Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-05 / 260. szám
A képernyő előtt „Holtág” — ltok probléma Az öt karikával jelzett. — számunkra sok örömet jelentő — mexikói közvetítésen „szüneteit” — valljuk be őszintén — az esélyek latolgatásának, pihenésnek, kikapcsolódásnak szántuk, és nem sok figyelmet fordítottunk a televízió „egyéb” műsoraira. A záróünnepség óta eltelt napokban azonban sikerült „akk- limatizálódnunk”, és a hét végén már ki-ki érdeklődési körének megfelelő „kiéhezett” izgalommal tallózott a műsorok között. Az előzetesek alapján örsi Ferenc „Holtág” című tévéfilmjének bemutatója kínálta a legtöbb szellemi izgalmat. Nem is csalódtunk: valóban művészi élményben volt részünk. örsi Ferenc 22 órányi tévéfilmmel és -játékkal a háta mögött, kitűnő segítőtársakkal az oldalán — Dömölky János rendező. Kocsis Sándor operatőr, Vujicsics Tihamér zeneszerző és mások — ismét bebizonyította, hogy azon kevés íróinknak egyike, akiknek sikerült bensőséges kapcsolatba kerülni a kamerák ..rejtélyes” világával, azaz rátaláltak a tévé formanyelvére Ezúttal korunk egyik legár- tóbb szellemét, a nemzetiségi gyűlölködést jelenítette meg a képernyőn rendkívül drámai megfogalmazásban. Formai keretet mondandójához a ma már idegenforgalmi látványossággá szelídült Mohács környéki népszokás, a busójárás, a szellemek elűzését célzó szertartások világa nyújtotta az írónak. A faálarcba, maszkba bújtatott emberek „Balatináczék” és „Molnárék” történetben nem a rossz szellemek ellen, hanem egymás ellen hadakoznak. Az áldozat, a harmatos szépségű Veronika, akit szülei Capuleték módjára kényszerítenek jegybe a módos, de a leány szívét nem bíró Farkassal. Veronika szerelmének, Markónak egyetlen „bűne” van: nem magyar Veronikának azért kell meghalnia, mert „jöttment” sokácot szeret. Egyet azonban a mívesség és minden alkotói jószándék ellenére sem értünk: mi indokolta e témaválasztást? A múlt megidézéséhez általában akkor nyúlnak sorsunk krónikásai, ha a mának is tudnak valamit mondani a történet konklúziójával. A Holtág azonban már régen holt problémát elevenít fel, hiszen meggyőződéssel mondhatjuk, hogy kivételesen példamutató nemzetiségi politikát folytató országunkban ma már nincs példa az effajta végsőkig kiélezett ellentétekre a nemzetiségiek és a magyarok között. Mondhatná erre valaki, hogy a cselekmény nem a közvetlen jelenben játszódik, hiszen erre a filmben félreérthetetlen utalások vannak. Ez igaz, de csak indításkor. A film egészének miliője „időtlen” színteret sugall. Nem a történet hitelességét, hanem aktualitását vitatjuk. Sok példa bizonyítja, hogy a tudatosan is szított gyűlölködés nem egyszer emberéletet is követelt, és talán valahol a lelkek legmélyén e rossz emlékek szuny- nyadó parázsként még ma is jelen vannak. Nem, a parázsból e film hatására nem lesz láng az bizonyos, de az is kétségtelen véleményünk szerint, hogy a látottak ahhoz sem járulnak hozzá, hogy a parázsból egyszer s mindenkorra hamu legyen. Csongrády Béla Befejeződött a MÉSZÖV Salgótarjánban rendezett nyúlkiállítása. A kiállítók közül az I. díjat, a vándorserleget Fekete János nyúltenyésztő nyerte, német nagyezüst nyálával. A II. díjat: a BOV által ajándékozott kristályvázát Ligetvári Gyula, bécsikék nyulával. a III. díjat, a MÉSZÖV adományozta kristályvázát Kassai Aladár, német szürke, óriási nyulával nyerte. A FOTK kü’öndíját, egy ezüstserleget Tari István pásztói tenyésztő új- zélandi fehér fajnyulának ítélte a bíráló bizottság. A FOTK aranyérem birtokosai lettek: Szalai I^ászló. Monos Árpád és Szabó János. Aranyéremmel, ezüst- és bronzéremmel tíz— tíz nyúltenyésztőt tüntettek ki, dicsérő oklevelet harminc tenyésztő kapott. A kiállítás sikerét bizonyítja, hogy a nyusziknak több ezer látogatójuk volt Szobor Nóerád vendége volt Megérkezett a teljes dokumentáció Úton vannak a berendezések is A Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat és a Londoni DEXION Limited cég képviselői múlt év november 25-én írták alá a szerződést, amely szerint a salgótarjáni vállalat 39 ezer