeli lapban megjelent sorokra a kolhoztagok nevében Láli Donadze levélben válaszolt, s azóta jönnek-men- nek a levelek Natanebi és Ves- 'senszkaja között. Nemrég Solohov újból felkereste a kolhozt, amelynek tiszteletbeli tagjává választották. Meglátogatta a közeli Teatermesztő Tudományos Kutatóintézetet, a járási székhelyen olvasóival találkozott. Itt, a színházban megtartott ankéten nyújtották át az írónak a Lenin kolhoz tiszteletbeli tagsági könyvét. „Hálás köszönet a megtisz- telésért — mondta válaszbeszédében Solohov — Kolhozunk tiszteletbeli tagságát nagy büszkeséggel fogadom.” A Nobel-díjas író hosszasan beszélgetett a falu öregjeivel, mivel sokat hallott a régi időkről, a kolhoz, megalapításáról, a mocsarak lecsapolása- ról, a malária végleges száműzéséről. Konsztantyin Grud- zsiladzétól megtudta, hogy az idős ember öt fia közül négy vesztette életét a Don és a Kaukázus védelmében. A hős testvérek emlékére Solohov Grudzsiladzéval négy manda- rlncsemetét ültetett el a Barátság kertjében. Búcsúzóul a kolhoz vendégkönyvébe a következő szavakat írta a neves vendég: „Mint a Lenin kolhoz tagja. hosszú távoliét után meglátogattam a kolhozt, s el vagyok ragadtatva annak eredményeitől. Búcsút mondva Natanebi vendégszerető földjének, — a kolhoz tagjainak és elnökének, G Citlidzének, további sikereket, szerencsét és felvirágzást kívánok.” A kort&r* szemével Pogány József* m orosz forradalom . ... Oroszországban ledőlt a koalíciós Kerenszkij-kor- mány uralma, és a proletárság balszámya, a bolsevik párt ragadta magához a hatalmat. A pétervári munkás- és katonatanács csapatai november b'-ának estéjén megszállták a távíróhivatalt és a pétervári távirati ügynökséget. Az éjszaka sötétségében megszállták a bankokat és a pályaudvarokat. November 7-ének reggelén a Pétervári Szovjet Katonai Forradalmi Bizottsága kiáltvánnyal fordult valamennyi hadsereghez, amelyben bejelentette. hogy Pétervár helyőrsége és proletársága megbuktatta Kerenszkij kormányát, és hogy a szovjet kezébe vette az egész kormányhatalmat. Fölvonultak a szovjet csapatai, megérkeztek Kronstadtból a tengerészek, a középületeket megszállta a bolsevikok Vörös Gárdája. Három bolsevik párti hadihajó horgonyt vetett a Néván, és délután öt órára már a munkások és katonák diktatúrája uralkodott Pétervárott. A szovjet csapatai körülzárták a Téli Palotát, a Kerenszkij- kormány székhelyét, s hadihajók és páncélos automobilok tüzeltek a palotára. Kerenszkij maga ugyan elfuthatott, de parancsot adtak a fogságba vetésére. Egyszóval, ahogy az új kormány legelső kiáltványa megállapította: Pétervárott győzött a munkás- és katonatanács forradalma. Ezt a győzelmet a következő események előzték meg, az antant-államok párizsi konferenciájára nemcsak a Kerensz- kij-kormány, hanem az orosz demokrácia is képviselőt akart küldeni, és ezért a szociáldemokrata Szkobelevet jelölte ki határozott békeprogram alapján delegátusul. Tyerescsenki, a Kerenszkij-kormány külügyminisztere állást foglalt a szovjetek békeprogramjával szemben, a francia uszító sajtó pedig tiltakozott az ellen, hogy Szkobelev részt vegyen a párizsi konferencián. A béke kérdésében indult meg hát a munkás- és katonatanács újabb harca a Kerenszkij-kormány ellen. A titkos diplomáciával szemben fölvonult a nyílt szocialista diplomácia. Aztán folytatódott és fokozódott a harc a hadsereg kérdi; : ':en. A >*eakció nyomására le kellett mondania Verhovsz* Újságíró, a későbbi Magyar Tanácsköztársaság Hadügyi, majd kiil- agyi népbiztosa. 8 NÓGRÁD - 1968. november 7., csütörtök kij hadügyminiszternek. Ez a miniszteri bukás azonban többet jelentett egyszerű személyi változásnál, mert Ver- hovszkij képviselte Kornyilovval és a tábornokok pártjával szemben azt az irányt, amely nem a vak engedelmesség, hanem a demokratikus katonabizottságok útján akarta fönntartani a hadsereg fegyelmét. Verhovszkijí a revolúció emelte századosból tábornokká, Moszkva parancsnokává, majd az egész birodalon hadügyminiszterévé, és így történt, hogy a burzsoáziával, a kadét-párttal összeesküvő régi tábornokok összefogtak ellene és megbuktatták. E támadásra a pétervári munkás- és katonatanács kénytelen volt fölvenni a harcot. Katonai forradalmi bizottságot alakított, és kiáltványnyal fordult valamennyi pétervári ezredhez, amellyel bejelentette. hogy ezután a vezérkari parancsok csak akkor érvényesek, ha a Pétervári Szovjet katonai bizottsága is ellátja őket aláírásával. A tábornokok és a burzsoázia