fontért megvásárolta a DEXION-cég világszabadalmát jelentő licencét, és 84 ezer fontért a DEXION-elemek gyártásához szükséges teljesen automata berendezéseket is. A szerződésben az angol cég öthónapos határidőre vállalta az üzem építési terveinek, ezt követően az üzemi berendezések teljes dokumentációjának szállítását, egyéves határidőre pedig az összerakható, variálható, úgynevezett technikai építőelemeket gyártó teljes üzemi berendezés szállítását. A licenc adás-vételekor történt megállapodáshoz tartva magát, az angol cég határidőre elküldte a DEXION-eleme- ket gyártó üzem beruházási, illetve teljes üzembe helyezési dokumentációit Salgótarjánba, ahol a hideghengermű készáru-raktárának kiegészítéseként már júliusban megkezdték az új üzemcsarnok építését, s jelenleg az automatikus gépi berendezések alapozásánál tartanak. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekhez hétfőn érkezett meg az angol cég újabb értesítése, amely szerint a DE- XION-elemeket gyártó teljes gépi berendezés is útban van már, és a közeli napokban várható a több vagont kitevő szállítmány beérkezése Salgótarjánba. A berendezések határidő előtti szállításához igazodva a szerződéstől eltérően egy szerelő szakembert egy hónappal előtt, már december elejétől Salgótarjánba küld az angol cég, majd január elejétől a szerelést és üzembe helyezést irányító szakemberek is megérkeznek a salgótarjáni vállalathoz. Az évi 9000 tonna kapacitásra tervezett, DEXION-ele- meket gyártó üzem a hideg- hengermű lemez- és szalagtermékeinek készregyártására épül. A technikai építőelemekből a többi között raktári polcok, teljes komplett raktárak, mezőgazdasági gépcsarnokok, sertéshizlaldák, üvegházak, garázsok, víkend- házak, lépcsőfeljárók stb. építhetők vagy szerelhetők. Az új üzem különösen nagy lehetőséget nyújt majd a mezőgazdasági nagyüzemek részére, az úgynevezett mozgatható, bárhol összeszerelhető gabona- és gyümölcstárolók szempontjából. A DEXION- üzem az előzetes számítások szerint négy-öt év alatt visszatéríti saját beruházási költségét. A szerződés értelmében a Salgótarjánban gyártásra kerülő perforált hidegen alakított technikai építőelemek DEXION—Sálgó néven kerülnek majd a kereskedelmi forgalomba. Nagy Ferenc Nógrádgárdonynak Nógrád megye egyik legjobban gondozott parkterülete a nógrádgárdonyi TBC-intézet parkja. A terület gondozását a parkkultúra magas szintjén végzik Nógrádgárdonyban. A természet nyújtotta szép környezet kulturáltságát csak fokozzák a képzőművészeti alkotások, a szobrok. Radó Károly, Budapesten élő szobrász- művész az intézet parkjába kerülő alkotáson dolgozik Máglya-közi műtermében. A Magyar Képző- és Iparművé szeti Lektorátus szobrász- zsűrije a mai napon zsűrizi Radó Károly szobrának gipsz- modelljét. Az alkotást előreláthatóan jövő tavasszal állítják fel a nógrádgárdonyi intézet parkjában. Személy- és tehergépkocsikhoz, erőgépekhez bármiSyen típusú AKKUMULÁTOR 12 havi garanciával kapható a VASÉRT VÁLLALATNÁL, Budapest, VIII., Üllői út 32. A megrendeléseket 10 napon belül teljesítjük! Azonnali szükség esetén a VASÉRT II. sz. boltjában (Budapest, VI.. Majakovszkij u. 53.) kapható. Hej, Oszkár!... Törpe a növése, bajusza pely- hedzik. Az endrefalvi általános iskola ötödik osztályának több éve hallgatója Oszkár. Szünetre tódulnak a gyerekek. A tanáriba feldúltan lép be az egyik tanárnő. Vállán a kabátja, a haja kócos, arcán felháborodás. Kollégái kérdezik: — Mi történt? — Nem bírok Oszkárral. Jön az igazgató. Derék, magas ember. Arcán hordja a gondjait Megáll a tanári közepén. Az ablakon keresztül a távolba néz. Gondolatait rendezi, a többiekhez fordul. — Nézzétek! Tucatnyi fényképet terít az asztalra. Valamennyi a legválogatot- tabb pornográf kép. — Kinek mutattad a képeket? — Lacinak, Göndörnek, Lapajnak. — Tetszett nekik? Oszkár felrántja a vállát. Még riadtabb a tekintete. Ki hinné el, hogy ez a fiú már bíróság előtt állt lopásért. Mátraverebélyen a sportöltösőbe tört be. Az igazgató félreteszi a képeket, és erről kérdezi. — Mit vittél el? — Csukát. — Nem tudom — és újabb vállrándítás. Megint kárnak. a képekről beszél Osz— Oszkártól vettem el az alatt. Nyomasztó csend ül a tanárira. A férfiak edzettebbek, megnézik a képeket, a lányok elfordulnak. Az igazgató: — Behívjam Oszkárt? Máris ott áll az ajtóban. Morzsolja kabátját, az arca riadt. Egyik lábáról a másikra áll. Veszélyt szimatol, szürke szeme riadt. néz. — Kitől kaptad a képeket? ■— — Elmehetsz, kérdezi az igazgató. óra — A képekért is bíróság elé kerülhetsz. Oszkár összeharapja a száját, tépi a kabátja szélét, menni szeret- ne. — Elmondom apádnak! ijesztgeti az igazgató. Erre sincs válasz. Megmerevedik az arca, és mereven a sarokba — Nem kaptam, véletlenül került hozzám. Ebben a kabátban volt. Ez meg a bátyámé. — Hány éves a bátyád? — Nem tudom. Ilyen gyerek ez az Oszkár. Nincs értelme, hogy az ötödikesekkel egy padban üljön. Koros hozzájuk. Hej, Oszkár, Oszkár.. .! Bobál Gyula 7e nyue$i C;cíbi Idén érettségizett, de már mögötte van egy táncdalfesztivál (1967), ahol a 13-as sorszámmal sikerült fellépnie és sikert aratnia az Adám, hol vagy című dallal. A fesztivál után ORI-fellépések és új felvételek következtek: Nem, uram, Ha meg kell tenni stb. Ö az, aki a színpadon, a kamerák előtt csaknem mindig pajkos. Az interjúkészítést viszont kissé komolyan viseli. Nem érti... vele, interjút? Miről? — Hogyan kezdődött? — Majlátn Júliánál tanultam énekelni. Több próbameghallgatás után kaptam meg fesztiválszámomat, az Ádám-ot. — Folytassuk a tervekkel. — Fokozatosan szeretnék tovább tanulni énekelni, hangképzésre járok, táncolni tanulok. Nagyon szeretnék külföldre is kijutni. Így például januárban Jugoszláviába megyek rádiófelvételre. — Példaképek? — Példaképem egy nagyon aranyos, kedves olasz kislány, Rita Pavone. — Színházi tervei? — Mindig voltak, de a főiskolára való felvételhez több idő kellett volna. Remélem, hogy később talán sikerül. — Eszerint nem is akart táncdalénekesnő lenni? — Tulajdonképpen nem. Komolyan szerettem volna éneklést tanulni. Később határoztunk így apuval és anyuval közösen, hogy megpróbálkozom a táncdalénekléssel. — Legkedvesebb száma? — Természetesen, az Ádám. — Az eddigi külföldi fellépések közül melyikre emlékezik a legszívesebben? — Voltam Németországban, Lengyelországban, Csehszlovákiában. Legszívesebben a lengyelországira emlékszem, azt hiszem. Az Omega zenekarral egytftt léptünk fel a televízióban, az ottanj „Halló”-ban. — Mit csinál szabad idejében? — Ha tehetem, olvasok. Kedvenc íróm? Inkább költőkről beszélhetünk, . mert kedves íróm nagyon sok van, de költőm kevesebb, fin Adyt szeretem. — Legkedvesebb versei? — Sok kedves versem van. Természetesen, több Ady-vers. De más költők verseit is szeretem. Tóth Elemér Karácsonykor nálunk: Egri csillagok Elkészült a magyar filmgyártás szuperfilmje, az Egri csillagok. A Várkonyi Zoltán által rendezett szélesvásznú, háromórás, kétrészes film bemutatóját nagy várakozás előzi meg. A díszbemutató — stílszerűen — december 22-én Egerben lesz, ahol nemcsak a film alkotói találkoznak a nézőkkel, hanem a vetítésre meghívják az ország filmforgalmazó vállalatainak képviselőit is. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalattól kaptuk a hírt, hogy a megyében mindjárt az egri díszbemutató után, december 26-tól Salgótarjánban, a November 7. Filmszínházban vetítik a dekoratív magyar filmet. Néhány érdekesség a téli bemutatókból: „Július hat” címmel szovjet filmet láthatnak a nézők, amely az eszerek és a bolsevikok harcáról szól. Érdekesnek ígérkezik az „Élő áru” című NDK film, amelyet Budapesten forgattak és a deportálásokról szól. „A legszebb hónap” című francia film azt mutatja be, hogyan „kerül” egy francia kisváros a második világháborúba. Rita Pavone és Julietta Masina szereplésével olasz film készült. Címe: „Ne ingereljétek a mamát”. A már ismert olasz humor mellett sok dalt is hallunk a filmben Rita Pavonetól. Még két cím a téli műsorból: „Milliárdokat érő ember”: francia krimi és Albee drámája: „Nem félünk a farkastól” amerikai film. 4 NÓGRÁD - 1968. november 5., kedd