üzelmei- nek centrumában álló vezérkar ezt a követelést visszautasította, mire a Pétervári Szovjet valamennyi ezredet értesítette. hogy a vezérkart nem ismeri el többé parancsoló hatalomnak, a csapatok tehát ezután csakis a munkás- és katonatanács bizottságának engedelmeskedjenek. E harcban a Kerenszkij-kormány a vezérkar mellé állott, és fölszólította a Pétervári Szovjetet, vonja vissza a parancsát. A szovjet azonban nem hátrált meg, és csapatokat rendelt ki a maga védelmére. Erre a Kerenszkij-kormány is csapatokat vont össze. Kerenszkij az előzetes parlament elé vitte a dolgot, és itt így beszélt: „Pétervár lakosságának egy részét lázadónak tekintem”. Az előzetes parlamentben azonban a bolsevikok. nem állottak elszigetelten, hanem melléjük álltak a szocialista forradalmárok (a történeti irodalomban elfogadott néven: eszerek. — Szerk.) balszárnyát alkotó maximalisták, mellettük foglalt állást Csernov, a szocialista forradalmár párt centrumának vezetője és Dan, a mensevikek vezére. A Kerenszkij-kormány fölvetette a bizalmi kérdést, ám 102 szavazattal 123 ellenében kisebbségben maradt. Kerenszkijnek keservesen kellett tapasztalnia hogy amíg ő Pétervár lakosságának egy részét lázadónak tekintette és fegyveres erővel akarta leverni, Pétervár proletár lakosságának egésze kelt föl a bolsevikokkal és vetette fogságba Kerenszkij minisztereit. Ez az új, novemberi forradalom már nem az orosz társadalom egészének, valamennyi osztályának fölkelése a cárizmus ellen, hanem a munkások, katonák és parasztok forradalma a nemesség, burzsoázia, a tábornokok és kispolgárság ellen. Az orosz társadalom legalsó osztálya emelte föl tehát most novemberben a fejét és így e novemberi harcokban az orosz forradalom a pétervári munkások és katonák győzelmével és kormányra jutásával eljutott kifejlődésének csúcsára. 1917 orosz forradalma is ugyanazt a képet tárja elénk, mint 1789 francia forradalma: egyik osztály a másik után ragadja meg a kormányhatalmat, hogy azután a következő letaszítsa és messzebb menő programot tűzzön ki a revolúció céljaként. Amily fájdalmas és viharokkal teljes volt a nagy francia forradalom útja a glronde-tól jakobinusokig, olyan sok harcon keresztül száguldott a nagy orosz forradalom a kadetektől a bolsevikokig. Gucskovtól és Miljukov- tól Leninig és Trockijig még hosszabb az út, mint Brissot- tól és Guadet-től Marat-ig és Hebert-ig; a cenzusos választójog dumájától még nagyobb az ugrás a munkások és katonák tanácsáig, mint a nemzetgyűléstől a konventig. Mit jelent a bolsevik párt hatalomra kerülése? Mit akar a Trockijék, Leninék, Girkijék és Rjazanovék pártja? Három alapvető pontból áll a programjuk: 1. A proletárság diktatúrája: 2. A rögtönös békekötés; 3. A gyárak és földek szocializálása. Ez a program mutatja, hogy ami most Oroszországban történik, nem más, mint gigászi arányokig nagyítva ' az 1871-i Párizsi Kommtin. A kommün, a proletárság diktatúrája akkor is vesztett háború romjain épült, de elbukott, mert elszigetelten állt, mert nem tudott országos mozgalommá lenni és mert a németekkel való további harc lobogóját akarta a háborútól fáradt, békére vágyó francia tömegek kezére adni. A bolsevik párt és vele a proletártömegek uralma Oroszországban most két tényezőn fordul meg: sikerül-e a mozgalmat országossá tenni, és sikerül-e azonnal békét kötni? Országossá lesz-e a pétervári mozgalom, az egész birodalomra ki tudja-e terjeszteni uralmát az új kormány, az legelsősorban a parasztságon fordul meg. Éspedig a front mögötti és az uniformisba bújtatott parasztságon eevarant. Ha a néhány nagyváros ipari proletársága elszigetelten marad, ha az agrárforradalom jelszava nem lesz elég erős arra, hogy a falvak parasztságét, és a rögtönös béke programja nem lesz elég erős arra, hogy a frontok parasztságát a munkáskormányhoz fűzze, akkor önmagában nem állhat meg hosz- szú ideig a százhetvenmilliós paraszttenger szigeteként a városok proletárforradalma. A munkásdiktatúrát amúgy Is Oroszország valamennyi más osztályának koncentrált tárrfadása ostromolja. Kerenszkij szövetkezett azzal a Kornyilovval, akit még nemrég fogságba hurcoltatott és együtt Indultak csapatok élén Pétervár, a bolsevik kormány székhelye ellen. Kerenszkijék közeledésének hírére a kadét-párti burzsoázia kisérletet tett a Lenin—Trockij-kormány kétségbeesett megbuktatására. Hirtelen rajtaütéssel megszállták a távíró, a telefon központiét, a főpostát, a Vlagyimir-katonaiskolát és néhány más köz-
